Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)
1959-02-22 / 52. szám, vasárnap
/ Hog y an láttak hozzá a bérrendszer átszervezéséhez IMr kívdodik a Hűtőszekrény-gyárban ? • • • i ! • ! • • Legtöbb üzemünkben a dolgozók vitáinak, beszélgetéseinek központi témája ezekben a hónapokban a munkabérrendszer átszervezése és az ezzel kapcsolatos kérdések. A Zlaté Moravce-i Hűtöszekrénygyárban ezt a kérdést már megoldották, s az új bérrendszer néhány nap múlva - március 1-én - érvénybe lép. Az e kérdésekkel foglalkozó üzemek dolgozói számára bizonyára tanulságos lesz annak a munkának ismertetése, amelyet a Hűtöszekrénygyárban elvégeztek s amelynek eredménye, hogy igen rövid idö alatt arányba hozták a bérek színvonalát az elvégzett munka mennyiségével és minőségével. Mi volt a helyzet? Az üzemben a múlt év folyamán fennálló helyzetre vonatkozóan — a bérrendszerrel kapcsolatban - talán a normateljesítés a legjellemzőbb Átlagosan 218 százalékos volt. Ez persze még nem lenne baj. A tervteljesités azonban nem volt 218 százalékos. A helyes egyensúly tehát nem volt meg. A dolgozók 6,9 százaléka indokolatlanul magasabb béreket élvezett, amelyek nem tükrözték — helyes arányban — az elvégzett munka értékét. Az üzem, amikor a bérrendszer átszervezésének feladata előtt állott, elsősorban nagyarányú és fontos műszaki elemzésnek vetette alá a munkameneteket. Az elemzést 940 munkamenetnél hajtották végre. Ez az elmúlt év végén történt. Akkor próbaképpen néhány részlegen bevezették - az új műszakilag megalapozott normák és munkamenetek alapján — az új rendszert. Az átlagos normateljesftés 113 százalék lett, ami már majdnem teljesen megfelel a tervteljesítés százalékszámának, Az idei terv teljesítését a dolgozók már 85 százalékban műszakilag Indokolt normák alapján kezdték meg. Mi a helyzet ma ? Eddig az üzemben a teljesítménybérek 73,5 százalékot tettek ki, az órabérek 26,5 százalékot. Ma kevesebb munkát végeznek teljesítménybérben (47,4 százalékot). Az órabérben dolgozók pedig prémiumot kapnak. A legtöbb munkahelyen a selejt csökkentését a fő mutatók közé osztották. A minőségi ellenőrzést az újévtől átszervezték. Ennek már meg is mutatkozott az eredménye: Míg a hűtőszekrények kompresszorain az üzemzavarok száma 1957-ben 11,4 százalék volt és 1958-ban 5 százalék, addig ma az év eleje óta csak 1,5 százalék, és továbbra is csökkenő irányzatot mutat. Mi lesz a helyzet néhány nap múlva? Mindenekelőtt örvendetes, hogy a munkások 10,8 százalékának megnövekszik a fizetése, mert igazságosabb lesz a bérezés és lehetővé válik több és jobb minőségű áru gyártása. A dolgozók 82,3 százalékánál változatlanok maradnak a bérek. Az indokolatlan túlórákért és az el nem ért szakképzettségért eddig indokolatlanul kifizetett bérek leépítése a dolgozók 6,9 százalékát érinti. Ide tartozik a válasz arra a kérdésre is, mi lesz ezen intézkedések eredménye. Nos, elsősorban megnövekedett az érdeklődés a szakképzettség növelése iránt. Hiszen a III. szakképzettségi fokozatban 97 munkással több van, a nagyobb szakképzettséget követelő munkáknál pedig több mint Hegyi szálloda erdumunkások számára A nyitrai kerületi erdészeti hivatal Stará Hutában erdészeti munkások részére hegyi szállodát épit. Az új szálloda felépítésének költsége 750.000 korona. A négyágyas szobák parketpadlóval, beépített' szekrényei és egyébb korszerű berendezéssel lesznek felszerelve. A szállodának nagy étterme és mindennemű konyhagéppel felszerelt honyha is lesz. A nyitrai kerületi erdészeti hivatal hegyi szállodája bizonyára jó példaként fócfszolgálni más'üzemek részére is. kp 100 szakképzett munkás hiányzik. ^ A munkások 21,4 százaléka szakvizs- ^ gát akar tenni. Elsőnek a IV. szak- ^ képzettségi fokozat elérésére indul § egy tanfolyam. | A nagyobb szaktudással rendelkező ^ munkások többet és jobbat tudnak ^ majd gyártani. Többet adnak a tár- ^ sadalomnak és az vissza is többet ad. ^ A jövő a bérek felfelé ívelő irányát ^ mutatja. S éppen az új bérrendszer ^ teszi lehetővé az átlagbérek ilyen ^ állandó és igazságos növekedését. § | Hogyan érték el mindezt? $ & Mint már mondottuk, a munkát a ^ munkamenetek elemzésével kezdték. ^ Ez az elemzés sok tartalékot tárt ^ fel (egyik az üzemzavarok számá- ^ nak csökkentése, amiről már szól- ^ tunk). A tartalékokat azonban nem ^ Ma kezdődik Banská Bystricán a cseh és a szlovák filmek fesztiválja, amely ezentúl évente megismétlődik, mindig más kerületi székhelyen. A fesztiválon bemutatják a legutóbbi esztendő legsikeresebb liazai alkotásáit. Hét nap alatt 12 egész estét betöltő és 19 rövid filmet mutatnak be a fesztivál közönségének és ezenkívül számos konferencia, vitabeszélgetés, szakmai előadás lesz. Egyes filmeket egyidőben vetítenek Zvolenben, Losoncon, Poďbrezován és Zvolenská Slatinán is. A ma esti ünnepélyes megnyitó után Otakar Vávra: Brych polgártárs című filmje kerül bemutatásra, a rövid filmek közül a Csehszlovák Köztársaság életét bemutató alkotás. A fesztivál második napján konferencia szerepel műsoron, amelynek fő előadója Jiŕí Marek elvtárs, a Csehszlovák Filmvállalat igazgatója, aki a filmnek az élettel való kapcsolata kérdéseiről fog beszélni. Délután és este a többi között bemutatják a Szent Péter esernyőjét és Václav Krška rendező egyik filmjét. Harmadnap értekezletet tartanak arról, hogyan ábrázolják filmjeink a munkásosztály és a falu kérdéseit. Ezután két cseh és két szlovák film kerül bemutatásra. Február 25. és 26-án cseh filmeket, valamint rövid filmek sorozatát pergetik le, 25-én előadás hangzik el a békéért, a fasizmus ellen folytatott harc témáiról, másnap pedig a pszichológiai filmdráma szocialista értelmezéséről, A fesztivál utolsóelőtti napján a filmvígjáték kérdéseit vitatják meg a szakértők, délután és este további két egész estét betöltő és néhány rövid film szerepel műsoron. Az utolsó nap, február 28-án néhány film lepergetése mellett konferenciát tartanak a rövidfilmek társadalmi küldetésének kérdéséről. Este 18.30 órakor a Hviezda mozgóban eredménykihirdetés és díjoszt^s van műsoron. A filmfesztivált, a Csehszlovák Nőszövetség Banská 6ystrica-i csoportja által rendezett estély zárja le. srSHíS! A FALÜSZINHÁZ SIKERES JIRÁSEK-BEMUTATŰJA sitotta. A szakszervezetben dolgozó ^ kommunisták útján igen lendületes ^ politikai szervezőmunkával jelentős ^ felajánlási mozgalom indult meg. A ^ felajánlási mozgalom eredményei ^ alapozták meg a sikert. ^ A javítómunkások az újításokra ^ „mentek rá". De nem úgy, hogy fel- ^ ajánlották volna: ennyi és ennyi újí- ^ tást adunk be. Nem, pénzben be- ^ széltek: „100 000 koronát hozó újí- ^ tásokat valósítunk meg". Számos fel- ^ ajánlás született a szakkéDzettséa J Február 20-án este mutatta be az Állami Faluszínház magyar együttese Jirásek: Vojnárné című négyfelvonásos drámáját. Előrebocsátjuk, a bemutatóra gyérszámú közönség jelent meg, holott a színvonalas előadás, amely a színészek játékát és a rendező munkáját dicsérte, telt házat érdemelt volna. Nem tudjuk kit terhel ezért a felelősség, a rendezöséKelet-Szlovákia gyümölcsízt exportál A Kelet-Szlovákiai Gyümölcskonzervgyárak élénk tevékenységet fejtenek ki gyártmányaik exportja érdekében. A gyárak most jelentékeny külföldi rendeléseket kaptak Svédországból, Norvégiából és Svájcból, ahová nagyobb mennyiségű erdei gyümölcsöt, főleg áfonyát fognak szállítani. Hasonlóan a Prešovi gyümölcs- és zöldség fagyasztó müvek is bekapcsolódtak az exportba. Belgiumba fagyasztott, zöldbabot, uborkasalátát és hasonló fagyasztott élelmiszereket fognak szállítani. kp :*********** *** *********** ***»*****************/•*********** ** *** *** *************A * S szakképzettség ^ növelését illetőleg. A tervezők pe- ^ dig egy 120 literes Calex hűtőszek- ^ rény szerkesztését vállalták, ame- ^ lyen darabonként 60 korona értékű $ anyagot takarítanak meg és szerke- ^ zete világszínvonalú lesz. Az üzem vezetősége az elemzés ^ alapján olyan változtatásokat eszkö- ^ zölt, amelyek leegyszerűsítik a mun- ^ kameneteket, gyorsabbá teszik a j> munkát, anélkül, hogy nagyobb fáradságba vagy több időbe kerülne a ^ nagyobb termelés elérése, Megjaví- ^ tották a munkaszervezést, úgy hogy § a többtermeiér és a jobb minőségű | áru előállítása ma már teljes jnér- ^ kétben biztosítva van. A több és § jobb áru termelése pedig nagyobb ^ Összeget hoz az üzemnek s ebből fe- ^ dezhetik a got. Olyan intézkedéseket hozni, ame- ^ lyek növelik és jobbá teszik a ter- ^ melést, amelyek a munkásnak az ^ állandóan fokozodó jólétet biztosít- ^ ják — ez az új bérrendszer célja. ^ A Zlaté Moravce-i Hűtőszekrény- ^ gyárban megteremtették e cél el- ^ érésére a feltételeket. Pár nap múl- ^ va egy további üzemmel több halad ^ az új úton. Vilcsek Géza ^ megnövekedett bérátla- o I Végeredményben a két irány egybeolvad. A revizionisták a jelenlegi burzsoá államot „osztályok fölött állónak", „népinek" tartják, s azt állítják, hogy az automatizálás a munka termelékenységének olyan arányú óriási fokozását jelenti, aminő lehetővé teszi az osztálykülönbségek megszüntetését. Azt állítják, hogy az állami monopóliumok fejlődése változást jelent a termelési viszonyokban, hogy az állam tekintélyének megnövekedése az ország flazdasági életében a kapitalizmusnak szocializmusba valő fokozatos átnövését jelenti. A Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének programja is nyüzsög ezektől a revizionista elhajlásoktól, amikor azt állítja, hogy az állam különféle intézkedésekkel részben korlátozza a maqántulajdon önigazgatásának jogát és hogy önálló funkciók szerzésére törekedve nemcsak a munkásosztályt, hanem a magántőkét is igyekszik jobban korlátozni. Ezekben az állításokban az államot világosan osztályok fölött álló tényezőként állítják be és a társadalmi viszonyok megváltoztatójának szerepével ruházzák fel. Ez pedig már revizionizmus az osztályharc kérdéseiben. Tudjuk, hogy az állami monopóliumok kiterjesztése nem jelenti a termelési viszonyok megváltozását, sem pedig a kapitalizmus szilárdulását, hanem ellenkezőleg, a qyengülést jelenti. Azzal, hogy az államkapitalizmus bővül, az állam (értsd a legerősebb monopolista csoportok) naqvobb lehetőséqhez jut. hoqv a nem tőkés termelőket is ellenőrizze, ami az államhatalmat kezükben tartó monopolisták számára nagvon előnyös. A külpolitika terén viszont a tőkés állam agresszív politikájával megszerzi a világ nyersanyagforrásait és piacait a monopoltőkének. Az ellentétek az eqyes tőkések és államok között tovább tartanak, mert minden monopolista csoportnak érdeke az államhatalom lehető leqnaqyobb mértékű kisajátítása. Éppen ezek, az egyes tőkések és az állam között keletkező ellentétek keltik azt a látszatot, mintha az állam szembeszállna a tőkével. Innen már csak eqy lépés az állam „osztályok fölött álló" szerepének elismerése a maqa összes következményeivel. Az állam kérdésében a támadások másik iránya az állam qyors elhalása szükségességének revizionista indokolása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban. Lenin gyakran hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszak alapvető kérdése: „Ki kit győz le", és hogy ez az időszak az osztályharc folytatását jelenti új feltételek közepette. Ebben a heves élethalálharcban a proletariátusnak meg kell teremtenie a maqa államát, a proletárdiktatúrát, mely nemcsak a szocializmus építését biztosítja a belső és külső ellenséggel szemben, hanem ugyanakkor óriási átnevelő és szervező feladatokat teljesít, főként a népqazdasáq tervszerű fejlesztése terén, ami nélkül lehetetlen a szocialista orszáq létezése. Nyilvánvaló, hoqy e feladatok miatt a munkásosztály nem veheti át a réqi államqépezetet, hanem szét kell zúznia és új, saját államapparátust kell teremtenie. Eqyszersmind alapjában változik az államnak és funkciójának osztály- és társadalmi lényege. A jugoszláv revizionisták azt állítják, hoqy a proletárdiktatúrának megszilárdítása után az államnak nagyon gyorsan el kell halnia. Az áliam elhalásának kérdését az átmeneti időszak fő problémájának tekintik. S mindezt akkor, amikor kiéleződnek az imperialisták támadásai és amikor az államhatalom tulajdonképpen a szocialista vívmányok védelmének fő eszköze. A revizionisták nem ismerik el a proletárdiktatúra szükségességét és így a kommunista párt irányító tevékenységét is elvetik. Naqyon jól tudjuk, hoqy — ott természetesen egészen nyílt formában — a burzsoázia táborában is naponta hangzanak el hasonló következtetések. Ha a revizionisták múltbeli tevékenységét nézzük és mai támadásaikét elemezzük, világosan kitűnik ellenséges lényegük. Á revizionisták a szocializmusellenes erőknek nézeteit tükrözik, azok érdekében támadják a marxizmus legalapvetőbb elveit. Ezért bír rendkívül nagy jelentőséggel a revizionizmus elleni harc. Az események alakulása azonban nekünk ad igazat. Az erők aránya javunkra változott. Ha a múltban a marx-leninisták kis csoportja állott szemben a revizionista tényekkel — mint azt Hendrych elvtárs mondotta a CSKP XI. konqresszusán —, akkor ma fordított a helyzet: A marx-leninisták sokmilliós hadsereqével szemben az újkori revizionisták maroknyi csoportja áll szemben. Semmiféle opportunizmus nem tudja meqbontani a szocialista tábor kommunista és munkáspártjainak és a világ kommunistáinak a marxizmus-leninizmus alapjaira épülő szilárd egységét. BAKOS SÁMUEL, a bratislavai Lenin Múzeum lektora get-e, vagy a lakosság részvétlenségét, de azt hisszük mindkét részről hiba történt és úgy vétjük a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az ilyen bemutató népszerűsítésére. A Faluszínház részéről szerencsés választás volt e klasszikus mű bemutatása. Jirásek drámája, a Vojnárné kíméletlenül feltárja a kapitalista idők falujának életét, a kizsákmányolástól marcangolt emberek átkos boldogtalanságának forrását. A műben, a valósághoz híven palamennyi figura cselekedeteit a pénz, a vagyonszerzés határozza meg. Van, aki filléréket akar csupán szerezni, ez a jámborság álarcában jelenik meg a színpadon és az összes szenteket bocsátja áruba és van akit a vagyonféltés és vagyon-szerzés ejti hatalmába. E szűk körből senki sem tud szabadulni. A pénz, a kapzsiság az, amely a műben a jellemeket formálja, behatol az emberek érzelem és gondolatvilágába, mint a méreg a szervezetbe, bomlasztja a szerelmet, az embereknek egymáshoz való kapcsolatát, ugyanakkor olyan házasságot hoz létre, amelyben a férj és feleség egy életen át idegenek maradnak egymáshoz. Aki pedig nem nyugszik meg sorsában és ellentétbe kerül a pénz vas törvényeivel, az menthetetlenül elpusztul. Ez a mondanivalója Jirásek izgalmas drámájának. A Faluszínház magyar együttesének színészei Jirásek mondanivalóját hűen tolmácsolták. Kiemelkedő alakítást nyújtott Palotás Gabriella Havelné szerepében. Hangja, szava, minden mozdulata egy munkában meggyötört és megtört anyát elevenített fel. Hatvani László a fösvény, vagyont féltő gyám szerepét hitelesen játszotta. Különösen jó volt abban a jelenetben, amikor Vojnárnért türelmetlenül arra sürgeti, hogy Havelnét távolítsa el a házból. Ez a fösvény földbirtokos ugyanis nem bírja a vagyon körül a jótékonyságot, amely eltűri házában a hasznot nem hozó szegényszagot, egy öregasszony képében. Ezt Hatvani kitűnően érzékeltette. Jó volt Lengyel Ferenc, Hruškát, a szemforgató, jámbor intrikus szerepét töretlenül játszotta végig. Lengyel Ilona a nehéz címszerepben és Nádasdy Károly Tóni alakításában példás igyekezettel megállták helyüket. Mindketten főként a drámai jelenetekben találták meg igazi hangjukat, a vívódást és összecsapást meggyőző erővel érzékeltették. Művészetük csúcspontja ezért a III, és IV. felvonásban érvényesült a legjobban. Igen kedves és közvetlen hangon játszott a kisfiú. Színt, derűt hozott a színpadra valahányszor megjelent. Ugyancsak fetszabadító derűvel, kedvességgel játszottak a cselédeket alakító Szabó Rózsi és Várady Béla. Fellépésüket gyakori taps lýsérte. Horváth Ilona, a korcsmárosné szerepében és a többi szereplő legjobb képességével járult hozzá a Jirásek-bemutat ó megérdemelt sikeréhez. Sz. B. Milan Kundéra: Az utolsó május (RÉSZLET) A nap rőten már mélyre bukott, vörös fényét a táj beissza. És Fučík így szól, hangja nyugodt: „Árulóvá a kommunista nem válik, hogy életét mentse. Elárulni hogy is lehetne azokat, kikért élt. Nélkülük élete, a gyáván megmentett, tengődéssé válna legfeljebb, tócsává, mely kiszárad, tűnik. A harcos, hogyha meghal, másnak utat mutató tűzzé válik. Egy kis cseppje az árulásnak eloltaná a nagy máglyát is. Legyek sötétséggé széthulló öngyilkos? Legyek tán áruló? Nem szedtek ki semmit belőlem! Halállal rémíttek? Ez mind szép. De van puskátok, mely lelője a dalt, melyet zeng rólunk a nép? És léteznek-e olyan kések, melyek leszúrnák azt a képet, mely rólunk a szívekben él s ragyog, mint a víz tükrén a napfény? Lőjetek belénk, és mi mégis élni fogunk folyókban, fákban, leszünk sebző, szúrós tövis üldözni fogunk nappal, éjjel, megnyergeljük az orkánokat, támadunk madarak karmával, éles csőrével a hollóknak! Üldözzetek hát! Csak ássátok nekünk a gödröket száz-számra, míg nem lesz, ki szólna hozzátok, csupán a gödrök tátott szája! Merre csak láttok, szögesdrótot tekerjetek rá a világra, míg rá nem jöttök arra, hogy hiszen ti vagytok körülzárva! S ím megmozdulnak a hegyhátak, kicsap a tó s felzúg az erdő, partizánok ütnek tirátok, s a nép — bármily mélyre ástátok — felkél sírjából s úgy tér vissza, mint dal. sas. villám, viharfelhő!" Fordította: Fügedi Elek ÍJJ SZÖ 4 * 3959. február 383.
