Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-22 / 52. szám, vasárnap

/ Hog y an láttak hozzá a bérrendszer átszervezéséhez IMr kívdodik a Hűtőszekrény-gyárban ? • • • i ! • ! • • Legtöbb üzemünkben a dolgozók vitáinak, beszélgetéseinek központi témája ezekben a hónapokban a munkabérrendszer átszervezése és az ezzel kapcsolatos kérdések. A Zlaté Moravce-i Hűtöszekrénygyárban ezt a kérdést már megoldották, s az új bérrendszer néhány nap múl­va - március 1-én - érvénybe lép. Az e kérdésekkel foglalkozó üzemek dolgozói számára bizonyára tanulságos lesz annak a munkának ismertetése, amelyet a Hűtöszekrénygyárban elvégeztek s amelynek eredménye, hogy igen rövid idö alatt arányba hozták a bérek szín­vonalát az elvégzett munka mennyiségével és minőségével. Mi volt a helyzet? Az üzemben a múlt év folyamán fennálló helyzetre vonatkozóan — a bérrendszerrel kapcsolatban - talán a normateljesítés a legjellemzőbb Átlagosan 218 százalékos volt. Ez persze még nem lenne baj. A terv­teljesités azonban nem volt 218 szá­zalékos. A helyes egyensúly tehát nem volt meg. A dolgozók 6,9 száza­léka indokolatlanul magasabb béreket élvezett, amelyek nem tükrözték — helyes arányban — az elvégzett munka értékét. Az üzem, amikor a bérrendszer átszervezésének feladata előtt állott, elsősorban nagyarányú és fontos mű­szaki elemzésnek vetette alá a mun­kameneteket. Az elemzést 940 mun­kamenetnél hajtották végre. Ez az elmúlt év végén történt. Akkor próbaképpen néhány részle­gen bevezették - az új műszakilag megalapozott normák és munkame­netek alapján — az új rendszert. Az átlagos normateljesftés 113 százalék lett, ami már majdnem teljesen meg­felel a tervteljesítés százalékszámá­nak, Az idei terv teljesítését a dol­gozók már 85 százalékban műszakilag Indokolt normák alapján kezdték meg. Mi a helyzet ma ? Eddig az üzemben a teljesítmény­bérek 73,5 százalékot tettek ki, az órabérek 26,5 százalékot. Ma keve­sebb munkát végeznek teljesítmény­bérben (47,4 százalékot). Az órabér­ben dolgozók pedig prémiumot kap­nak. A legtöbb munkahelyen a selejt csökkentését a fő mutatók közé osz­tották. A minőségi ellenőrzést az új­évtől átszervezték. Ennek már meg is mutatkozott az eredménye: Míg a hűtőszekrények kompresszorain az üzemzavarok száma 1957-ben 11,4 százalék volt és 1958-ban 5 száza­lék, addig ma az év eleje óta csak 1,5 százalék, és továbbra is csökkenő irányzatot mutat. Mi lesz a helyzet néhány nap múlva? Mindenekelőtt örvendetes, hogy a munkások 10,8 százalékának megnö­vekszik a fizetése, mert igazságosabb lesz a bérezés és lehetővé válik több és jobb minőségű áru gyártása. A dolgozók 82,3 százalékánál válto­zatlanok maradnak a bérek. Az in­dokolatlan túlórákért és az el nem ért szakképzettségért eddig in­dokolatlanul kifizetett bérek leépí­tése a dolgozók 6,9 százalékát érinti. Ide tartozik a válasz arra a kér­désre is, mi lesz ezen intézkedések eredménye. Nos, elsősorban megnö­vekedett az érdeklődés a szakképzett­ség növelése iránt. Hiszen a III. szak­képzettségi fokozatban 97 munkással több van, a nagyobb szakképzettséget követelő munkáknál pedig több mint Hegyi szálloda erdumunkások számára A nyitrai kerületi erdészeti hiva­tal Stará Hutában erdészeti munká­sok részére hegyi szállodát épit. Az új szálloda felépítésének költsége 750.000 korona. A négyágyas szobák parketpadlóval, beépített' szekrényei és egyébb korszerű berendezéssel lesznek felszerelve. A szállodának nagy étterme és mindennemű kony­hagéppel felszerelt honyha is lesz. A nyitrai kerületi erdészeti hiva­tal hegyi szállodája bizonyára jó példaként fócfszolgálni más'üzemek részére is. kp 100 szakképzett munkás hiányzik. ^ A munkások 21,4 százaléka szakvizs- ^ gát akar tenni. Elsőnek a IV. szak- ^ képzettségi fokozat elérésére indul § egy tanfolyam. | A nagyobb szaktudással rendelkező ^ munkások többet és jobbat tudnak ^ majd gyártani. Többet adnak a tár- ^ sadalomnak és az vissza is többet ad. ^ A jövő a bérek felfelé ívelő irányát ^ mutatja. S éppen az új bérrendszer ^ teszi lehetővé az átlagbérek ilyen ^ állandó és igazságos növekedését. § | Hogyan érték el mindezt? $ & Mint már mondottuk, a munkát a ^ munkamenetek elemzésével kezdték. ^ Ez az elemzés sok tartalékot tárt ^ fel (egyik az üzemzavarok számá- ^ nak csökkentése, amiről már szól- ^ tunk). A tartalékokat azonban nem ^ Ma kezdődik Banská Bystricán a cseh és a szlovák filmek fesztiválja, amely ezentúl évente megismétlődik, mindig más kerületi székhelyen. A fesztiválon bemutatják a legutóbbi esztendő legsikeresebb liazai alko­tásáit. Hét nap alatt 12 egész estét betöltő és 19 rövid filmet mutatnak be a fesztivál közönségének és ezenkívül számos konferencia, vitabe­szélgetés, szakmai előadás lesz. Egyes filmeket egyidőben vetítenek Zvolenben, Losoncon, Poďbrezován és Zvolenská Slatinán is. A ma esti ünnepélyes megnyitó után Otakar Vávra: Brych polgártárs című filmje kerül bemutatásra, a rövid filmek közül a Csehszlovák Köz­társaság életét bemutató alkotás. A fesztivál második napján konferencia szerepel műsoron, amelynek fő előadója Jiŕí Marek elvtárs, a Csehszlovák Filmvállalat igazgatója, aki a filmnek az élettel való kapcsolata kérdéseiről fog beszélni. Dél­után és este a többi között bemutatják a Szent Péter esernyőjét és Václav Krška rendező egyik filmjét. Harmadnap értekezletet tartanak arról, hogyan ábrázolják filmjeink a munkásosztály és a falu kérdéseit. Ezután két cseh és két szlovák film kerül bemutatásra. Február 25. és 26-án cseh filmeket, valamint rövid filmek sorozatát pergetik le, 25-én előadás hangzik el a békéért, a fasizmus ellen folytatott harc témáiról, másnap pedig a pszichológiai filmdráma szocialista értelmezéséről, A fesztivál utolsóelőtti napján a filmvígjáték kérdéseit vitatják meg a szakértők, délután és este további két egész estét betöltő és néhány rövid film szerepel műsoron. Az utolsó nap, február 28-án néhány film lepergetése mellett konferenciát tartanak a rövidfilmek társadalmi kül­detésének kérdéséről. Este 18.30 órakor a Hviezda mozgóban eredmény­kihirdetés és díjoszt^s van műsoron. A filmfesztivált, a Csehszlovák Nő­szövetség Banská 6ystrica-i csoportja által rendezett estély zárja le. srSHíS! A FALÜSZINHÁZ SIKERES JIRÁSEK-BEMUTATŰJA sitotta. A szakszervezetben dolgozó ^ kommunisták útján igen lendületes ^ politikai szervezőmunkával jelentős ^ felajánlási mozgalom indult meg. A ^ felajánlási mozgalom eredményei ^ alapozták meg a sikert. ^ A javítómunkások az újításokra ^ „mentek rá". De nem úgy, hogy fel- ^ ajánlották volna: ennyi és ennyi újí- ^ tást adunk be. Nem, pénzben be- ^ széltek: „100 000 koronát hozó újí- ^ tásokat valósítunk meg". Számos fel- ^ ajánlás született a szakkéDzettséa J Február 20-án este mutatta be az Állami Faluszínház magyar együttese Jirásek: Vojnárné című négyfelvoná­sos drámáját. Előrebocsátjuk, a be­mutatóra gyérszámú közönség jelent meg, holott a színvonalas előadás, amely a színészek játékát és a ren­dező munkáját dicsérte, telt házat érdemelt volna. Nem tudjuk kit ter­hel ezért a felelősség, a rendezösé­Kelet-Szlovákia gyümölcsízt exportál A Kelet-Szlovákiai Gyümölcskon­zervgyárak élénk tevékenységet fej­tenek ki gyártmányaik exportja ér­dekében. A gyárak most jelentékeny külföldi rendeléseket kaptak Svéd­országból, Norvégiából és Svájcból, ahová nagyobb mennyiségű erdei gyümölcsöt, főleg áfonyát fognak szállítani. Hasonlóan a Prešovi gyü­mölcs- és zöldség fagyasztó müvek is bekapcsolódtak az exportba. Bel­giumba fagyasztott, zöldbabot, ubor­kasalátát és hasonló fagyasztott élel­miszereket fognak szállítani. kp :*********** *** *********** ***»*****************/•*********** ** *** *** *************A * S szakképzettség ^ növelését illetőleg. A tervezők pe- ^ dig egy 120 literes Calex hűtőszek- ^ rény szerkesztését vállalták, ame- ^ lyen darabonként 60 korona értékű $ anyagot takarítanak meg és szerke- ^ zete világszínvonalú lesz. Az üzem vezetősége az elemzés ^ alapján olyan változtatásokat eszkö- ^ zölt, amelyek leegyszerűsítik a mun- ^ kameneteket, gyorsabbá teszik a j> munkát, anélkül, hogy nagyobb fá­radságba vagy több időbe kerülne a ^ nagyobb termelés elérése, Megjaví- ^ tották a munkaszervezést, úgy hogy § a többtermeiér és a jobb minőségű | áru előállítása ma már teljes jnér- ^ kétben biztosítva van. A több és § jobb áru termelése pedig nagyobb ^ Összeget hoz az üzemnek s ebből fe- ^ dezhetik a got. Olyan intézkedéseket hozni, ame- ^ lyek növelik és jobbá teszik a ter- ^ melést, amelyek a munkásnak az ^ állandóan fokozodó jólétet biztosít- ^ ják — ez az új bérrendszer célja. ^ A Zlaté Moravce-i Hűtőszekrény- ^ gyárban megteremtették e cél el- ^ érésére a feltételeket. Pár nap múl- ^ va egy további üzemmel több halad ^ az új úton. Vilcsek Géza ^ megnövekedett bérátla- o I Végeredményben a két irány egybe­olvad. A revizionisták a jelenlegi burzsoá államot „osztályok fölött állónak", „népinek" tartják, s azt állítják, hogy az automatizálás a munka ter­melékenységének olyan arányú óriási fokozását jelenti, aminő lehetővé te­szi az osztálykülönbségek megszün­tetését. Azt állítják, hogy az állami monopóliumok fejlődése változást je­lent a termelési viszonyokban, hogy az állam tekintélyének megnö­vekedése az ország flazdasági életé­ben a kapitalizmusnak szocializmusba valő fokozatos átnövését jelenti. A Jugoszláviai Kommunisták Szö­vetségének programja is nyüzsög ezektől a revizionista elhajlásoktól, amikor azt állítja, hogy az állam kü­lönféle intézkedésekkel részben kor­látozza a maqántulajdon önigazgatá­sának jogát és hogy önálló funkciók szerzésére törekedve nemcsak a munkásosztályt, hanem a magántő­két is igyekszik jobban korlátozni. Ezekben az állításokban az államot világosan osztályok fölött álló té­nyezőként állítják be és a társadalmi viszonyok megváltoztatójának szere­pével ruházzák fel. Ez pedig már revizionizmus az osztályharc kérdé­seiben. Tudjuk, hogy az állami monopóliu­mok kiterjesztése nem jelenti a ter­melési viszonyok megváltozását, sem pedig a kapitalizmus szilárdulását, hanem ellenkezőleg, a qyengülést je­lenti. Azzal, hogy az államkapitaliz­mus bővül, az állam (értsd a legerő­sebb monopolista csoportok) naqvobb lehetőséqhez jut. hoqv a nem tőkés termelőket is ellenőrizze, ami az ál­lamhatalmat kezükben tartó mono­polisták számára nagvon előnyös. A külpolitika terén viszont a tőkés állam agresszív politikájával meg­szerzi a világ nyersanyagforrásait és piacait a monopoltőkének. Az ellentétek az eqyes tőkések és államok között tovább tartanak, mert minden monopolista csoportnak ér­deke az államhatalom lehető leqna­qyobb mértékű kisajátítása. Éppen ezek, az egyes tőkések és az állam között keletkező ellentétek keltik azt a látszatot, mintha az állam szembeszállna a tőkével. Innen már csak eqy lépés az állam „osztályok fölött álló" szerepének elismerése a maqa összes következményeivel. Az állam kérdésében a támadások másik iránya az állam qyors elhalása szükségességének revizionista indo­kolása a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmeneti időszakban. Lenin gyakran hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszak alapvető kér­dése: „Ki kit győz le", és hogy ez az időszak az osztályharc folytatását jelenti új feltételek közepette. Ebben a heves élethalálharcban a prole­tariátusnak meg kell teremtenie a maqa államát, a proletárdiktatúrát, mely nemcsak a szocializmus építé­sét biztosítja a belső és külső ellen­séggel szemben, hanem ugyanakkor óriási átnevelő és szervező feladato­kat teljesít, főként a népqazdasáq tervszerű fejlesztése terén, ami nél­kül lehetetlen a szocialista orszáq létezése. Nyilvánvaló, hoqy e fel­adatok miatt a munkásosztály nem veheti át a réqi államqépezetet, ha­nem szét kell zúznia és új, saját államapparátust kell teremtenie. Eqyszersmind alapjában változik az államnak és funkciójának osztály- és társadalmi lényege. A jugoszláv revizionisták azt állít­ják, hoqy a proletárdiktatúrának megszilárdítása után az államnak na­gyon gyorsan el kell halnia. Az ál­iam elhalásának kérdését az átme­neti időszak fő problémájának tekin­tik. S mindezt akkor, amikor kiéle­ződnek az imperialisták támadásai és amikor az államhatalom tulajdonkép­pen a szocialista vívmányok védel­mének fő eszköze. A revizionisták nem ismerik el a proletárdiktatúra szükségességét és így a kommunis­ta párt irányító tevékenységét is el­vetik. Naqyon jól tudjuk, hoqy — ott természetesen egészen nyílt formá­ban — a burzsoázia táborában is naponta hangzanak el hasonló követ­keztetések. Ha a revizionisták múltbeli tevé­kenységét nézzük és mai támadásai­két elemezzük, világosan kitűnik el­lenséges lényegük. Á revizionisták a szocializmusellenes erőknek nézeteit tükrözik, azok érdekében támadják a marxizmus legalapvetőbb elveit. Ezért bír rendkívül nagy jelentőség­gel a revizionizmus elleni harc. Az események alakulása azonban nekünk ad igazat. Az erők aránya javunkra változott. Ha a múltban a marx-leninisták kis csoportja állott szemben a revizionista tényekkel — mint azt Hendrych elvtárs mondotta a CSKP XI. konqresszusán —, akkor ma fordított a helyzet: A marx-leni­nisták sokmilliós hadsereqével szem­ben az újkori revizionisták maroknyi csoportja áll szemben. Semmiféle opportunizmus nem tudja meqbon­tani a szocialista tábor kommunista és munkáspártjainak és a világ kom­munistáinak a marxizmus-leninizmus alapjaira épülő szilárd egységét. BAKOS SÁMUEL, a bratislavai Lenin Múzeum lektora get-e, vagy a lakosság részvétlensé­gét, de azt hisszük mindkét részről hiba történt és úgy vétjük a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az ilyen bemutató népszerűsítésére. A Faluszínház részéről szerencsés választás volt e klasszikus mű bemu­tatása. Jirásek drámája, a Vojnárné kíméletlenül feltárja a kapitalista idők falujának életét, a kizsákmányo­lástól marcangolt emberek átkos bol­dogtalanságának forrását. A műben, a valósághoz híven palamennyi figura cselekedeteit a pénz, a vagyonszerzés határozza meg. Van, aki filléréket akar csupán szerezni, ez a jámbor­ság álarcában jelenik meg a színpa­don és az összes szenteket bocsátja áruba és van akit a vagyonféltés és vagyon-szerzés ejti hatalmába. E szűk körből senki sem tud szabadulni. A pénz, a kapzsiság az, amely a mű­ben a jellemeket formálja, behatol az emberek érzelem és gondolatvilágába, mint a méreg a szervezetbe, bom­lasztja a szerelmet, az embereknek egymáshoz való kapcsolatát, ugyan­akkor olyan házasságot hoz létre, amelyben a férj és feleség egy életen át idegenek maradnak egymáshoz. Aki pedig nem nyugszik meg sorsában és ellentétbe kerül a pénz vas törvé­nyeivel, az menthetetlenül elpusztul. Ez a mondanivalója Jirásek izgalmas drámájának. A Faluszínház magyar együttesének színészei Jirásek mondanivalóját hűen tolmácsolták. Kiemelkedő alakítást nyújtott Palotás Gabriella Havelné szerepében. Hangja, szava, minden mozdulata egy munkában meggyötört és megtört anyát elevenített fel. Hat­vani László a fösvény, vagyont féltő gyám szerepét hitelesen játszotta. Különösen jó volt abban a jelenetben, amikor Vojnárnért türelmetlenül arra sürgeti, hogy Havelnét távolítsa el a házból. Ez a fösvény földbirtokos ugyanis nem bírja a vagyon körül a jótékonyságot, amely eltűri házában a hasznot nem hozó szegényszagot, egy öregasszony képében. Ezt Hat­vani kitűnően érzékeltette. Jó volt Lengyel Ferenc, Hruškát, a szemfor­gató, jámbor intrikus szerepét töret­lenül játszotta végig. Lengyel Ilona a nehéz címszerepben és Nádasdy Ká­roly Tóni alakításában példás igyeke­zettel megállták helyüket. Mindketten főként a drámai jelenetekben találták meg igazi hangjukat, a vívódást és összecsapást meggyőző erővel érzé­keltették. Művészetük csúcspontja ezért a III, és IV. felvonásban érvé­nyesült a legjobban. Igen kedves és közvetlen hangon játszott a kisfiú. Színt, derűt hozott a színpadra va­lahányszor megjelent. Ugyancsak fet­szabadító derűvel, kedvességgel ját­szottak a cselédeket alakító Szabó Rózsi és Várady Béla. Fellépésüket gyakori taps lýsérte. Horváth Ilona, a korcsmárosné szerepében és a többi szereplő legjobb képességével járult hozzá a Jirásek-bemutat ó megérde­melt sikeréhez. Sz. B. Milan Kundéra: Az utolsó május (RÉSZLET) A nap rőten már mélyre bukott, vörös fényét a táj beissza. És Fučík így szól, hangja nyugodt: „Árulóvá a kommunista nem válik, hogy életét mentse. Elárulni hogy is lehetne azokat, kikért élt. Nélkülük élete, a gyáván megmentett, tengődéssé válna legfeljebb, tócsává, mely kiszárad, tűnik. A harcos, hogyha meghal, másnak utat mutató tűzzé válik. Egy kis cseppje az árulásnak eloltaná a nagy máglyát is. Legyek sötétséggé széthulló öngyilkos? Legyek tán áruló? Nem szedtek ki semmit belőlem! Halállal rémíttek? Ez mind szép. De van puskátok, mely lelője a dalt, melyet zeng rólunk a nép? És léteznek-e olyan kések, melyek leszúrnák azt a képet, mely rólunk a szívekben él s ragyog, mint a víz tükrén a napfény? Lőjetek belénk, és mi mégis élni fogunk folyókban, fákban, leszünk sebző, szúrós tövis üldözni fogunk nappal, éjjel, megnyergeljük az orkánokat, támadunk madarak karmával, éles csőrével a hollóknak! Üldözzetek hát! Csak ássátok nekünk a gödröket száz-számra, míg nem lesz, ki szólna hozzátok, csupán a gödrök tátott szája! Merre csak láttok, szögesdrótot tekerjetek rá a világra, míg rá nem jöttök arra, hogy hiszen ti vagytok körülzárva! S ím megmozdulnak a hegyhátak, kicsap a tó s felzúg az erdő, partizánok ütnek tirátok, s a nép — bármily mélyre ástátok — felkél sírjából s úgy tér vissza, mint dal. sas. villám, viharfelhő!" Fordította: Fügedi Elek ÍJJ SZÖ 4 * 3959. február 383.

Next

/
Thumbnails
Contents