Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-21 / 51. szám, szombat

Eredményes év Z ÚJ szó ÍGY KELL EZTI Közeledik a szövetkezetek IV. országos kongresszusa, amelynek tiszteletére minde­nütt kötelezettséget vállaltak a mezőgazda­ság dolgozói. Nálunk is különösen a be­gyűjtés terén születtek szép vállalások, smelveket fokozatosan teljesítenek is. Szépek az eredmények különösen a tej­beadásban; a szövetkezetek a tervet szépen teljesítik, sőt túl Is teljesítik. A tervet több mint 200 százalékra teljesíti az EFSZ Bárcán, Budaméren, Besztercén. Györkén, Abaszéplakon, Sároskisfalun, de egészen kiváló eredmények születtek Benkőn. Bo­lyáron, Csányban. Tézstétén. Ráson, Kalsán és más szövetkezetekben ls. ahol a tervet több mint 100 százalékra teljesítik. Vannak szövetkezeteink, amelyek már eddig több­ezer liter tejet adtak be terven felül, s ezt a mennyiséget a kongresszusig még nö­velni fogják. Nehézségeink vannak a tojásbegyűjtéssel, de nem azért, mert nincs tojás, hanem azért, mert a községekben nem végeztek megfelelő politikai munkát, s ezért még nem mindenki kezdett hozzá e feladat tel­jesítéséhez. Nem lehet azonban azt mon­dani, hogy nincsenek szép eredmények Vannak, mégpedig ott, ahol az év elejétől foglalkoztak ezzel a problémával. Péidául Kalsa község 205 százalékra, Űjpolhora 178 százalékra. Királynépe 154 százalékra, Bernátfalva 148 százalékra, Hernádzsadány 147 százalékra, Migléc 121 százalékra, Kas­sa 114 százalékra, Bűzafalva 104 százalék­ra, Felsöhutka 102 százalékra teljesíti je­lenleg a tojásbegyüjtést. így kell ezt, dolgozóink asztalára minél több élelmiszert kell adnunk, hiszen ezzel is emeljük mindannyiunk életszínvonalát. Iván Sándor, Kassa Jó bír Szomotorról A szomotori Kísérleti és Vízgazdálkodási állomás lesz hivatva ellátni Kelet-Szlová­kiát öntöző berendezéssel. Már tavaly is 580 mázsás Hektárhozamot ért el kukori­cából. ezenfelül a kukorica is szép termést hozott, hektáronkint 50 mázsát szemesen. Tavaly a legjobb munkások Tóth László. Lörincz József. Kasko János és TAth Béla voltak. A télen igyekeznek rendbehozni az öntöző-berendezéseket. Bodnár Imre gép­lakatos is nagy odaadással végzi munkáját, hogy a gépek kellő időre üzemképesek le­gyenek. Kovács András, Szomotor Nem jól van ez így A kosúti szövetkezet 1957. évi évzáró taggyűlésén örültek a szövetkezetesek, hisz a 22 koronás munkaegységre meg a természetbeni járandóságra teljes egé­szében biztosítani tudták az anyagiakat. Sokat jelentett ez az esemény a szövet­kezetesek életében. A tavalyi termés azon­ban már sokkal gyengébb volt. No meg más hibák, fogyatékosságok is akadtak. Például a kertben a paprika és a paradi­csom tekintélyes része a rossz munkaszer­vezés miatt tönkrement. Erre csak azt le­het mondani, hogy elúszott a szobaberen­dezés, a mosógép, a televíziós készülék, mégpedig azért, mert a termés egy részét nem gyűjtötték be idejében s így a fele­lőtlen munka még tetézte a terméshiányt. Ennek a következménye az is, hogy most, a zárszámadáskor a tagság munkaegységen­ként csak 5 koronát kapott. S emellett az állatállomány is megsínyli a dolgot. Ke­vesebb a súlygyarapodás, kevesebb a tej, a tojás. Molnár Sándor, Kosút Eredményesen működik a bélyi mezőgazdasági tanonciskola Pártunk XI. kongresszusának határozata alapján életbe léptek a kétéves mezőgaz­dasági tanonciskolák. Járásunkban négy ilyen iskola van. A bélyi kétéves mező­gazdaság! Iskolának 38 tanulója van. Kez­detben sok fáradságba került, amíg a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottsáo a tanítósággal karöltve rendes kerékvá­gásba vitte a dolgot. Az első félévi bizo­nyítványok mér megmutatták, hogy a2 Iskola jó úton halad. Ferencz Erzsébet és Sinszky György kitüntetéssel végezték az első félévet. A tanulók hetenként három napon előadáson vesznek részt, három na­pon pedig a földeken gyakorlati munkát végeznek. A tanítás anyaga meglehetősen gazdag. Nem feledkezik meg a nyelvek tanításáról, kézimunkáról, a helyes ház­tartás vezetésének elsajátításáról. A mező­gazdasági gépek fontosságáról és azok kezeléséről tartott előadások valósággal elragadtatják a fiúkat. A lányok a családban szükséges varrási és szabási ismereteket Is elsajátítják. Tóth István, Bély 8000 koronát kaptak a legjobb etetők A zárszámadás napja szövetkezeteseink nagy ünnepnapja. A taksonyi szövetkezetben is ünneplő ruhát öltöttek a szövetkezet tagjai, hogy méltóan fogadják az örömteli napot, amikor egész évi szorgalmas mun­kájukért átveszik a megérdemelt jutalmat. Az évzáró taggyűlésre eljöttek a szövet­kezetek legjobb etetői, Ivan László, Milan Kováé és Frábel Fülöp, a legjobb növendék­marha-etetők. Mindegyikük 8000 koronát kapott a zárszámadáskor. S ezt meg Is érdemlik. Hiszen tavaly 115, sőt 130 nö­vendékmarhát etettek s darabonként 0,96 kg napi átlagos súlygyarapodást értek el. Krajcsovics Ferdinand, Galánta Nagy magtisztító állomás épül A Vigľaši Magnemesítő és Szaporító Ál­lomás ez évben Losoncon 300 vagon gabo­na befogadására alkalmas nagy raktárat épít, melyhez épül a tisztító állomás és a szükséges laboratórium is. Az építkezést a terv szerint ez év második negyedévében kell megkezdeni és 1960-ban befejezni. A gabonatisztító állomás a raktárral együtt a gácsi vasúti vonal mellett épül fel s teljesen korszerű villanygépekkel lesz felszerelve. Az építkezés és maga a tisz­tító állomás a maga nemében első lesz Szlovákiában. Ilyen gabonatlsztltő állomás eddig csak egy van köztársaságunkban, Olomoucon. A losonci ennek a mintájára épül s feladata az lesz, hogy egész Szlo­vákia részére biztosítani tudja majd a legjobb minőségű vetőmagot. A vetőmagok tökéletes tisztításával nagy­ban tudják majd fokozni az egyes gabona­neműek hektárhozamait. így ez a losonci gabonatisztító állomás nagyban elősegíti pártunk XI. kongresszusának a mezőgazda­ság fellendítésére hozott feladatai teljesí­tését. Sólyom László, Losonc Teljes készenlétben A minap megkérdeztem a vágsellyei szö­vetkezet agronómusát, hogyan készülődnek a közlegő tavaszi munkálatokra. — Hát bizony nagyon büszkén — felelte, — ha már holnap beköszöntene a tavasz, nyu­godtan mehetnénk dolgozni, mivel a há­romszáz hektárba való vetőmag-árpát ki­tisztították és a vetéshez szükséges gépi felszerelést is száz százalékra kijavították. Három lánctalpas traktort, két Skoda trak­tort, 3 Zetor kerekes traktort kijavítottak, most már csak azt várják a traktorosok, hogy dolgozni mehessenek. Hankó József, Vágsellye Gazdagodnak a nemesabonyiak A nemesabonyi szövetkezetesek az elmúlt évi munkájuk során több fogyatékosságot kiküszöböltek. Az új vezetőség irányításá­val javult a munkaerkölcs. Az előző évi négyszázezer korona adósság kifizetése, az alapok megfelelő feltöltése után ez Idén először kapott a tagság munkaegységenként 13,50 koronát és a természetbenieket. Az elért eredmények még nagyobb teljesítmé­nyekre ösztönzik a szövetkezeteseket. Ta­valy a sertéstenyésztésben Takács Béla és Polacsek Gusztáv szép eredményeket értek el, az egyik 16, a másik 18 malacot vá­lasztott el kocánként. Ezzel az eredménnyel kerületi méretben ls az első helyre kerül­tek. Fleischmann Kálmán Nemesabony A Megbízottak Testülete mellett működő, a város- és faluszépítési akciót irányító bizottság a bratis­lavai KNB épületében tartott teg­napi ülésen értékelte a város- és faluszépítési akció, a „Z" akció, a fürdőhelyek szépítésére irányu­ló, valamint helyi gazdálkodás fej­lesztését célzó Tábor— Tŕebič­Mikuláš versenymozgalom 1958. évi eredményeit. A múlt év éppúgy, mint életünk sok más szakaszán, a város- és fa­luszépítésben is gazdag eredménye­ket hozott. Dolgozó népünk, mely nagy lelkesedéssel teljesíti a szocia­lista országépítés nagy feladatait, igazi hazafias érzéstől eltelve kap­csolódik be ebbe a széleskörű moz­galomba, melynek célja városaink és falvaink további sokoldalú fejlesztése. A nemzeti bizottságok és a társa­dalmi szervezetek szervező és agitá­ciós munkája nyomán tavaly is a la­kosság milliói vállaltak részt e ha­zafias feladat teljesítésében, mely­nek eredményeként Szlovákiában 921 millió korona értékű művet alkottak, a társadalmi munkában végzett 89 millió óra során. A „Z" akció ter­vezett építkezései megvalósításában is szépek az eredmények A lakosság 19 millió 901 ezer órát dolgozott le társadalmi munkában és 291 millió 464 ezer korona értékű müvet ho­zott létre. Az erre fordított költ­ségvetési összeg mintegy 131 millió koronát tett ki, tehát több mint 160 millió koronát tesz ki a társadalmi munkával nyert érték. 1958-ban Szlo­vákiában többek között 3800 km utat és 1000 km járdát hoztak rendbe, 300 km új utat és 250 km új járdát építettek, 7600 négyzetkilométernyi köztérséget hoztak rendbe, 386 km hosszúságban szabályozták a patako­kat, 300 km-en pedig töltésjavítást eszközöltek, mintegy 500 ezer négy­zetméternyi új park létesült, 319 km hosszúságban zöldsávot, 560 ezer négyzetméter területen sport- és gyermekjátszóteret létesítettek, 1600 új kutat fúrtak, 8 millió fát és bok­rot ültettek ki. A „Z" akcióban töb­bek között 35 iskola és 88 kultúr­ház építését fejezték be. Az akcióban a legjobb eredményt a žilinai kerület érte el, utána a Banská Bystrica-i majd a bratis­lavai kerület következik. A járások közül a legszebb sikereket a Starý Smokovec-i, čadcai és losonci járá­sok érték el. Szép eredményeink vannak a város és faluszépítési akcióban, a lakosság áldozatkész, önzetlen bekapcsolódása minden elismerést megérdemel. Szól­nunk kell azonban néhány fogyaté­kosságról, melyek kiküszöbölése a nemzeti bizottságok és más érdekelt szervek legfontosabb feladata. A „Z" akció keretében például nagymérték­ben fékezi az eszközök és lehetősé­gek teljes mértékű kihasználását az építkezések nagyfokú szétforgácsolt­sága. Nagyobb figyelmet kell szen­telni az építkezések célszerűségi sorrendjének megállapítására is. Egészségtelen jelenség, hogy mos;, amikor a kevésosztályú iskolák épí­tése egyik legfontosabb — úgy is mondhatnánk - országos jelentőségű feladat, az akció keretében erre még mindig nem fordítanak kellő figyel­met. Tavaly például 409 kultúrház építése folyt, ugyanakkor csak 191 kevésosztályú iskola építésén dolgoz­tak. Az ezen a téren fennálló fel­adatok az erők átcsoportosítását kö­vetelik meg. El kell érni, hogy a nemzeti bizottságok a „Z" akció költ­ségvetésének legalább 60 százalékát iskolaépítésre fordítsák és ezeket az eszközöket a lakosság tevékeny köz­reműködésével a leghatásosabban használják ki. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a mindenütt megtalálható helyi nyersanyagforrásokat a lehető legcélszerűbben kihasználják. Gazdasági életünk és a lakosság fokozott igényeinek kielégítése szem­pontjából hatalmas jelentősége van az országszerte ismert Tábor—Tre­bič— Mikuláš versenymozgalomnak, mely a szolgáltatások fejlesztésére és a helyi nyersanyagforrások felhasz­nálására irányul. A múlt évben ezen a téren is szép eredmények szület­tek. A helyi üzemek száma 2614-re emelkedett. Legjobb eredményt a žilinai kerület érte el, leggyengébbet a kassai kerület. Ezen a téren a legnagyobb fogyatékosság - melynek meszüntetésére mindent meg kell tenni —, hogy a helyi gazdálko­dási üzemek szolgáltatásaikat inkább a szocialista szektor számára nyújt­ják, és kisebb mértékben a lakos­ságnak. Márpedig a helyzetnek éppen fordítottnak kellene lennie:, ezeknek a vállalatoknak, a szocialista szektor számára csupán a lakosság igényei­nek kielégítése után kellene dolgoz­niok. (g-l.) A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY és az SZKP XXI. kongresszusa Hogyan lett egy évszázad alatt a „ kommunizmus kísértetéből" valóság S záztizenegy évvel ezelőtt a „Kommunista Párt Kiáltványa" kevés tagot számláló nemzetközi szervezet, a „Kommunisták Szövet­sége" megbízásából, e szervezet alap­okmányául készült. Ma már minden­ki elismeri, hogy a Kiáltvány egyik legjelentősebb dokumentuma a vi­lágtörténelem legnagyobbszerü meg­mozdulásának, a kizsákmányolt tö­megek mozgalmának. Ez a mozgalom a tudományos szocializmus zászlaja alatt lett reális világerővé, amely a Szovjetunióban hét év múlva elérkezik világrengető győzelméhez, a kommu­nizmus kezdetének szakaszához. Ez a 118 éves időszak — bele­értve a hétéves tervet — két fon­tos határkő közé esik. A Kommu­nista Párt Kiáltványa megjelenése az egyik, mely határt vont az utó­pisztikus és a tudományos szocializ­mus között. A második határkő pedig, amely új korszakot nyit az emberi­ség fejlődésében és a proletariátus történetében, a hétéves terv révén biztosított konkrét átmenet a kom­munizmusba. A Kiáltvány az új esz­mék valóságos kincsesháza, a kom­munista pártok vezérfonala, mely vi­lágosan megmutatta a marxista munkásmozgalom végső célját. A tu­dományos kommunizmus fejlődése természetesen nem zárult le a Ki­áltvánnyal. Maga Marx és Engels is állandóan fejlesztették a szo­cialista elméletet. Utánuk Le­nin és Sztálin tovább gazdagították, ami azonban nem áll semmiféle el­lentmondásban a Kiáltvány alapel­veivel. E tételek máig sem inogtak me.q. E kicsi könyvecske egész köte­tekkel felér és szelleme ma Is élteti és mozgatja az egész világ munkás­mozgalmát. A Kiáltványt ugyanakkor írták, amikor a kapitalista rendszer még nem érte el tetőpontját, mégis lényegében hűen ábrázolja a mai va­lóságot is. A Kiáltvány kitűnő mintája volt annak, hogyan lehet alkalmazni a materialista dialektikát a társadalmi jelenségek vizsgálatánál. Ma is ki­meríthetetlen kútforrás a kommu­nisták stratégiája és politikája szá­mára. Minden mondata ma is idő­szerű. Vegyünk csak néhány idézetet belőle és hasonlítsuk össze a mai valósággal, illetve vizsgáljuk meg, mi valósult meg azóta, s mi valósul meg a hétéves terv idején. A Kiáltvány előszavában azt mond­ja, hogy „kísértet járja be Euró­pát" — a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett a kí­sértet ellen vén Európának minden hatalma: a pápa, a cár, Metternich és Guizot, radikálisok és német rend­őrök ... A kommunizmust immár az összes európai hatalmak hatalomnak ismerik el. Mi a valóság ma? A' „kísértet" ül­dözése kiterjedt az egész tőkés vi­lágra, az USA vette át a vezetést e téren. Metternich és Guizot, az orosz cár és mások eltűntek a tör­ténelem süllyesztőjében. Helyükbe mások kerültek, Maccarthy és utó­dai, Dullesék. Megmaradt a pápa 3 itt van Adenauer, Strauss és a volt SS-tábornokok vezette nyugat­német rendőrség. I a már a maroknyi kommunista I helyében 83 országban több mint 33 millió kommunista párttag vallja magáénak a marxizmus-leni­nizmus eszméit. Ma már nemcsak Európa, de az egész világ elismeri a kommunizmust, mint világhatalmat, elsősorban a Szovjetuniót és a szo­cialista tábor orszáqait. A Kommunista Párt Kiáltványa II. fejezetében kifejti, hogy a kommu­nisták legközelebbi célja a proleta­riátus osztállyá alakítása, a burzsoá uralom megdöntése, a politikai ha­talom meghódítása a proletariátus által. Ez a tétel minden részében meg­valósult. Kezdődött 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal Szovjetoroszországban és folytató­dott Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban. Magyarországon, Bulgáriá­ban, Romániában, Albániában, az NDK-ban, a Mongol Népköztársaság­ban, a Kínai Népköztársaságban, Vietnamban, Észak-Koreában. Ugyanott a Kiáltványban ezt ta­láljuk, amikor vitába száll az ellen­séggel: azt vetitek szemünkre, hogy mi a tulajdonotokat akarjuk megszüntetni. Valóban azt akarjuk. ... A kommunizmus senkit sem foszt meg attól a hatalomtól, hogy társadalmi termékeket sajátítson el, csupán attól foszt meg. hogy ezzel az elsajátítással idegen munkát igáz­hasson le ... Akadt olyan ellenve­tés, hogy a magántulajdon eltörlése megszüntet minden tevékenységet és általános lustaság kap lábra. ... Akkor a lustaság miatt a pol­gári társadalomnak rég tönkre kel­lett volna mennie; mert azok, akik dolgoznak benne, nem szereznek és azok, akik szereznek benne, nem dol­goznak". V alóban megszűnt az embernek ember által való kizsákmányo­lása. A gyárak, földbirtokok, terme­lőeszközök kisajátítása következté­ben azonban nem észlelhető sehol sem, hogy általános lustaság kapott volna lábra, ahogy a kommunisták ellenségei .állították. Sőt ellenkező­leg. Soha nem tudtak volna a ter­melőerők olyan fejlődést elérni, mint amilyet a kapitalista rabszol­gaságból felszabadult munkásság és parasztság elért. Soha nem építet­tek és terveztek annyifc, mint a szo­cializmus alatt. A kommunizmus fel­ső fokán pedig a társadalom terme­lőerői még magasabb fejlődési szín­vonalat érnek el és a kollektív gaz­daság minden forrása is teljes bő­ségben fog buzogni. Sohasem volt olyan munkalelkesedés, mint az új társadalmi rendszerben. A Szovjet­unióban — felbuzdulva a gyönyörű távlatokon — a kommunista munka­brigádok a szocialista verseny új, magasabb fejlődési fokát jelentik. Az alkotó ember — ennek tudása és termelési tapasztalatai — lett a tár­sadalom legfontosabb termelőereje. Vagy vegyük csak a rágalmazók további érvelését, amikor azt állítot­ták, hogy a kommunisták állítólag •meg akarják szüntetni a családot, amikor az otthoni nevelés helyébe a társadalmat akarják léptetni. Igen, a kommunisták a nevelés jel­legét megváltoztatták, azaz kiragad­ták az uralkodó osztály befolyása alól. A szocializmusban vezették be az általános, ingyenes oktatást. A Szovjetunióban a főiskolákon és szakiskolákon 7,5 millió diák tanul, tehát negyvenszer annyi, mint 1913-ban. Á főiskolások száma csak­nem négyszer nagyobb, mint Ang­liában, Franciaországban, Németor­szágban, Olaszországban együttvéve. Azonkívül csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egye­sült Államokban. Sokáig azzal ijesztgették a kispolgá­rokat, hogy a kommunisták a nóközössé­get akarják megvalósítani. Pedig közis­mert, hogy ez éppen a kapitalizmust jel­lemzi, melyben a nő puszta termelési esz­közül szolgál. A nőknek éppen ezt a hely­zetét akarták megszüntetni, ami sikerült is a szocialista táborban, ahol a nők egyenjogúak a férfiakkal. E napokban zajlott le Svájcban — az európai polgári demokrácia állítólagos mintaállamában — az a népszavazás, mely hivatva lett volna végre megadni a nőknek a szavazati jo­got. A szavazásra kizárólag jogosult fér­fiak többsége azonban elvetette a nők­nek az egyenjogúsítás iránti követelését. Hát nem tiszta kicsúfolása ez a polgári demokráciának ? Ellenségeink szemükre vetették a kom­munistáknak, hogy el akarják törölni a hazát, a nemzetet. Ezt a koholmányt semmi sem cáfolhat­ja meg jobban, mint a 4enini nemzetiség: politika, melynek élő példaképe a Szov­jetunió, ahol a különféle nemzetiségű köztársaságok mellett még számtalan nem­zeti autonóm köztársaság és nemzeti au­tonóm terület létezik. Hatalmas pénz­eszközöket fordítanak a nemzeti kultúrák fejlesztésére. A termelőerők szabad fej­lesztése !s igazi humanista elvek alap­ján, a lenini nemzetiségi politikán nyug­szik. A következő hét évben a hatal­mas ország beruházásainak 40 százalé­kát fordítják a keleti országrészek felvi­rágoztatására, amelynek következménye­képpen ott az életszínvonal még gyor­sabb ütemben emelkedik. A szovjet haza­fiságról, pedig köteteket lehetne írni. H elyesen jósolta meg a Kiáltvány te­hát azt. hogy amilyen mértékben megszűnik az egyik egyén kizsákmányolá­sa a másik által, oly mértékben szűnik meg az egyik nemzet kizsákmányolása a másik által. Milyen utat ajánlottak a kommunisták már akkor, hogy megvaló­sítsák a forradalmat és iz utána követ­kező társadalmi rendszereket: a szocia­lizmust, illetve kommunizmust?..." „A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fok­ról fokra megfossza minden tőkéjétől, hogy minden termelési eszközt az állam kezében, azaz az uralkodó osztállyá szer­vezett proletariátus kezében összpontosít­son és a termelőerők tömegét a lehető legjobban szaporítsa." Továbbá azt mondja, hogy ennek eléré­séhez különféle rendszabályokra lesi szükség, melyek országonként különbözők lesznek. Ezekből csak néhányat említünk meg, mint: a nagybirtokok kisajátítását, a? emigránsok és lázadók tulajdonának el­kobzását, a közlekedésügy központosítá­sát az állam kezében, egyenlő munka­kötelezettséget mindenki részére, az ál­lami gyárak, termelési eszközök szaporí­tását, a föld közös terv szerint valő művelését és javítását, továbbá minden gyermek nyilvános és igémyes nevelését. Mindezek olyan pontjai és ajánlott rendszabályai voltak a kommunisták prog­ramjának, melyeket azóta már megvaló­sítottak mind a Szovjetunióban, mind a szocialista világrendszer országaiban. Nincs a 120 éves Kiáltványnak olyan té­tele. amely nem valósult volna meg, vagy amelyet a hétéves tervben, illetve a 15­éves távlati tervben ne realizálnának. A kommunizmusért vívott küzdelem so­rán az anyagi termelésben bekövetkező változásokkal pérhuzamosan természete­sen átalakul a társadalom szellemi élete is. megváltozik maga az ember és ki­alakul kommunista világnézete. A XXI. kongresszus Irányszámai az em­beriség több mint egyszázados vágyát és reményét, a beteljesüld kommunizmus első szakaszát fejezik ki. A kozmikus se­besség elérésének korszakában ez rövid ido. A kommunizmus ellenségeinek, akik eddig csak gúnyolni tudták a kommu­nistákat, rémületükben leesett az álluk. Végre kezdenek ráeszmélni a Szovjetunió terveinek reális voltára, már ők is lát­ják a kommunizmusnak a Kiáltvány fé­nyénél kibontakozó győzelmét. GREK IMRE ÜJ SZÓ 5 * 1959. -iisbruár 21.

Next

/
Thumbnails
Contents