Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-21 / 51. szám, szombat

A magyar költségvetés 55 és fél százalékát a gazdaság fejlesztésére fordítják Budapest (ČTK) - Antos István pénzügyminiszter az országgyűlés ülésszakán beszámolt az 1958. évi gazdálkodási eredményekről. Az ipari termelés 1957-hez viszonyítva 12 százalékkal nagyobbodott, a 100 forint kitermelt értékre eső költségek pedig 2,1 százalékkal csökkentek. Az ipar egyensúlyba hozta az ellenforradalom utáni jelentős béremelést és kisebb költséggel termelt, mint az ellenforradalom előtt. Az idei költségvetési tervezet szerint a kiadások 55 és félszázalékát a népgazdaság fejlesztésére, 31,3 százalékát szociális és kulturális célokra, 9,4 százalékát a fegyveres erőkre és rendfenntartásra, 3,8 százalékát pedig adminisztratív jellegű kiadásokra irányozzák elő. Beruházásokra a tavalyihoz viszonyítva 1 milliárd 900 milliő forinttal többet fordítanak. összesen 1025 millió forintot irányoznak elő a földmüvesszövetkezetek beruházásaira, amelyek elősegítik a mezőgazdaság gyorsabb szocialista átalakítását. iPF EGYIPTOM lakosságának kétharmad része a falvakban él. A monarchia idején nagy nyomorban és elmaradottságban tengődtek a parasztok. 1954-őta körülbelül 250 úgynevezett kombinált „egység" létesült, mely a lakosság egészségéről, a kultúráról és a szakismeretek terjesztéséről gondoskodik. Jelenleg összesen 800 hasonló központ létesül Egyiptom falvaiban. Felvételeink a Kairótól északra fekvő EI-Kanater és ElKhalrla települések közötti központban készült, mely kb. 30 ezer lakosról gondoskodik és 40 alkalmazottja van. A képen a központ mintaszerű szarvasmarhafarmja látható. (Foto Zentralblld). MH«M*M*IIHIII«MtM«HHH«IH>M»IHH«MBHII»l«H«M«»»M»tlMIH»MM»HlM*MM« GYORS FEJLŐDÉS AZ EAK KÖZOKTATÁSÁBAN A gyarmaturalom nemcsak a leigázott ország gazdasági kizsákmányolását és politikai önállóságának megfosztását jelenti, hanem a művelődést is lehetetlenné teszi. Az írástudatlanság és a gyarmati sors között okozati összefüggés van. A nemzeti függetlenség kivívása nemcsak a politikai szabadságot, a gazdasági önállóság elérését jelenti, hanem feltételeket is teremt a gyarmati elnyomás következményeinek felszámolására. Felszámolni való pedig éppen elég akad kulturális téren, a közoktatás, sőt még az elemi oktatás terén ls. Nézzük az idegen elnyomás alól már felszabadult Egyesült Arab Köztársaság népoktatásának elmaradottságát. 1954-ben, tehát akkor, amikor az arab népek nemzeti felszabadító mozgalma már új erőre kapott és sikereket ért el, az UNESCO statisztikai adatai szerint Egyiptomban és Szíriában így festett a népoktatás helyzete: Iskolába járó gyermekek száma: 1457 435 311194 EGYIPTOM SZÍRIA Iskolaköteles gyermekek száma: 3 354 000 934 000 E számokbői kitűnik, hogy az említett országokban az iskolaköteles gyermekek alig egyharmada járt iskolába. Ha figyelembe vesszük, hogy lakóik száma évente két és fél — 3 százalékkal növekszik, akkor nyilvánvaló, hogy nem kis erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy Egyiptomban és Szíriában minden iskolaköteles korban levő gyermek tanulhasson. A nevelés színvonalának emelésére, a nevelési keretek kibővítésére természetesen csak ezután kerülhet majd sor. A két ország gazdasági és politikai helyzete nem engedte meg, hogy a nemzeti függetlenség kivívása után nyomban megkezdjék a kulturális problémák megoldását. Miután éppen egy éve Egyiptom és Szíria egyesülésével megalakult az Egyesült Arab Köztársaság, a népoktatás problémájának megoldása, most már az új köztársaság kormányára hárult. Az EAK kormánya múlt év november közepén hivatalosan közölte, hogy tízéves programot dolgozott ki a közoktatás fejlesztésére. A program lényege az, hogy kötelezővé és ingyenessé teszi a hatosztályos elemi iskola látogatását s ugyanakkor meghatározza a középiskolák anyagát is. A kötelező ingyenes oktatás megvalósítása természetesen nagyarányú építkezést, illetve fejlesztést igényel. Négyezer új iskolaépületet emelnek és 58 ezer tanítót képeznek ki. Ennek megfelelően emelkedik a közoktatási költségvetés is, mely az 1963-1964. költségvetési évben eléri a 40 millió egyiptomi fontot. (Tív évvel előtte az egyiptomi költségvetésben 12 millió egyiptomi fontot irányoztak elő a közoktatásra). A terv nyilvánosságra hozása óta alig másfél hónap telt el. Kemal El-Din Husszein, az EAK közoktatásügyi minisztere 1958. december végén sajtóértekezleten közölte az újságírókkal, hogy a kormány az említett tízéves terv célkitűzéseit túlhaladó nevelési programot dolgozott ki. A kötelező és ingyenes oktatást nem hat, hanem kilenc osztályra tervezik. Közölte továbbá, hogy megváltoztatják a nevelés irányát is. Jelenleg az oktatás súlypontja a bölcsészeti tárgyakon van, de a jövőben a természettudományi és műszaki tantárgyakra helyezik a fő súlyt. A népiskolákban bevezetik a műszaki ismeretek elemeinek oktatását és ebben az irányban módosítják a felsőbbfokú oktatást is. A filozófiai fakultások tantermeit a gyáripar szükségleteit szolgáló kísérleti laboratóriumokká alakítják át. A gyarmati elnyomás gyászos következményeinek a felszámolásához hosszú idő, nagy erőfeszítés, politikai és gazdasági fejlődés szükséges. S mindennek előfeltétele: a béke. A múlt káros maradványait azok a felszabadult országok tüntetik el gyorsan, amelyek a pozitív semlegesség, a béke politikáját követik. D. J. A szovjet kormány nyilatkozata a katonai egyezményről folyó pakisztáni-amerikai tárgyalásokról i Moszkva (TASZSZ) — A szovjet kormány figyelmeztette a pakisztáni kormányt arra, hogy minden felelősség azon lépések következményeiért, melyeket Pakisztán területének idegen katonai támaszponttá való változtatására tesz, a pakisztáni kormányt terheli. A szovjet kormány a pakisztáni kormány válaszával kapcsolatban tette ezt a nyilatkozatot. A szovjet kormány nem érthet egyet a pakisztáni kormánynak a válaszban tartalmazott kijelentéseivel, melyekből kitűnnek a közép-keleti és délkelet-ázsiai katonai tömbök agresszív lényegének igazolására irányuló kísérletek — mondja a nyilatkozat. E tömböknek Pakisztán is tagjaA pakisztáni kormány válaszában ismét megkísérelte annak a nyilvánvaló ténynek megcáfolását, hogy amerikai katonai szakemberek A szocialista országok együttműködése a kőolajéi földgáziparban Február 10-től 17-ig tartotta Bukarestben ötödik ülésszakét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kőolaj- és földgázipari gazdasági és tudományos műszaki együttműködési állandó bizottsága. Az ülésen részt vettek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak képviselői. Az ülésen jóváhagyták a bizottság idei munkatervét. A bizottság megtárgyalta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak kőolajéi földgázipar-fejlesztési távlati terveiből eredő gazdasági kapcsolatok kérdését, továbbá a kőolaj távvezetékek és új naftafeldolgozó üzemek építésének kérdését. Albánia fejleszti energetikai alapját P Tirana (CTK) — Dél-Albániában, a í'. Bistriea folyón új, nagy vízierőmü §3 épül 18 mW kapacitással. A villany|.

vj erőmű három év alatt elkészül és Déls i Albánia nagy részének vállalatait és S

lakosságát, továbbá Szaranda, Dlrokasztra, Konlszpoll és Delvine városokat látja el villanyárammal. ys! Az ország energetikai alapja a népi

M hatalom fennállása óta gyorsan fej^ lődik. 1951-ben hozták üzembe a TiH| rana melletti Lenin-vízerőművet. Hőgg erőmüvek épültek a Sztálin textil•a kombinátban, a Malikl cukorgyárban, gj a cerrli kőolajflnomltóban és a glorai H cementgyárban. Egy éve, hogy átfl adták rendeltetésének a második ötES éves terv legnagyobb építményét, az | észak-albániai Matl folyón épült Marx• duzzasztógátat és vízierőmüvet. közvetlen irányításával épült katonai támaszpontokat helyeztek el pakisztáni területen, olyan támaszpontokat, melyeket a pakisztáni kormány akaratától függetlenül idegen katonai hatalmak bármikor felhasználhatnak a Szovjetunió és a Pakisztánnal szomszédos békeszerető államok ellen. A szovjet kormány igazolta 1958. december 26-i nyilatkozatában kifejezett álláspontját. A nyilatkozatot a Szovjetunió nagykövetségén keresztül juttatták el Karacsiba és benne ismét líifejezésre jutott a Szovjetunió és Pakisztánnal szomszédos békeszerető országok indokolt aggodalma, az USA-val kötendő új katonai egyezmény aláírásáról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Az egyezmény szerint ki kell bővülnie a két ország katonai együttműködésének. A kuznyecki kohászati kombinátban elsőként az elektromos acélolvasztó részleg hármas számú brigádja szerezte meg a kommunista brigádja címet. Tagjait nagyfokú munkafegyelem, a reájuk bízott feladatokért érzett felelősség, barátság, az újnak, a haladónak kutatása, termelési tudásuk és általános műveltségük fokozására Irányuló törekvés Jellemzi. A brigád 33 tagja munkája megszakítás nélkül folytat Iskolai tanulmányokat. A képen a brigád tagjai: Vaszilij Ruszin (jobbra) és Alekszej Hrapov segédolvasztárok már második éve tanulnak a kombinát mesteriskolájában, melynek elvégzése után elektromos acélolvasztári szakképesítést nyernek. r Ázsia és Afrika ifjúsága a gyarmaturalom elleni harc élén A VILÁG BÉKESZERETŐ EMBEREI FEBRUÁR 21-ÉN ÜNNEPLIK ÉVENTE A GYARMATI ORSZÁGOK IFJÚSÁGÁVAL VÁLLALT SZOLIDARITÁS NEMZETKÖZI NAPJÁT. A gyarmaturalom, az imperializmus egyik szörnyszülöttje évszázadok óta romba döntötte Ázsia és Afrika fiataljainak reménységét és életét. A gyermekek milliói haltak meg az indiai városok utcáin, de ugyanakkor a brit gyarmatosítók élelmiszert szállítottak ki az országból. A volt Indokina helyzete sem volt rózsásabb. A francia gyarmatosítok uralkodtak itt. Indonézia a holland gyarmatosítok igáját nyögte. Az európaiak nyereséghajszája évszázadokon át rendszeresen üldözte Afrika fiatal és egészséges lakóit. Megfosztotta tőlük családjaikat, hazájukat, elvette munkájukat és életük értelmét. Mindezt csak azért tette, hogy elég rabszolgája legyen amerikai és nyugatindiai ültetvényein. Kettőszázmillióra becsülik az Afrikából rabszolgasorsba elhurcolt fiatal férfiak és nők számát. A gyarmatosítók sohasem haboztak feláldozni gyarmataik lakóit a legnehezebb munkák elvégzésében. Albert Londras „Az ébenfák országa" című könyvében megjegyzi, hogy az egyik közép-afrikai vasútvonal építésén H0 kilométeres szakaszon 17 ezren haltak meg. Az egyiptomi fellahok vére és verejtéke elfolyt, mielőtt végigzúdult a Szuezi csatornán az első víz. Százhúszezren áldozták fel életüket, hogy — még a közelmúltig — kizárólag idegenek nyerészkedjenek rajta. Igein, a közelmúltig. A gyarmati országok népe ugyanis az utóbbi években ébredezni kezd az évszázados megalázottságból. Kártyavárként omlanak össze a gyarmaturalom híveinek koholmányai, akik azt állítják, hogy a „szinesbórüek" lusták, hogy a bennszülöttek kisebb munkateljesítményt nyújtanak, mint az európai munkások, hogy hiányzik kezdeményezöképességük. Ezek az emberek szándékosan akarjak eltitkolni azt a tényt, hogy' a gyarmati országok ifjúságának korántsincs alkalma a művelődésre, hogy a néger munkások nem tölthetnek be szakképzettséget igénylő helyet, hogy a bennszülöttek gazdag országaikban az éhínség szélén nyomorognak, s többségük naponta csak egyszer étkezhet, pedig a legkeményebb munkát követelik tőlük. Vádirat a gyarmaturalom ellen, hogy például Francia Nyugat-Afrikában körülbelül csak 200 ezer fiatál afrikai kapja meg az alapvető műveltséget, míg három millió sohasem tépi át az iskola küszöbét. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas, feltartóztathatatlan hulláma széttöri a gyarmaturalom bilincseit és kezdi megváltoztatni Ázsia és Afrika népének életét. Százmilliók — a gyarmatok hajdani jogfosztott lakói új életet kezdenek építeni országainkban. SEBES VILMOS IZRAEL - az imperializmus közel-keleti bástyája (Egy magyar disszidens könyve Izraelről) A moszkvai ipari, mezőgazdasági és építészeti kiállításon több csarnok már megnyílt. Ezek a szovjet népgazdaság újabb sikereit szemléltetik. Ezek a „Tudomány", „Atomerő" a békés célok szolgálatában", „Vegyiipar" és „Gépipar". A képen az új szovjet személygépkocsik kiállítása. Előtérben az új népkocsi prototípusa. (TASZSZ felvétel) AZ UTÖBBI években Izrael nemegyszer szerepelt a világpolitikai érdeklődés középpontjában. Az 1956-ban Egyiptom ellen indított szégyenletes támadás óta is egymást érik a szomszédos arab országok elleni izraeli határincidensek, és a nyugati fegyverek áradata tovább folyik Izraelbe, tovább tart az ország militarizálása, a Közép-Kelet imperialista erőddé változtatása. Izrael ma a Közel-Kelet puskaporos hordója, amely súlyosan veszélyezteti a világ e táján a békét. Hogyan lett Izrael az imperializmus szolgája? Milyen politikai erők működnek az országban, milyen a zsidó dolgozók helyzete? EZEKRE és számos más kérdésre ad feleletet a budapesti Kossuth Könyvkiadónál megjelent Vári István: Hat hónap Izraelben című könyve. A szerző a magyar ellenforradalom idején a reakciós erők kegyetlenkedéseitől való félelmében elhagyja az országot, családját, és Bécsben a munkát, tisztességes életet ígérő bevándorlástoborzók Izraelbe irányítják. A zsidó villanyszerelő csakhamar rádöbben, hogy a toborzók ígérete csak csalétek, és szomorúan felismeri, hogy kapitalista országba jutott, ahol a dolgozó emberek élete ugyanolyan, mint a többi tőkés országban. Nehéz munkát találni, és a munkaadók itt is alkalmazottaik munkáján gazdagodnak meg. Az olyan ember számára, aki egy évtizedig élt a népi demokratikus Magyarországon, jóformán lehetetlen megszokni az izraeli helyzetet. Hat hónap élményének leírása közben a szerző felvázolja Izrael történetét, politikai, gazdasági életét, problémáit. A történelem hosszú évszázadaiban a zsidók száma Izraelben még csak a világban szétszórt zsidóság önálló or- 657 ezer volt. szágot akart alapítani, és azért a zsidó állam kialakulását a fasizmus hatalomra jutása és európai kegyetlenkedései siettették. A második világháború után kezdenek kibontakozni körvonalai. A zsidó vezetők, a cioAmikor aztán később nyilvánvalóvá vált, hogy Egyiptom és más arab országok imperialistaellenes politikát folytatnak, a nyugati hatalmak Izraelt szemelték ki közel-keleti bástyájukká és megkezdték gyors felfegynisták azonban nem gondoltak önálló vérzését. A militarizálás olyan méállamra, csak valamelyik nyugati nagyhatalom gyarmata, vagy félgyarmata akartak lenni. Az angolok, akiknek fennhatósága ulá tartozott Palesztina, már ekkor egymásra uszították a zsidókat és arabokat. Az arabok pogromokat szerveztek s az retű, hogy például — ami a világ egyetlen országában sincs — Izraelben a lányok is katonakötelesek, sőt Ben Gurion még attól sem rettent vissza, hogy a németországi koncentrációs táborokban elpusztult zsidókért jóvátételként fegyvereket váangolok megtiltották a zsidók be- őröljön a Német Szövetségi Közvándorlását. Palesztinában azonban a társaságtól, népi erők túlnőttek a nacionalisták követelésein, és 1948-ban Anglia kénytelen volt kiüríteni Palesztinát és az ENSZ-re bízta a döntést. Közben egymás ellen játszotta ki az arabokat és a zsidókat, arra számítva, hogy a rend fenntartása ürügyén alkalomadtán Anglia újra visszatérhet Palesztinába. A Szovjetunió az ENSZben egyenlő jogú arab-zsidó állam megalakítását javasolta. Az ENSZ mégis két önálló állam mellett döntött. így keletkezett Izrael és Jordánia. Izraelben a szociáldemokrata Ben Gurion lett a miniszterelnök, és az országban megindult a kegyetlen arabüldözés. „Az izraeli hatóságok számos arab falu egész lakosságát kényszerltették arra, hogy 24 óra leAz ország belső helyzete jellegzetes kapitalista rendszer. 13 különféle burzsoá párt marakodik a hatalomért. Egyedül Izrael Kommunista Pártja küzd következetesen az internacionalizmus szellemében az arabok jogaiért és a demokratikus elvek érvényesítéséért. De a kormány üldözi a kommunista pártot és ahol csak lehet, minden eszközzel akadályozza munkáját. Vári István képet ad az izraeli mezőgazdasági és ipari munkások életéről, beszél a kulturális problémákról, az ifjúság tanulásának nehézségeiről. Végül is az Izraelben jobb életet kereső disszidens megcsömörlik a burzsoá Izraeltől és minden akadályt legyőzve visszatér forgása alatt hagyják el lakóhelyüket családjához Budapestre. és távozzanak a demarkációs vonalon túlra. Több százezer arab. él Jordániában és a gazai övezetben a leghihetetlenebb nyomorúságban — írja a szerző. Csupán 1948-ban, Izrael állam kikiáltásakor hétszázezer arabot üldöztek ki az országból, amikor Akiket érdekelnek az érdekes riportkönyvek, és figyelemmel követik a világpolitika zajló eseményeit, Vári István könyvéből megismerhetik napjaink egyik sokat emlegetett országát: Izraelt. Sz. B. ÜJ SZÖ 4 * 1959. február 19.