Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-21 / 51. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959a február 21. szombat 50 fillér XII. évfolyam, 51. szám Sajátítsuk el az irányítás új módszereit A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak nemrégen befejeződött XXI. kongresszusa a tanulságok gazdag forrásául szolgál a szocialista tá­bor népei számára is gazdaságuk to­vábbi építésében. Érthető, hogy fej­lett, korszerű gazdaságú hazánkra is kihatnak eredményei, hisz köztársa­ságunk is aktívan részt vesz a szo­cializmus és a kapitalizmus nagy gazdasági versenyében. Pártunk tavalyi XI. kongresszusa a szocialista gazdaság fejlődése tör­vényeivel és népünk érdekeivel össz­hangban tűzte ki szocialista építé­sünk közeljövőben történő befejezé­sének feladatát. Fejlődésünkben megtettünk egy szakaszt, melyet a szocialista ter­melés fejlesztése terén a társadalmi rendszerünkből származó előnyök ki­használására kifejtett sikeres törek­vésünk jellemez. Arról van szó, hogy tervszerűen, arányosan és minden dolgozó részvételével fejlesszük gaz­daságunkat. Ez az időszak a népgazdaságunk irányításának módszereiben bekövet­kezett jelentős változások végrehaj­tásának időszaka. Ma már konkrét eredményeken igazolhatjuk e válto­zások helyességét. A helyes irányí­tás szükségképpen visszatükröződik a tavalyi tervteljesítés eredményei­ben, melyek a legutóbbi hat év ered­ményei közül a legszembetűnőbbek. A terv nagyfokú túlteljesítésén és az ipari termelés abszolút növelésén kívül fokoztuk a gazdaság hatékony­ságát. Igy például a munka terme­lékenysége a tervezett 4,6 százalék helyett 7,4 százalékkai fokozódott és egymilliárd koronával túlteljesítet­tük az önköltségcsökkentési tervet. Tehát az irányítás, tervezés és pénz­ellátás új módszere bevált. Teljesíti fő küldetését: a dolgozók segítsé­gével új erőforrásokat tár és használ fel a termelés növelésére, biztosítja gazdaságunk nagyfokú hatékonysá­gát. ' Az idén még nagyobb sikerek vár­hatók. Természetesen, az új irányí­tási módszereknek is teljes mérték­ben érvényesülniük kell, hogy ezt elérjük. Harcolnunk kell a hatékony­ságért, az állami terv valamennyi mutatójának teljesítéséért és túltel­jesítéséért — mindezt népünk az idén tartsa még jobban szívügyének, mint tavaly. Az ipar szervezésében történt vál­tozások, a központi szervek jogköré­nek és felelősségének az alsóbb irányítószervek irányában történt decentralizálása stb. — mindez nagy lépés volt a hatékonyság fokozására vezető úton. Am a minisztériumokban nem mon­danak olyan gyorsan búcsút a régi irányítási módszereknek, mint ahogy azt megkívánnánk. Kevés gondot fordítanak az új munkamódszerek megmagyarázására, ami egyik oka annak, hogy az alapvető kérdések megoldásának rovására inkább a részleges problémák megoldásával és operatív tevékenységgel foglalkoznak a minisztériumok. Viszont ez gyak­ran abban is megnyilvánul, hogy ki akarnak bújni a termelési-gazdasági egységek feladatainak teljesítéséért való felelősség alól, s így elégtelen az alárendelt szervekben gyakorolt ellenőrzés, és a fogyatékosságaik ki­küszöbölésére nyújtott segítség. Eb­ből következik, hogy nem nagy ha­ladást értek el az adminisztratív irá­nyítási formák korlátozásában, s még mindig nem érvényesül teljes mér­tékben a termelési-gazdasági egysé­gekkel ápolt személyes, közvetlen kapcsolat. Pedig mennyi kihasználat­lan lehetőség rejlik az aktíva tevé­kenységének felhasználásában. De a minisztériumok nem eléggé használ­ják ki a vállalattársulások és az egyes vállalatok dolgozóinak gazdag tapasztalatait és ismereteit, nem vonják be őket a feladatok előkészí­tésébe és letárgyalásába. Baj az is, hogy a minisztériumok sokszor még saját hatáskörükkel sincsenek tisz­tában, nincs kidolgozott végleges szervezeti szabályzatuk. Rendkívül fontos, hogy a termelési­gazdasági egységek, főként a társu­lások vezető kollektívái elsajátítsák az új munkastílust, mivel — habár megalakításuk helyesnek bizonyult — még nem töltik be kellőképpen küldetésüket. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy nem élnek jog­körükkel, haboznak a döntésben és húzódoznak a felelősségtől. Ezért gyakran megtörténik, hogy a hatás­körükbe tartozó kérdé.sek megoldá­sában a minisztériumokhoz fordul­nak. Másrészt viszont tanácsadó szerveknek tekintik a minisztériu­mokat és igyekeznek kibújni ellen­őrzésük alól s mindent saját szakál­lukra akarnak cselekedni. A válla­lattársulások tipikus problémája, hogy olyan feladatokat szemelnek ki előszeretettel, melyeknek semmi kö­zük a vállalatok betöltött pozíciójá­hoz és az új irányítási módszerekhez, s ennek következtében aránytalanul és fölöslegesen bővítik apparátusu­kat. Ezért nem csoda, hogy pl. a feltételezett 24 kis apparátusú vál­lalattársulás helyett jelenleg 30 vál­lalattársulás működik Prágában 2246 alkalmazottal. Érthető, hogy ez el­lentmond a párt és a kormány irány­elveinek. Az irányítás új módszerei elsajátí­tásának fő feltétele a vállalatok és társulásaik apparátusbeli dolgozói politikai, gazdasági és műszaki szín­vonalának lényeges emelkedése. Az új munkastílus alkalmazásának jelen­tőségét emeli az a körülmény, hogy jelentős mértékben éppen itt dől el, mennyiben vesznek részt a dolgozók az irányításban. . A nemzetgyűlés jóváhagyta ai 1959. évi költségvetést További törvényeket hagytak jóvá és megválasztották a nemzetgyűlés elnökségét A nemzetgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1959. évi állami költségvetés megvitatását, amelyet vita után a déli órákban egyhangúlag jóváhagyott. Az ülésen részt vettek Rudolf Barák, Václav Kopec­ký, Otakar Šimúnek, Viliam Široký, pártunk és kor­mányunk képviselői, a kormány további tagjai, a köz­ponti hivatalok képviselői és számos dolgozó. A vitában a következő képviselők szólaltak fel: Vác­lav Myška, aki különösen szociális politikánk szem­pontjából az életszínvonal emelésének kérdésével fog­lalkozott, dr. Kamila Pešková és dr. Štefan Manca, akik egészségügyünkről beszéltek, Vera Šťastná pedig a nemzeti bizottságok költségvetéseihez szólt hozzá, melyek az országos költségvetés szerves részét képe­zik; Jan Drda kulturális kérdésekkel és dr. Pavel Po­tužák költségvetésünk békés és népi jellegének kér­désével foglalkozott. A nemzetgyűlés a költségvetés jóváhagyása után a napirend további pontjára, azaz egyes törvények és egy kormányrendelet megvitatására tért át. Rudolf Červený képviselő, az alkotmányjogi bizottság előadója megindokolta azt a törvényt, mely módosítja és kiegészíti a bírósági illetékekről szóló törvényt. Az említett törvény e novellája értelmében a felek a bí­rósági illetékeket nem fogják a bírósági eljárás befe­jezése után fizetni, mint eddig, hanem kötelesek lesz­nek az illetékeket előre megfizetni. Amennyiben az eljárást javasló fél nem fizeti meg az illetéket a ki­tűzött határidóig, a bíróság a kérdéses ügy tárgyalását elutasítja. A bíróságok ezzel elérik az illetékek behaj­tásával kapcsolatos ügykezelés leegyszerűsítését. Ez azonban nem nehezíti meg a dolgozók kapcsolatát a bíróságokkal, mivel a bíróságok mentesíthetik őket az illetékek befizetése alól. Vladimír Litvaj képviselő a mezőgazdasági, költ­ségvetési és gazdasági bizottság nevében beszámolt a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Be­számolójában rámutatott számos tényre, melyek arról tanúskodnak, hogy egyre nagyobb a fogyasztás mind a lakosság, mind az ipar és a mezőgazdaság vízellátása terén. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóvizek egyre nagyobb mértékben beszeny­nyeződnek, valamint annak sürgető szükségességére, hogy az ipari üzemek gondoskodjanak a szennyvizek tisztítására vonatkozó előírások betartásáról. A törvény módosításának egyik fö oka annak szükségessége, hogy az eddiginél hatékonyabban kell irányítani és biztosítani talajjavító berendezések, valamint völgyelzáró gátak építését. Utolsónak Jindrich Sommer képviselő, az alkotmány­jogi bizottság előadója szólalt fel és megindokolta a nemzeti vagyon igazgatásáról szóló kormányrendele­tet. Ez a rendelet egyes elavult előírásokat módosít és egyesíti az ezzel kapcsolatos különféle jogi előírá­sokat. A nemzetgyűlés az összes előterjesztett javaslatot jóváhagyta. A nemzetgyűlés aztán áttért az elnökség tagjainak megválasztására. Az elnökség tagjaivá a következő kép­viselőket választották meg: Elnökké Zdenék Fierlingert, alelnökké Jozef Valo, Anežka Hodinová-Spurná, dr. Dio­nysius Polanský, Antonín Fiala, Andrej Žiak képvise­lőket, az elnökség további 18 tagjává pedig Josef Čermák, Pavol Dávid, Jan Doleček, Marié Fišarová, Jan Harus, Ladislava Kleňhová-Besserová, dr. Jaroslav Krofta, Vratislav Krutina, Jaroslav Ledl, dr. Štefan Manca, Václav Mandovec, Ján Pavlík, Ludvik Svoboda hadseregtábornok, Jaroslav Šimon akadémikus, Josef Štetka, dr. Vlasta Trpíková, Josef Závéta és František Zupka képviselőket választották meg. Azután végrehaj­tották az egyes bizottságokba való kiegészítő pótvá­lasztásokat és 13 órakor a nemzetgyűlés ülése véget ért. Dolgozóink | a IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére § A Kassai Ipari Karbantartó helyi E gazdálkodási vállalat dolgozói fel- E hívással üdvözlik a IV. Szakszer- E vezeti Kongresszust. A felhívásban E felszólítják az egész kassai kerület E helyi gazdálkodási vállalatait és E kisipari szövetkezeteit az évi ter- E melési terv december 24-ig való = teljesítésére, a forgalmi terv túl- E teljesítésére és az önköltségek 0,5 E százalékos csökkentésére. E A felhívást intéző kollektívák tag- E jai remélik, méltó választ kapnak = a felszólításra, s a győztes köz- E üzem bizonyára komoly eredmé- = Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke baráti be­nyekkel jut majd a verseny élére. = s zélgetést folytat Kádár János elvtárssal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Rudolf Stýbar, Kassa E Bizottságának első titkárával. R. Novák — ČTK — felvétele Készítik *a talajt a vetéshez Az ógyallai traktorállomás brigád­központjai a modranyi, a bagotai, és az izsai szövetkezetesekkel az utóbbi két nap alatt kihasználták a jó idő­járást és hozzáláttak a mezőgazda­sági munkálatok megkezdéséhez. Az izsiai szövetkezetben Nagy Ferenc traktoros február 19-én 5 hektár te­rületet hengerezett meg a zöldség alá, a modranyi szövetkezetben Sury József traktoros szintén 5 hektárt a mák alá, és a többi traktoros szin­tén dolgozott már, 11 hektár földet hengereztek meg a zöldség és a mák alá a bagotai szövetkezetben. Megkezdték a vetést Tegnapelőtt délután a zsitvafödé­mesi szövetkezetben harminc szövet­kezetes elsőként a köztársaságban — megkezdte a tavaszi vetést. Húsz és fél hektár tavaszi búzát vetettek el. Ha az időjárás engedi, a zsitvafödé­meslek gyors ütemben tovább foly­tatják a munkát. Sikeresen halad az üj bérrendszer bevezetése A nyitrai kerületben jól halad az új bérrendszer bevezetése az üze­mekben. Legutóbb a bosanyi százéves bőrfeldolgozó üzemben vezették be az új bérrendszert. Itt már két éve műszakilag indokolt normák alapján dolgoztak az alaptermelés minden munkahelyén. Ennek ellenére több norma már elöregedett és némely esetben az új technológiai eljárások alapján módosították őket. A bőr­feldolgozó üzemben jelenleg az ösz­szes munkamenetek 96 százalékát műszakilag indokolt normák alapján végzik. A nyitrai kerületben március 1-től bevezetik az új bérrendszert még a Zlaté Moravce-i hűtőszekrénygyár­ban, valamint Szlovákia legnagyobb hővillanyerőművében, a Zemianské Kostolany-i erőműben. Mit tud a Tatra 11 l-es? Erre a kérdésre igen érdekes választ ad Li Da-hua felvétele. A Kínai Népköztár­saságban, ahová szintén exportálunk Tat­ra 111-es tehergépkocsikat, igen jól hasz­nálják ki ezt a különösen erős motorral ellátott autót. Míg nálunk alig látjuk a 111-eseet pótkocsival — akkor is leg­feljebb eggyel — addig Kínában 20 (!) pótkocsit akasztottak utána. A pótkocsik rakománya összesen 70 tonnát tett ki. Maga a vontató kocsi 10 tonnás. S most jón a legérdekesebb: ezzel az „autóvo­nattal" megtették a Cin-haj—Tibet útvo­nalat! Több fémhulladékot a kohóknak A gépipari és kohóipari szakszer­vezeti szövetségek felhívására vála­szoltak a sokolovi bányakörzet bá­nyáinak és briketgyárainak dolgozói. Elhatározták, hogy 1585 tonna vas­hulladékot és öntvényt, valamint 5700 kiló színes fémet gyűjtenek kohóink számára. A legtöbbet a Dukla-bánya dolgozói gyűjtenek — 800 tonna fém­hulladékot. Jól választott A nagykaposi szövetkezetnek az egész járásban jó a híre. Tagadhatat­lan, hogy jól is gazdálkodnak. Jól terem a földjük, szép az állatállo­mányuk. Ebben a szövetkezetben az asszonyok is becsületesen helytállnak. A határban, kertészetben és az istál­lóban is megtalálhatjuk az asszonyo­kat, lányokat. Szükség van az ő szor­gos kezükre Kapóson is, szükség vol­na másutt is. Dancsó Mária is a szövetkezetet vá­lasztotta, amikor arra került sor, hogy munka után nézzen. Szorgalmasan dol­gozott a múlt évben. Az ő érdeme is az, hogy a szövetkezet a múlt évet szép eredménnyel zárta. Az előre ki­dolgozott termelési és pénzügyi ter­vet túlszárnyalták. Ennek következté­ben a munkaegységek értéke is nö­vekedett. Az egy-egy munkaegységre tervezett 20 korona juttatás helyett 23 korona jutott egy-egy munka­egységre. A természetbeniekkel együtt pedig közel 30 koronát fizettek. A zárszámadás után örültek a ta­gok. örült Dancsó Mária is. Örülhe­tett, mert a múlt évben 430 munka­egységet szerzett. Ha pedig valaki kíváncsi a múlt évi jövedelmére, szo­rozza meg a 430-at 30-cal és meg­kapja azt az összeget, amelynek alap­ján bátran mondhatjuk: Dancsó Mária jól választott. A pénznek persze akad helye. Hogy is ne gkadna. Dancsó Mária szoba­bútort vásárol belőle. Nem vár arra, hogy szülei vegyék meg a „stafírun­got", megveszi ö maga. Megveszi, mert teheti, a szövetkezet aranybánya az ő számára is. (sz. i.) HATÁRIDŐ E ŐTT kezdték meg az orlíki vízivillanyerő­mű áramfejlesztő telepének építését. A villanytelep sokban különbözik majd az eddig ismert hasonló épü­letektől. A villanytelep felső része acélszerkezet és előregyártott pane­lekből készítik.

Next

/
Thumbnails
Contents