Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)
1959-02-20 / 50. szám, péntek
A műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében Olvasóink az elmúlt napokban lapunkban is közölt hírből értesültek a Műszaki Fejlesztés Állami Bizottságának megalakulásáról. Az alábbiakban röviden ismertetjük a bizottság megalakításának célját és tevékenységének legfontosabb alapelveit. Pártunk XI. kongresszusa kitűzte hazánkban a szocializmus építésének befejezését. E feladat teljesítéséhez új műszaki forradalom kezdetén látunk hozzá, mely szoros kapcsolatban van a magenergia békés célokra történő kihasználásával, a félvezetők alkalmazásával, az elektronika fejlődével, új nyersanyagok gyártásával és a, termelési folyamatok távirányításával. A termelés tervezett növekedése elérésének és a társadalmi munka termelékenysége fokozásának legfőbb tényezőjévé éppen azért napjainkban a műszaki fejlesztés meggyorsítása és gazdaságilag leghatékonyabb irányítása válik. Az eddigi tapasztalatok világosan igazolják, hogy a népgazdaság új irányítása egyúttal megköveteli a tudományos-kutató munka kimagasló eredményei alkalmazásának új módon való biztosítását. Különösen áll ez az egyes ágazatokon kívüli, országos jelentőségű problémák komplex megoldására, főleg a nyersanyagalap és a legfontosabb termelési ágazatokra, amilyenek pl. a gép- és kohóipar, vegyiipar, a mérőműszerek és irányító berendezések gyártása a termelés automatizálása céljából, az elektronok és a félvezetők kihasználása, továbbá a magfizika, a mezőgazdaság gépesítése és hasonlók. Népgazdaságunknak főleg ezeken a szakaszokon érdeke a műszaki fejlesztés koncepciójának kidolgozása és a javasolt intézkedések gyors megvalósításának szervezési biztosítása. Ennek megvalósítására szervezték meg a Műszaki Fejlesztés Állami Bizottságát,'mint a kormánynak a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szervét. A bizottság legfőbb küldetése, hogy segítséget nyújtson a kormánynak a népgazdaságfejlesztés műszaki színvonalának és hatékonyságának emelésében. Tevékenységének legfontosabb szakaszai a következők: Az Állami Tervhivatallal és a minisztériumokkal a legszorosabb együttműködésben ki kell dolgoznia az egyes ágazatok műszaki fejlesztése fő irányának koncepcióját és javaslatokat kell tennie a tudomány és technika országos jelentőségű kimagasló eredményeinek realizálására. Egybe kell hangolnia a műszaki fejlesztés fő irányainak kidolgozásában résztvevő különböző szervek tevékenységét és ellenőrizni, hogyan teljesitik a párt és a kormány határozatát a műszaki fejlesztésről, valamint azt, milyen eredményeket érnek el az egyes ágazatok a műszaki fejlesztés terén. Figyelemmel kell kísérnie és teljes mértékben ki kell használnia a műszakitudományos együttműködést és a külföld! tapasztalatokat a műszaki fejlesztés meggyorsítására hazánkban. Fontos feladata ezenkívül, hogy irányítsa és szervezze a műszaki-gazdasági ínformáció összes forrásainak és anyagának kihasználását és ezek alapján tájékoztassa a vezető gazdasági és műszaki dolgozókat. Ezenkívül meg kell szabnia a műszaki normalizáció és a találmányok fő irányát és feladatalt s gondoskodnia kell a jelentős találmányok realizálásáról. A Műszaki Fejlesalés Állami Bizottságának feladatairól és munkamódszereiről beszélve szUkséges annak kihangsúlyozása, hogy Itt a munka új formájáról van szó. Ez abból az alapelvből Indul ki, hogy állandó feladatunk a dolgozók részvételének szUntelen tokozása a fő problémák megoldásában, tehát a műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldásában ls. A technika mai gyors fejlődésének Időszakában a fejlesztés irányait a központi hivatalok semmilyen szakembere, sem pedig maga az ágazat nem tudja megszabni. Éppen ezért nem lehet kiindulni csupán valamilyen apparátus munkájából, hanem csakis a tudósok, műszaki dolgozók, feltalálók, gazdasági dolgozók és a munkahelyek szakmunkásai széleskörű kollektíváinak közös tevékenységéből. A Műszaki Fejlesztés Állami Bizottsága a népgazdaság egyes ágaiban dolgozó kiváló szakemberekből tevődik össze. A fontos problémák megoldásánál azonban a bizottság véleménye sem lehetne elég objektív, ha ezt nem támasztanák alá közvetlenül a termelésben és az intézetekben dolgozó szakemberek széleskörű aktívájának tapasztalatai. £ppen ezért a bizottság alapvető munkamódszere a széleskörű aktívával végzett munka lesz. Végül meg kell még jegyezni, hogy az állami bizottság nem felettes szerve más ágazatnak. A műszaki fejlesztésért teljes mértékben az egyes ágazatok, az Akadémia és más szervek felelősek, melyekkel e Műszaki Fejlesztés Allemi Bizottsága a műszaki fejlesztés érdekében szorosan együtt fog működni az országos jelentőségű problémák megoldásában. A marxista elemzés iskolapéldája = Hatvan évvel ezelőtt, 1899 feb= ruár közepe táján fejezte be Lenin = „A kapitalizmus fejlődése Oroszor= szagban" című nagy jelentőségű ta= nulmányát, melyben behatóan ele= mezte a századvégi Oroszország jš=ž gazdasági helyzetét, nevezetesen a == tőke fejlődésének irányát. Mint az első kiadás előszavában Lenin megjegyezte, az orosz kapitalizmus belső piacaiinak kialakulása képezte vizsgálata tárgyát. Tudományosan megalapozott harcos Írás volt ez. Elsősorban a národnyikok ellen irányult, akik nem ismerve, vagy szándékosan elferdítve a Marx által felfe<t«-;ett gazdasági törvényeket tagadták a kapitalizmus oroszországi fejlődését és csak egyes „véletlen megnyilvánulásairól" besültek. Lenin a második kiadás előszavában müve írásának idejét a „szélcsend" idejeként jellemzi, tehát az 1895—1896. évi sitrájkok után és az első orosz forradalom közötti időben látott napvilágot könyve Azt az Időszakot, melyet Oroszország történetében Lenin fent nevezett müvében gazdaságilag behatóan elemez, a nehézipari ágak rendkívül gyors fellendülése jellemzi. Ugyanakkor kiépül a vasúti hálózat ls. 18S5—1890 között 3819 km-ről 29 073 kmre növekedett Oroszország vasútvonalainak hosszúsága. Tehát sokkal gyorsabban bővült vasúti hálozáta, mint Angliáé, mely 30 év alatt csak hatszorosára növekedett Ugyanakkor gyorsan alakulnak különféle részvénytársaságok. Számuk 1899-ben meghaladja az 118l-et, a részvénytőke ped,ig • 2 ' milliárd 300 millió rubelt, melynek felét méghozzá külföldi tőke képezte. Am Oroszország mégis megmaradt fejletlen agrárállamnak. A lakosság öthatoda mezőgazdasággal foglalkozott. A nagyipar, a termelési eszközöket termelő nehézipari ágak gyors fejlődése elősegítette a kapitalizmus gyors kialakulását Oroszországban A gyáripar megteremtette a bérmunkások, a proletariátus hadát és a kapitalizmus összes többi társadalmi és gazdasági kísérőjelenségeit. A parasztság körében viszont megmaradtak a régi hűbéri csökevények Ez nagyon fontos tény, mert a národnyikok s mindenféle tudálékos szociológusok, akik a kapitalizmust véletlen jelenségnek tartottók Oroszországban, a paraszti faluközösségben (obscslnában) a szocializmus csíráit vélték látni. Nem látták azt, amit Lenjn oly világosan kifejtett, meggyőző statiszkai adatokkal alátámasztott: az ősi falukczŕsség bomladozik, a pénz uralkodik a faluban, rétegeződés áll be a parasztság kórében, s mind a kuláknak, mind a szegényparasztnak érdeke megdönteni az obscsina kereteit. Lenin az orosz kormányzóságok adatait veszi alapul a kapitalizmus ipari és mezőgazdasági elemzésében. Széles területet ölel fel még a paraszti kézművesipar, a kusztár-termelés fejlődésére is kiterjed figyelme. Műve nyolc fejezetből áll. Az első fejezetben a narodnyik közgazdászok hibáira mutat rá, s ezzel kapcsolatban megismétli a marxista politikai gazdaságtan általánosan ismert tételeit. A második fejezetben az egyes kormányzóságok adatai alapján tárgyalja az orosz parasztság felbomlását, amiben a kapitalizmus belső piacának kialakulását látja. „A parasztságnak falusi proletariátussá való átalakulása tehát főleg a fogyasztási cikkek számára teremt piacot, falusi burzsoáziává valő átalakulása pedig eiscsorban a termelési eszközök számára, vagyis, a „parasztság" alsó csoportjainál azt látjuk, hogy a munkaerő áruvá változik a felsőknél pedig azt, hogy a termelési eszközök tőkévé változnak. Éppen e kétirányú átváltozás folytán megy végbe a belső piac kialakulásának az a folyamata, amelyet az elmélet a tőkés országokra vonatkozólag általában megállapított." (Lenin Müvei, 3. kötet, 161. oldal, Szikra kiadás.) A III. fejezet a nagybirtok helyzetével foglalkozóik és kifejti, hogyan alakul át a robotgazdaságbői kapitalista qazdasággá, amiben nagy szerepet játszanak a gépek. A további fejezetek a piacra termelő mezőgazdaság fejlődését vázolják, míg az V. fejezet a kapitalizmus kezdeti formáival, a háziipar és a kézművesség, a kisárutcrmelés kialakulásával foglalkozik. A következő fejezetek a kapitalizmus felsőbb fejlődési fokalit tárgyalják, míg az utolsó, VIII. fejezet a belső piac kialakulásának felvázolásával teszi teljessé a kapitalizmus oroszországi fejlődésének képét a múlt század végén. A későbbi forradalmi események teljes mértékben igazolták Lenin tételeit és j Oroszország gazdasági helyzetének alakuláI sával kapcsolatban levont politikai követI keztetéseit. L. £. A SZÁMOK TÜKRÉBEN Lezajlanak a szövetkezeti évzáró közgyűlések és a járási szövetkezeti konferenciák, értékelve egy esztendő munkáját. Számok, érvek, tények kerülnek napvilágra, rita tárgyává. Helyes ez így? Helyes! Számolgatás, latolgatás nélkül jól gazdálkodni nem lehet. Papíron is látni kell az eredményt, a számok tükrében. A nagymegyeri járás szövetkezeteinek tavalyi gazdálkodását vigyük egy kissé a „szőnyegre", nézzünk alaposabban a valóságba. A TAVALYI BEVÉTEL járási méretben a tervezettnél csaknem tízmillió koronával lett kevesebb. Az állattenyésztési termelés négymillió 705 ezer korona, a növénytermelés 9 millió 564 ezer korona veszteséggel szerepel. A különbözetet más bevétel adta, majd 8 millió koronával túllépve a tervezettet. A fogyatékosságokra az indokolás, hogy gyenge volt a termés, nem adhatták be főleg a sörárpát, egy-két szövetkezetben a növénytermelésben színvonal alatti hektárhozamok voltak. Indokolás ez, egyszerű, érthető, világos! És mégis csak részben elfogadható. S nem is borúlátásra okot adó a kevesebb bevétel, hisz' az 14 millió koronával több, mint 1956-ban, 7 millióval több, mint 1957-ben. Előrehaladás a fogyatékosságok mellett, s egyúttal figyelmeztetés, hogy jobban széjjel kell nézni a gazdálkodásban, jobban ügyelve az egyes mutatószámokra. Már csak azért is, hogy figyelemmel kísérjük, mit eredményez például az állattenyésztésben a tavaly felvásárolt 2393 szarvasmarha, milyen jövedelem lesz belőle az idén. Kell, hogy a tejtermelésben is éreztesse hatását, hiszen 493 tehénről is szó van. Amellett; hogy tavaly az állatenyésztési ág majd 5 millió koronával hozott kevesebbet a tervezettnél - 1957hez viszonyítva több mint 9 millió koronával többet, — nagy gazdaságpolitikai lépést is tettünk, hiszen ily módon a szövetkezetesek nem kétlakiskodnak, egy-két kivételtől eltekintve. Emellett az idei termelésben is meglesz a hatása a feltöltött állatállománynak, amely 100 hektárra számítva 53 darab, s belőlük a tervezett tehénállomány csaknem 100 százalék. így már könnyebb a kiselejtezésre is gondolni, hiszen a számszerűség még nem teljesen mérvadó, mert húsz jő tehén több hasznot hozhat, mint mondjuk 30 rossz tehén. Példa erre a rakottyási szövetkezet, ahol több is a tehén a tervezettnél, de mihaszna, ha az állomány majd egyharmada, kiselejtezni való, ha a fejeshozam tavaly is csak 1387 liter volt. Hol van ez Nyárasd 3302, vagy Tany 3993 literes fejéshozamától! Járási méretben az egyes magas eredményeket lecsökkenti több szövetkezet alacsony termelése s így az átlag 2266 liter tehenenkint. Közepes eredmény. Arra int, hogy a hektáronkénti állatsűrűség, — főleg a teheneket véve — még nem minden. A hasznosságot a hasznos egyedek adják. EZZEL KAPCSOLATBAN szólni kell a csúcsteljesítményekről és a derékhadról, a kettő közti viszonylagosságról, s a jó közepes eredmények növeléséről. Vegyük az állattenyésztés másik ágát, a marha- és sertéshústermelést. Tegyük fel a kérdést, jobban kielégíti-e a követelményeket egy-két csúcsszövetkezet, csúcseredmény, vagy a sok jó szövetkezet? Vegyük az elmúlt év állattenyésztését, a marhahúskitermelést, tojás- és tejtermelést, mondjuk hektáralapon. A tanyi szövetkezet 1205 liter tejet, 155 tojást, 82 kiló marhahúst és 120 kiló sertéshúst termelt ki tavaly hektáronkint. Le a kalappal előttük, meg mások előtt is, akik ilyen vágányon mozognak már. Valóban nagyszerű eredmény ez. Nézzük azonban az ellentétet. A nemesócsai szövetkezetben 279 liter tejet, 68 tojást, 40 kg marhahúst, 42 kg sertéshúst termeltek hektáronkint. Több szövetkezetben hasonló a helyzet. A járási átlag az említett termekekben a csúcsteljesítmények 50 százalékát is alig éri el. Tehát mi a tanulság. Az, hogy a derékhadat kell felemelni, mert enélkül átfogó eredményről, gazdagodásról, életszínvonal növekedéséről be-* szólni felesleges szócséplés lenne* Vonatkozik ez a megállapítás a hektárra számított bevételre is, ahol —i az előzőket számításba véve — csakis különböző lehet az eredmény. Tanyon 7577 korona jövedelmet értek el hektáronkint, de Füssön és Nyárasdon is erősen feltörtek. Csak örülni lehet az ilyen kiváló eredményeknek, de mit ér ez, ha Nemesócsa csak 1959 koronát mutat ki, s több más szövetkezet is gyengébb e téren, s így a járási átlag 2869 koronára csökkent. FIGYELEMRE MÉLTÖ az önköltség százalékarányos alakulása a bevételből. A nagymegyeri szövetkezetben a bevétel hatvan százaléka az önköltségre ment s így van ez még több más szövetkezetben is. Járási méretben ez az arány 47.5 százalék, ami elég jelentős. A gazdálkodás továbbfejlesztésének szemszögéből nézzük az egyes alapok feltöltését, ami a bővített újratermelésben jelentős szerepet játszik. Tavaly a járás szövetkezetei 6.7 százalékkal töltötték fel az oszthatatlan alapot. Ez az átlag. Ezen belül van kiemelkedő eredmény is: a bogyai szövetkezet 11 százalékkal, a kolozsnémai 8.6 százalékkal töltötte fel az oszthatatlan alapot. Ellenben a nagymegyeri szövetkezet mindössze 1.6 százalékkal, az alistáli 2.9 százalékkal, a nemesócsai 4.9 százalékkal szerepel e szakaszon. Az összes alapok terén is vannak ki-' emelkedő szövetkezetek, 12 meg 10 százalékkal, az átlag mégis csak 7.5 százalék. Azt mondhatná erre valaki, addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ez látszatra igaz, de a holnapra is nézni kell. És ha ma „megengedjük" a nadrágszíjat, könnyen megtörténhetik, holnapra össze kell húzni. Ez pedig kellemetlen dolog, mind évközben, mind az év végén. EZZEL A KÉRDÉSSEL már a tervezést is érintettük, ami a szövetkezet gazdálkodásának vezérfonala. Az elmúlt gazdasági év elég tapasztalatot adott erre az évre is, hogy a buktatókat kikerüljük. Gérecz Árpád Szép eredmények után újabb kezdeményezés Évről évre mind több iskolát építünk hazánkban. Ha az utóbbi években nagy gondot is fordítunk az iskolai beruházási építkezésekre és sok helyen a lakosok is önfeláldozó segítséget nyújtottak gyermekeik második otthonának építésében, mégis ki kell mondani, ha biztosítani akarjuk az idei s a következő években mind nagyobb mértéket öltő iskolai beruházási építkezések tervének teljesítését, akkor nem elégedhetünk meg csupán az építészeti vállalatok jobb és szervezettebb munkájával, hanem a Nemzeti Front szervei, a nemzeti bizottságok, a lakósok társadalmi munkaszervezésével is elő kell segítenünk a nagyszabású iskolai építkezések sikerességét. örvendetes tény, hogy a múlt esztendőben a szlovákiai iskolai beruházási építkezések tervét 102,3 százalékra teljesítettük. A múlt évben csaknem 600 új tantermet adtak át rendeltetésüknek, melyekben 23 800 diák tanulhat. Az építészet dolgozói nemcsak hogy túlteljesítették tervüket, hanem lerövidítették az építés idejét és csökkentették az önköltségeket is. Míg 1957-ben 30 hónapig tartott egy iskola felépítése, a múlt. évben ezt az időszakot kilenc hónappal lerövidítették. Az egy iskolai férőhelyre eső önköltséget a munkálatok alatt álló építkezéseknél 1957-tel szemben a múlt évben 10 522 koronáról 7774 koronára, az újjonnan megkezdett építkezéseknél pedig 4978 koronára csökkentették. E szép eredmények eléréséhez hozzájárult a XI. kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny s pártunknak az a célkitűzése, hogy 1970-ig ifjúságunk döntő többségének középiskolai végzettség elérését tegyük lehetővé. Ez a nagy és nemes célkitűzés mindnyájunkat arra serkent, hogy az iskolai építkezéseket mindnyájunk szívügyévé, nemzeti akcióvá tegyük. Ha szlovákiai viszonylatban jó eredményeket is értünk el, nem lehetünk megelégedve egyes kerületek egyenlőtlen tervteljesítésével. Ha a Banská Bystrica-i kerület kivételével minden e"gyes szlovákiai kerület túl is teljesítette az épülőfélben levő iskolák építésének tervét, de a tervbevett új iskolai építkezések megkezdésének tervét egy kerület sem teljesítette. Az ilyen lemaradásokat a jövőben nem tűrhetjük, mert ez nagymértékben gátolna bennünket az újabb, nagyszabású építkezési tervek valóra váltásában. Ä múlt évi 268,9 millió koronával szemben ez idén az állami költségvetés 391,5 millió koronát irányzott elő a szlovákiai iskolai beruházási építkezésekre. Ebból az összegből az építkezési munkálatokra 260 millió koronát kell fordítani. Ebben az esztendőben a terv szerint 850 tantereimmel (34 000 férőhellyel), jövőre viszont 1425 tanteremmel bővül iskolai hálózatunk. (Ezekben az adatokban nem szerepeinek az önsegéllyel épített kisiskolák.) Ezek az évről évre fokozódó feladatok nemcsak azt követelik meg, hogy egyes kerületek építészeti vállalatai teljesen kiküszöböljék a terv egyenlőtlen teljesítését, de azt is megkövetelik, hogy az építkezési terveket készítő intézmények idejében adják át a terveket, hogy ne fordulhasson elő, mint tavaly, amikor a 141 építkezési akcióhoz szükséges terv közül csak 72 részére készítették el a tervrajzokat, ami szintén befolyásolta az új iskolai építkezések megkezdése tavalyi tervének nem teljesítését. A kerületi tervezési intézmények példát vehetnek a prešovi tervezőktől, akik fáradságot nem kímélve meghosszabbított munkaidőben dolgoznak, csakhogy idejében elkészülhessenek a tervrajzokkal, mondván, inkább ők dolgoznak két műszakban, csak hogy a gyermekek „egy műszakban" tanulhassanak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sok helyen, ahol nehézségekkel küzdenek, a lakosok hatékony segítségével leküzdik azokat és meggyorsítják az iskolák építését. így történt ez a bratislavai kerületben, például Skalicán, Ciferen, Nagymácsédon, a nyitrai kerületben többek között Nyitrán, Veľká Lehotán, a Banská Bystrica-i kerületben Ragyolcon, Hodrušán stb., ahol a lakosok brigádmunkával, fogatokkal segítették elő az építkezést. A műit évben a lakósok társadalmi munkával Szlovákiában 9 730 000 brigádórát dolgoztak le iskolai építkezéseken! Ha igényesek is az idei feladatok, mégis annak a reménynek adhatunk kifejezést, hogy ez évben még szebb eredményeket érünk el az iskolák építésében. Erről tanúskodik a CSISZtagok kezdeményezése is. A prešovi kerület fiataljai azt vállalták, hogy ez idén 20 kisiskolát építenek fel önsegély alapon. A bratislavai kerületben viszont a CSISZ-szervezetek minden járásban védnökséget vállalnak egy iskolai építkezés felett. A legszebb kezdeményezéssel a prešovi kerület építészeti dolgozói álltak elő. A nemrég tartott kerületi aktívájukon versenyre hívták ki a többi kerület építészeti dolgozóit az iskolai építkezések feladatainak határidő előtti teljesítésére. Ők december 20-ig teljesítik építkezési terveiket. Felhívásuk lényege azoniban nem ebben rejlik. Az a fontos és döntő benne, hogyan tesznek eleget feladataiknak. S ebben példát mutatnak a többieknek. Annak ellenére, hogy az iskolákat különböző, egymástól távol fekvő helyen építik, mégis bevezetik a folyamatos építkezést, mégpedig úgy, hogy külön építészeti egységet specializálnak az iskolák építésére s a munkacsoportok a ciklogramok szerint, egymást váltva végzik folyamatosan feladataikat. A prievidzai Priemstav dolgozói már elfogadták a prešoviak felhívását. Ki lesz a következő? Reméljük, rövidesen választ adnak a többi kerület építészeti vállalatai is, tevékenyen bekapcsolódnak ebbe az új versenymozgalomba, azzal a tudattal, hogy az iskolai beruházási építkezések sikeressége elsősorban is az építészeti dolgozóknak az eddiginél sokkal jobb és szervezetteb munkájától íügg. ( p_ b ) ÚJ SZÖ 4 * 195 9" februá r 20.
