Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-20 / 50. szám, péntek

A Szovjetunió és a szocialista ország ok közötti barát ság Magyarország külpolitikájának alapja — —WRRMi —I M.ii W « L 1 ur na 1111 iaa— I BBI ni miwwrttrTtmfnmain— Az új magyar országgyűlés ülése Budapest (ČTK) - Budapesten szerdán megkezdődött az új magyar országgyűlés első ülése. A háromna­pos februári ülés napirendjén dr. Münnieh Ferenc miniszterelnök be­széde, az 1959. évi állami költségve­tés megtárgyalása és dr. Szénássy Géza föállamügyész beszámolója sze­repel. Dr. Münnieh beszédében behatóan taglalta a magvar forradalmi mun­kás-parasztkormány múlt évi tevé­kenységét és ismertette a képvise­lőkkel az 1958. évi ooiitikai és gaz­dasági eredményeket, a bel- és kül­politikai helyzetet, valamint az 1959-es év fő feladatait. „A Magyar Népköztársaság, testvéri szövetség­ben a szocialista országokkal — mondotta Münnieh Ferenc — most gazdaságilag megszilárdult és részt vesz a közös munkában, örvendete­sen fejlődnek a szomszédos népi de­mokratikus Csehszlovákiához fűződő kapcsolataink" — mondotta a továb­biakban a miniszterelnök. A délutáni ülésen a magyar or­szággyűlés egyértelmű határozatot hozott a német kérdésben. Határoza­tában teljes mértékben támogatja a német békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslatot és az NDK Népi Kamarája január 21-i határoza­tát. Kína segítséget nyújt ? Vietnami Demokratikus Köztársaságnak Amint az Oj Kína jelenti, február 18-án Pekingben dokumentumokat írtak alá a Kínai Népköztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közötti hosszúitar­tamú kereskedelemről, a VDK-nak nyúj­tott gazdasági és műszaki segítség ki­bővítéséről, valamnt jegyzökönyvet írtak alá a két ország 1959. évi gazdasági együttműködéséről. Az új szerződés alapján Kína a Viet­nami • Demokratikus Köztársaságnak 300 | millió jüan összegű hosszúlejáratú hitelt i nyújt és ezenkívül 100 millió jüant ad ajándékként. E pénzeszközöket a VDK kormánya 49 Iparvállalat és távösszeköt­tetési létesítmény építésére használja fel; többek kötött új vasműveket és acélmüveket, szénbányákat, hajógyárakat, nitrogénes müirágvagyártó üzemeket, vil­lanyműveket, vasutakat, textil- és papír­gyárakat épít. A Ciprusról tárgyaló londoni értekezlet nehézségei N. Sz. Hruscsov átadta a Sztálinsgorszki vegyi kombinátnak a Vörös zászló munkaérdemrendet Moszkva (CTK) — Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, február 18-án átadta a sztalinogorszki vegyiipari kombinátnak a kiváló termelési sikereiért adományo­zott Vörös Zászló Munkaérdemrendet. A kombinát tavaly elsőként kezdett a Szovjetunióban földgázból műtrágyát gyártani. A vegyészek kultúrpalotájában tartott díszgyúlésen Hruscsov a vegyiipar fej­lesztésének a hétéves tervben kitűzött fel­adatairól beszélt. London (ČTK) - A ciprusi probléma rendezéséről tárgyaló londoni értekez­let mindjárt kezdetben nagy nehéz­ségekbe ütközött. A szerdán kiszi­várgott hírek arra mutatnak, hogy mindjárt az elsfc napon komoly el­lentétekre került sor Makariosz, a ciprusi görögök képviselője és Kü­csük, a törökök képviselője, valamint Averoff görög külügyminiszter kö­zött. E hírek szerint a görög kormány arra igyekszik kényszeríteni a Cipru­si görögöket, högy tárgyalás és felül­vizsgálás nélkül fogadják el a prob­léma rendezésére tett zürichi javas­latokat. Ebben a görög kormányt támogatják a ciprusi törökök is. Egyéb ellenvetéseken kívül a 24 tanácsadó többsége, akik Makarioszt a londoni konferenciára kisérték, éle­sen ellenzi, hogy bármilyen katonai támaszpont legyen a szigeten, beleért­ve a brit, görög, török vagy NATO tá­maszpontokat is. Ezek a tanácsadók azt követelik, hogy Ciprust demilita­rizálják az ENSZ védnöksége alatt. A zürichi terv feltételezi a brit ten­gerészeti, légi és szárazföldi támasz­pontok fenntartását, továbbá katonai helyőrségek elhelyezését Görögor­országből és Törökországból, vala­mint „független" ciprusi kormány mépalakítását, amelynek elnöke egy ciprusi görög, helyettese pedig vé­tójoggal rendelkező ciprusi török volna. KERESZTELŐ A ZÜRICHI EGYEZMÉNY UTÁN -Legyen a neve: „Független Ciprus" Albánia tiltakozik az ellenséges hangú jugoszláv kampány ellen Tirana (CTK) - A tiranai sajtó szerdán közzétette az Albán Nép­köztársaság külügyminisztériumának a jugoszláv kormányhoz intézett til­takozó jegyzékét. Az albán külügy­minisztérium tiltakozik a jugoszláv sajtó írásainak modora ellen és fel­hívja a figyelmet a belgrádi .Poli­tika" esetére. A lap a jugoszláv kor­mány által nemrégen Prizrenben rendezett bírósági tárgyalásról kö­zölt tudósításában durva és nyílt provokációt intézett Albánia ellen, azt állítván, hogy a vádlott állí­tólag a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaságra vonatkozó gazdasági és katonai adatokat adott át a belg­rádi albán képviseleti hivatalnak. A jegyzék élesen tiltakozik az Al­bán Népköztársaság ellen Jugoszlá­viában megindult hazug, rágalmazó és kihívó kampány ellen, melyért teljes mértékben a jugoszláv kormány a felelős. Általános sztrájk a belgiumi Borinageban A Belga Szocia­lista Szakszervezeti Szövetség bányásza­ti bizottsága csütör­tökön kihirdette 137 ezer belga bányász sztrájkját, tiltakozá­sul a kormány azon elhatározása ellen, hogy tíz bányát bezár. Képünkön 15 ezer dolgozó tünte­tése látható, akik Quaregnonban tar­tott gyűlésükön fel­hívják a bornagei bányászokat, foly­tassák a sztrájkot és követelik a kor­mánytól, hogy ál­lamosítsa Belgium összes szénbányáját. (Xelefoto CTK-Belga) Eisenhower sajtóértekezlete EISENHOWER, AZ EGYESÜLT ÁL­LAMOK ELNÖKE A SZERDAI SAJ­TÓÉRTEKEZLETEN KIJELENTETTE, HOGY A NYUGATI ÁLLAMOK BER­LINBEN NEM ALKALMAZNAK ELSŐ­KÉNT KATONAI ERŐT, DE ELHATÁ­ROZTÁK, HOGY NYUGAT-BERLIN IRÁNT „VÁLLALT KÖTELEZETTSÉ­GEIKET" TELJESÍTIK. Eisenhower továbbá azt állította, hogy csak akkor érnek el tartós bé­két, ha mindkét fél talál valamilyen közös, megfontolt alapot minden sa­játos nemzetközi kérdés megoldásá­ra. Eisenhower nem tett említést arról, hogy nézete szerint melyik kérdés szolgálhatna alapul a Nyugat és a Szovjetunió közötti egyezmény elérésére. A brit miniszterelnök szovjetunió­beli látogatásával kapcsolatban Eisen­hower kijelentette, hogy Macmillan kifejti N. Sz. Hruscsovnak a brit kormány nézetét azokról a kérdések­A kínai külügyminiszter nyilatkozata a laoszi helyzetről ről, amelyek fontossággal bírnak mind Európa, mind pedig az egész világ számára. Eisenhower azt mon­dotta, hogy az utóbbi időben nem vitatta meg személyesen Macmillan­nal azokat a kérdéseket, amelyeket a brit miniszterelnök moszkvai láto­gatásakor érinteni fog, ennek elle­nére kifejezte azt a meggyőződését, hogy e nézetek megegyeznek az amerikai kormány nézetével, amint ez Dulles nemrégi londoni tárgyalá­sai alkalmával is megmutatkozott. A sajtóértekezleten \ Eisenhower tudomásul adta, hogy a jelenlegi idő­ben nem szándékozik Dulles állam­| titkár lemondásával foglalkozni. Ei­! senhower azt mondotta, hogy Dulles továbbra is elláthatja kötelességét, mégpedig mindaddig, amíg maga akarja. Az egyik tudósító megkérte Eisen­howert, fejtse ki álláspontját Mans­field szenátor minapi kijelentésével kapcsolatban. A tudósító rámutatott, hogy a sajtóhírek szerint N. Sz. Hruscsov Mansfield javaslatát az NDK és az NSZK közötti közvetlen tárgyalásokra bölcsnek tartja. Eisen­hower azonban nem volt hajlandó semmiképpen sem kommentálni Mansfield javaslatát. Peking (ČTK) - Csen Ji, a Kí­nai Népköztársaság külügyminisztere nyilatkozatot adott ki a laoszi hely­zetről. A nyilatkozat szerint Phoui Szananikone laoszi miniszterelnök február 11-én nyilatkozatot tett, melyben azt állítja, hogy a laoszi királyi kormány már teljesítette a genfi egyezményekből eredő kötele­zettségeit, ezért már nem érzi magát kötve általuk. A laoszi királyság az említett nyilatkozatban ellenzi a lao­szi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság tevékenységét s kijelenti hogy a laoszi királyság az ENSZ ki­vételével semmilyen nemzetközi szerv közvetítését nem ismeri el. E nyilakozat a genfi egyezmények durva megsértése és ugyanakkor az amerikai imperializmusnak Indoklná­val szemben táplált agresszív szán­dékait is leleplezi. A laoszi királyi kormány köteles tiszteletben tartani és elismerni a genfi egyezményekből reáháruló kötelezettségeket és teljes mértékben felel azok megszegéséért — szögezi le nyilatkozatában a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. FEBRUÁR 18-án Nepalban megkezdőd­tek az első általános parlamenti válasz­tások. A választási bizottságok adatai szerint 9 politikai párt 528 jelöltje és 337 független jelölt verseng 109 képvi­selői hely betöltéséért. Nepál Kommu­nista Pártja 47 képviselőjelölttel indult a választásokba. (ČTK) Feszült a helyzet Braz/avilléban Párizs (ČTK) — Brazzavillei hírek szerint a Francia Kongó fővárosában to­vább éleződik a feszült helyzet. Annak ellenére, hogy statáriumot hirdettek ki, újabb véres zavargásokra került sor, amelyek során eddig 122 személyt meg­öltek és 76 megsebesült. Nem hivatalos hírek szerint a sebesültek száma még nagyobb. A városba további katonai és rendőr­ségi erősítéseket küldtek. A fő útvonala­kon barikádok emelkednek. Ezzel egyide­jűleg a francia hatóságok letartóztatáso­kat eszközölnek. A letartóztatottak kö­zött vannak Kongó ellenzéki néppárt­jának tagjai is. • AZ AFRIKAI gyarmatosítók helyzete *olyan, mintha vulkánon ülnének — jellemezte elkeseredetten egy angol újságíró napjaink Afrikáját. Es ez va­lóban így is van. A hatalmas fekete földrészen a forradalom tüze izzik, lán­gol — utat tör a szabadság felé. A gyarmatosítók ravaszsága, ígérgetése és szörnyű kegyetlenkedései sem képe­sek útját állni az afrikai népek szabad­ságmozgalmának. Afrika újjászületik. Az évszázados kultúrák helyén nehéz, sok áldozatot követelő harcban kibon­takozóban van a szabad Afrika. A harc azonban még folyik, s a kolonialisták nem válogatósak eszközeikben. Ezt bi­zonyítja Kamerun példája is, amely mellett ma, a szolidaritás napján fel­emeli szavát minden igazságszeretö nép. Pillanatkép Kamerun múltjából 1884-től 1914-ig német protektorá­tus volt. 1916-ban, a németek veresé­ge után az angolok és franciák kezé­be került. Egy ideig közösen igazgat­ták Kamerunt, azután szétosztották egymás között. Anglia Nigériához csa­tolta, Franciaország pedig Francia Egyenlítői Afrikához Ezt a- döntést az 1919-i versaillesi szerződés szente­sítette. Francia Kamerun 425 ezer km2, lakosságának száma három és félmillió, az angol Kamerun csak 90 ezer km J, másfélmillió lakossal. A gyarmatosítók kakaót, kaucsukot, gyapjút, aranyat, rezet és uránt szál­lítanak ki az országból. Az iparral nem rendelkező Kamerun lakosságá­nak csak kb. 15 százaléka tud írni és olvasni. 1946 végén a mandátumrendszert felváltotta Sz Egyesült Nemzetek Szervezetének gyámsági statútuma, amely lehetőséget biztosít az autonó­mia, vagy ha a nép úgy kívánja, a függetlenség kivívására. Kamerun népével szolidáris az egész békeszerető emberiség Nehézségek a szabadság küszöbén A nép harcol — a gyarmatosítók gyilkolnak A második világháború után kibon­takozó világméretű nemzeti mozgal­mak hatására Kamerun népe is kibon­totta a szabadság zászlaját. A Kame­runi Lakosság Szövetségének vezeté­sével harcot ^kezdett a nemzeti füg­getlenség és önállóság kivívásáért. Anglia és Franciaország erre úgy fe­lelt, hogy betiltotta a szövetséget, tagjait és mindazokat, akik a függet-y lenségről beszéltek, tűzzel-vassal ir­totta. Megindultak a katonai erősíté­sek, koncentrációs táborokat létesí­tettek, ahol a kameruni hazafiakat tömegesen gyilkolták. Csak a legutób­bi három évben tízezer kamerunit öltek meg a gyarmatosítók és további hatvanezret lassú halálra ítéltek a szörnyűséges táborokban. Az embertelen brutalitásra válaszul fegyvert fogott a kameruni nép, par­tizánosztagokat szervezett és megin­dult a fegyveres harc a gyarmatosítók ellen. A harcot az illegális Kameruni Lakosság Szövetsége vezeti, amelynek mintegy százezernyi tagja van és ame­lyet támogat az egész lakosság. ígéret és mesterkedés Kameruni küldöttségek jártak az ENSZ-ben, a világ felfigyelt a kame­runi kegyetlenkedésekre, a közvéle­mény felemelte tiltakozó szavát. A külső- és belső nyomásnak enged­ve Anglia és Franciaország kénytelen volt megígérni, hogy 1960-ra szabad­ságot adnak Kamerunnak. Persze az ígérettől ^essze jár a valóság és a gyarmatosítók most utat keresnek befolyásuk további megőr­zésére és minden eszközzel meg akarják akadályozni a francia és angol Kamerun egyesülését. Az angolok Ni­gériához akarják csatolni Kamerun fennhatóságuk alatt levő részét. Ez­zel az ellentétek magvát akarják elhinteni Kamerun és Nigéria között amely 1960 végén ugyancsak elnyeri függetlenségét. így az ország ketté­szakításával, bábkormányok hatalom­ra juttatásával szeretnék továbbra is megtartani befolyásukat és kizsákmá­nyolni e gazdag országokat. S míg a szabadságot ígérgetik, to­vább folyik a kameruni hazafiak elleni irtóhadjárat. Eszükben sincs biztosí­tani a demokratikus jogokat, a nép­szavazás előkészítését, amit az ENSZ 1957-es közgyűlése határozottan kö­vetel. Mit kíván a kameruni nép? Most, amikor az ENSZ közgyűlése összeül, hogy egyetlen napirendi pontjáról, Kamerun jövőjéről döntsön, az ázsiai és afrikai országok értekez­letén a Kamerunnal való szolidaritás napjává nyilvánították, hogy az egész világ közvéleménye szálljon síkra a kameruni nép jogos követeléseiért: • Vessenek véget a nemzeti moz­galom elnyomásának. • Tartsanak mindkét Kamerunban népszavazást Kamerun egyesítésének kérdéséről. • Általános választások, parlament és demokratikus alkotmányos kor­mány. A választásokat tartsák meg még Kamerun függetlenségének ki­hirdetése előtt. • A világ különféle politikai irány­zataiból összeállított különleges ENSZ bizottság ellenőrizze a népszavazás és a választás tisztaságát. Sajnos, a nyugati hatalmak az ENSZ Gyámsági Tanácsában a gyarmatosí­tókat támogatják; az USA. Haiti, Olaszország, Üj-Zéland és Paraguay közös határozati javaslatában Kame­run végleges kettéosztását követeli. Csupán a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság ellenezte az impe­rialisták ezen újabb spekulációját, akik a jól ismert „oszd meg és ural­kodj" gyarmatosító módszert akarják alkalmazni Kamerunban is. Reméljük, az ENSZ* közgyűlése nem engedi ezt meg, nem szentesíti egy ország ket­téosztását, ami a történelem folyamán mindig megbosszulta magát. Csehszlo­vákia népei támogatják Kamerun kö­veteléseit és egységes szabad hazát kívánnak Afrika e sokat szenvedett dolgos népének. Sz. B. A DORTMUNDl bányászok szakszer­vezeti szövetsége 40 ezer bányász ne­vében tiltakozott a város képviseleti szerveinél és követelte, akadályozzák meg Dortmundnak atomtámaszpontté változta­tását. (ČTK) EISENHOWER amerikai elnök repülő­gépen Mexikóba utazott és a hírek sze­rint csütörtökön Mateosz mexikói elnök­kel Acaculpo kikötővárosban találkozott. A KATTOW1CEI vajdasági milícia biz­tonsági szervei több amerikai hirszer­zöügynőköt tartóztattak le. A letartóz­tatottak állami és katonai titkokat tar­talmazó híreket továbbítottak az NSZK­ba. (ČTKI NORODOM SÍ HASÚ K herceg, kam­bodzsai miniszterelnök átszervezte kormá­nyát. A lapok szerint a kormány átszer­vezése politikailag szükséges volt, mert az országban bekövetkezett nagy válto­zásokkal és eseményekkel kapcsolatban veszélyben forgott Kambodzsa semleges­sége. (CTK) A. K. VALTER akadémikus vezetésé­vel ukrán tudósok csoportja különleges bolygókutatás! tudományos intézet léte­sítését javasol ia. (ČTK) AZ USA RAKÉTATÁMASZPONTOKAT létesít az iráni Zagrosz hegység térsé­gében. (ČTK) AZ ASSOCIATED PRESS hírügynökség jelenti, hogy a zaragozai spanyol tör­vényszék február 18-án három hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélt 32 szocialistát, akiket Illegális tevé­kenységgel vádolnak a Franco-rendszer ellen. Keserű irónia azonban, smelv Franco Igazságszolgáltatásának gyakorla­tára éles fényt vet, hogy valamennyi elítélt már 1948 óta börtönben ül. A NORVÉG KORMÁNY február 18-«n javasolta, hogy a NATO Kolsasban szé­kelő északi vezérkarába vegyék fel a nyugatnémet hadsereg két összekötő tisztjét. Ez a követeiés a közvélemény körében visszatetszést keltett. (ČTK) CSANG HAN-FU, kínai külügyminiszter­helyettes az Indiai kormány meghívá­sára Delhibe látogatott. (ČJJCK) ÜJ SZÖ 5 * 1959. február 19.

Next

/
Thumbnails
Contents