Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-17 / 47. szám, kedd

Vilá g proletárjai, egyesüljetek 1 UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3959. február 17. kedd 30 fillér XII. évfolyam, 47. szám NAGY PÉLDA ÉS ERŐ Pártunk komoly munkába fogott: A kommunisták ismertetik dolgo­zóinkkal az SZKP XXI. kongresszusá­nak eredményeit. Az utóbbi napokban kerületi aktívák zajlóttak le, amelye­ken a CSKP KB-nek a XXI. kongresz­szuson járt küldöttsége tagjai, a poli­tikai iroda tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkára és tagjai mondottak beszámolót. Aktíva-gyűlé­sekre kerül sor a járásokban is és ezenkívül a párt taggyűlésein, a nyil­vános gyűléseken és a vitabeszélge­téseken minden egyes üzemben, szö­vetkezetben, állami birtokon, hivatal­ban, iskolában megvitatják a kong­resszusi eredményeket. A párt az általános ismertetés mellett köteles­ségének tartja külön foglalkozni a dolgozók előtt azokkal a kongresszu­si határozatokkal, amelyeket saját munkánkban is alkalmazni fogunk. Mi mindig tanultunk és jól tanul­tunk a szovjet kommunistáktól. Elég, ha megemlítjük az SZKP utolsó előtti, XX. kongresszusát, melynek eredmé­nyeit gyümölcsözően felhasználtuk életünkben és ennek alapján nagy fejlődést értünk el. A XX. kongresz­szus példájából tanulva tökéletesítet­tük a párt munkáját, megszilárdítot­tuk vezető szerepét, szorosabb kap­csolatot teremtettünk a párt és a dol­gozó tömegek között. A párt a nép vágyaival és akaratával összhanban olyan politikát folytatott, hogy a CSKP XI. kongresszusán kitűzhettük a szocialista országépítés befejezésé­nek irányvonalát. Munkánk eredményei és az utóbbi időben elért sikereink arról tanús­kodnak, hogy pártunk helyes követ­keztetéseket vont le az SZKP XX. kongresszusából. Novotný elvtárs joggal beszélt erről a szovjet kommu­nisták történelmi jelentőségű XXI. kongresszusán, majd pedig a napok­ban lezajlott prágai aktíva-ülésen, ahol hangsúlyozta, hogy a XXI. kong­resszus határozatait, következteté­seit fokozatosan és alkotó módon alkalmazni fogjuk viszonyainkra. Jól tudjuk, hogy egyes úgynevezett „barátaink" milyen szavakkal illet­nek minket azért, hogy tanulunk a szovjet kommunistáktól. Ez azonban falra hányt borsó, mert mi tudatában vagyunk annak, ellenfeleinket első­sorban az bántja, hogy mi a szocia­lizmust építjük, «négpedig mind sike­resebben. Közvetlenül a cél előtt ál­lunk, hiába mondanak ránk tücsköt, bogarat. Ezt annak köszönhetjük, hogy a bevált lenini utat követjük, míg a revizionista okoskodók olyan politikát folytatnak, amely ellentétben áll a nép érdekeivel. A Szovjetunió Kommunista Pártja elsősorban arra tanít minket, hogy szemünk fényeként kell őrizni pár­tunk egységét és kapcsolatát a nép­pel. Mind világosabban látjuk azt is, hogy a szocialista országépítés befejezéséért pártunk felelős. A szo­cialista tábor nyugati bástyáját ké­pező, iparilag fejlett államunknak az egész világ előtt meg kell mutatnia a szocializmus vívmányainak, a mun­kásosztály hatalmának előnyeit, azt, hogy a párt által vezetett nép soha nem ismert eredményeket ért el. Az SZKP XXI. kongresszusa megvi­tatta a hétéves terv célkitűzéseit is. Minket ez arra ösztönöz, hogy elgon­dolkozzunk gazdaságunk továbbfej­lesztésének és egyes intézkedéseknek kérdéseiről. A kongresszus tárgyalá­sa ugyanis világosan megmutatta, erőforrása éppen abban rejlik, hogy a szocialista tábor valamennyi országa szorosan együttműködik, kölcsönös segítséget nyújt egymásnak és mind­egyik képességei és lehetőségei sze­rint hozzájárul az egész szocialista világ gazdasági és politikai erejének szilárdításához. Rendkívül ösztönző hatást gyakorol ránk a kongresszusnak azon követel­ménye, hogy tovább kell fejleszteni a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, támogatni kell a ne­héz- és vegyiipar kibontakozását, céltudatosabbá kell tenni a beruházá­si politikát, sokoldalúan gondoskodni kell a műszaki fejlesztésről és arról, hogy a dolgozók növeljék szakkép­zettségüket. A XXI. kongresszus tár­gyalásai alapján mélyebben fontolóra vesszük mezőgazdaságunk továbbfej­lesztésének kérdéseit is. Hiszen a Szovjetunió 1958-hoz viszonyítva hét év leforgása alatt 70 százalékkal akarja növelni mezőgazdasága terme­lését és utói akarja érni az Amerikai Egyesült Államokat a mezőgazdasági termények egy főre eső termelésében. Már maga ez a célkitűzés is fellelke­sít és előre lendít minket. Ennek kap­csán számba kell vennünk azt is, hogy a Szovjetunió milyen úton-mő­don akarja ezt a nagy eredményt el­érni. Elsősorban a beruházási politika következetességének és céltudatos­ságának elmélyítéséről, a gép- és traktorállomások átszervezéséről, a gépek kolhozoknak való átadásáról, a kolhozok és szovhozok szakképzett káderekkel való megerősítéséről, a kolhozparasztok anyagi érdekeltségé­nek növeléséről van szó. ösztönző hatást gyakorol ránk az SZKP gondoskodása a dolgozók jólé­téről, arra irányuló törekvése, hogy megoldja a lakáskérdést, megjavítsa a lakosságnak nyújtott szolgáltatáso­kat, kiszélesítse a közétkeztetést, a bölcsődék és az óvodák hálózatát, tökéletesítse a közoktatást, fejlessze a kulturális intézmények tevékeny­ségét, az orvosi gondoskodást, stb. Különösen a lakáskérdés megoldásá­nak módja kell, hogy a helyi nyers­anyagok tökéletesebb felhasználására és az építészet munkaerőinek helye­sebb elhelyezésére ösztönözzön min­ket. A tervező intézetek dolgozóinak ugyanakkor meg kell találniok a la­kásegységek olcsóbb építésének mód­ját. Pártunk a lakáskérdés megoldá­sában az egyik legsürgetőbb országos feladatot látja. A pártszervek és szervezetek ha­laszthatatlanul sürgős feladata kö­vetkezetesen áttanulmányozni a kongresszus anyagát és ennek alapján tökéletesíteni munkája módszereit és stílusát. Különösképpen azt kell szem előtt tartani, hogy a párt szer­vei és szervezetei a munkában és irányításban teljes mértékben betart­sák a kollektivitás elvét, a pártonbe­lüli demokrácia és a demokratikus centralizmus elveit, még jobban töre­kedjenek a bírálat, az önbírálat és a többi lenini elv mélyreható követke­zetes alkalmazására. Határozottabban kell hozzálátnunk a XI. kongresszu­sunk által kitűzött feladatok megoldá­sához is, valamint a párt Központi Bizottsága valamennyi határozatának teljesítéséhez. A pártszervezetek gondja, hogy a kongresszus határozataiból minden kommunista, egész népünk okuljon és tanuljon. A munkások felkészülten reagáltak a kongresszusi tárgyalásra. Kibontakozott a szocialista munkabri­gádok mozgalma, jó eredményeket hoz a szocialista munkaverseny. A szövetkezeti tagok és az állami birtokok dolgozói, valamint a többi földműves ugyancsak megfelelő mó­don fogadták a kongresszus eredmé­nyeit. De nem kétséges az sem, hogy tudományos dolgozóink, művészeink, íróink, általában dolgozó értelmisé­günk is alkotó munkásságával előre­lendíti tudományunkat és kultúrán­kat a párt által kitűzött úton. Elhatároztuk, hogy 1965-ig az 1957. évhez viszonyítva megkétszerezzük ipari termelésünket és lényegesen növeljük népünk anyagi és kulturális színvonalát. Ez most számunkra annál is könnyebb, mivel a XXI. kongresz­szus meghatározta az utat és mun­kánk hatékony módját. Mi büszkék vagyunk arra, hogy rendíthetetlenül ott állunk a Szovjetunió oldalán Erőnk teljéből arra törekszünk, hogy viszonyainkra fokozatosan alkalmaz­zuk mindazt, ami a XXI. kongresszus anyagából ránk vonatkoztatható. Egybehívták a nemzetgyűlést (ČTK) — A köztársasági elnök egybehívta a nemzetgyűlést. A nem­zetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés ülését csütörtök, február 19-én délelőtt 10 órára hívta egybe. Az ülésen megtárgyalják az 1959. évi állami költ­ségvetést és a kormány további törvényjavaslatait. A/W/ WWVWVWWWWW, 324 család öröme Az állami beruházási terv ke­retében Nyitrán tavaly 322 kor­szerű lakást építettek s ebben az évben 324 lakásegység épül itt. Ez idén kezdik meg Nyitrán egy központi kazánház építését is, amely 2500 lakást fűt majd. A mezőgazdasági főiskola inter­nátusának építésén ebben az év­ben 5,7 millió korona értékű mun­kát és egy 23 osztályos tizenegy­éves középiskola építésén három­negyed millió korona értékű mun­kát végeznek el. TAKARÉKOSKODNAK AZ A GYAGGAL A szakszervezeti szövetségeknek a fémmegtakarításra tett országos fel­hívása nagy visszhangra talált a jih­lavai kerület üzemeiben. A nyugat­morvaországi gépgyárak tŕebiči üze­mében például a dolgozók felajánlot­ták, hogy 9 tonnával csökkentik az anyagszükségletet. Ilyen mennyiségű fém megtakarítása lehetővé teszi, hogy csupán megtakarított anyagból 30 kötőgépet készítsenek el. Mint a többi iparágban, az élelmiszeriparban is a dolgozók nagy figyelmet szentelnek a termelés gépesítésének és automatizálásának. Fenti képünk a közép-csehországi Fruta konzervgyár gépműhelyében készült, ahol a dolgo­zók újítási javaslatok alapján módosítják az egyes berendezéseket. A külön­féle újítások segítségével ebben az évben több mint félmillió koronát takarí­tanak meg. A képünkön látható gép a gyümölcskompótok készítésénél a mun­katermelékenységet 400 százalékkal növeli. További 25 üzem dolgozói válaszoltak a versenyfelhívásra Elsősorban a verseny kezdeményezőinek kerü 1 letében terjedt el a gépek korszerű­sítésére, a gépesítésre és automati­zálásra irányuló versenymozgalom. A felhívást elfogadták a hrádoki Tes­la, a Dolný Kubín-i Hviezdoslav Üzem, a bytčai Finomgépipari Üzem (P) - A CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok egyik legfontosabbja a termelőerőknek a legkorszerűbb technika, az auto­matizálás és gépesítés útján történő fejlesztése. E feladat teljesítését tűzte ki céljául az a szocialista munkaverseny, amelyet 10 žilinai és brnói üzem dolgozói kezdeményeztek. A 10 üzem felhívásának nagy a visszhangja a žilinai kerületben. Érdekes újítást vezettek be egy prá­gai bútorgyárban. František Kufner a fafor­gácsból készült deszkák felhasználásának olyan módszerét vezette be a termelésbe, amely segítségével 400 köbméter jóminöségü fát és negyedmillió koronát takarítanak meg. Képünkön az új módszerrel készült deszkák ellenőrzését láthatjuk. J. Finda ČTK felvétele dolgozói. A Považská Bystrica-i Kle­ment Gottwald Üzemben — ahol a kezdeményezés megszületett — meg­szilárdították eredeti kötelezettség­vállalásukat. Ebben az üzemben el­határozták, hogy a Piesctki Gépgyár dolgozóinak példája nyomán minden munkahelyen űj módszerek szerint fognak dolgozni. A IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére Á žilinai és brnói kerület 10 gép­ipari üzemének felhívása visszhang­ra talált az Adamovi Gépgyár dub­nicei üzemében is. Itt a IV. szak­szervezeti kongresszus tiszteletére verseny indult, amelybe 81 kollek­tíva és 234 egyén kapcsolódott be. A kötelezettségvállalások teljesítése egymillió 660 ezer korona megtaka­rítást eredményez. További 25 üzem Ä felhívás nyomán a többi kerü­letben is fellendült a dolgozók kez­deményezése.. A 10 üzemhez a bra­tislavai kerületben 17, a nyitrai ke­rületben pedig 8 üzem csatlakozott. Bekapcsolódtak a versenybe többek között; a komáromi Steiner Gábor Hajógyár, a tolmácsi Kirov Üzem, az érsekújvári Elektrosvit, a Zlaté Moravcei Hűtőszekrény-gyár, a bá­novcei Tatra Autógyár, a topoľčanyi Elektrokarbon, a čabai Elektropor­celán és a nyitrai Autójavító Üzem. A nyitrai kerület üzemei az első ne­gyedévben 786 ezer korona értékű árut termelnek terven felül és 861 ezer koronával csökkentik az önkölt­séget. Nem feledkeznek meg az anyagtakarékosságról sem és a ne­gyedév végéig 30 ezer korona érté­kű anyagot takarítanak meg. A rá­fordított munkaidőt 305 ezer órá­val csökkentik. A žilinai kerületben a verseny most arra irányul, hogy a hónap végén a kerületben ne legyen egy olyan üzem sem, amely ne válaszolt volna e jelentős felhívásra. A tagság bizalmából HTöbb esetben szóba került már, •*• hogy a nádszegi szövetkezetben megbecsülik a fiatalokat. Éreztetik ve­lük, hogy értékelik munkájukat. A mi­nap Szabó Edittel, a szóban forgó szövetkezet egyik fiatal tagjával hozott össze a véletlen. Ezt ö is megerősítette. Szép lány, jó lány Szabó Edit. Egész­séges, pirospozsgás az arca, szorgalmas, akár a hangya. Beszélgetés közben megemlítette: — Én is részt veszek a kongresszu­son! — Először? — Igen. Igazi tagja még csak egy éve vagyok a szövetkezetnek. Edit még csak 18 éves. A közös gaz­dálkodásba még csak a múlt évben kóstolt bele igazában. E^ azonban nem jelenti azt, hogy az előző években nem járogatott el a szövetkezetbe. Dolgoz­gatott ö már azelőtt is. Kóstolgatta a közös munka ízét. Meg is tetszett neki és a múlt évet már mint „rendes" tag kezdte. A vezetőség a növénytermelésben adott neki munkát. A 44 ár cukorrépát ő is megkapta, és a többi kapásból is épp úgy kiosztottak neki járandóságot, mint a szövetkezet bármely más tag­jának. A fiatal lánynak jólesett, hogy így bíznak benne, egyenjogúnak, egyen­értékű munkaerőnek tekintik az „öreg" tagokkal. Szabó Edit egész éven keresztül szorgalmasan dolgozott. A szövetkezet vezetősége nem fukarkodott a dicséret­tel és. példaképül állította a többi fia­tal elé. A fiatal lány mosolyogva fogadta a dicséretet, mosolygott akkor is, amikor az ősz folyamán megmérték a cukor­répáját és a vezetőség ezt mondta: — Derék lány vagy, Edit! Ugyanis Szabó Edit a 44 ár földön 193 mázsa cukorrépát termelt. Az ősz végén, amikor már elcsende­sedett a határ, a szövetkezet vezetősé­ge egy új javaslattal hozakodott elő. Fejölányokat, asszonyokat kerestek. Editet is megkérdezték, nem volna-e kedve a fejéshez. Edit egy kicsit gondolkozott, aztán így szólt: — Ha gondolják, hogy ... én nem bánom. Azóta Szabó Edit három társnő­jével 104 tehenet fej a szövet­kezetben. Környezetével elégedett, de a szövetkezet vezetősége sem panasz­kodik a munkájára. Ez abból is kivi­láglik, hogy a szövetkezet vezetősége szorgalmas munkájának elismeréséül a járási szövetkezeti konferenciára küldte, sőt mi több, a konferencia jó­váhagyásával a IV. kongresszuson is részt vesz. Ezt a döntést Szabó Edit mindennél nagyobb ajándéknak, meg­tiszteltetésnek veszi. (sz. i.) IRÁNY 71 f eszrívÄl Szlovákia-szerte állandóan nö­vekszik azon ifjúsági munka­csoportok száma, melyek az üzemekben és a falvakon be­kapcsolódtak az „Irány a fesz­tivál" című építőmozgalomba. E mozgalom keretén belül a fiatalok a munkatermelékeny­ség fokozására, a szakképzett­ség növelésére, valamint az If­júsági milliók mozgalom fej­lesztésére irányítják figyelmü­ket. * Az ifjúsági munkaversenyben értékes felajánlásokat tettek a szenei járás CSISZ-tagjai. Az EFSZ-ek beruházási építkezésének megsegítésére többek között 460 ezer tégla és 20 ezer formatégla gyártását ajánlották fel terven fe­lül. A mezőgazdasági munkára 400 fiút és leányt nyernek meg és további 20 ifjúsági munkacsopor­tot alakítanak az állattenyésztés­ben. A žilinai panelgyár CSISZ-tagjai 5 gazdaságossági ellenőrző őrsöt állítanak fel és az Ifjúsági mil­liók akció keretében 30 ezer ko­ronát takarítanak meg. A- detvai gépgyár fiataljainak kezdeményező felhívására értékes felajánlással válaszoltak a bratis­lavai Kablo CSISZ-tagjai is; fel­ajánlásaik értéke meghaladja a 800 ezer koronát. A bratislavai Kablóban a harma­dik CSISZ-alapszervezetben a fiat­talok elhatározták, hogy 500 ezer korona értékű árut . termelnek terven felül. A CSISZ harmadik kongresszusa nevét viselő ifjúsági részleg dolgozói a VII. fesztivál tiszteletére 500 brigádórát dol­goznak le.

Next

/
Thumbnails
Contents