Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-15 / 14. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNIS'IA FARTJAJNAK NAPILAPJA 1959. január 15. csütörtök 30 fillér XII. évfolyam, 14. szám. Bő tartalék, biztosabb jövő Most, amikor a szövetkezetekben lázas a készülődés a IV. kongresszusra, még egy igen nagy munka áll előttünk: az éwégi zárszámadás. Nagy munka ez azért, mert egy egész esztendő eredménye kerül mérlegre. S ez a mérleg nem csalhat, hiszen az évzáró tagsági gyűlés, a zárszámadás nemcsak a múlt esztendő munkáját méri fel, hanem megszabja a jövő hogyanját, mikéntjét is. A zárszámadás, mint olyan, nem tölti be a hivatását, ha csupán az esztendő sikereit méltatva a tagság felveszi a munkaegységeire járó részesedést, s utána megkezdődhet az áldomás, mert hát az emberek ilyenek, a sikert, a jó munkát meg is kell ünnepelni egy kis borocska mellett. Persze, senkinek sincs kifogása az ellen, ha a jól végzett munka után itt is, amott is vidám szórakozás tarkítja ezekben a napokban a falu életét, hiszen van miből, a jól gazdálkodó EFSZ-ekben jut erre is. A szövetkezetek tagjainak azonban mindenekelőtt—tisztában kell lenniök azzal, hogy a zárszámadásnak minden esztendőben egy újabb fejezetet kell nyitnia a jövőbe vezető úton. Nyomatékosan hangsúlyozzuk: a jövőre is kell gondolni, a következő gazdasági utat kell megszabni úgy, hogy a közös mind gazdaságilag, mind erkölcsileg felfelé íveljen, hogy elkerüljük az egy helyben topogást és ami még sajnálatosabb, esetleges visszaesés mutatkozzék. Ha már idáig jutottunk, meg kell hogy mondjuk őszintén: e téren a múlt esztendei zárszámadások nem minden esetben szolgálták a fő célt: a jövőbemutatást. Jóné1: ív szövetkezetben a múlt évi zár*.*:-'""fiskor is valamilyen úton-m^ >n „megfeledkeztek" a különféle alapok ^megfelelő feltöltéséről. Ezért a szövetkezetek a legtöbbször kénytelenek voltak csupán egy, esztendő gazdasági eredményeire támaszkodni. Persze, ennek aztán az lett, illetve az a következménye, hogy ha valamelyik termelési ágban nem érték el a kívánt eredményt, ez a munkaegységek értékcsökkenését hozta magával. Másszóval a zárszámadást olyanformán „hozták össze", hogy osszuk szét mindazt, ami szétosztható, mondván — jövőre majd csak lesz valahogy. Ennek & következménye, hogy az idén olyan jól ismert szövetkezetben is, mint a tanyi, nem érik el a munkaegységek tervezett értékét. Szabad-e ennek megtörténnie egy ilyen jól gazdálkodó szövetkezetben? Nem szabadna, s nem is történhetett volna, ha az előző években rendszeresen törődnek az alapok, de legfőképpen a tartalékalap feltöltésével. A munkaegységek egy szinten tartását szolgálja a biztosító, illetve a tartalékalap. Ebből az összegből lehet kiegészíteni a munkaegységek értékét akkor, ha az esetleges gyengébb terméshozamok csökkentenék azt; Hogy ez Igy van, erről a múlt napokban saját szemükkel győződtek meg a lévai járásban lévő újbarsi szövetkezet tagjai egy csehországi szövetkezetben tett látogatásuk során. A prosenici szövetkezetben már esztendők óta minden évben — még gyengébb terméseredmények esetén is — hiánytalanul 25 korona a munkaegység értéke. Persze, ne feledjük, ebben a szövetkezetben a tiszta jövedelemnek 5 százalékát minderi zárszámadáskor a tartalékalapba helyezik, s ebből az öszszegből egyenlítik ki a munkaegységek értékének esetleges ingadozásáťj A természetbeni juttatások is reálisabbak, másszóval jobban szolgálják a közösség érdekét az említett szövetkezetben, nem úgy, mint az újbarsiban. Az utóbbi EFSZ-ben 3—4 kg gabonát osztottak a munkaegységekre, te kintet nélkül arra, hogy a közös gazdálkodás hasznát, avagy kárát szolgálja-e, míg a prosineci EFSZben tekintetbe véve a tagok és a közösség érdekét, 1,90 kg gabonát osztanak a munkaegységekre. Itt az ideje, hogy necsak az újbarsiak, hanem még jónéhány szövetkezeti tag elgondolkozzék ezen, mert követésre méltó példa. örvendetes, hogy a szövetkezeti kongresszus vitaanyagának meg tárgyalása folyamán már sok-sok szövetkezetben rájöttek erre, s most formálódik, kristályosodik e téren a helyzet. Több szövetke zetben született meg az elhatáro zás, hogy a mostani zárszámadást már aszerint állítják össze, hogy a különféle alapokra teljes egészében biztosítsák a megfelelő összeget. A rozsnyói EFSZ-ben a közös elhatározás alapján az idén először létesítenek tartalékalapot, mert ráeszméltek, hogy nem élhetnek máról holnapra, s nem „köthetik" magukat csupán egy esztendő eredményeihez. Eszerint a jövedelem 5 százalékát a tartalékalapba teszik. Ez a fontos lépés a jövőre nézve biztosítékot nyújt, hogy a kisebb sikertelenségek esetén is megkapják a tervezett munkaegységek teljes értékét, anélkül, hogy ez a közöst gazdaságilag gyengítené. Rendet teremtenek a rozsnyói EFSZ-ben a természetbeni jutalmazásban is. Elfogadták a kongresszusi anyagban javasolt irányelveket, s eszerint minden olyan szövetkezeti tag, aki egy esztendő alatt legalább 400 munkaegységet szerzett, 600 kg gabonát kap. Ha az illető tagnak több mint 400 munkaegysége van, akkor a neki járó gabonamennyiség pénzértékét kapja, természetesen a szabad állami felvásárlási árban számítva. S mi lesz azokkal, akik nem szereznek évente 400 munkaegységet? Erre is gondoltak a rozsnyói szövetkezetesek és abban állapodtak meg, hogy az ilyen tagok munkaegységenként 1,50 kg gabonát kapnak. De hát mi itt a különbség, hiszen azt, aki 400 egységnél többet szerzett, jobban kellene jutalmazni, viszont ő is az 1,50 kg gabona pénzértékét kapja. Ez igaz, itt azonban az a különbség — s ez éppen elég nagy különbség —, hogy a gabona felvásárlási árának értékét kapja, tehát többet, mint azok, akik 400on alul keresnek, hiszen a 200 vagy 300 munkaegység után kapott gabonából aligha tud az illető tag eladni, mert ez szükségletei kielégítésének fedezését szolgálja. Meg is indokolták a rozsnyói szövetkezetesek, miért volt szükség erre a lépésre. Az eddigi túlmagas természetbeni juttatás következtében kevés volt az állatállománynak oly fontos takarmány. A jövőben jóval több szemestakarmánnyal bővítik a jószág eleségét, több állattenyésztési terméket adhatnak a piacra felvásárlási áron, ami másszóval annyit jelent, hogy növekszik a munkaegységek pénzértéke. Kövessék az idei zárszámadásokon a többi szövetkezetek is a rozsnyóiak példáját, hiszen az említett csehországi szövetkezet többévi tapasztalata azt bizonyítja, jól bevált ez a forma, mert a szövetkezet tagjai nincsenek kitéve egy esztendős esetleg szeszélyes időjárása kénye-kedvének, a közös gazdaság biztos alapokon haladhat a kitűzött nagy célok elérésének útjáig AZ ALBAN PART- ES KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG SZLOVÁKIÁBAN Bratislava lakosai tegnap reggel szívélyesen üdvözölték á Szlovákia fővárosába érkező albán párt- és kormányküldöttséget. Az Albán Munkapártnak és az Albán Népköztársaság kormányának küldöttsége, melyet Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, az Albán Népköztársaság Népgyülése Elnökségének tagja vezet, szerdán, január 14-én egynapos látogatásra Szlovákiába érkezett. Az albán nép képviselőit Bratislavában az őszinte szivélyesség megnyilvánulásaival sok ezer bratislavai lakós fogadta, akik a reggeli órákban a csehszlovák és az albán állami lobogókkal feldíszített állomás előtti térségen jöttek össze. A küldöttség tagjait és kíséretét röviddel a különvonat megérkezése után szívélyesen üdvözölték Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Michal Chudlk, Oskar Jeleň, Pavol Majling és Jozef Való, az SZLKP KB irodájának tagjai, Milan Rázus, az SZLKP KB irodájának póttagja, Dénes Ferenc, Irena Ďurišová, Jozef Mjartan és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Marko és Ján Štencl, a Megbízottak Testületének alelnökei, Ján Peceň, az SZLKP bratislavai kerületi bizottságának titkára, Jolana Harcková, az SZLKP bratislavai városi bizottságának vezető titkára és a bratislavai konzuli testület tagjai. A küldöttséggel együtt Bratislavába érkezett Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. Václav Skoda igazságügyi miniszter, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium protokollfőnöke. A küldöttséget František Malik, a Csehszlovák Köztársaság albániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kíséri. A becses vendégek elhaladtak « pionírok és a Ján Zižka katonai iskola tanulói sorfalai előtt a pályaudvar előtti térségen, ahol sok ezer dolgozó viharos tapssal üdvözölte őket. Az albán és a csehszlovák államhimnusz , elhangzása után Enver Hodzsa elvtárs, a küldöttség vezetője Karol Bacílek elvtárs kíséretében szemlét tartott a felsorakozott díszszázad felett. A pionírok azután virágcsokrokat adtak át az albán vendégeknek. Az albán nép képviselőit Szlovákia Kommunista Pártja, a szlovák nemzeti szervek és Szlovákia egész dolgozó népe nevében Karol Bacílek elvtárs üdvözölte. (Folytatás a 2. oldalon) H ASZNALJUK KI a CSKP KB leveléről szóló vitában feltárt TARTALÉKOKAT A CSKP KB leveléről folytatott vita a nyitrai kerület gazdasági és kulturális életének valamennyi szakaszán az idei tervbe foglalt feladatok teljesítése érdekében nagyobb fokú igyekezetre serkentette a dolgozókat. A handlovai és novákyi bányászok s műszaki dolgozók az SZKP XXI. kongresszusának és a IV. szakszervezeti kongresszusnak tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ez év első negyedében terven felül 3200 tonna barnaszenet és lignitet fejtenek, ezenkívül 400 folyóméter bányafolyosót hajtanak ki. A szlovákiai legnagyobb hövillanyerőmű — a Zemianské Kostol'any-i villanytelep — dolgozói szocialista kötelezettségvállalásuk értelmében terven felül 3 millió kWh villamosáramot fejlesztenek és 725 tonna novákyi szenet takarítanak meg. A praveneci Tatra Bútorgyár asztalosai ígéretet tettek, hogy a tervben előirányzott kivitelt ez év első negyedében legalább hét nappal előbb bonyolítják le és több mint 200 köbméter faanyagot takarítanak meg. A nyitrai kerület földművesei is aktívan vettek részt a CSKP KB leveléről folytatott vitában. Az EFSZ-ek kongresszusa előtti vitaanyaggal egyidejűleg több mint 500 EFSZ-ben, állami gazdaságban és GTÁ-n tárgyaltak a CSKP KB leveléről. Több mint 200 EFSZ-ben szocialista kötelezettséget vállaltak a tervfeladatok határidő előtti teljesítésére. A nyitrai kerületben a CSKP KB leveléről folyttaott vita keretében a párt több mint 3200 taggyűlését és nyilvános gyűlését tartották meg, melyek részvevőinek száma meghaladta a 150 ezer főt. A nyitrai kerületben működő nemzeti bizottságok több mint 1500 ülésén a nemzeti bizottságok tagjai közül és a lakosság körülbelül több mint 65 ezren vettek részt. Több mint 23 300 dolgozó kifejezte nézeteit az életszínvonal további emelésének biztosítására vonatkozó *gyes javaslatokról, melyeket a CSKP KB levele tett országos vita tárgyává. A kassai kerületben a CSKP KB levelével kapcsolatosan a dolgozók életszínvonala növelése kérdésének megvitatására rendezett gyűléseken több mint 166 ezer dolgozó vett részt. A dolgozók több mint 27 ezer javaslatot tettek, avagy észrevételt közöltek. A vitában túlnyomó részt a lakásépítkezések kérdéseiről és a bérrendszerek átépítéséről beszéltek. A kerület dolgozói, ahol 1975-ig 67 ezer lakásegységnek kell felépülnie, rámutattak arra, hogy mily módon akarnak hozzájárulni a lakásprobléma gyors megoldásához. A kassai Városi Építészeti Vállalat dolgozói tervbe vették, hogy a lebontott házak anyagából 18 lakásegységet építenek fel. A kassai Magnezit-üzem dolgozói fel nem használt generátorsalakból az üzem alkalmazottai számára ez idén 50-60 családi ház építéséhez elegendő épületelemet készítenek. A kassai kerület üzemeiben a CSKP KB leveléről folytatott vita napjaiban lényegesen fokozódott a dolgozók aktivitása, akik 82 millió korona értékű több mint 4000 kollektív és egyéni kötelezettséget vállaltak. A fiatalok kezdeményezése elősegíti a lakásépítkezést A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sok üzemi szervezetében a CSKP KB leveléről szóló vita valamennyi fiatal dolgozót az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésére, főként új lakások építésére serkentette. A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóban dolgozó CSISZ-tagok figyelmüket a lakásépítkezés terén a helyi források kihasználására fordították. Védnökséget vállaltak a hőerőművekben keletkező porsalakból készített formatégla gyártása felett, melyet kísérletileg már májusban megindítanak. A kunčicei kohóban dolgozó fiatalok küldöttsége a hőerőművek porsalakja alkalmazásának módszereivel és lehetőségeivel Lengyelországban a kattowitzei vajdaságban végzett tanulmányútja alkalmával ismerkedett meg. Kezdetben a porsalakból építkezési tömböket, később paneleket fognak gyártani. A panelüzem építése feletti védnökségen kivül a kunčicei ifjúmunkások saját erejükből negyven lakást építenek fel. Erre 60 000 .brigádórát szánnak. A Záluží u. Mostu-i Sztálin Üzemben a fiatal munkások, gazdasági és technikai dolgozók közreműködésével központi ellenőrző csoportot létesítettek, amely kapcsolatot teremtett 26 olyao szállító üzem CSISZ-ellenőrző csoportjaival, amelyektől függ a gáz- és gőzfejlesztő telepek, valamint a szintetikus szesz üzeme felépítésének sikere. Ez az új üzem a többi között alapanyagot fog gyártani az első csehszlovák kaucsukgyár számára, amelyet a CSISZ-brigádtagok Kralupy nad Vltavfcu községben tenek fel

s