Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-11 / 10. szám, vasárnap

A CSKP KB üdvözlő levele Mexikó Kommunista Pártja XIII. kongresszusának (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a következő üdvözlő táviratot küldte Mexikó Kommunista Pártja XIII. kongresszusának: Drága elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága pártjuk XIII. kongresszusának és általa valamennyi mexikói kommunistának forró elv­társi üdvözleteit küldi. Sok sikert kívánunk önöknek a mexikói mun­kások, parasztok és az egész dolgozó nép igazságos követelményeiért, a békéért és a szocializmusért vívott harcukhoz. Éljen Mexikó Kommunista Pártja! Erősödjék állandóan a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom meg­bonthatatlan egysége! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A. I. Mikojan Chicagóban r­Enver Hodzsa elvtárs levde S. K- Neumann elvtárs özvegyéhez (ČTK) Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára Božena Neumannovának, S. K. Neumann nemzeti művész özve­gyének levelet küldött, mellben megköszöni S. K. Neumann költőnek albániai tartózkodására vonatkozó ajándékok elküldését és egyben ki­jelenti, hogy ezeket az ajándékokat a tiranai Nemzeti Eelszabadítási Moz­galom Múzeumban kegyelettel fogják megőrizni. ..Nagyon jól ismerjük az elhúnyt S. K. Neumann életét, qyönyörű. ha­zafias és irodalmi tevékenységét". — írja E. Hodzsa — valamint azt is. hogy mint író és közíró mily mérték- j ben járult hozzá a csehszlovákiai) demokratikus és kommunista moz-{ galomhoz és nagyra értékeljük a népünk iránti mélységes barátságát, j S. K. Neumann neve ezért népünk; nagy tiszteletének örvend éppúgy, mint mindazon haladó szellemű em-( berek tiszteletének, akik értékelik; benne a realista írót. aki minden ere- i jét és energiáját a nép felszabadí­tásáért, a hatalmas Szovjetunióhoz! fűződő barátság megszilárdításáért és j a szocialista realizmus qyőzelméért; folytatott harcnak szentelte". 9 Január XO-én repülőgépen Kairóba utazott az Egyesült Arab Köztársaság képviselőivel folytatandó gazdasági tár­gyalásokon résztvevő csehszlovák kor­mányküldöttség. A küldöttséget Jaroslav Kohout mérnök, a külkereskedelmi mi­niszter helyettese vezeti. • A prešovi kerület dolgozói a CSKP KB levelével kapcsolatos vita folyamán 11130 javaslatot tettek és 21 millió 600 ezer korona értékű országépítő kötele­zettségeket vállaltak. AZ IRAKI Köztársaság kulturális kül- < döttsége, melyet dr. Faiszal Asz Szamir j vezet, szombaton délelőtt látogatást tett j a Prága-Dejvice-i tizenegyéves középisko­lában. A küldöttség, mely hétfőn repü- ( lőgépen Bratislavába érkezik, egy hatét j tölt Szlovákiában. A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG j Prágában székelő titkársága táviratot kül- < dött a Francia Köztársaság elnökének, 1 melyben tiltakozik az algériai szakszer- [ vezeti tagok letartóztatása ellen. Mil yen időjárás várható ? VÉGRE HAVAZIK Az időjárás a múlt héten Szlová­kiában általában változó jellegű volt. Szlovákia egész területén nemcsak a hőmérsékletben, hanem a csapadé­kokban is kilenqések mutatkoztak. Hazánk területére a hét elején észak­nyugati irányból hideg levegő áram­lott be és helyenként havazott. E na­pokban Szlovákia északi és északke­leti részeinek alacsonyabb fekvésű helyein is összefüggő volt a hótaka­ró. A legnagyobb hideget mínusz 18 C fokot — a Lomnici-csúcsról jelen­tették. A hét első felében az Atlanti­óceán mérsékelt szélességi öveinek térségéből a szárazföld irányába igen gyorsan meleg levegő hatolt be és nálunk is felmelegedést, az alacso­nyabban fekvő helyeken esőt. a he­gyekben pedig havazást vagy a fagv csökkentését hozta magával. A hét folyamán nyugati irányból alacsony légnyomás hatolt be a Közép-Európa feletti léqitérbe. Északnyuqati irány­ból újból hideg levegő áramlott be hazánk területére. Mindenütt hava­zott. Szlovákia alacsonyabb fekvésű helyein szombaton reggel 4-8 cm. Ögyallán csaknem 18 cm vastagságú volt a hótakaró. A hegyvidéken lé­nyegesen több hó esett. A hótakaró vastagsága a Sitnón 101 cm. a Cho­pokon 130 cm és a Lomnici-csúcson 135 cm volt. Milyen időjárás várható a jövő hé­ten? A magas légnyomás Grönland­ból kiindulva Izland. Anglia és Fran­ciaország fölötti légitérbe hatolt.} különbség, Ugyanakkor Lengyelország felett ala­csony a légnyomás, mely fokozatosan í északi és északkeleti irányba nvo-^ mul. Hazánk területére egyelőre hi­deg levegő áramlik. A felhőzet vál-{ tozó. és időnként hófúvások várhatók. Az éjjeli fagyok erősödni fognak. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyet­tese január 9-én Detroitból Chicagóba érkezett. Megérkezése után a Hilton szállóban sajtóértekezletet rendeztek, melyen Mikojan a tudósítók kérdései­nek egész sorára válaszolt. Arra a kérdésre, elégedett-e amerikai foga­dásával, Mikojan ezt válaszolta: „Az USA-ba érkezésemkor jó fogadást vártam, de a végén jobbnak bizonyult a feltételezettnél. Találkoztam ameri­kai vezető dolgozókkal, egyszerű mun­kásokkal és alkalmazottakkal s meg kell mondanom, hogy jól elbeszélget­tünk. Sőt, amikor olyan égető kérdé­sekről beszéltünk, melyekben vélemé­nyeink eltérnek, beszélgetésünk akkor is barátságos volt. Önöknél vannak olyan emberek, akik nagyon nyíltan tudnak beszélni. Én is inkább szere­tem a közvetlen és nyílt beszélgetést az akút témákról, mint megkerülésü­ket afféle diplomáciai fogások segít­ségével. Ha mindkét fél kölcsönösen óhajtja a megértést, akkor csupán a közvetlen tárgyalás segítheti elő a kölcsönös megértést. Más az, ha az emberek veszekedni akarnak. S meg kell mondanom, hogy azoknál az ame­rikai személyeknél, akikkel beszélge­tést folytattam, inkább a megértésnek, mint a kapcsolatok kiéleződésének óhaját tapasztaltam". Arra a kérdésre adott válaszában, mit sikerült elérnie a megbeszélések során, Mikojan így válaszolt: „Ügy vélem, egyes előítéletek vagy egyál­talán megszűntek, vagy vesztettek jelentőségükből. Attól tartottam, hogy a hidegháború túlságosan megmér­gezte a légkört. Meggyőződtem azonban, hogy az it­teni emberek, különösen a kereske­delmi körök képviselői kapcsolataink javulását kívánják, nem is szólván magáról a népről. Népük éppúgy, mint a mi népünk, nem akar hábo­rút. Persze a hidegháborút még mindig érezzük, de az emberek egy­re jobban meggyőződnek arról, hogy véget kell vetni a háborúnak. Amíg a hidegháború tart, fennforog az a veszély, hogy háborús tűzvésszé vál­tozik. Mikojan hangsúlyozta, hogy egy új háború megszámlálhatatlan sok áldozatot követelne és szörnyű kö­vetkezményekkel járna". Hogy ezt el­kerüljük, véget kell vetnünk a hi­degháborúnak és el kell érnünk a kölcsönös megértést". Arra a kérdésre, mi gátolja a köl­csönös megértés elérését, Mikojan így válaszolt: „Elsősorban a bizalmatlan­ság és a nagyszabású kapcsolatok hiá­nya". Amikor az egyik tudósító meg­kérdezte, nem gátolja-e a kölcsönös megértést a „béke" fogalmának ame­rikai és szovjet magyarázata közti Mikojan így válaszolt: féle magyarázatot. Önöknél egyes személyek figyelme arra irányul, ki a bűnös a hidegháborúért és bennün­ket próbálnak hibáztatni. Helytelen eljárás. Ha így igyekeznénk eljárni, az alacsonyabb fekvésű helvek nap-} akkor a végtelenségig tarthatna a vita pali hőmérséklete mínusz 1-3 C foki e kérdésről. Talán jobb lesz, ha e lesz. A felhőzet később átmenetileg v kérdc s megoldását a jövő történészei­csökken. A het vegén esetleg nedves/, hízzuk- « kancsoiataink mp.-riavítá levegő nvomul be nyuqat, felől a X re bízzuk es kapcsolataink megjavita­szárazföld iránvába és nálunk is azí s a utjanak keresesevel fogunk fog­időjárás rosszabbra fordulását s eqy- V lalkozni. ben mérsékelt felmelegedést hozhat jj Mikojan a továbbiakban kijelentet­magával. A »béke« fogalma nem enged két- ! reskedelmi körök jelentős szerepet játszhatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak megjaví­tásában. Megjegyezte, hogy az ame­rikai ipari és kereskedelmi társaságok már jóval azelőtt, mielőtt az USA kormánya elismerte volna a Szovjet­uniót, nagyszabású kereskedelmet folytattak a Szovjetunióval, mely trak­torokat és különféle gépeket vásárolt tőlük. Mikojan azt is megemlítette, hogy a második világháború idején szövet­• « a uiuavum v nuy i IUVJ v, lucjcit js.'J P. M te, hogy az olyan kapcsolatok, mint i séges kapcsolatokat tartott fenn Stevenson, Humphrey, Jonstonn szov­NEW-YORKI TUDÓSÍTÁSUNK: MIKOJAN ES AZ UJ GENFI SZELLEM SOKAN EMLÉKEZNEK arra a politikai légkörre, amely a történelmi genfi ta­lálkozón 1955-ben született. Olyan volt ez, mint amikor tavasszal megindul a jég és illatozni kezd a föld Ogy tünt, (sajnos, csak ideiglenesen,) hogy olva­dozni kezdett a „hidegháború" jege és a nyugati hatalmak józanul kezdtek te­kinteni a Kelet-Nyugat közötti kapcso­latokra. Ezt a jótékony fuvallatott „gen­fi szellemnek" nevezték. Aki figyelemmel kíséri Mikojan láto­gatását az USA-ban, önkéntelenül úgy érzi, hogy a jelenlegi légkörbe, ha bá­tortalanul is. de behatói valami a .genfi szellemből". A béke fogalma minden akadály ellenére utat tör s az emberi­ségben növekszik a remény. A Szovjet­unió vezető tényezőjétől most állandóan a békét hallják emlegetni s ez annyira eltér a Szovjetunióról költött mendemon­dáktól, amelyekkel itt állandóan trak­tálták az embereket. Ismét megbecsü­lésnek örvend a tárgyalás, mint a nem­zetközi kapcsolatok rendezésének egyik formája. Milyen lármát csaptak az Egye­sült Államokban az utóbbi két esztendő­ben arról, hogy a Szovjetunióval nem lehet tárgyalni! Hány célzatos, elferdí­tett állítás hangzott el ezzel kapcsolat­ban, hogv ez csupán időveszteség. Nem­régen pl. Dulles államtitkár a NATO értekezletén személyes érdemeként han­goztatta, hogy eddig nem került sor megbeszélésekre a Szovjetunióval. Mikojan látogatása tervezett időtarta­mának' fele már letelt. Próbálja meg azonban bárki is azt állítani, hogy a megbeszélések semmire sem vezetnek. hogy nem érnek semmit! Azután, hogy a külügyminisztérium sajtótitkára útján ki­jelentette, miszerint e megbeszélések „hasznosak"! — voltak és hogy a sző­nyegre került ügyek fontossága megkö­vetelte, hogy a tárgyalásokat a szovjet vendég Washingtonba való visszatérése után is folytassák, igazán senki sem beszélhet a tárgyalások haszontalanságá­röl, hisz Mikojannal az USA összes leg­magasabb állású személyiségei megbe­széléseket akarnak folytatni? Mikojan elvtárs a legkülönfélébb em­berekkel találkozik. Azon emberek köre, akik a szovjet vendéggel beszélni óhaj­tanak, valóban nagyon széles. A tárgyalások és a személyes találko­zók jelentőségének újonnan való felfe­dezése bizonyára nagyon fontos lesz az USA és a Szovjetunió közötti további kapcsolat kialakítása szempontjából. így reméli egyre jobban az amerikai köz­vélemény. A légkör tisztázásához nem csekély mértékben az is hozzájárult, hogy Miko­jan személyes fellépésével meg tudta nyerni az embereket. Az amerikaiak nagyra becsülik, hogy nyíltan beszél, egyszerűen és érdeklődik olyan dolgok iránt is, amelyekre ők büszkék. A látogatással kapcsolatban a sajtó­ban olyan gondolatok látnak napvilágot, amelyek még nemrégen „eretnekségnek" számítottak. Azt javasolják pl., hogy tö­rekedjenek jobb megértésre a Szovjet­unióval. A Washington Evenirtg január 8-i számában azt írja Mikojanról: „Ha hazánkban tett körútjáról visszatér' Wa­shintonba, reméljük, hogy meglátogatja az elnököt és valamilyen kézzelfogható, ; USA és a Szovjetunió és kijelentette: Ideális lenne, ha most is hasonló szo­ros kapcsolatban lennénk egymással, i Ez azonban nem érhető el mindjárt j — jelentette ki. i Mikojan ezzel kapcsolatban a Szov­jetuniót illetően az USA-ban felme­javaslatokra kerül sor az orosz-ame- ! rüI0 e9y e s elfogult nézeteket érin­rikai kapcsolatok megjavítása és a fe- < tet t- Vol t idő, amikor azt állították, szültség enyhítése érdekében." j hogy a Szovjetunió megtámadni és el­Reston, a New York Times ismert hír­magyarázója kijelenti, hogy a kezdeti megbeszélések Washingtonban „próbamű­veletet" jelentettek mindkét fél számá­ra. E felek mindegyike — írja a továb­biakban — kitapogatta a másik pulzusát, s ennek eredménye, hogy valamilyen jobb légkör alakult azokra az utólagos meg­beszélésekre, amelyekre Eisenhower el­nökkel és Dulles államtitkárral január 19-én és 20-án kerül sor. A lap közölte Harold Berman tanár hosszú cikkét, amelyben kijelenti, hogy nem ésszerű meggátolni a Szovjetunió­val való békés, kereskedelmet. A pro­fesszor azt ajánlja, hogy az USA vég­legesen vessen véget annak az elvnek, hogy semmit se tegyenek, ami az USA és a Szovjetunió közötti kapcsolatok javát szolgálná. A közvélemény nyomására a lapokban elítélik a magyar disszidensek zavargásait iš. Ezen az úton kellene to­vább haladni. Világosan meg kell mondani, hogy a zavaros vjzek még nem folytak a ten­gerbe. Fontos, hogy most egyre nagyobb mértékben hallhatók nemcsak negatív hangok, sőt olyan pozitív jelenségekre ke­rült sor, amelyek azelőtt alig voltak el­képzelhetők. Igaz, csupán az elkövetkező idő mutatja meg, hogy milyen nyomokat hagyott a látogatás és hogy beszélhe­tünk-e a kapcsolatok megjavulásáról, már az eddigi jeleket is örömmel kell üdvö­zölünk. Pŕemysl Tvaroch jetunióbeli látogatása és Hruscsovnak i állítólag gazdaságilag akarja tönkre­" tenni az Egyesült Államokat. Önök azonban tudják, hogy más, sokkal fontosabb ügyeink és feladataink van­nak. GazdaggS akarjuk tenni népünk életét és ezt saját munkánkkal akar­juk elérni. Mi ebben a veszedelmes? Azt is mondják, hogy mi kommunis­ták „aknamunkát" akarunk folytatni más államokban. Mi valóban kommu­nisták vagyunk és egyetérzünk a töb­bi ország kommunistáival. Jól tudjuk azonban, hogy a kommunizmus nem kiviteli vagy behozatali cikk. Minden egyes ország belső fejlődésének a természetes következménye ez. Ter­mészetesen sikereink nyugtalaníthat­ják önöket, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezért vérontáshoz kell folya­modnunk. Mikojan rámutatott arra, milyen óriási szenvedést okozna az embe­riségnek az új háború és kijelentet­te, hogy ha Amerikában tudatosítják ezt a veszélyt, akkor rá kell térni a békés egymás mellett élés útjára. Éljünk tehát békében, különböző rendszereink ellerrére. Ezt nem azért mondjuk, mintha gyengék lennénk, — folytatta Mi­kojan. — Minden szUkséges eszközünk megvan a védelemhez. Azért mond­juk ezt, mert érdekünk a béke meg­őrzése. Mi sohasem kezdünk hábo­rút. Akkor sem tennők ezt, ha több­szörte is erősebbek lennénk az Egye­sült Államoknál. Olyan nézetek ütik fel a fejüket, hogy a Szovjetunió állítólag Nyugat­Németország, Nagy-Britannia és Franciaország érdekeinek rovására megállapodást akar kötni az USA­val — mondotta Mikojan. - Mi azon­ban igyekszünk megjavítani kapcso­latainkat ezekkel az országokkal. Miért mérgesítenénk el tehát kap­csolatainkat önökkel? Mikojan beszédében a szovjet­amerikai kereskedelem kibővítésének kérdéseiről is szólt. Megjegyezte, hogy Hruscsov Eisenhower elnökhöz intézett 1958, június 2-i, kereske­delemre vonatkozó üzenetével kap­csolatban olyan hangok hallatszottak az USA-ban, hogy Amerika „ne tá­mogassa a kommunistákat", és ki­jelentette: „Nem könyörgünk segít­ségért. Ogy véljük, hogy a keres­kedelem mindkét ország számára előnyös dolog". Mikojan a jellenlevőknek a szov­jet-amerikai kereskedelem kibővíté­sével és más problémákkal össze­függő kérdéseire is válaszolt. Az ebéd végén A. Ryerson a je­lenlevők nevében köszönetet mondott Mikojannak a chicagói kereskedelmi körök képviselőit érdeklő kérdések­ben elfoglalt szovjet álláspont nyílt kifejtéséért. Kijelentette, hogy mind a szovjet, mind az amerikai nép bízik a béke megőrzésében és hogy „az emberek, a gondolatok és az árú" nagyszabású cseréje elősegíti reménységeik valóraváltását. Miko­jan az ebéd után kíséretével együtt megtekintette az egyik legnagyobb nagykereskedelmi központot, mely­ben 40 ezer ro'inkás és alkalmazott dolgozik. Az áruház alkalmazottai vi­haros tapssal és lelkes éljenzéssel fogadták Mikojant. Sok munkás és alkalmazott Mikojanhoz lépett, hogy kezet szorítson vele és tolmácsolja jókívánságait a szovjet népnek. Mikojan később „az elbai találkozó amerikai résztvevői szervezete" tit­kárának, D. Folowszkinak meghívá­sára látogatást tett lakásán. Amikor D. Polowszki lakhelye kerületének lakói értesültek a látogatásról, ösz­szesereglettek a ház körül és na­gyon barátságosan fogadták Miko­jant. Mikojan ezután E. Stevensohnnak, a Demokrata Párt vezérének vendé­ge volt. Stevensohn díszvacsorát rendezett otthonában Mikojan tisz­teletére. L. Velicsanszkij, V. Paramonov e személyiségekkel folytatott beszél­getései nagyon hasznosak voltak. Az embereik szovjetunióbeli látogatása során folytatott nyílt véleménycsere és az USA-ban járó embereink be­szélgetései igazolják, hogy az ame­rikai nép éppúgy, mint a szovjet nép, országaink közeledését kívánja, — je­lentette ki Mikojan. Arra a kérdésre, állítható-e, hogy az USA és-a Szovjetunió kapcsolatai javultak, Mikojan ezt válaszolta: „Ügy vélem, hogy az utóbbi időben — leg­alább is a közvéleményben — a ja­vulás jelei észlelhetők". Mikojant megkérdezték, nem fog­ja-e tanácsolni Hruscsovnak, hogy szintén az USA-ban töltse szabadsá­gát. „Ha visszatérek — mondotta Mi­kojan — beszélgetni fogok Hruscsov­nak utazásomról. Majd ő maga dönt, hogyan tölti szabadságát. Hazánkban úgy töltik szabadságukat az embe­rek, ahogy maguk jónak látják." Arra a kérdésre- nem óhajt-e az amerikai kormány képviselői közül va­lakit a Szovjetunióba meghívni, Miko­jan kijelentette, hogy ez irányban nincs pontos terve, de ha az amerikai kormány képviselői közül bárki is a Szovjetunióba megy, mindig jól fo­gadják. „Készek vagyunk versenyezni önökkel a vendégszeretetben és igye­kezni fogunk önöket felülmúlni az ilyen versenyben, — jegyezte meg Mikojan. Remélem, nincs ellene kifo­gásuk?" A tudósítóknak az SZKP küszöbön álló XXI. kongresszusával összefüggő kérdéseire válaszolva Mikojan hang­súlyozta, hogy az SZKP egysége sok­kal nagyobb, mint bármikor a múlt­ban. „E kongresszus a Szovjetunió fejlesztésének hétéves tervét, a to­vábbi békés építés nagyszabású prog­ramját tárgyalja meg, melyet az egész szovjet nép egyöntetűen támogat — hangsúlyozta Mikojan. A chicagói kereskedelmi klubban díszebédet adtak Mikojan tiszteletére. Az ebéden részt vett Stevensohn, a De­mokrata Párt vezére, A. Ryerson, az Inland Steel Company chicagói acél­társaság volt elnöke, Coulter, az üz­letemberek és iparmágnások chicagói szövetségének vezetője, H. Livingsto­ne, a First National Bank of Chicago elnöke, Kinght, az Acheson Topeka és Santa Fe vasúttársaság elnöke és Il­linois állam ipari és pénzügyi körei­nek további neves tényezői, a chicagói lapkiadók és vezető közéleti tényezők. A. Ryers kijelentette, hogy a chica­gói üzletemberek kiváló nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szaktekin­télyként ismerik Mikojant. Felkérte Mikojant, hogy mondjon beszédet az ebéden és beszélgessen a többi jelen­levővel az őket érdeklő kérdésekről. • Mikojan hangsúlyozta, hogy a ke­pusztítani akarja Amerikát. Most a Szovjetunió részéről fenyegető gazda­sági „veszélyről" kezdtek beszélni. Azt mondják, hogy a Szovjetunió Szabadjára bocsátott képzelet AZ ASSOCIATED kiképzésen megy keresz- mányt, mely lehetővé PRESS amerikai sajtó- tül, bolygóközi útra kél. teszi gondolataim tele­ügynökség jelentése sze- A lap Blagonravov aka- patikus távközlését, rint a fokvárosi Land- démikus állítólagos né- Ama napokban ugyanis stem hetilap január 7-i zetére hivatkozva kije- nem tartózkodtam számában azt állítja, lenti, hogy az út célja Moszkvában és semmi ­hogy londoni kiilöntu- „új Oroszország terem- lyen távnyilatkozatot dósítójának sikerült tése a Vénuszon és a nem továbbítottam Lon­távbeszélgetést folytat- Marson" és ily módon donba. Az új „talál­nia A. A. Blagonravov „Oroszország hatalmú- mátiy", mint gyakran akadémikussal. A Land- nak igazolása". előfordul, tökéletlen és stem azt állította, hogy A TASZSZ tudósítója megfejtésekor nyilván — állítólag Blagonravov felkereste A. A. Blagon~ eltorzították gondolatai­akadémikus kijelentése ravov akadémikust és mat." szerint - júniusban a ismertetve a Landstem Q tórJzif c, folytatta Szovjetunióban bolygo- tudósítását, felkérte, D,„ . ,, közi rakétát lőnek ki a hogv nyilatkozzék. Bla- Blagonravov akadémikus. Marsra és a Vénuszra, gonravov kijelentette: hogy a del-afrikai tudo­szeptemberben pedig egy A Landstem londoni tu- Sl t° nyilván fejlett kép­bizonyos Ivan Igorszkij dósítója bizonyára ki- zelötehetséggel rendel­nevíí 30-éves nőtlen ál- használta azt az eddigi kezik, de úgy vélem, lampolgár, aki most ismeretlen műszaki vív- gazdagabb is lehetne. JUJ SZÓ 2 * 1959. január 17.

Next

/
Thumbnails
Contents