Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-10 / 9. szám, szombat

"V.I V5 fe Komló, az új magyar bányaváros ti: S Komló a felszabadulás óta kis közÜlt IP -JU M 1 JUJj ® s

é9

b°

l várossá nőtte ki magát. Terk. H? « * * 1* <1®® | mészetesen túlzás van abban, amikor H azt állítjuk, hogy nőtt, mert az igaz® ság az, hogy minden új házát, utcáját jfj és terét szorgos munkáskezek építet® t ék, mégis a változás oly gyors iitem® ben ment végbe, hogy az ember e váB ros gyorsiramú fejlődését látva, akaj§ ratlanul is a növésre gondol. Ezt a B fejlődést a következő adat teszi szem| léltetóvé. Komló a felszabadulás előtt ® mindössze 40 vagon szenet termelt jfj naponta, ma több mint tizenkét szere ® se a kapacitása: közel 500 vagon sze___ I

ne

t termel naponta. Lakóinak a száma - S pedig nyolcszorosára növekedett. AzW-'-'-mrníimm^- .itimBBmU ® előtt alig négyezer volt, most pedig Már lassan január derekán járunk, de még mindig nem ritka az ilyen a meghaladja a harmincezret. enyhe, napsütéses idő [| Komló bányászai nagyrészt fiatal B emberek és az ország különböző tildékéiről sereglettek itt össze. A nagyB méretű változás, fejlődés, amely vég@ bement, természetesen kihatott a báS nyászokra is. Azok a bányászok pélI dául, akik otthon csak az általános 3 iskolát fejezték be, itt az esti iskolán munka, bizalom, jövő, hit. Szociális- ® folytathatják tanulmányaikat. Komló ta eszmék szobrokba formálva... B nem kevesebb, mint 9 nyolceves attaA kiállításon több mint negyven 1 lános iskolával és héttantermes gimeredeti bronz-, kő- és márványszo- S náziummal rendelkezik. Ezenkívül epibor vonul fel előttünk, melyek a mo- í| tóipari, gépipari, bányaipari, villamjdern magyar képzőművészet kiváló g ipari technikuma van. Ötven orvos képviselője életének, munkásságá- ® több orvosi rendelőben és egy 200 nak fontosabb állomásait, gondolko- g ágyas korszerűen berendezett kórházdását, felfogását viselik magukon. Az ®btm szolgálja a bányaváros egészség1911-ből való bronzalkotások az ifjú j| ügyét. művészt pályája kezdetén mutatják B ' A város Vi

rágzó kulturális életére be. A női aktok, portrék, mellszob- | misem jenemz

öbb, mint az, hogy hárok, a művész sokéves londoni tar- ® rQm korszerüe

n berendezett mozija és tózkodására emlékeztetnek. Lírai a|-|

fcé

r kultúrháza van. A bányászoknak kotásai végtelen tisztaságról beszél- @ színjátszó együttese, tánccsonefc, a tökéletes kifejezési mod a B . é'

kkar

a fúvós- és szalónzemester nagyságát és kiváló tehetsÉ-| £££ Zn E kultúrházakban több gét h.rdeti. Momunentális erővel hat a müküdlk

i többek között képa Vénusz születése című kőszobor, B szaicKur munuu • h - ^ é

s mely 1920-ban készült. A felszaba-1

Ä Ä.Ä Kisfaludy-Strobl Zsigmond műveinek kiállítása Prágában A prágai ôváros-tér Kinský palotájában az Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium, valamint a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége rendezésében nemrég nyitották meg ünnepélyes keretek között a Magyar Népköztársaság legnagyobb élő szobrászának, a Kossuth-díjas Kisfaludy Stróbl Zsigmond kiváló művésznek müveiből összeállított kiállítását. A vernisszázson maga a ma már hetvennégy éves, galambősz hajú művész is részt vett. Korát meghazudtoló frissességgel, fiatalos kedélyességgel mindenkihez van egyegy kedves szava és bőven jut, az érdeklődőknek a felvilágosításból, magyarázatból, akár eddigi életéről, akár munkásságáról kérdezősködnek. •— Édesapám néptanító volt, édesanyám egyszerű parasztasszony. A sorsomat egy kút kiásása döntötte el. Gyermekkoromban történt. Mindig csak a kút körül ólálkodtam és a kiásott agyagból figurákat formálgattam. Eleinte idomtalan alakokat, állatkákat gyúrtak tapasztalatlan gyermekujjaim, de furcsa mulatságom csakhamar a szenvedélyig fokozódott. Nem sok időbe telt és a falu népe is felfigyelt ügyeskedésemre. Az állatkákat emberi alakok, fe- ,...., , . ,. ; , • .. m jek váltották fel és addig-addig mes- ^SSS^SS EeÄdu-1 nagy érdeklődésre, lási emlékmű. Az emlékmű két ol- B most 1959-re 10 ezer forinttal emeldalán álló bronszobor közül az egyik ® ték. a magyar-szovjet közös munkát, a B A könyvtárat Kovác

s Györgyné fiatal asszony vezeti. Amikor meglátogatjuk, dúlás utáni alkotások, mint a Kő- § fényképészeti szakkor. Az f^ zenefejtők, az Özdi hengerész és mások | iskola lehetóve t

ef

l'

h

o™"J™

y"

ak arról tanúskodnak, hogy a szobrász- E ^rekek zongorázni tanulhassanak. művész magas kora ellenére is meg- ® Most vettek tervbea balettiskotaleértette a szocialista realizmus alap- | tesítését is. Egyébként negy öv oda e s eszméjét, szinte vágyott rá, kívánta B bölcsőde gondoskodik a dolgozo szuloK és ma már ízig-vérig benne és vele 1 gyermekeinek nevelesérol, apolasaroi. él, a magáévá tette, nélkülözhetetlen B Komló több mint 13 ezer kötetes számára, mint a falat kenyér, vagy ® kölcsön-könyvtárral rendelkezik. 8 i

e

V

f

ef

i|

Ö^ o* K, •••KK • . v. IA könyvtár rendbentartására és új Kisfaludy-Strobl tobb mint harB » . ... . e

n „„ *„.!„+ minc emiikmüvet készített, melyek!

könyvek vasarlasar

a ""JZ a wwiii n q ,n

0ct! B van előirányozva évente, lekintettei a ezt az összeget másik pedig a magyar-szovjet barátságot fejezi ki. .. ,. . ^ . . . ..... S asztalán egy halom (közel 200) vaNagy élményt jelent a prágai ko-BU tor

nyosodik, amelyeket *>nség számára, hogy megismerked- M TlTácsZyelötti napokban vásárolt. hetik a kitűnő maqvar szobrászmu- B" , .. L.,

M

M„ ,,„„ vész élete legértékesebb munkáival |

A Könyvtáromé f^ebubvng ^J™ és biztosak vagyunk abban, hogy ez i munkaval, eppen szamozza VJ^ettel a kiállítás is sokban hozzájárul Cseh- él őket mert ^ előbb at Szlovákia és Magyarország további | akarja okét adni a türelmetlen olvakulturális kapcsolatainak kimélyíté- ® sóknak. séhez. g Beszélgetésünk során kiderül, hogy Kardos Márta B az utolsó fél évben nem kevesebb, könnyen vigéceknek vagy tőzsdeügy- H §

v

ejkje. A fiatalok igen szeretik a nököknek vélhet — gyűlölik a durva ^költőket. Naponta keresik Adyt, Jóerkölcsöket, az alantosságot és vágy- ® Zsef Attilát, Babitsot, Tóth Árpádot, nak egy szebb, jobb élet után — nem jfj juhász Gyulát. véletlen, hogy Amerikában annyira® A könyvtár ut

än benézünk Komló olvassák és szeretik Csehovot Sokat • könyvesboltjába i

s. Miközben a könyvárhatunk az amerikai neptol: _ még vezetóje az

t magyarázza neľ TI, -u r^ľľ l : B künk, hogy a vevők nagy érdeklödésÉs a békés együttműködésnek ezzel ® ^ v

áák Hanzelka é

s Žigmund új a néppel minden szovjet ember orul.

11

1 ... .. . A békéért a harc tovább folyik. Réterkedtem, míg magam is észrevettem, hogy az agyag élni kezd kezem között — meséli a művész. Szerényen és mégis öntudatosan fogadja az elismerést, a bámulatot, mely a nagy tehetségű embernek szól, akinek sikerült gazdag életét a legnemesebb és legértékesebb célra, a művészetre, annak továbbfejlesztésére, a szép és a jó betetőzésére fordítania. Mennyi tudás, szorgalom, mennyi zseniális meglátás és a szépnek mily szeretete van ezekben az alkotásokban összezsúfolva: vágy, remény, ümínr 18 ezer könyvkölcsönzést bonyo .••••••••••••••••••••

H H HHHH

Ht

H HHH

H» j| ntot

t Móricz, Jókai és Mikszáth @ mellett igen nagy népszerűségnek Örsem tetszett a ragyogóan szórakoztató | járnak s akiket a külföldi turista g v

end Solohov Csendes Donja és Hašek Brodway — de hiszen nem ez Ame- " | - - - - — rika lényege. Nálunk is és NyugatEurópában is az amerikaiakról szólván tudj' Isten miért, föltétlenül megemlítik a rock and rollt és a rágógumit, őszintén szólva, én sohasem értettem nagyon a táncokhoz, nem is tudom pontosan, mely táncok szépek, melyek nem, de egyről meg vagyok győződve — az amerikaiak többsége egyáltalán nem táncol. Ami a rágógumit illeti (bár ebben sem vagyok specialista), az is Igaz, hogy nálunk azelőtt mindenütt napraforgómagot rágcsáltak, de ez nem gátolta Mendelejevet vagy Pavlovot abban, hogy gazdagítsa a világ tudományos életét, nem gátolta Csehovot vagy Gorkijt, hogy csodálatos jó könyveket írjanak és az orosz népet sem, .hogy megvalósítsa a legnagyobb forradalmat. Lehet-e lenézni az amerikai irodalmat, amely kemény és hiteles, mint amilyen kemény az amerikai élet és különösképpen élesen megkörvonalazott Hemingway, Faulkner, Steinbeck, Caldwell, Saroyan tollával. Lehet-e meg nem hajolni a nagy amerikai tudósok — fizikusok és matematikusok, vegyészek és csillagászok előtt? Lehet-e megfeledkezni a remek múzeumokról, laboratóriumokról és könyvtárakról számos amerikai városban ? De meg nem is olyan Egyszerű, nem olyan egyféle Amerika, mint ahogyan ez kívülről látszhat — sok az ellentmondás benne: az üzletiesség szelleme mellett ritka önfeláldozást is látni néha; a választásokon a demokratákra vagy köztársaságiakra szavazó munkások sztrájk idején kitartóak, merészek, szolidárisak; az amerikai értelmiség számos képviselője, akik készen vásárolt ruhákban könyvét, egy fiatal asszony lép a boltba, aki Capek Hordubálját kéri. Mígebben, amikor nem eleget s olykor }§j ufán megkapja, Olbracht Anna című nem elég okosan építkeztünk — ké- B könyvét is meg akarja venni, de az tes értékű fényűzést keresve kénye- ® sajnos elfogyott és nem kapható. Hirlem helyett — a rosszindulatúak ar- | ról beszéltek, hogy mi rosszul és ke- | veset építünk, mert a háborúra gondolunk. Most ugyanazok az emberek a hétéves tervben is a támadás elő- í" készületeit igyekeznek látni. Szeren- É cséré ilyenek egyre kevesebben van- I nak, s ami a fő, befolyásuk megin- E gott. A világon mindenki megérti, — hogy az építő nem házak rombolásáról ábrándozik, mint ahogy soha egyetlen kertész sem akarta kivágni a virágzó fákat s egyetlen tanító sem akart gyerekeket gázkamrába zárni. A mi népünk az életét építi és ez békesze- [§ retetének legjobb tanúbizonysága. TVT em lehet az ember boldogságát [| 1-" elképzelni a nép boldogsága = nélkül, viszont a nép boldogsága — minden egyes ember boldogsága. Folytatom: egy nép boldogsága az | emberiségnek hoz boldogságot. És az [í emberiség nem lehet boldog minden [É nép boldogsága nélkül. Mire vágya- — koznak leginkáb az öt világrész népei? A válasz nem nehéz: elég, ha akármelyik anyára nézünk Szilveszter éjszakáján." A béke óhajtása azt jelenti, boldogságot kívánunk. És ezt kívánjuk minden népnek — tiszta szívből. telen arra gondolunk, talán Csehszlovákiából származik a fiatalasszony ... de beszélgetésünk 'folyamán kiderül, hogy tévedtünk. Sem ő, sem a férje még csak nem is járt Csehszlovákiában, de férjének Capek és Olbracht könyvei igen tetszenek és ezért nemcsak olvassa, de szívesen vásárolja is őket. Férje egyébként villanyszerelő. Kísérőnk, Lichtner elvtárs, kultúrfelelős e beszélgetésünkkel kapcsolatban mosolyogva megjegyzi, hogy itt Komlón — amint megfigyelhettem — nemcsak a csehszlovák ipari cikkek iránt érdeklődnek, hanem a szellemi termékek iránt is. Megemlítette, hogy a csehszlovák filmhét ünnepi megnyitásánál a csehszlovák vendégekhez sok kérdést intéztek a közönség köréből. Ugyancsak Lichtner elvtárs javasolta, nagyon üdvösnek tartaná, ha szocialista munkaverseny fejlődne ki Handlová és Komló között. A magunk részéről megígértük, hogy javaslatát támogatni fogjuk. Mielőtt a könyvesbolt vezetőjétől elbúcsúzunk, még megkérjük, érdeklődnek-e a bányászok a szépirodalom iránt. A vezető habozás nélkül így válaszolt: — Különösen nagy az érdeklődés bányászaink körében a szakkönyvek iránt, de hogy a szépirodalmat sem hanyagolják el, azt bizonyítják a mai blokkok. Ma reggel a bányafürdőben 12 ezer forintért adtunk el regényeket és mesekönyveket. Cikk-cakkos utcákon, széles, levegős, újonnan épült tereken halad át a kocsink, amíg eljutunk a bányafürdőig. A bányafürdő hatalmas épülettömbje inkább állomásra, mint fürdőre hasonlít. Itt váltják egymást a bányaműszakok. A sok bányász a liliputi vonatokkal most érkezik a tárnából, mások viszont készenlétben állnak a második műszak megkezdésére. Mint utasok járnak-kelnek, egyesek már beszállnak a kis kocsikba és várják az indulás jelét. Az érkezők viszont a fürdőbe rohannak, gyorsan levetik magukról a kormos bányászruhát és a zuhanyozók alá állnak, amelyek meleg nyári záporként lemossák testükről, arcukról a szénport, a napi munka fáradtságát, hogy felfrissülten haza siessenek. Hatalmas forgalom bonyolódik itt le nyüzsgés és zsibongás közepette. Ez érthető, hisz a bányászok nagyrészt fiatalok, életkoruk 20—30 év között váltakozik. Ma különösen nagy a forgalom, fizetési nap van, a két műszak a „Zsibongó"-ban találkozik. így nevezik azt az óriási csarnokot, amely egy milliós város állomásának a várótermére hasonlít. A Zsibongó elnevezés igen találó, mert a bányászok zöme igen jókedvű. Közel húsz pénztárfülke szolgálja ki őket és minden bányász igen szép összeget vág zsebre. Persze mielőtt zsebre vágja a pénzt, néhány lépésnyire a pénztárfülkétől átszellemülten újra átszámolja a kapott összeget. E komoly és áhítatos munka közepette néhány bányászt megzavarunk. Az egyik most, ebben a pillanatban hagyta el a pénztárfülke ablakát, ló csomó százas bankjegyet szorongat a kezében. Egyik ujját éppen megnyálazza, szakértelemmel számolni készül. Kérdésünkre, mennyi a havi keresete, udvariasan azt válaszolja, hogy 2500 forint. Tanács Antalnak hívják, csillés, 26 esztendős, két gyermek apja és amint kiderült, 19 éves korában nősült. Egyébként Szeged-környékbeli parasztfiú. Komlón igen jól érzi magát. A bányaváros lett az igazi otthona. Igaz, mindössze egy esztendeje dolgozik itt és csak ideiglenes lakása van, rövidesen azonban új házban kap majd lakást, mert már előjegyezték. Hozzátette, hogy ideiglenes lakása is igen kényelmes, jól érzi magát benne, sőt vendéget is vár az ünnepekre, a sógorát, aki most fog nősülni. Nevetve jegyzi meg, hogy sógora a felesége ikertestvére. — Lesz egy kis borocska is — folytatja — saját termés. Sógorom hozza hazulról. Kézszorítással búcsúzunk a fiatal Szeged-környéki bányásztól, aki jó-> kedvvel fiatal nagyapaságra készül. Ügy tetszik, mintha nemcsak a 2500 forintot, hanem a nevét is megérdemelte volna. A másik fiatal bányászt — akit ugyancsak megzavartunk a százas bankók számlálása közben — Soós Gyulának hívják. Mindössze 20 esztendős, ő is 2500 forintot keres havonta. Zavartan elpirult, amikor megkérdtük, hazamegy-e az ünnepekre. — Nem — válaszolta, és hangja kissé mintha ellágyult, mintha reszketett volna. — Nekem nincs más otthonom, mint Komló. Ez a bányaváros az én anyám és apám is egyben. Árvagyerek vagyok. Falun nevelkedtem, több parasztcsaládban. Rossz dolgom volt, dobáltak ide meg oda ... De ma nem panaszkodhatom többé. — Mit csinál annyi pénzzel? — Oh — lobogtatja kezében a százasokat — van mit behoznom. Tavaly egy ruhával — ami rajtam volt — érkeztem ide, ma több rend ruhám van és a szekrényem tele van könyvvel. Igen, a könyv, sokat tanul... Most teszi le az általános iskola vizsgáját, hogy tovább juthasson ... Egy szerkesztővel lakik egy szobában, aki sokat segít neki a tanulásban. Egyébként ő is csillés. A fiatal Soós Gyula arca kipirosodik beszélgetés közben, hangja egyre bátrabb lendületet kap, szívélyes válaszai, szavai átforrósodnak, örül, hogy nem árva többé, örül, hogy idegen emberek érdeklődnek élete, jóléte iránt. Utána egy Kanyar nevű 54 esztendős bányásszal váltunk néhány szót. Közel 2 ezer forintot keres havonta. Gyermekei mind házasok már. Most vásárolt 120 ezer forintért egy családi házat részletfizetésre. Havonta 450 forintot fizet. A családi ház vásárlását a bányaüzem tette lehetővé. Elmenőben még három bányásszal beszélgettünk. Az egyik Nyiki Oszkár, a komlói bánya egyik legkiválóbb csapatvezetője. A bányászcsapat 12 főből áll, ezekből 7 kommunista. A csa« pat három műszakban dolgozik és kiváló munkájával példát mutat, hogy kell a kommunistáknak dolgozni. Múlt hónapban a csoport tagjai a 60 méteres vájat helyett 102 métert értek el. Ezzel a teljesítménnyel fejenként 5800 forint keresetre tettek szert. E mesés kereset egyik birtokosa Győri Tibor 31 esztendős vájár. Két gyermek apja. Fiatal kora ellenére 13 esztendeje párttag. Amikor ezen kissé elcsodálkozunk, Rein István aknász válaszol helyette: — Győri elvtárs olyan párttag, aki az ellenforradalom idején is jnegállta a helyét. Párttagsága nem szenvedett törést a legválságosabb napokban sem. Később tudjuk meg, hogy Rein István aknászt, a Munkás-Paraszt Hatalomért éremmel tüntették ki az 1956 októberében tanúsított kiváló magatartá• sáért. Már jónéhány kilométernyire vagyunk Komlótól, de a Zsibongó hang* ja még egyre kísért, mintha ezer és ezer bányászotthon meghitt hángja duruzsolna fülünkben és arra ösztönözne bennünket, hogy hírt adjunk a magyar bányászok béketörekvéséről, hírt adjunk arról, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások közepette is hűek maradtak a szocializmushoz, a szocia* lista hazafiság gondolatához. SZABÖ BÉLA SZOVJET EMBEREK A. Csmirev, Sz. Romanov és A. Volkov rajzai ÜJ SZÖ 8 * 1959. január 10.