Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-10 / 9. szám, szombat

Á SZOCIALISTA TÁBOR ORSZÁGAIBÓL j Néhány számadat a szovjet egészségügyről Moszkvai (ČTK) — A Szovjetunió­ban a legutóbbi adatok szerint min­den tízezer lakosra átlagosan több mint 17 orvos esik, vagyis egy orvos 507 emberre jut. A hétéves terv irányszámai szerint 1965-ig az orvo­sok száma eléri az 500 ezret, vagyis egy orvos jut majd minden 460 la­kosra. Egyben 530 ezerrel növekszik a kór­házi ágyak száma, úgyhogy az 1965. év végéig eléri a 2 millió 60 ezret. Ma a Szovjetunióban minden ezer la­kosra átlagosan 5,7 kórházi ágy jut, a hétéves terv végén pedig ez a szám túllépi a kilencet. Épü! az NDK ifjúságának szocialista faluja Frankfurt (ČTK) — A Német De­mokratikus Köztársaság ifjúsága az Odra-menti termékeny alföldön 100 km-re Berlintől építi fel az ifjúság szocialista falvát, Genschmart. Ez a falu a második világháborúban tel­jesen elpusztult. Az ifjúság elsősor­ban eltakarította a régi falu romjait és két kilométernyi hosszú összekötő utat épített. Ez évben az ifjak felépítik a kul­túrházat, a falu áruházát, a bölcsődét és a földművesszövetkezet kilenc épü­letét összesen 2,25 millió márka ér­tékben. A szocialista falu ismét Berlin zöldségellátó telepe lesz. Villamosítják a koreai falvakat Phenjan (ČTK) - A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban ter­jed a falvak villamosításáért indult, egy-két éven belül beféjezendő or­szágos mozgalom. Koreai sajtóje­lentések szerint eddig a parasztgaz­daságoknak majdnem a felét villa­mosították. A villanyenergiát egyre jobban igénybeveszik a mezőgazda­sápi munkák gépesítésére. A falvak villamosítási feladatai­nak sikeres teljesítése érdekében a fóldművesszövetkezetek kis vízierő­müveket építenek. Az utóbbi időben három tartományban több mint 400 Ilyen kisméretű villanyerőmüvet léte­sítettek. Az ország mezőgazdasági vidékei­nek távbeszélő- és rádióösszeköt­tetéssel való kiépítése sikeresen folytatódik. Az Olasz Kommunista Párt az európai közös piacról kötött egyezmény hatálytalanítását követeli Az Albán Népköztársaság tavaly nagy sikereket ért el az iparosításban. Ipari termelése tavaly az előző évhez viszonyítva 24,2 százalékkal fokozódott. A képen: Egy nagy fűrésztelep részlege a dél-albániai Puka hegységben. C­N. Kozirev professzor a kozmikus rakétákkal végzett kutatásról Róma (ČTk) Az Unitá január 8-án közölte az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének ha­tározatát a nemzetközi gazdasági helyzetről és annak kihatásáról-Olasz­országra. A határozat részletesen foglalkozik az európai közös piaccal, a francia frank leértékelésével és a nyugat-európai pénznemek beváltha­tóságának kérdésével. Az Olasz Kommunista Párt KB El­nöksége határozatában kijelenti, hogy a tőkés országok közötti jelenlegi konfliktus alapja az a törekvés, hogy fokozzák a tőke összpontosítását, szilárdítsák a nagy monopóliumok uralmát s a kapitalista rendszer ál­talános válságának következményeit a munkások, parasztok és középréte­gek vállára helyezzék. Az Olasz Kommunista Párt KB El­nökségének határozata hangsúlyozza, hogy az alkotmányban rögzített re­formok és követelmények megvalósí­tása érdekében meg kell szüntetni az európai közös piacot, amelyeknek céljai ellenkeznek a dolgozó tömegek követelésével. ZAVARGÁSOK AZ OLASZ FALVAKON Róma (ČTK) - Az olasz falvakorf terjed az elégedetlenség az alkot­mányjogi bíróság nem régi döntésé­vel szemben, amely érvénytelennek nyilvánította azt a törvényt, amely kimondta a munkaerők kötelező al­kalmazását a nagybirtokosok által. Puglia körzetében, San Ferdinando mezőgazdasági központban a rend­őrség szétkergette a tüntető mező­gazdasági munkásokat és öt tüntető' letartóztatott. Az összegyűlt lakos­ság ellen, amely a letartóztatottak szabadonbocsátását követelte, a rend­őrség könnyfakasztó bombákat al­kalmazott. A városka utcáit a rend­őrség továbbra is megszállva tartja. Foggia tartományban a mezőgaz­dasági munkások százai jelképesen megszállták két nemes és öt nagy­birtokos megműveletlen földjeit. Szá­mos más nagybirtokon is tovább folynak a sztrájkok. Moszkva (ČTK) — A kozmikus rakétákkal végzett kutatások lehe­tővé teszik azt a végső következ­tetést, hogy a Hold saját hőt sugá­roz ki — írja Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász és fizikai profesz­szor az Ucsityelszkája gazeta című lapban. Nyikolaj Kozirev, mint ismeretes, tavaly a Hold tanulmányozása során felfedezte, hogy a Holdon tűzhányók működnek. Cikkében kifejezi azt a nézetét, hogy már azok a műsze­rek is, amelyekkel az első kozmikus rakéta fel van szerelve, lehetővé teszik, hogy választ keressenek azokra a kérdésekre, melyeket te­leszkópok segítségével nem lehetett tudományos szempontból eléggé pontosan megoldani. Mindeddig az a vélemény uralkó­dott, hogy a Hold felületét vastag porréteg fedi — írja Kozirev. Ha a Holdon erős tűzhányó-tevékenység folyik, akkor a Hold területére ki­lövelt forró folyékony anyagok gá­zokat bocsátanak ki, amelyeket el­nyelnek a mélységek. így a Hold fe­lületén nagyon csekély hővezető ké­pességű porózus rétegnek kellene ki­alakulnia. A kozmikus rakéták kö­vetkező útjai majd választ adnak e kérdésre. ERDEKESSEGEK Vízre bocsátottá k a z első kínai óceánjáró hajtft Talienben vízre bocsátották a Kí­nai Népköztársaság 22.000 tonnás el­ső óceánjáró hajóját. A hajót szov­jet mérnökök építették. Alumínium-villamoskocsik Budapesten Ä Ganz Villamossági Gyárban új aerodinamikus villamoskocsikat gyár­tanak, amelyek teljes egészben alu­míniumból készülnek. Az új villa­moskocsi 3 tonnával könnyebb az eddiginél, ami gyorsabb közlekedést és 30 százalékos ármegtakarítást jelent. A férfiin gek új adju sztálása Sok férfinek okoz bosszúságot az a tucatnyi gombostű, amellyel a fér­fiingeket teletűzdelik. Egy német férfifehérneműgyár most áttért a „tűnélküli" adjusztálásra, meg kell húzni egy fogóval ellátott szálacs­kát és az ing magától szétnyílik. Az új módszert — kísérletképpen — először az 1958-1959. évi téli kol­lekcióban alkalmazzák. K. P. II. Äz emberek mindenütt egy \ formák. Csehszlovákiában és Burmá­1 ban is. Amikor gyakran esik, verö­I fényes nap után áhítoznak, és amikor < száraz idő járja, kiadós esőt kívánnak. Április közepén Burmában néhány \ napig az úgynevezett vízi ünnepséget i tartják, amellyel nemcsak a burmai | óévtől búcsúznak, hanem egyúttal a i száraz időszak végét és a monszun-eső j kezdetét ünneplik. , Az itteniek azt mondják, hogy az j eső csaknem napi rendszerességgel ér­i kezik, és hogy már a vízi fesztivál ] során kell megeredniök az ég csator­)náinak. Azonban ez idén az egyébként 'oly pontos Kyawzwa (olvasd C sózva), 'i az eső istene játékos kedvében volt. ; Rangún még néhány nappal a feszti­! vál után is egy hatalmas tűzkemence > volt és ,lakosai a hőségtől csak tán­Közép-keleti tudósítónk jelenti: Jordánia és a szabadság KÖZÉP-KELETEN késett a téli esőzés és a mezőkön fonnyadt a ve­tés. Súlyosan érinti a szárazság a .Holt-tenger és a Vörös-tenger kö­zötti síkság lakóit, különösen a sík­ságnak jordániai királysághoz tarto­zó részén. De a baj esőstől jön: a sáskahadak is megjelentek a földe­ken. Az időjárás és a sáskajárás okozta csapások különösen Jordániát sújtják. Lakossága tavaly is sokat szenvedett a szárazságtól. Tavaly a búzavetés fele s majd­nem az egész árpa termés elpusz­tult Jordániában. A gyümölcsök egynegyede elszáradt és megsemmi­sült az ország szempontjából nem jelentéktelen dohánytermés három­negyed része is. A jordániai kor­mányzat a múlt év tapasztalatából semmilyen következtetést nem vont le hasonló katasztrófa megismétlő­désének megakadályozására. JORDÁNIÁBAN IS fontos a jó ter­més. A termőföld itt különösen fon­tos. Mivel az ország 97 ezer négy­zetkilométer területének csak 14 százaléka művelhető, mivel a többire évi átlagban oly csekély csapadék­mennyiség jut, hogy ezek a terüle­tek sivatagnak minősíthetők. A megművelhető föld csekély volta okozza azt, hogy bár az ország la­kossága alig több másfél milliónál, mégis a megművelhető föld minden négyzetkilométernyi területére 100 ember eltartásának a feladata hárul. Az ország dombos jellege miatt, va­lamint annak következtében, hogy ott sincs elég eső, ahol az évi csa­padékmennyiség a minimum felett van, e feladat teljesítése elég nehéz. A Nemzetközi Fejlesztési és Újjá­építései Bank 1955. évről szóló je­lentése megállapítja, hogy öntözés kiépítésével lehetne segíteni a prob­lémán, még ha teljesen nem is le­hetne kiküszöbölni a nehézségeket. Ott, ahol a termelés egyáltalán le­hetséges, a mezőgazdaság belterje­sítésével ls fokozható a mezőgazda­sági termelés. Jordániában fejleszt­hetők még a foszfátok és a kálisó feldolgozáséval foglalkozó iparágak is. Fontos volna Jordániában a mező­gazdaság és az ipar fejlesztése, hisz életszínvonala nagyon alacsony (az egy fejre eső kereskedelmi jellegű energiafogyasztás e térségen itt a legkisebb). Jordánia lakossága éven­ként 3 százalékkal szaporodik, tehát az évi 3 százalékkal növelt termelés csupán a jelenlegi életszínvonal fenntartását biztosítja. PERSZE NEM VÉLETLEN, hogy Jordániában nem fejlődik az ipar, hogy nincs korszerű mezőgazdasági felszerelés, hogy a lakoság megél­hetése a természeti elemek szeszé­lyétől függ. Mi akadályozza a fej­lődést? Elég egy pillantást vetni Jordánia 1957-1958. évi költségvetési törvényjavaslatára. Bevételek: belföldi forrásokból . külföldi forrásokból Főbb kiadások hadi kiadások * < ; g egyéb kormánykiadások s fejlesztési tanács rendelkezésére i j 8 040 000 jordániai dénár s j 19 640 000 jordániai dénár 27 680 000 jordániai dénár i i 14 540 000 jordániai dénár , i 10160 000 jordániai dénár i s 1 830 000 jordániai dénár (1 jordániai dénár: - 2,5 dollár kb.) (ENSZ. World Econom. Survey, Függ. 1957.) Jordánia kormánya az imperialista érdekek kiszolgálásának politikáját folytatja és az a politika a hadi­kiadások felduzzasztásával, a belső biztonsági és adminisztrációs kiadá­sok fokozásával jár. A fejlesztésére így nem sokkal több jut a sem­minél. Az előzetes értékelések szerint Jordániát az újabb idők legnagyobb százazság okozta katasztrófája fenye­geti. Husszein király már rendeletet adott ki, mellyel felfüggeszti a gaz­dák adősságfizetési kötelezettségét. Ezzel ugyan nem sokat segített és csak a tányleges helyzetet igazol­ta, hiszen, termés hiányában senki sem fizetett volna adót. Jordánia mozlim egyházfője, a fő mufti pedig felhívta a lakosságot, hogy imád­kozzék esőért Allahhoz, mert külön­ben nem lesz kenyér. A korszerű földművelés hiánya, az időjárás szeszélyeitől való primitív függés évről évre nyomorral fenye­geti Jordánia népét. Az uralkodó körök politikája, amely az országot politikailag és gazdaságilag egyaránt az imperilaista hatalmak függvényé­vé teszik, megakadályozza azt, hogy Jordánia a szükségjiek megfelelő fej­lesztési programot hajtson végre. Ezért, amikor Jordánia népe az imperialista függéstől való elszaka­dásért, a nemzeti függetlenség és a pozitív semlegesség politikájának kö­veteléséért küzd, egyben ezzel a korszerű országfejlesztés feltételei­nek megteremtéséért is küzd. Dan Jehuda ••••• .j Bárka a Rangún folyón forogtak. Nagy keresetre tettek szert az italárusítók, akik a keresletnek megfelelően többször is emelték az árakat. Azonban egy napon mégiscsak meg­nyíltak a súlyos ólomfelhök, és a vá­rosra hirtelen záporeső hullott. Ran­gún lakossága — mintha parancsszó­ra történt volna — az utcákra rohant, hogy élvezhesse a sűrű esőcseppek hullását. Még csak hideg fürdőnek sem lehet nevezni ezt a szórakozást, mert Burmában meleg eső hull és még ilyenkor sem esik a hőmérséklet a 30 fok Celsius alá. Érthető volt tehát a burmaiak örö­me és annál érthetőbb volt a mi örö­münk, akik már azt hittük, hogy a hőséget nem bírjuk ki. Azon az em­lékezetes riapon, amikor megeredt az eső, csaknem úgy tűnt nekünk, hogy a forró'földre hulló esőcseppek szin­te sisteregtek, mintha forró lemezre hullottak volna. Kis idő múltán az ut­cákon több mint fél méteres víz folyt. Most már nem csodálkoztam azon, hogy a burmaiak bambusznádból készült házaikat miért építik magas karókra. Azt is megértettem, hogy Burmában miért nincsen pince. A járókelőket azonban a víz egy cseppet sem hozta ki sodrukból. A szandált lehúzták lá­bukról, a szoknyához hasonló öltöny­darabjukat, amelyet „londzsi"-nak ne­veznek és amelyet Burmában férfiak és nők egyaránt viselnek, térden 'fe­lül felemelték és élvezettel lubickol­tak a vízben. A kényesebb járókelők riksán vitették magukat. Nálunk a gyermekek esős időben kis halastavakat építenek. A ranguni gyermekek ezt a szórakozást nem is­merik, ehelyett azonban nagy élve­zettel vetették magukat a víz sodrá­ba és örömteljes rikoltozással külön­féle vízi sportot űztek; Üszkáltak és a víz alá merültek. Az utcán felgyü­lemlett szemét úszott a vízben, e: azonban egy cseppet sem bántotta < járókelőket. A felnőtt kikerülte, < gyerkőc körülúszta. Az esős időszak kezdetén megjelenít a rovarok sokasága. Legelőször a szú­nyogok jelentkeznek. Alaposan me( kell vizsgálni a moszkitó-hálót, befol tozni minden lyukat, és elővenni < permetezőt. Egyik napról a másikn elszaporodik a tiszavirághoz hasonh rovarok, a kis zöld szöcskék, t szúnyogok és a skorpiók soka sága. A rovargyűjtö itt hatal mas zsákmányra tenne szert, azon ban Burmában mindezekből annyi van hogy senki sem örül nekik. Az embe hálókkal, füstölőkkel és hasonló al kalmatosságokkal védekezik ellenük. Mit kell azonban tenni a lópat nagyságú békák ellen, amelyek istei tudja, honnan bújnak elő már az eső időszak első napján, mégpedig elkép zelhetetlen mennyiségben. Harapásuk tói nem kell félni, ennek ellenére na gyon veszedelmesek, mert az embei test legérzékenyebb részét — az ide geket támadják. A brekegést est kezdik és reggel végzik. A békákkal élénk versenyt folytat nak a tíz centiméter nagyságú gyí kok, amelyek olyan átlátszók, hogy viaszt juttatják emlékezetünkbe. A gyí kok csoportosan mászkálnak a lakás ban, a hálószobát sem kímélve, é olyan csiripelő hangot hallatnak, met az embert szinte elképeszti, ha szi nyogot sikerült megkaparintariiok. Eg negyedméter hosszúságú gyík, amelyt „to-ke"-nek neveznek, szintén örc mest él a lakásokban. Rovarral é éjszakánként legalább négyszer hallat ja hangját és nyerít, mint a ló. E2 után többször egymás után világc emberi kiejtéssel azt mondja: „to-k to-ke". A burmaiak azt állítják, hog szerencsét hoz a házhoz, nekünk azon ban álmatlanságot okozott. Sokat lehetne írni az itteni tücskök ról is, amelyek sokkal nagyobbak, mit a mi hazai tücskeink. Olyan nagy za, csapnak, mintha süvítő hangot áras2 tó szirénával volnának felszerelve. A monszum-esők idejében az err, bert csodálatba ejti a buján növő, ga: dag növényzet. Jaj annak a kertési nek, aki az esős időszakban nem gor dozza a kertet. Rövidesen az őserdi re emlékeztető gyom lepi el a kert t ket. Az esős évszak nem jelenti az hogy az égboltozat mindig borús. Ni ha egész nap nem esik az eső, az i helyenként gyönyörű kék és nap égt töen tűz. Ilyenkor az ember könnyt becsapódik. Felveszi a szépen vasa nadrágot és sétára indul, erről azot ban bőrig ázva ér haza. Természetest a nadrágot újból kell vasalni. Az ei ugyanis a gyorsvonat sebességével éi kezí> felhőkből hirtelen indul a földr A szórakoztató és kevésbé szótc koztató meglepetések csupán röv ideig tartanak. Rövid idő múltán mir a burmaiak, mind a Burmában idő: idegenek titokban, sőt nyíltan is sí hajtozni kezdenek: „Bárcsak vége ler ne már az esőzésnek". SEBES VILMC ÜJ SZÖ 4 1959. január 10.

Next

/
Thumbnails
Contents