Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-09 / 8. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. január 9. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 8. szám A tervezgetések, szá mítások idején Sok értekezleten, gyűléseken s egyéb helyeken elmondottuk már: Termeljünk gazdaságosabban, ész­szerűbben, mert így nagyobb a ha­szon. S ez vonatkozik az állatte­nyésztési termelésre is, hiszen két­ségtelen, ha egy szövetkezet, mondjuk a különféle új módszerek alkalmazásával, az automatikus etetés bevezetésével olcsóbban ter­meli a húst, a tejet, nemcsak több haszna lesz abból az illető szövet­kezetnek, hanem így több mező­gazdasági termék kerül a piacra is. Megvan-e a szövetkezetekben az állattenyésztési termelés gyor­sabb fokozására a lehetőség? Miért ne volna meg, mikor a nagyüzemi gazdálkodás egyik fő erőssége, hogy a nagymérvű gépesítéssel, a mun­ka haladóbb formáinak életbevite­lével, jobb szervezéssel már eddig is olyan eredmények születtek, ami­lyenekre egyéni gazdálkodó gon­dolni sem mert. A Galántai Állami Gazdaság dolgozói a múlt esztendei sikereiktől ösztökélve elhatározták, hogy ez idén minden hektár föld után 1025 liter tejet termelnek, ami 300 literrel több, mint az or­szágos átlag. Szándékosan hoztuk fel példának az említett gazdaságot, éspedig azért, mert ahhoz, hogy kevesebb befektetéssel többet termeljünk, sok tényező szükséges. Minden jó gazda tudja, hiába állítjuk a jó­szágot önitatókkal ellátott korsze­rű istállókba, ha a legfontosabb tényező, a tápdús takarmány hí­ján van, a fejőgép nem fejhet sok tejet a tehenektől. Hát idáig ju­tottunk s itt a dolgok magyará­zatának a gyökere. Takarmány: ez az, ami a Galántai Állami Gazda­ság sikereit elsősorban biztosítja, s merész terveik valóraváltásának támasza. Szó volt arról, hogy minden jó gazda tudja: „A tehenet a száján fejik", vagyis sok jó takarmány nélkül nincs s nem is lehet jó eredményt elérni még a legideáli­sabb gépesítéssel sem. Azt is tud­juk, hogy a sertéshízlaláshoz sok kukorica és árpadara kell, ha azt akarjuk, gyorsan, s jó kövérre híz­zék a disznó. S ha tudják, akkor miért beszélünk róla? De joggal ál­líthatjuk azt is, mindenütt talán még sem tudják. Ezt azért mondjuk, mert a múlt esztendőről szóló begyűjtési tervjelentés ezt árulja el. Ez áll benne többek között: A begyűjtési tervet teljes egészében csupán a plzeni és a besztercebányai kerület teljesítette. Sertéshús-beadásban a dolgozó parasztok adóssággal lép­tek az új esztendőbe, mivel 10 százalékkal lemaradtak. Az már így szokott lenni, ha valami sikert elérünk, elmondjuk, milyen mun­kával sikerült a szép eredmények elérése, büszkén beszélhetünk ar­ról, hogy ebben vagy abban a szö­vetkezetben ez és az a csoport jó munkájával hogyan járult hozzá a közös sikerhez. Nem árt tehát, ha legalább nagy vonalakban arról is szólunk, mi okozta az említett lemaradást a sertéshús-begyűjtés­ben. Valaki erre azt mondhatná, ahol nincs, onnan az isten sem adhat. Hát ez igaz, de mi olyan társadalomban élünk, amelyben az emberi munka az irányadó és nem bízunk semmit a véletlenre. Tervszerűen dolgozunk, teháť a tervből nem hiányozhat egyetlen­egy szövetkezetben sem, milyen módon tesz eleget egyéb kötele­zettségei mellett sertéshúsbeadási kötelezettségének is. Persze a ter­meléssel együtt még egy igen fontos tényezőről sem feledkezhe­tünk meg: A begyűjtés tervszerű­ségéről. Mert ne higyje senki sem, hogy mondjuk a húsbeadási tervet anélkül is teljesíti az ország, ha a begyűjtésért felelős dolgozók csak az íróasztal mellett ülve a számo­kat, a százalékokat böngészik, ahe­lyett, hogy ellátogatnának a szö­vetkezetekbe, s tanácsokkal látnák el a termelőket. Sok még a hiba a sertéshízlalásban. Több helyen nem töltik fel az állatállományt s nem egy szövetkezetben a legfőbb hiba, hogy túl hosszú az idő, míg a sertést a kívánt súlyra felhizlal­ják. Ezt pedig nem csupán a köz­ellátás érzi meg, hanem maga a termelő is, hiszen ha több á mun­karáfordítás, drágábba kerül a hús kilójának előállítása is. A gyakorlatban az sem vált be, hogy egyes járásokban azért, hogy biztosítsák a tervezett sertésállo­mányt, megtiltották a más járás­beli szövetkezeteknek a malacel­adást. így azok a járások, ame­lyekben gyengébbek ugyan a felté­telek anyakocák tenyésztésére, a sertéshízlalásra azonban adva van náluk a lehetőség, más járásban nem vásárolhattak süldőket a hiz­laláshoz. Néhány általános helytelenségről szóltunk. Természetesen mindez nem mentesíti azok felelősségét, akik esetleg nemtörődömségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy két ke­rület kivételével adóssággal léptek az új esztendőbe. Hát a bratislavai vagy a nyitrai kerületben nincse­nek meg a lehetőségek a sertés­hízlaláshoz? Nem egyszer elhang­zott már a megállapítás: a nyitrai kerület hazánk egyik legterméke­nyebb mezőgazdasági kerülete. E kerület szövetkezeteinek tagjai megelőzhették volna, hogy csorba essen a becsületükön. így bizony! A nyitrai kerület parasztsága épp­úgy élvezi azt a sok jót, amit a felszabadulás óta az országtól, a munkásosztálytól kapott, s nem le­het, nem szabad, hogy ez az adós­ság közömbös legyen számukra és a többi kerület dolgozó parasztsá­gának is az idén úgy kell majd munkálkodnia, hogy a becsületükön esett csorbát kiküszöböljék. Ha szóltunk is ezekről a lemara­dásokról, ne gondolja senki sem, hogy a begyűjtés terén nem értünk el rohamos fejlődést a múlt évek­hez viszonyítva. A nagyüzemi kö­zös gazdálkodás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tejbegyűjtés 5 év alatt másfélszeresére, a tojás- és a ser­téshús-begyűjtés 40 százalékkal emelkedett. Arról van tehát szó, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése még többet kiván s a begyűjtésben is fokozni kell az iramot. Itt a tél, falun ez a tervezgeté­sek, számítgatások ideje. A terv­teljesítéssel egyidőben még két fontos dologról is tárgyal most a falu népe: A CSKP KB leveléről és a szövetkezeti kongresszus előtti anyagról. Van tehát miről beszélni. Vizsgáljanak meg min­dent alaposan. Ahol hiba van, álla­pítsák meg az okát, s javítsák ki, ha pedig jók voltak az eredmé­nyek, törekedjenek még jobbra, s ragadjanak meg minden alkalmat ahhoz, hogy minél könnyebb mun­kával, kevesebb önköltséggel töb­bet termeljenek. Jól jár így a kö­zösség, az egyén, s több jut az egész ország népének. ssŕs/rssss/sssfsss/sss/sssssssss/ssssssŕrssssrsŕss. I ^ ! Hogyan teljesítették | építészeti dolgozóink | a múlt évi tervet ? ä (ČTK) - Az Építészeti Minisz- ? _1 , ,1 i - _ o jt_ _ í* ^készítmények gyártóinak. Terven^ ^ felül 190 millió korona értékű ^ § árut adtak köztársaságunknak, a> i többi között 71 488 tonna ce- i ^ mentet, 26 055 köbméter élőké- $ ^ szített anyagot és a keramikai ^ ^gyártmányok nagy mennyiségét^ ^ termelték. ^ Az építkezési szerelési terme- ^ ^ lésben terven felül 4 millió koro- >5 ^ nn értékű énítkpzési nnvannt és ^ 5 55 millió korona értékű anyagot ^ ^ gyártottak. Az összpontosított ^ ^építés kerületeiben a Karlovaryj! ^ és Üsti kerületben az építkezési jí ^ dolgozók túlszárnyalták a terve-!) ^ zett feladatokat és így behozták ^ nemcsak az ostravai hiányt, ha- ^ ^ nem még 16 millió korona értékű ^ ^ építkezést adtak át terven felül. ^ ^ Országos viszonylatban teljesítet- ^ ^ ték a munkatermelékenységet is. ^ A prostéjovi Agrostroj gyártja mezőgazdaságunk számára a legtöbb gé­pet. Ebben az évben az üzem dolgozói 100 százalékkal növelik a mező­gazdasági gépek gyártását. Ezt a hatalmas termelés növekedést főleg a munkatermelékenység növelésével érik el. Ez idén 11 ezer gépet adnak mezőgazdaságunknak és számos gépet szállítanak külföldre. Képünkön az automatikus cséplőgépek szerelését láthatjuk. F. Nesvadba (ČTK) Az új év első hete a pótori bányákban Havonta 500 tonna szén TERVEN FELÜL (ČTK) - Az új év első hete a pó­tori bányában a bányászok sikerei­nek és kezdeményezésének jegyében folyt. A bányászok becsületesen tel­jesítik a tervet, amely a múlt évi tervvel szemben 35 ezer tonna szén­töbletet jelent. Springórék a Háj-szakaszon alapo­san takarékoskodnak a fával. A fa­állványok helyett vasállványokat al­kalmaznak és ezáltal 26 százalékos faanyag-megtakarítást érnek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak arra, hogy terven felül havonta 500 tonna sze­net fejtenek. Molnár József slatinkai kollektívá­ja elhatározta, hogy a fa és a lőszer megtakarításával a fejtett szén ton­nájaként három koronával csökken­ti a költségeket. A bukovecl szaka­szon, amely a/ új év kezdetétől 7 százalékkal szárnyalja túl a terv fel­adatait, 14 950 koronát takarítanak meg havonta a féin és a lőszeren. Félmillió koronát takarítottak meg A partizánskéi Augusztus 29. Üzem ésszerűsítőinek versenyében tavaly 417 munkás, mester és műszaki dol* gozó, ebből 22 nő vett részt. Hozzá­járulásukkal az egyes üzemrészle­gekben több mint 540 ezer korona megtakarítást értek el. Jozef Meluš, a gummigyártó-részleg mestere há­rom ésszerűsítő javaslat alkalmazá­sával műhelyében több mint 150 ezer koronával csökkentette az önköltsé­get. Anna Lutherová, a gummialakí­tó-műhely dolgozója javaslatának megvalósításával 12 629 koronát és ímrich Bartek, a. gépműhely vas­esztergályosa több mint 13 800 ko­ronát takarított meg a vállalatnak. A jó példa KÖVETŐKRE TALÁL B' I ár a határban szUnetel a munka és csak emitt­amott látni egy-egy traktort, amint ekéjével ba­rázdát szánt a föld fagyos há­tába, annál serényebb munka folyik a szövetkezetek irodái­ban. Elnökök, könyvelők, agro­nómusok tervezgetnek, mérle­gelik a múlt év eredményeit, papírra vetik a számokat, hogy a küszöbön álló zárszámadás­kor világos képet adhassanak az elmúlt év eredményeiről, de egyben már irányt is szab­janak az idei gazdasági év ho­gyan s mikéntjének. A csalló­közaranyosi szövetkezet iro­dájában Horváth Géza agronó­mus, Brndiák Ondrej, a trak­torállomás részéről kirendelt szakaszagronómus és a szö­vetkezet fiatal könyvelője a zárszámadás előkészítésén szorgoskodnak, de keresik a lehetőségeket, hogy az 1959­es évet sokkal jobb eredmé­nyekkel zárhassák, mint ami­lyennel az 1958-as évet zár­ták. Á jó gazdálkodásáról nevezetes csallóközaranyosi szövetkezet agro­nómusa, most kedvetlenül beszél a múlt évi eredményekről. Azt mond­ja 1 — A szárazság megvámolta a ter­mést. Különösen gabonafélékből volt szűkös az aratás. Búzából csak 19, árpából pedig 15 mázsás átlagter­mést értünk el. A beszélgetés fonala azonban to­vább sodródik. Az agronómus arca is vidámabbá válik, amikor a jövő­ről, a már megkezdett évről beszél. — Sokat várunk az idei esztendőtől — mondja. — A tejen és tojáson kívül az idén már teljesíteni akarjuk az összes termékekből a második ötéves terv végére előirányzott termelési muta­tókat — egészíti ki a könyvelő. Az előbbiek során az igérkezés, a bizakodó szó szinte hihetetlenül hangzik, de az agronómus szavai eloszlatják a kétséget. — Kukoricából már az idén elér­tük az 1960-ra tervezett szintet. Krumpliból már túl is léptük. Répá­ból is csak pár mázsa hiányzott.i. Az öntözéses gazdálkodás előnyei: 32 mázsa búza hektáronként ® Cukorrépából 502, takarmányrépá­ból 1008 mázsás termés ® A csallóközaranyosiak is elűzik a szárazságot © Tervezget, számolgat az agronómus l • t A hústermelésben pedig a kitűzött célok teljesítéséhez nem fér kétség. A szárazságot pedig elűzzük a ha­tárunkból. A bizalmatlanság, a kételkedés tel­jesen eloszlik, amikor Brndiak On­drej szakaszagronómus is elmondja, hogy az idén ugyancsak jól előkészí­tett földbe idejében elvetették a magot. A mélyszántást hiánytalanul elvégezték, sőt a keverőszántást is befejezték. Jól megdolgozott földbe kerülnek majd a tavasziak is. Visszatérve ínég az agronómus azon szavaihoz, hogy „elűzik a szá­razságot" meg kell mondani, hpgy ez az ígéret nem üres frázis, szócsép­lés. Az Ifjúsági Falu gazdasági ered­ményei, melyeket öntözéses gaz­dálkodással értek el, nagy hatást tett az aranyosiakra is. Ők is kö­vetni akarják az említett falu szö­vetkezeteit, ők is el akarják űzni a szárazságot, mint ahogyan ama­zok tették. Már a múlt évben is kísérleteztek az öntözéssel. Az öntözéses gazdálko­dáshoz szükséges felszerelés híján azonban csak 2 hektár krumplit tud­tak öntözni. Ez a kísérlet azonban igazolta, hogy az ilyen irányú befek­tetés, a fáradság nem hiába való. Az említett 2 hektáron 400 mázsa korai krumplit tudtak termelni. Az öntözéses gazdálkodás óriási je­lentősége az Ifjúsági Faluban még kézzelfoghatóbban bebizonyosodott. Az Ifjúsági Falu határát 700 mé­teres távolságban vízzel megtöltött árkok szelik keresztül. Már ez magá­ban annyi nedvességet biztosít az árkok közötti parcelláknak, hogy a múlt évben például a szárazság ellenére sem kellett a cukorrépán kívül semmit sem öntözni, mégis búzából 32, árpából 32, kukoricából lemorzsolva 41, cukorrépából 502, takarmányrépából 1008, herefélék­ből pedig 82 mázsás átlagos hek­tárhozamokat értek el. Ezek a számok már meghaladják a második ötéves terv végére kitűzött termelési mutatókat. Sőt az állat­tenyésztési termelés terén az egy­egy hektár utáni hústermelésben már elérték az 1965-ig kitűzött szintet. A szövetkezet agronómusa, Juraj Králik szerint a szövetkezet határát ma összesen 16 500 méter hosszú ka­nális szeli keresztül. Hogy ez mit jelent a szövetkezetnek, azt az 1956­os esztendőn lehet a legjobban le­mérni. A komáromi járást 1956-ban súj­totta legjobban a szárazság. Kuko­ricából a járási átlag alig haladta meg a 18 mázsát, de az Ifjúsági Falu szövetkezeteseinek morzsolt álla­potban 52 mázsa termett hektáron­ként. Cukorrépából pedig 520 má­zsát takarítottak be egy-egy hektár­ról. Az agronómus számítása szerint az öntözéssel járó költségek 170 000 koronát tettek ki, de az öntözés következtében csak az 1956-os év 920 000 korona tiszta jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A komáromi járás többi szövet­kezetesei előtt sem ismeretlenek ezek a nagyszerű eredmények. Ezért a járás többi szövetkezetesei is kö­vetik az Ifjúsági Falu példáját. Ga­dócon, Gútán és Csallóközaranyoson is a lehetőségeknek megfeielően meghonosítják az öntözéses gazdál­kodást. Tervük szerint az idén már szárazság esetén 20 hektárt fognak öntözni és az öntözési lehetőségeket fokozatosan egész gazdálkodásukra kiterjesztik. így elűzik a szárazságot és megteremtik a feltételeket ah­hoz, hogy a párt által a mezőgazda­sággal szemben támasztott követel­ményeket teljesíthessék, sőt túl is szárnyalhassák. Szarka István

Next

/
Thumbnails
Contents