Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-09 / 8. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. január 9. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 8. szám A tervezgetések, szá mítások idején Sok értekezleten, gyűléseken s egyéb helyeken elmondottuk már: Termeljünk gazdaságosabban, észszerűbben, mert így nagyobb a haszon. S ez vonatkozik az állattenyésztési termelésre is, hiszen kétségtelen, ha egy szövetkezet, mondjuk a különféle új módszerek alkalmazásával, az automatikus etetés bevezetésével olcsóbban termeli a húst, a tejet, nemcsak több haszna lesz abból az illető szövetkezetnek, hanem így több mezőgazdasági termék kerül a piacra is. Megvan-e a szövetkezetekben az állattenyésztési termelés gyorsabb fokozására a lehetőség? Miért ne volna meg, mikor a nagyüzemi gazdálkodás egyik fő erőssége, hogy a nagymérvű gépesítéssel, a munka haladóbb formáinak életbevitelével, jobb szervezéssel már eddig is olyan eredmények születtek, amilyenekre egyéni gazdálkodó gondolni sem mert. A Galántai Állami Gazdaság dolgozói a múlt esztendei sikereiktől ösztökélve elhatározták, hogy ez idén minden hektár föld után 1025 liter tejet termelnek, ami 300 literrel több, mint az országos átlag. Szándékosan hoztuk fel példának az említett gazdaságot, éspedig azért, mert ahhoz, hogy kevesebb befektetéssel többet termeljünk, sok tényező szükséges. Minden jó gazda tudja, hiába állítjuk a jószágot önitatókkal ellátott korszerű istállókba, ha a legfontosabb tényező, a tápdús takarmány híján van, a fejőgép nem fejhet sok tejet a tehenektől. Hát idáig jutottunk s itt a dolgok magyarázatának a gyökere. Takarmány: ez az, ami a Galántai Állami Gazdaság sikereit elsősorban biztosítja, s merész terveik valóraváltásának támasza. Szó volt arról, hogy minden jó gazda tudja: „A tehenet a száján fejik", vagyis sok jó takarmány nélkül nincs s nem is lehet jó eredményt elérni még a legideálisabb gépesítéssel sem. Azt is tudjuk, hogy a sertéshízlaláshoz sok kukorica és árpadara kell, ha azt akarjuk, gyorsan, s jó kövérre hízzék a disznó. S ha tudják, akkor miért beszélünk róla? De joggal állíthatjuk azt is, mindenütt talán még sem tudják. Ezt azért mondjuk, mert a múlt esztendőről szóló begyűjtési tervjelentés ezt árulja el. Ez áll benne többek között: A begyűjtési tervet teljes egészében csupán a plzeni és a besztercebányai kerület teljesítette. Sertéshús-beadásban a dolgozó parasztok adóssággal léptek az új esztendőbe, mivel 10 százalékkal lemaradtak. Az már így szokott lenni, ha valami sikert elérünk, elmondjuk, milyen munkával sikerült a szép eredmények elérése, büszkén beszélhetünk arról, hogy ebben vagy abban a szövetkezetben ez és az a csoport jó munkájával hogyan járult hozzá a közös sikerhez. Nem árt tehát, ha legalább nagy vonalakban arról is szólunk, mi okozta az említett lemaradást a sertéshús-begyűjtésben. Valaki erre azt mondhatná, ahol nincs, onnan az isten sem adhat. Hát ez igaz, de mi olyan társadalomban élünk, amelyben az emberi munka az irányadó és nem bízunk semmit a véletlenre. Tervszerűen dolgozunk, teháť a tervből nem hiányozhat egyetlenegy szövetkezetben sem, milyen módon tesz eleget egyéb kötelezettségei mellett sertéshúsbeadási kötelezettségének is. Persze a termeléssel együtt még egy igen fontos tényezőről sem feledkezhetünk meg: A begyűjtés tervszerűségéről. Mert ne higyje senki sem, hogy mondjuk a húsbeadási tervet anélkül is teljesíti az ország, ha a begyűjtésért felelős dolgozók csak az íróasztal mellett ülve a számokat, a százalékokat böngészik, ahelyett, hogy ellátogatnának a szövetkezetekbe, s tanácsokkal látnák el a termelőket. Sok még a hiba a sertéshízlalásban. Több helyen nem töltik fel az állatállományt s nem egy szövetkezetben a legfőbb hiba, hogy túl hosszú az idő, míg a sertést a kívánt súlyra felhizlalják. Ezt pedig nem csupán a közellátás érzi meg, hanem maga a termelő is, hiszen ha több á munkaráfordítás, drágábba kerül a hús kilójának előállítása is. A gyakorlatban az sem vált be, hogy egyes járásokban azért, hogy biztosítsák a tervezett sertésállományt, megtiltották a más járásbeli szövetkezeteknek a malaceladást. így azok a járások, amelyekben gyengébbek ugyan a feltételek anyakocák tenyésztésére, a sertéshízlalásra azonban adva van náluk a lehetőség, más járásban nem vásárolhattak süldőket a hizlaláshoz. Néhány általános helytelenségről szóltunk. Természetesen mindez nem mentesíti azok felelősségét, akik esetleg nemtörődömségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy két kerület kivételével adóssággal léptek az új esztendőbe. Hát a bratislavai vagy a nyitrai kerületben nincsenek meg a lehetőségek a sertéshízlaláshoz? Nem egyszer elhangzott már a megállapítás: a nyitrai kerület hazánk egyik legtermékenyebb mezőgazdasági kerülete. E kerület szövetkezeteinek tagjai megelőzhették volna, hogy csorba essen a becsületükön. így bizony! A nyitrai kerület parasztsága éppúgy élvezi azt a sok jót, amit a felszabadulás óta az országtól, a munkásosztálytól kapott, s nem lehet, nem szabad, hogy ez az adósság közömbös legyen számukra és a többi kerület dolgozó parasztságának is az idén úgy kell majd munkálkodnia, hogy a becsületükön esett csorbát kiküszöböljék. Ha szóltunk is ezekről a lemaradásokról, ne gondolja senki sem, hogy a begyűjtés terén nem értünk el rohamos fejlődést a múlt évekhez viszonyítva. A nagyüzemi közös gazdálkodás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tejbegyűjtés 5 év alatt másfélszeresére, a tojás- és a sertéshús-begyűjtés 40 százalékkal emelkedett. Arról van tehát szó, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése még többet kiván s a begyűjtésben is fokozni kell az iramot. Itt a tél, falun ez a tervezgetések, számítgatások ideje. A tervteljesítéssel egyidőben még két fontos dologról is tárgyal most a falu népe: A CSKP KB leveléről és a szövetkezeti kongresszus előtti anyagról. Van tehát miről beszélni. Vizsgáljanak meg mindent alaposan. Ahol hiba van, állapítsák meg az okát, s javítsák ki, ha pedig jók voltak az eredmények, törekedjenek még jobbra, s ragadjanak meg minden alkalmat ahhoz, hogy minél könnyebb munkával, kevesebb önköltséggel többet termeljenek. Jól jár így a közösség, az egyén, s több jut az egész ország népének. ssŕs/rssss/sssfsss/sss/sssssssss/ssssssŕrssssrsŕss. I ^ ! Hogyan teljesítették | építészeti dolgozóink | a múlt évi tervet ? ä (ČTK) - Az Építészeti Minisz- ? _1 , ,1 i - _ o jt_ _ í* ^készítmények gyártóinak. Terven^ ^ felül 190 millió korona értékű ^ § árut adtak köztársaságunknak, a> i többi között 71 488 tonna ce- i ^ mentet, 26 055 köbméter élőké- $ ^ szített anyagot és a keramikai ^ ^gyártmányok nagy mennyiségét^ ^ termelték. ^ Az építkezési szerelési terme- ^ ^ lésben terven felül 4 millió koro- >5 ^ nn értékű énítkpzési nnvannt és ^ 5 55 millió korona értékű anyagot ^ ^ gyártottak. Az összpontosított ^ ^építés kerületeiben a Karlovaryj! ^ és Üsti kerületben az építkezési jí ^ dolgozók túlszárnyalták a terve-!) ^ zett feladatokat és így behozták ^ nemcsak az ostravai hiányt, ha- ^ ^ nem még 16 millió korona értékű ^ ^ építkezést adtak át terven felül. ^ ^ Országos viszonylatban teljesítet- ^ ^ ték a munkatermelékenységet is. ^ A prostéjovi Agrostroj gyártja mezőgazdaságunk számára a legtöbb gépet. Ebben az évben az üzem dolgozói 100 százalékkal növelik a mezőgazdasági gépek gyártását. Ezt a hatalmas termelés növekedést főleg a munkatermelékenység növelésével érik el. Ez idén 11 ezer gépet adnak mezőgazdaságunknak és számos gépet szállítanak külföldre. Képünkön az automatikus cséplőgépek szerelését láthatjuk. F. Nesvadba (ČTK) Az új év első hete a pótori bányákban Havonta 500 tonna szén TERVEN FELÜL (ČTK) - Az új év első hete a pótori bányában a bányászok sikereinek és kezdeményezésének jegyében folyt. A bányászok becsületesen teljesítik a tervet, amely a múlt évi tervvel szemben 35 ezer tonna széntöbletet jelent. Springórék a Háj-szakaszon alaposan takarékoskodnak a fával. A faállványok helyett vasállványokat alkalmaznak és ezáltal 26 százalékos faanyag-megtakarítást érnek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak arra, hogy terven felül havonta 500 tonna szenet fejtenek. Molnár József slatinkai kollektívája elhatározta, hogy a fa és a lőszer megtakarításával a fejtett szén tonnájaként három koronával csökkenti a költségeket. A bukovecl szakaszon, amely a/ új év kezdetétől 7 százalékkal szárnyalja túl a terv feladatait, 14 950 koronát takarítanak meg havonta a féin és a lőszeren. Félmillió koronát takarítottak meg A partizánskéi Augusztus 29. Üzem ésszerűsítőinek versenyében tavaly 417 munkás, mester és műszaki dol* gozó, ebből 22 nő vett részt. Hozzájárulásukkal az egyes üzemrészlegekben több mint 540 ezer korona megtakarítást értek el. Jozef Meluš, a gummigyártó-részleg mestere három ésszerűsítő javaslat alkalmazásával műhelyében több mint 150 ezer koronával csökkentette az önköltséget. Anna Lutherová, a gummialakító-műhely dolgozója javaslatának megvalósításával 12 629 koronát és ímrich Bartek, a. gépműhely vasesztergályosa több mint 13 800 koronát takarított meg a vállalatnak. A jó példa KÖVETŐKRE TALÁL B' I ár a határban szUnetel a munka és csak emittamott látni egy-egy traktort, amint ekéjével barázdát szánt a föld fagyos hátába, annál serényebb munka folyik a szövetkezetek irodáiban. Elnökök, könyvelők, agronómusok tervezgetnek, mérlegelik a múlt év eredményeit, papírra vetik a számokat, hogy a küszöbön álló zárszámadáskor világos képet adhassanak az elmúlt év eredményeiről, de egyben már irányt is szabjanak az idei gazdasági év hogyan s mikéntjének. A csallóközaranyosi szövetkezet irodájában Horváth Géza agronómus, Brndiák Ondrej, a traktorállomás részéről kirendelt szakaszagronómus és a szövetkezet fiatal könyvelője a zárszámadás előkészítésén szorgoskodnak, de keresik a lehetőségeket, hogy az 1959es évet sokkal jobb eredményekkel zárhassák, mint amilyennel az 1958-as évet zárták. Á jó gazdálkodásáról nevezetes csallóközaranyosi szövetkezet agronómusa, most kedvetlenül beszél a múlt évi eredményekről. Azt mondja

1 — A szárazság megvámolta a termést. Különösen gabonafélékből volt szűkös az aratás. Búzából csak 19, árpából pedig 15 mázsás átlagtermést értünk el. A beszélgetés fonala azonban tovább sodródik. Az agronómus arca is vidámabbá válik, amikor a jövőről, a már megkezdett évről beszél. — Sokat várunk az idei esztendőtől — mondja. — A tejen és tojáson kívül az idén már teljesíteni akarjuk az összes termékekből a második ötéves terv végére előirányzott termelési mutatókat — egészíti ki a könyvelő. Az előbbiek során az igérkezés, a bizakodó szó szinte hihetetlenül hangzik, de az agronómus szavai eloszlatják a kétséget. — Kukoricából már az idén elértük az 1960-ra tervezett szintet. Krumpliból már túl is léptük. Répából is csak pár mázsa hiányzott.i. Az öntözéses gazdálkodás előnyei: 32 mázsa búza hektáronként ® Cukorrépából 502, takarmányrépából 1008 mázsás termés ® A csallóközaranyosiak is elűzik a szárazságot © Tervezget, számolgat az agronómus l • t A hústermelésben pedig a kitűzött célok teljesítéséhez nem fér kétség. A szárazságot pedig elűzzük a határunkból. A bizalmatlanság, a kételkedés teljesen eloszlik, amikor Brndiak Ondrej szakaszagronómus is elmondja, hogy az idén ugyancsak jól előkészített földbe idejében elvetették a magot. A mélyszántást hiánytalanul elvégezték, sőt a keverőszántást is befejezték. Jól megdolgozott földbe kerülnek majd a tavasziak is. Visszatérve ínég az agronómus azon szavaihoz, hogy „elűzik a szárazságot" meg kell mondani, hpgy ez az ígéret nem üres frázis, szócséplés. Az Ifjúsági Falu gazdasági eredményei, melyeket öntözéses gazdálkodással értek el, nagy hatást tett az aranyosiakra is. Ők is követni akarják az említett falu szövetkezeteit, ők is el akarják űzni a szárazságot, mint ahogyan amazok tették. Már a múlt évben is kísérleteztek az öntözéssel. Az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges felszerelés híján azonban csak 2 hektár krumplit tudtak öntözni. Ez a kísérlet azonban igazolta, hogy az ilyen irányú befektetés, a fáradság nem hiába való. Az említett 2 hektáron 400 mázsa korai krumplit tudtak termelni. Az öntözéses gazdálkodás óriási jelentősége az Ifjúsági Faluban még kézzelfoghatóbban bebizonyosodott. Az Ifjúsági Falu határát 700 méteres távolságban vízzel megtöltött árkok szelik keresztül. Már ez magában annyi nedvességet biztosít az árkok közötti parcelláknak, hogy a múlt évben például a szárazság ellenére sem kellett a cukorrépán kívül semmit sem öntözni, mégis búzából 32, árpából 32, kukoricából lemorzsolva 41, cukorrépából 502, takarmányrépából 1008, herefélékből pedig 82 mázsás átlagos hektárhozamokat értek el. Ezek a számok már meghaladják a második ötéves terv végére kitűzött termelési mutatókat. Sőt az állattenyésztési termelés terén az egyegy hektár utáni hústermelésben már elérték az 1965-ig kitűzött szintet. A szövetkezet agronómusa, Juraj Králik szerint a szövetkezet határát ma összesen 16 500 méter hosszú kanális szeli keresztül. Hogy ez mit jelent a szövetkezetnek, azt az 1956os esztendőn lehet a legjobban lemérni. A komáromi járást 1956-ban sújtotta legjobban a szárazság. Kukoricából a járási átlag alig haladta meg a 18 mázsát, de az Ifjúsági Falu szövetkezeteseinek morzsolt állapotban 52 mázsa termett hektáronként. Cukorrépából pedig 520 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. Az agronómus számítása szerint az öntözéssel járó költségek 170 000 koronát tettek ki, de az öntözés következtében csak az 1956-os év 920 000 korona tiszta jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A komáromi járás többi szövetkezetesei előtt sem ismeretlenek ezek a nagyszerű eredmények. Ezért a járás többi szövetkezetesei is követik az Ifjúsági Falu példáját. Gadócon, Gútán és Csallóközaranyoson is a lehetőségeknek megfeielően meghonosítják az öntözéses gazdálkodást. Tervük szerint az idén már szárazság esetén 20 hektárt fognak öntözni és az öntözési lehetőségeket fokozatosan egész gazdálkodásukra kiterjesztik. így elűzik a szárazságot és megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a párt által a mezőgazdasággal szemben támasztott követelményeket teljesíthessék, sőt túl is szárnyalhassák. Szarka István