Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-08 / 7. szám, csütörtök

(3 s i k y - b e m u / a t ó Kassá n t th^ * Ä Kassai Állami Színház karácso­nyi ajándékként meleghangulatú, szép színházi estével örvendeztette meg Kassa közönségét. Csiky Ger­gely: Buborékok című vígjátékát vit­te színre nagy hozzáértéssel és sze­retettel. önként adódik a kérdés: miért pont a Buborékok, miért Csiky Gergely? Aktuális ma, a mi életünk­ben a dzsentri élet ellen hadakozó darab? Erre — sajnos — ma még igennel kell felelnünk! A kispolgári életmódban a dzsentri-gesztusok, a „buborék-életmód" nagyon sok nyo­mát találjuk még megľ Jogos tehát Csiky haiba&llítása! S Kassán külö­nösen jogos - sokan saját élet­módjukat látják viszont a színpadon! S a tükörkép értékét az csak emeli, hogy nem mai, hanem hetven­éves ... TIZEMÉT ÉV MÍJLTÄN... M. Litavská felvételei A magyar színpadra a realizmus | bánt, senkit sem gátol: eszeveszett Csiky Gergely fellépésével tört be „csakazértis" gesztussal maga siet­először. Az ó fellépése indította meg a döntő támadást a mindjobban ä társadalom fekélyévé váló dzsentri­réteg ellen. A Buborékok ezt a ré­teget mutatja be. A Solmay-család sorsán keresztül érzékelteti a teljes erkölcsi lerongyolódást. Életüknek azt a sorsdöntő korszakát mutatja be, anvkor választani kellett: vagy lemondani az addigi életmódról, vagy megszabadulni a „gátlásoktól": az erkölcsi érzék és a becsület utolsó maradványaitól is. Hogy mit válasz­tottak, azt már Csiky is érezte: a Solmay-család életelve: felszínen maradni bármi áron — az erkölcs és a becsület árán is. S hogy ez az élet egyszer úgy pukkan szét, mint egy felfújt buborék, az senkit sem "'X'; C Hriszto Botev, a forradalmár és költő születésének no. évfordulójára A bolgár nemzeti ébredés korában látta meg a napvilágot Hriszto Botev, a bolgár nép nagy fia és költője, ki­nek élete és szerepe sokban azonos Petőfiével. 1849. január 7-én született, tanítócsaládból szármázott. Haladó­szellemű atyjától örökölte a nemzet szeretetét. Nagy tisztelője volt az orosz irodalomnak, Puskin és Krilov hatása alatt érlelődött a szavak mű­vészévé az érzékeny lelkű ifjú. A nemzeti öntudattól buzgó fiatalem­ber Oroszországban az ogyesszai gim­náziumban végezte tanulmányait. Ma­gába szívta az .1661-et megelőző és követő évek forradalmi szellemét, a zsarnokság gyűlöletét. Hazatérése után szülővárosában, Ka­loferában tanítóskodott. Az Oroszor­szágban magába szívott forradalmi szellem azonban hamar kiütközött a török rabság igájának elviselésébe beletörődni nem tudó nemzetébresztö költőből. Amikor 1867. május 11-én Cirill és Metód szláv hithirdetők em­lékünnepén imába foglalták az ural­kodó török szultán nevét, Botev tür­Botev csakhamar romániai emigrá­cióba kényszerült a török hivatalok elől. Hazafias egyesületeket szervez, részt vesz a bolgár hazafias felszaba­dító légiók külföldi szervezésében, ugyanakkor hevesen ostorozza az egyéni szempontokból külföldre emigrált „jól evők csoportjának", azaz a szűk osztályérdekből renitens­kedő bolgár burzsoáziának álhazafi­ságát. Már Oroszországban kibontakozó­don költészetét a nemzetfelszabadí­tás szolgálatába állította. Petőfihez hasonlóan a szabadság és a haza volt a vezérlő jelszava, melyért — szintén Petőfihez hasonlóan — mint az emlé­kezetes „áprilisi felkelés" részvevője 1876. június 1-én életét áldozta. Lelkes, harcos, hazafias hangú ver­seit a bolgár nép nagy tisztelettel őr­zi. Hriszto Botev, a nagy hazafi és költő az igazi hazaszereteten kívül az erős gyökerekből táplálkozó orosz­bolgár testvériség mellett is hitet tett kiontott vérével. L. L. teti a véget. Hogy Csiky még nyit­va hagyja a kivezető utat, az ter­mészetes: a dzsentri-életet a maga valóságában, teljes kiúttalanságában Noha a második világháború be­fejeződése óta már tizenhárom év telt el, szomorú következményei még ma is érezhetők. Sok család máig sem kapta vissza atyját, anyját, gyermekeit. A nagysurányi járáshoz tartozó Nagy-Fajkürt községben élő Zajac Család is 1941-ben elvesztette három hónapos Róbert fiát. A község ma­gyar megszállás alá került. Róbert anyja hirtelen elhunyt, apja pedig — öt gyermek istápolója — a háború idején kénytelen volt egy budapesti gyermekotthonba adni Róbertet. A halált és romlást hozó hitleris­ta német csapatok örökre elválasz­tották a fiút apjától. Sok budapesti életét féltve biztonságosabb helyek­re költözött. A gyermekotthonok nö­vendékeit érző szívű gyermektelen magyar családok gondozására bíz­ták. A kis Róbert a jászladányi Tóth Ferenc családjában talált otthonra. Második szüleivé váltak, akiknek a népi demokratikus magyar kormány bizonyos pénzösszeget utalt ki Ró­csak negyven évvel később, Móricz ! bert nevelésére. Zsigmond tudta bemutatni. Mert a j Róbert 6 éves korában tudta meg, dzsentri fiúcskákbói - a Róbertek- , hogy Szlovákiában született. 15 évig bői és a Rábayakból — nem dolgozó emberek lettek, ahogy azt Csiky re­mélte, hanem mindenre kapható bri­ganti-legények: hozomány-vadászok és tőzsdeügynökök, világháborús és orgoványi „hősök"... A rendező, A. Chmeíko munkáját egészbevéve csak dicsérni tudjuk — az előadás gyors pergése, az ügyes nevelkedett Tóthéknál és az állami gyermekotthonban. Elvégezte a nyolc elemit és hónapokon át egy élelmi­szerüzletben inaskodott. Róbert apja a háború után hiába kutatott fia után. A harcok során el­pusztultak a gyermekotthon iromá­nyai. A budapesti Vöröskereszt nem k .„.,. . -.x tudott felvilágosítást adni Róbert beállítások egész sora bizonyítja rá- . e o„ c4rAI J4f l y 7jliar a me m, r A_ termettségét — azonban egy-két melléfogást feltétlenül meg kell em­lítenünk. Mi célt szolgált például a bevezető jelenet? Ez teljesen hatás­vadászat, látványosság benyomását keltette — a nézőt semmivel sem vitte közelebb a darab mondanivaló­jához. Egyes alakok érthetetlenül túlexponáltnak tűntek (pl. Morosán). A színészek közül Fr. Dadej nyúj­t t'a a legkiválóbb alakítást: Solmay Ignác szerepében újból remekelt (ki tudja hányaäszor márl). Mellette még László Zoltán és J. Rybárik játékát kell kiemelnünk. A darab női szereplői valahogy sokkal nehe­zebben tudtak beilleszkedni a kor levegőiébe, mint a férfiak: nehezen találták el a megfelelő tónust és gesztusokat. Ez ugyanúgy vonatko­zik Chmelkovára (Szidónia}, mint Kotršovára. vagy Volkovára. Až im­pozáns és korhú kosztümök (Rad­ványi Magda munkája) külön örö­met szereztek. Ugyanígy a díszleteik is. (V. Šrámek) elősegítették a darab mondanivalójának megértését. Szép és hasznos volt ez a bemu­tató. Csiky Gergely vígjátékával har­colni a még ma is élő visszásságok ellen nem megvetendő dolog! Di­cséret jár érte a Kassai Állami Szín­háznak. Kováts Miklós báltatás és családi keserűség kö­vetkeztében 1947. júniusában 48 éves korában Bratislavában elhunyt. Róbert, amikor megtudta, hogy Szlovákiában született, nem egyszer elgondolkodott, mi történt szüleivel. Vágyott viszontlátni szeretteit. De a Magyar Tájékoztatásügyi Minisz­térium sem tudott felvilágosítást ad­ni, mivel Róbert apja a háború előtt és után gyakran változtatta lakhe-' lyét. Tíz évvel idősebb Mária nővére 1941-ben látta utoljára Róbertet. So­káig kutatta fivérét, de hiába. Ta­valy márciusban ismét felkereste a bratislavai csehszlovák Vöröskeresz­tet és kérte segítségét fivére felku­tatásában. Három hónap múlva ör­vendetes hírt kapott: A 17-éves Za­jac Róbert él, egészséges és a szol­noki állami tanoncotthonban tanulja az ácsmesterséget. A hírt levélc*ere követte, Róbert nővére és a Tóth család között. Ró­bert tizenhét év után ellátogatott szülőföldjére és viszontlátta szere­tettjeit: Máriát, sógorát. Máriáék 6 éves kisfiát, valamint Vlado testvé­rét, kladnói bányászt és Prágában élő Teréz testvérét. Az elveszettnek hitt Róbert egy kukkot sem tudott szlovákul, de érzelmeik egybeforrtak, örökre lete­lepszik Szlovákiában. Léván friss vi­rágokat helyez elvesztett szülei sfr­jára. Forró köszönetet mond neve­lőszüleinek, akik szülői szeretettel vették körül. Szorgalmas tanulással, alkotómunkával bekapcsolódik Szlo­vákia egyre szebb és örömteljesebb életének építésébe. » * • íme egy eset a százezer közül, családi dráma, mely a búnös impe­rialista háború miatt csak tizenhét­év múltán nyert szerencsés megol­dást. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a háború aggasztó li­dércnyomása feloldódjon, hogy rémtí soha többé ne kísértsen, és ne pusz­títsa a legdrágább kincset — «z emberéleteket, s mindazt, amit a békeszerető nép szorgalmas munká­jával évszázadokon át és a második világháború után is a jelen és a jö­vó számára felépített. Mikuláš MaťaSeje Róbert nővérével, sógorával és unokaöccsével tőztethetetlen indulattal felkiáltott: „Szabadság és jog kell nekünk, ezt ^ pedig nem lehet imádsággal és mi- | MAGAS-TÁTRA — 1906 decembe­haszna szófecsérléssel kivívni". ^ r e... Hohenlohe porosz herceg ja­—^ vorinai vadászkastélyában nagy a & sürgés-forgás. Az erdészek lótnak, Az indonéz nyelv törvényei cím- s f uin ak,' szervezik a hajtósereget. Hagy rnel kétkötetes művet adtak ki Dzsa- s vadászatr a készülnek. A „felséges" kartában. A könyv - tekintettel az 5 Mr a . családm is jönne k vendégek. ilyen munkák nagy hiányára, — vi- § rw n„p, fnherren ideséaé­lágszerte ki. Jack London dányban jelentek meg eddig jetunió népeinek 32 nyelvén. A mű' fordításban ez világcsúcs. Utána Vic TATIRA! EGYKOR E S MA De 8 is beteg, kórházban van sze­gény Nem volt senkivel sem baj, csak éppen a Kelemen Vera betegedett meg. Tüdőgyulladás környékezte. A szomszéd szanatórium orvosai azon­ban igen szívesen kikezelték a kis­lányt. Ingyen és talán még az ott­honi doktor bácsi se segített volna tor Hugó és Jules Verne müvei kö 5 ...„., vetkeznek 13-13 milliós példány- * § örömmámorban úszik, számmal: Balzac művei több mint ä ™"7 7" 10 milliós példányszámot értek el | f or a Szovjetunióban. Š H étí vJ*, a arisztokrata földesurak pedig része- Kati Berettyóújfaluról. — S mennyi jobban. gen hevertek a padlón szanaszét, vagy a zerge, szarvas, őz, vaddisznó? stb. — Eddig csupa szépet, jót hallót ­* " ' *-*- - " de ez mind kevés de inhornonnft rumi V ufiriun. t[( jurftiwva to. cl^ lywti vwwwniu lyw* SOkd jonercegno tán történik-e sok szerencsétlenség a fogjuk emlegetni a Magas-Tátrát — hogyisne, mi- S 0K VÍZ FOLYT le azóta a eso- Táträba n, Nincsen hossz a-vége a ki- mondja szerényen, mosolyogva a ro­oriasi amerikai bo- bog ó Belankan. Igen sok ho olvadt váncsiaskodásna k, konszenves dr. Szebeni Lajosné, az robusztus ,0- el a tatrai berceken. Nagyot változott ^ q ^ hegyiszolg á_ Egr i Diákotthon nevelője. Búcsúzunk. — Üdvözlöm a debre­ceni ismerősöket, jóbarátokat — szo­rítgatom a kis kezeket. Minden jót! Tátra üdvözli a HortoDágyot. redékét tával országi Nemzeti Könyvtárnak. ä VzinV Hubertus, a vadászok patrónuVa '^ekriek már híre-hi^va'sincsen mi- vebben. S a gyermekek hallgatnak Fagyejev összegyűjtött leveleit és i meghallgatta a főhercegi sarj Hen- „álunk. Másfajta vendégek járnak tágranyitott szemmel. Sok újat, szépet az életével kapcsolatos egyéb doku- ä rie(t e f oháSzát mer t az ifjú fő- most a kastélyba. Egészséges, kacagó hallottak ezen a decemberi estén. * KILÉPŐNK A DECEMBERI éjsza­Nincsen olyan 'iskola a~ Hajdúságon, k a> a- Csípős északi szél süvít a kö­ahol a természettan óra alatt ennyit zelt le nM el ha t° r f elö L Ballagunk az megtanultak volna a gyerekek - autóbuszhoz. Akarva, nem akarva az mondja Turi József, a csoport veze- e^ kor i vadászdáridókra gondolok, tője, a hajdúnánási gyermekotthon A. csobogó Belanka úgy folydogál, vezetője. m felevszazad előtt. A vadászkas­ľ. .... . . . tély is úgy áll, mint annak idején. j -ÍTT valamennyien dicsérni Csak a vend égek mások. Egyszerű, író a partizánharcok idején levele- S zett és leveleiben a tengerparti har- Š KeU0Keppe n~ Itt találkoztam nemregen, egy na­cokról is érdekes adatokat közölt. ^ Azon este hát országra szóló dá- gyon kedves 40 tagú üdülöcsoporttal. A gyűjteményes kiadásokban sok ^ ridót, igazi úri murit csapott az ura- Magyarországi gyermekekkel. Hajdú, ritka fénykép is napvilágot Iát Fa- § s ág. Erre aztán már az emeletes Bihar megye gyermekotthonaiból jöt­gyejev hagyatékából. Jíri Trnka, a kiváló csehszlovák művész 1946 óta 46 nemzetközi és országos A trencséni kólák egyike az országban meréfsS ! dny!faÄa kk Uni- f * gólyára mint 33 000 holdas tátrai a pihenés, szórakozás Tanultak síelni l^arľTech- « ^rak jutottak el. tás módszeréről mind a felszerelés- ^ vadászterületére. rodhztak, hogolyoztak, virgonckodtak iai 0- 1 0 tanulo es tegyupari tech- Bizony, igen sokat változott a tó­ról. Az iskolának 16 tanára. 10 osz- $ Kitűnő cigányzene, pezsgő, étellel- eleget az Alföld szívéből ide került nikumra készül. A mellette levo fiu Mg. Kár, te csörgedező patak, nagy tálya és 508 diákja van. A jónevű | itallal rogyásig telt asztalok mellett gyermekek. is téglási — Tóth Gyurka. Ügyes, he- kár Belanka, hogy te ezt nem érted, iskola a napokban egy jól='' "rült $ mámoros komteszek, baroneszek ki- — Tessék mondani bácsi, hány lyes gyerek, kitűnő tanuló. Apja már — mélázok az éjszakában... műsoros estet rendezett. s. z. ^ világos-kiviradtig ropták a táncot. Az medve van a Tátrában? — kérdi Nagy régen meghalt. Csak édesanyja vem. BARTÓK JÁNOS díjat nyert bábfilmjeivel $ Tátra legromantikusabb zugába, ahol a még sosem voltak és nem győzték rekekkel, akárcsak a sajátjukkal. «séní iskola a legszebb is- Š förgedmó Belanka heyyipatak men- csodálni az égbenyúló hegy óriásokat, MEGSZÓLÍTOTTAM az egyik j . . " . . ^ fprt nxinns nmtAurJntttMu ékeskedett, ny nrnkrnltl sainnaA femnieseket Nem .. . ... _ tuk. Éheztek, nyomorogtak eleget. Ma jóké- m° r nem I S Ülő az árva szó elnevezés Bemutatkozott — r ái ut e- Akárcsak minálunk. Üdülnek Kálmánnak hívják. Téglásról "Z™ ~ ot t- ^ová valaha jÚJ SZŐ 7 * 1959. január 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents