Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-04 / 3. szám, vasárnap

MbmhmémtM Sikeres fa kongresszus eSőtii vrtel | a kassai kerületben | (ČTK) Az egységes földműves-1 ^ szövetkezetek IV. országos kong-^ "—- első két tresszušának v i szóló vitában o anyagáról jj kassai kerületben^ mint 27 000 szővetke-$ S több tag és csaknem egyéniAz 1958-as év utolsó napjaiban kezdték meg a tisovái hőerőmű építői nagy művük második szakaszán a munkál!atokat. Az évi tervet már jóval előbb — dec. 15-én teljesítették, öt nappal a kötelezettségvállalásban feltüntetett dátum előtt. Ezért ma már az építés második szakaszába tartozó szerelési munkákról hozhatunk képet. B. Krejčí (ČTK) ťeiv. i i 111 Iil B A rétek és a legelők hasznosságáról irj ^ tére már több mint 2600 szociális- ^ kötelezettségvállalást tettek § & Ha a szövetkezetekben megvizsgáljuk a téli takarmányozás tervét, a száraztakarmány biztosítása terén egyenlőtlenség mutatkozik. Míg például az egyik szövetkezetben csak két és fél kiló széna egy tehén napi adagja, addig a a másik szövetkezetben hét kiló, vagyis az elsőnek majdnem háromszorosa. S ezt a különbséget megtaláljuk a növendékmarhatenyésztésben is. Tegyük fel a kérdést: Mi okozza ezt az egyenlőtlenséget? — Az ok egyrészt a rétek gondozása terén, másrészt á száraztakarmány betakarítása terén keresendő. !

t

a § 20 500 000 A rétek gondozásának szükségességéről minden évben sok szó esik, s ilyenkor nyomatékosan hangsúlyozzuk. hogy nem lehet a rétet kiszipolyozni, nem lehet állandóan kaszálni anélkül, hogy el ne végeznénk a gondozási munkákat és meg ne trágyáznánk alaposan. Ezzel kapcsolatban azonban szükséges még megjegyeznünk: Mielőtt megkezdenénk e munkákat és a trágyázást, kell, hogy a rét le legyen kaszálva és a széna vagy a sarjú be legyen takarítva. Ugyanis a kaszálatlan, vagy betakarítatlan rét hamar vizenyősödik, sőt ha ez az állapot hosszabb ideig tart — a rét el is mocsarasodik. A vizenyős és mocsaras rétek trágyázása pedig nem hozza meg a kívánt eredményt. Ezért ilyen esetekben legfontosabb a víz levezetése (csatornázás) — s csak aztán kezdhetünk a többi munkához. A csatornázásra az ősz az alkalmas idő. A traktorállomások — melyek megfelelő gépparkkal rendelkeznek — segítségével szövetkezeteinkben elvégezhetik ezt a munkát, sőt kell, hogy elvégezzék, mert csakis ezzel közelíthető meg a rétek maximális hektárhozama,' illetve ezen az úton érhető el a hektárhozam állandó növelése A csatornázás után — itt gondolunk a száraz rétek vízzel való ellátására is — megkezdhetjük a rét kitisztítását és trágyázását. A trágyázásra a műtrágyán kívül legalkalmasabb a komposzt, azonban az ietállótrágyát tartalmazó komposztnak jól beérettnek kell lennie. Egy hektár rétre kb 300 mázsát szórunk szét — természetesen a mennyiséget befolyásolhatja a minőség és a tartalék is. A trágyázásnál gondolni kell arra is, vajon a rét nem fekszik-e olyan területen, ahol az áradás idején víz önti el. Ha ilyen területről van szó, akkor a trágyázást a tavaszi áradás, vagy az utolsó kaszálás után végezzük. A széna adagolása terén levő egyenlőtlenség kiküszöbölésének egyedüli helyes útja tehát a rétekről való körültekintő gondoskodás. A száraztakarmány forrása a rét, s ezt a forrást úgy kell ápolnunk, hogy egyre több és jobb széna kerüljön a tehén és a többi állat jászolába. Az állatok hasznossága és egészsége ugyanis a környezetüktől függ. S a. jő környezet kialakításának egyik alapvető feltétele az elegendő és jó minőségű, egész évre biztosított takarmányalap, melyet ki kell hogy egészítsen a friss, napos levegő és az állatok mczgási lehetősége. Nyáron ezeket a feltételeket és lehetőségeket a legelő nyújtja. Éppen ezért nem tekinthetjük a legelőt olyan eszköznek, amely csupán csak zöldtakarmányt biztosít, lianepi látnunk kell azt is, hogy a legelťf a jó környezet többi feltételeit is szolgáltatja, melyek főleg az állatok egészségéhez és hasznossága növeléséhez szükségesek. Az istállóban nevelt állatok kényssek, életképességük csökken s ezzel lerövidül a hasznosság ideje még akkor is, ha helyes takarmányozási módszert alkalmazunk. A teheneknél még csökken a borjazás mennyisége is. Minderről azért beszélünk, mert több szövetkezetben azt tapasztaljuk, hogy áz összpontosítás óta a tehenek még nem kerültek ki a legelőre. Ilyen esetben szükséges haladéktalanul eltávolítani a zárt tenyésztés kedvezőtlen hatását és elő ! kell segíteni a szabadban való tenyésztés bevezetését. Ha például a tehén haszonídejét 3—4 borjazással ! meghosszabítjuk — ami elérhető —, I egy liter tej termelésének költsé! gét átlag 20 fillérrel (sőt többel is) • csökkentjük, ami 350 - 500 ezer liter j évi tejtermelésnél 70—100 ezer korona jövedelmet jelent a szövetkezetnek. A legelőn való nevelés elősegíti az állatok tsnyésztési értékének növelését is. (A fiatal állatok egészségesek lesznek, ellenállóbbak a megbetegedéssel szemben és jól emésztik az összes takarmányt. S az állatok tenyésztési értékének növelése minden szövetkezet számára fontos. Egyrészt a szövetkezet jövedelmének növelése szempontjából, másrészt nem lehet közömbös egy szövetkezet számára sem, milyen állatállománynyal rendelkezik. A legeltetésnek gazdaságossági szempontból is nagy jelentősége van: időtt és munkaerőt takarítunk meg. (Példa: a villanyáramos kerítés közötti legeltetés.) A jól megszervezett legeltetés kedvező következményt hoz: meghosszabbodik a zöldtakarmányozás ideje s ugyanakkor lerövidül a száraztakarmányozás (téli) ideje. Ennek az eredménye viszont megmutatkozik az önköltség csökkentésében, mert a jó minőségű zöldtakarmány (a legelőn) lehetővé teszi a szemestakarmány-szükséglet csökkentését. A legeltetésnek tehát megvan az előnye, bár gyakran hallunk olyan érvet, miszerint a legeltetés az istállótrágya-termelés rovására megy. Ezt az érvet a gyakorlat is alátámasztja, azonban fennáll az a lehetőség, hogy a trágyatermelésben bekövetkezett „veszteséget" pótoljuk. A trágya termelést fokozhatjuk: amikor az állatok az istállóban vannak (a legeltetés ideje alatt megtakarított szalmát felaljazzuk) - másrészt: ha a legeltetést jól megszerveztük, lerövidíthetjük a napi legeltetés idejét. Végül a gyakorlat azt mutatja, hogy a trágyahiány a -szárvasmarhák szabad istállózásával egészen kiküszöbölhető. Mint tudjuk, szövetkezeteink több , vagy kevesebb legelővel rendelkez' nek, ám legtöbb esetben még primitív módon legeltetik az állatokat — szabadon, szervezetlenül. Ennek pedig kedvezőtlen következménye van: a legelőterületet alig használják ki ötven százalékra. Ebből következik a szabad, szervezetlen legeltetés kiküszöbölésének szükségessége, mely ma már nem felel meg a követelményeknek, ugyanakkor csökkenti a legeiő hasznosságát. Szövetkezeteinknek arra kell törekedniök, hogy minél messzemenőbben bevezessék a legeltetési technika vívmányait, bevezessék a szervezett legeltetést (parcellalegeltetés), s ezek segítségével — valamint a legelők körültekintő gondozásával, trágyázásával fokozzák a termelést és ezen az úton is biztosítsák a takarmányalapot. A jól megszervezett legeltetés a takármányalap 15 százalékát fedezheti -s ez már pártunk XI. kongresszusa erre vonatkozó határozatának teljesítését jelenti. KEREKES ISTVÁN Š EFSZ-ek taglétszáma is. A kassai ^ 5_ * $ kerületben október l-e s tag lépett be ota Ves-i járásokban, a kassai kerületben Megjegyzések a városi közlekedéshez kongresszusi i' $ anyag megvitatása is, amelyet 249$ |EFSZ-ben és 75 EFSZ nélküli | i községben folytattak. ^ \ s ^ A szövetkezeti tagok a kassai ^ ^kerületben folytatott viták során^ ^feltárták a mezőgazdasági terme-1 5; lés fokozására szolgáló további^ korona értékben. A kö-5: ^ v ^telezettségvállalásck elsősorban a§ ^növénytermelés fejlesztésére irá- ^ ^nyúlnak, mégpedig a szántóföld| ^kibővítése, talajjavítás útján, va-^ ^lamint a hektárhozamok fokozása, Š ^RATÁNNON IRKA*.; Hm I* j. <. nuuimu alapot, ^járásban 95 hektárt, a seeovcei§ ^járásban 100 hektárt tesz ki a^ 3941 EFSZ-ekbe| p A CSKP XI. kongresszusa határozatai értelmében a dolgozók joggal követelik a városi közlekedés megjavítását a nagy ipari központokban. Talán nincs olyan intézmény, amelyet annyi bírálat érne, mint a bratislavai városi közlekedést, amelyre annyi panasz lenne. A legjobb hasonlat, mondhatnánk az, amikor egy kamaszkorban levő fiú kinőtt ruhájában jár, nevetségesen fest rövid szárú nadrágjában, rövid ujjú kabátjában. A helyi közlekedés természetesen nem felel meg már a mai negyedmillió lakosú városnak. Ami jó volt a 20 év előtti 100 ezerrel kisebb lakosságú városnak, az nem lehet jó ma, de még kevésbé felel meg néhány év múlva. A legolcsóbb viliamosjegy De nemcsak a lakosság szaporulata van erre befolyással, hanem más, különféle okok és gazdasági tényezők, befolyások is, amelyeket érdemes megvizsgálni és összehasonlítani. Ha összehasonlítjuk a városi személyforgalmat. mit látunk? 1938-ban 680 000 személyt szállítottak a közlekedési eszközök. 1958-ban 3 millió 430 ezret, tehát több mint ötszörösét. A lakosság száma szerint évente egy lakos 450 utat tett meg villamoson, trolibuszon, vagy városi autóbuszon. A lakosság száma pedig — a húsz év alatt - kb. 100 000-rel növekedett. Még két fontos tényező befolyásolta erősen a nagy forgalmat. Az első a nép életszínvonalának állandó emelkedése. Bizony, a nyomor, a munkanélküliség idején sokan többször a fogukhoz verték a krajcárt, mielőtt kiadták egy-egy villamosjegyre. Inkább kilométereket gyalogoltak. Ma mit látunk? Sokan — a fiatalok közül is — egy állomás után leszállnak; nem takarékoskodnak a villamosjegy árával. A másik ok a villamosjegy olcsóságában rejlik, mely ma nálunk a legolcsóbb egész Európában. Húsz évvel ezelőtt egy korona és húsz fillérbe került, ma csupán 60 fillérbe — jobb kereseti lehetőségek mellett. Kassán a vonaljegy 40 fillér. Látjuk, hogy a fenti tényezők, főiskolák, gyárüzemek és vállalatok létesítése nagymértékben hozzájárultak a forgalom növekedéséhez. Mi a módja annak, hogy ezek a nehézségek megszűnjenek? Ha a villamostársaság továbbra is a svájci tőkések kezében lenne, akkor biztosan úgy spekulálnának: a duplájára emeljük a villamosjegy árát. Ezáltal csökken a forgalom is, de egyúttal növekedik a hasznunk. Igen ám, de most a népet szolgálják. Ez is olyan szolgálat a szocializmusban, amely kényelmesebbé kell hogy tegye a lakosság életét. Erre biztosan sok olvasónk azt felelné: — A bratislavai villamosok, trolibuszok, autóbuszok nemhogy nem kényelmesek, az emberek úgy szoronganak bennük, akár a heringek. A jelenlegi helyzet bizony ilyen. De tudjuk, hogy a szocializmusban tervgazdaság van, amely arra törekszik, hogy ezeket a fonákságokat is tervszerűen eltávolítsa. 1959—1960-ban 20 új villamoskocsit, majd fokozatosan további 70 kocsit állítanak üzembe. 1965-ig 65 trolibuszt, 46 autóbuszt kap fővárosunk. Már 1960-ig kibővül a villamosvasúthálózat egészen Rácséig, majd Ligetfaluba, a Patron-gyárig, s meghoszszabbltják a 14-es trolibuszvonalat is. Az új üzem i Mindehhez szükséges, hogy az új üzem, amely Trnávka (Dornkappel) és a Szőlősi út (Vajnorská) között épül, idejében elkészüljön. Itt lesznek a kocsiszínek a villamosok, garázsok az autóbuszok és trolibuszok számára, karbantartó műhelyek, mosdóhelyiségek, szociális berendezések, hálótermek. Továbbá kocsiszín épül villamosok számára a Patron-gyárnál. A terv szerint ezt az építkezést 1963ban kell befejezni. Már állanak a garázsok 70 autóbusz- és 60 trolibuszbefogadóképességgel. Ez az üzem csupán az 1965-ig terjedő igényeket fogja tudni kielégíteni, de már dolgoznak egy további üzembővítés távlati tervén, amely 1980-ig oldaná meg a problémákat. Mit várunk az utasoktól Mindenekelőtt nagyobb fegyelmet, több megértést utastársaink és a személyzet iránt. Az üzemektol, hivataloktól, főiskoláktól pedig azt kívánjuk, hogy a régebbi megállapodás szerint fogják meghatározni a munka, illetve előadások kezdetének idejét. Az, hogy ezek az intézmények a 366 üzemmel és vállalattal egyszerre kezdik a munkát, nagy torlódást okoz a fel- és leszállásnál. így elkerülhetetlenek a különféle jelenetek, balesetek, károk, késések és felesleges izgalmak. A munkaerkölcs is javulni fog. A mai gördülőanyaggal a Sztálin téren keresztül vezető 6 villamosvonalon 1 óra alatt 37 000 személyt, egy irányban pedig 45 000 személyt lehetne szállítani. Most azonban 75 000 személyt kell szállítani, olyan nagy a megterhelés. A csúcsforgalom főleg a reggeli órákban 6 — 8 között bonyolódik le, amikor némelykor életveszélyes a tolongás. Ha a hivatalok egy része és a főiskolák későbbre állapítanák meg a munka, illetve az előadások kezdetét, ez a probléma is részben megszűnne. Ez az időbeosztás Moszkvában, Prágában és más nagy városokban jól bevált. Az üzemek munkásai korán reggel, a hivatalnokok, főiskolák később utaznak s így elkerülik a torlódást. Ügy hisszük, hogy egy kis jóakarattal és megértéssel sok bosszúságnak vehetnénk elejét. Grek Imre Gépeket gyártunk a kémiai tisztításra ^ lista szektor a legkevesebb földet^ $ műveli. i t lysfs/fsssrsssssssssssssssssssfssŕsssssss/ssssssssssssssssssssst A kémiai tisztítóüzemekben használt gépeket eddig külföldről hoztuk be, mivel ilyeneket ez ideig nem gyártottunk. Ez jelentős devizakiadást jelentett népgazdaságunk részére. 1959ben e téren is változás áll be. Az előnyösen ismert Moravan gépgyár Otrokovicén a jövőben kémiai tisztítás céljára is fog gépeket gyártani. Ennek az lesz az eredménye, hogy a vegytisztító üzemek rövidebb idő alatt fogják kielégíteni a nagyközönség igényeit. kp 1970-ig vasútainkon a gőzmozdonyok elvesztik elsőségüket. Vasutunk 120 éves fennállása óta az utóbbi években ment keresztül a legnagyobb fejlődésen. 19/0-ig az összes gőzmozdonyokat villanymozdonyok és Diesel-elektromos meghajtású mozdonyok váltják fel. A vasút mentén megtisztul a környék és állomásaink tisztábbak lesznek. (B. Krejčí ČTK felv.) jÚJ SZŐ 5 * 1959. január 1. /