Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)
1959-01-29 / 28. szám, csütörtök
A Szov jetunió 1959—1965 . évi ——— •••ž ili n in — nimiia mum • • 'P ir i i - ninr népgazdaságfejlesztésének irányszámai (Folytatás a 5. oldalról) ták termelésének a következő méreteket kell elérnie: gabona: 10-11 milliárd pud (164-180 millió tonna), vagyis 30 — 39 százalékkal több, mint 1958-ban; cukorrépa: 76—84 millió tonna, vagyis 40 — 55 százalékkal több, mint 1958-ban; olajosnövények: 5,5 millió tonna, vagyis 10 százalékkal több, mint 1958-ban; lenrost: 580 ezer tonna, vagyis 31 százalékkal több mint 1958-ban; burgonya: 147 millió tonna az 1958. évi 86 millió tonnával szemben; zöldség: olyan mértékben, amely teljesen kielégíti a lakosság szükségleteit; gyümölcs- és bogyófélék: legalább kétszeresére emelni; szőlő: legalább négyszeresére emelni az 1958-as évhez viszonyítva; hús (vágósúlyban): legalább 16 millió tonna, vagyis kétszer annyit mint 1958-ban; tej: 100-105 millió tonna, vagyis 1,7-szerte :—1,8-szorta több mint 1958-ban; gyapjú: kb. 548 ezer tonna, vagyis 1,7szerte több mint 1958-ban; tojás: 37 milliárd darab, vagyis 1,6-szorta több mint 1958-ban. A fő irányvonal a mezőgazdaságban a legközelebbi évekre továbbra is a gabonatermelés minden téren való növelése marad, mert ez az alapja az egész mezőgazdasági termelésnek. Az utóbbi években a gabonatermesztés túlnyomórészt a vetésterületek bővítése következtében emelkedett. Hazánkban továbbra is művelésbe veszünk új területeket, de az eddiginél kisebb mértékben. Ezek nem gyakorolnak befolyást az egész gabonatermésnek lényeges növelésére, mert jelentős területeken ipari növényeket és tarlóveteményeket termelünk. Most, amikor már a kolhozok és szovhozok szakképzett káderekkel és korszerű technikával rendelkeznek, idejében és jó minőségben elvégezhetik a mezőgazdasági munkákat, több szerves- é3 műtrágyát alkalmazhatnak, nemesített vetőmagot vethetnek el és ezáltal minden feltételük megvan ahhoz, hogy a legközelebbi években a gabonahozamokat átlagosan hektáronként 3 — 4 mázsával növeljék és ezáltal teljesítsék és túlszárnyalják a gabonabegyűjUj^gn az irányszámok által kitűzött feladatokat. Az állattenyésztési termelésben a küszöbön álló hétéves terv fő feladata a hús, tej, gyapjú és tojSstermelés fokozása.. Ezt valamenynyi fajta szarvasmarha állományának, a baromfi és a házinyúl állományának lényeges növelésével, valamint az állatok hasznosságának fokozásával kell elérni a kolhozokban és szovhozokban. Még szorgalmasabban kell szilárdítani a takarmányalapot, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa termesztés fokozásával, a fehérje tartalmú takarmányfélék, a lóhere, lucerna, a bükköny és a zab keverékének, a borsó, bab és más növények termesztésének növelésével az egyes övezetek sajátosságainak megfelelően. Komolyan kell foglalkozni a szójabab termesztésével, amely nagyon értékes egyrészt mint nyersanyag, másrészt mint ipari növény és takarmány. A tej és hús teljes termelésében hazánk a világ első helyére került. A legközelebbi években nemcsak, hogy utolérjük, hanem jelentősen meg is előzzük az Amerikai Egyesült Államokat e terményeknek egy lakosra eső termelésében is. Egyúttal nagy munkát kell végeznünk valamennyi tartalék és lehetőség kihasználása terén úgy, hogy a hústermelés 2,5—3-szorosan emelkedjék, hogy jelentékenyen túlszárnyalja a hétéves terv által kitűzött feladatokat is és hogy valóra váltsa a példás kolhozok és szovhozok felhívását — az Egyesült Államok utolérését az egy lakosra eső állattenyésztési termelés terén. A mezőgazdasági termelés növekedésének ilyen gyors üteme a szocialista gazdasági rendszer óriási előnyein, iparunk fokozott erején alapul, amely minden nélkülözhetetlen anyagi és műszaki eszközt megad a gépesített mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljaira. Hét év folyamán mezőgazdaságunk több mint egymillió traktort kap, kb. 400 ezer gabonakombájnt, nagy mennyiségű, különféle gépet, gépezetet és berendezést. A kolhozéá szovhoztermelés energetikai ellátása csaknem kétszeresére növekszik. A hétéves terv végére lényegében befejeződik valamennyi kolhoz villanyosítása, míg a szovhozok villanyárammal való ellátása sokkal előbb befejeződik. A villanyáramfogyasztás a falun csaknem négyszeresére növekszik. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés termelési költségeinek több mint 19 milliárd rubellel valő csökkentését és azt, hogy óriási haladást tegyünk a kolhozfalu kultúrájának további fejlesztése és életének rrjegjavítása terén. A mezőgazdaság egyik legjelentősebb feladata a munkatermelékenység növelése és a mezőgazdasági termelés önköltségének csökkentése. Gondoskodni kell a teljes termelés jelentékeny növeléséről a munka és eszközök ráfordításának csökkentése mellett. Most, amikor a kolhozok megszilárdultak, amikor megnövekedett műszaki felszerelésük, s felnövekedtek a káderek, minden szükséges feltétel meg van ahhoz, hogy hét év tartama alatt lényegesen növekedjék a munkatermelékenység és csökkenjen a mezőgazdasági termelés, önköltsége. Gépiparunk a mezőgazdaságot egyre jobb gépekkel fogja ellátni. Ezek a kolhozoknak és szovhozoknak lehetővé teszik több termék előállítását kevesebb munka- és eszközráfordítással. Ezért hamarosan gépeket kell szerkeszteni a gyapottermesztés, a cukorrépa, burgonya, zöldség, s más növények termesztése komplex gépesítésének céljaira. Ki kell küszöbölni a lemaradást a fáradságos munkák gépesítésében, az állattenyésztési termelés terén, jelentősen bővíteni kell a szállító eszközök, nagy teljesítményű traktorok, gyorstraktorok, különféle munkagépek számát és önkiürltő pótkocsikat kell szerkeszteni. Itt az ideje, hogy megoldjuk a takarmánykeverékek termelésének problémáját azáltal, hogy e célra állami üzemeket és több kolhoz közös üzemét szervezzük meg. Növelni kell a talajjavító-gépek, a kirakodási és berakodási munkák gépi eszközeinek, valamint a tőzeg, mész és más helyi trágyafélék termelésére szolgáló gépek gyártását. Egyúttal a leggazdaságosabb módon ki kell használni a kolhozok és szovhozok gép- és traktorállományát, növelni kell a pótalkatrészek gyártását, hogy kielégítse ezt a szükségletet a kolhozokban és szovhozokban. Minden téren jobbá kell tenni a gépek javítását. Elvtársak! A mezőgazdasági kérdések megtárgyalása a Központi Bizottság decemberi plenáris ülésén a kolhozelnökök, szovhozigazgatók, a gépesítők, a szakemberek és tudósok, valamint a párt- és a szovjet szervek vezető dolgozóinak részvételével teljes világossággal megmutatta, hogy minden köztársaságnak, kerületnek, körzetnek és járásnak, minden egyes kolhoznak és szovhoznak nagy lehetőségei nyílnak a mezőgazdasági termelés fokozására. A Központi Bizottság decemberi plenáris ülésének határozatát behatóan megtárgyalták a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak és a kerületi, területi pártbizottságoknak plenáris ülésein, a mezőgazdasági pártaktívák ülésein, ahol nemcsak jóváhagyott határozatokat hoztak, hanem a' mérlegelések alapján és tekintettel a lehetőségekre, kötelezettségeket is vállaltak főképp a mezőgazdasági termelés növelésére. A kolhozparasztok, a szovhozok dolgozói és a mezőgazdasági szakemberek a plenáris ülés határozatairól folyó vitában feltárják a tartalékokat, amelyeknek helyes felhasználása lehetővé teszi a gabona, a hús és más termények termelésében levő feladatok teljesítését és túlszárnyalását mind a határidőket, mind pedig a termelés méreteit illetőleg. Ma már láthatjuk az első fecskéket, amelyek jó nyarat Ígérnek nekünk. így pl. kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hústermelést a kolhozokban és szovhozokban már az idén 1958-as évhez viszonyítva a rjazani körzetben 3,8-szorosára, a sztavropoli kerületben 2,5-szörösére, a roszkozi területben kétszeresére növelik. A moszkvai körzetben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1959-ben az egész körzet hústermelését 70 mázsára emelik a mezőgazdasági földek 100 hektárjára számítva és az államnak kétszerte több húst szállítanak mint 1958-ban. A krasznodari kerület kötelezte magát, hogy az idén 84 mázsa húst termel 100 hektárról és hogy az általános hústermelést e kerület kolhozaiban és szovhozaiban egy év alatt több mint 2,5-szeresére növelik. Ukrajna, Bjelorusszia, Kazahsztán és más köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusai, valamint a területi pártkonferenciák megtárgyalták a Központi Bizottság decemberi plenáris ülésének irányszámait és határozatát s olyan konkrét intézkedéseket tűztek ki, amelyek a legközelebbi években lényegesen növelik a mezőgazdasági termelést. Ukrajna Kommunista Pártjának kongreszszusa melegen támogatta a köztársaság példás kolhozainak, szovhozainak és járásainak azt a kezdeményezését, hogy a legközelebbi öt évben a hústermelést legalább 100 mázsára növelik 100 hektárra számítva Ezáltal méltón hozzájárulnak az élenjáró kolhozok azon felhívásának teljesítéséhez, hogy utolérjék az USA-t a hústermelés terén. Bjelorusszia Kommunista Pártjának kongresszusán határozatot hoztak, hogy az idén a hústermelést a kolhozokban és szovhozokban megkétszerezik. Remélhető, hogy azok, akik ilyen kötelezettségeket vállalnak, jól tudnak számolni és hogy vállalt kötelezettségeiket teljesíteni is fogják. A pártszervezetek feladata jól megszervezni az, embereket a kitűzött cél eléréséért vívott harcban. Hangsúlyozni kell, hogy azok a kötelezettségek, hogy többszörösére növeljék a termelést, még nem fejezik ki a rendelkezésünkre álló összes lehetőségeket. Azt a tényt, hogy az egyes köztársaságok, területek, járások, kolhozok és szovhozok milyen mértékben járulnak hozzá az élenjáró kolhozok és szovhozok felhívásának teljesítéséért vívott harchoz, — vagyis az USÁ-nak eléréséhez a hús és más mezőgazdasági termények termelése terén — 100 hektár földre számítva kell értékelni. A mezőgazdasági termelés valamennyi ágazata további fejlesztésének lehetőségei kihasználásának döntő feltétele a káderek helyes kiválasztása és elhelyezése, elsősorban a kolhozelnökök, a szovhozigazgatók, a munkacsoport- és farmvezetők helyes kiválasztása és elhelyezése oly módon, hogy képesek legyenek a tömegeket egybeforrasztani, megszervezni és vezetni. Most a kolhozokban, szovhozokban, a munkacsoportokban és farmokon kidolgozzák a mezőgazdasági termelés növelésének 19591965-ös évekre szóló konkrét terveit. A kommunista párt a gazdasági tervek előkészítését mindig a néptömegek alkotó művének tekintette. Segíteni kell a kolhozokat és szovhozokat olyan tervek összeállításában, amelyek teljesen tekintetbe veszik a közös gazdálkodás további fellendítésének és a mezőgazdasági termelés fokozásának összes lehetőségeit. Nem fér kétség ahhoz, hogy nagyszerű kolhozparasztságunk, a szovhozok dolgozói és a szakemberek minden erejüket latba vetik, hogy a hétéves tervet a mezőgazdaságban ne csak sikeresen teljesítsük, hanem túl is szárnyaljuk. vaskohászat vegyiipar kőolaj és gázipar szénipar villanyművek, villamos- és távvezetékhálózat gépipar fakitermelés, papír- és fafeldolgozó ipar könnyű- és élelmiszeripar építőipar és építőanyag-ipar közlekedés és távösszeköttetés ebből vasúti közlekedés A mezőgazdaságba fektetett állami és kolhozberuházások terjedelme kb. 500 milliárd rubelt fog kitenni, vagyis az elmúlt hét évben eszközölt beruházások térfogatát csaknem kétszeresen meghaladja. A terv intézkedéseket határoz meg a vállalatok alapvető átépítésére, bővítésére, új technikai felszereléssel való ellátására, a berendezések felújítására és korszerűsítésére. Mindez sok esetben lehetővé teszi a termelés növelése feladatának jelentősen kisebb pénzés anyagi ráfordítások által való és gyorsabb növelését, mintha, új vállalatokat építenénk. Öriási eszközöket szánunk a lakás, a kulturális és szociális építkezésre. A lakás és közületi építkezésre csupán állami eszközökből hét év alatt 375-380 milliárd rubelt fordítunk az előző hét év 214 milliárd rubeljével szemben; iskolák, kórházak, valamint más kulturális és egészségügyi intézmények építésére több mint 80 milliárd rubelt fordítunk az előző 46 milliárddal szemben. Nagy összegeket fektetünk internátusos iskolák* valamint gyermekgondozó intézmények építésére. Hogy sikeresen elérhessük a beruházási munkák tervezett terjedelmét a népgazdaság valamennyi ágazatában, figyelmünket továbbra is az ipari módszerek bevezetésére kell irányítanunk. Különösen az építészetre, az építkezési termelés átalakítására, az épületek és építkezések üzemekben gyártott nagy elemekből való szerelésének gépesített, folyamatos módszerére kell nagy figyelmet szentelnünk. Annak érdekében, hogy minél gyorsabban áttérjünk az építészet ipari módszereire, széles mértékben kell bevezetni oly rendkívül hatékony munkafolyamatokat, mint a vasbetonpanelek gyártásának vibrációs és keretes módszerei. A nagy panelekből épült házak kétségtelenül előnyösek. A lakófelület ezer négyzetméterre számítva a nagy panelekből készült lakóházakban, amelyeknek építéséhez keretes módszerrel előgyártott elemeket alkalmaztak, a szerkezetek termelésének munkaigényessége háromszorta kisebb, mint a téglafalú házakban. Magára az építésre szükséges munkaráfordítás is csak fele annyi. Fontos megállapítani azt, hogy a nagy panelházaknál a cementszükséglet nem haladja meg a téglafalú házak építéséhez szükséges cement mennyiségét, sőt az acélfogyasztás még valamivel kisebb is. Emellett az ilyen panelekből szerelt házak felével könyebbek mint a téglafalú házak. A nagy panelekből készült házak építésének fejlesztésével nemcsak nagyfokú műszakigazdasági mutatókat érünk el a lakóházak építésében, hanem felére csökkennek az alapok építésének költségei is. A nagy panelekből készült házak építésének előnyeit csupán akkor lehet teljesen kihasználni, ha megszervezzük az előregyártott elemek tömeges termelését az üzemekben és ha sorozatosan szerelik a házakat az építőhelyen. Ezért a terv meghatározza, hogy 1965-ben a nagy panelekből készült építkezések térfogatát évi 25 millió négyzetméter lakóterületre kell növelni. Most folyik az ipari kipróbálása az előfeszített betonból készült vékonyfalú panelek hengerlésével kapcsolatos kísérleti és projekciós A beruházási építkezés és a termelőerők széthelyezése Elvtársak! A bővített szocialista újratermelés gyors ütemének alapját új vállalatok építésébe, a meglevő vállalatok átépítésébe fektetett beruházások képezik. A következő hét esztendő folyamán az állami beruházások térfogata kb. kétbillió rubelt fog kitenni. Ha ehhez még hozzászámítjuk a nem összpontösított eszközökből végzett építkezést, a kolkozok beruházásait, valamint a lakosság eszközeiből megvalósított lakásépítést, akkor a beruházások egész terjedelmét hárombillió rubelt megközelítő összeggel fejezhetjük ki. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt kb. annyi eszköz beruházására kerül sor, amennyit a szovjet hatalom eddigi évei alatt összesen beruháztunk. Gyorsan fejlődik majd a beruházási építkezés az iparban. A népgazdasági beruházások térfogatának egészben véve 80 százalékos növelése mellett az ipari beruházások az elmúlt hét évhez viszonyítva kb. kétszeresükre növekednek. Az egyes iparágazatokba, az építőiparba és közlekedésbe fektetett beruházásokat a következő adatok jellemzik: (milliárd rubelben összehasonlítható árakon): 1952-1958 1959-1965 40.8 100 19.9 100-105 72,2 170-173 61.2 75-78 75,1 125-129 65,5 118 25.3 58-60 40 80-85 61,5 110-112 107,4 209-214 59,3 110-115 munkának, a berendezések kipróbálása s a technológia kidolgozása. E panelek alkalmazása lehetővé teszi a nagy panelszerkezetek kiterjesztését az ipari, vízi és egyéb jellegű építkezésekre, ahol nagy feszítő erővel és megterheléssel kell számolni. A vasbetonszerkezetek gyártása terjedelmének növelésén kívül szélesebb mértékben kell bevezetni a legtakarékosabb vékonyfalú szerkezeteket, valamint az előfeszített betonból készített szerkezeteket és a könnyűbeton-termékeket. - Az ilyen szerkezetek 40—50 százalékkal kevesebb acélt igényelnek és lényegesen csökkentik az épületek súlyát. Nagy haladást jelent az azbesztcement-szerkezetek és előregyártott épületelemek felhasználása is az építészetben. __ A vasbetontermelés és az új, vasbetonból készült, előregyártott épületek termelésének nagyméretű fejlesztése, valamint a nagyteljesítményű emelődaruk alkalmazása lehetővé teszi már a tetőszerkezetek kérdésének egész új módszerű megoldását, vagyis azt hogy az eddigi módszerrel — külön fedőcserép alkalmazásával szemben — a fedőcserepet a vasbeton fedőszerkezettel egybekössék. A gyakorlatban már bevált ez a módszer — már számos olyan ház van, amely £ tetőszerkezet és fedőcserép együttes alkalmazásával épült. Széles mértékben be kell vezetni a tetőépítés olyan új módszereit, amelyek lehetővé teszik az acélmegtakarítást és a szerelési munkák mellőzését. Külön határozatra lesz talán szükség, amely megszabni ezen intézkedés megvalósításának határidejét hogy végre már a maradi embereket is arn késztessük, hogy új módszerrel dolgozzanak Az ipari módszerek további bevezetése a; építészetben megköveteli a cementgyártás jelentős fokozását és minőségének megjavítását. A cementtermelés gyarapodása hét éi alatt kb. 50 millió tonnát tesz ki, ami csaknen megfelel az USA cementgyártása mai színvonalának. A terv továbbá előírja más építőanyagok, főképp hőszigetelő-anyagok és termékek fokozott gyártását plasztikus anyagól és műanyagok alapján. Kitűzi továbbá a; egészségügyi-technikai berendezések termelésének növelését. . Az építészet szükségleteinek az anyagok és szerkezetek terén váló kielégítése céljábő elsősorban az építőipart és az építanyagipar kell fejleszteni. Erélyesen véget kell vetn annak a helytelen gyakorlatnak, amikor ú minden egyes építkezésnél saját, gyakran csal félig iparosított termelési alapot létesítenek gondoskodni kell az építőipari vállalatok területi rendszerének kiépítéséről egy gazdaság terület vagy pedig bizonyos központ építkezési szükségleteinek kielégítésére azokon s helyeken, ahol az építkezés összpontosul. Folytatni kell a kis építkezési szervezetei egyesítését és további szakosítását, ami lehetővé teszi az építkezés jelentékeny meggyorsítását és olcsóbbá tételét. Az önköltség csökkentése és az építkezési szerelési munkál minőségének megjavítása továbbra is az építészet fő kérdése marad. A terv méghatározza, hogy az építkezési költségeket hét é\ (Folytatás a 7. oldalon,) %-ban 245 502-528 235-240 122-127 166-172 180 129-237 200-212 179-182 195-199 185-194 JUJ SZÓ 6 * 1959. január 17.
