Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-29 / 28. szám, csütörtök

'Ň SZOVJETUNIÓ 1959-1965. ÉVI IVÉPGAZDA^ACÍFEJLESZTÉSÉWEK IRÁNYSZÁMAI Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszámolója az SZKP XXI. kongresszusán N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolóját tartja Elvtársak I A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. konqresszusla összeült, hogy megtárgyalja a Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfej­lesztésének ellenőrző számait. Kongresszusunk feladata, hogy megtárgyalja a Szovjetunió további kommunista építésének, az újabb gaz­dasági és kulturális fejlődésnek és a dolgo­zók életszínvonala emelésének programját. Nagyszerű program ez. Terjedelmére nézve páratlan a történelemben. A Szovjetunió hét­éves népgazdaságfejlesztési tervének óriási jelentőségét tekintve a KözDonti Bizottság 1956 szeptemberében tartott teljes ülése úgy döntött, hogy össze kell hívni Dártunk rend­kívüli kongresszusát e terv megtárgyalására. Három év telt el a XX. kongresszus óta. Ezekben az években szovjet hazánk szilárdan tovább haladt előre a kommunizmus felé vezető lenini úton, még jobban megszilárdí­totta hatalmát, növelte nemzetközi tekintélyét a béke és a níépek közötti barátság megszi­lárdításáért folytatott küzdelemben. A szov­jet nép kiváló sikereket ért el a párt XX. kongresszusa és a KözDonti Bizottság későbbi teljes ülései határozatainak megvalósításában, az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány- és a kultúra fejlesztésében. Jelentősen emelke­dett a városok és a falvak dolqozőinak élet­színvonala. Az elmúlt időszak igazolta a párt XX. kong­resszusa határozatainak történelmi jelentősé­gét mind a Szovjetunió kommunista építésé­ben, mind az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. A szocializmus világa ma oly szilárd, egységes és legyőzhetetlen, mint soha azelőtt. Döntően befolyásolja az emberiség fejlődésének egész irányát. Ezért méltán mondhatjuk, hogy a szocialista orszá­gok a világ haladásának élén menetelnek. Á Szovjetuniónak, a Kínai Népköztársaságnak és a szociallstk tábor többi országainak kiváló sikerei igazolják, milyen nagy tettekre képes a dolgozó nép, mely életének és sorsának teljes jogú urává vált. A szocialista országok törtiénelmi jelentő­ségű győzelmeiben testesül meg « marxizmus­leninizmus eszméinek nagy átalakító ereje. I. A szovjet nép Elvtársak! Lenin mindjárt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után pár­tunk programjának kifejtésekor a következő­ket mondotta: amikor megkezdjük a szo­cialista átalakításokat, világosan ki kell tűz­nünk magunk elé a c<élt, amely felé ezek az átalakítások végső fokon irányulnak, neve­zetesen a kommunista társadalomnak meg­teremtését ... (Lenin művei 27. kötet. 115. oldtel. Szikra kiadás). * Ez a nagy cél — a kommunizmus felépítése hazánkban, — lelkesítette mindig és lelkesíti ma is a szovjet népet újabb- és újabb győ­zelmekre. Népünk a párt és Központi Bizottsága ve­zetésével - melynek élén évek hosszú során át J. V. Sztálin állt - mély változásokat hajtott végre az ország iparosítása és a me­zőgazdaság kollektivizálása politikájának meg­valósításával. Pártunk és az egész szovjet nép minden útjában állő nehézséget leküz­dött, letörte az osztályellenség és ügynökei - a trockisták, jobboldali opportunisták, bur­zsoá nacionalisták és a továbbiak - ellenállá­sát. történelmi jelentősiégű győzelmet aratott és felépítette az új szocialista társadalmat. A múltban elmaradt hazánk erős szocialista, ipari-kolhoz-hatalommá vált. A Szovjetunió ma az ipari termelés terjedelmét tekintve európai viszonylatban az első helyen, világ­viszonylatban pedig a második helyen áll. Évről évre sikeresen teljesítjük népgazda­sági terveinket. Az ipari nyerstermelés 1913­hoz viszonyítva 36-szorta növekedett, ebből a termelőeszközök termelése 83-szorta, a gép­és fémforgácsolő szerszám gépgyártó ipar termelése pedig 240-szerte. A népgazdaság összes ágai sikeresen tel­jesítették 1958. évi tervüket. Az évi ipari ter­melés a tervezett 7,6 százalék helyett 10 százalékkal növekedett. A szövetségi köztár­saságok és a népgazdasági tanácsok is telje­sítették és túlteljesítették termelési tervü­ket. Nagy sikereket ért el a mezőgazdaság. Az építési-szerelési munkálatok általános ter­vét és a lakásépítési tervet is túlteljesítettük. A Szovjetunió 1958-ban körülbelül 55 millió tonna acélt olvasztott, 113 millió tonna kőola­jat fejtett és 233 milliárd kWóra villany­áramot fejlesztett. Ma már egy hónap alatt több acélt gyártunk és több kőolajat fejtünk, mint 1913-ban az egész év alatt. Minden há­rom napban annyi villanyáramot fejlesztünk, amennyit a forradalom előtti Oroszország egész év alatt termelt. Mindnyájan örülünk a gazdaságfejlesztés olvan kiemelkedő mutatójának, amilyen a nép­gazdasági beruházások növekedése. Az állami beruházások terjedelme a háború utáni évek­ben akkori árakban több mint 1 billió 600 milliárd rubelt tett ki. A beruházások csupán 1958-ban 235 milliárd rubelre rúgtak, tehát Ezek az eszmék megvilágítják a népek előtt a békéhez, a demokráciához és a haladáshoz, az emberiség fényes jövőjéhez vezető utat. Elvtársak! Kongresszusunkra 70 országból jöttek el a kommunista és munkáspártok küldöttségei. Enged.fék meg, hogy a kongresz­szus, az egész párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözöljem drága vendégeinket, a testvér marx-lenini pártok vezető ténye­zőit. nagy győgelme többre, mint az első és második ötéves terv évei alatt. A burzsoá közgazdászok és politikusok nem egyszer jósolgatták, hogy a népgazdaság há­ború utáni helyreállítása után a Szovjetunió kénytelen lesz lassítani gazdaságának fejlesz­tését. E jóslatok azonban szappanbuborékként szertefoszlottak. A szovjet gazdaság gyors ütemben tovább fejlődik. Az ipari termelés nagy terjedelmét és gyors ütemét a tudomány és a technika legújabb vívmányainak nagyszabású felhasználásával értük el. A népgazdaság valamennyi ágában elért állandó műszaki haladás mindenekelőtt a villanyosítás és gépgyártás, főként a fém­forgácsoló szerszámgép és műszergyártás fejlesztését, a termelés teljes gépesítése és automatizálása eszközeinek, a rádioelektroni­kának és elektrotechnikának fejlesztését biz­tosítja. Csak a legutóbbi három év alatt több mint 4500 legúja )b típusú gépet, gépezetet és műszert konstruáltunk és honosítottuk meg a termelésben. A műszaki haladás és az országos népi szocialista munkaverseny alapján állandóan fokozódik a munka termelékenysége. Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1958­ban 1913-hoz viszonyítva körülbelül tízszer­te fokozódott, és emellett még tekintetbe ve­endő a jelentősen lerövidített munkaidő. A munka termelékenysége egy dolgozóra át­számítva tavaly 1940-hez viszonyítva 2,6-szo­rosan. az építészetben pedig 2,4-szeresen fo­kozódott. A népgazdaság fejlődését meggyorsító fon­tosabb tényező az ipar és az építészet irá­nyításának átszervezése volt. A népgazdasági tanácsok tevékenységének aránylag rövid ideje alatt megmutatkoztak ez ipar új irá­nyítási formájának nagy előnyei, és a ter­melés irányítása konkrétabbá vált. Meggyor­sult az ipari termelés növekedésének üteme, megjavult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek kihasználása, fokozódott a munkások, mérnökök és műsza­kiak aktivitása és kezdeményezése, még na­qyobb lendülettel bontakozódott ki a szo­cialista munkaverseny. Kedvező feltételek alakultak a szakosítás és kooperálás tovább­fejlesztésére. A tervüket nem teljesítő vál­lalatok száma ez alatt az idő alatt több mint a felével csökkent. A népgazdasági tanácsok munkájának első éve alatt az ipari termelés növekedése az előző évvel sz'emben 17 milliárd rubellel volt nagyobb. Az ipari termelés munkatermelé­kenysége fokozásának és önköltségei csök­kentésének tervét az 1957-1958. években túl­teljesítették. Az önköltségcsökkentés révén elért általá­nos terven felüli megtakarítások 1958-ban több mint 10 milliárd rubelt tettek ki. Am megjegyzendő, hogy még mindig vannak le­maradó válialafaink, melyek nem teljesítik a tervfeladatofcat. Továbbra is állandóan tö­kéletesítenünk kell a termelés irányítását, fel k'ell tárnunk és ki kell küszöbölnünk az ipar munkájának fogyatékosságait és még job­ban ki kell használnunk az összes tartaléko­kat. Hazánk ragyogó sikereket ért el a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztésében. Az SZKP KB tavaly decemberi teljes iilésén összegez­tük a mezőgazdaság fejlesztésében a legutób­bi öt év alatt elért eredményeket, bíráltuk a fogyatékosságokat és kitűztük a mezőgaz­dasági termelés továbbfejlesztésének fő fel­adatait. Ez a teljes ülés lényegében a párt politikai jelentése volt a népnek a mező­gazdaság gyors fejlesztésére a legutóbbi öt év folyamán tett intézkedések teljesítéséről. Köztudomású*hogy a múltban komoly fo­gyatékosságok és hibák fordultak elő a me­zőgazdaság irányításában. Sok kolhoz évekig gazdaságilag gyenge volt. A mezőgazdasági termelés növekedése meglassult és színvonala nem elégítette ki az országnak élelmiszerben és mezőgazdasági nyersanyagban fokozódó szükségleteit. Mezőgazdaságunk akkor nehéz helyzetben volt, melynek esetleges veszélyes következ­ményei lefékezhették a szovjetország kom­munizmus felé való előrehaladását. Pártunk a KB 1953. szeptemberi teljes ülésén, vala­mint a KB további teljes ülésein és a párt XX. kongresszusán élesen bírálta a mező­gazdaság irányításában előfordult hibákat és elhárított az útból mindent, ami gátolta a kolhozok és szovhozok fejlődését s kitűzte a mezőgazdaság gyors fellendítésének prog­ramját. A pártnak, a munkásosztálynak, a kolhoz­parasztságnak és a szovjet értelmiség tagjai­nak nagy erőfeszítést kellett tenniük a me­zőgazdaság elmaradottságának leküzdésére és továbbfejlesztésére. A párt nagy szervező és politikai munkát fejtett ki a tömegek köré­ben. Megoldotta a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb gazdasági kérdé­seit. Visszaállította az összes falusi dolgozók­nak a mezőgazdasági- termelés növelésében való anyagi érdekeltsége elvét. Szakemberek, gépesítők és vezető dolgozók kádereivel erő­sítettük a kolhozokat és szovhozokat. A me­zőgazdaság sok százezer traktort, kombájnt és ook millió különféle qépet és szerszámot kapott. Az állami mezőgazdasági beruházások körülbelül 100 milliárd rubelt tettek ki ez elmúlt öt év alatt. A szovjet dolgozók sok millió hektár szűz­földet műveltek meg a Központi Bizottság felhívására. A szovjet nép ezzel hőstettet haj­tott végre. A KB decemberi teljes ülésén megállapítottuk, hogy a szűzföldek megműve­lésével hazánk a legutóbbi öt év alatt egy milliárddal több pud qabonát termesztett és nemcsak a szűzföldek megművelésére for­dított összes kiadásokat fedezte, hanem a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügy­minisztérium adatai szerint több mint 18 milliárd rubel tiszta jövedelemre tett szert. Az egész szovjet nép által helyeselt és tá­mogatott pártintézkedések sikeres teljesítése lehetővé tette, hogy rövid időn belül behoz­zuk a mezőgazdaság lemaradását és megszi­lárdítsuk a kolhoz- és szovbozgazdasáqot, végrehajtsuk a gép- és tnaktorállomások át­szervezését és bevezessük a mezőgazdasági termékek felvásárlásának úi rendszerét és feltételeit Mint a KB decemberi teljes ülése megál-' lapította, a párt által kidolgozott és a mező­gazdaság továbbfejlesztésére megvalósított in­tézkedések valóban forradalmi jelentőségűek és gyönyörű eredményeket hoznak hazánknak. 1958-ban 3 milliárd 500 millió pud gabonát, tehát egy milliárd 600 millió púddal többet vásároltunk fel, mint 1953-ban. A legutóbbi ötéves tervben az előző ötéves tervhez vi­szonyítva 39 százalékkal növekedett az évi átlagos gabonatermés. Elvtársak, ez nagy ovő­zelem. A többi mezőgazdasági termény, főként a cukorrépa és a gyapotcserje termesztésében is nagy sikereket értünk el. 1958-ban több mint 54 millió tcmna cukorrépát takarítottunk be, tehát kétszer annyit, mint 1953-ban. A gyapottermesztők tavaly 4 millió 400 ezer tonna nyersgyapotot takarítottak be és adtak át az államnak. Hazánk még sohasem vásárolt fel ennyi nyersgyapotot. Különösen kiváló sikereket értünk el az állattenyésztés fejlesztésében. Köztudomású, hogy az SZKP KB 1955 januári teljes ülésén kitűzött feladatokat — a kolhozokban a fejési átlagnak 1960-ig 1700 kg-ra való növelését és 1,8-szer annyi tej felvásárlását — már 1957-ben teljesítettük és túlteljesítettük, te­hát a tervezett hat év helyett már három év alatt. Az állati termékek felvásárlása 1958-ban 1953-hoz viszonyítva a következőképpen nö­vekedett: a tej több mint kétszerte, a hús több mint 56 százalékkal, a gyapjú 60 száza­lékkal. A társadalmi termelés növekedése és a felvásárlási árak rendszerének módosítása alapján jelentősen növekedett a kolhozok jö­vedelme. A Szovjetunió ma sokoldalúan fejlett ha­talmas iparral, közlekedéssel és tökéletesen gépesített szocialista mezőgazdasággal ren­delkezik. Állandóan gyarapodik az ország társadalmi gazdagsága és nemzeti jövedelme. A szovjet hatalom fennállása óta a nemzeti jövedelem egy lakosra számítva 16-szorta nö­vekedett. A szocialista gazdaság általános fejlődésé­nek és a munkatermelékenység fökozódás'áYiak­alapján a szovjet nép anyagi életszínvonala is állandóan emelkedik. A munkások és alkal-' mazottak reáljövedelme 1958-ban 1940-heť viszonyítva úgyszólván kétszeresére növeke­dett, a parasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra átszámítva több mint kétszeresen növekedett. Évről évre egyre több eszközt fordítunk a dolgozók anyagi és szellemi szük­ségleteinek kielégítésére. Általánosan ismer­tek azok az intézkedések, amelyeket a Párt* és a kormány az utóbbi időben - főként pártunk XX. kongresszusa után — a szovjet nép anyagi életszínvonalának emelésére foga­natosított. , Elvtársak! Hazánk összes nemzeteinek és nemzetiségeinek kultúrája rendkívül felvi­rágzott. A fő- és középiskolai szakképzettsé­gű szakemberek száma népgazdaságunkban ma körülbelül 7 és félmillió, tehát 39-szer annyi, mint 1913-ban. A szovjet főiskolákon körülbelül négyszer annyi diák tanul, mint Angliában, Franciaországban, Nyugat-Német­országban és Olaszországban együttvéve. Ha­zánk főiskoláiból körülbelül háromszor annyi mérnök kerül ki, mint az USA főiskoláiból. Állandóan növekszik a szovjet művészet és irodalom szerepe a dolgozók kommunista ne­velésében. A Szovjetunióban létrejöttek a tudomány­és a technika alkotó módon való fejlesztésé­nek, az új felfedezéseknek és találmányoknak korlátlan feltételei. Az 1950-1958. években körülbelül 10 millió találmányt és újítási javaslatot hasznosítottunk népnazdaságunkban, melyek elősegítették a technika fejlődését, a termelés önköltségeinek csökkenését és a dolgozó milliók munkafeltételeinek meg­javulását. E javaslatoknak a termelésben való meghonosításával szerzett megtakarítások kö­rülbelül 24 milliárd rubelt tettek ki a leg­utóbbi három évben. A szovjet tudósok, konstruktőrök és mér- ' nökök nagy érdemeket szereztek hazánkban. Méltóképpen hozzájárulnak az egész nép ügyéhez — a kommunizmus építéséhez Vi­lághírűek a szovjet tudorrlinynak az atom­fizika és atomenergia, a lökhaitásos repülő­gépszerkesztés és rakétatechnika terén elért sikerei. Jelentős sikereket értünk el a ter­monukleáris energia békés felhasználásának megoldásában. A Szovjetunióban bevezettük az interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Tudósaink és az egész nép fényes győzel­me, a Szovjetunió fejlődés/magas fokú ipari­műszaki színvonalának jellegzetes muta­tója volt a Föld első mesterséges holdjainak 1957-ben történt sikeres kilövése. Az egész világ lelkesedéssel ünnepelte ezt a győzelmet, mint a történelemben a termé­szet ember általi leigázása korszakának, a világűr uralása korszakának kezdetét. E győ­zelem történelmi jelentősége abban rejlett, hogy az egész világ színe előtt bebizonvította a szocialista rendszer hatalmas alkotóerejét. (Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZÓ 3 * 1051 0 ianuár 24. I

Next

/
Thumbnails
Contents