Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-29 / 28. szám, csütörtök

A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztésének irányszámai (Folytatás a 3. oldalról) A szovjet tudósok, konstruktőrök, mérnökök és munkások az 1959-es év — a hétéves terv első éve - első napjaiban újabb világtörténelmi jelentőségű győzelmet arattak, amikor sok lépesőzetű űrrakétát lőttek ki a Hold térségébe. Hazafias büszkeség tölti el a szovjet embereket hazájuk iránt, mely a jelenkori tudományos és műszaki haladás élén halad és utat tör a jövőbe. Az egész haladó emberiség velünk együtt örvend e tudományos győzelemnek. Még a szocializmus ellenségei is a megdönthetetlen tények láttán kénytelenek voltak elismerni a kozmikus korszak nagy sikerét, a Szovjetunió új diadalát. A Föld első mesterséges bolygóinak létrehozása hazánkban és a szovjet űrrakéta kilövése, mely a naprendszer első mesterséges bolygójává vált, egész korszakot jelent az emberiség tudományos ismereteinek kialakulásában. A kommunista építés korszakának messzeszárnyaló eseménye ez. Hogy is ne örülnénk mi szovjet emberek e sikereknek! A Föld első mesterséges bolygója szovjet bolygó volt; a naprendszer első mesterséges bolygó.fa szovjet bolygó, mely a világűr végtelen térségében büszkén hordozza a Szovjetunió felségjelét viselő zászlót a következő felirattal: „Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. 1959. január". Küldött elvtársak! Pártunk és az egész szovjet nép rendkívül nagyra becsüli azt a jelentős tényt, hogy a tudományos és kutató intézetek, konstruktőrirodák, üzemek és kutatószervezetek munkaközösségei a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongreszszusának tiszteletére soklépcsőjű űrrakétát bocsátották fel a Hold térségébe. Engedj'ék meg, hogy a kongresszus díszemelvényéről az önök nevében, a párt és a szovjet nép nevében gratuláljak az új, bolygóközi repülőútakra készült rakéta alkotóinak nagy győzelmük alkalmából, s mély elismerésemet és hálámát fejezem ki, tiszta szívből jó egészséget és újabb alkotó sikereket kívánjak nekik szovjet hazánk dicsősége, a kommunizmus győzelme nevében. A szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésiében, a dolgozók létfeltételeinek megjavításáért folytatott küzdelemben óriási sikereket értünk el. Azért érhettük el őket, mert a kommunizmus építése az egész nép, minden öntudatos szovjet ember ügyévé vált. A kommunista pártnak és a szovjet kormánynak az utóbbi években végrehajtott, a gazdaság újabb fellendülését biztosító intézkedései serkentették a tömegek politikai és munkaaktivításának további fokozódását és még jobban megszilárdították a munkásparaszt-szövetséget — a szovjet állam rendíthetetlen alapját. Ezek az intézkedések a Szovjetunió szabad, egyenjogú és független népei testvéri barátságának további szilárdulását eredményezték. Évről évre egyre jobban szilárdul a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a dolgozók soknemzetiségű állama, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége. A lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése és a kölcsönös testvéri segítség oda hatottak, hogy a múltban gazdasági és kulturális téren elmaradt nemzetiségi köztársaságok ma korszerű iparral, gépesített nagy mezőgazdasággal, iskolák, tudományos, kulturális és népművelési intézmények nagykiterjedésű hálózatával és számbelileg tekintélyes szakképzett káderekkel rendelkeznek. Az utóbbi években jelentősen bővültek a szövetségi köztársaságok jogai, ami a szovjet demokrácia további fejlődését jelenti és lehetővé teszi minden egyes köztársaság még gyorsabb gazdasági és kulturális fejlődését. Elvtársak! A kommunista párt sziklaszilárd egységben és a múltban soha el nem ért alkotóenergiával telve nyitja meg XXI. kongresszusát. A Szovjetunió belpolitikai és nemzetközi helyzete sohasem volt olyan szilárd, mint ma. Hazánk népei alkotó munkájukkal következetes és elszánt harcot vívnak a béke megőrzéséért, az országok közötti baráti együttműködés és kölcsönös megértés szilárdításáért és fejlesztéséért. A békeszerető népek teljes mértékben helyeslik -és támogatják ezt a harcot. A Szovjetunió, a szocializmus legyőzhetetlen tábora, mely minden feltétellel rendelkezik az agresszív erők megfékezésére, a békének és a népek biztonságának hatalmas védőpajzsa. t A kommunista építésben és a népek Itékeharcában nagy sikereket értünk el, de ne feledkezzünk meg Lenin örökéről: sohasem szabad megelégednünk az elértekkel. Előre kell haladnunk, új sikerekre, új győzelmekre kell törekednünk. II. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladatai Elvtársak! A szovjet nép a párt vezetésével olyan magaslatokat ért el, olyan hatalmas átalakításokat valósított meg a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden terén, amelyek lehetővé teszik, hogy hazánk új, nagyon fontos szakaszába, a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépjen. Ennek az időszaknak legfontosabb feladatai: 8 kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további szilárdítása, s egyúttal a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mihél teljesebb mérvű kielégítése. Gyakorlatilag meg kell valósítanunk a történelmi feladatot: utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termékek termelésében. E ifeladatok teljesítésére olyan időre van szükség, amely túllépi a hétéves terv kereteit. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1957. novemberében tartott jubileumi ülésszakán kitűzték a Szovjetunió termelőerői fejlesztésének 15 évre vonatkozó legfőbb irányvonalát. A hétéves terv hazánk gazdasági és kulturális fejlesztése eme távlati tervének legfontosabb része. Melyek a fő feladataink a legközelebbi hét évben? Gazdasági téren az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a termelés olyan növekedésének elérése valamennyi gazdasági ágban a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, hogy lehetővé váljék a döntő lépés a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésére és a Szovjetunió győzelmének biztosítására a tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben. Az ország gazdasági erejének megszilárdítása, további műszaki haladás a népgazdaság valamennyi ágában és a társadalmi munka termelékenységének állandó fokozódása kell, hogy biztosítsa a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. Politikai téren — a szovjet szocialista rendszernek, a szovjet nép egységének és tömörültséqének to^ábbszilárdítása. a szovjet demokráciának, a széles néptömegek aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztése a kommunista társadalom építésében, a közszervezetek funkcióinak bővítése az állami fontosságú kérdések megoldásában, a párt- és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének növelése, a munkás-parasztszövetségnek és hazánk népei szövetségének sokoldalú szilárdítása. Ideológiai téren — a párt eszmei-nevelő munkájának hatékonyabbá tétele, a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista öntudatosságának növelése, a kommunista munkaviszony, a/szovjet hazafiság és nemzetköziség szellemében történő nevelés, az emberek tudatában megrögzött kapitalista csökevények leküzdése és a polgári ideológia elleni küzdelem. A nemzetközi kapcsolatok terén — a békének és a népek biztonságának megőrzésére és megszilárdítására irányuló külpolitika következetes érvényesítése a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekednünk kell a „hidegháború'' megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére, általánosan szilárdítanunk kell a szocialista világrendszer és a testvérnépek közösségét. Az előttünk álló hét év alapvető problémája a maximális időnyerés kérdése a szocializmus és a kapitalizmus békés gazdasági versenyében. A Szovjetunió gazdasági építésének programja ismét szembetűnően igazolja, hogy a szovjet gazdaság az elkövetkező hét év folymán csak úgy, mint azelőtt, békés irányban fog fejlődni. Továbbra is következetesen folytatjuk a lenini békepolitikát Elvtársak! Pártunk nagy életadó ereje és legyőzhetetlensége a párt és a tömegek megbonthatatlan kapcsolatában rejlik. A párt az utóbbi években következetesen az egész nép elé vitára bocsátotta a kommunista építés legfontosabb kérdéseit. A KB novemberi teljes ülése után országszerte nagyszabású kongresszusi vita indült meg a Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztésének ellenőrző számairól. Ä vitában országos viszonylatban több mint 968 ezer gyűlést tartottak •'áz üzemekben és építkezéseken, a kolhozokban és szovhozokban, a tudományos intézetekben és iskolákon, a hadsereg és a tengerészet alakulataiban és a szovjet intézményekben. A gyűléseknek több mint 70 millió résztvevője volt. A gyűléseken 4 millió 672 ezer elvtárs tett megjegyzést, kiegészítő és egyéb javaslatot. Ezenkívül a központi és helyi párt- és szovjet szervek, a lapok, folyóiratok, a rádió- és a televízió szerkesztőségei több mint 650 ezer levelet és cikket kaptak a dolgozóktól, melyek javaslatokat és hozzászólásokat tartalmaztak az ellenőrző számok téziseinek egyes részeivel kapcsolatban. Több mint 300 ezer hozzászólást közöltünk. Nagyon aktívan és tárgyilagosan tárgyalták meg az ellenőrző számokat a területi és kerületi pártkonferenciákon és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. A dolgozók gyűlései, a pártkonferenciák és kongresszusok megmutatták, hogy pártunk, az egész szovjet nép egyöntetűen jóváhagyta az irányszámokat és hazánk kommunista építésének nagyszerű programjaként lelkesedéssel fogadta a hétéves tervet. A dolgozók hozzászólásaikban elszántságukat fejezték ki, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. A pártkongresszus előkészítését és az ellenőrző számokról folyó össznépi vitát jó szovjet hagyományok szerint az állami tervek és feladatok határidő előtti telejsítéséért indult szocialista munkaverseny nagy fellendülése kísérte. Beszámolómban nem részletezhetem aprólékosan a tézisekről folyó vita során előterjesztett számtalan javaslatot. E javaslatok azt tükrözik: a szovjet emberek törődnek azzal, hogy hazánk sikeresen továbbfejlessze gazdaságát és kultúráját, hogy népünk élete napról napra szebb legyen. Sok javaslatban felvetették államunk gazdaságfejlesztésének nagy problémáit. A termelőerők elhelyezésének, a népgazdaság egyes ágaiban eszközlendő beruházások legcélszerűbb irányzatának kérdéseit és egyéb kérdéseket érintettek. A pártkonferenciák és kongresszusok, melyeken nagyszabású vita folyt a legkomolyabb javaslatokról, elismerték a komoly, figyelemre méltó javaslatokat. E javaslatokat tekintetbe veszik a köztársaságok és területek népgazdasági terveiben és egy részük az ország hétéves tervében is visszatükröződik. Megállok a tézisekről folytatott vita során elhangzott egyes javaslatoknál. A kuznyecki kohászati kombinát állandó termelési értekezlete megtárgyalta a vállalat fejlesztésének az elkövetkező hétéves tervből eredő távlatait és komoly megjegyzéseket fűzött a kombinát fejlesztésének előzetes tervéhez. Tervbe volt véve, hogy a kohászati kombinátban hét év alatt 17 százalékkal növelik az acéltermelést, míg a hengerelt acélgyártási kapacitásoknak a tervjavaslatban kitűzött fejlesztése az acélgyártásnak körülbelül 42 százalékos növelését tette lehetővé. A tervjavaslatban tehát nem volt összhang az acélgyártás kapacitásainak és a hengerelt gyártmányoknak növekedése között. A termelési értekezlet azt javasolta, vegyék a kuznyecki kombinát fejlesztési tervébe egy acélfinomító részleg építését, ami lehetővé teszi a hengerde kapacitásának teljesmérvű fokozását és évente több százezer tonna acél és hengereltárú terven felüli gyártását. A részleg építése háromszorta olcsóbb lesz, mint egy azonos kapacitású Martin-részleg építése s rövidebb időn belül fejeződhet be. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága megtárgyalta és jóváhagyta ezt a nagy népgazdasági jelentőségű tervet. A kuznyecki kohászati kombinát egy 1 millió 200 ezer tonna évi kapacitással dolgozó acélfinomító és egy nagy oxigénállomás építését tervezi. Ezzel kapcsolatban a kombinát acéltermelése hét év alatt az eredetileg tervezett 17 százalékos növekedés helyett 48 százalékkal növekszik majd. Lomako elvtárs, a krasznojarszki népgazdasági tanács elnöke, Kokarjev elvtárs, a krasznojarszki kerületi pártbizottság titkára és Zubkov elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő, a termelőerők tanulmányozására létesült tanács krasznojarszki komplex expedíciódnak főnöke javaslatot tettek, mely szerint a hétéves tervben be kell vezetni a fejtést a nagy geológiai készletekkel rendelkező Angara-Pit-i vasércmedencében. E medence vasérckészletei kedvező fekvésüek s ez lehetővé teszi a legtakarékosabb felszíni módszerrel és más lelőhelyek érckészletéhez viszonyítva kevesebb beruházási költséggel történő fejtésüket. Számításaik szerint egy tonna nyersérc ára olcsóbb lesz, mint a hakaszi, kemerovi területről és az altája kerületből származó ércé, melyek az épülő nyugatszibériai kohászati üzemet szolgálják majd, s így az Angara-Pit-i ércből nyert nyersvas országos viszonylatban a legolcsóbb lesz. A krasznojarszki elvtársak javaslata nagyon érdekes. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága feladatul kapta annak részletes tanulmányozását, milyen célszerűen rövidítsük le a krasznojarszki kerület vasérclelőhelyein bevezetendő fejtés megkezdésének határidejét, s erről azután tájékoztassa a kormányt. Kunajev elvtárs, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke s e köztársaságban még sok más elvtárs azt javasolták, hogy Közép-Kazahsztán vízellátásának problémáját a 450 km hosszú Irtis — Karaganda csatorna építésével oldjuk meg. E kérdés komoly figyelmet érdemel, és a Szovjetunió Állami Tervbizottsága a Kazah SZSZK Minisztertanácsával karöltve köteles figyelmesen felülvizsgálni, megfontolni az építkezés gazdaságosságát, s ezt véleményezni. V. Uvarov professzor a Pravdában írt cikkében érdekes kérdést érintett. Adatokat közölt a gázturbinák alkalmazásának nagyfokú hatékonyságáról a népgazdaság egyes ágaiban, s azt javasolja, hogy meg kell gyorsítani a nagy hőerőművek és a vasúti közlekedésre, gázvezetékekre s más célokra szolgáló gázturbinás aggregátok számára készülő, nagy teljesítőképességű gázturbinák tervezését és gyártását. Nagyon sok rendkívül érdekes kérdés, melyekről a tézisekről folyó vitában szó esett, a gépipart, a kohászati termelést, a tüzelőanyag, vegyi-, könnyű- és élelmiszeripart, a növénytermesztést és állattenyésztést, valamint a népgazdaság többi ágait érintette. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága és a többi központi szervek kötelesek alaposan felülvizsgálni e javaslatokat, megállapítani gazdasági hatékonyságukat. Tekintetbe kell venniök mindent, ami értékes, és ezt fel kell használni a hétéves terv végleges kidolgozásában. A javaslatok másik csoportja helyi jellegű kérdéseket érintett. E javaslatokat a helyi szervek érvényesíthetik, s nekik kell őket meg is valósítani, A dolgozók sok ötletet vetettek fel a vállalatok termelésének megszervezésével és technológiájával, a technika kihasználásával, a takarékosabb nyersanyagfogyasztással kapcsolatban, bírálták a fogyatékosságokat, konkrét javaslatokat tettek a vállalatok, építkezések, kolhozok és szovhozok munkájának megjavítására. Nagyon sok becses javaslat érkezett be. A helyi szervek feladata, hogy részletesen felülvizsgálják e javaslatokat és meghatározzák ésszerű tartalmuk lehető leggyorsabb megvalósításának módját. A harmadik csoportot az ellenőrző számokba meg nem jelölt új bányák, üzemek, gyárak, ércbányák és más vállalatok építésére tett javaslatok képezik. Többségük alapjában helyes, de ilyen javaslatok n^m valósíthatók meg a mostani hétéves tervben, mivel további jelentős beruházásokat igényelnek. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a köztársaságok állami tervbizottságai, a népgazdasági tanácsok és a helyi szervek azonban kötelesek e javaslatokat felülvizsgálni és tekintetbe venni a hétéves terv feladatait túllépő távlati terv összeállításában. Engedjék meg, elvtársak, hogy az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében mély megelégedésünket fejezzem ki a Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztésének ellenőrző számairól szóló beszámoló téziseiről folytatott össznépi vita lefolyásával és köszönetet mondjak mindazoknak az elvtársaknak, akik a kongresszus előtti vitában részt vettek. A vita rendkívül gazdag anyagot eredményezett a hétéves terv számos adatának rögzítésére és hazánk további gazdaságfejlesztési távlati terveinek kidolgozására. A szocialista ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdései Elvtársak! Az ellenőrző számok feltételezik, hogy minden iparágban és főként a nehéziparban gyorsan fejlődik és nagy abszolút növekedést ér el a termelés. Az ipari nyerstermelés terjedelmének 1965ben körülbelül 80 százalékkal kell növekednie az 1958. évhez viszonyítva, ebből az A csoportnak (termelőeszközök termelése) 85—88 százalékkal, a B csoportnak (közszükségleti cikkek termelése) 62 — 65 százalékkal. Ez rendkívül nagy növekedés. Az ipari termelés terjedelmének bővülése a hétéves terv folyamán felér majd a termelés legutóbbi 20 év alatt elért növekedésével. A tézisek részletezik a hétéves terv számadatait. Engedjék meg, hogy csak a legfontosabb iparágak fejlesztésének fő irányzataival és minőségi változásaival foglalkozzam. Elsősorban a vaskohászat és színes fémkohászat fejlesztéséről kell beszélnünk. A nyersvasgyártásnak 1965-ben el kell érnie a 65—70 millió tonnát, az acélgyártásnak a 86—91 millió tonnát, a hengereltárú termelésének a 65 — 70 millió tonnát. A színes és drágafémek gyártása többszörösére növekszik. A vas- és színes fémkohászati vállalatok építésére és korszerűsítésére többet kell befektetni, mint az elmúlt harminc év alatt. Ugyanakkor a vaskohászati beruházások 67 százaléka és a színes fémkohászati beruházásoknak körülbelül 60 százaléka a működő vállalatok bővítésére és korszerűsítésére irányul. Ezeknek a vállalatoknak kell szolgáltatniok a tervezett nyersvas-, acél- és hengereltárü-többletnek több mint háromnegyed részét. A magnltogorszki kombinát egymaga 5 millió 200 ezer tonnáról évi 8 és félmillió tonnára növeli a hétéves terv végéig a hengerelt áruk termelését. Az eszközöket is a legelőnyösebben használjuk fel. Míg a karagandai kohászati üzem építésében az egy tonna nyersvasra fordított beruházások 2347 rubelt tesznek ki, a magnitogorszki kombinát kibővítésénél ez az összeg csak 1947 rubelt tesz ki. Az új- és korszerűsített kohászati vállalatokban jelentősen fokozódniok kell az aggregátok egységkapacitásainak. Felépülnek a világ legnagyobb, 2000 és 2286 köbméter térfogatú nagyolvasztói, 500 és több tonna teljesítőképességű Martin-kemencék, 80 és 180 tonna befogadóképességű villanykemencék, folyamatosan automatizált, évi 3-4 millió tonna teljesítőképességű hengersorok és további aggregátok épülnek. Az elkövetkező hétéves tervben új, nagyfokúan hatékony technológiai folyamatok széleskörű alkalmazását tervezzük. A földgáz és az oxigén kihasználásának új üzemrendszerére kell például áttérnie több mint 50 nagyolvasztónak és nagyszámú Martin- és hevítőkemencének. A nikkel-, réz-, ólom- és horganyfeldolgozó iparban jelentős terjedelemben fogjuk alkalmazni az oxigént. Ennek alapján a nagyolvasztók termelékenysége 8 — 10 százalékkal, a Martin-kemencéké 20-30 százalékkal fokozható. A termelés minőségének fokozása érdekében a kohászati munka folyamatokban a Vacuum-technikának, a hengerelt acél hőkezelésének és más módszereknek széleskörű alkalmazását tervezzük. A népgazdaság gyors növekedése változásokat eredményez a kohóipari termelés szerkezetében. Az energetika, a vegyi-, kőolaj- és gázipar fejlődése megköveteli az acélcsövek gyártásának növekedését. Ezzel kapcsolatban a hengerelt árugyártás hét év alatti 53-63 százalékos növekedése mellett a csőgyártás több mint kétszeresére növekszik és jelentősen bővül az acéllemezek gyártása. A gépipar műszaki színvonalának emelése, az automatizálás fejlesztése és a különleges acél- és öntvényfajták gyártásának megfelelő növelése érdekében jelentősen ki kell bővülnie az elektrokohászatnak, a vasötvözetek iparának (Folytatás a 5. oldalon) TJ.T SZŐ 4 * 1959. január 29.