Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-29 / 28. szám, csütörtök

AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) 12 — 13 kg-ra emelkedik és így a Szovjetunió megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat. Annak érdekében, hogy a Szovjet­unióban növeljék a ruhaanyag, a tex­til, a.lábbeli és más közszükségleti árucikkek termelését, különösen gyors ütemben kell bevezetni az új technológiát, alkalmazni kell az új, hatékonyabb gépeket és az új nyers­anyagokat. A könnyű- és élelmiszer­ipar üzemeit az elkövetkező hét­éves tervben főleg Közép-Ázsia, Ka­zahsztán, az Ural és Szibéria új gaz­dasági vidékein fogják felépíteni. Az élelmiszeripari üzemeket főleg a mezőgazdasági területeken helyezik el, hogy tőszomszédságukban legye­nek a nyersanyag-források. Kiŕil Mazurov, Beloruszia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt óriási sikereket ért el és a szocialista tábor országaival együtt létrehozta az # imperialista erőket sakkban tartó hatalmas béke­frontot. Az egész szovjet nép lelkesen tá­mogatta a XX. kongresszuson kitű­zött irányvonalat és a megszabott feladatok gyakorlati teljesítését. Csupán a szakadárok szánalmas, le­leplezett csoportja akarta ezt meg­akadályozni. A kommunista pártnak a lenini nemzetiségi politika elvein alapuló intézkedései hozzájárultak a nem­zetek közötti barátság megszilárdí­tásához és a nemzeti köztársaságok fejlesztéséhez. Mazurov bejelentette, hogy 13 évvel a második világháború után Beloruszia ipari termelése 16­szorosára emelkedett és a háború előtti színvonalnak majdnem három és félszeresét teszi ki Mazurov a továbbiakban arról be­szélt, hogy Beloruszia Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa meg­tárgyalta Hruscsov beszámolójának téziseit a Szovjetunió népgazdasága 1959-1965. évi fejlesztésének irány­számairól és azokat egyöntetűen jó­váhagyta. A szovjet emberek nagy örömmel és büszkeséggel fogadták Nyikita Hruscsovnak, az SZKP KB első titká­rának beszámolójában azt a kijelen­tést, hogy a szocializmus a Szov­jetunióban nemcsak teljes mérték­ben, hanem véglegesen is győzelmet aratott. A szovjet népet semmi sem állíthatja meg a kommunizmus telé vezető úton, A kongresszus küldöttei lelkes tapssal fogadták Wladyslav Gomulká­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elsó titkárának felszólalását. Az önök pártjának mindegyik kongresszusa jelentős eseménye az egész világ munkásmozgalmának és az egész emberiségnek — mondotta Comulka. A jelenlegi rendkívüli kongresszus még inkább magára vonja a világ minden haladó erőinek figyelmét, mint olyan kongresszus, amely új korszakot nyit a kommu­nizmus építésében, a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés versengésében. Biztosak lehetünk abban, hogy a szovjet nép megvalósítja a népgaz­daság fejlesztésének hétéves prog­ramját és saját, valamint az egész emberiség érdekében felépíti a kom­munizmus hatalmas anyagi-műszaki bázisát. W. Gomulka arról beszélt, hogy a Szovjetunió népgazdaság fejlesztési tervének megvalósítása meggyorsítja a szocialista tábor valamennyi orszá­gának fejlődését. A szocialista tábor minden egyes államának fellendülése megkönnyíti a többi testvérország előrehaladását. Gomulka a Szovjetunió külpolitiká­jával kapcsolatban kijelentette, hogy az egész lengyel nép teljes mérték­ben támogatja a Szovjetuniónak a berlini kérdéssel és a Németország­gal kötendő békeszerződéssel kap­csolatban tett javaslatait. Küldöttségünk nagy érdeklődéssel hallgatta meg a kommunista pártok és a szocialista országok közötti kölcsönös kapcsolatokról szóló elve­ket, — mondotta — amelyeket az SZKP XXI. kongresszusán előadott beszámolójában N. Sz. Hruscsov elv­társ említett. Ezek az elvek szük­ségesek és hasznosak Teljes mér­tékben összhangban állnak a hatal­mas erőt jelentő nemzetközi kom­munista mozgalom jelenlegi helyze­tével. A Hruscsov elvtárs által megmagyarázott álláspont még in­kább megszilárdítja a nemzetközi kommunista mozgalmat, amely az egyenlőség, a testvériség és a szu­verenitás lenini elveire támaszkodik. Ez az állásfoglalás csapást mér a marxizmus-leninizmus revizionista szakadárjaira. Wladislaw Gomulka éltette az egész világ kommunista mozgalmának egy­ségét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak elvtársi együttműködését és a nemzetek közötti barátságot. Wladyslav Gomulka - felszólalásával befejeződött a kongresszus délelőtti ülése. * * * Január 28-án két órás szünet után megkezdődött az SZKP XXI. kong­1 resszusának délutáni ülése. A délu­táni ülésen folytatódott a vita Hrus­csov elvtársnak a Szovjetunió 1959 ­1965-évi népgazdaságfejlesztésének irány számairól tartott beszámolójá­ról. A délutáni ülésen elsőnek Nyikolaj Beljajev, Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Emlékest R. Luxemburg és K. Liebknecht tiszteletére Felhívás az egész világ asszonyaihoz (ČTK) - A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség irodája felhívás­sal fordul az egész világ asszonyai­hoz. A felhívásban többek között a következő áll; „Március 8-án, a nemzetközi nő­napon kifejezésre juttatjuk kívánsá­gainkat, síkra szállunk jogainkért és megünnepeljük elért sikereinket... Azt akarjuk, hogy az emberiség bé­kében élvezhesse munkája gyümöl­cseit és a tudomány vívmányait. Ezen igazságos törekvések valóra váltásának legnagyobb akadálya a fegyverkezési verseny és különösen az atomfegyverkezés. Mi, nők nem tűrhetjük, hogy annyi erőt, annyi lelki és anyagi értéket pazaroljanak erre az őrült fegyverkezésre. Azt akarjuk, hogy vessenek véget minden háborúnak. Ezért legsürgetőbb kö­vetelményünk: szüntessék be a tö­j megpusztító fegyverekkel végzett kí­| sérleteket, tiltsák meg az atomfegy­verek használatát és hajtsák végre I a lefegyverzést! E cél elérése érdekében valameny­nyi nő együttműködésére és segít­ségére van szükség ... Felhívunk minden nőt a világon, fejezze ki a béke megőrzése iránti kívánságát, és forduljon e felhívással a parlamen­tekhez, a kormányokhoz, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez." Új gyermekgyógyintézet A szlovákiai fürdők új szervezeti szabályzata értelmében, amely ja­nuár elseje óta érvényes, hét für­dő-szervezet létesül 21 fürdővel, 5446 ággyal és a fürdőidényben 176 pótággyal. Piešťanyban egy hatvan ágyas gyógyintézet nyílik idegbajos gyermekek részére, úgyhogy e világ­hírű fürdőnk összesen 727 ággyal fog rendelkezni. Szlovákia fürdőiben összesen 700 egészségügyi dolgozó, ebből 100 szakorvos gondoskodik a betegek gyógykezeléséről. K. P. (ČTK) A Csehszlovák Nőbizottság és a Csehszlovák Politikai és Tudo­mányos Ismereteket Terjesztő Tár­saság kedden emlékestet rendezett Prágában Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht, a német munkásmozga­lom vezérei meggyilkolásának 40. év­fordulója alkalmából. Az- ünnepélyen jelen volt G. Stibi. az NDK prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe is. Rosa Luxemburg "és Kari Lieb­knecht életéről L. Berg. a Németor­szág Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottsága mellett működő tár­sadalomtudományi intézet rektora mondott beszédet. Megjelent Klement Gottwald műveinek XIV. kötete E napokban jelenik meg cseh nyel­ven Klement Gottwald műveinek to­vábbi - sorrendben már XIV. kötete. E kötet az 1947 májusától 1948 jú­liusáig mondott, ill. írt beszédeket, beszámolókat, a beszámolók szöveg­tervezetét, cikkeket és válaszlevele­ket tartalmaz. Az említett munkák gazdag tapasztalatokat ölelnek fel, melyek nagy jelentőségűek azon kér­dések helyes értelmezése szempont­jából, hogy pártunk a nemzeti és a demokratikus forradalomnak szocia­lista forradalommá fejlesztéséért ví­vott harcban milyen stratégiát és taktikát juttatott érvényre. A kötet legjelentősebb része azok a beszédek, melyeket Gottwald elvtárs a törté­nelmi jelentőségű februári napokban mondott, (rp) P. Tonhauser elvtársnak a Munkaérdemrendet adományozták Rudolf Strecha.i elvtárs, a Megbí­zottak Testületének elnöke kedden átadta Pavol Tonhauser elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, az SZLKP KB tagjának, az SZLKP Banská Bystrica-i kerületi bizottsága veze­tő titkárának a Munkaérdemrendet, melyet a köztársasági elnök adomá­nyozott neki 50. születésnapja alkal­mából. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FELHÍVÁSA (ČTK) — A Szlovák Tudományos Aka­démia elnöksége a szervezési szabályzat 2. paragrafusának 2. fejezete értelmében azzal a felhívással fordul az intézmé­nyekhez, szervezetekhez és egyénekhez, hogy e felhívás közzétételétől számí­tott egy hónapon belül (legkésőbb azon­ban 1959. február 28-ig) küldjék be ja­vaslataikat a Szlovák Tudományos Aka­démia elnökségére új akadémikusok és levelező tagok megválasztására azon ki­váló tudományos dolgozók soraiból, akik a tudományt jelentős munkájukkal gaz­dagították. A költségvetésről tárgyalnak (ČTK) A nemzetgyűlés költségve­tési és gazdasági bizottsága január 27-én a Nehézgépi pari Minisztérium költségvetési fejezetének megvitatá­sával folytatta az idei állami költ­ségvetésre vonatkozó tárgyalását. A bizottság ülésén részt vett Josef Reitmajer nehézgépipari miniszter is. A képviselők a beszámoló elhang­zása után a vitában egyhangúlag kijelentették, hogy az 1958-as év fordulatot hozott a nehézgépipar tervteljesítésében, egyben rámutattak a fogyatékosságokra is. A munkahe­lyeiken és a választó körzetekben szerzett tapasztalatok alapján rámu­tattak arra, miként lehet harcolni a tervteljesítésben mutatkozó egyen­lőtlenség ellen, és jelentős figyel­met fordítottak a műszaki fejlesztés kérdésének. A költségvetési és gaz­dasági bizottság a vita után jóvá­hagyta a szóbanforgó költségvetési fejezetet. h í r e k • Gyógykezelés céljából megérkezett kedden a szovjet vendégek első csoport­ja a Karlovy Vary-i Imperial-szanató­riumba. Az Imperialban ez idén csaknem háromezer külföldi vendég részesül gyógykezelésben. A vendégek a Szovjet­unióból, a népi demokratikus és i kapi­talista országokból érkeznek Karlovy Va­ryba. 9 A Fogyasztási Szövetkezetek Kassai Kerületi Szövetsége ez idén a kerület va­lamennyi járásában különleges bútorüzle­teket létesít, melyek bútormintákat mutat­nak be és a vásárolt bútort házhoz szál­lítják. Ezenkiviil mezőgazdasági szükségleti cikkekre különleges elárusítóhelyeket lé­tesítenek. (R. Sz.) • Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint százalékarányban a legtöbb nő az egészségügyben dolgozik. Az egészségügy szakszervezeti szövetsége tagjainak 69,39 százaléka nő. A textil- és bőrdíszművesek között 66,52, az iskolaügyben 65,31, az állami kereskedelemben 64,36, a közszük­ségleti szövetkezetekben 57,18, a művé­szetben és kultúrában 42,83 százalékot tesx ki a nők foglalkoztatottsága. Az elmúlt hetekben több cikkben, riportban és tudósításban számol­tunk be arról, hogy Szlovákia-szerte számos szövetkezetben az eddig lé­tező alapokon — az oszthatatlan, a vetőmag- és takarmányalapon, a jó­léti, illetve szociális, valamint a kul­turális alapokon — kívül egy új ala­pot, — tartalékalapot létesítettek. E beszámolókban bőven szóltunk ar­ról is, mi célból létesítették és lé­tesítik a szövetkezetek ezt a tar­talékalapot, mi a rendeltetése, és hogy a tartalékalap létesítése a szö­vetkezeti tagok öntudatosodásának, a szövetkezetek gazdasági megszi­lárdulásának igen jelentős állomása. Ámde ugyanakkor, amikor számot adtunk a tartalékalap létesítéséről, azt is tapasztalnunk kellett, hogy több szövetkezetben számos szövet­kezeti tag nincs még tisztában a tar­talékalap rendeltetésével, nem tud különbséget tenni a tartalékalap és a többi alapok között, elsősorban is és főleg az oszthatatlan alap és a tartalékalap között. Éppen ezért szükségesnek látjuk, hogy összefog­laló magyarázatot adjunk a tartalék­alapról. és rendeltetéséről, az oszt­hatatlan alapról és rendeltetéséről. Fordítsuk meg a sorrendet s ma­gyarázatunkat kezdjük az oszthatat­lan alappal, azzal az alapéval, amely a szövetkezetek összes alapjai kö­zött az első helyen áll, s a szövet­kezet gazdasági megszilárdításának, előrehaladásának és továbbfejlődésé­nek igen fontos, mondhatnánk nél­külözhetetlen feltételét képezi. Az oszthatatlan alap rendeltetését a szövetkezeti mintaalapszabályzat a következőkben határozza meg: „Az oszthatatlan alap az elhasznált álló­eszközök pótlására, az építkezésekre, a szövetkezeti gazdálkodás kiszéle­sítésére és gyarapítására, a főjaví­tások fedezésére szolgál, tehát azt a tagok között szétosztani nem sza­bad." E rövid néhány sorból is ki­tűnik, az oszthatatlan alap az az alap, amelyen a közös gazdaság jö­vője nyugszik, amely a gazdálkodás továbbfejlődését és bővítését szol­Válasz az olvasónak Az oszthatatlan alapról és a tartalékalapról gálja. Mindezekből kifolyólag viszont az is világos, hogy a tagoknak sa­ját jól felfogott egyéni érdekük is azt diktálja és azt kívánja, hogy az oszthatatlan alapra egyre többet jut­tassanak, szilárdítva ezzel a közös gazdaságot, megteremtsék feltételeit a gazdálkodás szüntelen bővítésének és továbbfejlődésének, amely aztán végső soron az alapja annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás milyen jö­vedelmet képes biztosítani tagjainak. Teljesen indokolt, a szövetkezeti gazdálkodás s általa a szövetkezeti tagok érdekeit szolgálta pártunk XI. kongresszusának az a javaslata, hogy a szövetkezetek az oszthatatlan alap­ra a szövetkezet jövedelmének ed­digi 7 százaléka helyett ezentúl 10 százalékát helyezzék el. A szövetke­zetek tagsága megértette és magá­évá tette a XI. kongresszusnak ezt a javaslatát s mint a zárszámadá­sokból kiderül az oszthatatlan alap­ra most már a jövedelem 10%-át juttatják. Nem kétséges, a szövet­kezetek rövid néhány éven belül kéz­zelfogható módon érezni fogják en­nek hatását, szüretelni fogják annak gyümölcsét, hogy az eddigiekhez vi­szonyítva nagyobb anyagi eszközöket fordítanak a közös gazdaság meg­j szilárdítására és fejlesztésére. Hogy az oszthatatlan alap növelése meny­nyire a szövetkezetek érdeke, mily mértékben szolgálja a szövetkezet előrehaladását, azt az eddig elmon­dottakon kívül elég, ha egy példával szemléltetjük. Mostanában több szö­vetkezetet foglalkoztat az a gondo­lat, hogy gépeket vásároljanak, sa­ját gépekkel rendelkezzenek s így - legalább részben — a mezőgazda­sági munkákat saját erejükkel vé­gezzék el. Ismeretes, hogy kormá­nyunk eleget téve e kívánságoknak, megenpedte, hogy a gazdaságilag j eléggé szilárd szövetkezetek bizo­I nyos gépvásárlásokat eszközölhet­I nek. Ámde az, hogy ezek a gépvásár­lási és tartási lehetőségek mikor és milyen mértékben bővülnek, ez döntő mértékben attól is függ, hogy a szö­vetkezetek milyen oszthatatlan alap­pal rendelkeznek. Hisz a Szovjetunió­ban is csak úgy és csak akkor ke­rülhetett sor arra, hogy a traktorál­lomások gépeit a kolhozok tulajdo­nába adják át, amikor a kolhozok oszthatatlan alapja, — anélkül, hogy ez a kolhoz gazdaságok másirányú fejlesztését befolyásolta, hátráltatta volna, — fedezni bírta az ezzel já­ró egyáltalán nem csekély beruhá­zásokat. Szóljunk most már a másik szó­banforgó alapról, a tartalékalapról. Mit kell ežrel az alappal kapcsolat­ban elsősorban is megállapítanunk? Azt. hogy bár nálunk, Szlovákiában az egyes szövetkezetekben csupán ez idén létesítettek először tartalék­alapot, nem új dolog ez, mivel ilyen alap létesítésének lehetőségéről és szükségességéről említést tesz a szö­vetkezeti mintaalapszabályzat is és több csehországi szövetkezetben már évekkel ezelőtt létesítettek tartalék­alapot. Milyen célt szolgál, mi a rendeltetése a tartalékalapnak? Mint az elnevezése is mutatja és magya­rázza, tartalék rosszabb időkre, tar­talék arra az esetre, ha valamilyen előre nem látott okok — elemi csa­pás, rossz termés stb., — folytán a szövetkezet nem éri el a tervezett hozamokat és jövedelmet, a mun­kaegységek átlagos értékét akkor is tartani tudják, egy átlagot a mun­kaegységekre akkor is fizetni tud­janak. A tartalékalapnak tehát az a rendeltetése, hogy a szövetkezetre, a szövetkezeti tagokra semmi körül­mények között se köszönthessen rá „szűk esztendő." Miben különbözik a tartalékalap az oszthatatlan alap­tól? Abban, hogy az oszthatatlan alap beruházási jellegű, s mint az elnevezése is mutatja, oszthatatlan, vagyis a tagok között nem osztható szét. A tartalékalap viszont arra szolgál, hogyha szükéges, akkor a munkaegység értékét kiegészítsék belőle, tehát a tagok között szétoszt­ható. Ámde éppen ez a körülmény, a két alap közötti különbség hatá­rozza meg ezeknek az alapoknak do­tálását is, vagyis azt, hogy melyikre milyen anyagi eszközöket fordíthat a szövetkezet. Tudjuk már, hogy az oszthatatlan alapra a szjvetkezet jövedelmének 10 sz.izalékát ntiyezi el Mennyit, jövedeirr.ének hány százalékát helye­zi el a tartalékalapra? Erre a kér­désre már nem lehet ilyen határozott választ adni. Miért? Azért, mert több körülménytől és tényezőtől függ, hogy a szövetkezet mennyit juttathat a tartalékalapra. Ez első­sorban is attól függ, hogy a szövet­kezet teljesíti-e a termelési és pénz­ügyi tervét, eléri-e a munkaegysé­gek tervezett értékét, vagy sem. Ugyanis a szövetkezet csak abban az esetben juttathat a tartalékalap­ra, ha mindezen feltételeknek eleget tett, tehát akkor, ha teljesítette ter­melési és pénzügyi tervét, ha el­érték a munkaegységek tervezett értékét. Miből és milyen összeget for­díthat a szövetkezet a tartalékalapra, ha mindezen, feltételeknek eleget tett? Ennek elbírálása a szövetkezet tágságátől függ. A lényeg és a döntő az, hogy a többi alapoktól eltérően nem a jövedelem ennyi meg annyi százalékát juttatják a tartalékalap­ra, hanem a tagság határozata alap­ján a munkaegység tényleges értéké­nek egy részét. Például: a szövet­kezet 30 koronás munkaegységet ter­vezett, amit el is értek. Most a zárszámadáskor a tagság úgy hatá­roz, hogy nem osztják szét a mun­kaegység teljes értékét, hanem a 30 korona helyett csak 28 koronát ad­nak munkaegységeként, a fennmaradó I 2 koronát pedig a tartalékalapra i helyezik. Méginkább előtérbe kerül a tarta­lékalap jelentősége abban az esetben, ha a szövetkezet túlteljesíti ter­melési és bevételi tervét, s ennél fogva emelkedik a munkaegységek értéke is. Ez történt például az ipoly­sági szövetkezetben. A természetbe­niekkel együtt 33 koronás munka­egységet terveztek. Ám a termelési és bevételi terv túlteljesítése le­hetővé tette, hogy a munkaegységek értékét 36 koronára emeljék. Az ipolyságiak azonban nem osztották szét a 36 koronát, hanem megma­radtak a tervezett 133 koronánál, a munkaegységenként fennmaradó 3 koronát pedig a tartalékalapra he­lyezték. Ügy tervezik, hogy az elkö­vetkező években a munkaegységekre nem is fizetnek többet 30 koronánál, ellenben — s épp ezt a célt szol­gálja a tartalékalap - a 30 koronás munkaegységet minden évre biztosí­tani akarják, még akkor is, ha va­lamely elemi csapás, vagy más ok esetén a munkaegységek tervezett értékét nem érnék el. Kétségtelen és örvendetes tény, hogy a tartalékalap létesítése a szö­vetkezetek gazdasági és politikai megszilárdulásának jelentős megnyil­vánulása. Az EFSZ-nek nagy része eljutott a fejlődés olyan fokára, ami­koris egyrészt a tagok már nem tö­rekednek arra, hogy „mindent a munkaegységekre", másrészt már gondolnak a holnapra is. Ám ennek el­lenére ügyelni kell arra, nehogy az e­gyes szövetkezetekben esetleg olyan törekvések érvényesüljenek, hogy a többi alapok rovására a tartalékalap­ra való juttatást helyeznék előtérbe. Cikkünknek éppen az a célja, hogy magyarázatát adjuk a két - könnyen összetéveszthető - alapnak, az oszt­hatatlan alapnak és a tartalékalap­nak. Hisszük, hogy ez a törekvésünk sikerült, és ha olvasóink előtt ezen alapokat illetőleg valami kérdés me­rülne fel, úgy kérdéseikre lapunk- ' ban választ adunk. B. L. C J SZÓ 2 3959. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents