Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-26 / 25. szám, hétfő

Jelenleg kedvező a légkör a béke megszilárdítására Mikojan sajtóértekezlete Moszkvában amerikai utazásáról és a német kérdésről Ä. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese az Egyesült Államokban tett utazásáról visszatérve, szombaton délután sajtófogadást tartott Moszkvában. A miniszterelnökhelyettes sajtókonferenciája iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg: a Kreml Szverdlov-termében több mint 300 szovjet és külföldi újságíró, fotoriporter, filmriporter gyűlt össze. A. I. Mikojan Gromiko külügyminiszter és Patolicsev külkereskedelmi miniszter kíséretében jelent meg a teremben. Gromiko megnyitó szavai után Mikojan emelkedett szólásra. c—• A szovjet és a külföldi sajtó igen részletesen tárgyalta az Egyesült Államokban tett utazásomat és közétette mind az én, mind pedig az amerikai személyiségek beszédeit — mondotta bevezetőben Mikojan. — Ezért nem szerelném megismételni azt, amit már önök ismernek. A Ford, a Chrysler, a detroiti General Motors gyár munkásai és alkalmazottai, a clevelandi Lincolngyár munkásai, Los Angelesben a kaliforniai egyetem diákjai, mindazok az amerikaiak, akiknek otthonában voltunk, s a többi amerikai, akikkel találkoztunk, megkértek bennünket, adjuk át a szovjet embereknek üdvözletüket, mondjuk meg, hogy az amerikaiak békében és barátságban akarnak élni a szovjet néppel. Mind New York, mind pedig a többi meglátogatott amerikai város üzleti körei nyíltan kijelentették: normalizálni kell kapcsolatainkat, biztosítani kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok közeledését. Azt az egységes óhajukat fejezték ki, hogy üzleti kapcsolatok létesüljenek országukkal, a kölcsönös érdekek figyelembevételével széleskörűen fejleszthessük kereskedelmi kapcsolatainkat. Az amerikai üzletemberek e megfontolt véleményét figyelembe kell vennünk. .Természetesen tudjuk, hogy- ez a hangulat magában még nem dönti el országaink kereskedelmének-kérdését. Jelenleg sok függ attól, milyen mértékben jut kifejezésre ez a törekvés az amerikai kormány politikájában. önöknek tudomásuk van róla, hogy amerikai tartózkodásom során beszélgetést folytattam Eisenhower elnökkkel, Nixon alelnökkel, Dulles külügyminiszterrel és az Egyesült Államok más vezető szemályiségei yel. A véleménycsere, ahogyan ezt mindannyian elismertük, hasznos volt. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az amerikai politikai személyiségek - eltérően a közelmúlttól .— a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítása mellett foglaltak állást, aláhúzva ezzel kapcsolatban a mindenféle szintű tárgyalások és kapcsolatok szükségességét és hasznosságát. Természetesen kifejtettük, nem tartjuk normálisnak a helyzetet, amelyben az egyik fél, a Szovjetunió erőfeszítéseit konstruktív megoldások elérésére összpontosítja, az egyik javaslatot a másik után teszi, a másik fél viszont magatartását arra korlátozza, hogy elveti ezeket a javaslatokat és nem járul hozzá megfelelően a megoldáshoz. Visszatérve az Egyesült Államokból, utazásomról már beszámoltam kormányunknak. Közölhetem önökkel hogy a kormány teljességgel helyeselte amerikai tartózkodásom során kifejtett tevékenységemet és a látogatás eredményeit hozzájárulásként értékeli a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavításához. Kormányunkat megelégedéssel töltötte el a figyelmesség, amelyet Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, Nixon alelnök, Dulles küügyminiszter és más hivatalos személyiségek tanúsítottak. Kormányunk ugyanilyen vendégszeretettel válaszol majd erre azon amerikaiak iránt, akik ellátogatnak a Szovjetunióba. Megkértem, mondjam el, milyen általános benyomásokat szereztem utam során - folytatta Mikojan. Erre körülbelül így válaszolhatok: az a benyomás alakult ki bennem, hogy bár fönnáll a hidegháború, s a Szovjetunió és álláspontja iránt az Egyesült Államokban számos előítélet nyilvánul meg, általában a légkör jelenleg kedvező az olyan lépések megtételére, amely lépések a béke megszilárdítására irányulnak. Mikojan ezt követően részletesen beszámolt egyes amerikai városokban való tartózkodásáról, találkozásáról az amerikai üzleti körök képviselőivel, majd válaszolt a tudósítók kérdéseire. A kérdések e§y csoportja arra vonatkozott, mennyiben segíti elő a látogatás a szovjet —amerikai kapcsolatok megjavulását, az esetleges csúcstalálkozót. A Reuter tudósítója például feltette a kérdést, elősegíti-e Mikojan útja esetleges kéthatalmi találkozó, illetve egy Hruscsov—Eisenhower-találkozó létrejöttét? — Mi mindig hívei voltunk a legkülönbözőbb szintű találkozóknak — válaszolt Mikojan. — Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy most az amerikai vezetők is ezen a véleményen vannak, a közvetlen tárgyalások, a kapcsolatok mellett szólalnak fel. — Gondolja-e, hogy a legközelebbi jövőben létrejöhet a csúcstalálkozó? — kérdezte az Humanité tudósítója. — Önök többet akarnak tőlem megtudni, mint amit magam is tudok — válaszolta mosolyogva Mikojan. Az Agerpres tudósítójának kérdésére válaszolva az első miniszterelnökhelyettes kijelentette: — Azoknak az akadályoknak megszüntetése nélkül, amelyek ma még fennállnak, nem lehet szó a szovjetamerikai kereskedelmi kapcsolatok komoly fejlődéséről. Az üzletemberek az akadályok megszüntetését kívánják, de az amerikai külügyminisztérium a jelek szerint még nem kesz erre. „Várnunk kell tehát jobb időkre. Ezek az idők eljönnek, mert az élet ezt követeli" — mondotta Mikojan. A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat tudósítója megkérdezte, mi az első miniszterelnökhelyettes véleménye annak lehetőségéről, hogy a két ország sajtója „enyhítse. kifejezéseit egymással szemben". — Erre akkor van lehetőség, ha mindkét fél egyformán cselekszik — válaszolta Mikojan. — Amikor az Egyesült Államokban tartózkodtam, a sajtó, egyes kivételektől eltekintve, tárgyilagosan viselkedett. Vannak azonban még olyan orgánumok, amelyek folytatják a hidegháborút, elsősorban az Amerika Hangja, amely a hidegháború hangja. Ez a hang nem kellemes a mi fülünknek. Paul Robeson hangja azonban szintén Amerika hangja, s ezt a hangot szívesen hallgatjuk, nem zárkózunk el előle. A mi sajtónk eláll az erős kifejezések használatától, ha ugyanezt teszi az Egyesült Államok sajtója is. Többen megkérdezték, várható-e, hogy válaszul Mikojan útjára, egyes amerikai személyiségek is ellátogatnak a Szovjetunióba? Ügy hiszem, hogy erre sor kerül, mert a légkör kedvező rá. Konkrét tudomásom azonban nincs erről — mondotta a szovjet első miniszterelnökhelyettes. A sajtó beszámolt arról a táviratról, amelyet Dulles amerikai külügyminiszter intézett Mikojanhoz elutazása után, s amelyben a Szovjetunió gazdasági rendszerét „államkapitalizmusnak" nevezte. Egy bolgár tudósító megkérdezte Mikojant, mi a véleménye a táviratról. — Csodálkoztam, amikor Dulles táviratában államkapitalizmusról olvastam — mondotta Mikojan, — Amerikai tartózkodásom idején Dulles úr nagy tájékozottságot árult el a marxizmus-leninizmus kérdéseiben. Amikor egy alkalommal egy vendég megkérdezte, alkalmazzák-e az anyagi érdekeltség elvét a Szovjetunióban, erre Dulles épp olyan alapos választ adott, mint amilyent magam is adhattam volna. Én még meg is dicsértem Dullest jó marxista-leninista tudásáért — mondotta Mikojan a tudósítók derültsége közepette. S egyszer csak ilyen táviratot kapok a repülőtéren! Válaszomban kénytelen voltam erre reagálni, de felmerült bennem az is, nem tréfáról van-e szó. A Pravda tudósítója megkérdezte, amerikai utazása kapcsán mit mondhat a berlini kérdésről. Majdnem mindenütt szóbakerült a berlini kérdéssel kapcsolatos álláspontunk - jelentette ki Mikojan. — Vitapartnereink nem tudtak megállni érvelésünk ereje előtt, s nem tudtak ezellen semmi komolyat felhozni. Ezt tárgyilagosan állíthatom. Egy dologra azonban fel kellett figyelnünk. A nyugtalanság egyik forrása az az értelmezés, hogy mi ultimátumot adtunk át nekik, határidőt adtunk, egyoldalú megoldásra törekszünk és fenyegetjük őket. Igyekeztem bebizonyítani, hogy álláspontunkat helytelenül értelmezik. Mind az ultimátum, mind a fenyegetés puszta kitalálás. Saját maguk találták ki, s meg is ijedtek tőle. Mi nem akarunk jogtalan előnyökhöz jutni, senki érdekeit sem kívánjuk megsérteni, egyszerűen meg akarjuk szüntetni a háború maradványait, véget akarunk vetni Berlin megszállásának, fel akarjuk számolni a közvetett agresszió e melegágyát, amelyegy esetleges háború tűzfészkévé válhatik. Azt akarjuk, hogy NyugatA TASZSZ nyilatkozata a Bagdadi Tömb üléséről Az agresszorok tovább folytatják aknamunkájukat Moszkva — Pakisztán fővárosában Karacsiban ma kezdődik meg a Bagdádi Katonai Egyezmény tanácsának ülése. A beérkezett hírek szerint az ülésen részt vesznek Irán és Pakisztán külügyminiszterei, Nagy-Britannia hadügyminisztere és Henderson, az USA államtitkár-helyettesének titkára. A külföldi sajtó közlése szerint az ülés a közép- és közel-keleti politikai helyzettel, főképp az iraki helyzettel, az USA és a Bagdadi Egyezmény tagjai — Törökország, Irán és Pákisztán között kötött kétoldalú katonai egyezmények megkötésével fog foglalkozni. Feltételezik továbbá, hogy Karacsiban megtárgyalják a Bagdadi Egyezmény, a SEATO és a NATO közötti kapcsolatok felvételének kérdését, amire többek között Sarasinnak, a SEATO főtitkárának nemrég tett közép-keleti és londoni látogatása mutat. Azt is mondják, hogy a tanács ülésén megtárgyalják az egyezmény elnevezésének és vezérkara székhelyének megváltoztatását, Berlin legyen szabad demilitarizált g mivel az iraki népi forradalom után ® Bagdad alkalmatlan hely az agresszív § tömb számára. ... . . . , , [íl A közel- és közép-keleti térség politikai juk^ hogy mrnden^ ország szabad | helyzetének, főként az Iraki Köztársaság d i_t _ i "1 helyzetének megtárgyalása a Bagdadi Egyez1 mény tanácsa karacsi ülésének programváros, amely nem függ sem Nyugat Németországtól, sem a Német Demokratikus Köztársaságtól. Azt akarutat kapjon Berlinhez, s hogy valamennyi állam — az ENSZ bevonásával - garantálja ezt a státust. Ez §j jában leplezetlen kísérlet e térség" filggeta lehető legbékésebb javaslat, amely l figyelembe veszi mindegyik fél érde- ! !en országainak belügyeibe való beavatkozásra. Mint a többi agresszív katonai tömb keit, senkinek sem ad új privilégiu- '

^Xi^ÄS. egyenesen ellenkezik az ENSZ alapokmányé mokat és senkit sem foszt meg a régiektől, mert a megszállás nem _ kiváltság. És mi lesz hat hónap el- ® számára. szinte szabály a gyarmati hatalmak teltével? — kérdezik mégis. Az ameg A karacsi ülés előkészítését a Bagdadi rikai sajtó ma arról ír, hogy hat hó- ® Tömb egyes tagállamainak Irak ellen, ami nap múlva a Szovjetunió egyolda- 1 P

ed

l9 Pakisztánt illeti, India és Afganisz• , . , . , „ ü t-Ar, (- 1.X1X 4 „II lúan végrehajtja terveit. A határidő § ,

tá

n ellen indított zajos provokáló jellegű megállapítása azonban egyáltalán nem abnormális dolog, hiszen a végtelenségig nem lehet tárgyalni. Javaslatunkban a fő gondolat nem a hathónapos határidő, hanem a tárgyalások gondolata. Ha a tárgyalások megfelelő mederben folynak, ha látszik a jó- j akarat, akkor meg lehet a határ- I időt néhány nappal vagy akár né- J hány hónappal is hosszabbítani. Egy kérdésre válaszolva, Mikojan j szólt róla, hogyan fogadták az Egye- I kampánya kíséri. Figyelmet kelt az iráni és iraki határon uralkodó feszültség bizonyos kiéleződése is. E térségben a külföldi reakciós körök fegyveres bandákat alakítanak, melyeket Irakba akarnak bevetni felforgató terrorista akciók végrehajtására és nemzetiségi viszályok szítására. Növekedett az iráni határon elkövetett provokációk száma, fegyveres csetepaték és iraki katonák erőszakos elhurcolása, ami Irakban méltó felháborodást vált ki. Pakisztán szintén fenyegeti szomszédait. Mint ismeretes, Pakisztánban — külső befolyástól egyáltalán nem mentesen — a sült AlIamoŔban a szakszervezetek H közelmúltban katonai puccs zajlott le és vezetői és tagjai. Elmondotta, hogy §" ™ún> jutou A paeredetileg nem szerepelt tervében klsztáni kormány az utóbbi időben nyilvánvalóan kiélezi kapcsolatait szomszédaival — találkozás a szakszervezeti vezetők- a Indiával és Afganisztánnal. Hivatalos pakel, azonban Carey, az AFL-CIO ve-®kisztáni személyiségek nyílt háborús felhízetője villásreggelit, adott látogatása alkalmával, s ezen a villásreggelin több szakszervezeti vezető vett részt. — A találkozáson — mondotta Mikojan — igen éleshangú beszélgetés alakult ki. Az első miniszterelnökhelyettes ezután idézte saját szavait, amelyeket az amerikai szakszervezeti vezetőknek mondott. „Nem értem önöket — mondottam nekik. •— A kapitalisták tárgyalnak velünk, ellátogatnak hozzánk, önök azonban nem. vásokat intéznek India ellen, amit bizonyos külföldi körök szítanak. Érthető, hogy az ázsiai államok és népek közötti ellenségeskedés és viszálykeltés csupán a gyarmati uralom erőinek az érdeke. Ezt a régi módszert alkalmazzák önző érdekeik érvényesítésére. Az e térségen fekvő országok népeinek viszont létérdeke a béke megszilárdítása és a köl-í csönös együttműködés fejlesztése. Törökország, mint a NATO és a Bagdadi Tömb aktív résztvevője csörteti a kardot és nem adja fel az EAK szíriai területe és Irak ellen irányuló agresszív hódító szándékait. Érthető, hogy a békeszerető országok népei figyelemmel követik az USA agresszív köreinek cselszövéseit. Ezek a körök egyre nagyobb mértékben vonják be Törökországot, Iránt és Pakisztánt az új háború előkészítésével kapcsolatos kalandortervekbe, kihasználva az említett országok belső politikai és gazdasági nehézségeit. A népek világosan látják, hogy e fondorlatos tervek éle elsősorban a béke érdekei, az ázsiai népeknek a gyarmaturalom elsöpréséért vívott szabadság- és függetlenségi harca ellen irányul. A karacsi ülés szervezői nem titkolják, hogy az USA ezt az ülést egyfelől az USA, másfelöl Törökország, Irán és Pakisztán közötti kétoldalú katonai egyezmények megkötésére akarja kihasználni. A szovjet kormány már közölte Törökország, Irán és Pakisztán kormányaival az említett országok és az USA közti katonai egyezmények megkötésére szőtt tervekkel szemben elfoglalt negatív álláspontját, mivel e tervek a nemzetközi feszültség fokozására és e térségben újabb háború előkészítésére irányulnak. Köztudomású, hogy India, Afganisztán, Irak és más békeszerető országok kormányai szintén elítélték az USA és a Bagdadi Tömb említett tagállamai közötti kétoldalú katonai egyezmények megkötésére szőtt terveket, mivel e térség nemzetközi biztonságának veszélyeztetését látják ezekben az egyezményekben. Az USA kormánykörei kétoldalú katonai egyezmények kötésével még jobban ellen-, őrzésük alá akarják venni Törökország, Irán és Pakisztán hadseregét, államapparátusát és gazdaságát, viszont az említett országok saját népüktől félő kormánykörei a nemzeti érdekek rovására készek ebbe beleegyezni. A szovjet nép melegen rokonszenvez a szabadságukat és állami függetlenségüket védelmező, az USA-nak és az agresszív Bagdadi Tömbhöz tartozó társainak a közei- és közép-keleti, valamint a délkeletázsiai katonai provokációkra való készülődését határozottan elítélő békeszerető népek nemes eszméivel. A békének és e térség nemzetközi biztonságának érdekei intézkedéseket követelnek az agresszorok aknamunkájának leleplezésére és meghiúsítására s arra, hogy a Bandungi Értekezlet magasztos elveinek lés az ENSZ alapokmányában kihirdetett céloknak megfelelően általános baráti együttműködés alapjára épülő bizalom és (jó szomszédi kapcsolatok létesüljenek az éllamok és népek között. Kekkonen finn köztársasági elnök hazautazott Leningrád (ČTK) - Kekkonen finn köztársasági elnök vasárnap reggel Leningrádból hazautazott. A pályaudvaron Nyikolaj Szmirnov, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságáig nak elnöke, Nyikolaj Rogyionov, a A legszovjetellenesebb kijelentése- ® szovjetunió Legfelső Tanácsának képket nem a tőkésektől, hanem önök- y további hivatalos szemétől halljuk. Miért nem lehet önök-@ vlseJoj

e es tovaom nivataios szemetői legalább olyan kapcsolatok megteremtését várni, mint hazájuk tőkéseitől? Szerintem ez nem túlságosan nagy követelmény." beszédet mondott. lyiségek búcsúztatták. A vendégek elutazása előtt Nyikolaj Szmirnov, a leningrád városi tanács ... végrehajtó bizottságának elnöke és Több kérdés hangzott el azzal kapy Kekkonen köztársasági eln

ök rövid csolatban is, hogy a SAS repulotár- a saság gépe, amelyen Mikojan vissza- Íj indult az Egyesült Államokból, mo- a torhiba miatt kénytelen volt kény- ® szerleszállást végezni egy amerikai |j] tengerészeti támaszponton. a — Azon az amerikai tengerészeti j§ támaszponton, amelyen kénytelenek a voltunk leszállni, egy tiszt tréfásan ® Brüsszel (ČTK) - A leopoldvillei megjegyezte, a SAS nem csinált ez- a j

árás

bíróság pénteken úgy döntött, mosof o

Ü

Zvf

e

t_Ez

m

0i

naz

t

tu ^n^de ® h

o9

y az Abako bennszülöt

t szervezet ľn°g

Sem

V

One

Vm nyuqtatoťt'meq^Minden- 1

14 vezér

e- akiket a múltkori véres esetre nem lehet sem engem, sem ® zavargások idején tartóztattak le, tovalamiféle „szovjet ügynököket" a vábbra is vizsgálati fogságban marad. Részleges amnesztia Romániában Bukarest (ČTK) - A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége január 23-án rendeletet adott ki, amelynek értelmében elengedik a szabadságvesztés büntetést és megszüntetik a büntető eljárást olyan bűntényekért, amelyekért három évet meg nem haladó börtönbüntetés jár. A 60 éven felüli személyek, a várandós nők, a három évnél kisebb gyermeket nevelő anyák, vagy a kiskorú nők esetében a büntetés elengedésének vagy a büntető eljárás megszüntetésének érvényességét az öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekményekre is kiterjesztik. Belga-Kongóban tovább folyik a bennszülött lakosság üldözése gyanúsítani azzal, hogy mi rontottuk ® volna el a motort. A repülőgép parancsnoka és személyzete nem vesztette el a fejét, s a támaszpont parancsnoka jól szervezte meg a zavartalan leszállást. Mindenesetre jó. Kongó népének képviselői ellen a DPA jelentése szerint két hónapon ielül megindítják a bűnpert. A vizsgálati fogság kérdésének tárgyalásakor éles vita támadt Sevoigne hogy nem egy órával később rom- a királyi ügyészhelyettes és Croques, lottak el a motorok. Egy öra múlva ® a letartóztatottak védője között. Seugyanis már az óceán fölött repült g voigne a leopoldvillei gyarmatellenes volna, s valószínűleg nehezen talál- ä tüntetések jelszavát, a függetlenség tunk volna közben leszállóhelyet. Ál- | követelését „fajgyűlöletre uszítsanak" talában szerencsém van, s ezúttal is a mi

nősítette és így adódott. A repülőtársaság meg- ® vizsgálja az ügyet és az objektív vizsgálat mindenkinek javára szolgál.' Végül Mikojan röviden szólt dániai Abako szervezet vezéreit „az állam biztonsága elleni támadással" vádolta. Croques francia ügyvéd főként azt hangsúlyozta, hogy a büntetőtörvénytartózkodásáról is. Elmondotta, hoqy jg könyv paragrafusa, melynek értelméottidőzése során baráti meqbeszé- ® ben ítéletet akarnak mondani KasavuIést folytatott Hansen dán mtnisz- ® bu és társai feletti oly s

zéleskörű, terelnökkel és több más személyi-| h paragrafus alapján bárki elséggel. Dánia. 'oq-dtatásMr: a mi- ä í

tXető Tiltakozott az ellen is. hogy niszterelnokhelyettes meleghangú g . köszönetet mondott a dán kormány- @ nem engedték meg, hogy betekintsen nafe védenceinek bírósági ügyirataiba. A belga parlament bizottsága, mely a leopoldvillei véres események kivizsgálására szállt ki és a parlamentnek három napon belül jelentést tenni köteles, már hétfőn visszatért Brüsszelbe. Ügy látszik, nem tudta teljesíteni küldetését, mivel a leopoldvillei főügyész nem engedte meg, hogy betekinthessen a letartóztatottak irataiba, noha a belga parlament a parlamenti bizottságot teljhatalommal ruházta fel feladata teljesítésére. Belgiumban azt várják, hogy a képviselőházban csakhamar újabb vita indul Belga-Kongóról. Castro Venezuelában Havanna (ČTK) Fidél Castro, a kubai felszabadító hadsereg főparancsnoka január 23-án repülőgépen Havannáról Caracasba, Venezuela fővárosába utazott, hogy ott a venezuelai diákszövetség meghívására részt vegyen a Jiménezdiktatúra megdöntése és az új kormány megalakítása első évfordulójának ünnepségein. Castrot Venezuelában lelkesen fo1 gadták. JUJ SZÓ 3 * 1959. január 17.