Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-26 / 25. szám, hétfő

JÓ SZERVEZÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS A falusi pártszervezet fő feladata abban áll, hogy lankadatlan felvilágosító munkával megnyerje a dolgozó parasztságot a közös gazdálkodás számára. Az EFSZ megalakulása után a kommunistáknak minden segítséget meg kell adnlok, hogy jól menjen a gazdálkodás. Kenyhecen idejében elvégezték a vetést, a mélyszántást és a trágyahordást. Az utóbbi években elért jó termelési eredmények tovább folytatását igazolja az évi gazdálkodás zárszámadásának mérlege. A kommunisták kezdeményezésére a múlt év folyamán mozgalom Indult: egv évvel hamarább kell teljesíteni az ötéves terv gazdasági feladatait. A szövetkezetesek adott szavukhoz híven az egy hektárra eső hústermelésben már 1958-ban túlhaladták az 1960-as év színvonalát. Az egy hektár szántóföldre eső sertéshús termelésben 140 kg-ot értek el. Az 1960-as termelési tervet már a múlt évben 15 kg-mal túlteljesítették. Ugyanezen idő alatt egy mezőgazdasági hektáron 70 kg marhahúst termeltek, ami 8 kg-mal több az 1960as évi tervnél. Egy tehéntől átlagban 2214 liter tejet fejtek. A szövetkezet évi jövedelme 2 696 824 korona. A jövedelemnek 70 százaléka az állattenyésztésből ered. Az évvégi zárszámadáskor a munkaegység második felére 490 ezer koronát osztanak szét részesedés fejében. Egy munkaegység értéke pénzben 21 koronát, a természetbenivel együtt 27 koronát tesz ki. 80 család dolgozik a szövetkezetben. Nyáron a dologidőben, ha a munka megkívánja, kora reggeltől késő estig végzi mindenki feladatát. A jó munkaszervezés egyik alapja az eredményes gazdálkodásnak. A csoportvezetők minden este megtárgyalják az aznap elvégzett munkát és intézkednek a másnapi teendőkről. Az állatállomány az alapja a mezőgazdaságnak. Ennek tudatában az idén a földterület 21 százalékán több éves takarmányt és 10 százalékán kukoricát termelnek. Kenyhecen u falusi pártszervezet feladata magaslatán áll, igazi politikai és gazdasági irányító szerepet tölt be. A kommunisták nemcsak a szövetkezet megalakításakor végeztek meggyőző munkát, hanem ott maradtak és szorgalmas mukájukkal a közös gazdálkodáson keresztül az egész falu boldogulásán dolgoznak. Többéves kitartó és példaadó munkájukkal bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A faluban ma már megszűnt a különbség kisgazda és középgazda között. Az utóbbi évek szép eredményeinek elérésében nagy szerepe van annak, hogy ebben a szövetkezetben a középgazda is megtalálta helyét, tapasztalata és szervezőképessége érvényesül a közös gazdálkodás szervezésében és irányításában. Az EFSZnek 80 tagja van, de a családtagokkal együtt a határ megdolgozásában 136-an veszik ki a részüket. Addig, míg Nagyidán és Szinán brigádsegítséget kérnek a nyári és a betakarítási munkák elvégzésére, Kenyhecen azt mondják: „A föld a miénk, belőle élünk, ennélfogva a falunak kell azt megművelni". A közös gazdálkodás kezdő éveiben itt is előfordult, hogy a szövetkezetbe lépő gazda a falun kívül kereste megélhetési lehetőségét. Az utóbbi években ezek közül sokari visszatértek a faluba, mert látták, hogy becsületes munkájuk után megtalálják boldogulásukat a szövetkezetben. Egy szövetkezeti tag múlt évi átlagkeresete a háztáji gazdaság jövedelmével együtt 16 ezer koronát tett ki. A száraz időjárás ellenére a kapásnövényekből, különösen a cukorés takarmányrépából túlteljesítették évi tervüket. Kukoricából átlag 28 mázsa szemesterményt értek el. A kenyheciek tanulni szeretnek. Rendszeresen látogatják a szövetkezeti munkaiskolát s év végén vizsgával fejezik be. A legjobb előmenetelt Pataki Gyula agronömus, Visnyanszky Bertalan mezei csoportvezető és Kocsis János állattenyésztési csoportvezető tanúsította. A többi szövetkezeti tag is jól felhasználja a gazdákodásban a munkaiskolában tanultakat. Az állattenyésztésben a múlt évben Takács József, Tóth Pál, Kalapos és Prekop gondozók szorgalmas mukájukkal a borjúk elhullását 8 százalékkal, a sertésekét 10 százalékkal csökkentették. Súlygyarapodásban a sertéseknél átlagban 54 dkg-ot, a hízómarháknál 84 dkg-ot értek el. Egy kocától 13,5 kismalacot választottak el. - Még nem is oly régen - mondja Pataky Gyula agronómus - a takarmányszükséglet 35 százalékát vásároltuk. Ez már a múlté. Kiszámították a szarvasmarha takarmányszükségletét 3 hónaptól egyéves korig, 1-2 évig és külön 2 évtől feljebb, ugyanígy a tenyész- és hízósertések szükségletét. Nálunk 1 tehén takarmányozására 16 q szén , 55 q zöldtakarmány, 35 q siló, 10 q répa és 11 q korpa kell. Hízósertéseknél 7 q burgonya, 3 q árpa, 20 kg fehérje, 2 q zöld- és 1 q más takarmány. Erre megvannak a saját készleteink - és máris veszi elő a raktárkönyvet. - Van 2300 q széA XXI. kongresszus küszöbén Erősíti bennünk a jövőbe vetett Ebben az évben élelmiszeriparunk további új gyártmányokkal látja el a piacot. Jelentősen megnövekszik a készételek gyártása és bővül választékuk. Képünkön a konzervált lecsót kolbásszal készítő jutószalag egyik részét láthatjuk. J. Finda (CTK) felv. NEM NAGY DŽEM, de munkája annál fontosabb Évzáró taggyűlés az érsekújvári áramelosztóban Az idősebb nemzedék még emlékezik arra, hogy 40 évvel ezelőtt, tehát éppen 1919 elején, hivatalosan bevezették nálunk is a nyolcórai munkaidőt. Addig, tudjuk mindenki, felnőttek és gyerekek tíz, tizenkét, sőt tizennégy és még több órát dolgoztak naponta a lehető legrosszabb egészségi feltételek mellett. Ismeretesek az 1875. évi május 1-i munkáskövetelések, amikor az akkori általános 14 órás munkaidő helyett 10 órás munkaidőt követeltek. Természetesen a tőkések ezt a követelést önként nem teljesítették. Évtizedes harcok, vérontás, a rendőrség kardlapozása és provokációi, börtönbüntetések előzték meg e küzdelem részgyőzelmét, amíg végre egyes országokban kiharcolták a nyolcórás munkaidőt. A reformista munkásvezérek és az uralkodó osztály ezt az ún. polgári demokrácia vívmányának tudták be. De tudjuk, hogy milyen volt ez a demokrácia a valóságban és hogyan alkalmazták a gyárosok, földbirtokosok, akik zsengekorú gyermekeket, asszonyokat, vagy Idősebb embereket látástól vakulásig éhbérért dolgoztattak. Mindent megtettek, hogy a lerövidített 10, később 8 órai munkaidőt meghosszabbítsák, az előírásokat megszegjék. Hogyisne, amikor ez a munkatöbblet, a kizsákmányolás következtében kisajtolt értéktöbblet, még jobban gyarapította nyereségüket. Ez biztosította számukra és ivadékaiknak a gondtalan fényűző életet, a szórakozásokat és pazarlást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egy csapásra megváltoztatta ezt az általános képet. SzovjetOroszországban törvényesítették a nyolcórai munkaidőt és példát mutattak az összes kapitalista országok proletariátusának. A forradalmi megmozdulások, sztrájkok, az államosításra vonatkozó követelések, tüntetések megfélemlítették az uralkodó osztályt. Egyezkedni kezdett. így került sor egyre több tőkés államban is a nyolcórai munka bevezetésére. Nem humánus elvek következményeképpen, de a harcos munkásosztály kényszerítette ki. A munkások és a földnélküli parasztok ugyanarra a forradalmi útra akar tak térni, mint Szovjet-Oroszországban és ez késztette a burzsoáziát az engedményekre. A legrövideb munkaidő Azóta sem szűnt meg a Szovjetunió a munkaidő lerövidítése kérdésében további konkrét javaslatokat tenni, melyek hivatottak a dolgozók munkáját megkönnyíteni. A XX. pártkongresszus határozatainak megfelelően 1960-ig be kell fejezni a munkások és alkalmazottak 7 órás munkanapjának, valamint a szén- és ércbányászatban a föld alatt dolgozó szakmunkások 6 órás munkanapjának bevezetését. A XXI. kongresszuson a múlt év novemberében kiadott tézisek alapján megtárgyalják azt is, hogy 1965-től kezdve fokozatosan áttérnek a 30 — 35 órás munkahétre illetőleg a föld alatt és az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozó munkásoknál a 30 órás munkahétre (5 hatórás munkanap heti két pihenőnappal), és valamennyi többi dolgozónál a 35 órás munkahétre (5 hétórás munkanap, heti két pihenőnappal), oly módon, hogy ezeket az intézkedéseket 1966 — 1968-ig befejezik. A 30-35 órás munkahétre való áttérés a heti egy pihenőnap fenntartása mellett 5, illetve 6 órás munkanap bevezetését jelenti. Ma már arról folyik a vita, hogy sokan inkább dolgoznának napi 6—7 órát heti 2 pihenőnappal, mint 5—6 órát 6 napos munkahét mellett. Azért az SZKP KB a kongresszuson ezt a kérdést is előterjeszti. na, 5400 q siló, 3100 q répa, 11 000 q takarmányrépa, 200 q zab, 114 q másodosztályú búza, 66 q melasz, 802 q kukorica, 870 q burgonya. A törzsállományban az utóbbi két év alatt nagy gyarapodást értünk el. Szarvasmarhaállományunk 340, sertésből 840 — fejezi be mondanivalóját Pataki Gyula. - Ez évben szeretnénk kultúrházat építeni: a telek e célra már ki is van jelölve. A szövetkezet ingyen adja az építkezéshez szükséges kavicsott és annak szállítását. A község lakossága biztosítja a brigádmunkát. Pormentés utat is akarunk a faluban, amit szintén ez évben csinálunk, ennek befejeztével járdát is építünk. A mi szövetkezetünkben évről évre nő a munkaegység pénzbeli értéke. Az elmúlt évben 45 ezer koronát fizettünk ki gyermekpótlék címén. A szövetkezeti tagok egy gyermekre 40 korona pótlékot kapnak. Nincs is nálunk semmi hiba. Ez évben elérjük a mezőgazdaság minden ágazatában az 1960-as évre előirányzott tervet — mondja Tóth Imre EFSZ-elnök. Hó fedi a tájat. Egészséges, kipirult arcú, jólöltözött gyerekek lepik el a falu utcáját. Egyikük szánkót húz, a másik a karácsonyra kapott új korcsolyát próbálgatja a síkossá vált úton. Aki először fordul meg Kenyhecen, azt hinné., hogy Színának a folytatása. A nemrég még üres közök a falu elején eltűntek, beépítették szép új házakkal. A falu feletti dombos részen a szépen rendezet gazdasági udvar a hozzávaló istállókkal és éoületekkel arról tanúskodik, hogy megváltozott az élet a faluban. Mózes Sándor Sok takarmány, nagyobb haszon A dunaszerdahelyi szövetkezetnek nem volt meg a kellő takarmánymennyisége, állatállománya, 1957-hez viszonyítva az elmúlt évben mégis előrehaladás tapasztalható, főleg a szarvasmarha- és sertésállomány gyarapodott. A marhaállomány egy év alatt 28 darabbal emelkedett. 1957-ben 5,6 liter volt az átlagos napi tejhozam, tavaly a napi átlag már 6 és % — 7 literre emelkedett. Jó a szövetkezet sertésállománya is. A szövetkezetben jól jövedelmezett a másfél hektár szőlő is, a tervezett 75 mázsa helyett 130 mázsa termett az elmúlt évben. Komáromi Dezsőné, Dunaszerdahely A lényeges azonban az, hpgy ezt a csökkentett munkaidőt bércsökkentés nélkül fogják végrehajtani, nem úgy, mint a tőkés országokban, ahol azokban a gyárakban, ahol kevesebb a munka, a munkásokat néhány napra szabadságolják és erre az időre nem kapnak bért. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét. Nem lehet egyszerű szavakban kifejezni azt a lelkesedést, amit ez a dolgozók körében kiváltott. Hiszen több szabad idő jut a tanulásra, az egész nép kulturális színvonalának emelésére, valamint szórakozásra és pihenésre. A Szovjetunió más szakaszon is nagyarányú és komoly intézkedéseket óhajt bevezetni, melyek mind a lakosság életszínvonalának emelésére irányulnak. Huszonkétmillió lakás Nagy jelentősége van a lakásépítkezésnek. 1965-ig körülbelül 15 millió lakás, tehát 2,3-szer annyi épül, mint az előző hét év folyamán. Azonkívül falun 7 millió családi ház épül. Az állami építkezéseken kívül az állam ösztönzi és támogatja majd a dolgozókat abban is, hogy megtakarított pénzükből saját házat vagy lakást építsenek. Az egyre növekedő reálbérek és emelkedő takarékbetétek következtében így a dolgozók megtakarított és felesleges pénzét a lakásépítés fejlesztésére és meggyorsítására lehet fordítani. Ezzel kapcsolatban fejleszteni fogják a lakáskultúrát és a hozzá szükséges ipart is. Mindez azonban nem lenne elegendő az életszínvonal emeléséhez, Az energiaelosztő-üzem érsekújvári járási felügyelőségének pártalapszervezete a minap tartotta meg évzáró taggyűlését. Ez a tanácskozás jobb volt, mint bármely előző évi. A pártbizottság beszámolóját élénk vita követte. Az üzem ugyan nem nagy, de munkája nagyon fontos a népgazdaság számára. Mint ahogy a háztartásban a háziasszony méri a cukrot és a lisztet, mielőtt tésztát gyúrna belőle, úgy mérik a járás energiaháztartásában is az energia elosztását, hogy a téli estéken, a villamosáram csűcshasználata idején ne legyenek túlterhelyve az erőmüvek, és mégis világosság sugározzék minden falusi és városi ház ablakéból. Az üzem dolgozói azt is mérik, hogyan lehet az elosztást gazdaságosabbá tenni, hogyan csökkenthetők, hogyan akadályozhatók a hálózatban beálló zárlatok. Hiszen be- i rendezéseiket sok külső zavar és belső hibaforrás veszélyezteti. A pártalapszervezet hatékony politikai munkájának köszönhető, hogy a téli csúcshasználat idején nem borul sötétbe a város, a falu, s az üzemekben sem akadozik a termelés hitet ha nem tudnák az embereket az anyagi érdekeltség segítségével ösztönözni . A marxizmus-leninizmus megalapítói hangsúlyozzák, mennyire fontos elv valamennyi dolgozó anyagi érdekeltsége a társadalmi termelés növelésében olyan termékbőség megteremtése céljából, amely biztosítja a kommunizmusba való átmenetet. Bírálták az egyenlősdire irányuló törekvéseket. A szocializmusban a „mindenkinek képességei szerint" elv van érvényben és csak a kommunizmus felső szakaszában lehet érvényesíteni majd a „mindenkinek szükségletei szerint" jelszót. A reáljövedelem növekedése A mai fejlődési szakaszban — a kommunizmushoz való átmenetben — az ipart és mezőgazdaságot úgy kell fejleszteni, hogy egyre többet termeljenek. Az a cél, hogy a szovjet lakosság még jobban éljen, s még jobban kielégíthesse növekvő szükségleteit. Az emberiség történetében eddig ismeretlen termékbőség lesz a komplex automatizálás révén a Szovjetunióban. így válik majd lehetővé a munkaidő jelentős csökkenése, a reáljövedelmek egyidejű növelése mellett. Jelentős béremelést kapnak a munkások és alkalmazottak alacsony és közepes csoportjai, s a reáljövedelem egy dolgozóra számítva átlag 40 százalékkal emelkedik. Nemcsak a pénzben kifizetett névleges bérek, hanem párhuzamosan a különféle szolgáltatások, valamint a nyugdijak és segélyek is emelkednek. A közszükségleti cikkek árainak további leszállítása következik. Ugyanakkor a kolhozparasztok reáljövedelme is legalább 40 százalékkal növekszik. A szocialista termelés, a tudomány, stb. kiterjesztésével összea villamosáram hiánya miatt, mint az előző években. Akkor a gyorsabban fejlődő gyáripar kifogott az energiaelosztón, amely még nem bírta az iramot. Azóta az energiaszolgáltatás pótolta már elmaradását, minden munkacsoportban lelkes harc folyik az időért, hogy mindenre kiterjedő, alapos karbantartó munkájukkal a legalaesonyabbra csökkentsék az áramszolgáltatási kiesést, biztosítsák a felügyelőség villanyáramhálózatához tartozó üzemek tervfeladatainak teljesítését. Procházka József elvtárs, a pártszervezet legidősebb tagja és mások felszólalásaikban arra figyelmeztették a pártbizottságot, hogy ne pihenjen a babérokon, hanem gondoskodjék a párttaggyűlések, a beszámolók alapos előkészítéséről, a pártoktatás, az előadások színvonalasabbá tételéről, hogy a párttagok az élet minden szakaszán megállják helyüket, hogy még nagyobb figyelemmel őrködjenek a villanyhálózat épsége felett, harcoljanak pártunk XI. kongresszusa határozatainak valóra váltásáért. Szabó István, Érsekújvár függ, hogy 11,5 millió új dolgozó kapcsolódik be a munkafolyamatba. Mindez azt eredményezi, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1958hoz viszonyítva kb. 65 százalékkal emelkedik. A szovjeturalom alatt tizenötszörösére emelkedett a nemzeti jövedelem és 1940 óta csaknem kétszeresére a munkások reáljövedelme és több mint kétszeresére a kolhozparasztok reáljövedelme. A tézisek mindent megválaszolnak Tovább növekszik majd a nép személyi fogyasztása is, amit figyelembe kell venni a mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek egyaránt. Természetesen az is, ami „nincs a borítékban", a különféle szolgáltatásokra: a bölcsődékre, óvodákra, iskolai napközi otthonokra, az ingyenes oktatásra, a szakmai továbbképzésre, az ingyenes orvosi ellátásra, üdülésre, egészségvédelemre, közétkeztetésre évről évre többet fordítanak. Az előttünk álló XXI. kongresszus részletesen megtárgyal minden kérdést. Egy cikk keretében nem lehet mindenre aprólékosan kitérni, de a felsoroltakból és főleg az eddigi eredményekből is láthatjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya előtt egy cél lebeg: állandóan emelni a nép életszínvonalát. Utolérni és elhagyni az olyan országok életszínvonalát, amelyeknek fejlődését nem akasztotta meg az utolsó háború pusztítása. A Szovjetunió fennállása óta már sokat bebizonyított. Elűzte a mindennapi kenyér bizonytalanságából eredő félelmet, a testet ölő nehéz munkát, felszabadította az embert, a nőt. Amikor behatolt a világűrbe, a tudomány segítségével eloszlatta a misztikus legendák utolsó maradványait. És ezzel még jobban megerősítette mindnyájunkban a jövőbe vetett hitet. GREK IMRE ÜJ SZŐ 2 $ 1959. január 26.