Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-25 / 24. szám, vasárnap

Hruscsov beszéde a szovjet-finn barátságról Leningrád (ČTK) - N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, január 23-án Kék­kőién, a Finn Köztársaság elnö­ke tiszteletére adott díszebéden a következő beszédet mondotta: Engedje meg elnök úr, hogy szívből üdvözöljem és nagy örömömet fejez­zem ki abból az alkalomból, hogy nagy elfoglalsága ellenére lehetőséget talált egy nem hivatalos látogatásra Leningrádba. Nagyon jól határozott. Találkozásunk és látogatásaink bi­zonyítják, hogy habár a Szovjetunió és Finnország határai a hideg Északon vonulnak, kapcsolatainknak éppen­séggel nem kell hűvöseknek lenniök. Szilárdulnak gazdasági kapcsola­taink, jó alapokra épül kölcsönös ke­reskedelmünk. Bővülnek kulturális kapcsolata'nk. Pers; e hallottam, hogy egyes finn körök többet szeretnének nekünk eladni és kevesebbet vásárol­ni. Meg kell mondanom, hogy ilyesmi nehezen kivihető dolog. Áruvásárlásunk önöknél az önök által nálunk eszközölt vásárlásoktól függ. Azt hiszem, megérti ezt. Nincs dollárunk, Amerika nem kereskedik velünk, a megkülönböztetés politiká­ját érvényesíti irányunkban. De nem fáj ettől a fejünk. Ki kell jelentenem, hogy az amerikai politika csődöt mond. Az USA kormánykörei azt hit­ték, hogy gazdasági szankcióikkal meggátolják gazdaságunk, tudomá­nyunk és technikánk fejlődését. De mit mutat a valóság? A Szovjetunió elsőnek bocsátotta fel a Föld mesterséges holdjait és elhatározta, hogy tovább hatol a vi­lágűrbe, rakétát lőtt fel a Hold irá­nyába és mesterséges bolygót alko­tott. A szovjet tudomány és technika magas színvonalának tanúsága. Úgy vélem, az amerikaiak is megkonstruál­nak és kilőnek majd rakétákat. A kü­lönbség azonban abban van, hogy ők csak majd kilövik rakétákat, míg mi már ezt megtettük. Mint már mondottam, a szovjet­finn kapcsolatok az utóbbi években jól fejlődtek. Az a kérdés azonban, hogy hűvösek lesznek-e országaink kapcsolatai vagy sem? Ez az emberek tevékenységétől és elsősorban az or­szágok kormányától függ. Ezért nyugtalankodtunk, amikor Fagerholm úr összeállította kormányát. Ügy tu­dom, Fagerholm úr vállas ember, de széles háta mögött Tannert és köve­tőit, Leskinen urat és a Szovjetunió­val szemben tanúsított gyűlöletükről ismert más egyéneket látok. Voltak olyan hangok a kormány­ban, hogy megtartják az előző külpo­litikai irányvonalat. A kdrmány azon­ban csak bizonyos erőkre támaszkod­va valósíthatja meg politikáját. S amikor Fagerholm úr kormányának összetételét néztük, világosan kitűnt, hogy kapcsolatainkat illetően semmi jót nem igér. Finnországban most Sukselainen úr vezetésével alakult kormány. Ez is Finnország belügye. Remélni sze­retnénk azonban, hogy a kormány elősegíti nemzeteink barátságának megszilárdítását, Finnország és a Szovjetunió gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak továbbfej­lesztését. Engedje meg elnök úr, hogy szom­szédunk Finnország tiszteletére, a dolgos finn nép tiszteletére, a szov­jet-finn barátságra, az ön és hitvese egészségére, a finn vendégek egész­ségére ürítsem poharamat. N. Sz. Hruscsov Leningrádból visszatért Moszkvába Moszkva (ČTK) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke január 23-án este Leningrád­ból visszatért Moszkvába. Vele együtt utaztak Andrej Gromiko és Nyikolaj Patolicsev miniszterek. Áprilisra összehívták a Kínai Népi Képvise'ők Országos Gyűlését Peking (ČTK) Az Új Kína jelentése szerint áprilisban összeül a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése. Az Állandó Bizottság Csen Jit, az államtanács elnökhelyettesét, külügymi­nisztert megbízta, hogy képviselje a Kínai Népköztársaságot az NDK-val kö­tött konzuli egyezmény aláírásánál. Az olasz parasztok ere Iményes ha. c t Róma (ČTK) - Észak- és Dél­Olaszors ágban tovább tart az olasz parasztok harca, akik követelik a munka biztosítását. A Pó déli táján véget ért 70 ezer mezőgazdasági munkás 48 órás sztrájkja. Közép- és Dél-Olaszországban a földművesek sikert arattak. Potenza tartományban a nagybirtokosok kénytelenek voltak megállapodást kötni, amely Banzi községben a mezőgazdasági munká­soknak 23 ezer munkanap biztosítását jelentik. A harc kiterjedt Campaniá­ra is. Sztrájkra készülnek Bologna. Bari és más tartományok mezőgazda­sági munkásai. Fam Van Dong levele Az USA megszegte a genfi egyezményeket Haníi (ČTK) - A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma január 23-án jelentette, hogy Fam Van Dong miniszterelnök Sing Bahi tábornokhoz, a laosi nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság elnökéhez levelet intézett. Levelében közölte, hogy a genfi egyez­mények durva megsértésére, valamint a laosi helyzet nyugtalanító fej­lődésére való tekintettel ismét szükséges az országban a nemzetközi bi­zottság jelenléte és tevékenysége. la. Felújítják a laosi-vietnami határ­menti repülőtereket is. Az észak-vietnami határok meg­sértése, amit az amerikai imperia­listák támogatnak, tovább tart és különösen az utóbbi időben komoly feszültséget okoz Huong-Lap térsé­gében. Fam Van Dong a levélben említést tesz arról is, hogy a ko­moly helyzet előidézői a feszültsé­get ürügyként alkalmazzák diktátori rendszer bevezetéséhez Laosban, amely előkészület arra, hogy az or­szágot a SEATO agresszív katonai tömbbe vonják. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke levelében hangsúlyozza, hogy az 1954. évi gen­fi egyezmények teljesítése mindhá­rom indokínai ország közös prob­lémája. A laosi megállapodások rea­lizálását nem lehet befejezettnek te­kinteni, sőt az USA imperialistái az utóbbi időben fokozták a laosi ügyek­be való beavatkozás politikáját, fő­képp katonai téren. Különböző misz­sziók ürügye alatt sok amerikai tiszt érkezett Laosba, mint a katonai és rendőri egységek tanácsadói és ezenkívül az utóbbi időben fokozó­dik az amerikai fegyverek behozata­• • Havannában, mint már beszámoltunk, egy millió kubai tüntetett a köztársasági elnök palotája előtt és a környező utcákban, s helyeselték az ideig­lenes kormány politi­káját és a Batista­rendszer bűnös ki­szolgálóinak megbün­tetését. A képen a havannai tüntetés. (Rádiofoto — ČTK) A. I. MIKOJAN BESZÉDE KOPPENHÁGÁBAN Küzdjünk vállvetve a békéért és a barátságért! Koppenhága (ČTK) — A Dán-Szovjet Társaság csütörtök este az egyik legnagyobb koppenhágai hangversenyteremben nagygyű­lést rendezett, melyen felszólalt Mikojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyettese. A társaság tagjain kívül mint vendégek megjelentek: Soeren Ölesen külügyminiszter, Bodil Koch, az egyházügyek minisztere, a nemzetgyűlés képviselői, több ország diplomáciai képviselői, a közélet, a vállalkozó körök képviselői és az újságírók. A gyűlést J. Joergensen, a koppenhágai egyetem tanára, a Dán­Szovjet Társaság vezetőségének elnöke nyitotta meg. A jelenlevők felállva hosszan tartó tapssal üdvözölték Mikojan elvtársat, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, amikor fellé­pett az emelvényre. Mikojan többek között a következőket mondotta: EGYNAPOS Üj-Foundland-i láto­gatásom után haboztam, elfogad­jam-e meghívásukat, de eltökéltem, hogyha szavamat adtam, be is kell tartanom. Ügy vélem, érdekli önöket a Szov­jetunió külpolitikája. A háború utáni időben rendkívül elterjedt a Szovjetunióról terjesz­tett rágalmak és hazugságok propa­gandája, azt híresztelték, hogy meg akarunk támadni valakit, hogy ve­szélyeztetünk valakit. Egyes orszá­gok, köztük Dánia is, hagyták magu­kat megtéveszteni a propagandától. Annyira megriadtak, hogy Svédor­szágtól eltérően feladták semleges­ségüket és beléptek a NATO-ba. Ez sajnálatra méltó tény. Csodáltuk, hogyan képzelhetik a dánok, hogy a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti őket. Csapataink szabadították fel Bronholm dán szi­getet és űzték ki innen a hitleri hódítókat, s adták át a szigetet ak­kor, amikor még önöknek nem volt hadseregük. Hogyan képzelhetik, hogy azért tettük ezt, hogy valami­kor újra harcoljunk e szigetért? Sok javaslatot terjesztettünk elő a béke védelmére, s nem azért tettük, mintha félnénk, mintha nem tudnánk harcolni, nem azért, mintha gyen­gék lennénk. Egyáltalán nem. Ma erősebbek vagyunk, mint valaha és bebizonyítottuk, hogy tudunk harcol­ni, hogy népünkben buzog a hősies­ség. A háborút az emberiség nagy csapásának tartjuk és ma, amikor korszerű, fegyverekkel rendelkezik az emberiség, egyenesen katasztró­fának tekintjük. Szocialista hazánk mind gazdaságilag, mind kulturális téren gazdag ország és azt óhajtjuk, hogy még gazdagabb legyen, kultú­rája még fejlettebb legyen. Néhány nap múlva megkezdődik az SZKP XXI. kongresszusa, melyen Hruscsov beszámolót tart hazánk kulturális és gazdasági fejlesztésé­nek hétéves tervéről. A hétéves terv nem az utolsó terve gazdasá­gunk és kultúránk fejlesztésének. Az emberek ma tudatosítják, hogy a Szovjetunió részéről fenyegető kato­nai veszélyről terjesztett mesék alaptalanok és hazugok. Az Egyesült Államokban ma kevesebbet beszélnek a Szovjetunió részéről fenyegető katonai veszélyről. Ma ott egészen másról beszélnek, például arról, hogy a Szovjetunió, ha gazdaságilag még erősebb lesz, szerintük az USA és más országok számára gazdasági veszélyt jelent. Ez az állítás épp olyan alaptalan, mint a Szovjetunió ellen folytatott előző kampány. Kinek árthat, hogy dolgozóink jobban fog­nak enni, jobban fognak öltözködni, hogy több árucikkünk és jó laká­sunk lesz. Hisz ez más országok munkásainak is hasznára lesz. Ami­kor ezeknek az országoknak bur­zsoáziája meglátja, hogy a Szovjet­unióban javul az élet, kénytelen lesz kedvezni munkásainak, és az ő éle­tük is megjavul. Hazánk a békére és csak a békére törekszik. Szeretnénk elsimítani a háború európai nyomait. Tizenhárom év telt el a háború óta s még nem írták alá a német békeszerződést. Azt mondják, hogy várjunk, míg Németország egyesül. De hogyan egyesüljön Németország, ha terüle­Minden nyolcadik amerikai bányász munkanélküli New York (ČTK) - Kentucky állam Harlan County nevű városában, az amerikai szénipar központjában 28 bányászgyerek nem jelent meg az is­kolában, mert nem volt megfelelő ru­hájuk és cipőjük. Az egyik tanuló kijelentése szerint „egy bányászgye­rek a nyomor miatt egész hónapra kimaradt az iskolából". Kentucky ál­lamban az egyik bányát a másik után zárják be. Ebben az államban 1950­ben 71 ezer bányász dolgozott, most mindössze 22 ezer van munkában. A munkanélküliek többsége — a Na­tional Guardian hetilap híre szerint — kimerítette munkanélküli segélyét és csupán a rizs. a hús és a szárított tej állami adagjaiból él. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese január 22-én a reggeli ór.íkban Koppenhágában. Mikojant megérkezése után rádióriporterek és újság­írók vették körül. (Nordisk Presse foto) tén két különböző társadalmi rend­szerű állam áll fenn? Mi a teendő? Az NDK nem mondhat le szocialista rendszeréről, az NSZK pedig a maga tőkés rendszeréről. Ez a helyzet már körülbelül 10 éve tart. Mi azonban nem kezdeményeztük a két német állam megalakulását. De ezek az ál­lamok ma fennállnak. Az NDK kor­mánya megtette az első lépéseket az egyesülésre, amikor a két állam szövetségének megteremtését java­solta. Nem jelent ez teljes egységet, de ez a forma érvényesül mind az USA­ban, mind a Szovjetunióban. Azt mondják, egyezzünk bele a szabad választásokba, ami állítólag Német­ország egyesülését eredményezi. At­hidalhatók-e azonban szavazással a jelenlegi viszályok? A nyugatnémet kormány nem akar tárgyalni az NDK kormányával. Egyesülni akar, de nem akar tárgyalni! (Taps.) Az NSZK és az NDK között nincs hadiállapot, dc mégsem tárgyalnak, mert az NSZK nem kíván tárgyalni. Nem óhajt egyesülni az NDK-vai és terveket sző a szocialista Németország erő­szakos bekebelezésére. Az NSZK igyekszik hova-tovább elodázni a békeszerződés megkötését és reméli, hogy majd erősebb lesz, és sikerül erőszakkal megoldania az „egyesü­lés" kérdését. Miért gondolják azon­ban az NSZK-ban, hogy erősebbek lesznek, az NDK és a szocialista tá­bor pedig gyengébb lesz? Arról van szó, hogyan fog alakulni a nemzetközi helyzet. Háború, vagy a feszültség enyhülése és tárgyalás következik-e. Elsőként Adenauér he­lyezkedett szembe a békeszerződés­sel. Megfeledkezett arról, hogy a legyőzött felet képviseli. Rövid az emlékezőtehet­sége! (Derültség, taps). A nyugatnémet nép nem akar háborút. Németországban azonban vannak revansisták és éppen ők akarják a kérdéseket erőszakkal meg­oldani. Ám eddig még nam elég erősek, de a fegyverkezés erősíti óket. Gondol­janak csak arra, hogyan szállott szem­be^ tavaly a német nép a szövetségi par­lamentnek a Bundeswehr rakétafegyve­rekkel való felszereléséről hozott dönté­sével. A néniét nép békére vágyik, mint a többi nemzetek. A tehetséges és nagy­képességű német nép csak akkor fej­lesztheti gazdaságát és kultúráját, ha békében dolg.zhac. Strauss boi..ií mi­niszter ezt azonban nem akarja megér­teni, rakétafegyvereket akar szerezni a német fegyveres erőknek, nem akar el­gondolkozni afelett, mit jelentene a ra­kétaháború Németországnak. Tavaly ta­lálkoztam vele Bonnban és azt mondtam: „Strauss úr, ön el akarja söpörni a Szovjetuniót a föld színéről. Köztudomá­sú, hogy elődei is erre törekedtek, de kudarccal végezték. Ha vannak erre új eszközei, nevezze meg. őket! (Taps). Ha ez az atombomba, akkor elsősorban Né­metországot találja célba."" Adenauer akkor azt állította, hogy a Bundeswehr rakétafegyverrel való fel­szerelésére vonatkozó döntést csak két év múlva hajtják végre és addig állí­tólag meg kell kezdeni az általános le­fegyverzést, tehát az a döntés egyálta­lán nem lép életbe. Strauss azonban nemrégen követelte a Bundeswehr raké­tafegyverrel való gyors felszerelését. Ez nedig veszélyt jelent. Ha Nyugat-Németországban gyors !ramban fog folyni a fegyverkezés, ha fegyveres erőink gyarapodni fognak, nagv veszély keletkezik azon nemzetek szá­mára, melyeke! Németország már nem egyszer veszélybe sodort. Ha a nyugat­német fegyveres erőket atom- és ra­kétafegyverrel szerelik fel, és ha a NSZK kormányában Straussok fognak helyet foglalni, mindnyáján megérezzük a há­ború veszélyét. Straussok bombákkal és rakétákkal játszanak. E pajkos fiúk ke­zében pedig igazán veszélyesek lehetnek ezek a játékszerek (derültség a terem­ben, taps). Ismétlem, mi békében akarunk élni minden néppel, tehát s német néppel is. Békeszerződést akarunk kötni Német­országgal, olyan szerződést, mely a né­met nép javára válik és nem irányul ellene. Nyugat-Berlinre vonatkozó javas­lataink, éppen ezt a c.élt követik. Az Ame­rikál Egyesült Államokban egyesek igye­keztek arról meggyőzni, hogy Nyugat­Berlinre vonatkozó javaslataink állítólag ultímátumszerüek, és hogy erőszakkal akarjuk javaslatainkat érvényre juttatni. Azt válaszoltam, hogy maguk találnak ki veszélyt, saját magukat rémisztgetik és nagy zenebonát csapnak e kérdés körül. Ha javasolnánk, hogy a nyugati hatalmak vonják ki csapataikat Nyugat-Berlinből és adják át Berlint az NDK-nak, akkor talán volna ok bizonyos aggodalomra. De mi azt javasoljuk, hogy Nyugat-Ber- . linnek legyen saját belső rendőrsége, ne tartózkodjanak ott idegen csapatok. Rendszere pedig olyan lenne, amilyent Nyugat-Berlin lakossága választana. Minden oldalról. Kelet és Nyugat felől szabad a belépés Nyugat-Berlinbe és az érdekelt hatalmak kötelesek biztosítani, hogy nem avatkoznak be Nyugat-Berlin ügyeibe. Állandó ENSZ bizottság létesül­hetne, mely felügyelne arra, hogy senki se avatkozzék be Nyugat-Berlin ügyeibe. Mit ártana ez a nyugati hatalmaknak? Hisz a nemzetközi garanciák alapján a berlini kérdés legjobb megoldását java­soljuk. Mikojan ezután kijelentette, hogy az Egyesült Államokban mindenki torkig van a „hidegháborúval" —, talán csak a de­partemanok alkalmazottai kivételek, akik ezt a háborút irányítják. Az USÁ-ban szépen fogadtak, nem tér­tek ki utamból, sőt ellenkezőleg, igye­keztek felvenni velem a kapcsolatot. Az amerikai nép a feszültség enyhülését, a Szovjetunió és az USA közeledését óhajt­ja. Meg kell állapítanom, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos sikert értünk el az USA és a Szovjetunió közötti kulturális kapcsolatok ápolásában és a személyi kapcsolatok felvételében. Mikojan a következő szavakkal fejezte be beszédét: „Küzdjünk vállvetve a béké­ért és a barátságért!" A jelenlevők hosz­szantartó, viharos tapssal fogadták fel­hívását. Mikojan ezután számos kérdésre vá­laszolt. A SZOVJETUNIÓBAN január 22-én ért véget a népszámlálás. A Központi Statisz­tikai Hivatal a népszámlálás előzetes ered­ménveit ez év áprilisában adja ki. (ČTK) A CARDIFFI EGYETEM diákjai között terjed a nukleáris fegyverek betiltását kö­vetelő mozgalom. Az egyetemi hallgatók népszavazást rendeztek. A diákok túlnyomó többsége állást foglalt amellett, hogy Nagy­Britannia elsőnek mondjon le az atomfegy­verekről. (ČTK) NASUTION TÁBORNOK, az indonéz had­sereg vezérkari főnöke január 23-án ki­jelentette, hogy az indonéziai lázadók még mindig kapnak anyagi és erkölcsi támoga­tást külföldről. Hangsúlyozta, hogy Indo­nézia főparancsnoksága hírt szerzett idegen hajók ' és tengeralattjárók mozdulatairól Indonézia partmenti vizeiben. (ČTK) VISSZARION SZAJANOV nagy szovjet író, költő, kritikus és irodalomtörténész 36 éves korában Leningrádban, január 22-én i elhúnyt. (ČTK) BUGANDA NÉGER terület a mai brit Uganda legfejlettebb része mind gazdasági, mind kulturális téren. Buganda parlamentje határozati javaslatot hagyott jóvá, amely­ben követeli a védnökség! statutum meg­szüntetését és függetlensége kihirdetését. (ČTK) A DIE WELT nyugat-németországi lap január 23-i számában jelentette, hogv a nyugat-németországi széniparban a múü évben 22 ezer bányászt bocsátottak el Tekintettel arra, hogy a széneladás terér nem mutatkozik javulás, előrelátható'^ további bányászok elbocsátására kerül sor, (ČTK) JUJ SZÓ 3 * 1959. január 17.

Next

/
Thumbnails
Contents