Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-25 / 24. szám, vasárnap

A falusi pártszervezetek munkájának tükörképe a szövetkezet A galántai járás kommunistái a múlt évi járási pártkonferencián a falusi pártszervezetektől beérke­zett javaslatok és a konferencián elhangzott felszólalások alapján ha­tározatot fogadtak el, melynek ér­telmében a szövetkezetesítést az 1958-as év folyamán teljes mérték­ben meg kell valósítani. A határo­zatot tettek követték s ma már el­mondhatják, hogy a határozatot ma­radéktalanul megvalósították: ugyan­is az év derekán örömmel jelentet­ték pártunk Központi Bizottságának, hogy járásukban 100 százalékra meg­valósították a szövetkezetesítést. Pártunk XI. kongresszusa után azonban újabb elhatározások szület­tek. A falusi pártszervezetek a já­rási pártbizottsággal egyetemben mérlegelték a szövetkezetek gazda­sági helyzetét, rámutattak azokra az óriási lehetőségekre, amelyek még rendelkezésükre állnak, tárgyaltak a szövetkezetek tagjaival, és az összes lehetőségek figyelembe vétele után olyan határozatot hoztak, 'hogy a második ötéves terv termelési fel­adatait már 1959-ben teljesítik, az állattenyésztés terén pedig már 1960-ban elérik, hogy 100 hektár földre 93 szarvasmarha jusson, vagyis elérik azt a szinvonalat, amelyet a párt XI. kongresszusa 1965-re elő­irányzott. Éppúgy min a szövetkezetesítés száz százalékos megvalósításáért, a falusi pártszervezetek túlnyomó több­sége a határozat megvalósításáért is egy emberként szállt síkra. A falu­si pártszervezetek tették a legérté­kesebb javaslatokat a termelés szín­vonalának növelésére. A nádszegi kommunisták például, amikor a já­rási szakemberek azt javasolták, hogy 1960-ra 380 mázsa cukorrépát ter­vezzenek hektáronként, „ellenjavas­lattal" jöttek elő. Mivel jól ismerik a helyi termelési lehetőségeket, is­merik az embereket s a talaj ter­mőképességét, azt javasolták, hogy mázsás hektárhozamot tervezzenek. A járás kommunistáinak nagysze­rű ígérete nem maradt csupán né­hány száz ember elhatározása. A kommunisták által kitűzött célok elérése a járás össze szövetkeze­teseinek ügyévé vált. Párttagok, pár­tonkívüliek, kiki a maga munkasza­kaszán, a maga módján küzd a kö­zös célért: a második ötéves terv termelési feladatainak határidő előt­ti teljesítéséért. A terv határidő előtti teljesítésé­ért indított mozgalomnak ma már nagyszerű, kézzelfogható eredményei vannak. Nádszegen például az idén Csóka Boldizsár 5 hektár földön 500 mázsa kukoricát termelt. Kmelykő János a taksonyi szövetkezetben 11 tehéntől átlag 3330 liter tejet fejt egy év alatt. Az egyéni eredmények mellett a szövetkezetek is olyan eredménye­ket érnek el, amelyek jogot adnak ahhoz, hogy kimondjuk: a galántai járás bizton teljesíti, amit vállalt. A falusi pártszervezetek évzáró taggyűlésein a szervezési kér­dések mellett a szövetkezeti gaz­dálkodás hogy s mikéntjéről esik a legtöbb sző. A kajali pártszervezet évzáró taggyűlésének beszámolójá­ban is — eltekintve ennek fogyaté­kosságaitól — a legértékesebb pont az volt, amelyben megemlítették, mi­lyen eredményeket értek el a múlt év során a szövetkezet bővítése te­rén. Ezen a szakaszon a kajali kom­munisták szintén nagy munkát vé­geztek. Az ő munkájuk eredménye az is, hogy a galántai járásban a múlt év augusztusáig befejezték a kollektivizálást. Kifogásolható azonban az, hogy a 1960-ra már ne 380 mázsás de 440 I beszámolóban több szó nem is esett r Igy jó kezdeni az új esztendőt PocUužanyban is jó szövetkezet van. Az alapokat figyelembe véve bátran elmondható — megvan rá a lehető­ség, hogy a járásban az élre tör. Több értékmutató is erre vall. 100 hektárra számítva 76 szarvasmarha jut, ebből 31 tehén, minden hektárra egy sertés, stb. A tavalyi termelést figyelembe véve jó eredményről beszélhetünk, 90 kg marhahúst termeltek hektáronként, a sertéshústermelés — piaci termelés — 83 kg volt hektáronként. A tejtermelés 612 liter hektáronként. A szövetkezet jól gazdálkodott, a tervezett 20 koronás munkaegység he­lyett 21 koronát értek el, amellett, hogy az egyes alapokat feltöltötték. Jó eredményt értek el a növényter­melésben. Takarmányrépát is termel­tek. A lenmagért százezreket kaptak. Havonként csak a tejért 45 000 koro­nát kapnak s ezzel csaknem biztosít­ják a munkaegység havi értékét. Jó így kezdeni az új esztendőt. — d a szövetkezetről, helyesebben mond­va a beszámoló még megközelítően sem adott képet a pártszervezet múlt évi munkájáról. Míg a kül- és belpolitikai eseményeknek több mint 6 gépelt oldalt szenteltek, addig a pártszervezet egész évi munkájáról mindössze 30—40 sorban emlékeztek meg. Pedig lett volna miről írni a beszámolóban, mert a szövetkezet az idén elég gyengén gazdálkodott. Ez mindenekelőtt a pártszervezet munk'ájára vet rossz fényt. A vita során a szövetkezet könyvelője is­mertette a múlt év gazdasági ered­ményeit, aki arról adott számot, hogy míg a járás többi szövetkezetei kiemelkedő eredményekkel dicseked­hetnek, egyes szövetkezetek már né­hány termék kivételével elérték a második ötéves terv végére terve­zett szintet, a kajaliak szinte meg­döbbentően rossz gazdasági ered­ményeket értek el. Részesedésre pél­dául egyáltalán nem is számíthat­nak. De hát miből is jutna a munka­egységekre, amikor például búzából a tervezett 27 mázsa helyett csak 13 mázsát arattak. A felszólalók egyértelműen meg­állapították, hogy rossz a szövetke­zet vezetősége, de kérdezzük: elég az, ha „csak" megállapítjuk, hogy rossz volt a szövetkezet vezetése? Hányszor foglalkozott a pártbizott­ság a szövetkezet sorsával ? Azt hisszük, nem igen sokat, amikor még az évzáró taggyűlés beszámolójából is „kifelejtették" e fontos problémát. H-ogyan érvényesítették a párt vezető szerepét a közösben ? Nem elég az, hogy egy-két kommunistát beválasz­tanak a szövetkezet vezetőségébe, ha ezeket az elvtársakat a pártszerve­zet nem támogatja, időközönként nem ellenőrzi munkájukat és nem kéri számon tőlük, hogyan s mikép­pen áll a szövetkezet ügye. A kajali elvtársak azt hitték, hogy ha a szö­vetkezet vezetőségében van két-há­rom kommunista, ezzel a párt vezető szerepének kérdése már meg is van oldva. Pedig hát korántsincs így. A gyakorlat azt igazolja, hogy ahol nem dolgoztak a kommunisták, dol­gozott a reakció. Ezt a vita során a kajali kommunisták is belátták. A pártszervezet tagjait dicsé­ret illeti azért, hogy falujukban már nincsenek egyénileg gazdálkodók, de el kell marasztalni őket azért, hogy szövetkezetük járási méretben is a legutolsó. A járási pártbizottságnak a jövőben behatóbban kellene fog­lalkoznia a kajali pártszervezettel, mert mindenekelőtt a pártszervezet jó vagy gyenge munkájától függ a szövetkezet gazdálkodása. SZARKA ISTVÁN Láto gatás a kassai ,P0LI0'-ban A munkások száma megnégyszereződött ® Két év alatt a termelési költségek 7%-kai csökkentek ® 17,9 százalékkal emelkedett a munkatermelékenység Több mint fél évszázaddal ezelőtt Kassa külvárosában a vágóhíd tő­szomszédságában egy kis szappan­gyár épült fel. Kapitalista vállalat volt, s a tulajdonosa jól értette a módját, miként lehet a legjobban kicsikarni a hasznot minden na­gyobb beruházás nélkül. A gyártási folyamat gépesítés hiányában, jó­formán kézi munkával történt. A szárítóban a mosópor csomago­lásánál a legrosszabb munkafelté­telek mellett végezték munkájukat a dolgozók. A letűnt, soha vissza nem térő időszakra emlékszik vissza a közel 30 éve a gyárban dolgozó Kaán. Má­ria. A rossz munka és fizetési fel­tételek dacára a munkát kereső dol­gozók naponta várták felvételüket a gyárba. Ritka volt a munkaalka­lom, kevés volt a gyár. A 30-as években 6000 munkanélkülit tartott nyilván a munkahivatal Kassán. Az állomosítás utáni időben in­dult el a fejlődés a Polio szap­pangyárban. A foglalkoztatott mun­kások száma négyszeresére emelke­dett. A termelés szalagrendszerűen folyik. Van már automatikus szá­rító, szappangyalugép és más kor­szerű felszerelés, ami megkönnyíti a munkát. A gyár 10 év alatt megtízszerezte termelését. A pipereszappan gyár­tása még ennél is gyorsabban emel­kedett. A kapitalista rendszer ide­jén ebből a fajtából naponta 50 kg-ot készítettek, az elmúlt évben 3000 kg-ot termeltek naponta. A gyár készítményei valamikor csak Kelet-Szlovákiában nyertek el­helyezést. Azóta az itt gyártott mo­sóporok és szappanok egész Szlová­kia területén mint jő minőségű áruk ismeretesek. Az elmúlt évben az üzem fennállása óta először szállí­tottak exportra — 100 tonna San­Al tiJ SZÓ Megelégedetten élünk Losoncon a nyugdíjasok otthonában élénk élet folyik. Minden héten van mozielőadás és minden második héten kulturális rendezvény. Az összes isko­lák tanulói készségesen bekapcsolód­nak a kulturális fellépések rendezésébe, tal elnevezésű pipereszappant a Szovjetunióba. Ez évben a követelményeknek megfelelően tovább javítják a gyárt­mányok minőségét és csomagolását. További hat fajta mosdőszappannal gazdagítják még a piacot. A ha­zánkban megrendezésre kerülő jég­korong világbajnokságra ízléses ki­vitelben új szappant hoznak for­galomba. Az 1958-as évben a gyár ter­melési költsége az előző évekhez viszonyítva 7%-al csökkent. Ugyan­ezen idő alatt a munka termelé­kenysége 17,9%-al emelkedett. Szívélyes elvtársi viszony alakult ki a mesterek, technikusok és mun­kások között, a párttagok és pár­tonkívüliek, az igazgató és vala­mennyi dolgozó között. Két ifjúsági műszak is dolgozik a gyárban. Az egyik a pipereszappan, a másik a mosópor előállításán dolgozik. A múlt év utolsó negyedében a fia­talok versenyben álltak a gyár töb­bi csoportjával. A verseny feltéte­lei minőségi termelés, a munka ter­melékenységének fokozása a terv egyenletes teljesítése volt. A kiér­tékelésnél az ifjú műszak került ki győztesként. A jől dolgozó fiatalokat az igazgatóság 3000 korona pénzju­talomban részesítette. Ez a szocia­lista munkaverseny is meggyorsítot­ta a múlt évi terv teljesítését és az elért jelentőségteljes termelési ered­ményeket. A gyár dolgozói mindig bizalom­mal tekintettek a párt célkitűzése elé. A felszabadulás után ez a bi­zalom még jobban megerősödött. Évről évre gyarapszik a párttagok száma közvetlenül a termelésben résztvevő dolgozókból. Az üzemi pártszervezet figyelmét most a gaz­dasági menet mellett az ifjúság he­lyes irányítására összpontosítja. Mózes Sándor hogy ezáltal kellemesen elszórakoztas­sák az idős nyugdíjasokat. Különösen az építészeti ipariskola tünt ki, mely­nek tanulói esőben, hóban még a zon­gorát is magukkal hozták, hogy a fel­lépésükhöz meglegyen a szükséges ze­ne. Ki kell emelni a magyar süketnéma intézet tanulóit, akik örömmel mutat­ták be nagy áldozatvállalással és aita­gBB®®SSBBSS®®B®®S®®B®®®®®®®®®®lš)BB®ES®®ES®S®®®®S®®B®®®SBSBE3B®BB®SBBB®BBB®®B®®®®®®®SB®®S®®®S®®E®®®B®®®®®®E®®B Mi^azmt^n^akórigazCrn'^ , m mm m— ,, m bi tagjának is, akik csaknem mind- I gv'únk az iskolák tanulóinak a kellemet a rll/Om/Pf rrS/BfAl nyájan kötelességtudó, a közöshöz ® szórakozásért. A diákoknak is oromuk llf*$38y*2l i-t &Mm t SJI v ay ragaszkodä s y sal t e, i emberek,! telik benne, ha lat jak müyen kellemes hét évve. ezeiott az , u u „ melyből mindnyájuk jóléte fakadt. ® benyomást tesz fellépesuk a munká­meoalaľulL Az emberek ne m í ár t különösebb nehézséggel, tiszta jövedelmének legalább 7 szá- Merthogy a jólét ne mc S ak vendég i ba n megfaradt öregekre. elénné tartózkodóak voltak mert a mif a3 ta n éP ün k J ó' rav a' 6 do 1" zaIéká t Okolja az oszthatatlan má r Nyényén, erről ugyancsak elég B Helchmann C nvilvänncan keveset de ott- Sos emberekből tevődik össze, akik alapba. Nos, ezen a téren ismét csak a!k ai mam v oi t meggyőződni. Hét év 1 nyilvánosán nevesei, uc legjobb tudásuk szerint végzik mun- az elismerés hangján beszélhetünk a alatt annyi csa!äd i ház épült itt, ® kájukat. nyényeiek kezdeményezéséről, akik mint arne nhyit a szomszédos Bátor­|em lehet mondani, hogy "KJaI-, /jm-m Cyn valami nagy esemény- INotUUj J<,ľ nek számított volna a faluban — hét évvel ezelőtt az EFSZ hónukban, titokban annál töb­bet beszéltek Majthényi bá­ró volt cselédeinek elhatáro­zásáról. Az egykori cselédek Reichmann Géza, Losonc Páldás orvosuk Sok más adatot említhetnék még már több éven keresztül tiszta be- falu szám 0!. Tehát a szövetkezet egy B a ,, ÍVlrSi H ä„ áo l- Vňr>lf i, „ om nn n„ eg a nyényei szövetkezet létrejöt- vételük 10 százalékát helyezték az ilyen 100 há2at számlál6 k özségrés 2 § l n^énySzéppark közepén álló ŕfkKzéoľaristt nyegtelenek, hiszen az EFSZ hétéves - Mi lenne - hajtogatják az melyre^alamennyien "igen vei toDb kis- es Kozepparaszr fennä]läsa ót a j n meg erősödött és EFSZ tagjai - ha ma felennénk a NaQVO n furcsán hangzik tének eseményeiből, de ezek már lé- oszthatatlan alap számlájára. ,s növelte, akik hallgattak a minden tekintetben biztositj a holnapot! part hivo szavára es h.ven tagj a. ^^ b_ kés megélhetésé t. Igazu k A 760 hektáros gazdaságban 85 csa- föld, gazdagabban jövedelmeztek az a szövetkezetnek" Hozzávetőlegesed ® tatunk T^tt" kezelt*be teoelľérzik Iád dolgozik és harcol a termelés állatok, ebből maguknak a tagoknak 9 0„ en állnak m ég kívül a szöv etke- ® £' z *" el t °*^ 9e K o n e™* gadás 1952 őszétől kezdve a fokozásáért. Az érdekesség kedvéért is bővebben jutott, de az oszthatatlan zsterli akik a határ földjeiből 450 B kodas t, amellyel itt körülveszik őket. Ä' gazdálkodás megalapo- Í^^ÄÄiJTtS t^ľlttl ^ZTUŤll. í^*™ - I Ezt. tapasztalam én is, aki már har­Nagyon furcsán hangzik, de így a éve kb en in- ® a felépítését segítette elő tagjainak, | voU úri kastély t alakított*' át erre büszkék. a a nemes céira a felszabadulás utáni de így g em min- ® kövpftéW útmutatásait a falu t a9j ai bold o9- béké s megélhetését. Igazuk van! Ha többet adott a den ki s_ és k üzépparaszt tagja még § r6 1 fennállása óta naovon sokat hal­kovettek utmutatasait a iaiu A hn l, 15m c „ 9,h, c ánhan re a. fttlri narHnnahhsn iövpdplmpz.tek az _ m 10 1 lennanasa ota nagyon soKat ndi kulturális és gazdasági életé­nek felemelkedésében. Mi ta­van. Mindennek ellenére nem min­is A járási kórház példás munkájá­voleső községe dolgozó pa- -.r"" . u a"- « szovetKezei azért nem teszi B önfeláldozó mankájáről a legnagyobb racTt-ininalí- pipiében. ' r szövetkezetük _ jo hírnevének oreg- lekKai igyekszenek noveini az oszt- . ez t, mert állítólag az agitáció a | elismerés hangján beszélhetünk és rasztjainak életében. A KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEK egy évi hatatlan alapot. HNB hatáskörébe tartozik. A HNB gi elmondhatjuk, "hogv dr. Bauer igaz­gazdasági DIÓHÉJBAN ennyi lenne a szövet- viszont azon oknál fogva nem foly- |] gató-főorvost, dr. kollár, dr. Fuksza, bítéséért fáradoznak. A SZÖVETKEZET jó „ . _ eredményei, mint a megáradt folyó eredményei lehetővé tették, hogy a kezet élete, fejlődése. Am nem le- tat a kis- és középparasztok között a dr.Strausz orvosokat méltán tarthat­sodra, amely mindent magával ra- tagsági gyűlés még a múlt eszten- hetne teljes az áttekintés, ha az felvilágosító munkát, mert a szövet- j| juk a szocializmus példás építőinek. Rigó László, a Kékkői Szénbányák dolgozója Új iskola épül CSIFFÁR0N gad, vonzották magukhoz a magán- dőben az ötéves terv termelési mu- emberekről valő megemlékezést el- kezet eredményei, tagjainak jóléte ® gazdálkodókat. Hatalmas, forradalmi tatószámainak teljesítését négy évre mulasztanám, hiszen az ő kétkezi amúgyis szembeötlő. Ennélfogva te- ® változás volt ez a falu fennállásának lerövidíthesse. Ez annál könnyebb munkájuk hozta létre a mai ered- hát - aki akar belép, aki nem akar, ja történetében, mert lezárt egy régi volt, mert a tervezett hektárhoza- ményeket. gazdálkodjék egyénileg tovább — ® korszakot s új utat nyitott a lakos- mokat és az állatállomány előirányo- Malatinec Juraj bácsi, a hizlalóba felfogás vert gyökeret a faluban. ® ság nagy részének az EFSZ tagjai zot t hasznosságát még az 1957-es év sorolt szarvasmarhák kezelője min- ÉRDEKES - ezt a szövetkezet jf! Az Üi Szó január 9-i számában boldogabb életének megkezdésében. végé n túlteljesítették. A múlt esz- den hajnalon, mint évek óta mindig tagjaitól hallottam - azért minden ® számunkra nagy jelentőségű cikket Nem volna helyes, sem reális, ha te ndő - bár a hosszan tartó szá- - alig dereng még - méri, osztja évben van egynéhány belépő. Még- I olvastunk Gyorsítsuk meg az isko­azt mondanám, hogy a szövetkezet razság nagy kiesést okozott - ismét már az abrakot az istállóban. Meg- pedig azok határozzák el magukat s Iák építíésé't" címmel E cikkel kap­első sikeres lépéseivel máris a bol- kedvező eredményeket szült, hiszen tört, hatvanas ember, csillogó sze- a közös gazdálkodásra, akiket az S csolatban szeretnék néhány szóval dogság korszaka kezdődött. Sőt - a közös vagyon csaknem 600 ezer mű, gyorskezű, emelgeti még a zsá- EFSZ évzáró közgyűlésére meghív, a beszámolni arról, hogy falunkban a gondok, bajok, nehézségek keletkez- korona töblettel gyarapodott, ami a kokat, jól megmarkolja a villát, sőt Tavaly hat egyénileg gazdálkodó ® verebélyi járási Csiffáron is új iskola tek. Ezek azonban már nem a ron- közös gazdálkodás nagymérvű fej- a többi társának is jut ideje se- hallgatta végig a nagyüzemi gazdái- ® épül, melyben 5 osztály lesz. Nagy gvoskodó. darabka földdel, gyönge lődését eredményezi. gíteni, míg az állatai mohón felfalják kodás eredményeinek méltatását s ® öröm ez számunkra, mert iskolánk állattal bajlódó emberek gondjai Ha a szövetkezet bevételi könyv- az eleséget. Jóféle, tápláló, a hízást ezek egy kivételével ma már mind- íj fennállása óta egy lakásban volt há­voltak, hanem a tervezgető, a jobb vitelét lapozgatjuk, az előirányzott elősegítő abrakot kevert nekik, nyájan tagjai a szövetkezetnek. Ha ® rom helyiségben, mely egyáltalán életet építő dolgozóké. A szövetke- pénzjövedelem 56 916 korona többié- Ugyanígy dolgoznak a tehenészetben, a' nyényei logika szerint vesszük a ® ne m felelt meg az iskola céljainak, zet vezetősége elsősorban lerakta a tet mutat. Ha ehhez hozzászámít- ahol mindenekelőtt azzal dicseksze- magángazdálkodók belépését, akkor ® Kicsik voltak az ablakok, csak at sikeres gazdálkodás alapjait, megte- j uk a terven felüli termények el- nek a fejőgulyások, hogy 1958-ban éppen 15 esztendőre lenne szükség S osztályokon lehetett átjárni a remtette a nagyüzemi gazdálkodás adását, mely vágómarhából 170 má- az egy tehénre, eső fejési átlagot ahhoz, hogy a falu egész határa, á másik tanterembe. Mindez az új is­munkaszervezését, az állandó mun- z sát, sertéshúsból 200 mázsát, tej- évi 2200 literre'növelték. minden darab földje nagyobb darab jl kol a felépítésével megszűnik és a kacsoportokat, kijelölte a vetésfor- bői 100 ezer litert, tojásból 41 ezret KI LEHET AZONBAN az anyakocák kenyeret, több állati terméket te- £ 108 tanu1 0 végre megfelelő kürnye­gőt, melyek a nagyüzemi t"-*"" 1*"- —*--*• ­1­1— ­!­J— 1 - • - - ™»»«»"»» legfontosabb követelményei. gót, melyek a nagyüzemi termelés mutat, akkor minden bizonnyá] meg- gondozója, aki egy-egy kocától a ma- remjen. Érdemes-e ezt elvtársak i z eS e. n f° 9 tanu,n i­'""'"ntosabb követelményei. értjük a fejlődés törvényszerűségét, lacelválasztási átlagot 15-re növel- megvárni? Erre úgy gondolom leg- ® ,P bo1 a z alkalomból iskolánk ne­Persze - teszi hozzá Híves melyről a járáson is szívesen beszél- te? Nem más, mint Vasas Sándor jobb lesz, ha a közelgő évzáró köz- ®, ? n K°s z°n<?tet mondok az épít­1 — ' , .. , lüJ kezes doinrs7mnaL' airíL­Vince, az EFSZ könyvelője - az nek. Ezenkívül más is történt a szö- aki vejével együtt valóban szép gyűlés, maguk a szövetkezet tagjai, 1 kez e I s.. d° I I fl o 1 z o' na k: akl k szorgalmas embereket is a fegyelmezett munká- vetkezetben... eredményekről adhat majd számot a helybeli kommunisták, a HNB ad- ® m"" J' ukk al. a z. * p' tesi tervet d e" ra, a felelősségre, a közösségi életre Az EFSZ-ek IV. országos kongresz- az évzáró gyűlésen. ja meg rövidesen a feleletet. ® ifslt it*v szazalekra tel­kellett szoktatni, ami egyébként szusának vitaanyaga a szövetkezetek Kijár a dicséret a szövetkezet töb- Szombath Ambrus 1 Mészáros Lajos, igazgató-tanító ÚJ S7Ö " 1959. január 23,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents