Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-12 / 343. szám, péntek

ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZEDE (Folytatás az 1. oldalról) dító harc célja nem lehet a München előtti köztársaság kapitalista rendszerének felújítása, hanem az új demokrácia uralomra juttatása, amely nemcsak a nemzeti, hanem a társadalmi szabadságot is meghozza. Természetesen a kommunista párt ezen társadalmi követelményeinek elfogadását nem hangoztatta mint feltételt a többi ellenállási csoporttal való együttműködés viszonylatában, mivel közvetlen alapvető feladataként kitűzte a széles nemzeti egység programját a fasizmus elleni harcban. Ez az irányvonal összhangban állt a munkásosztály és a többi dolgozók érdekeivel. A párt megvalósításáért következetes és áldozatkész harcot folytatott, amely megszilárdította és elmélyítette pártunk vezető szerepét a nemzetben, a fasizmus elleni harcban, amely a nemzeti szabadságáért és az új Csehszlovákiáért folyt. Nemzeteink a szabadságért folytatott küzdelemben már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel a közös érdekkei és a közösen kiontott vérrel is szövetségben álltak a szocializmus nagy országával. Ezen egység konkrét kifejezése volt a hitlerista megszállók és az áruló hazai burzsoázia elleni harc fokozódása. A kommunisták ebben a harcban a legnagyobb áldozatokat hozták. A párt hangsúlyozta a nép előtt, hogy a fasiszta leigázás elleni küzdelmet nemcsak az új népi hatalomért, hanem a felszabadult Csehszlovákia Szovjetunióval való új viszonyáért folytatott harccal is egybe kell kapcsolni. És éppen az új külpolitikai irányzat ezen kérdése képezte a londoni burzsoá emigráció képviselőivel folytatott éles osztályösszetűzés tárgyát. E harc győzedelmes kimenetelétől sok függött, az, hogy Csehszlovákia háború utáni fejlődése milyen irányú lesz. A Beneš által vezetett londoni csehszlovák burzsoá emigráció Csehszlovákia felszabadításának kérdését a nyugati nagyhatalmak győzelme alapján képzelte el, amelyeknek meg kellett volna védeniök az új köztársaságban a burzsoázia osztálykiváltságait. Az új államban bekövetkezendő társadalmi/változásoktól való osztályfélelem késztette a londoni emigrációt arra, hogy konokul kitartott a nyugati imperialista hatalmak irányzata mellett,' bár éppen 1 ezek lelkiismeretét terhelte München, amelynek következményeit nem voltak hajlandóak likvidálni. Annak ellenére, hogy Németországnak megüzenték a háborút, visszautasították a München előtti köztársaság határainak elismerését és sokáig haboztak az emigrációs kormány elismerésével. A burzsoá emigráció ennek ellenére továbbra is tevékenyen részt vett a kapitalista államokban az 19391940-es években folytatott szovjetellenes gyűlölet-kampányban és szovjetellenes kocenpcióját nem adta fel akjtor sem, amikor a hitlerista hantiak megtámadták a Szovjetuniót. A támadó német fasizmus elleni harc fejlődése során azonban létrejött a hatalmas Hitler-ellenes koalíció. Ebben döntő szerepet játszott a Szovjetunió, amelynek hadserege és népe a hitleristák elleni harc legnagyobb terhét viselte és így a győzelem legnagyobb babéraira számíthatott. A valóságos fejlődés tehát erősebbnek mutatkozott, mint a londoni burzsoá emigráció kívánságai és célkitűzései. A Szovjetunió részvétele a fasizmus elleni háborúban döntő tényezője volt a náci Németország vereségének. Igy tovább növekedett a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. A Szovjetunió hatékony módon felébresztette a náci Németország által leigázott kis nemzetek reményeit és támogatta jogaikat. Ez megmutatkozott a Csehszlovákiával való viszonyban is. 1941 derekáig a nyugati hatalmak londoni kormányunkat nem kezelték egyenjogú félként, míg a Szovjetunió 1941 július 18-án elsőnek ismerte el minden fenntartás nélkül és szerződést írt vele alá a Németország elleni háborúban .kölcsönösen nyújtandó segítségről. Ez a szerződés Csehszlovákia feltétel nélküli elismerését jelentette a teljes egyenjogúság alapján. A Szovjetunió így Csehszlovákiát a Hitler-ellenes koalíció tagjaként ismerte el. Ez azonban egyáltalán nem gátolta a londoni burzsoá emigráns köröket abban, hogy a Szovjetunió iránti kapcsolatokban továbbra is aljas módon taktikázzanak és a Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió közötti barátság kölcsönös tovább fejlesztése terén a szélsőséges passzivitás politikáját folytassák. Alapvető fordulat csak 1943-ban következik be. Ez az év a fasiszta hadseregek sztálingrádi megsemmisítő veresége következtében a döntő fordulat éve a demokrácia győzelme szempontjából a fasizmus és az erőszak fölött. A szovjet hadsereg feltartóztathatatlan előrenyomulása mind világosabban igazolta, hogy a Szovjetunió saját erőivel is szét tudja, zťizni a fasiszta Németország háborús gépezetét és fel tudja szabadítani az európai nemzeteket. A londoni burzsoá emigráns kormányt az a veszély fenyegette, hogy részvétele nélkül kerülhet sor a győzedelmesen előretörő szovjet hadsereg találkozására a csehszlovák néppel, amely a kommunisták vezetésével következetes és aktív fasisztaellenes harcot folytatott. Különösen fontos volt az a (tény, hogy a szovjet hadseregben önálló csehszlovák katonai alakulat küzdött, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja segítségével a Szovjetunióban jött létre. Ebben a helyzetben még, a Benes vezette londoni burzsoá emigráns kormány is nehezen tudott nyíltan szovjetellenes politikát folytatni. Ettől eltekintve egyre jobban meggyőződött arról, hogy a nép odahaza a harc győzedelmes befejezésének érdekét szem előtt tartva tekintetét a Szovjetunióra és hadseregére, mint felszabadítónkra fordítja. Egyben I minden reálisan gondolkodó politikus számára világos volt akkoriban, hogy Csehszlovákia függetlenségének felújítása elképzelhetetlen a Szovjetunió segítsége nélkül. Ebben senki sem kételkedett, különösen népünk nem, amelybe ezt az igazságot a nemzet elismert vezető ereje, a kommunista párt oltotta bele. A csehszlovák és a szovjet nép közötti kapcsolatok fejlődése a fasizmus elleni harc során és harci szövetségük létrejötte törvényszerűen a két ország közötti szövetségi szerződés megkötéséhez vezetett. Ezt tudomásul kellett vennie Benesnek is, amikor 1943. decemberében a szerződés aláírására Moszkvába utazott. A szerződés megkötése azonban ama nyugatbarát politikai koncepció teljes csődjét jelentette, amelyre a londoni burzsoá emigráció külpolitikája épült. A barátságról, kölcsönös segélynyújtásról és a háború utáni együttműködésről szóló szerződés aláírása a burzsoázia terveinek csődjét és ugyanakkor Csehszlovákia Kommunista Pártjának nagy győzelmét jelentette, az új köztársaságnak igazi nemzeti és. társadalmi szabadság alapján való felépítéséért folytatott harcában. Pártunk szilárdan támaszkodva a Szovjetunió nemzetközi jelentőségére és mind nagyobb befolyására, mind a külföldön, mindpedig otthon annak megvalósítására törekedett, aminek szilárd alapját a szerződés teremtette meg: a szabad és társadalmi szempontból igazságos Csehszlovákia megteremtésére. Klement Gottwald elvtárs 1943. december 26-án a moszkvai rádióban a Szovjetunióval kötött szerződés jelentőségéről ezt mondotta: „A moszkvai szerződés jövőbeni nemzeti és állami életünk szilárd megdönthetetlen alapjait fektette le; .. A szerződés sžilárd alapot nyújt nekünk, de azt az épületet, amelyben mi és az utánunk jövők élnek majd, magunknak kell felépítenünk. Tőlünk függ, milyen lesz ez az épület: Mi azt akarjük, hogy a lehető legjobb legyen." Ma büszkén jelenthetjük ki. hogy a munkásosztály és egész dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével becsületesen teljesítette ezt a feladatot. A Szovjetunió példája országépítésünk gyakorlati mintaképévé vált Elvtársak, Csehszlovákia és Szovjetunió között a barátságról, a kölcsönös segítségről és a háború utáni együttműködésről kötött szerződés jelentősége messzire ható következményekben nyilvánult meg már a háború időszakában. A csehszlovákszovjet szerződés elismerte Csehszlovákia 1938. évi határait és örökre biztosította sérthetetlenségüket és biztonságukat. Lehetővé tette 1945 után véglegesen megoldani a fasizált német kisebbség kérdését hazánkban és Csehszlovákiának szilárd biztosítékot nyújtott arra az esetre, ha az agresszív német imperializmus újra fenyegetné. A köztársaságunk felszabadításánál elesett több tízezer vörös katona áldozata mutatja, hogyan értelmezi kötelezettségeit a Szovjetunió. Megmutatta a Szlovák Nemzeti Felkelés segítségére, majd 1945 májusában a nácik ellen felkelő harcoló prágai nép megmentésére siető hősi szovjet hadak kellő időben történt áldozatos beavatkozása, amely befejezte Csehszlovákia népének felszabadítását a megszállók igája alól. A csehszlovák-szovjet szerződés jelentőségének általános értékelése során nem téveszthetjük szem elől e szerződés belpolitikai fontosságát. A Benes vezette londoni emigráció a felszabadult országba nem Nyugatról. hanem Moszkván keresztül érkezett haza. Nem győztesként jött. hanem mint olyan csoport, amelynek tiszteletben kellett tartania a nemzet akaratát, kénytelen volt egyet értenie pártunk szerepének elismerésével. Ez a szerep érvényre jutott a kommunisták részvételében a kormányban, Jiogy igy kifejezésre jusson döntő részesedésük és felelősségük a felszabadult Csehszlovákia építésében. Az új köztársaság építésének konkrét feladatait a Kassai Kormányprogram tűzte ki. Ez a nemzeti és demokratikus forradalom programja volt, amelynek messzire ható demokratikus és társadalmi változásai az életben pártunk kezdeményezéséből megvalósítva már szocialista jellegűek voltak és mindjárt kezdetben megteremtették a megfelelő alapot a szocialista forradalomba való átmenésre. Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével építve a népi demokrácia politikai és gazdasági alapját 1945 dicső májusi napjai után azonnal megismerte a szovjet nép barátságának, önzetlen szolidaritásának és segítségének erejét. Népünk a Szovjetuniótól védve és támogatva, sikeresen teljesítette a nemzeti és demokratikus forradalom programját, nem félve attól, hogy igyekezetét megakadályozza az imperialista beavatkozás. A csehszlovák-szovjet szövetség pajzs volt, amelyről visszapattantak az imperialista és reakciós ellenség támadásai. Az imperialisták, a reakciósok népünket meg akarták akadályozni abban, hogy az országban a monopolista burzsoázia nélkül uralkodva az ország szuverén gazdája legyen. A párt dolgozó népünket harcba vezetve a Kassai Kormányprogram teljesítéséért, tudatosította benne, hogy a Szovjetunióval kötött szerződés iránti hűség és odaadás legtöbb biztosítéka új életünk haladó irányú, szocialista célok felé valő fejlődésének hazánkban. Engesztelhetetlent szembeszállt a Szovjetunióval fennálló szövetségi kapcsolat gyengítését célzó minden törekvéssel, amelyek mindinkább jellemezték a reakciós köröket. Ezen körök külpolitikai koncepciójának célja az volt, hogy Csehszlovákia híd legyen a Nyugat és a Kelet között. Céljuk volt Csehszlovákia, és népe fokozatos elszakítása a Szovjetuniótól és hozzáláncolása újból a kapitalizmushoz. A jobboldali reakciós körök képviselői világosan tudatosították, hogy az új köztársaság politikai irányzatának megváltoztatása nélkül nem érhetnek el fordulatot belpolitikai viszonylatban, sem a kapitalista rendszer felújítása irányában. Nem jártak sikerrel. Pártunk harfa sikert aratott, mivel népünk mind szélesebb rétegei álltak a csehszlovák-szovjet barátság, a Szovjetunióval vSló szilárd kapcsolatok pártjára. Ebben nemcsak a fasiszta ellenes harc élő örökségét, minden időre szóló testvéri szövetséget láttak, hanem annak biztosítékát is, hogy a dolgozók vágyai teljesülnek, Csehszlovákiában felépítjük a szocializmust. A dolgozó nép 1948 februárjában Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével győztes csatát vivott a burzsoá reakcióval. Szövetségünk a Szovjetunióval szilárd védőpajzsot és biztos oltalmat jelentett az előkészített imperialista beavatkozással szemben. A dolgozók februári győzelme a reakció fölött 1948-ban véglegesen megtisztította a légkört a csehszlovák-szovjet kapcsolatok tekintetében is, határozottan megszüntette a kétkulacsos manőverezést és a burzsoá elemek közvetlen szabotálását. Ennek következtében kapcsolataink mindkét részről teljes mértékben tovább fejlődhettek szocialista sžellemben, a proletár nemzetköziség szellemében, amelynek hordozója volt mindig Csehszlovákia Kommunista Pártja. Pártunkat már évtizedek óta internacionalista kapcsolatok kötötték a Szovjetunió Kommunista Pártjához. A csehszlovák-szovjet kapcsolatokban új időszak kezdődött. Oj tipusú kapcsolatok bontakoztak ki, amelyek a kölcsönös elvtársi együttműködés és segélynyújtás még szélesebb alapjára épültek. Ezek az új, szocialista, nemzetközi kapcsolatok a közös ideológiából, a marxizmusleninizmus tanításából, a szocialista országépítés közös céljaiból erednek. A Szovjetunió példája, amely ezt megelőzően döntő harcba szólította a dolgozókat a burzsoázia ellen, a szocializmus hazánkban való építésének gyakorlati példája és ezen az úton elért minden sikerünk alapvető forrása lett. A Szovjetunióval való szövetségünk elégedett életünk biztosítéka Elvtársak, azok a nagy féladatok, amelyeket a Szovjetunióval a legszorosabb együttműködésben teljesítünk a szocializmus és a kommunizmus közös ügye érdekében, a legmeggyőzőbb bizonyítékát képezik a csehszlovákszovjet szerződés élő voltának és nagyszerű eredményeinek. Ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy országunk nagy és dicső utat tett meg azóta, hogy örök időkre megpecsételte barátságát és szövetségét a Szovjetunióval, és a háború utáni időszakban teljes mértékben kifejleszthette a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Legszorosabb együttműködésünk a Szovjetunióval lehetővé tette számunkra, hogy magas szinten létrehozzuk a szocializmus anyagi alapját. / Szoros gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval segítséget nyújtott nekünk a nemzetgazdaság szocialista alapokon való egybehangolt, emelkedő tendenciát mutató fellendülése biztosításában. Elsősorban a szovjet vas- és mangánércszállítmányok erősítették fejlődő gépiparunkat — iparunk gerincét. Behozatalunk 70-90°/o-át fedezték. A Szovjetunió segítségével felépítettük iparunk egészen új ágazatait. Számos új, műszakilag igényes gyártmány termelését vezettük be. Iparunk műszaki színvonalának emelése a Szovjetunióval együttműködésben mindkét fé.l.. számára 'előnyös volt, mivel számos új termelési ágazat a szovjet megrendelések alapján jött létre. Igy pl. a Szovjetunióba az 1951—lJ)56-os években szállított gépipari termékeknek majdnem 45%-a új gyártmány volt, ebből 36,5%-ot tettek ki a szovjet műszaki dokumentáció alapján gyártott termékek. Ezen a szakaszon megmutatkozik a tudományos-műszaki együttműködés nagy előnye. Eredményei felbecsülhetetlen értéket jelentenek gazdaságunk számára. Ä Szovjetunió mezőgazdasági termények szállításával jelentős segítséget nyújt nekünk abban, hogy a mezőgazdasági terményekkel való ellátásunk fogyatékosságait megszüntessük. Minden esztendőben óriási mennyiségbén szállít nekünk gabonát, húst, vajat és más zsíradéknversanyagot. 1948-tól 1958-ig a Szovjetunióból 10,5 millió tonna gabonát, hozzávetőlegesen 113,800 tonna húst, 443 500 tonna zsiradékot importáltunk. Ezen nagyvonalú szovjet segítségre támaszkodva, amely hatékonyan segítette leküzdeni a kapitalista világ megkülönböztető politikáját és embargóját, sikeresen felépíthettük a szocializmus alapjait. Országunkat amelynek hatalmas védőpajzsa a Szovjetunió, építő lelkesedés, örömteli élet jellemzi, úgyhogy sirálmas csődöt mondott az ellenünk irányuló imperialista nyomás és hidegháború. A szocialista világrendszer növekedése és fokozatos megszilárdulása lehetővé teszi számunkra, hogy feltartóztathatatlanul haladjunk előre a szocializmus építésében és így tevékenyen hozzájáruljunk a világbéke megszilárdításához. A népi demokratikus Csehszlovákia szocialista építésében elért sikerek, mivel iparilag fejlett államról van szó, a nemzetközi politika szempontjából is nagy jelentőségűek. Országunknak és dolgozó népünknek a haladó szolgálatában a világon fontos szerepet kell betöltenie, amit Csehszlovákia új nemzetközi helyzetének köszönhetünk. Ez azon fejlődés eredménye, amelynek kezdetén ott áll a csehszlovákszovjet szövetségi szerződés, Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes politikájának és egész dolgozó népünk törekvéseinek eredményei. Csak ennek köszönhetjük azt, hogy ma megkezdhettük a szocializmus építése befejezésének időszakát és további nagy, jelentős feladatokat oldunk meg hazánk gazdasági és kulturális felvirágoztatásában, népünk jólétének növelésében. Csehszlovákia dolgozói egyetér-. téssel és tevékeny támogatással fogadták a szocialista építés befejezésének vezérvonalát. Az ország minden részében fellángolt a munkások, parasztok és az értelmiségiek tevékeny és kezdeményező harca pártunk XI. kongresszusa irányelveinek teljesítéséért. A dolgozók tudatosítják, a szocializmus építésének befejezése megköveteli, hogy mindazt, amit nálunk eddig a szocializmus építése során létrehoztunk, teljes mértékben felhasználjuk országunk sokoldalú tovább fejlesztése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elsősorban azért foglalkozott a XI. kongresszus utáni első ülésén az életszínvonal problémáival, vagyis olyan kérdésekkel, amelyek érintik köztársaságunk minden egyes lakosát, mert e kérdések megoldása és a feladatok megvalósítása oszthatatlan részét képezik a szocializmus építése befejezésének. Ezért fordult a párt Központi Bizottsága levelében minden egyes dolgozónkhoz, amelyben eléjük terjeszti megítélés és véleménymondás céljából álláspontját, hogy az üzemekben és minden egyes munkahelyen létrehozzák a lakosság életszínvonalának emelkedését biztosító feltételeket. Újra beigazolódott,^, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint .bármikor azelőtt, most is politikájával és egésž tevékenységével következetesen ;azt a célt követi, hogy a lehető legjobban kielégítse a dolgozók szükségléteit. A párt arra törekszik, hogy a dolgozó ember élete egyre jobb és boldogabb legyen. A Központi Bizottság levelének visszhangja azt bizonyítja, hogy a dolgozók döntő többsége helyesen fogta fel a bérrendszerek átépítését, az ipari és a mezőgazdasági termelés további növekedését elősegítő tartalékok feltárása és az életszínvonal emelésének kérdése közti összefüggést. Csak így lehet a javasolt intézkedések megvalósításához szükséges eszközöket összegyűjteni és gyarapítani. A Központi Bizottság levelével kapcsolatban a munkahelyeken folyó vitát ezért fokozott, sokoldalú aktivitás, szocialista kötelezettségvállalások tétele és a nemzetgazdaság tartalékainak feltárására irányuló igyekezet kíséri. Jelentős különösen az a tény, hogy a dolgozók az életszínvonal emelésének kérdését nem elszigetelten ítélik meg, hanem azzal kapcsolatban, hogy mi teszi lehetővé ezt az emelkedést, vagyis a szocialista országépítés feladatainak teljesítésével és túlszárnyalásával kapcsolatban. A második ötéves terv hátralévő éveiben és a harmadik ötéves tervben a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával, az ipari termelés 90—95,%-kal növekedik az 1957-es évhez viszonyítva és a háború előtti szintnek majdnem a hatszorosát éri el. Tovább folytatjuk a nehézipar, különösen a tüzelőanyag, a gépipar és a vegyiipar ágazatainak fejlesztését. Kulcsfontosságú feladataink egyikének tartjuk a vegyiipar fejlesztését, amelynek irama a harmadik ötéves tervben az egész ipar általános fejlődési iramához viszonyítva 55%-kal gyorsabb lesz. Az életszínvonal emelésének programja biztosítja közszükségleti iparunk gyorsabb ütemű fellendülését, ami hozzájárul a nép anyagi szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Igy a tartós közszükségleti cikkek eladása 1965-ben az 1957-es esztendőhöz viszonyítva eléri a 210%-ot, vagyis majdnem 8 milliárd koronával többet. A családi pótlékok emelésével és további intézkedésekkel jelentős mértékben emelkedik kü(Folytatás a 3. oldalon) ÜJ SZŐ 2 ŤAŕ 1958. december 12. I r