Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-12 / 343. szám, péntek

ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalról) lönösen a többgyermekes családok életszínvonala. A lakásprobléma határozott meg­oldása 1 millió 200 ezer lakásegvség már ez évben megkezdődő felépí­tésével lehetővé teszi, hogy 1965-ben a köztársaság legfontosabb központ­jaiban kielégítsük a lakásigényeket. 19'3-ig biztosítjuk azt, hogy min­den családnak saját lakása legyen és ugyanakkor sokkal magasabb lesz a lakáskultúra, habár ebben a vi­szonylatban már ma az elsők kö­zött állunk a világon. A termelőerők 1958-1960 évekre tervezett további páratlan méretű fejlődése csak a nemzetközi mun­kamegosztás elmélyítésével, különö­sen annak legmagasabb formája a szakosítás és a kooperáció útján, az pgész szocialista tábor termelési igyekezete keretében oldható meg. Mind Csehszlovákia, mind az összes szocialista államok számára a nem­zetközi szakosítás és kooperáció fej­lesztése képezi a nemzetgazdaság legmagasabb világszínvonalra való maximális fejlesztésének* egyedül le­hetséges útját. A nemzetközi szakosítás és koo­peráció elmélyítéséhez az eddigi együttműködés gazdag tapasztalatai alapján megvannak a legjobb felté­telek. Ezért az ez év áprilisában folytatott szovjet-csehszlovák tár­gyalásokon jelentős figyelmet fordí­tottunk a termelés kölcsönös koo­perációjára és szakosítására. A termelés szakosítását kölcsönös egyezmény alapján biztosítottuk, amely szerint iparunk figyelmét a gépipar további növelésére, egyes termékfajták nagy sorozatban való gyártására összpontosítja. Ezen egyezmény alapján viszont a Szov­jetunióból kapunk olyan gépeket, amelyeknek gyártása megnehezítené számunkra a termelési programok szakosítását. A Szovjetunió és Csehszlovákia kő­zött lefolyt legutóbbi tárgyalások megszabják a kölcsönös árucsere ke­retét is az 1961—65-ös évekre. Az árucsere terjedelme 1965-ben 195/­hez viszonyítva 77 százalékkal lesz nagyobb. Egyben egyezményt kötöt­tünk néhány komoly nemzetközi prob­léma megoldásával kapcsolatban, ame­lyek megoldását megköveteli szocia­lista gazdaságunk rohamos fellendü­lése Olyan komoly kérdésekről van szó, mint amilyen a nyersolajvezetek közös felépítése, szovjet szakmai se­gítség új kohászati kombinátunk épí­tésében, az együttműködés a Szov­jetunió szükségleteinket is kielegito vasérc alapja bővítésében és színes­fémeket feldolgozó üzemek építésé­ben. együttműködés a vegyiipar egyes ágazatainak kísérleti, tervező mun­kásságában és berendezési gyártásá­ban Ez a nagyvonalú együttműködés záloga annak, hogy a legmagasabb műszaki színvonalon is sikeresen tel­jesítsük a párt XI. kongresszusának irányelveiben iparunkra megszabott feladatokat. A XI. kongresszus által kitűzött nagy célok megvalósításból jelentős mértékben kiveszi részét, a mezőgaz­daság is. A falun már túlsúlyba ke­rültek a szocialista termelési viszo­nyok, és nincs messze az az idő, ami­kór a szocializmus győzelmet arat a társadalmi termelés minden szaka­szán. Csak az utóbbi két esztendő során az egységes földművesszövetke­zetek tagságának létszáma és földje több mint kétszeresére szállt, és ma a szocialista szektorban van a mező­gazdasági földterület több mint 75 százaléka. Fontos tény az, hogy a szocializ­mus építésének folyamatában a falun állandóan fejlődik a mezőgazdasági nagyüzemi termelés és emelkedik a parasztok életszínvonala. 1945 után feldúlt gazdaságot vettünk át, s a mezőgazdasági termelés összetétele a kapitalizmus szükségleteinek felelt meg. Ennek ellenére 1948-tól 1958-ig több mint egyharmadával növeltük a mezőgazdasági termelést. Ebben az időszakban hozzávetőlegesen 50 szá­zalékkal növekedett a hús termelése főleg a sertéshús termelésének több mint kétszeres emelkedésével. Úgy­szintén emelkedett valamennyi ter­mény hektárhozama. Ez nagy haladás, ha tudatosítjuk, hogy a mezőgazda­sági termelést alig több mint fele annyi dolgozóval láttuk el, mint a háború előtti években. Mezőgazdaságunk átépítésében és fejlesztésében a Szovjetunió tapasz­talataiból merítettünk, ahol a kol­hoz-rendszer a mezőgazdasági ter­melést a világon az egyik élenjáró helyre juttatta. Mezőgazdaságunk szövetkezetesítésének fellendülése és elsősorban a szocialista mezőgazda­sági nagyüzemi termelés előretörése és lehetőségei újból meggyőzően bi­zonyítják a lenini szövetkezeti terv nemzetközi érvényességét, amely or­szágunk feltételei között is az .egye­dül járható út a szocialista terme­lési viszonyok falun aratandó győ­zelme és a mezőgazdasági termelő erők fellendülése irányában. Ehhez hozzájárult több ezer földművesünk és mezőgazdasági dolgozónk látogatása is a Szovjetunióban. Itt lehetőségük nyílt megismerkedni a kolhoz-rend­szerrel és a mezőgazdasági nagyüze­mi termelés haladó módszereivel. Felbecsülhetetlen értékűek azok a ta­pasztalatok, amelyeket a szovjet kol­hozparasztok, a mezőgazdasági dol­gozók és tudósok csehszlovákiai lá­togatásaik során átadnak szövetkeze­teinknek és mezőgazdasági tudomá­nyunknak. Ha azonban mezőgazdaságunk tel­jesíteni akarja a XI. kongresszus ál­tal kitűzött feladatot, ,.a mezőgazda­sági termelésben fel kell használni minden lehetőséget, hogy rövid időn belül utolérjük az élenjáró kapitalista államok színvonalát a termelés bel­terjességében és a munka termelé­kenységében", akkor szükség van ar­ra, hogy az egységes földművesszö­vetkezetek és a szövetkezeti tagok lényegesen magasabb színvonalra emeljék a mezőgazdasági nagyüzemi termelést. A mezőgazdasági termelés emelke­désének eddigi üteme gyorsabb, mint a kapitalista Csehszlovákiában. Ennek ellenére azonban mind ez ideig nincs összhangban társadalmunk szükségle­teivel és mezőgazdaságunk lehető­ségeivel. A mezőgazdasági termelés növekedésében alapvető fordulat el­érését teszi lehetővé az új szocia­lista termelési viszonyok fellendülése és megszilárdulása falvainkon, a tu­domány és technika, különösképpen pedig a szovjet haladó mezőgazdasági gyakorlat ismereteinek jobb felhasz­nálása. Az egységes földművesszövetkezetek és a mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés fellendülése meghatározza me­zőgazdaságunk fejlődésének jellegét. További előrehaladásunk feltételét éppen az e szakaszon elérendő továb­bi sikerek képezik. A kisüzemi ter­melés irányzatai maradványainak le­) küzdése mind a termelésben, mind a J falu lakosságának gondolkodásában különleges igyekezetet és nagyobb figyelmet igényel. A szocialista me­zőgazdasági nagyüzemi termelés, ame­lyet az egységes földművesszövetke­zetek és az állami gazdaságok foly­tatnak, feltétlenül kell, hogy telje­sítse feladatát és többet adjon a tár­sadalomnak. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági termelés további fel­lendülésével és a szövetkezeti gaz­daság fejlesztésével kapcsolatban a döntö szót a földművesek mondják ki az egységes földművesszövetkeze­tek IV. kongresszusa előtti vitában. A mezőgazdasági termslés lényeges növelése fontos feltételét képezi az egész dolgozó nép életszínvonala eme­lésével kapcsolatos céljaink megvaló­sításának, ami természetesen a pa­rasztok javát is szolgálja. Pártunk arra irányuló igyekezeté­nek, hogy társadalmunkban létrehoz­za a szocialista kapcsolatokat, oszt­hatatlan részét képezi a nép magas kulturális és anyagi színvonaláról va­ló gondoskodás, a szocialista ember általános fejlődésére fordított figye­lem. Lényegében a kulturális forra­dalom befejezéséről van szó. Célja az osztály és gazdasági viszonylatban megvalósított forradalmi változások­kal szoros összhangban befejezni a forradalmat az emberek tudatában és gondolkodásában is, hogy így társa­dalmunkban győzzön a marxizmus-le­ninizmus ideológiája és megszüntes­sük a régi burzsoá társadalom marad­ványait. Pártunk XI. kongresszusa határo­zataival összhangban az iskolai okta­tás és nevelés egész rendszerének széleskörű átépítését készítjük elő, ami messzire kiható forradalmi for­dulatot jelent. Nemcsak arról van sző, hogy fokozatosan megteremtsük a feltételeket arra, hogy ifjúságunk teljes középiskolai műveltséget nyer­jen, hanem új tartalommal kell telí­teni az ifjúságnak, a kommunizmus építőjének egész nevelési folyamatát. Pártunk Központi Bizottsága rend­kívül nagy fontosságot tulajdonít az iskolaügy kérdéseinek, kommunista fejlődési távlatainak és ezért a kö­zeljövőben tárgyalni fog erről a kér­désről. A műszaki forradalom betetőzéséve! kapcsolatban tudományunk előtt is új, minőségileg magasabb feladatok áll­nak. Ezeket csak akkor teljesítheti, ha a gyakorlat előtt megszerzi az annyira szükséges előnyt, ha a tudomány és a kutatás minden igyekezetét a termelőerők fellendíté­sének legfontosabb feladataira össz­pontosítja és új találmányokkal biz­tosítja az emberi tevékenység min­den szakaszán a műszaki színvonal lényeges emelkedését. Jelentős szere­pet kell, hogy betöltsön ezen a téren a tudomány kölcsönös együttműködé­se és kiterjedt segítségnyújtása az egész szocialista tábor keretében, tu-. dományunknak különösen szoros együttműködése a szovjet tudomány­nyal. f szabadítja és gazdagítja. Nagyon ki­fejezően tanúskodnak erről az ipari termelés idei eredményei, amelyek minden tekintetben sokkal kedvezőb­bek az eimúlt évek eredményeinél. A XI. kongresszus, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója és a csehszlovák-szovjet szerződés 15. évfordulója alkalmából indított, a tervfeladatok határidő előtti teljesí­tésére irányuló szocialista verseny széleskörű kibontakozása ebben az esztendőben lehetővé tetr.e, *hogy az ipar az állami tervet túlszárnyalja mind a nyerstermelésben, mind az árutermelésben, a munkatermelékeny­ség növekedésében és az önköltségek csökkentésében is. A munkások, műszaki dolgozók és mérnökök nagy politikai munkaaktivi­tása kísérte az 1959. évi terv ki­dolgozását, a kollektív szerződések előkészítését, ami kapcsolatban állt a hatékonyság ellenőrzésével. Az üze­mek többségében a tartalékok cél­tudatos feltárása lehetővé tette moz­gósító tervek kidolgozását és elfoga­dását az elkövetkezendő esztendőre. Ez a párt XI. kongresszusa által ki­tűzött feladatok teljesítésének sike­res kezdetét jelenti. A szocialista országépítés befejezé­se megkövetaii, hogy folyamatosan el­mélyüljenek a szocialista demokrácia elvei, és így sor kerüljön népünk al­kotó képességeinek még nagyobb mé­retű és kifejezőbb érvényesülésére társadalmi életünk minden terén. Ez a dolgozóknak a népgazdaság irá­nyításában és hazánk közügyeinek intézésében való részvétele további hatékonyabb és tökéletesebb módjai­nak feltárását és alkalmazását felté­telezi. A szocialista társadalom jövő fej­lesztésének hatalmas távlata áll előt­tünk. Tudatában vagyunk annak, hogy amiként fog fejlődni szocialis­ta társadalmunk, úgy fog fejlődni demokráciánk is, mégpedig teljes mértékben a marxizmus-leninizmus­nak az államról és a proletárdik­tatúráról szóló tanítása elvei szelle­mében. Ä szocializmus gazdasági fölényének elérése további forradalmi határkő lesz az emberi társadalom fejlődésében Tőlünk függj hogyan teljesítjük a XI. kongresszus által kitűzött feladatokat Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa határozatai teljesí­tésének alapvető feltétele köztársa­ságunk valamennyi dolgozója aktivi­tásának és kezdeményezésének tel­jes mérvű kifejlesztése. Nem két­séges, hogy teljesítjük a szocializ­mus építése befejezésének vezérvona­lát. Mindannyiunktól, az egész Nem­zeti Fronttői függ, hogy ez miha­marabb bekövetkezzék. Ezért tovább munkálkodunk azon, hogy elmélyüljön és tovább fejlődjék szocialista demokráciánk, hogy a nép mindinkább felhasználhassa tapaszta­latait és képességeit társadalmunk felvirágoztatása, a saját élete és jó­léte tökéletesítése érdekében. Pár­tunk egész politikája, amely össz­hangban áll a nép érdekeivel, -annak teljes mérvű részvételével valósul meg, bizonyítja, hogy népünk az or­szág igazi ura. Már a párt XI. kongresszusa előtt konkrét intézkedéseket foganatosí­tottunk, amelyeknek fö célja a nép részvételének fokozása a népgazdaság és az államigazgatás irányításában. Iparunk és építészetünk irányításá­nak, tervezésének és pénzügyi ellátá­sának új tervezete, a nemzeti bizott­ságok és a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővíté­se az egyik legfontosabb lépést jelen­ti ebben az irányban. Feladatunk most ezeket az intézkedéseket minden egyes szakaszon teljes mértékben felhasználni és tovább fejleszteni. A fő út, amelyet követni akarunk a szocialista demokrácia elmélyítésé­ben; a dolgozók még szélesebb és még közvetlenebb részvétele a nép­gazdaság irányításában. Ez azért van így, mert az anyagi termelés az a legfontosabb szakasz, ahol eldől a szocialista országépítés befejezésének és a kommunizmusba való átmenet­nek a sorsa. Ezért a népgazdaság irányításának is állandóan mélyülnie és tökéletesednie kell, mint a szocia­lista demokrácia és a munkásosztály hatalmának tükröződése. A munkás­osztály ezt a hatalmat a parasztság­gal és a dolgozó értelmiséggel szö­vetségben gyakorolja. A szocialista demokrácia elmélyí­tésének egyik fontos módja a szo­cialista országépítés komoly kérdé­seinek megvitatása hazánk dolgozói­nak legszélesebb rétegeivel. Ez az el­járás teljes mértékben bevált az or­szágos konferencia és Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa előkészületei során. A munkások, pa­rasztok és az értelmiségiek gazdag tapasztalatai, a dolgozók kollektív bölcsessége lehetővé tette kommunis­ta pártunknak, hogy az érdekkel és vágyaikkal teljes összhangban álló határozatokat hozzon. A párt gyakor­lati tevékenységének oszthatatlan ré­sze lett a néppel való tanácskozás elve, amint azt megmutatja az EFSZ­ek IV. országos kongresszusa előké­születeiben a falvakon tartott vita le­folyása és most különösen Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága az életszínvonal további emelése kérdéseivel foglalkozó és az összes dolgozókhoz intézett levelének megvitatása. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a nép politikai és mun­kaaktivitásának, valamint kezdemé­nyezésének fellendülése elválasztha­tatlanul összefügg szocialista demok­ráciánkkal, amely ezeket az alkotó erőket a szocialista országépítés to­vábbi fellendülése és a szocialista társadalom fejlődése érdekében fel­Elvtársak, a Szovjetunió és népe a legutóbbi tizenöt év során dicső utat tett meg, kommunista pártjának vezeté­sével történelmi eredményeket ért el az ország felvirágoztatásában. Elegendő összeegyeztetni a Szovjet­unió 1943. évi helyzetét mai hely­zetével és azokkal a nagyszerű táv­latokkal, amelyeket a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének irány­számai tűznek ki az 1959-1965. évekre. 1945-ban a Szovjetunió elkesere­dett élet-halál harcot folytatott a német fasizmus ellen a leigázott nemzetek felszabadításáért és a győ­zelemért. A német fasiszták barbár­sága a Szovjetunió nemzeteinek fel­mérhetetlen károkat okozott. Csu­pán az állami, szövetkezeti és sze­mélyi vagyon elpusztításával és ki­] fosztásával a szovjet államnak és lakosságának okozott közvetlen kár \ 679 milliárd rubel hatalmas összeget I tett ki. A német fasiszták a Szov­! jetunióban a falvak, ipari vállalatok i és kolhozok ezreit döntötték rommá ; és pusztították el. Felmérhetetlen j volt emellett a veszteség a Iegdrá­i gábban — az emberéletben, t Ilyen nehéz próbát győzelmesen 1 csupán a szocialista társadalmi rend volt képes kiállni és a szocialista rendszeren kívül egyik sem lett vol­na képes a háború sebeit oly gyor­san begyógyítani és olyan hatal­mas sikereket elérni a háború utáni építésben, amint ez a Szovjetunióban i történt. A szocializmus előnyeinek : — amely kimeríthetetlen energiát \ fejtett ki — és a Szovjetunió Kom­! munista Pártja bölcs politikájá által ' vezérelt szovjet nép hősi lendüle­I tének köszönhető, hogy a háború befejezése után nem egészen két év alatt elérték az 1944. évi ter­melés szintjét és hogy ezt a szín­vonalat a következő tíz év során több mint négyszeresére emelték. A Szovjetunió gazdasági ereje annyi­ra gyarapodott, hogy tizenhatszoro­sa a cári Oroszország gazdasági ere­jének és a Szovjetunió ma tíz nap alatt annyit termel, mint amennyit a cári Oroszország 1913-ban egész év alatt termelt. A szocialista termelési módszer fölénye a Szovjetunióban a kapita­lista termelési rendszer felett tel­jes mértékben megnyilvánul a szov­jet hatalom létezésének egész idő­szakában, mégpedig a gazdasági fej­lődés összehasonlíthatatlanul gyor­sabb ütemében. Ez teljes mérték­ben érvényes a második világhá­ború után bekövetkező időszakra is, amikor a Szovjetunió az 1947—1957. években az ipari termelésnek csak­nem 16 százalékos átlagos évi emel­kedését mutatja. Ez az emelkedés a kapitalista országokban 4—6 szá­zalék között mozgott. A szovjet gazdaságban mutatkozó új kedvező jelenség, amely a jövő­ben szilárdulni és fejlődni fog. az a tény, hogy a Szovjetunió a legutób­bi években a kőolaj, cement, acél, nyersvas, vasérc, szén, gyapjúanyag, cipő és más cikkek gyártásának ab­szolút fokozása terén túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat. így pl. az 1953-tói 1957-ig terjedő idő­szakban a Szovjetunióban az évi kőolajtermelés átlagban 11,4 millió tonnával, míg az USÁ-ban 8.8 mil­lió tonnával, a cement termelés 3,7 millió tonnával, míg az USA-ban 1,2 millió tonnával emelkedett. Ezen túlszárnyalás állandó foko­zását nagymértékben elősegíti az ipar és építkezés irányításának át­szervezése a Szovjetunióban. Az utolsó öt év során hatalmasan előretört a szovjet mezőgazdaság. Erről kifejezően tanúskodik az a tény, hogy míg 1953-ban 1 milliárd 899 millió pud gabonát vásároltak fel, 1958-ban a begyűjtés 3 milliárd 490 millió pud gabonát tett ki. Azt a kitűzött feladatot, hogy a hús, vaj és tej egy főre eső termelésé­ben túlszárnyalják az Amerikai Egye­sült Államokat, sikeresen teljesítik és rövid időn belül megvalósítják. A Szovjetunió hatalmas fejlődé­sének eredményei a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának hirtelen emelkedésében is megnyilvánultak. Nagymértékben fellendült a népi értelmiség nevelésének folyamata, amely értelmiség bironyítékát adta a kommunizmus iránti hűségének. Nagymértékben emelkedett a fő­iskolai képzettséggel rendelkező ká­derek nevelése. Olyan országokkal való összehasonlításban, mint ami­lyen Nagy-Britannia, Franciaország. Olaszország és Nyugat-Németország — amelyeknek, összesen kb. annyi lakosságuk van, mint a Szovjet­i uniónak - kitűnik, hogy a Szovjet­! unióban négyszer annyi diák tanul, mint valamennyi említett államban. Ebben rejlik a tehetségek teljes ér­vényesítésének alapja, amelyből a szovjet tudomány és technika kor­szakalkotó találmányai kerülnek ki. E találmányok a magasan képzett szakértők munkáját dicsérik, akiket kommunista lelkesedés hat át. A termelőerők fejlesztésének szint­je a Szovjetunióban olyan fokot ért el, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja reális feladatként ki­tűzhette azt, hogy az egy főre eső termelésben a legközelebbi 12-15 év alatt túlszárnyalják a leghatal­masabb tőkés országot, az Amerikai Egyesült Államokat. A népgazdaság 1959 — 1965. évi fejlesztésének irány­számairól közölt tézisek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tárgyal roeg. az ezen cél eléréséért folyó előfeszítés fő irányát és alapját képezik. Ennek folyamatos megvalósítása új korsza­kot nyit a kommunizmus építésében a Szovjetunióban. „A kommunista pártja köré tömörült szovjet nép — hangzik a tézisekben — olyan ma­gasságokat ért el. oly nagyszerű átalakításokat valósított meg, ame­lyek lehetővé teszik országunknak, hogy fejlesztésének új jelentős kor­szakába, a kommunista társadalom széleskörű építésének időszakába lépjen. A szovjet hétéves terv céljainak merészsége és bátorsága új bizonyí­tékot ad arról, hogy az emberiség történelmének egyetlen társadalmi rendszere sem kezdte meg korsza­kát olyan derűlátó vitalitással és buzgalommal, mint a szocializmus és kommunizmus. Itt a kommunizmus anyagi-technikai alapja sokoldalú épí­tésének nagyszerű programjáról, a Szovjetunió gazdasági hatalmának to­vábbfejlesztéséről, a szovjet nép nö­vekvő snyagi és kulturális szükségle­(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZŐ 3 ŤAŕ 1958. december 12.

Next

/
Thumbnails
Contents