Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-12 / 343. szám, péntek

ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalról) lönösen a többgyermekes családok életszínvonala. A lakásprobléma határozott megoldása 1 millió 200 ezer lakásegvség már ez évben megkezdődő felépítésével lehetővé teszi, hogy 1965-ben a köztársaság legfontosabb központjaiban kielégítsük a lakásigényeket. 19'3-ig biztosítjuk azt, hogy minden családnak saját lakása legyen és ugyanakkor sokkal magasabb lesz a lakáskultúra, habár ebben a viszonylatban már ma az elsők között állunk a világon. A termelőerők 1958-1960 évekre tervezett további páratlan méretű fejlődése csak a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, különösen annak legmagasabb formája a szakosítás és a kooperáció útján, az pgész szocialista tábor termelési igyekezete keretében oldható meg. Mind Csehszlovákia, mind az összes szocialista államok számára a nemzetközi szakosítás és kooperáció fejlesztése képezi a nemzetgazdaság legmagasabb világszínvonalra való maximális fejlesztésének* egyedül lehetséges útját. A nemzetközi szakosítás és kooperáció elmélyítéséhez az eddigi együttműködés gazdag tapasztalatai alapján megvannak a legjobb feltételek. Ezért az ez év áprilisában folytatott szovjet-csehszlovák tárgyalásokon jelentős figyelmet fordítottunk a termelés kölcsönös kooperációjára és szakosítására. A termelés szakosítását kölcsönös egyezmény alapján biztosítottuk, amely szerint iparunk figyelmét a gépipar további növelésére, egyes termékfajták nagy sorozatban való gyártására összpontosítja. Ezen egyezmény alapján viszont a Szovjetunióból kapunk olyan gépeket, amelyeknek gyártása megnehezítené számunkra a termelési programok szakosítását. A Szovjetunió és Csehszlovákia kőzött lefolyt legutóbbi tárgyalások megszabják a kölcsönös árucsere keretét is az 1961—65-ös évekre. Az árucsere terjedelme 1965-ben 195/hez viszonyítva 77 százalékkal lesz nagyobb. Egyben egyezményt kötöttünk néhány komoly nemzetközi probléma megoldásával kapcsolatban, amelyek megoldását megköveteli szocialista gazdaságunk rohamos fellendülése Olyan komoly kérdésekről van szó, mint amilyen a nyersolajvezetek közös felépítése, szovjet szakmai segítség új kohászati kombinátunk építésében, az együttműködés a Szovjetunió szükségleteinket is kielegito vasérc alapja bővítésében és színesfémeket feldolgozó üzemek építésében. együttműködés a vegyiipar egyes ágazatainak kísérleti, tervező munkásságában és berendezési gyártásában Ez a nagyvonalú együttműködés záloga annak, hogy a legmagasabb műszaki színvonalon is sikeresen teljesítsük a párt XI. kongresszusának irányelveiben iparunkra megszabott feladatokat. A XI. kongresszus által kitűzött nagy célok megvalósításból jelentős mértékben kiveszi részét, a mezőgazdaság is. A falun már túlsúlyba kerültek a szocialista termelési viszonyok, és nincs messze az az idő, amikór a szocializmus győzelmet arat a társadalmi termelés minden szakaszán. Csak az utóbbi két esztendő során az egységes földművesszövetkezetek tagságának létszáma és földje több mint kétszeresére szállt, és ma a szocialista szektorban van a mezőgazdasági földterület több mint 75 százaléka. Fontos tény az, hogy a szocializmus építésének folyamatában a falun állandóan fejlődik a mezőgazdasági nagyüzemi termelés és emelkedik a parasztok életszínvonala. 1945 után feldúlt gazdaságot vettünk át, s a mezőgazdasági termelés összetétele a kapitalizmus szükségleteinek felelt meg. Ennek ellenére 1948-tól 1958-ig több mint egyharmadával növeltük a mezőgazdasági termelést. Ebben az időszakban hozzávetőlegesen 50 százalékkal növekedett a hús termelése főleg a sertéshús termelésének több mint kétszeres emelkedésével. Úgyszintén emelkedett valamennyi termény hektárhozama. Ez nagy haladás, ha tudatosítjuk, hogy a mezőgazdasági termelést alig több mint fele annyi dolgozóval láttuk el, mint a háború előtti években. Mezőgazdaságunk átépítésében és fejlesztésében a Szovjetunió tapasztalataiból merítettünk, ahol a kolhoz-rendszer a mezőgazdasági termelést a világon az egyik élenjáró helyre juttatta. Mezőgazdaságunk szövetkezetesítésének fellendülése és elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előretörése és lehetőségei újból meggyőzően bizonyítják a lenini szövetkezeti terv nemzetközi érvényességét, amely országunk feltételei között is az .egyedül járható út a szocialista termelési viszonyok falun aratandó győzelme és a mezőgazdasági termelő erők fellendülése irányában. Ehhez hozzájárult több ezer földművesünk és mezőgazdasági dolgozónk látogatása is a Szovjetunióban. Itt lehetőségük nyílt megismerkedni a kolhoz-rendszerrel és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés haladó módszereivel. Felbecsülhetetlen értékűek azok a tapasztalatok, amelyeket a szovjet kolhozparasztok, a mezőgazdasági dolgozók és tudósok csehszlovákiai látogatásaik során átadnak szövetkezeteinknek és mezőgazdasági tudományunknak. Ha azonban mezőgazdaságunk teljesíteni akarja a XI. kongresszus által kitűzött feladatot, ,.a mezőgazdasági termelésben fel kell használni minden lehetőséget, hogy rövid időn belül utolérjük az élenjáró kapitalista államok színvonalát a termelés belterjességében és a munka termelékenységében", akkor szükség van arra, hogy az egységes földművesszövetkezetek és a szövetkezeti tagok lényegesen magasabb színvonalra emeljék a mezőgazdasági nagyüzemi termelést. A mezőgazdasági termelés emelkedésének eddigi üteme gyorsabb, mint a kapitalista Csehszlovákiában. Ennek ellenére azonban mind ez ideig nincs összhangban társadalmunk szükségleteivel és mezőgazdaságunk lehetőségeivel. A mezőgazdasági termelés növekedésében alapvető fordulat elérését teszi lehetővé az új szocialista termelési viszonyok fellendülése és megszilárdulása falvainkon, a tudomány és technika, különösképpen pedig a szovjet haladó mezőgazdasági gyakorlat ismereteinek jobb felhasználása. Az egységes földművesszövetkezetek és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fellendülése meghatározza mezőgazdaságunk fejlődésének jellegét. További előrehaladásunk feltételét éppen az e szakaszon elérendő további sikerek képezik. A kisüzemi termelés irányzatai maradványainak le) küzdése mind a termelésben, mind a J falu lakosságának gondolkodásában különleges igyekezetet és nagyobb figyelmet igényel. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés, amelyet az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok folytatnak, feltétlenül kell, hogy teljesítse feladatát és többet adjon a társadalomnak. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági termelés további fellendülésével és a szövetkezeti gazdaság fejlesztésével kapcsolatban a döntö szót a földművesek mondják ki az egységes földművesszövetkezetek IV. kongresszusa előtti vitában. A mezőgazdasági termslés lényeges növelése fontos feltételét képezi az egész dolgozó nép életszínvonala emelésével kapcsolatos céljaink megvalósításának, ami természetesen a parasztok javát is szolgálja. Pártunk arra irányuló igyekezetének, hogy társadalmunkban létrehozza a szocialista kapcsolatokat, oszthatatlan részét képezi a nép magas kulturális és anyagi színvonaláról való gondoskodás, a szocialista ember általános fejlődésére fordított figyelem. Lényegében a kulturális forradalom befejezéséről van szó. Célja az osztály és gazdasági viszonylatban megvalósított forradalmi változásokkal szoros összhangban befejezni a forradalmat az emberek tudatában és gondolkodásában is, hogy így társadalmunkban győzzön a marxizmus-leninizmus ideológiája és megszüntessük a régi burzsoá társadalom maradványait. Pártunk XI. kongresszusa határozataival összhangban az iskolai oktatás és nevelés egész rendszerének széleskörű átépítését készítjük elő, ami messzire kiható forradalmi fordulatot jelent. Nemcsak arról van sző, hogy fokozatosan megteremtsük a feltételeket arra, hogy ifjúságunk teljes középiskolai műveltséget nyerjen, hanem új tartalommal kell telíteni az ifjúságnak, a kommunizmus építőjének egész nevelési folyamatát. Pártunk Központi Bizottsága rendkívül nagy fontosságot tulajdonít az iskolaügy kérdéseinek, kommunista fejlődési távlatainak és ezért a közeljövőben tárgyalni fog erről a kérdésről. A műszaki forradalom betetőzéséve! kapcsolatban tudományunk előtt is új, minőségileg magasabb feladatok állnak. Ezeket csak akkor teljesítheti, ha a gyakorlat előtt megszerzi az annyira szükséges előnyt, ha a tudomány és a kutatás minden igyekezetét a termelőerők fellendítésének legfontosabb feladataira összpontosítja és új találmányokkal biztosítja az emberi tevékenység minden szakaszán a műszaki színvonal lényeges emelkedését. Jelentős szerepet kell, hogy betöltsön ezen a téren a tudomány kölcsönös együttműködése és kiterjedt segítségnyújtása az egész szocialista tábor keretében, tu-. dományunknak különösen szoros együttműködése a szovjet tudománynyal. f szabadítja és gazdagítja. Nagyon kifejezően tanúskodnak erről az ipari termelés idei eredményei, amelyek minden tekintetben sokkal kedvezőbbek az eimúlt évek eredményeinél. A XI. kongresszus, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója és a csehszlovák-szovjet szerződés 15. évfordulója alkalmából indított, a tervfeladatok határidő előtti teljesítésére irányuló szocialista verseny széleskörű kibontakozása ebben az esztendőben lehetővé tetr.e, *hogy az ipar az állami tervet túlszárnyalja mind a nyerstermelésben, mind az árutermelésben, a munkatermelékenység növekedésében és az önköltségek csökkentésében is. A munkások, műszaki dolgozók és mérnökök nagy politikai munkaaktivitása kísérte az 1959. évi terv kidolgozását, a kollektív szerződések előkészítését, ami kapcsolatban állt a hatékonyság ellenőrzésével. Az üzemek többségében a tartalékok céltudatos feltárása lehetővé tette mozgósító tervek kidolgozását és elfogadását az elkövetkezendő esztendőre. Ez a párt XI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésének sikeres kezdetét jelenti. A szocialista országépítés befejezése megkövetaii, hogy folyamatosan elmélyüljenek a szocialista demokrácia elvei, és így sor kerüljön népünk alkotó képességeinek még nagyobb méretű és kifejezőbb érvényesülésére társadalmi életünk minden terén. Ez a dolgozóknak a népgazdaság irányításában és hazánk közügyeinek intézésében való részvétele további hatékonyabb és tökéletesebb módjainak feltárását és alkalmazását feltételezi. A szocialista társadalom jövő fejlesztésének hatalmas távlata áll előttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy amiként fog fejlődni szocialista társadalmunk, úgy fog fejlődni demokráciánk is, mégpedig teljes mértékben a marxizmus-leninizmusnak az államról és a proletárdiktatúráról szóló tanítása elvei szellemében. Ä szocializmus gazdasági fölényének elérése további forradalmi határkő lesz az emberi társadalom fejlődésében Tőlünk függj hogyan teljesítjük a XI. kongresszus által kitűzött feladatokat Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa határozatai teljesítésének alapvető feltétele köztársaságunk valamennyi dolgozója aktivitásának és kezdeményezésének teljes mérvű kifejlesztése. Nem kétséges, hogy teljesítjük a szocializmus építése befejezésének vezérvonalát. Mindannyiunktól, az egész Nemzeti Fronttői függ, hogy ez mihamarabb bekövetkezzék. Ezért tovább munkálkodunk azon, hogy elmélyüljön és tovább fejlődjék szocialista demokráciánk, hogy a nép mindinkább felhasználhassa tapasztalatait és képességeit társadalmunk felvirágoztatása, a saját élete és jóléte tökéletesítése érdekében. Pártunk egész politikája, amely összhangban áll a nép érdekeivel, -annak teljes mérvű részvételével valósul meg, bizonyítja, hogy népünk az ország igazi ura. Már a párt XI. kongresszusa előtt konkrét intézkedéseket foganatosítottunk, amelyeknek fö célja a nép részvételének fokozása a népgazdaság és az államigazgatás irányításában. Iparunk és építészetünk irányításának, tervezésének és pénzügyi ellátásának új tervezete, a nemzeti bizottságok és a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővítése az egyik legfontosabb lépést jelenti ebben az irányban. Feladatunk most ezeket az intézkedéseket minden egyes szakaszon teljes mértékben felhasználni és tovább fejleszteni. A fő út, amelyet követni akarunk a szocialista demokrácia elmélyítésében; a dolgozók még szélesebb és még közvetlenebb részvétele a népgazdaság irányításában. Ez azért van így, mert az anyagi termelés az a legfontosabb szakasz, ahol eldől a szocialista országépítés befejezésének és a kommunizmusba való átmenetnek a sorsa. Ezért a népgazdaság irányításának is állandóan mélyülnie és tökéletesednie kell, mint a szocialista demokrácia és a munkásosztály hatalmának tükröződése. A munkásosztály ezt a hatalmat a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövetségben gyakorolja. A szocialista demokrácia elmélyítésének egyik fontos módja a szocialista országépítés komoly kérdéseinek megvitatása hazánk dolgozóinak legszélesebb rétegeivel. Ez az eljárás teljes mértékben bevált az országos konferencia és Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa előkészületei során. A munkások, parasztok és az értelmiségiek gazdag tapasztalatai, a dolgozók kollektív bölcsessége lehetővé tette kommunista pártunknak, hogy az érdekkel és vágyaikkal teljes összhangban álló határozatokat hozzon. A párt gyakorlati tevékenységének oszthatatlan része lett a néppel való tanácskozás elve, amint azt megmutatja az EFSZek IV. országos kongresszusa előkészületeiben a falvakon tartott vita lefolyása és most különösen Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága az életszínvonal további emelése kérdéseivel foglalkozó és az összes dolgozókhoz intézett levelének megvitatása. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nép politikai és munkaaktivitásának, valamint kezdeményezésének fellendülése elválaszthatatlanul összefügg szocialista demokráciánkkal, amely ezeket az alkotó erőket a szocialista országépítés további fellendülése és a szocialista társadalom fejlődése érdekében felElvtársak, a Szovjetunió és népe a legutóbbi tizenöt év során dicső utat tett meg, kommunista pártjának vezetésével történelmi eredményeket ért el az ország felvirágoztatásában. Elegendő összeegyeztetni a Szovjetunió 1943. évi helyzetét mai helyzetével és azokkal a nagyszerű távlatokkal, amelyeket a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének irányszámai tűznek ki az 1959-1965. évekre. 1945-ban a Szovjetunió elkeseredett élet-halál harcot folytatott a német fasizmus ellen a leigázott nemzetek felszabadításáért és a győzelemért. A német fasiszták barbársága a Szovjetunió nemzeteinek felmérhetetlen károkat okozott. Csupán az állami, szövetkezeti és személyi vagyon elpusztításával és ki] fosztásával a szovjet államnak és lakosságának okozott közvetlen kár \ 679 milliárd rubel hatalmas összeget I tett ki. A német fasiszták a Szov! jetunióban a falvak, ipari vállalatok i és kolhozok ezreit döntötték rommá ; és pusztították el. Felmérhetetlen j volt emellett a veszteség a Iegdrái gábban — az emberéletben, t Ilyen nehéz próbát győzelmesen 1 csupán a szocialista társadalmi rend volt képes kiállni és a szocialista rendszeren kívül egyik sem lett volna képes a háború sebeit oly gyorsan begyógyítani és olyan hatalmas sikereket elérni a háború utáni építésben, amint ez a Szovjetunióban i történt. A szocializmus előnyeinek : — amely kimeríthetetlen energiát \ fejtett ki — és a Szovjetunió Kom! munista Pártja bölcs politikájá által ' vezérelt szovjet nép hősi lendüleI tének köszönhető, hogy a háború befejezése után nem egészen két év alatt elérték az 1944. évi termelés szintjét és hogy ezt a színvonalat a következő tíz év során több mint négyszeresére emelték. A Szovjetunió gazdasági ereje annyira gyarapodott, hogy tizenhatszorosa a cári Oroszország gazdasági erejének és a Szovjetunió ma tíz nap alatt annyit termel, mint amennyit a cári Oroszország 1913-ban egész év alatt termelt. A szocialista termelési módszer fölénye a Szovjetunióban a kapitalista termelési rendszer felett teljes mértékben megnyilvánul a szovjet hatalom létezésének egész időszakában, mégpedig a gazdasági fejlődés összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemében. Ez teljes mértékben érvényes a második világháború után bekövetkező időszakra is, amikor a Szovjetunió az 1947—1957. években az ipari termelésnek csaknem 16 százalékos átlagos évi emelkedését mutatja. Ez az emelkedés a kapitalista országokban 4—6 százalék között mozgott. A szovjet gazdaságban mutatkozó új kedvező jelenség, amely a jövőben szilárdulni és fejlődni fog. az a tény, hogy a Szovjetunió a legutóbbi években a kőolaj, cement, acél, nyersvas, vasérc, szén, gyapjúanyag, cipő és más cikkek gyártásának abszolút fokozása terén túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat. így pl. az 1953-tói 1957-ig terjedő időszakban a Szovjetunióban az évi kőolajtermelés átlagban 11,4 millió tonnával, míg az USÁ-ban 8.8 millió tonnával, a cement termelés 3,7 millió tonnával, míg az USA-ban 1,2 millió tonnával emelkedett. Ezen túlszárnyalás állandó fokozását nagymértékben elősegíti az ipar és építkezés irányításának átszervezése a Szovjetunióban. Az utolsó öt év során hatalmasan előretört a szovjet mezőgazdaság. Erről kifejezően tanúskodik az a tény, hogy míg 1953-ban 1 milliárd 899 millió pud gabonát vásároltak fel, 1958-ban a begyűjtés 3 milliárd 490 millió pud gabonát tett ki. Azt a kitűzött feladatot, hogy a hús, vaj és tej egy főre eső termelésében túlszárnyalják az Amerikai Egyesült Államokat, sikeresen teljesítik és rövid időn belül megvalósítják. A Szovjetunió hatalmas fejlődésének eredményei a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának hirtelen emelkedésében is megnyilvánultak. Nagymértékben fellendült a népi értelmiség nevelésének folyamata, amely értelmiség bironyítékát adta a kommunizmus iránti hűségének. Nagymértékben emelkedett a főiskolai képzettséggel rendelkező káderek nevelése. Olyan országokkal való összehasonlításban, mint amilyen Nagy-Britannia, Franciaország. Olaszország és Nyugat-Németország — amelyeknek, összesen kb. annyi lakosságuk van, mint a Szovjeti uniónak - kitűnik, hogy a Szovjet! unióban négyszer annyi diák tanul, mint valamennyi említett államban. Ebben rejlik a tehetségek teljes érvényesítésének alapja, amelyből a szovjet tudomány és technika korszakalkotó találmányai kerülnek ki. E találmányok a magasan képzett szakértők munkáját dicsérik, akiket kommunista lelkesedés hat át. A termelőerők fejlesztésének szintje a Szovjetunióban olyan fokot ért el, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja reális feladatként kitűzhette azt, hogy az egy főre eső termelésben a legközelebbi 12-15 év alatt túlszárnyalják a leghatalmasabb tőkés országot, az Amerikai Egyesült Államokat. A népgazdaság 1959 — 1965. évi fejlesztésének irányszámairól közölt tézisek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tárgyal roeg. az ezen cél eléréséért folyó előfeszítés fő irányát és alapját képezik. Ennek folyamatos megvalósítása új korszakot nyit a kommunizmus építésében a Szovjetunióban. „A kommunista pártja köré tömörült szovjet nép — hangzik a tézisekben — olyan magasságokat ért el. oly nagyszerű átalakításokat valósított meg, amelyek lehetővé teszik országunknak, hogy fejlesztésének új jelentős korszakába, a kommunista társadalom széleskörű építésének időszakába lépjen. A szovjet hétéves terv céljainak merészsége és bátorsága új bizonyítékot ad arról, hogy az emberiség történelmének egyetlen társadalmi rendszere sem kezdte meg korszakát olyan derűlátó vitalitással és buzgalommal, mint a szocializmus és kommunizmus. Itt a kommunizmus anyagi-technikai alapja sokoldalú építésének nagyszerű programjáról, a Szovjetunió gazdasági hatalmának továbbfejlesztéséről, a szovjet nép növekvő snyagi és kulturális szükségle(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZŐ 3 ŤAŕ 1958. december 12.