Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-07 / 338. szám, vasárnap

MI FÉKEZI A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉT? Helyzetjelentés a tolmácsi Kirov gyárból - másutt is okulhatnak belőle ÄZ EFSZ-ek KONGRESSZUSI VITÁJÁHOZ^ VAN MIRŐL BESZÉLNI "ta A zselízi járás EFSZ-eiben is javában tart a vita az EFSZ-ek IV. kongresszusának „Az EFSZ-ek további fejlesztéséért" című első vita­it? anyagáról. A csatai és hölvényi szövetkezeti tagok reális javaslatokat tettek, amelyek a jövőben meghozzák gyümölcsüket. A hölvényi szövetkezetesek a nyil­vános gyűlést zsúfolásig telt helyiségben tartották. A jelen­levő szövetkezeti tagok élénk figye­lemmel hallgatták az előadót, aki ismertette a mezőgazdasági termelés 1965-ig való fejlesztésének távlati tervét. Az előadó részletesen elemez­te a helyzetet az állattenyésztési ter­melésben s megmutatta az előreve­zető utat, hangsúlyozva különösen a szarvasmarhaállomány növelésének fontosságát. Ezután megkezdődött a vita. ÁLLANDÓ PROBLÉMA Michal Mikuláš nagyobb segítséget követelt a Zselízí Járási Nemzeti Bi­zottság tanácsa mező- és erdőgazda­sági osztályától. Többek között megjegyezte, nem elegendő szövetke­zetek alakítása, de törekedni kell gazdasági megszilárdításukra is. Már néhány éve követelik azokat az épületeket, amelyeket jogtalanul birtokol a begyűjtő vállalat. Senki sem akarja belátni, hogy a szövet­kezet raktárhelyiség hiányával küzd. Mikor oldják meg már végre ezt az állandóan függőben levő kérdést, hi­szen a gabona és kukorica nem ma­radhat a szabad ég alatt. Vagy talán a begyűjtési vállalat azt az alapel­vet vallja, hogy ami a tiétek az a miénk, de a miénkhez semmi kö­zötök ? I Helyes választ kaptak azonban a szövetkezeti tagoktól, akik azt fe­, lelték nékik, hogy a mezőgazdasági i termelés növelését csak egész köz-' | ségi szövetkezet biztosíthatja és ezen belül nem lehet két tábor. Vagy tán a földműveseknek megvan a saját távlati tervük a termelés fejleszté­sére? MEGMŰVELIK Á PARLAGON HEVERŐ FÖLDEKET Csuday előadó elvtárs bírálóan mutatott rá az • előrehaladást gátló fogyatékosságokra. A csatai szövet­kezet valószínűleg 2600 koronás jö»-' vedelmet ér el hektáronként. (Ta­valy 2296 korona volt). Mi ez a nagy­sallói szövetkezethez képest, amely 6800 koronát nyer egy hektár után! Miért ez a különbség? Azért, mert az előbbi szövetkezet tagjai nem tartják be az alapszabályzatot, sem pedig a házirendet és a dolgot a könnyebbik végénél fogják meg. Ezután Páles elvtárs, az oroszkaí kísérleti állomás képviselője szólalt fel, aki többek között ezt mondotta: „A Vágón túl 75 hektár parlagon he­verő rét van. Mi lenne, ha felszán-* tanánk a réteket?" Ezek a szavak élénk visszhangra találtak a szövetkezeti tagok köré­ben. Egyetértettek a javaslattal és már e napokban sor kerül húsz hek­tár felszántására. zzal kezdjük, amit a 410-es üzemrészleg egyik művezető­je, Ján Kollár mondott rövid beszél­getésünk folyamán: — Nálunk a normázással tényleg baj van. Ezen a téren olyan rendet­lenség uralkodik az üzemben, hogy ember legyen a talpán, aki kiismeri magát, benne. Itt van például a for­rasztás. Egy és ugyanazon munkáért az egyik munkahelyen 3,58 koronát, a másik, 5 méterrel odébb levő munkahelyen pedig 4,45 koronát fi­zetünk. És így van ez sok más eset­ben is. Ezt a véleményt az üzemrészleg vezetője, Kucsera elvtárs is alátá­masztotta konkrét példával. — A 3-as számú csarnokban nehezen érik el a teljesítménynorma 110 százalékos teljesítését — mondotta Kucsera elvtárs, — a 7-es számú csarnok­ban viszont könnyen 180—190 száza­lékos eredményt is elérnek. De ami­kor normaszilárdításra kerül a sor, úgy egyforma a mérce, 20 százalék itt is, ott is. — Mi az oka ennek? - kérdjük Kollár művezetőt. — A technológusok hibája. Technoló­gusaink nem értenek a normázás­hoz, mert nincs műhelygyakorlatuk. Néhány hetes ittlét bizony nem ele­gendő ehhez a bonyolult munkához. — Mi a véleménye a munkabér­rendszer átszervezéséről? — Már korábban is sor kerülhetett volna rá. Nálunk — sajnos — csak va­lamikor a jövő év végén vezetjük be. Szerintem a szakképzettség kérdé­se ezáltal jogosan előtérbe kerül és megszilárdul a munkaerkölcs. Ma sok munkásunk szakképzettségének hiányát gyakorlattal pótolja, s az­tán nem törekszik nagyobb szakkép­zettségre. Például a csőforrasztást senki sem akarja elsajátítani, mert a forrasztásokat röntgennel és nyo­máspróbával ellenőrzik. Az új bér­rendszer bevezetése lehetővé teszi a munkaidő teljes kihasználását is. Ez áll különösen akkor, ha beve­zetjük a műszakilag indokolt telje­sítménynormákat. iért említettük meg ezt a be­szélgetést mindjárt a cikk elején? Azért, mert ez az egész üzemben uralkodó helyzetre jel­lemző. Annak ellenére, hogy az üzem dolgozói nem használják ki rende­sen a munkaidőt, vannak egyes mű­helyek, ahol így is 250—300 száza­lékra te'jesítik a normákat. Vegyük csak pl. az egyik lakatosműhely munkaideje kihasználásának idő-ké­pét, amely kb.. az egész üzem átla­gát is 'dfejezi. Késői bejárással, a munka korábbi befejezésével, tehát a munkás hi­bájából 10,5 százalékkal csökken a tényleges munkaidő. Az üzem hibá­jából (várakozás a darura, az anyag­ra, áramhiány) 9 százalék a munka­idő veszteség, úgy hogy az egész munkaidőt csak 80,5 százalékra használják ki. A rezsi-munka továb­bi 10 százalék, a tiszta munkaidő tehát csak 70,5 százalék. Ilyen kb., az egész üzem átlaga. Van azonban a gyárban több olyan munkahely, ahol még ennél is rosszabb a helyzet. így pl. az egyik munkahelyen a követke­zőképpen alakul a munkaidő kihasz­nálása. Késő bejárás, korai végzés, a munkaszünetek meghosszabbítása 11,43%. Várakozás anyagra, darura, áramhiány, vagyis az üzem hibájából 30,86%. Rezsi-munka 7,2%. A tiszta munkaidő mindössze 50,5 százalék. Ezen a munkahelyen tehát '— amely csak egy kiragadott példa a sok közül — a munka jobb meg­szervezésével 34 százalékkal, a mun­kás hibájából elmulasztott idő ki­használásával pedig 17 százalékkal lehetne növelni a munkatermelékeny­séget. Itt lép előtérbe a pártszerve­zet és a szakszervezet szerepe, hogy meggyőző munkával megszün­tessék a fentemlített, kirívó hibákat. >A prešovi kerület teljesítette a munkaerő­toborzás tervét A prešovi kerületben nagy feladatok állottak a dolgozók előtt a munkaer toborzás terén. Főleg az ostravairkar­vinái szénkörzet számára kellett ebből a kerületből sok dolgozót megnyerni. Prešovból pénteken jelentették hogy a munkaerőtoborzás évi tervét a nagv feladatok ellenére határidő előtt tel­jesítették. Az ostrava-karvinái szén­körzet számára 1105 dolgozót, a többi fontos ágazatok számára — kohászat, építészet és vegyiipar — 3935 dolgo­zót nyertek meg. párt levele méltán bírálja a normázás körüli rendetlen­ségeket. Ebből a helyzetből az egye­düli kivezető út a bérrendszer foko­zatos átszervezése. Hogy a bérrend­szer átszervezése simán történjék, szükséges még az új bérrendszer beve­zetése előtt a legnagyobb mérték­ben meghonosítani a műszakilag in­dokolt normákat. A nyitrai kerület politikai és gazdasági funkcionáriu­sainak aktíváján hoztak egy olyan értelmű határozatot, hogy a jövő év végén a kerület összes üzemeiben 80 százalékban áttérnek a műszaki­lag indokolt normák használatára. Ez természetesen azokon a munkahe­lyeken valósítható meg a leghama­rabb, ahol sorozatgyártás van. Néz­zük, hogyan állnak ezen a téren Tol­mácson. Nagyon gyengén. Idáig az üzemben az összes normák közül mindössze csak 30 százalék a mű­szakilag indikolt normák részaránya, míg a statisztikai és becslési nor­mák aránya eléri az 54,7 százalékot. Az év elejétől eddig sikerült ugyan a műszakilag indokolt normák rész­arányát 23,8 százalékról 30 száza­lékra emelni, de ez semmiképpen sem elegendő. Kinek a hibája tehát, hogy a tol­mácsi Kirov Gyárban mindmáig ke­vés figyelmet szentelnek a műsza­kilag indokolt normák bevezetésé­nek? Ügy látszik, hogy ebben töb­ben is ludasak. Felelős elsősorban a pártszervezet, a szakszervezet, felelősek az összes gazdasági funk­cionáriusok, a fő technológussal, Jiŕi Brožzsal az élen, akik mindnyá­jan elhanyagolták eddig ezt a fontos problémát. Nem igaz, hogy a gyár­ban nincsenek meg ehhez a szüksé­ges feltételek. A feltételek megvan­nak. Különösen ott, hol nem darab, hanem sorozatgyártás folyik. A rossz normázás szülte eddig a tolmácsi Kirov Gyárban a legtöbb ve­szekedést, kellemetlenséget. Az a munkás, aki látta, hogy a szomszé­dos műhelyben ugyanazért a mun­káért, amit ő végez, többet fizetnek, nem volt és nem is lehetett meg­elégedve. Jogosan bírálta a vezetést, a technológust, mert nem voltak képesek rendet teremteni ezen a téren. Ennek az igazságtalan nor­mázásnak vet majd véget a műsza­kilag indokolt normák bevezetése. A párt levelének megvitatásakor ezekről a hibákról is nyíltan, őszin­tén kell beszélni a tolmácsiaknak, mert e téren sokat tehetnének a gyár előrehaladásának érdekében. Hiszen saját jövőnk építéséről van szó. A munkatermelékenység növe­léséről. Nem elég csak olyan állás­pontra helyezkedni a munkásnak, hogy ha nem kapom meg a napi 60 koronát, úgy megyek máshová. Ah­hoz, hogy ezt az összeget megkap­hassa, szükséges megfelelő értéket termelni is, gondolkozni, újításokkal könnyíteni a munkát és növelni a szakképzettséget. ég egy dolog kötötte le fi­gyelmünket Tolmácson. A normázás problémáját tanulmányoz­va összehasonlítottuk egynéhány ugyanazon bértarifa osztályba be­osztott munkás keresetét. A laka­tosműhelyben például Králik Bohu­milnak, aki az V. bértarifa osztály­ba van beosztva, órabére 11,70 ko­rona. Ebben az osztályban az alap 5,40 korona. Teljesítménynormáját 366 százalékra teljesíti. Ugyaneb­ben az osztályban Bajusz Antal óra­bére 6 korona. Ő 189 százalékra tel­jesíti normáját. A negyedik bértari­fa osztályban levő Molnár Tibor órabére 3,30 korona. Kétségtelen, hogy a három mun­kás teljesítménye között nagy kü­lönbség lehet. Az egyik százszáza­lékosan kihasználja munkaidejét, ügyességét, szakképzettségét, a má­sik felére sem. De milyen lehet az a norma, amit 366 százalékra lehet állandóan teljesíteni? Laza és régen elavult. Nem arról van szó, hogy Králik Bohumilnak csökentsük a bé­rét. Nem. Arról van szó, hogy ezeken a munkahelyeken a technológia meg­javításával, újítások bevezetésével a munkatermelékenységet a bér­nek megfelelő szintre növeljük. És éppen ez lesz a mérnökök, szak­emberek feladata a bérrendszer át­szervezésében. Már előre meg kell teremteni minden műszaki feltételt ahhoz, hogy a munkás bére a mű­szakilag indokolt normák bevezeté­sével ne csökkenjen, hanem növe­kedjék. Ezt pedig csakis a munka­termelékenység növelésével lehet elérni. Ennek feltétele pedig a jobb munkaszervezés, az új technológia, az újítások megvalósítása és a-mun­kaidő jobb kihasználása. ó példát mutatnak ezen a té­ren a 420-as úžemrészleg ve­zetői, munkásai és ifjúsága. Nem azt állítjuk, hogy rájuk nem vonatkoz­nak a fent említett hibák. Ott is van mit tenni ezen a téren. De itt már rátértek arra az útra, amelyen a többi műhelyeknek is haladniok kell. Itt például a fiatal rajzolók megígér­ték, hogy december l-ig teljesítik egész évi tervüket. Szavukat már november 27-én valóra váltották és az év elejétől máig 129 ezer koronát takarítottak meg a termelési költ­ségeken. Az egész 410-es üzemrész­leg ez év októberében 121 száza­lékra teljesítette a munkatermelé­kenység tervét, míg a béralapot 95 százalékra. Az év elejétől elért ered­mény sem sokkal alacsonyabb. Jó gazdálkodásukat a két és félmillió korona termelési költség megtaka­rítása is igazolja. És ez az üzem­részleg az év végéig előreláthatólag 3 millió koronát takarít meg a költ­ségeken. Dominik' Bédnárik elvtárs, az üzemrészleg vezetője ezek sze­rint jól vezeti a munkát. A nagy csarnok egyik munkahelyén Bircsák József művezetővel találko­zunk. Részletesen elmondja, hogy jö­vőre javasolták egynéhány munka­menet gépesítését az alacsony fe­szültségű katlanok gyártásánál. így pl. a katlanok feszítővasainak auto­mata-forrasztása bevezetésével ne­gyedévenként ezer normaórát taka­rítanak meg. A pneumatikus csőhaj­tás bevezetése ugyancsak megköny­nyíti és meggyorsítja a munkát és 540 normaóra megtakarítását jelenti. — Jövőre az egyik hajlítógép át­helyezésével 30 százalékkal lerövi­dítjük az anyagmegmunkálást — mondja Bircsák elvtárs. Ez is meg­könnyíti majd munkánkat és növeli a munkatermelékenységet. § p Z tehát az az út, amelyen a Cl többi üzemrészlegeknek is ha­ladniok kell. A párt levelének meg­vitatásakor ezekről a problémákról kell beszélni a kommunistáknak, a munkásoknak nyíltan, őszintén és megfontoltan. Csakis így érhetik el a munkatermelékenység mielőbbi fo­kozását. Horváth Sándor A GÉPEK NEM MEGFELELŐK ­A TYOKOK PUSZTULNAK Mikuláš nem találja megfelelőnek a mezőgazdasági gépek, különösen a silókombájnok teljesítményét. A mi­énkhez hasonló fejlett iparú állam ban nagyobb teljesítményű gépeket gyárthatnának. Felszólalásának befejező részében megjegyezte, hogy a szövetkezetben kihasználatlan tyúkól van és új ól építésére csak 1960-ban számíthat­nak. Elfeledkezett azonban arról, hogy ez idén több mint ezer tyúk pusztúlt el a szövetkezetben. Kár, hogy nem érintette ezt a kérdést és nem terjesztett elő javaslatot a ba­romfivész korlátozására. Vagy leg­közelebb fog erről beszélni? CSATÁN A „KÁROSULTAK" IS FELSZÓLALTAK Az EFSZ-ek IV. kongresszusának anyagát megvitató csatai nyilvános szövetkezeti gyűlés méhkashoz ha­sonló. Kezdetben azok a földműve­sek vitték a szót, akik „jobb" földet követeltek. Állítólag „sérelem" érte őket a föld műszaki-gazdasági ren­dezésekor. (ČTK) — Hazánk számos lakosa megfelelő karácsonyi ajándékot ke­resve gyakran találkozhat a Szovjet­unióból behozott árucikekkel. Bará­taink termékei így ez idén is hozzá­járulnak a karácsonyi piac gazdagab­bá tételéhez. Az üzletekben sok-sok ezer kitűnő minőségű szovjet óra, többfajtájú fényképezőgép, szovjet gyártmányú villamosvasalók, borotválógépek, mo­sógépek, valamint villamos háztartási cikkek kaphatók. A karácsonyi vásár újdonsága a Rubin 12 szovjet televí­ziós készülék lesz. Az említett iparcikkeken kívül élel­miszerüzleteinkben is kaphatunk szovjet termékeket. Elegendő meny­Olcsóbb lesz az autóbuszmenetdíj Január 1-től kezdve az autóbusz­menetjegyek ára Pozsönypüspökire vagy Vlčie Hrdlo-ra 2,40 helyett 60 fillér lesz. A Bratislavai Városi For­galmi Vállalat egyben új trolibuszo­kat és villamoskocsikat fog üzembe helyezni, hogy így egyrészt sűrítse a közúti közlekedést, másrészt pótol­ja a püspöki vonalon a menetjegy árleszállítása folytán beállt bevételi hiányt. 1959-bén több autótaxi lesz forgalomban A Bratislavai Teherautóforgalmi Vállalat 1959-ben 3 millióval nagyobb bevételre számít. A vállalat ennek elérése érdekében az eddiginél több kölcsönautót és motorkerékpárt fog üzembe helyezni. Ugyancsak az eddiginél több teherautótaxi lesz üzemben, mivel a nagyközönség szí­vesen igénybe veszi e szolgálatot. HlD NÉLKÜL NEM MEGY A DOLOG Jelentős volt Antal elvtárs hozzá­szólása is, aki követelte, hogy egy állandó hidat építsenek a Vágón, mi­után a tavaszi és őszi hónapokban nehezen lehet megközelíteni a túl­oldalon fekvő földeket. Megjegyezte még, hogy a szövetkezetnek öntöző­berendezésre és nagyobbszámú közle­kedési eszközre van szüksége. Az alacsony hektárhozamokat a trágyá­zatlan föld okozza. Kevés az istálló­trágya és csupán 50 korona értékű műtrágyát használnak hektáronként, ami a többi szövetkezethez viszonyít-; va igazán kevés. Ä TAKARMÁYTÖL FÜGG A TEJHOZAM A csatai szövetkezet a takarmány­betakarítás idején munkaerőhiánnyal küzd. Nem csoda tehát, hogy kevés a takarmány az állatok számára. Tö­rök elvtárs takarmánybegyűjtő cso­portok alakítását javasolja, hogy ele­jét vegyék a felesleges veszteségek­nek, mert- minden terven felül fejt liter tej növeli a közösség jövedel­mét. V. F. Zselíz. nyiségű a kedvelt szovjet pezsgő, cse­megebor, valamint a többféle halkon­zervek készlete. Ezenkívül barack­kompótot és dzsemet, sterilizált bor­sót, továbbá mézet és szárított barac­kot is behoztunk a Szovjetunióból. Viszont a Szovjetunió számos lakosa decemberi vásárlásai során gyakran találkozhat a Made in Czehoslovakia védjeggyel. Ez idő szerint többek kö­zött különféle finom süteményt, cso­koládé-bombont, cukorkát, csokoládé­ból készült figurákat és csemegét szállítottunk a Szovjetunióba. A Szov­jetunióban kaphatók, a közismert hori­cei sütemények, csehszlovákiai sör, írógépek, textiláru, lábbeli, készruha­áruk, játékszerek, varrógépek, motor­kerékpárok, valamint iparunk más termékei is. Az említett árucikkek természete­sen csak csekély tételét képezik ha­zánk és a Szovjetunió külkereskedel­me teljes terjedelmének. Ezek az áru­cikkek az egész év folyamán nagyobb választékhoz juttatják a vásárlókat, hozzájárulnak az életszínvonal emelé­séhez és a népgazdaság kölcsönös szükségletei kielégítésének biztosítá­sához. Á szlovákiai földművesek jelentős sikerei (ČTK) - Pártunknak és kormá­nyunknak a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséről hozott hatá­rozata teljesítésében a szlovákiai földművesek jelentős sikert értek el: Szlovákiában az állatállományok tervét szarvasmarhából 100,5 szá­zalékra, sertésekből 119,9 száza­lékra, juhokból 107,6 százalékra teljesítették. Ez a siker annál érté­kesebb, mert Szlovákia most telje­síti először 100 százalékon felül a tehénállomány-tervet is. MEGJEGYZÉS Megéri a fáradságot Sokan bizonyára nem is tudják, mi­lyen nagy jelentősége van a népgaz­daság számára a hulladékanyagok gyűjtésének. Ennek szemléltetésére az alábbiakban néhány adatot sorolunk fel. A hülladékanyagokat gyűjtő vállalat fennállásának 10 éve alatt 792 millió korona értékű papír-, fém-, csont- és üvegcserép-hulladékot szállított ipa­runknak újrafeldolgozás céljából. A vegyiiparnak szállított 1154 500 tonna hulladékpapír kilenc és negyed­millió élőfa megtakarítását jelenti. 220 300 tonna csontból tíz év alatt 33 ezer tonna enyvet, 44 ezer tonna szappant, 22 ezer tonna műtrágyát, 80 ezer tonna takarmányt és más vegyianyagokat gyártottunk. Az üveg­ipar évi 22 ezer tonna üvecserép szál­lításával 20 ezer tonna homokot, 4000 tonna szódát, 3600 tonna dolomitot, 300 tonna szulfátot és devizában há­rom és félmillió korona értékű be­hozott nyersanyagot takarít meg. Szőrméből és tollból 10 év alatt 511 millió korona értékű anyagot dolgoz­tunk fel. A kecskebőrből készült kesztyű például olyan keresett kivi­teli cikk, amelynek exportálásával nagyobb értékű devizát nyerünk, mint a plzeni sör kivitelével. A hulladékanyag iránti kereslet egy­re inkább fokozódik. Ennek ellenére távolról sincs kihasználva a gyűjtés lehetősége sem az üzemekben, sem a háztartásokban. Pedig megéri a bele­fektetett fáradságot, mert évente sok I millió korona értékű árut nyerhe­l tünk általa. Szovjet árucikkek gazdagítják karácsonyi piacunkat ÜJ SZÖ 5 * 1958. december 6.

Next

/
Thumbnails
Contents