Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-07 / 338. szám, vasárnap

MI FÉKEZI A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉT? Helyzetjelentés a tolmácsi Kirov gyárból - másutt is okulhatnak belőle ÄZ EFSZ-ek KONGRESSZUSI VITÁJÁHOZ^ VAN MIRŐL BESZÉLNI "ta A zselízi járás EFSZ-eiben is javában tart a vita az EFSZ-ek IV. kongresszusának „Az EFSZ-ek további fejlesztéséért" című első vitait? anyagáról. A csatai és hölvényi szövetkezeti tagok reális javaslatokat tettek, amelyek a jövőben meghozzák gyümölcsüket. A

hölvényi szövetkezetesek a nyilvános gyűlést zsúfolásig telt helyiségben tartották. A jelenlevő szövetkezeti tagok élénk figyelemmel hallgatták az előadót, aki ismertette a mezőgazdasági termelés 1965-ig való fejlesztésének távlati tervét. Az előadó részletesen elemezte a helyzetet az állattenyésztési termelésben s megmutatta az előrevezető utat, hangsúlyozva különösen a szarvasmarhaállomány növelésének fontosságát. Ezután megkezdődött a vita. ÁLLANDÓ PROBLÉMA Michal Mikuláš nagyobb segítséget követelt a Zselízí Járási Nemzeti Bizottság tanácsa mező- és erdőgazdasági osztályától. Többek között megjegyezte, nem elegendő szövetkezetek alakítása, de törekedni kell gazdasági megszilárdításukra is. Már néhány éve követelik azokat az épületeket, amelyeket jogtalanul birtokol a begyűjtő vállalat. Senki sem akarja belátni, hogy a szövetkezet raktárhelyiség hiányával küzd. Mikor oldják meg már végre ezt az állandóan függőben levő kérdést, hiszen a gabona és kukorica nem maradhat a szabad ég alatt. Vagy talán a begyűjtési vállalat azt az alapelvet vallja, hogy ami a tiétek az a miénk, de a miénkhez semmi közötök ? I Helyes választ kaptak azonban a szövetkezeti tagoktól, akik azt fe, lelték nékik, hogy a mezőgazdasági i termelés növelését csak egész köz-' | ségi szövetkezet biztosíthatja és ezen belül nem lehet két tábor. Vagy tán a földműveseknek megvan a saját távlati tervük a termelés fejlesztésére? MEGMŰVELIK Á PARLAGON HEVERŐ FÖLDEKET Csuday előadó elvtárs bírálóan mutatott rá az • előrehaladást gátló fogyatékosságokra. A csatai szövetkezet valószínűleg 2600 koronás jö»-' vedelmet ér el hektáronként. (Tavaly 2296 korona volt). Mi ez a nagysallói szövetkezethez képest, amely 6800 koronát nyer egy hektár után! Miért ez a különbség? Azért, mert az előbbi szövetkezet tagjai nem tartják be az alapszabályzatot, sem pedig a házirendet és a dolgot a könnyebbik végénél fogják meg. Ezután Páles elvtárs, az oroszkaí kísérleti állomás képviselője szólalt fel, aki többek között ezt mondotta: „A Vágón túl 75 hektár parlagon heverő rét van. Mi lenne, ha felszán-* tanánk a réteket?" Ezek a szavak élénk visszhangra találtak a szövetkezeti tagok körében. Egyetértettek a javaslattal és már e napokban sor kerül húsz hektár felszántására. zzal kezdjük, amit a 410-es üzemrészleg egyik művezetője, Ján Kollár mondott rövid beszélgetésünk folyamán: — Nálunk a normázással tényleg baj van. Ezen a téren olyan rendetlenség uralkodik az üzemben, hogy ember legyen a talpán, aki kiismeri magát, benne. Itt van például a forrasztás. Egy és ugyanazon munkáért az egyik munkahelyen 3,58 koronát, a másik, 5 méterrel odébb levő munkahelyen pedig 4,45 koronát fizetünk. És így van ez sok más esetben is. Ezt a véleményt az üzemrészleg vezetője, Kucsera elvtárs is alátámasztotta konkrét példával. — A 3-as számú csarnokban nehezen érik el a teljesítménynorma 110 százalékos teljesítését — mondotta Kucsera elvtárs, — a 7-es számú csarnokban viszont könnyen 180—190 százalékos eredményt is elérnek. De amikor normaszilárdításra kerül a sor, úgy egyforma a mérce, 20 százalék itt is, ott is. — Mi az oka ennek? - kérdjük Kollár művezetőt. — A technológusok hibája. Technológusaink nem értenek a normázáshoz, mert nincs műhelygyakorlatuk. Néhány hetes ittlét bizony nem elegendő ehhez a bonyolult munkához. — Mi a véleménye a munkabérrendszer átszervezéséről? — Már korábban is sor kerülhetett volna rá. Nálunk — sajnos — csak valamikor a jövő év végén vezetjük be. Szerintem a szakképzettség kérdése ezáltal jogosan előtérbe kerül és megszilárdul a munkaerkölcs. Ma sok munkásunk szakképzettségének hiányát gyakorlattal pótolja, s aztán nem törekszik nagyobb szakképzettségre. Például a csőforrasztást senki sem akarja elsajátítani, mert a forrasztásokat röntgennel és nyomáspróbával ellenőrzik. Az új bérrendszer bevezetése lehetővé teszi a munkaidő teljes kihasználását is. Ez áll különösen akkor, ha bevezetjük a műszakilag indokolt teljesítménynormákat. iért említettük meg ezt a beszélgetést mindjárt a cikk elején? Azért, mert ez az egész üzemben uralkodó helyzetre jellemző. Annak ellenére, hogy az üzem dolgozói nem használják ki rendesen a munkaidőt, vannak egyes műhelyek, ahol így is 250—300 százalékra te'jesítik a normákat. Vegyük csak pl. az egyik lakatosműhely munkaideje kihasználásának idő-képét, amely kb.. az egész üzem átlagát is 'dfejezi. Késői bejárással, a munka korábbi befejezésével, tehát a munkás hibájából 10,5 százalékkal csökken a tényleges munkaidő. Az üzem hibájából (várakozás a darura, az anyagra, áramhiány) 9 százalék a munkaidő veszteség, úgy hogy az egész munkaidőt csak 80,5 százalékra használják ki. A rezsi-munka további 10 százalék, a tiszta munkaidő tehát csak 70,5 százalék. Ilyen kb., az egész üzem átlaga. Van azonban a gyárban több olyan munkahely, ahol még ennél is rosszabb a helyzet. így pl. az egyik munkahelyen a következőképpen alakul a munkaidő kihasználása. Késő bejárás, korai végzés, a munkaszünetek meghosszabbítása 11,43%. Várakozás anyagra, darura, áramhiány, vagyis az üzem hibájából 30,86%. Rezsi-munka 7,2%. A tiszta munkaidő mindössze 50,5 százalék. Ezen a munkahelyen tehát '— amely csak egy kiragadott példa a sok közül — a munka jobb megszervezésével 34 százalékkal, a munkás hibájából elmulasztott idő kihasználásával pedig 17 százalékkal lehetne növelni a munkatermelékenységet. Itt lép előtérbe a pártszervezet és a szakszervezet szerepe, hogy meggyőző munkával megszüntessék a fentemlített, kirívó hibákat. >A prešovi kerület teljesítette a munkaerőtoborzás tervét A prešovi kerületben nagy feladatok állottak a dolgozók előtt a munkaer toborzás terén. Főleg az ostravairkarvinái szénkörzet számára kellett ebből a kerületből sok dolgozót megnyerni. Prešovból pénteken jelentették hogy a munkaerőtoborzás évi tervét a nagv feladatok ellenére határidő előtt teljesítették. Az ostrava-karvinái szénkörzet számára 1105 dolgozót, a többi fontos ágazatok számára — kohászat, építészet és vegyiipar — 3935 dolgozót nyertek meg. párt levele méltán bírálja a normázás körüli rendetlenségeket. Ebből a helyzetből az egyedüli kivezető út a bérrendszer fokozatos átszervezése. Hogy a bérrendszer átszervezése simán történjék, szükséges még az új bérrendszer bevezetése előtt a legnagyobb mértékben meghonosítani a műszakilag indokolt normákat. A nyitrai kerület politikai és gazdasági funkcionáriusainak aktíváján hoztak egy olyan értelmű határozatot, hogy a jövő év végén a kerület összes üzemeiben 80 százalékban áttérnek a műszakilag indokolt normák használatára. Ez természetesen azokon a munkahelyeken valósítható meg a leghamarabb, ahol sorozatgyártás van. Nézzük, hogyan állnak ezen a téren Tolmácson. Nagyon gyengén. Idáig az üzemben az összes normák közül mindössze csak 30 százalék a műszakilag indikolt normák részaránya, míg a statisztikai és becslési normák aránya eléri az 54,7 százalékot. Az év elejétől eddig sikerült ugyan a műszakilag indokolt normák részarányát 23,8 százalékról 30 százalékra emelni, de ez semmiképpen sem elegendő. Kinek a hibája tehát, hogy a tolmácsi Kirov Gyárban mindmáig kevés figyelmet szentelnek a műszakilag indokolt normák bevezetésének? Ügy látszik, hogy ebben többen is ludasak. Felelős elsősorban a pártszervezet, a szakszervezet, felelősek az összes gazdasági funkcionáriusok, a fő technológussal, Jiŕi Brožzsal az élen, akik mindnyájan elhanyagolták eddig ezt a fontos problémát. Nem igaz, hogy a gyárban nincsenek meg ehhez a szükséges feltételek. A feltételek megvannak. Különösen ott, hol nem darab, hanem sorozatgyártás folyik. A rossz normázás szülte eddig a tolmácsi Kirov Gyárban a legtöbb veszekedést, kellemetlenséget. Az a munkás, aki látta, hogy a szomszédos műhelyben ugyanazért a munkáért, amit ő végez, többet fizetnek, nem volt és nem is lehetett megelégedve. Jogosan bírálta a vezetést, a technológust, mert nem voltak képesek rendet teremteni ezen a téren. Ennek az igazságtalan normázásnak vet majd véget a műszakilag indokolt normák bevezetése. A párt levelének megvitatásakor ezekről a hibákról is nyíltan, őszintén kell beszélni a tolmácsiaknak, mert e téren sokat tehetnének a gyár előrehaladásának érdekében. Hiszen saját jövőnk építéséről van szó. A munkatermelékenység növeléséről. Nem elég csak olyan álláspontra helyezkedni a munkásnak, hogy ha nem kapom meg a napi 60 koronát, úgy megyek máshová. Ahhoz, hogy ezt az összeget megkaphassa, szükséges megfelelő értéket termelni is, gondolkozni, újításokkal könnyíteni a munkát és növelni a szakképzettséget. ég egy dolog kötötte le figyelmünket Tolmácson. A normázás problémáját tanulmányozva összehasonlítottuk egynéhány ugyanazon bértarifa osztályba beosztott munkás keresetét. A lakatosműhelyben például Králik Bohumilnak, aki az V. bértarifa osztályba van beosztva, órabére 11,70 korona. Ebben az osztályban az alap 5,40 korona. Teljesítménynormáját 366 százalékra teljesíti. Ugyanebben az osztályban Bajusz Antal órabére 6 korona. Ő 189 százalékra teljesíti normáját. A negyedik bértarifa osztályban levő Molnár Tibor órabére 3,30 korona. Kétségtelen, hogy a három munkás teljesítménye között nagy különbség lehet. Az egyik százszázalékosan kihasználja munkaidejét, ügyességét, szakképzettségét, a másik felére sem. De milyen lehet az a norma, amit 366 százalékra lehet állandóan teljesíteni? Laza és régen elavult. Nem arról van szó, hogy Králik Bohumilnak csökentsük a bérét. Nem. Arról van szó, hogy ezeken a munkahelyeken a technológia megjavításával, újítások bevezetésével a munkatermelékenységet a bérnek megfelelő szintre növeljük. És éppen ez lesz a mérnökök, szakemberek feladata a bérrendszer átszervezésében. Már előre meg kell teremteni minden műszaki feltételt ahhoz, hogy a munkás bére a műszakilag indokolt normák bevezetésével ne csökkenjen, hanem növekedjék. Ezt pedig csakis a munkatermelékenység növelésével lehet elérni. Ennek feltétele pedig a jobb munkaszervezés, az új technológia, az újítások megvalósítása és a-munkaidő jobb kihasználása. ó példát mutatnak ezen a téren a 420-as úžemrészleg vezetői, munkásai és ifjúsága. Nem azt állítjuk, hogy rájuk nem vonatkoznak a fent említett hibák. Ott is van mit tenni ezen a téren. De itt már rátértek arra az útra, amelyen a többi műhelyeknek is haladniok kell. Itt például a fiatal rajzolók megígérték, hogy december l-ig teljesítik egész évi tervüket. Szavukat már november 27-én valóra váltották és az év elejétől máig 129 ezer koronát takarítottak meg a termelési költségeken. Az egész 410-es üzemrészleg ez év októberében 121 százalékra teljesítette a munkatermelékenység tervét, míg a béralapot 95 százalékra. Az év elejétől elért eredmény sem sokkal alacsonyabb. Jó gazdálkodásukat a két és félmillió korona termelési költség megtakarítása is igazolja. És ez az üzemrészleg az év végéig előreláthatólag 3 millió koronát takarít meg a költségeken. Dominik' Bédnárik elvtárs, az üzemrészleg vezetője ezek szerint jól vezeti a munkát. A nagy csarnok egyik munkahelyén Bircsák József művezetővel találkozunk. Részletesen elmondja, hogy jövőre javasolták egynéhány munkamenet gépesítését az alacsony feszültségű katlanok gyártásánál. így pl. a katlanok feszítővasainak automata-forrasztása bevezetésével negyedévenként ezer normaórát takarítanak meg. A pneumatikus csőhajtás bevezetése ugyancsak megkönynyíti és meggyorsítja a munkát és 540 normaóra megtakarítását jelenti. — Jövőre az egyik hajlítógép áthelyezésével 30 százalékkal lerövidítjük az anyagmegmunkálást — mondja Bircsák elvtárs. Ez is megkönnyíti majd munkánkat és növeli a munkatermelékenységet. §

p

Z tehát az az út, amelyen a Cl többi üzemrészlegeknek is haladniok kell. A párt levelének megvitatásakor ezekről a problémákról kell beszélni a kommunistáknak, a munkásoknak nyíltan, őszintén és megfontoltan. Csakis így érhetik el a munkatermelékenység mielőbbi fokozását. Horváth Sándor A GÉPEK NEM MEGFELELŐK A TYOKOK PUSZTULNAK Mikuláš nem találja megfelelőnek a mezőgazdasági gépek, különösen a silókombájnok teljesítményét. A miénkhez hasonló fejlett iparú állam ban nagyobb teljesítményű gépeket gyárthatnának. Felszólalásának befejező részében megjegyezte, hogy a szövetkezetben kihasználatlan tyúkól van és új ól építésére csak 1960-ban számíthatnak. Elfeledkezett azonban arról, hogy ez idén több mint ezer tyúk pusztúlt el a szövetkezetben. Kár, hogy nem érintette ezt a kérdést és nem terjesztett elő javaslatot a baromfivész korlátozására. Vagy legközelebb fog erről beszélni? CSATÁN A „KÁROSULTAK" IS FELSZÓLALTAK Az EFSZ-ek IV. kongresszusának anyagát megvitató csatai nyilvános szövetkezeti gyűlés méhkashoz hasonló. Kezdetben azok a földművesek vitték a szót, akik „jobb" földet követeltek. Állítólag „sérelem" érte őket a föld műszaki-gazdasági rendezésekor. (ČTK) — Hazánk számos lakosa megfelelő karácsonyi ajándékot keresve gyakran találkozhat a Szovjetunióból behozott árucikekkel. Barátaink termékei így ez idén is hozzájárulnak a karácsonyi piac gazdagabbá tételéhez. Az üzletekben sok-sok ezer kitűnő minőségű szovjet óra, többfajtájú fényképezőgép, szovjet gyártmányú villamosvasalók, borotválógépek, mosógépek, valamint villamos háztartási cikkek kaphatók. A karácsonyi vásár újdonsága a Rubin 12 szovjet televíziós készülék lesz. Az említett iparcikkeken kívül élelmiszerüzleteinkben is kaphatunk szovjet termékeket. Elegendő menyOlcsóbb lesz az autóbuszmenetdíj Január 1-től kezdve az autóbuszmenetjegyek ára Pozsönypüspökire vagy Vlčie Hrdlo-ra 2,40 helyett 60 fillér lesz. A Bratislavai Városi Forgalmi Vállalat egyben új trolibuszokat és villamoskocsikat fog üzembe helyezni, hogy így egyrészt sűrítse a közúti közlekedést, másrészt pótolja a püspöki vonalon a menetjegy árleszállítása folytán beállt bevételi hiányt. 1959-bén több autótaxi lesz forgalomban A Bratislavai Teherautóforgalmi Vállalat 1959-ben 3 millióval nagyobb bevételre számít. A vállalat ennek elérése érdekében az eddiginél több kölcsönautót és motorkerékpárt fog üzembe helyezni. Ugyancsak az eddiginél több teherautótaxi lesz üzemben, mivel a nagyközönség szívesen igénybe veszi e szolgálatot. HlD NÉLKÜL NEM MEGY A DOLOG Jelentős volt Antal elvtárs hozzászólása is, aki követelte, hogy egy állandó hidat építsenek a Vágón, miután a tavaszi és őszi hónapokban nehezen lehet megközelíteni a túloldalon fekvő földeket. Megjegyezte még, hogy a szövetkezetnek öntözőberendezésre és nagyobbszámú közlekedési eszközre van szüksége. Az alacsony hektárhozamokat a trágyázatlan föld okozza. Kevés az istállótrágya és csupán 50 korona értékű műtrágyát használnak hektáronként, ami a többi szövetkezethez viszonyít-; va igazán kevés. Ä TAKARMÁYTÖL FÜGG A TEJHOZAM A csatai szövetkezet a takarmánybetakarítás idején munkaerőhiánnyal küzd. Nem csoda tehát, hogy kevés a takarmány az állatok számára. Török elvtárs takarmánybegyűjtő csoportok alakítását javasolja, hogy elejét vegyék a felesleges veszteségeknek, mert- minden terven felül fejt liter tej növeli a közösség jövedelmét. V. F. Zselíz. nyiségű a kedvelt szovjet pezsgő, csemegebor, valamint a többféle halkonzervek készlete. Ezenkívül barackkompótot és dzsemet, sterilizált borsót, továbbá mézet és szárított barackot is behoztunk a Szovjetunióból. Viszont a Szovjetunió számos lakosa decemberi vásárlásai során gyakran találkozhat a Made in Czehoslovakia védjeggyel. Ez idő szerint többek között különféle finom süteményt, csokoládé-bombont, cukorkát, csokoládéból készült figurákat és csemegét szállítottunk a Szovjetunióba. A Szovjetunióban kaphatók, a közismert horicei sütemények, csehszlovákiai sör, írógépek, textiláru, lábbeli, készruhaáruk, játékszerek, varrógépek, motorkerékpárok, valamint iparunk más termékei is. Az említett árucikkek természetesen csak csekély tételét képezik hazánk és a Szovjetunió külkereskedelme teljes terjedelmének. Ezek az árucikkek az egész év folyamán nagyobb választékhoz juttatják a vásárlókat, hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez és a népgazdaság kölcsönös szükségletei kielégítésének biztosításához. Á szlovákiai földművesek jelentős sikerei (ČTK) - Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséről hozott határozata teljesítésében a szlovákiai földművesek jelentős sikert értek el: Szlovákiában az állatállományok tervét szarvasmarhából 100,5 százalékra, sertésekből 119,9 százalékra, juhokból 107,6 százalékra teljesítették. Ez a siker annál értékesebb, mert Szlovákia most teljesíti először 100 százalékon felül a tehénállomány-tervet is. MEGJEGYZÉS Megéri a fáradságot Sokan bizonyára nem is tudják, milyen nagy jelentősége van a népgazdaság számára a hulladékanyagok gyűjtésének. Ennek szemléltetésére az alábbiakban néhány adatot sorolunk fel. A hülladékanyagokat gyűjtő vállalat fennállásának 10 éve alatt 792 millió korona értékű papír-, fém-, csont- és üvegcserép-hulladékot szállított iparunknak újrafeldolgozás céljából. A vegyiiparnak szállított 1154 500 tonna hulladékpapír kilenc és negyedmillió élőfa megtakarítását jelenti. 220 300 tonna csontból tíz év alatt 33 ezer tonna enyvet, 44 ezer tonna szappant, 22 ezer tonna műtrágyát, 80 ezer tonna takarmányt és más vegyianyagokat gyártottunk. Az üvegipar évi 22 ezer tonna üvecserép szállításával 20 ezer tonna homokot, 4000 tonna szódát, 3600 tonna dolomitot, 300 tonna szulfátot és devizában három és félmillió korona értékű behozott nyersanyagot takarít meg. Szőrméből és tollból 10 év alatt 511 millió korona értékű anyagot dolgoztunk fel. A kecskebőrből készült kesztyű például olyan keresett kiviteli cikk, amelynek exportálásával nagyobb értékű devizát nyerünk, mint a plzeni sör kivitelével. A hulladékanyag iránti kereslet egyre inkább fokozódik. Ennek ellenére távolról sincs kihasználva a gyűjtés lehetősége sem az üzemekben, sem a háztartásokban. Pedig megéri a belefektetett fáradságot, mert évente sok I millió korona értékű árut nyerhel tünk általa. Szovjet árucikkek gazdagítják karácsonyi piacunkat ÜJ SZÖ 5 * 1958. december 6.