Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-01 / 332. szám, hétfő

Baráti országok: LENGYELORSZÁG FF ~ AZ ODERA MEN'TI Brzegben működik a „Roklta"-üzem, Lengyelország egyik legnagyobb vegyi gyára, mely a szintetikus tannin, klórtartalmú szár­mazékok, festékek és különféle gyógyszerek előállításához szükséges nyersanyagokat gyárt. Felvételünkön az üzem épületei láthatók (CAF - felv.) 1 DEMILITARIZÁLT BERLIN az európai béke támasza lenne Walter Ulbricht interjúja a New York Times amerikai lap munkatársával BERLIN (ČTK) — WALTER UL­BRICHT, NÉMETORSZÁG SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRTJA KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA NOVEM­BER 29-ÉN BESZÉLGETÉST FOLYTA­TOTT SYDNEY GRUSENNAL, A NEW YORK TIMES C. AMERIKAI LAP MUN­KATÁRSÁVAL, A NÉMET KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA IRÁNYULÓ ÜJ SZOV­JET JAVASLATOKRÓL. Arra a kérdésre, hogy az NDK kor­mánya milyen eszközökkel akarja érvé­nyesíteni ellenőrzési jogát a Nyugat-Né­metországot a nyugati szövetségeseivel egybekötő utak felett, W, Ulbricht azt vá­laszolta, hogy az NDK területén nincse­nek utak, amelyek a nyugati szövetsége­sek területét kötik össze. A nyugati szö­vetségesek egyes utakat a Német Demok­ratikus Köztársasággal kötött egyezmény alapján használtak és a jövőben is hasz­nálnak. Ilyen külön egyezményekre van Amerikai katonai repülőgépek megsértették a Kínai Népköztársaság légiterét Peking (ČTK) - November 29-én két amerikai lökhajtásos vadászgép Futien tartomány partvidékén há­romszor behatolt a Kínai Népköztár­saság légiterébe. A kínai külügymi­nisztérium képviselője a Kínai Nép­köztársaság kormányának nevében óva intette az Amerikai Egyesült Államokat hasonló provokációk kö­vetkezményeitől. Az NDK párt- és kormány­küldöttsége Lengyelországba fátogat Berlin (ČTK) - A Német Demok­ratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége a Lengyel Egységes Munkáspárt és a Lengyel Népköztár­saság kormányának meghívására de­cemberben Lengyelországba látogat. Ezzel viszonozza a lengyel párt- és kormányküldöttségnek 1957 júniusá­ban az NDK-ban tett látogatását. A Kínai Népköztársaság támogatja a berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet javaslatokat Peking (CTK) - Az Oj Kína sajtó­ügynökség közlése szerint Csen Ji. a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke, külügyminiszter novem­ber 29-én a pekingi albán nagykövet­ség fogadásán kijelentette, hogy a Kí­nai Népköztársaság támogatja a Ber­linben fennálló megszálló rendszer felszámolására, valamint az arra irá­nyuló szovjet javaslatokat, hogy Nyu­gat-Berlint változtassák át demilita­rizált szabad várossá. Csen Ji külügyminiszter egyben hangsúlyozta, hogy ezek a javaslatok hozzájárulnak az Európában és az egész világon uralkodó feszültség enyhítéséhez. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügymi­nisztériumának hivatalos jelentése sze­rint a Canaveral-öbölben pénteken 21.27 őrakor sikeresen fellőtték az „Atlas" jelzésű interkontinentális ballisztikus rakétát, amely csaknem 5500 tengeri mérföldnyi utat tett meg. MOHAMMED TALAAT Farid szudáni tájékoztatásügyi miniszter a MEN char­tumi sajtóügynökség tudósítójával foly­tatott beszélgetése során kijelentette, hogy a Nílus vizének kérdését csupán az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán oldhatja meg, mely országok közös ér­deke, hogy a Nílus vize Kenya és Uganda gazdasági életére is előnyössé váljék. A MEXIKÓI KORMÁNY november 26-án befejezte a mexikói kőolajipar államosí­tását. Egyben megszüntette 450 magán­vállalat iparengedélyét. A mexikói ipar államosítása már 1928-ban kezdődött. A LI SZIN MAN hadsereg tengerész gyalogságának első hadteste november 29-én provokatív hadgyakorlatokat kez­dett a nyugat-koreai partok közelében. A hadgyakorlaton számos repülőgép, kü­lönféle típusú vízi közlekedési eszköz vesz részt, amelyeket az Egyesült Álla­mok bocsátott Li Szin Man rendelkezé­sére. A FRANCÉ PRESSE sajtóügynökség no­vember 29-i közlése szerint az Amerikai Egyesült Államok elhatározta, hogy Taj­van déli területén új rakétatámaszpon­tokat épít. Négy ilyen támaszpontot már felépítettek a sziget északi területén. A VIETNAMI Demokratikus Köztársa­ság és a Koreai Népi Demokratikus köztársaság kormányküldöttségei no­vember 29-én tárgyalásokat kezdtek Ha­noiban. A tárgyalásokról kiadott kommü­niké szerint a két kormány képviselői a két országot érdeklő fontos nemzetközi kérdésekről tárgyaltak az őszinte barát­ság légkörében. Hruscsov: A népek a nukleáris fegyverkísérletek örök időkre szóló betiltását követelik Moszkva, november 29. (TASZSZ) ­Hruscsov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke levelet intézett Ró­náid Watershez, a wolthanstowi nuk­leáris fegyverkezés ellen harcoló bi­zottság elnökéhez. (Wolthanstow London egyik elővárosa.) Hruscsov le­vele válasz a bizottság november 3-i levelére. Mindkét levél szövegét a Mezsdunarodnaja Zsizny (Nemzetkö­zi Élet) c. szovjet folyóirat decem­beri száma közli. Hruscsov levelében megállapítja, hogy a nukleáris fegyverkísérletek egy évre szóló felfüggesztését célzó amerikai és angol javaslat egyáltalán nem oldja meg a nukleáris fegyverkí­sérletek megszüntetésének kérdését. Közismert tény ugyanis — írja Hrus­csov —, hogy az egyévi időköz körül­belül annyi, amennyire a következő kísérlet előkészítéséhez szükség van. Amikor tehát kijelentik, hogy a mos­tani intenzív kísérletsorozat végre­hajtása után egy évre felfüggesztik a kísérleteket, ez ugyanolyan, mintha valaki jól megreggelizik és utána éh­ségsztrájkot jelent be - ebédig. A népek a veszedelmes nukleáris fegyverkísérleteknek nem átmeneti felfüggesztését követelik - írja a továbbiakban Hruscsov —, hanem azt, hogy mindenütt és örökre szüntessék meg a kísérleteket. Á szovjet kormány minden tőle tel­hetőt megtett és ezután is megtesz a hőn óhajtott cél eléréséért. Ez ve­zérli a szovjet megbízottakat a genfi értekezleten is. Hruscsov levelében kifejezi azt a reményt, hogy az angol közvélemény, köztük a nukleáris fegyverkezés ellen harcoló bizottság, mindent elkövet, hogy mielőbb egyezmény jöjjön létre a nukleáris fegyverkíséletek egyete­mes és végleges megszüntetésére vo­natkozólag. Az ENSZ politikai bizottsága Ciprusról tárgyal New Ýork (ČTK) — Az ENSZ poli­tikai bizottságának november 28-i dél­utáni ülésén az új-zélandi követ szólalt fel a ciprusi kérdésben. Ragaszkodott ahhoz, hogy a ciprusi lakosság jövőjéről csak a brit kormány beleegyezésével lehet dönteni. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió kép­viselője beszédében hangsúlyozta, hogy a ciprusi lakosság igazságos követelmé­nyei a brit hivatalok szívós ellenállá­sába ütköznek. Nagy-Britannia nem akar lemondani a szigetről, ahol uralmát fegy­veres erővel tartja fenn és amelyet támaszpontul használ fel, hogy meg­erősíthesse a Közel- és Közép-Keleten Chile Kommunista Pártjának XI. kongresszusa Santiago de Chile (ČTK) — Chile Koir» munista Pártja november 18-tól 23-ig tartotta Santiagőban XI. kongresszusát, melyen több mint 300 küldött vett részt. A kongresszuson részt vettek a latin­amerikai országok több testvéri kom­munista pártjainak képviselői. A kong­resszusra számos üdvözlő távirat érke­zett, többek között a Szovjetunió, Kína, Franciaország, Indonézia kommunisTa pártjaitól. A fő beszámolót Luis Corbalán, Chile Kommunista Pártjának főtitkára tartotta. A kongresszus a tárgysorozat valameny­nyi pontjára vonatkozólag határozatot hozott és megválasztotta a párt új Köz­ponti Bizottságát. Főtitkárrá isimét Luis Corbalánt választották meg. egyre inkább gyengülő gyarmati pozí­cióit. A. A. Szoboljev hangsúlyozta, hogy a brit kormány, amely időt akar nyerni, a ciprusi kérdés megoldását gátló újabb akadályokat gördít, számos cselfogáshoz folyamodik és többek között a ciprusi kérdés megoldásának úgynevezett „új tervét" propagálja, melyet eleinte a Bag­dadi Egyezmény segítségével akart meg­valósítani. A brit kormány ez év jú­niusában ' közzétette az ún. „Macmillan­terveit", mely szerint a Ciprusra, mint brit gyarmatra vonatkozó nemzetközi sza­bályzatot hét évig nem változtatják meg. Jugoszláv államünnep Belgrád (ČTK) — Jugoszláviában no­vember 29-én államünnepként ünnepelték meg „a köztársaság napját". Áz államünnep előestéjén, november 28-án, ünnepi akadémiát rendeztek s belgrádi Nemzeti Színházban, melyen Joszip Broz-Tito vezetésével a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság vezető képvi­selői vettek részt. Az ünnepi beszédet Petar Sztambolics, a Szövetségi Népi Szkupstina elnöke mondotta. Tito elnök és neje november 29-én az esti órákban ünnepi fogadást rendezett. AZ OLASZ Szakszervezeti Szövetség (CGIL) és a kommunista képviselők par­lamenti csoportja azzal a felhívással for­dult az olasz kormányhoz, hogy ide­jében kezdje meg a téli segélynyújtás programjának .megvalósítását. Olaszor­szágban jelenleg kétmillió munkanél­küli van. MÍG A VIETNAMI Demokratikus Köz­társaság három­éves gazdasági terve az idei má­sodik termésből 18 mázsányi átla­gos rizshektárho­zamot tételezett fel, a községek járások és tarto­mányok a parasz­tok kezdeménye­zésére a felada toknak 20 mázsái t való fokozását ja­vasolták. A tarto­mányokból érkeze eddigi hírek sze­rint a rizs átlagos hektárhozamai megközelítik a 22 mázsát. A hozamokegyes tartományokban ennél is lénypciesen na^vobbak - például Ninh-binhben 30, Ha-dongban 25. Thanh­hoaban szintén 25 mázsát tesznek ki. A vietnami parasztok a jó termést a föld gondos mepművelésével érték el. Képünkön a Yen-Bai tartomány- ( beli Bao-Luong községben működő-földművesszövetkezet tagjai zöldtrágyát j készítenek elő a legközelebbi vetés alá • szükség mindkét fél részéről a légi útvo­nalak használatára vonatkozólag is. El sem képzelhető, hogy a nyugati hatalmak az NDK kormányénak engedélye nélkül hasz­nálnának az NDK területén keresztül ve­zető útvonalakat. A következő kérdésre, mely szerint Dul­les amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a nyugati hatalmak hajlandók Ber­linben az NDK kormányával tárgyalni, mint a „Szovjetunió közvetítőjével," W. Ulbricht azt válaszolta, hogy ezt a kérdést psziho­lógiai szempontból lehet csupán megítélni. Az NDK­1 nem érdekli, hogy Dulles úr mit gondol, a fontos az, hogy értelmesen „viselkedjék". Helyesnek tartja tárgyalá­sok folytatását, de szükségtelennek fö­lösleges nézeteltérések előidézését. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy a négy nagyhatalom értekezlet keretében tárgyal­jon a berlini kérdéssel kapcsolatos jegy­zékről, W. Ulbricht kijelentette, hogy tá­mogatja minden olyan nemzetközi tanács­kozás gondolatát, mely hat hónap lefor­gása alatt lehetővé tenné a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányai által előterjesztett javaslatok meg­valósítását. A New York Times munka­társának további kérdése arra irányult, hogy milyen lenne a demilitarizált Nyu­gat-Berlin kormányzósága, milyenek kap­csolatai Kelet-Berlinnel és miként kép­zelhető, hogy Berlin az NDK fővárosa le­gyen, ha az NDK erre igényt támaszt. W. Ulbricht az e kérdésre adott vála­szában hangsúlyozta, hogy Nyugat-Berlin kormányzóságának kérdése kizárólag a nyugat-berlini lakosság ügye. A demili­tarizált Nyugat-Berlin és Berlin demokra­tikus része közötti kapcsolatok minden bizonnyal hamarosan megjavulnának. Ezek­nek a kapcsolatoknak azonban békés, de­mokratikus elveken kell alapulniok. Ez teljes mértékben megfelelne a nyugat­berlini lakosság érdekeinek is. A kapcso­latok normalizálása megszilárdítaná a nyu­gat-berliní lakosság gazdasági helyzetét és kedvező távlatokat teremtene. Magá­val hozná a nyugat-berlini vállalatok tel­jesmérvü kihasználását és úgyszólván meg­szüntetné a város e részében a munka­nélküliséget. Berlinnek, mint a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának kérdése igen egyszerű. Tudvalévő ugyanis, hogy Berlin­ben csak egy német kormány, azaz a Német Demokratikus Köztársaság kormánya székel. Nyugat-Németország fővárosa a Rajnától nyugatra fékszik. Amennyiben Nyugat-Berlint a közeljövőben demilita­rizálnak, ez csak kedvezően hatna a fő­város és lakosságának életére. A New York Times munkatársa további kérdésében megemlítette a szovjet jegyzék azon cikkelyét, mely szerint Berlinben nem engedélyezhető az NDK, avagy más szo­cialista országok ellen irányuló agitációs és propagandatevékenység. Feltette azt a kérdést, hogy ki döntené el az e feltétel betartásához szükséges eszközök alkalma­zását. W. Ulbricht ezzel kapcsolatosan azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben azok­nak a hatalmaknak kell dönteniök, amelyek biztosítják Nyugat-Berlinnek mint demi­litarizált és szabad városnak létezését. E kérdésben esetleg az ENSZ is dönthet. A német nép békeszerető és demokrati­kus erői természetesen őrködni fognak afelett, hogy pontosan betartsák az em­lített tilalomba foglalt előírásokat. Magától értetődő, hogy a nyugat-berlini háborús propaganda és több mint 50 nyu­gati kémügynökség' tevékenysége nem egyeztethető össze a szabad és demilita­rizált város fogalmával. Az NDK az erre vonatkozó feltétel betartásának biztosítása szempontjából szükségesnek tartja, hogy Nyugat-Berlin területéről vonják vissza az idegen katonai egységeket és területén szüntessék be az idegen ügynökségek te­vékenységét. W. Ulbricht kijelentette, meg van győződve róla, miszerint a nyugat­berlini lakosság óhaja, hogy békében élhessen. Berlinben jegyzőkönyvet írtak alá a szovjet katonaság fenntartási költségeinek megszüntetéséről Berlin (ČTK) - Berlinben e napok­ban jegyzőkönyvet írtak alá, melynek alapján rendézik az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kor­mányának azon határozatából adódó kérdéseket, mely szerint a Szovjet­unió 1959. január 1-től lemond arról a 600 millió márkáról, mely összeggel a Német Demokratikus Köztársaság­nak fedeznie kellett a területén állo­másozó szovjet katonai egységek fenntartásával kapcsolatos költségek egy részét. A jegyzőkönyvet az NDK kormá­nyának megbízásából Willy Rumpf pénzügytninisztér, a Szovjetunió kor­mányának ftiegbízásából A. A. Posz­konov, a külügyminiszter helyettese írta alá. Berlini tudósításunk: Nyugat-Berlin - fekély az NDK egészséges testén Aki az elmúlt napokban a nyugat­berlini városnegyedek utcáin járt, a következő képnek lehetett tanúja: Németország Szocialista Egységpárt­jának (SED) választási falragaszait — melyeken a következő szöveg olvas­ható: „Berlinnek békére van szük­sége — szavazzatok a SED-re" — horogkeresztekkel rajzolták tele és különféle fasiszta jelszavakat írtak rájuk, mint péládul: „Ki a zsidókkal!" A rendőrség arra a kérdésre, hogy miért nem lép közbe, a következő választ adta: „Ehhez semmi közünk". A járókelők azonban más képnek is lehetnek szemtanúi. Láthatják, amint egy rendőr elvezet egy nyu­gat-berlini lakost, aki őrséget állt az atomhalál elleni harcba szólító fal­ragasz mellett. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a rendőr így válaszolt: „Az illető provokatőr volt". Dióhéjban és sűrítve ezek a jelene­tek foglalják össze a berlini problé­mát, mely a legutóbbi napokban a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjába került. Berlinben egy­részt a haladás és béke erői arra tö­rekednek, hogy az egész várost a béke és rend városává változtassák, másrészt olyan erők garázdálkodnak, amelyek a város jelenlegi helyzetét az ŇDK, a Szovjetunió és az egész szocialista tábor ellen irányuló ak­ciókra használják fel. Ezek az erők úgy válaszoltak a szovjet jegyzékre, amely azt javasol­ja, hogy vessenek véget Berlin meg­szállási rendszerének és nyilvánítsák Berlint demilitarizált szabad várossá, hogy a támadások áradatát zúdították a Szovjetunióra és a Német Demok­ratikus Köztársaságra. A New York Herald Tribúne cí­mű amerikai lap már 1955-ben lep­lezetlenül megírta, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet juttat Nyu­gat-Berlinnek: „Nyugat-Berlin a NATO hídfője; olyan pbnt, amelyét... az Atlanti Tömbhöz tartózó nemzetek ... semmi esetre sem ehgedhétňek át a kommunistáknak..." Az amerikaiak Nyugat-Berlin külde­tését tehát Így képzélik el, ugyan­olyannak, mint például Tajvan, Dél­Korea, vagy Törökország küldetését. Az amerikai agresszív tervek kereté­ben minél közelebb a Szovjetunió ha­tárához és minél távolabb Amerika határától a békebontó és a provokatőr szerepét kell játszania. E terveik megvalósításában teljes támogatásban részesülnek Nyugat­Berlin jelenlegi urai részéről, akiket Bonnból és Washingtonból irányítanak. Mit tettek a nyugati nagyhatalmak, Bonn militarista körei és Nyugat­Berlin jelenlegi urai azon tíz év alatt, amióta Berlint két részre osztották? A monopolisták újból kezükbe kapa­rintották a hatalmat, jóllehet 1947-ben törvénybe iktatták, hogy a konszer­nek vagyonát népi igazgatás alá he­lyezik. Ezt a törvényt azonban soha­sem hajtották végre, mert a nyugati nagyhatalmak megtiltották megvaló­sítását. Nyugat-Berlin már évek hosszú so­rán át a hidegháború tűzfészke, a kémszervezetek, a militarista, fasiszta, revansista egyesületek és szervezetek bástyája, ahonnan állandóan nyugta­lanítják a város életét és veszélyez­tetik Berlin lakosságának biztonságát. Statisztikai adatok szerint Nyugat­Berlinben a múlt év végén 74 milita­rista szövetség létezett. A rendőrség, a közigazgatási apparátus és a bíró­ság úgyszólván teljes mértékben egy­kori nácik és fasiszták kezében van. Ez a helyzet annak ellenére is, hogy a nyugat-berlini szenátusban a szo­ciáldemokraták vannak többségben. Nyugat-Berlin hemzseg a legkülön­félébb típusú kémszervezetektől. Nem csodálkozhatunk tehát azon sem, ha a bíróságokon, a közigazga­tási és rendőrségi apparátusban ismét egykori nácisták terpeszkednek és a nácizmus ellenfeleit Nyugat-Berlinben újból üldözi a rendőrség, elbocsátják munkahelyeikről és börtönbe vetik őket. Például az, aki a Német-Szov­jet Baráti Szövetség tagja, aki ak­tívan lép fel Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen, zaklatások­nak van kitéve és nem kap járulékot a náci koncentrációs táborokban el­szenvedett kínzásokért. Ezért itt az ideje annak, hogy véget véssenek énnek a helyzetnek, s meg­szüntessék Nyugat-Berlin mai hely­zetét, kivágják ezt a fekélyt a Német Demokratikus Köztársaság testéből, A Szovjetunió. megtette javaslatait. Most pedig a Nyugaton a sor. B. Sch, ŰJ SZŐ 3 * lB5 8' decamber 1.

Next

/
Thumbnails
Contents