Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-25 / 356. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. december 25. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 356. szám. A CSÍ:P Központi Bizottságának távirata Mao Ce-tung elvtárs születésnapjára A CSKP Központi Bizottsága Mao Ce-tung elvtársnak 65. születésnapja alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte: MAO CE-XUNG ELVTÁRSNAK, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Kínai Népköztársaság elnökének. Drága Elvtárs! Engedje meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság egész dolgozó népe nevében forró elvtársi üdvözleteinket és legszívélyesebb jókívánságainkat fejezzük ki 65. születésnapja alkalmából. Pártunk és Csehszlovákia dolgozói nagyra értékelik az Ön vezetői tevékenységét, melyet a kínai nép boldogabb jövőjéért vívott harcnak szentelt és értékeli az Ön nagy érdemeit, amelyeket mint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom élenjáró személyisége szerzett. Az Ön 65. születésnapjáról akkor emlékezünk meg, amikor a kínai nép dicső kommunista pártja vezetésével további nagy sikereket ér el hazája népgazdaságának és kultúrájának hatalmas felvirágoztatásában, és győzelmesen befejezi szocialista országépítését. A kínai nép el van szánva arra, hogy felszabadítsa a népi Kínához tartozó összes területeket és hatalmas erejével a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor összes országainak oldalán hozzájárul a világbéke győzelméhez. Drága elvtárs, a további évekre jó egészséget, sok alkotóerőt és számos üj sikert kívánunk önnek. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Tlb a fej, a vaj, a hús dolgozóink asztalán Az élelmiszeripar teljesítette évi tervét ^ Jindrich Uher élelmiszeripari ^ és mezőgazdasági terménybe^ gyűjtési miniszter kedden jeSJ» lentette a CSKP Központi Bii< zottságának és a Csehszlovák . .üztársaság kormányának, hogy Sgf a minisztérium vállalatai telfef jesítették az idei tervfeladato^Jj kat. A terv határidő előtti teljesítésében nagy érdeme van elsősorban a Szlovákiai Élelmi miszeripari Vállalatok Szövetségének, amelyek már decemtí ber 20-án teljesítették feladati taikat. Az élelmiszeripar idei eredményei lényegesen jobbak a tavalyiaknál. November végéig a nyerstermelés 7 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanezen időszakban. A terv teljesítésének napjáig az élelmiszeripar nyerstermelésének értéke 1 milliárd 200 millió koronával nagyobb, mint tavaly az egész év alatt volt. Az év végéig a tervet körülbelül 450 millió koronával szárnyalják túl. Az élelmiszeripar jó eredményei mindenekelőtt a feldolgozó vállalatok dolgozói és a földművesek együttműködésének köszönhetők. Ez idén különösen sikeres volt a cukorrépa, a gabona és a tojás begyűjtése. A tejbegyűjtés, valamint a marhahúsbegyűjtés tervét szintén határidő előtt teljesítették. Jelentősen megnövekedett a tej, a vaj, a sajt, a baromfi, a hústermékek és konzervek, a cukor és sok más áru gyártása és fogyasztása. Ebben az évben 600 újfajta élelmiszeripari árucikk került a piacra Legjelentősebb közülük a teljes tej, amely iránt a vásárlók körében nagy érdeklődés mutatkozik. November végéig 6 millió 300 ezer kg vajjal, 2 millió 600 ezer kg sajttal, majdnem 5 millió kg baromfival és 1 millió 300 ezer kg fagyasztott áruval több került a piacra, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Jelentősen megnövekedett a konzervgyártás. Csak kompótokból 40 százalékkal, szirupokból pedig 25 százalékkal többet termeltünk ebben az évben, mint tavaly. Ezzel szemben lényegesen csökkent a szeszes italok gyártása. Ebben az évben már 20 százalékkal kevesebb szeszesitalt gyártottunk. A CSSZBSZ NAGY KIÁLLÍTÁSA Prága a szovjet szputnyikokat csodálja Ügy tűnik, mint a jelen idők tanúi, kellőképpen nem is vagyunk tálán tudatában korszakunk nagyságának. Nézzük csak az ember harcát a világűr meghódításáért, amely az emberiség nagyjainak álmodozásából hatalmas gyakorlati lépéseket tett meg. Valamennyien jól emlékezünk 1957. október i-re, amikor 21 óra 30 perckor jelrepült a világűrbe az első szovjet mesterséges hold. Megkezdődött az emberiség új korszaka, a szovjet tudomány megnyitotta a világűr kapuját. A világot 92 napon át izgalomban tartotta a szputnyik megjigyelése és jelzései. Világszerte több mint 60 ezer rádiótechnikai mérést és 400 optikai megfigyelést valósítottak meg. Ezt a sikert rövid időn belül még nagyobb sikerek követték. A második szovjet mesterséges hold külön kabinjában egy élőlényt, kutyát helyeztek el. És végre 1958. májusában felrepült a világűrbe egy egész kozmikus laboratórium, amely még ma is fejünk felett repül és előreláthatólag két éven át fog még keringeni a föld körül. Az első mesterséges holdnak 83,6 kg, a másodiknak 508,3 kg, és a harmadiknak 1327 kg a súlya. Minő hatalmas sikerei a szovjet tudománynak! Ki nem szeretné látni a mesterséges holdakat nemcsak fényképen és az égboltozaton, hanem a valóságban I is? Ez az óhaj most teljesül. Prágában a Hiberny kiállítási házban megnyílik a szovjet mesterséges holdak kiállítása, amelyen a szputnyikok pontos és hü másodpéldányai láthatók. A látogatók saját szemükkel láthatják a gépeket és a berendezést, amely az egész világ érdeklődését kiváltotta. A szovjet mesterséges holdak modelljei a brüsszeli világkiállítás legnagyobb látványosságai közé tartoztak. A kiállításon látható grafikonokból, képekről és számadatokból sokat tudhatunk meg a világűr meghódításáért kifejtett törekvések történetéből, Ciolkovszkij nagy szovjet tudós munkájáról, a jelenlegi rakéta-technikáról és arról, hogy milyen eszközökkel és berendezéssel érhetnek el az emberek majd a holdba. Ciolkovszkij kijelentette egykor, hogy az ember nem marad örök időkre a földhöz kötve. A kiállítás ezt a kijelentést teljes mértékben megerősíti. A kiállítás kis és nagy látogatói érdeklődéssel nézhetik meg a Lajka szibériai kutyát, amelynek társa volt a világűr első élő utasa. A kiállítási csarnok felett a tündöklő csillagokkal díszlö mesterséges éji égboltozat terül el. A hangszóró az első szovjet szputnyik jelzéseit közvetíti. És fejük jelett függ a Föld mesterséges holdjának modellje. Ez az ember első hatalmas győzelme a világűr felett. L. H. Legyőzhetetlen ero Az emberek százmillióit szerte a nagy világban közös táborba egyesíti a béke megőrzésére való törekvés. Békét akar, a békéért harcol a kommunista, békét akar a katolikus, az egyiptomi fellah éppúgy békében akar élni, mint az orosz munkás, békét akar a több százmilliós kínai nép és békét a kicsi Albánia hegylakó népe. A béke gondolata oly erős, a béke megőrzésére való törekvés oly legyőzhetetlen, minden akadályt lebíró erő, amely nem ismer országhatárokat, világnézeti, felekezeti és faji különbségeket, a béke egy és oszthatatlan: mindenkié, százmillióké, az egész emberiségé. De hát ki akarna háborút? Ki akarna pusztítást, kinek az érdeke a rombolás, milliók életének és értékének megsemmisítése? Ki készül a háborúra? A szántóvető, magvető paraszt? A házépítő kőműves? A bányász, aki szenet és ércet hoz fel a napfényre? Az anya, aki életet vajúdik a világra? Talán a kicsinyke gyermek, aki oly gyöngéd és féltő szeretettel óvja parányi világának kincseit, a hajas babáját, mackóját és hintalovát? Hát akkor ki? Az orvos, aki az utolsó pillanatig az emberi életért küzd ? A tanító, aki a tudás csodálatos birodalmába vezeti a gyermeket? A tudós, akinek gondolatvilágát, élete minden törekvését a haladásért való küzdeni akarás tölti ki? Nem, ők nem akarnak háborút! Ők mindannyian békét akarnak, békét, amelyben ember az ember, s élet az élet. Miért a háború? Valamikor, nem is oly régen, úgy mondták és az emberek úgy tudták, a háború elkerülhetetlen. Isten verése vagy sorscsapás, amit elkerülni nem lehet, aminek az ember akaratától függetlenül lennie kell. Ámde az ember gondolkodik, az ember eszmél s azt kérdi: ki akar háborút? Én nem akarok háborút, én békét akarok! De erre eszmél rá a másik ember is, erre a századik, az ezrek, a milliók és százmilliók, — az emberiség nem akar háborút. Az ember eszmélése mindinkább tudatossá vált és válik, százmilliók tudatos akarata, közös célja és törekvése oly hatalmas erővé vált, amely képesnek bizonyült arra, hogy elhárítsa és megakadályozza az elkerülhetetlennek hitt végzetet. A béke erői győzedelmeskedtek és győzedelmeskedtek a háború sötét erői felett, — megőrizték és továbbra is, mindvégig megőrizhetik a békét. Csodálatos az ember, csodákra képes az emberi elme, az emberi akarat. Bámulatos alkotásai vannak, meghódította és legyőzi a természet rejtélyes erőit. Életet és vizet, üdítő zöldet visz a perzselő sivatagba. Behatol és felfedi az örök hó és jég titkait s az ember, aki úgy hitte, a háború elkerülhetetlen végzet, a világűrbe, a csillagokba készül, hogy megismerje és meghódítsa, akarata alá gyűrje, a maga szolgálatába állítsa a világmindenség ismeretlen erőit. Vajon elképzelhető-e, hogy ez a csodálatos alkotásokra, a természet, a világmindenség erőivel negbirkózó, azokat legyőző ember ne győzedelmeskedne a háború sötét erői felett? Nem, — nem lehet kétséges, — az embernek győznie kell, diadalra kell juttatn a békét. Hazánk — ha nem is nagy, de szilárd oszlopa és támasza a békének. Népünk megszenvedte a rabság, a háború és a sötétség kínjait. De megízlelte és megismerte a szabadság és a béke gyümölcseit,is. Tudjuk, mi az: szabadságban és békében élni. Tudja a munkás, akit nem fenyeget sem a munkanélküliség nyomorának, sem a háború pusztításának a réme. Tudja a földműves, aki életét és jövőjét soha nem tudta oly biztonságban, mint éppen ma. Ám népünk nem csupán óhajtja a békét és vágyik utána, hanem tudatosan küzd is megtartásáért. Hazánk a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országaival együtt vallja és a gyakorlatban is annak megvalósítására törekszik, hogy a két rendszer, — a szocialista és a kapitalista rendszer —, békében élhet egymás mellett, hogy a két rendszer közötti versengésnek nem kell háborúhoz vezetnie. A Szovjetunió és vele együtt mi is azt mondjuk: versenyezzünk, mutassuk meg, ki, melyik rendszer tud a népnek jobb és könnyebb életet biztosítani. Ez, a nép jóléte és megelégedettsége • döntse el, hogy a népek melyik rendszert választják és vallják magukénak, ebben a békés versengésben, a nép jólétének növelésében, ne pedig a háború pusztításaiban bizonyítsa be a két társadalmi rendszer, melyiké a jövő, s melyik az, amelyet a haladás pusztulásra ítélt. Hazánk dolgozó népe a szocializmus építésének befejezésén munkálkodik. Szocializmust építünk, szükségszerűen békét akarunk. Békét, mely nem rombol, hanem épít és alkot, békét, amelyben az ember tudását és erejét önmaga boldogulására gyümöl• csöztetheti.