Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-24 / 355. szám, szerda

A szomotori öntözőcsatorna építői között \ Lyon Feuchlwangert gyászolja a német nép Az öntözéses gazdálkodás megkétszerezi a termést hiányos tervek Jó tervteljesítés — i ég elcsendesült már a Bodrog' köz határa. Mint valami sürü köd. úgy lepte be a vidéket téli tétlenség. A földekről a házba szorult gazda más dolga híján számolgat, tervezget, vagy komájával kóstolgatja a kiforrt, fiatal bort. Még néha fülükben cseng ugyan a kedves szüreti dal, de a falu népének gondolata már túlszárnyalja az újesztendőt és a szívet-lelket felemelő rügyező tavasz első napjaihoz bolyong, amikor zöldbe borul a természet, rügyet bont a fa és kibújik az első zöld vetés. Ha végigjárjuk a decemberi csendbe borult Bodrogköz vidékét, észrevesszük, hogy mégsem szünetel minden munka e tájon. A Latorca partján ott szorgoskodnak az építők, akik a tavaszi olvadásig újabb, sok száz méter hosszú töltéssel szorítják medrébe a tavaszi olvadáskor rakoncátlankodó folyót. Hazánk legalacsonyabb fekvésű vidékén, Szomotoron pedig javában folyik az építőmunka és a betoncsatornák hosszú egyenes vonala már sejteti, hogy itt öntözéses gazdálkodásra készülnek. Palágyi Sándor, a szomotori állami birtok vezetője mutatta meg az irányt, merre menjünk, hol keressük meg az építőket. A híd mellett meghúzódó fabarakakkok lakóit, a kassai Műszaki Építkezések itteni fiókját keressük. — Tudja-e Palágyi elvtárs, hogy Kínában 560 mázsa búza is megterem egy hektáron? — kérdeztük elmenőbe. ő azonban tréfának veszi a dolgot és úgy is válaszol: — Szeretném én azt látni saját szememmel... Pedig azt akartuk ezzel mondani neki, hogy az, amit most Szomotron építenek kísérletezésképpen, Kínában már évezredek óta megvan. Épp az öntözéses gazdálkodással, a föld jó megművelésével és megtrágyázásával értek el oly szinte hihetetlenül nagy termést. De most azt nézzük inkább, milyen az itteni kísérleti öntözéses gazdálkodás távlata, az építkezés menete, mert bizony sokat várnak ettől a környékbeli gazdák, akik maguk is kíváncsiak, milyen eredményt hoz majd itt a „kísérlet". Szükséges megemlítepi, hogy a CSKP XI. kofrgYesázQSárfaR határozata is nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek. Maga Novotný elvtárs,, is, rámutatott arra, hogy főként DélSzlovákiában, a kelet-szlovákiai síkságon az öntözőrendszer kiépítése a föld termőképességének lényeges növelését jelenti. A XI. pártkongreszszus határozata gyakorlati megvalósításának egy kis része itt terül el előttünk. Több mint 300 hektár földön már láthatók a vízáteresztőcsatornák, betonozott árkok és csövek Ez a kísérleti öntözéfts gazdálkodás abból a 8 és félmilliárd koronányi összegből épül, amelyet kormányunk Kelet-Szlovákia és Dél-Szlovákia vízgazdálkodásának rendezésére szánt. ILII a figyelembe vesszük, hogy a illl terv szerint Szlovákiában körülbelül 700 ezer hektár földterületen kell rendezni a vízgazdálkodást, amelyen mai mezőgazdasági termelésünknek körülbelül egyharmadával termelhetünk többet, több mint egymilliárd korona értékben, úgy értékelni tudjuk kormányunk törekvését, amelyet a mezőgazdasági termelés fellendítésének érdekében kifejt. Hisz a jövőben, a második és a harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági termelés növelésétől is függ életszínvonalunk emelkedése. Itt is érvényesül tehát a többet, jobbat, olcsóbbat jelszó. Mert minél többet és olcsóbban fognak termelni szövetkezeteink, állami birtokaink, annál hamarabb csökkenthetjük majd az élelmiszerek árát is. Ezért az építőktől először afelől érdeklődünk, mennyivel növekszik majd a terméshozam, ha felépül a kísérleti öntöző berendezés. — Először vizsgáljuk meg az itteni éghajlati viszonyokat és az átlagos terméshozamot, - mondotta Decsman Zoltán, az építkezés ellenőrje. — Azelőtt ez a terület csak kishozamú rét, vagy kihasználatlan dülő volt. Az évi átlagos csapadék 632,30 milliméter. Ebből azonban csak 186 milliméter esik a vegetációs időszakra, vagyis az áprilistól szeptemberig terjedő időre. Hogy a növényzet teljesen kifejlődhessen, a vegetációs időszakban Iqgalább 600 mm csapadékra van szükség egyenletesen elosztva az egyes hónapokra. És ez a csapadékmennyiség a bő termés feltétele. Az öntözőberendezés ezt a csapadékot biztosítja majd. Ezután ceruzával kezünkben számolgatjuk, hogy a vidéken eddig milyen átlagos terméshozamot értek el. Az eredmény a következő: cukorrépa 350 q, kukorica 40 q, takarmányrépa 400-500 q, árpa 28-32 q, kender 14 q, lucerna négyszeri kaszálással 400 q, tavaszi keverék 152 q. Az öntözéses gazdálkodás kiépítése után a következő átlagos terméshozam várható a szomotori mintagazdaságon: cukorrépa 600 q, kukorica 60 q, árpa 36 q, kender 28 q, takarmányrépa 972 q, lucerna négyszeri kaszálásra 633 q, tavaszi keverék 209 métermázsa. gaz, az említett hektárhozamok még távol állanak a kínai számoktól. De ha figyelembe vesszük azt, hogy az öntözéssel a terméshozam szinte ugrásszerűen növekszik, úgy belátjuk, milyen bölcsen mutatott rá a XI. pártkongresszus a mezőgazdaságunk előtt álló óriási lehetőségekre. Sok helyen szövetkezetek, állami birtokok önsegéllyel is építhetnének öntözési berendezést, vagy legalább lecsapolhatnák a vizenyős réteket, földeket és ezáltal növelhetnék terméshozamaikat. Olyan szövetkezet, amelynek tagjai már felmérték ezeket a lehetőségeket, Szlovákiában több is van. — Hogyan állunk az építkezési munkákkal? - kérdezzük a műszaki dolgozókat. — Nagyon jól. Idei tervünket már december elején teljesítettük — válaszolta Krasnenko mérnök, majd így folytatta: Az idei évre tervezett 1057 000 korona beruházási költség helyett ezideig már 1 236 000 korona értékű beruházást végeztünk és ezzel tervünket 110 százalékra teljesítettük. A novemberi tervteljesítés még ennél is magasabb, 123 százalékos. — Mit jelent ez a gyakorlatban ? — kérdeztük. — Azt, hogy jövőre kész lesz az egész munka és a Bodrog holtágából már ömleni fog a csatornákba a víz. A befejezésig összesen 91 ezer köbméter földet kell áthelyezni 1800 méter betoncsövet, 4 és fél kilométer levezetőcsatornát beépíteni és 10 300 méter vízlevezető árkot ásni. Ez a munka május l-ig már annyira előrehalad, hogy a jövő év vegetációs időszakában már 150 hektár földön meg is kezdhetik a termelést. — Milyenek a távlatok? — 1960-ig további 150 millió koronát ; f^kt^fünk be az öntözéses berendezések építésébe. Az egész keletszlovákiai síkságon az elkövetkező évekbfen összesén 80 ezer hektár földet fognak öntözni. Jövőre, ha befejezzük itt a munkánkat, a hét millió értékű beruházási építkezést, úgy valószínűleg a Latorca jobbpartjára megyünk át és ott folytatjuk - magyarázza Zavaril József mester. allő, halló... — hallatszik a vékony deszkafalon keresztül. Halló, halló itt Szomotor. És utána olyan kiabálás következett, hogy tolán még a telefondrót is belérezdül. — Mi az, mi történt? — kérdezzük ketten is egyszerre. — Semmi különös — nyugtatnak meg. — Ez már nálunk megszokott dolog. Csak barátságosan beszélgetünk a tervezőkkel, Breclavból. Ők tervezték az egész kísérleti öntöző berendezést, sajnos azonban, mivel a tervező személyesen nem járt itt soha, sok hiba csúszott be a tervbe és ezt most telefonon keresztül próbálják tisztázni. Nélkülük ugyanis nem szabad a terven változtatni. A tervező viszont ide nem jön le. — Milyenek a hibák? — kérdezzük. — Milyenek? Például a levezető csatorna 70 cm-el magasabbra volt tervezve, mint a vízárkok. A víz pedig nem folyik felfelé! Ha nem lennének ilyen szembetűnő félreértések és melléfogások, elhiheti, hogy nem 150 hanem 200 hektárt is átadhattunk volna a jövő év elejére, — mondja az építkezés vezetője. mint később megtudtuk, a szomotori műszaki építkezések dolgozói jogosan panaszkodnak a tervezőre. Az ilyen fejetlenül kidolgozott terV ugyanis inkább hátráltatja, mint elősegíti népe zdaságunk további fejlesztését. A tervért a breclavi Hydroprojekt dolgozói három izben is kaptak prémiumot. Maga a terv kidolgozása közel egy millió koronába került, hektáronként 2000 koronába. A tervezési tévedésekről egy külön fejezetet lehetne írni. Csak egy kis példát említünk arra, milyen felesleges kiadásokat idéz elő a rossz terv. Az építkezési terv második részében például az öntözőcsatornák 250—300 méter távolságra vannak egymástól. Egy szakértő ebből könnyen kiszámíthatja, hogy 2855 méter betoncsatorna 250 — 300 ezer korona értékben feleslegesen épült. A terv harmadik részében még szembetűnőbb az állam pénzének elkótyavetyélése. Itt a 76 hektár föld minden hektárára 565 méter betoncsatorna esik, vagyis háromszor több a szükségesnél. És hasonló a helyzet a levezetőcsatornánál is. Ott van a közelben a szomotori levezetőcsatorna első, már kész 4 km-es szakasza, a tervben azonban mégsem számolnak ezzel és külön csatorna építését tervezik. Nos, a breclavi Hydroprojekt dolgozói ebben az esetben nem prémiumot, hanem inkább büntetést érdemelnének. Az említett feladatot csak másodrendűnek minősítették, „kis víznek" ahogy ők mondják. De ez a lanyha viszony az államnak sok százezer korona felesleges kiadást jelent. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk azt a sajnálatos tényt is, hogy eddig hazánkban még nem bíztak meg egy tervező hivatalt sem, amely csak vízrendezési tervek kidolgozásával foglalkozna. így a vízgaz dálkodás kiépítésének terveit egyik tervezőhivatalból a másikba küldözgették, ahol persze a nagy építkezési tervek mellett a vízgazdálkodás terveinek kidolgozása csak másodrendű, úgynevezett „kis víz" feladat. Ennek az eredménye mutatkozik meg aztán konkrétan a szomotori és más hasonló építkezéseken. étezik hazánkban Szomotoron | "egy" kíséríeti kutató-írttézet., Dolgozói gazdag tapasztalattal rendelkeznek, ismerik a Szovjetunió víz- I gazdálkodási építéseinek' gazdag ' ta- i pasztalataií. Ennek' ellenére, eddig egyetlen egy tervezőhivatal sem kért' ki véleményt az említett kutatóinté-1 zet dolgozóitól a tervek kidolgozására. Pedig ez nagyon hasznos lenne. Jövőre kétszeresére növekszik a

1 szomotori dűlő termése. A kérdés | csak az, mennyibe fog kerülni ? Mibe | kerül majd minden mázsa cukorrépa, árpa, kender a breclavi Hydroprojekt I jóvoltából? Az életszínvonal növelése j szerintünk a tervezőktől is nagymértékben függ, mert ott sokszer egy

1 vonás, egy újítás, vagy egy ésszerű-1 sítés százezreket jelent. Épp úgy felelős gazda a maga munkahelyén a 1 tervező, mint a munkás a gépnél. I Ezt azonban a szomotori öntözéses | mintagazdálkodás tervének kidolgo-, zása valahogyan nem bizonyítja. Ilyen gondolatok jártak fejünkben I Bodrogközön járva. Igen, a Bodrogköz j hamarosan megváltozik, szebbé, gaz- ( dagabbá fejlődik. Ezt akarja pártunk és kormányunk. Ezért áldoz milliárdo- j kat a vidék arculatának megváltoz-, tatására. Csakhogy az állam mi vagyunk, amiért is látnunk kell minden! helytelenséget, amely életszínvona- j lünk növelését akadályozza. Ezért, ideje már körülnézni a vízgazdálkodás tervezőinek munkája körül, mert | van mit tenni ezen a téren éppen j elég. Horváth Sándor MEGJEGYZÉS Major vagy csatatér A Vágtornőci Állami Gazdaság majorja túlnyomórészt — mondhatom 80 százalékban — úgy fest, mint egy csatatér. Sok mindent lát ott az ember, csak azt nem, amit szeretne, rendet. Szanaszéjjel hevernek az értékek, pedig egy-egy gépnek, alkatrésznek meglenne a helye, dehát... A rendetlen széjjelhagyások következménye, ' hogy egyik-másik dolgozó órák hosszat keresgélhet valamit, ami a munkájához kell, mégsem találja, mert ki tudja, azelőtt ki dolgozott vele. Ez a helyzet Zsigárdon is. Érdemes lenne kiszámítani, hogy havonkint vagy évenkint hány száz korona fecsérlődik el csupán emiatt. A másik dolog, hogy a kocsik, trakNémetország Szocialista EgységI pártjának Központi Bizottsága december 22-én nekrológot adott ki ' Lyon Feuchtwanger, nagy német író ' haláláról . A nekrológ többek köI zött a következőket tartalmazza: • „Lyon Feuchtwanger, német író 1958. december 21-én Kaliforniá' ban elhunyt. A német nemzet íróját veszti el benne, kinek egész életmüve a béke, a demokrácia és a humanizmus nagy eszményeit szolgálta. Lyon Feuchtwanger, mint haladó polgári író mindig szembeszállt az imperializmus, a militarizmus és fasizmus romboló erőivel. Őszinte barátja volt azoknak, akik megszabadítják a világot a kizsákmányolástól, elnyomástól és az emberiség háborúktól és rombolástól mentes boldog életéért küzdenek." A nekrológ a továbbiakban megemlékezik Feuchtwanger háború idején emigrációban végzett művéről és tevékenységéről. Feuchtwanger egyike volt a hitleri fasizmus ellen legaktívabban küzdő íróknak. „Politikai megnyilatkozásának őszinte melegsége, irodalmi műveinek világos szerkezete, nyelvezetének szépsége megnyerte számára a világ, főként a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió dolgozó olvasói millióinak szeretetét és tiszteletét. Feuchtwanger azt irtó, hogy különösen „a szovjet olvasóknak köszönhet sokat, mert ők késztették arra, hogy más, új szempontból tekintsen müveire." „Államunk nagy irodalmi érdemeiért az I. osztályú nemzeti díjjal tüntette ki. A német művészeti akadémia levelezőtagjává választotta. Lyon Feuchtwangerban az antifasiszta demokratikus Németország és a német munkásosztály barátját gyászoljuk, és örökre megőrizzük dicső emlékét." Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij Negyedszázaddal ezelőtt, 1933. december 26-á. hunyt el Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij elvtárs, a szovjet állam első népmüvelésügyi népbiztosa, a szocialista esztétika úttörője. 1875-ben született Poltaván. Apja haladó szellemű tisztviselő volt. Lunacsarszkij már diákkorában belépett a bolsevik pártba és tevékeny szervező munkát végzett. Lenin megbízásából 1904-ben Genfben részt vesz a Vperjad és a Proletarij című bolsevik lapok szerkesztésében. Az első orosz forradalom bukása után — mint sokan mások — ő is az odzovisták befolyása alá került és tagja volt Bogdanovék frakciós csoportjának. Filozófiai és esztétikai nézeteiben a pozitivizmus hatása kerekedik felül. Lenin szigorúan megbírálta eltévedése és helytelen nézetei miatt. A szocialista forradalom küszöbén önbírálatot gyakorolt és visszatért a bolsevik .pártba. A forradalom után a Központi Végrehajtó Bizottság mellett létesült tudományos bizottság elnökévé és 1930-ban akadémikussá nevezték ki. Sokat tett a szocialista népművelési rendszer kidolgozásáért, a műemlékek védelméért, azonkívül jelentős esztétikai műveket írt, főként a színművészettel kapcsolatban. Sokat foglalkozott az orosz klasszikusok hagyományaival. Noha esztétikai nézeteit sok helyen később is befolyásolta a pozitivizmus hatása, helyesen fogta fel a szocialista író küldetését. „Korunk — az emberiség által ismert idők legnagyobbika. Korunk — a szocializmus művéért, az emberiség ama jövőjéért vívott küzdelem korszaka, mely lényegében egyetlen formája az emberhez méltó életnek, továbbá annak a küzdelemnek korszaka, melyet a még élő múlt, az emberhez nem méltó élet ellen vívunk. Számunkra idegen a valóság kispolgári tagadása, a szabadnak vélt fantasztikumba menekülés útján ellene való vélt hadakozás." Lenin nagyra értékelte Lunacsarszkij életművét — hibái ellenére — és a Szovjetunióban ismét — és nálunk is - kiadott esztétikai tanulmányai nagy segítséget nyújtanak, gazdag kútforrást jelentenek a szocialista esztétika tanulmányozói számára. L. L. K^

a (Ür) -r Új szovjet ifjúsági filmek — A szovjet filmgyártás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója és a lenini Komszomol megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából új értékes alkotásokkal gazdagította a szovjet kultúrát. E filmek nagy része az ifjú komszomolisták hősies küzdelmeit, sok áldozatát, kezdeti erőfeszítéseit dicsőíti meg a szovjet haza építése első éveinek megörökítésében. L. Gyerbiseva rendező Mindig a párttal című dokumentum-filmje a Komszomol 40-éves hősies útjának egyes szakaszait foglalja össze öt részben. Ez az öt rész az ifjúsági szövetség munkáját, hőstetteit tárgyalja — újsághírek és egyéb dokumentumok anyagának hátterében, — amelyekért a Komszomol nagy munka- és harci kitüntetésekben részesült. Az Önkéntesek című film aratta a legnagyobb sikert. A filmet Jegorov rendező Jevgenyij Dolmatovszkij verses regénye alapján készült forgatókönyve szerint rendezte. Az első ötéves terv nagy országépltése ifjúsági vállalkozásainak állít emléket. A nehéz küzdelmek korszakát és a komszomolisták férfias helytállását ábrázolja történelmi távlatból. A bakul stúdióban T. Tagi-zade azerbajdzsán rendező örökítette meg Távoli partokon című filmjében a komszomolisták hőstetteit. A film hőse egy azerbajdzsán fiú, aki Fregoli-mödra hol német tisztté, hol francia festővé stb. változva Triesztben harcol hazája és a többi leigázott ország szabadságáért. A komszomolisták küzdelmeinek történetéből meríti tárgyát Filippov rendező. Azon az oldalon című, V. Kin regénye alapján készült filmje, melynek a szovjet kritika hibául rójja fel, hogy „nem sikerült a filmművészet nyelvén híven visszaadnia Viktor Kin neves regényének műfaji sajátosságát." Mozilátogatóink nagy érdeklődéssel várják az új szovjet ifji'sáfli filmek mielőbbi csehszlovákiai bemutatását, (L) torok részére nincs út az udvaron,' mert út az egész udvar. Legalábbis úgy veszik, mintha az lenne és keresztül-kassul gázolnak rajta a sze-1 kerekkel, kerekekkel. Pedig e nagy JJ udvarokat rendben lehetne tartani, részben fásítani,' fűfélével bevetni, így még haszon is lenne belőlük. Szabó Béla juhász is panaszkodik, [ hogy a juhakol környékén térdig érő ö a sár, s emiatt nem tudja a nyájat j a legelőre hajtani. — Hasznosítani kellene az udvaro- | kat, - jegyezte meg Farkas Sándor j sertésgondozó. Imitt-amott már rendet is terem- I tettek egyik-másik udvaron. Mindé- j nütt így kellene lennie. Deák István, Zsigárd % •

/ —» JWÍAT. ä 4 Drexler Károly fiatal festőművész rajza: Városrészlet ÜJ SZÖ 5 * 1958. december 20.