Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-24 / 355. szám, szerda

» A sz& isi^rádi vízierőmű már ipari célokra gyárt áramot Moszkva (CTK) - A sztálingrádi volgai vízierőmü első turbinája már Ipari célokra fejleszt áramot. Világ­szerte páratlan vízierőmü létesült itt. Évente 14 milliárd kilowattórát meghaladó árammennyiséget termel, ami másfélszeresen múlja felül a Szovjetunió összes villanyerömüvei­hek 1931. évi teljesítményét. Lord Citrin, a sztálingrádi építke­zésre ellátogatott brit energetikus­küldöttség tagja kijelentette, hogy noha Olaszországban, Franciaország­ban és az Egyesült Államokban szá­mos építkezést látott, soha sem lá­tott olyat, mint a sztálingrádi ví­zierőmü, mely méreteivel csodálatba ejti az embereket. Larson amerikai szakember ezt írta a vendégkönyv­be: „Ez a leniobb építkezés, melyet valaha is láttam". 1959 májusában összeül a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka A világbéke mozgalom jövőre ünnepli 10. évfordulóját Helsinki (ČTK) - A Béke-Világtanács végrehajtó bizottsága december 19-én és 20-án Helsinkiben ülést tartott és a nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet eredményeiről tárgyalt. A végrehajtó bizottság a következő okmányokat hagyta jóvá: A BÉKE-VILÁGTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA A nyilatkozat többek között ki­mondja: „A világbéke-mozgalom jö­vőre ünnepli 10. évfordulóját. A Bé­ke-Világtanács ezzel kapcsolatban 1959 májusában Stockholmban rend­kívüli ülésszakot hív össze. Már ma büszkén értékelhetjük az elért ered­ményeket. A világbéke-mozgalom- jelentős helyet foglalt el a háború ellen küz­dő. erők között. Napról napra világ­Magyarországon 1953-ban létesült a jövő vasutasait képző első szak­iskola. A fiatalok, akik megszerették a közlekedési munkát és szere­tik a hatalmas gé­peket, a közép­iskola elvégzése után jelentkezhet­nek ebbe az is­kolába. Ma ezt a szakszerűen fel­szerelt tanintéze­tet 866 diák láto­gatja. Képünk az elektrotechni­kai körben dolgozó tanulókat mutatja, Kémeket ítéltek el az NDK-ban Berlin (ČTK) Az Odra-menti Frankfurt­ban befejeződött egy bünper, melynek so­rán kiderült, hogy a nyugat-berlini kém­központok az NDK ellen irányuló akna­munkájukra az. egyházi intézményeket is felhasználják és a katolikus szerzetesren­dek aktív támogatására támaszkodnak. A bünper során a Jezsuita-rend négy tag­ját ítélték el kémkedés s katolikus vallású állampolgároknak az NDK elhagyására kész­tetése és kémtevékenységre bírása miatt. A fő vádlott, fráter Róbert ügynököt 4 évi és négy hónapi börtönbüntetésre ítélték. TITO JUGOSZLÁV köztársasági elnök kedden 10 napos hivatalos látogatásra In­donéziába érkezett. A SZOVJET BÉKEVÉDÖ-BIZOTTSÁG kül­döttsége N. I. Kotov titkár vezetésével de­cember 22-én Belgrádba érkezett, hogy a békeharc kérdéseiről tárgyaljon a Jugo­szláviai Dolgozók Szocialista Szövetségének képviselőivel. AZ OMÁNI HAZAFIAK e napokban le­lőttek egy angol katonai repülőgépet, amely fegyvert' és felszerelést szállított az ománi angol katonaságnak. (ČTK) A finn dolgozók a reakció mesterkedései ellen Helsinki (ČTK) - A finn dolgozók élesen elítélik a jobboldali reakciós erők mesterkedéseit az új finn kor­mány felállításával kapcsolatban és fellépnek a jobboldal törekvései el­len, amelyek arra irányulnak, hogy újból kezükbe kaparintsák az ural­mat az országban. Helsinkiben december 21-én a dol­gozók nagygyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Yrjoe Morto, a Finn Kommunista Párt alelnöke. Töb­bek között kijelentette, hogy a Fa­gerholm-kormány bukása a jobbol­dali politikai körök csődjéről tanús­kodik. A gyűlés résztvevői ezután ha­tározatot hagytak jóvá, amelyben követelik, hogy az új kormányban vegyenek részt a dolgozók képvise­lői s ne adjanak benne helyet a reakciónak. szerte újabb békeerők születnek és erősödnek. A világbéke-mozgalom jelentős mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a népek tudatosították felelősségüket és lehetőségüket a bé­keharcban. A népeket még mindig fenyegeti az atomháború. Ez a ve­szély különösen Európában erős, mi­I vei éppen az atomháború veszélye ! fenyeget." A nyilatkozat elítéli az ázsiai, kö­zép-keleti és latinamerikai egyez­mények megkötését. Emlékeztet a li­banoni és jordániai fegyveres be­! avatkozással szerzett tapasztalatra és rámutat arra, a béke erőinek igye­.ezete odairányul, hogy csapatainak ávonására kényszerítsék az USA-t Tajvanról és Dél-Koreából és tá­nogassák a japán nép harcát az ide­ien támaszpontok, atomfegyverek, a 'apán-amerikai biztonsági egyezmény "elülvizsgálása ellen. V BÉKE-VILÁGTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A NUKLEÁRIS FEGYVERKÍSÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉRE. A felhívás kimondja, hogy a nuk­leáris fegyverkísérletek beszünteté­séről tárgyaló genfi értekezlet kriti­kus stádiumba jutott. Jelentős hala­dást értünk el: lényegében sikerült megegyezni a kísérletek beszünteté­sének és mindenki számára elfogad­ható hatékony egyezménynek szük­ségességéről. Kéthavi munka után azonban ez ideig még nem kűzdöt­ték le a komoly akadályokat. A felhívás rámutat arra, hogy az USA és Nagy-Britannia kormányai továbbra is olyan álláspontra helyez­kednek, hogy a kísérleteket csak egy évre szüntessék be, további be­szüntetésüket pedig a lefegyverzés többi problémájáról való megegye­zéshez kötik, míg a népek azt akar­ják, hogy a kísérleteket nyomban és örökre szüntessék be és nem akarják megengedni, hogy további országok kezdjenek nukleáris fegyverkísérle­teket, mint például a francia kor­mány által a Szaharában tervezett kísérletek. A felhívás végül leszögezi: „A Bé­ke-Világtanács fáradhatatlanul kö­veteli a nukleáris fegyverek teljes betiltását, és az összes fegyverkész­letek felszámolását s felszólítja a világ összes pacifista, politikai, vallá­si és társadalmi szervezeteit, hogy gyakoroljanak közvetlen nyomást a konferencia résztvevőire, s még hoz­zá a legalkalmasabbnak vélt minden formában — küldöttségek menesz­tésével —. folvamadványok és üze­netek felterjesztésével. A népeknek meg kell egyezniük a nukleáris rob­bantások beszüntetéséről." Az Atlasz amerikai mesterséges hold jelzései tudományos szempontból ér ék'elenek Bonn (ČTK) - Dr. Kari Heinz Priester, a bonni egyetemi csillagá­szati intézet tanársegédje kijelentet­te, hogy a bonni csillagászati inté­zet nem fogja figyelemmel kísérni az Atlasz amerikai mesterséges hold rádiójelzéseit, mert azok tudomá­nyos szempontból értéktelenek. A mesterséges holdban nincsenek semmilyen tudományos műszerek és úgy tűnk hogy a mesterséges hold pályájának magasságáról és keringé­sének idejéről adott amerikai adatok sem pontosak. Dr. Priester hozzátet­te,' hogy ezzel szemben a szovjet mestersége holdak jelzéseit a bonni csillagászati intézet állandóan figyel­te, mert a szovjet tudósok pontos adatai alapján a nyugatnémet tudó­sok szüntelenül figyelemmel kísér­hették a mesterséges holdak .előre bejelentett pályáját és az általuk küldött jelzések segítségével maguk is következtetéseket vonhattak le. A kubai felkelők körülzárták Santiagot Havanna (ČTK) Oriente, Las Villás és Gamaguey kubai tartományokban heves harcok dúlnak a felkelők és a kormány­csapatok között. Batiszta diktátor kormánya új katonai egységeket alakított és további 30 zászlóaljat készül bevetni a felkelők ellen. Batiszta a légierőket is harcba akarja vetni. A felkelők vasárnap elfoglaltál? Cai­manera várost és foglyul ejtették helyőr­ségét. Bevették Sevilla városát és körül­zárták a második legnagyobb kubai -várost — Santiagót. A Financial Times a brit acélgyártás csökkenéséről London (ČTK) — A Financial Times, a brit nagyiparos és pénzügyi körök lapja de­cember '22-i száméban az 1958. évi brit termelés rohamos csökkenéséről ír. A lap rámutat, hogy az acéltermelés az idén az 1957. évi 20,1 millió tonnáról 18 millió tonnára csökkent, vagyis 10,4 szá­zalékkal lett kevesebb. A nyersvastermelés is 1,7 millió tonnával, vagyis 9,2 százalékkal csökkent. A gazdasági hanyatlás Britanniában sú­lyosan érinti a széntermelést is. Tavaly 216,9 millió tonna szenet bányásztak ki, az idén pedig csak 208,7 millió tonnát, vagyis 3,8 százalékkal kevesebbet. Szabadság a hellén kultúra földjén A demokratikus szellemű szabadságszere­tő tömegeket felháborította a görög kor­mány legújabb antidemokratikus eljárása: bebörtönöztette Manollsz Glezoszt, az is­mert görög szabadságharcost, újságírót, a görög nép nagy fiát, aki szívvel-lélekkel, hivatásával a béke- és a demokrácia védel­mében küzdött. A görög hivatalok bírósági eljárást akarnak indítani Glézosz ellen, ami egyúttal támadást jelent a haladó szellemű és demokratikus görög közvélemény ellen. A görög kormány el akarja hallgattatni Glezoszt. Sikerült bebörtönöztetnie, — ez­zel saját népével fordul szembe. Glezosz a nép érdekében forgatta tollát, azok ellen, akik a virágzó hellén kultúra helyén tu­datlanságot, sötétséget terjesztettek. Meny­nyire nem érdeke a félfeudális görög ál­lamnak a nemzeti kultúra fellendítése, a görög írók és művészek társadalmi hely­zetéből is kitűnik. 70 százalékuk rendsze­rint éhezés következtében idő előtt elha­lálozik. Nagyon kevés író éli meg műve honoráriumának kifizetését: a tüdőbaj és egyéb más társadalmi betegségek gyorsab­ban végzik munkájukat, mint az államtól nem támogatott könyvkiadóvállalatok. Jel­lemző képet nyújt az írók és az állam viszonyáról a legnagyobb görög írószövet­ség tagjainak foglalkozás szerinti megoszlá­sa. 115 tag közül 43 munkanélküli, 19 al­kalmi munkás, 17 újságíró, 15 tisztviselő (ebből 3 állami alkalmazott) 16 pedagógus és 5 járadékélvező... Öntelt amerikai katonák sütkéreznek az Akropolisz környékén a déli nap sugarai­ban. Otthonosan érzik magukat, otthono­sabban, mint Manolisz, Glézosz és nemzeti érzelmű társai, akiknek az Amerika-barát kormány csak. a börtönben biztosít helyet. (L.) MANOLISZ GLEZOSZ A Guineai Köztársaság elismerése Konakri (ČTK) — A Guineai Köztár­saság nemzetgyűlése egyhangú határo­zattal jóváhagyta a kormány álláspontját, hogy a Franciaországgal folytatandó tár­gyalás feltételéül a Guineai Köztársaság hivatalos elismerését szabja meg. A gui­neai nemzetgyűlés egyszersmind java­solta a kormánynak, hogy készüljön fel a Franciaországgal való összes kötelékek felbontására én hagyja jóvá a ghánai — guineai unió létesítéséről szóló egyez­ményt. A szocialista demokrácia további fejlesztése A szocialista építés befejezésének bonyolult feladatai megkövetelik, hogy a CSKP vezetésével tovább fo­kozódjék a dolgozók tömegeinek al­kotó törekvése. Ez a cél megkíván­ja, hogy az állam és a társadalom igazgatásában még konkrétabban és céltudatosabban vegyenek részt, fej­lődjék kezdeményezésük és aktivi­tásuk. Megköveteli tehát a szocia­lista demokrácia fejlődését. A szocialista építés befejezésének új feltételei közepette teljes terje­delmükben, de főként a kulcsfon­tosságú feladatok szem előtt tartá­sával kell látnunk a szocialista de­mokrácia fejlődésével összefüggő problémákat. Á kulcsfeladatok telje­sítése ugyanis megköveteli a dolgo­zó tömegek részvételének fokozását az állami és társadalmi ügyek inté­zésében. Fontos, hogy e bonyolult kérdésekben ne valamilyen ideig­lenes. minden távlatot mellőző kér­déseket lássunk. Maga az élet is megcáfolja a reakciós emigrációnak a kommunistákkal szemben emelt ama vádait, hogy mellőzik a demok­rácia szempontjait. Ezzel a masz­laggal akarják a dolgozó tömegeket letériteni a szocializmus építésének útjáról. A „kommunista diktatúrá­ról" elhangzott kijelentések, me­lyekbe a revizionisták is örömmel belekapaszkodnak, azt a célt köve- j tik. hogv elkendőzzék a dolgozó tö­megek előtt a burzsoá diktatúra igazi, reakciós jellegét. Ezzel szem­ben áll. hogy a burzsoá diktatúra minden eszközét - amint a húsz év előtt lejátszódott müncheni esemé­nyek, jelenleg pfedig a franciaor­szági fejlemények igazolják - a i döntő pillanatokban minden gátlás ; nélkül kihasználják az imperialista j körök. A CSKP XI. kongresszusa a szo­cialista demokrácia fejlődésének lé- , nyegére és irányaira vonatkozó kö- I vetkeztetéseiben az 1956. évi or­szágos pártkonferencia megállapítá­saiból indul ki. Pártunknak a szo­cialista demokrácia maximális el­mélyítésére irányuló törekvése nem szakadhat el a szocialista építés be­fejezésének jelenleg folyó társadal­mi és osztályátalakulásaitól. Dolgo­zó népünk a győzelmes februártól eltelt tíz év" óta az imperialista bérencek bősz zajongása ellenére is egyre jobban tudatosítja, hogy a szocialista demokrácia alapja a kommunista párt vezető szerepének állandó szilárdítása. Nem véletlen, hogy az ingadozó elemek éppen az SZKP XX. kong­resszusát követő időszakban töre­kedtek felesleges és zavart keltő vi­tákat indítani a diktatúra és a de­mokrácia kölcsönös viszonyáról, va­lamint a szocialista demokrácia lé­nyegének és elmélyülése ütemének kérdéseiről. Az SZKP XX. kongresz­szusa nyíltan rámutatott arra, hogy a személyi kultusz azáltal, hogy nem hasznáita ki a dolgozó tömegek szo­cialista aktivitását és kezdeménye­zését a kellő és a lehetséges mér­tékben, megszegte a szocialista de­mokrácia aiapclveit. 'Ugyanakkor rá­mutatott arra is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó lenini alapelvek gyakorlati érvénye­sülésének egyetlen módja a prole­tárdiktatúra szilárdításának útja. Pártunk ezen elvek szem előtt tartásával, a dolgozók széles töme­gei öntudatosságának fokozásával járja állami és társadalmi rendsze­rünk további szilárdításának egye­dül helyes útját. Ezért fektet olv nagv súlyt arra hogy fejlessze né­pünk tömenszervezeteinek demokra­tikus formáit'. Nem mindig volt ez így. A Mün­chen előtti Csehszlovákia és a hit­leri rabság időszakának elnyomó rendszere idején a burzsoázia ért­hető osztályokokból minden eszköz­zel akadályozta az elnyomott töme­gek szervezett ellenállásának kiépü­lését. A burzsoázia később, a fel­szabadulás után a népi demokrati­kus rendszer elleni küzdelmében 1948 februárjáig is arra törekedett, hogy gyengítse a forradalmi tömeg­szervezetek befolyását. E szerveze­tek képviselőiről megvetően úgy nyilatkozott, hogy „az utca emberei, akiktől nem hagy magának paran­csolni". A proletárdiktatúra gépe­zetének fontos alkotó részét képező tömegszervezetek a szocialista épí­tés fő irányvonala megvalósításának időszakában . lehetővé teszik, sőt egyenesen megteremtik annak a fel­tételeit, hogy a dolgozó tömegek az állam és a társadalom igazgatásá­ban közvetlenül részt vegyenek. A kulturális forradalom feladatai­nak szerves része, hogy előmozdít­sa a szocialista demokrácia lénye­géről és céljairól, a szocialista de­mokrácia bővülésével szilárduló szo­cialista állam feladatairól alkotott helyes nézetek érvényesülését. Min­denekelőtt szilárd alapra kell he­lyeznünk a szocialista életformára való nevelést. Nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy a kispolgári demokratizmusnak a középrétegek­ben. sőt a munkásosztály bizonyos részében is aránylag erős marad­ványai vannak. Nem szabad figyel­men kívül hagyni azt a. tényt, hogy az ifjú nemzedék kevéssé, vagv egy­általán nem ismeri a München előt­ti köztársaság álhumanista demo­kráciájának gyakorlatát. Mindez | gátolhatja a szocialista demokrácia I teljes megértését és szilárd alapel­• veinek gyakorlati megvalósítását. A helytelen nézetek hirdetői több­i nyire nem nyilvánosan lépnek fel. i Rafináltságukban a polgári demo­i krácia bizonyos „hibáit" is hajlandók olykor elismerni. Elismerik például nagy ravaszul azt, hogy a Csehszlo­: vák Köztársaság felszabadítása utáni első időszakban szükséges volt be­| avatkozni a nagybirtokosok és gyá­1 rosok tőkés vagyoni viszonyaiba. A nagy néptömegek az elmúlt i időszakban meggyőződtek arról is, hogy a szocialista állam egyáltalán | nem élte túl magát - mint aho­gyan azt a jugoszláv revizionisták hirdetik —, hanem a felmerülő fo­gyatékosságok és i hibák ellenére széles teret enged a szocialista de­: mokrácia kibontakoztatásának. Az állanji szervek tevékenységének a ! szocialista demokratizmus szellemé­ben való fokozása szempontjából el­sőrendű jelentőségű a lenini mun­I kastílus következetes érvényesítése. A bürokratizmus, a rugalmatlanság, sót egyes esetekben nemcsak a he­lyi. hanem a társadalmi feladatokról való döntés nem eléggé osztályszerű kezel éie is komoly zavarokat okoz­nak az államapparátus tevékenysé­gében. A szocialista demokrácia egvik oldala az államapparátus helyes, ha­tékony munkamódszereinek kérdése, a másik oldala az államapparátus és a nép közvetlen kapcsolata. Az ál­lamapparátus valamennyi szervének igazi népi jellegét bizonvítja például i az a tény is, hogy. a nemzeti bi- j zottsáqokban — az államapparátus dön-tő részében - jelenleg több mint 200 ezer válaiztott polgártár­sunk, az igazságszolgáltatásban pe­dig az 1957 őszén ' tartott választá­sok után 59 886 népbíró fejt ki te­vékenységet, hogy a dolgozó rétegek soraiból több tízezer polgártársunk vesz részt biztonsági apparátusunk munkájában, a rendbontó elemek leleplezésében. A párt a szocialista államappará­tus építésében, a szocialista képvi­seleti szervek építésében abból a le­nini tételből indul ki, hogy hivatá­suk kifejezni azt, amit a nép gon­dol. Csak ha a szocialista demo­krácia teljesen elmélyül, csak ak­kor közelednek fokozatosan egymás­hoz és azonosulnak a marxi-lenini párt vezette proletariátus és a nem proletár rétegek érdekei. Ezért vég­eredményben a szocialista demokrá­cia fejlődését úgy kell értelmeznünk — Lenin is így mondja —, mint a dolgozó tömegéknek a párt színvo­nalára való állandó, zökkenésmentes emelését. A szocialista demokrácia fejlesz­tésére tett összes intézkedések, mint már kifejtettük, nem állhat­nak ellentétben a proletárdiktatúra szilárdításával, a munkásosztály dön­tő szerepének szempontjaival, a CSKP vezető szerepének konkrét ér­vényesítésével. A szocialista demo­krácia fejlődése tehát nem szerve­zeti-technikai kétdés, hanem azon törvényszerűségek tudatos felhasz­nálása, amelyek a dolgozó tömegek­nek a szocialista állam és társada­lom fejlődése kérdései iránt tanú­sított legaktívabb viszonyára épül. A szocialista demokrácia elmélyí­tésében és a proletárdiktatúra egy­idejű szilárdításában szerzett ta­pasztalataink ily módon a nemzet­közi kommunista mozgalom tapasz­talatainak szerves részeivé válnalf a demokráciáért és a szocializmu­sért vívott harcban. O. Mošnef ÚJ S3Ö 4 * 1958 december 21

Next

/
Thumbnails
Contents