Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-17 / 348. szám, szerda

A szovjet mezőgazdasági termelés nagy célkitűzései Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságónak teljes ülésén MOSZKVA (TASZSZ) - A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 15-én Moszkvában megkezdte teljes ülését Nyikita Hruscsov, a KB első titkára a szovjet mezőgazdaság fejlődésének legutóbbi öt éve alatt elért eredményeiről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatairól beszélt a teljes ülésen. A moszkvai Pravda és más moszkvai lapok december 16-án hozták nyilvánosságra Hruscsov beszédét. Nyikita Hruscsov beszédében megjegyezte, hogy a teljes ülés tárgyalása nyilvánvalóan a párt mezőgazdasági téren kifejtett tevékenységéről szóló politikai beszámoló lesz. Hangsúlyozta a KB 1953 szeptemberi teljes ülése óta eltelt ötéves időszak jelentőségét, mely abban rejlik, hogy a párt intézkedései alapján fejlődésnek indultak a kolhozrendszer erői, mozgásba hozták tartalékait és reális feltételeket teremtettek annak a feladatnak teljesítésére, hogy megteremtsék a mezőgazdasági termékek bőségét'és nagyobbfokú munkatermelékenységet érjenek el a mezőgazdaságban. Az ötéves időszakot értékelve Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet mezőgazdaságban 1953-ig nagyon nehéz volt a helyzet. Noha a kolhozok és a szovhozok abban az időben már behegesztették a háború ütötte sebeket, elért termelésük színvonala nem tudta kielégíteni az ország szükségleteit — a mezőgazdasági termelés növekedése megállott. A gabona általános termelése és begyűjtése az 19481953 -as években lényegében nem növekedett, a tejtermelés sem fokozódott és a hústermelés nem érte el az 1940. évi színvonalat. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közötti aránytalanság lefékezhette volna a a szocialista ipar további fellendülését, a dolgozók életszínvonalának emelkedését és az ország előrehaladását a kommunizmus felé. Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a mezőgazdaság legkomolyabb fejlesztési gazdasági kérdéseinek megoldása érdekében felújította a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének elvét és vezető káderekkel és szakemeberekkel erősítette meg a szovhozokat és a kolhozokat. A mezőgazdaságot a traktorok százezreivel és különféle gépek millióival szerelték fel. Bevezették a tervezés új rendszerét, mely nagyobb szabadságot biztosít a kolhozparasztok kezdeményezésének. A Szovjetunióban tízmillió hektár számra tették termékennyé az új földet, átszervezték a gép- és traktorállomásokat, bevezették a mezőgazdasági termékek felvásárlásának új módját. Ezen intézkedések alapján az általános mezőgazdasági termelés az 1954-1958-as években évente körülbelül 400 milliárd rubellel nagyobbodott az 1949-1953. évi 300 milliárd rubelhez viszonyítva (összehasonlítható árakban). Hruscsov kijelentette, hogy Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, mely A kolhozokról és kolhozparasztokről vallott, Lenin nézeteinek ellentmondó nézeteik idézték elő mezőgazdaságunk gyakorlatában az 1953-ban kialakult nehéz helyzetet. Hruscsov megjegyezte, hogy például Molotov javaslatait, hogy minden terület elegendő burgonyát biztosítson a maga számára, valamint az a javaslata, hogy emeljék a falunak nyújtott állami kölcsönök összegét, nehézségeket okoztak a kolhozoknak és elmérgesítették a kolhozparasztok politikai hangulatát. Számos további javaslatot Is előterjesztettek, melyek a gyakorlatban gyengítették a mezőgazdaságot. A Szovjetuniónak a gabonatermelés növelésében elért sikereit jellemezve Hruscsov kijelentette, hogy az idén az össztermelés 8 milliárd 508 millió pudot, a felvásárlás pedig 3 és félmilliárdot tett ki. A Szovjetuniónak még sohasem volt ilyen mennyiségű gabonája. Ez annál nagyobb siker, hangsúlyozta Hruscsov, hogy éppen a gabonatermelésben mutatkozott a legnagyobb lemaradás. Hazánk 1953 elején a gabonabegyűjtésben és a hektárhozamokban tulajdonképpen a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. Hruscsov kijelentette, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus szónoki emelvényéről kijelentette, hogy a Szovjetunió gabonatermése 8 milliárd pud volt. A valóságban akkor a 6 milliárdot sem érte el (az 1952. évi állami gabonabegyűjtés csak 2 milliárd 100 millió pudot tett ki). Ez a kijelentése nem volt más, mint kérkedés és célja a mezőgazdaságban elszenvedett nagy kudarcok eltitkolása volt, mivel a mezőgazdaság irányításáért Malenkov felelt. Hruscsov megjegyezte, hogy Molotov és a pártellenes csoport többi tagja igyekeztek bebizonyítani, hogy a szűzföldek megművelése gazdasági szempontból előnytelen, hogy a ráfordított kiadások nem fizetődhetnek ki. Az elmúlt évek azonban megcáfolták ezt az esztelen állítást és igazolták azokat a sokoldalú gazdasági előnyöket, melyeket az állam a szűzföldek termékennyé tételével nyert. 1954 — 1958-as években 30 milliárd 700 millió rubelt fordítottunk a szűzföldek termékennyé tételére. E kiadások nemcsak fedeződtek, hanem ellenkezőleg, az állam ez alatt az idő alatt 18 milliárd rubelt meghaladó tiszta bevételre tett szert. Ezenkívül a szűzföldeken eszközölt beruházások alapján a szovhozok, javító- és műszaki állomások és felvásárló-szervezetek meg akarta hiúsítani a párt szeptem- j termelési alapjai körülbelül 24 mii beri teljes ülésének és XX. kongresz- | Iiárd r

libellel bővültek. A szűzföldek szusának határozatát és az ország j termékennyé tétele tehát nemcsak a fejlesztésének alapvető kérdéseiben revidiálni akarta a párt lenini fő irányvonalát, csúfos kudarcot vallott. Ezek az emberek az utóbbi években makacsul hadakoztak a mezőgazdaság terén foganatosított komoly intézkedések megvalósítása ellen és így fékezték a szovjet gazdaság fejlődését, az új föld megművelésének kérdésében a párt politikája ellen küzdöttek. S mégis a Szovjetunió éppen a szűzföld megtermékenyítésével fokozta lényegesen gabonatermelését és felvásárlását - mondotta Hruscsov. Ezek az emberek ellenezték az új mezőgazdasági tervezési rendszert és mégis ez az új rendszer tette lehetővé a helyi lehetőségek ésszerű kihasználását. Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja igyekezett elnyomni az élenjáró kolhozoknak és szovhozokqak az állattenyésztési termelés gyors fellendítéséért, azért indított mozgalmát, hogy a Szovjetunió az egy lakosra eső állattenyésztési termelésben utolérje az Amerikai Egyesült Államokat. Ez a mozgalom, melyet egész népünk támogat, már pozitív eredményekkel jár. A csoport tagjai ellenezték a háztáji gazdaságok utáni kötelező állami beadásoknak megszüntetését, ám éppen a beadások megszüntetése váltotta ki a kolhozparasztság alkotó kezdeményezését. Az állattenyésztési termelés termékeinek felvásárlása nemcsak nem csökkent, hanem ellenkezőleg, lényegesen növekedett. Bebizonyosodott, mondotta Hruscsov, hogy Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek nem értettek a mezőgazdasághoz, helytelen álláspontra helyezkedtek a parasztsággal gabonatermelés fokozásának döntő eszköze, hanem egyúttal a kommunista építés programjának megvalósítására szolgáló állami értékfelhalmoződás jelentős forrása is volt. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés növelése ma Is fő feladat. Az állami szükségletek teljes kielégítése érdekében a Szovjetuniónak körülbelül 10 —11 milliárd pud gabonát kell évente termelnie. A termelés növelésének döntő forrása a gabonafélék hektárhozamainak fokozása. Hruscsov más mezőgazdasági termények termesztésének fokozásáról is említett adatokat. Például az előző öt év alatt 3 és félmillió tonna gyapotot takarítottak be évente, ma azonban 717 ezer tonnával többet. A Szovjetunió hektáronkénti gyapottermése másfélszerte múlja felül az USÄ-ét. Az állattenyésztési termelés fejlődésével kapcsolatban Hruscsov megjegyezte, hogy a vágósúlyú hústermelés 1958-ban 1953-hoz viszonyítva 2 millió 100 ezer tonnával, azaz 35 százalékkal, a tejtermelés 21 millió 300 ezer tonnával, azaz 58 százalékkal növekedett. A szarvasmarha összes fajtáinak állománya is növekedett. A szarvasmarhaállomány 1958-ban 69 millió 400 ezer darabot. tehát 24 százalékkal többet tett ki, mint 1953-ban. A sertések állománya ezalatt 41 százalékkal, a juhoké 29 százalékkal növekedett. Hruscsov ezután a továbbiakban kijelentette, hogy a Szovjetunió 1958-ban annyi tejet fog termelni, mint az Amerikai Egyesült Államok 1957-ben, sőt még valamivel többet. A Szovjetunió már 1957-bcn 47 ezer tonnával több vajat termelt, mint az Amerikai Egyesült Államok. A gyapjútermelés 2,3-szerte múlta fellil az amerikai termelést. A tej- és vajtermelés általános terjedelmében a Szovjetunió világviszonylatban az első helyen, a gyapjútermelésben pedig ma a második helyen áll. A Szovjetunió állattenyésztési termelése növekedésének üteme 1953-től 1958-ig sokkal nagyobb volt, mint az Amerikai Egyesült Államoké. Hruscsov beszédében hangsúlyozta a szovhozok növekvő jelentőségét a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában. Ma több mint 6000 szovhoza van a Szovjetuniónak 168 millió hektár földön, ebből 58 millió hektár szántóföldön gazdálkodnak. Azzal, hogy a szovhozok 14 millió hektár szűzföldet tettek termővé, fokozódott részarányuk a piaci gabonatermelésben. A szovhozok 1953-ban csak 225 millió pud gabonát adtak az államnak, míg az idén már 1 milliárd 371 millió pudot, tehát a gabona összfelvásárlásának körülbelül 40 százalékát. A mezőgazdaság anyagi és műszaki alapja megszilárdításának kérdéséről Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdaság energetikai kapacitásai az elmúlt öt év alatt másfélszerte fokozódtak. A szovjet mezőgazdaságnak jelenleg (15 lóerőre átszámított) 1 millió 700 ezer traktora, körülbelül 700 ezer teherautója, 500 ezer gabonakombájnja, 120 ezer silAkombájnja és sok millió egyéb mezőgazdasági gépe és szerszáma van. A gép- és traktorállomások átszervezésekor már több mint 55 ezer k az, tehát a kolhozok 81 százaléka 21 milliárd rubelt meghaladó Összegért vásárolt mezőgazdasági gépeket. Hruscsov ezután a kolhozok közös gazdaságának megszilárdításáról és a kolhozparasztok anyagi színvonalénak emelkedéséről beszélt. A kolhozparasztok egy dolgozóra átszámított reáljövedelme 1958-ban 1952-hez viszonyítva 1,6-szerte növekedett. A kolhozok és kolhozparasztok jövedelme a mezőgazdasági termelés minden kolhozban és az egész szocialista mezőgazdaságban történő állandó fokozódásának alapján tovább emelkedik. Hruscsov kijelentette: — A KB teljes ülésén tárgyalt kérdések létfontosságúak a kommunizmus építésében. Az, amit elértünk, ösztönözzön a mezőgazdaság újabb, még gyorsabb fellendítésére. Hruscsov megemlítette az 1959—1965. évi hétéves terv növényi és állattenyésztési termelés feladatait és kijelentette, hogy a körülbelül 350 milliárd rubelt kitevő nagy beruházásokat a kolhozok biztosítják, mivel lényegesen növekszik a kolhozgazdaságok piaci termelése és emelkednek bevételeik. A Szovjetunió állami mezőgazdasági beruházásai hét év alatt 150 milliárd rubelt tesznek ki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beadások rendszerét a mezőgazdasági termelés fejlettségének elégtelen színvonala kényszerítette ki. Ma a termékeknek a termelés és a munkatermelékenység színvonalát visszatükröző árakon való szabad eladása és felvásárlása lép helyébe. Hruscsov ezután azokról az indokolatlan aggodalmakról beszélt, hogy a termékek szabad eladása állítólag az ösztönszerűség elemeit viszi a mezőgazdaság fejlődésébe. Az állam a nép szükségleteinek megfelelően szabályozni fogja az egyes termékfajták termelését és árát, hogy a kolhozok elegendő értékfelhalmozódással rendelkezzenek a bővített újratermelés megvalósítására. Célunk a mezőgazdaság piaci termelésének sokoldalú fokozása. A piaci kapcsolatok fejlesztése a mezőgazdasági termékek bőségét eredményezi, ami a kommunizmusba való átmenet egyik komoly feltétele, jelentette ki Hruscsov. A termékek szabad eladásénak elve — mondotta Hruscsov —, fokozatosan a mezőgazdaság minden ágában elterjedt. Az állam ott fog vásárolni mezőgazdasági termékeket, ahol olcsóbb. Hruscsov ezután a kolhozokban végzett munka nyilvántartási és díjazási rendszere felülvizsgálásának lehetőségéről beszélt, aminek e rendszer tökéletesítése lenne a célja. Javasolta, hogy a munkaegységek szerinti díjazásról térjenek át a kolhozparasztok munkája értékelésének haladó formáira. Ebben az irányban nem •lenne helyes a kolhozok kezdeményezésének korlátozása — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormány tiltakozik légiterének megsértése ellen Moszkva (TASZSZ) - A szovjet kormány ismét kijelentette, hogy az amerikai repülőgépeknek veszedelmes légi • utai következményeiért, amelyet a Szovjetunió határai közelében hajtanak végre és a szovjet légi tér megsértéséért a felelősség teljes mértékben az USA kormányára hárul. A Szovjetunió külügyminisztériumának az USA moszkvai nagykövetségéhez intézett jegyzékében a szemben," olyan erőnek tartották, mely j szovjet kormány határozottan tiltaszembeszáll a szocialista építéssel, kőzik az amerikai kormánynál az elreválen, hogy egy amerikai katonai pülőgép a lettországi Ventspils ros közelében teljesen indokolatlanul tüzet nyitott egy szovjet vadászrepülőgépre. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, gondos vizsgálat megállapította azt a tényt, hogy az USA katonai légi erejének repülőgépei november 7 és 8-án nyilvánvalóan ellenséges szándékkal a Szovjetunió területének közelében a Balti és távol-keleti térségben tartózkodtak. Közlemény a LEMP KB és a Lengyel Népköstérsaság kormányának küldöttsége és az NSZEP KB és az NDK kormányának küldöttsége között folytatolt tárgyalásról Varsó (ČTK) — December 15-én Varsóban közzétették a Német Demokratikus Köztársaság s a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei között folytatott tárgyalásról december 14-én aláírt közleményt. A közlemény bevezető részében megállapítja, hogy az NDK párt- és kormányküldöttségének lengyelországi látogatása az NDK és a Lengyel Népköztársaság kapcsolataira jellemző, tartós barátság manifesztációjává vált. A baráti véleménycsere során valamennyi tárgyalt kérdésben teljesen egyetértettek. A közleménynek a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzésével foglalkozó első része rámutat, a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1957 júniusában az NDK-ban tett látogatása után bekövetkezett események alakulása újra igazolta, hogy korunk, fő folyamatát — a szocializmus erői fejlődésének folyamatát semmilyen erőpolitika nem képes feltartóztatni. Az erőpolitika korunk másik nagy folyamatát, a gyarmati és félgyarmati népek felszabadulását sem tudja megakadályozni. A közlemény hangsúlyozza, hogy az NSZK hadseregének újra felfegyverzése minden európai népet veszélyeztet, annál is inkább, mivel az NSZK az egyedüli európai ország, mely területi igényekkel lép fel más államokkal szemben. A közlemény harmadik része a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolataival foglalkozik és a jó szomszédság és barátság kapcsolataiként jellemzi. A gen

fi értekezletek tárgyalásai A nyugati küldöttségek újból elutasítják a szocialista országok javaslatait Az atomkísérletek beszüntetéséről kötendő egyezmény további cikkelyeinek javaslata Genf (ČTK) — A váratlan támadás elhárítására irányuló intézkedésekről tárgyaló szakértői értekezlet hétfői ülése rendkívül rövid volt, csupán fél óráig tartott. De Leüsse francia küldött a nyugati szakértők nevében nagyon rövid beszédben elutasította a szocialista küldöttségek azon javaslatait, amelyek műszaki részletességgel elemzik a szárazföldi ellenőrző állomások és a légi felügyelet feladatait és funkcióit. De Leüsse egyáltalán nem foglalkozott e javaslatok tartalmával, csupán kijelentette, hogy a javaslatok elfogadhatatlanok. A nyugati küldöttek által elfoglalt álláspont újból mutatja, hogy egyáltalán nem akarnak a váratlan támadás elhárítására irányuló intézkedések konkrét javaslatairól beszélni, jóllehet a szocialista küldöttségek legutóbbi javaslatai jó alkalmat nyújtottak a két fél álláspontjának közeledéséhez. * Az atomkísérletek beszüntetéséről tárgyaló értekezlet hétfői ülésén az USA küldöttsége javaslatot nyújtott be az egyezmény 4. cikkelyére vonatkozólag. Ez az ellenőrző szervezet egyes részeinek funkcióira vonatkozik. Az ellenőrző szervezet struktúráját pénteken hagyták jóvá, ez az egyezmény 3. cikkelyében jirt kifejezésre. A hétfői ülésen az USA, Anglia és a Szovjetunió küldöttei az egyezmény 4. cikkelyére tett amerikai javaslatról beszéltek és ezenkívül folytatták a vitát az egyezmény feletti ellenőrző bizottság létesítéséről és tevékenységéről szóló szovjet dokumentummal kapcsolatban. A Biztonsági Tanács a szíriai-izraeli határok mentén történt incidenst tárgyalja New York (ČTK) - A Biztonsági Tanács hétfőn ismét összeült, hogy megtárgyalja az Izrael és az EAK szíriai területe határán lezajlott incidenst. Az ügyben még nem hozott határozatot. A tanács tudomásul vette az ENSZ főtitkárának nyilatkozatát, a legközelebbi napokban Közép-Keletre repül, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson az illetékes felekkel arról, hogyan akadályozzák meg a jövőben a fegyverszünet megszegését. Ezredik kombájn Csehszlovákia számára Budapest (ČTK) — Az EMAG budapesti gazdasági gépgyár munkásai a napokban befejezték a Csehszlovákia számára készült ezredik kombájnt. A gyár egy évvel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának javaslatára vette át a csehszlovák dokumentáció alapján a gabonakombájnok gyártását és a termelés folyamán számos módosítást eszközöltek a kombájnon, aminél tekintetbe vették Csehszlovákia idei aratási tapasztalatait és a magyar szakemberek újír tási javaslatait. Ä Szovjetunió nagy acélhengerművet gyártott Kína számára Moszkva (ČTK) - Az ukrajnai novokamatori nehézgépipari művek évi 800 ezer tonna kapacitással dolgozó nagy acélhengermüvet gyártottak a Kínaí Népköztársaság számára. A hengermű az 5 tonnás ingotokat másodpercenként 8 és Vi méteres gyorsasággal dolgozza fel acéllemezekké és szalagokká. Az izzólemezeket és szalagokat automatikus berendezés hengerelt pléhvé. A gyárban teljes mértékben gépesítették a munkafolyamatot. A Wall Street Journal közölte, hogy a múlt héten az USA-ban a munkanélküli segélyt kérvényezőkszáma 88 400-zal emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államokban az összes munkaerők 4,5%-a volt a múlt hét során munkanélküli. (ČTK) A br^t kommunisták a válság ellen harcolnak London (ČTK) — John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára vasárnap beszédet mondott Wiganban, Közép-Anglia nagy textilipari központjában a dolgozók naggyűlésén. Beszédében a brit kommunistáknak a jelenlegi gazdasági válság ellen folytatott harcával foglalkozott. Felhívta hallgatóit, küldjenek küldöttségeket a londoni alsóházba, ahol december 17-én kezdődik meg az egyre növekvő munkanélküliség kérdésének tárgyalása és követeljenek következetes és hatékony harcot a gazdasági válság ellen. Gollan hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártja a dolgozók számára elsősorban a bérek és nyugdíjak felemelését, valamint a munkahétnek főképp a bányászoknál való lerövidítését követeli. Ezenkívül harcol a brit ipar további államosításáért, a kormány nagyobbfokú pénzügyi támogatásáért, az államosított vállalatok számára, a külkereskedelem bővítéséért, és számos más fontos kérdésért. Ilféiiány sorh^ A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság képviselői december 15-én Pekingben három évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá. (ČTK) A svéd parlament az ez évi ülésszak befejező részében a jobboldali szociáldemokraták és a jobboldali pártok szavazatával elvetette a katonai kiadások csökkentésére irányuló javaslatot. (ČTK) Faiz Ahmed pakisztáni költőt, a Béke-Világtanács tagját, aki részt vett az ázsiai és afrikai írók taskenti értekezletén, az úgynevezett közbiztonsági védelmi törvény alapján december 15-én letartóztatták. (ČTK) Az algériai felszabadító hadsereg főparancsnokának jelentése szerint a legutóbbi három nap során a franciák elleni harcokban Algériában 418 francia katona esett el, 118 megsebesült és 52 fogságba került. (ČTK) A Német Szövetségi Köztársaságban több mint 300 ezer ember lett hajléktalan. Ez a koldus-hadsereg elárasztja a nyugat-németországi országutakat, felkeresi a Ruhr-vidéki ipari központokat, azonban hiába keresnek foglalkozást és hajlékot. ITT S?fi 3 * 1958. de-em'-sr 17.