Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-17 / 348. szám, szerda

Aláirták a csehszlovák-magyar közös nyilatkozatot * Rendületlenül szilárdítjuk barátságunkat a szocialista tábor minden országával Oldŕich Černík elvtársnak, a CSKP KB titkárának beszéde Körünkben ma a Magyar Népköz­társaság párt- és kormányküldöttsé­gét fogadjuk Münnich Ferenc és Marosán György elvtársakkal az élé.n Az egész csehszlovák néppel együtt fcedves elvtársaink személyében szí­vélyesen üdvözöljük a magyar mun­kásosztályt, a magyar parasztokat, a dolgozó értelmiséget és Magyar­ország egész dolgozó népét. Forró testvéri érzelmeinket fejezzük ki főképp a magyar nép harci előcsa­patának, a testvéri magyar szocia­lista munkásosztályának, a magyar nemzet legdicsőbb forradalmi hagyo­mányai örökösének. A szocialista országok között egy­re szorosabbak a kapcsolatok, ame­lyek a szocialista tábor egységének megszilárdítására és megerősítésére vezetnek. A szocialista tábor egysége, amely a proletár nemzetköziség elvein a marxizmus-leninizmus gyakorlatban megvalósult győzelmes tanításához való hűségen alapul, fontos nemzet­közi politikai tényező és a világbéke fő záloga. A Szovjetunió vezette szo­cialista tábor egysége a legagresz­szívabb imperialista körök hódító és népellenes céljainak legnagyobb aka­dálya. Az imperialisták erőt nem kí­mélve, minden tőlük telhetőt meg­tesznek egységünk megdöntésére! Különösen nagy erőfeszítést fejtet­tek ki a Szovjetunió történelmi XX. kongresszusa után, amikor a legal­jasabb módszereket és eszközöket alkalmazták, hogy széttörjék a szo­cialista tábor egységét. E célból felhasználták a szocializ­mus építéss politikájának gyakorlati megvalósításában előforduló fogya­tékosságokat, amelyek az egyes or­szágokban megnyilvánultak. Magyar­országon közvetlen ellenforradalmi puccsot, valamint a -kapitalista és nagybirtokos uralom visszaállítását kísérelték'meg a" belső reakció se­gítségével. Ezek a szándékok azon­ban kudarcot vallottak, ami a • ma­gyar munkásosztály és a Magyar Szocialista Munkáspárt érdeme. A magyarországi ellenforradalom első napjaitól kezdve, amelyet az im­perialisták szerveztek és robbantot­tak ki, dolgozó népünk teljes mér­tékben tudatában volt annak, hogy itt az imperialistáknak az egész szocialista tábor ellen irányuló tá­madásáról van sző, és hogy az el­lenforradalom ellen harcoló magyar | nép a szocializmus védelmének el­ső harcvonalán áll. Ez még jobban megszilárdította munkásosztályunk és valamennyi dolgozónk egységét és szilárd elhatározását, hogy csírájá­ban fojt el minden olyan esetleges ki sérletet, mely a rend és szocialista építés megbontására irányul. Ami­kor azután a Szovjetunió a magyar népnek és kormányának az ellen­íorradalom felszámolásához testvéri nemzetközi segítséget nyújtott, Cseh­szlovákia népe ezzel a lépéssel teljes egyetértését nyilvánította. Munkásaink és valamennyi dolgo­zó nagyra értékelik a magyar mun­kásosztály nemzetközi állásfoglalá­sát és azon határozottságát, hogy n/=m engedi meg a régi kapitalista rendszer visszatérését. Értékeljük a Magyar Szocialista Munkáspárt sok­oldalú erőfeszítését, amely párt tán­toríthatatlanul állt a munkásztály és minden magyar dolgozó élén mind az ellenforradalom elleni hacban, mind az ország konszolidációjában, további gazdasági-és kulturális fej­lesztésében. Csehszlovákia és Magyarország, vala­mint minden szocialista ország nemze­teinek barátsága a dolgozók azon kö­zös érdekén alapul, hogy országaikban a szocializmust és kommunizmust, a ki­zsákmányolás nélküli társadalmat építsék' Mindkét ország szilárd láncszeme a Szovjetunió vezette tábornak, amely egy­ségével és testvéri együttműködésével törhetetlen egységet alkot. A magyar párt- és kormányküldöttség csehszlová­kiai látogatása és tanácskozásainak ered­ményei további hozzájárulást jelentenek a nemzeteink közötti barátság állandó megszilárdításához, pártjaink és népünk még gyorsabb együttműködésére vezet­nek a szocialista építés előnyére orszá­gainkban. A proletár nemzetköziség konkrét ki­fejezője a szocialista világrendszer or­szágainak szoros gazdasági együttműködé­se, amely a nemzetközi szocialista mun­kamegosztáson alapul. A múlt napokban itt Prágában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa tagállamainak X. ülése, amely külö­nösen fontos határozatokat hozott a gaz­dasági fejlesztés ütemének meggyorsítá­sára a szocialista tábor országaiban. A gazdasági együttműködés ezért a szocialista tábor gazdasága gyors fejlesz­tésének kimeríthetetlen forrása azon történelmi feladat teljesítéséhez, hogy az egy főre esö termelésben és fogyasztás­ban elérje és túlszárnyalja a legfejlet­tebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat és biztosítsa, hogy a szocialista országok már 1965-ben a vi­lág ipari termelésének nagyobbik felét végezzék. | A kapitalizmus fölötti győzelmünket az i imperialisták sem diszkriminációval, sem I háborús provokációkkal nem gátolhatják | meg. Tudatában vagyunk a békét elsősor­ban azzal fenyegető veszedelemnek, hogy a nyugati országok felfegyverzik Nyu­gat-Németországot. Óva intjük azonban a nyugati orszá­gokat, vigyázzanak, nehogy ismét elszá­mítsák magukat, nehogy véres adót fizes­senek tévedésükért. Nyugat-Németország sohasem lesz olyan erős, hogy kikezdhes­sen a szocialista táborral, azonban ahhoz elég erőt gyűjthet, hogy veszélyeztethes­se a többi kapitalista országot. A Szov­jetuniónak a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a nukleáris fegyverkísérletek és e fegyverek használatának betiltásá­ra vezető békejavaslatait és következetes békepolitikáját minden világrész nemzetei támogatják. Az imperialisták olyan provokációi, mint amilyen az a kísérlet, hogy az ENSZ-et a Magyar Népköztársaság ellen használják fel, eleve kudarcra vannak ítélve. Egyet­len szocialista ország sem engedi meg az imperialistáknak, hogy beavatkozza­nak belügyeibe és a szocializmus tábo­rának védelménél ezt az elvet tartjuk be: — Egy valamennyiért és valamennyi egyért. A CSKP Központi Bizottsága a múlt hónapban tartott ülésén a nép életszín­vonala további emelésének, a munkabérek rendszere átépítésének, a lakásépítkezés­nek kérdéseivel foglalkozott és azokat megítélés végett ' és véleménynyilvánítás végett a dolgozók elé terjesztette. A dol­gozók a Központi Bizottság levelét mélv megértéssel fogadták. E levél megvitatá­sát a nép politikai és munkakezdemé­nyezésének újabb fokozása kiséri. A Központi Bizottság a nép életszín­vonala emelésére azért terjeszthetett elő intézkedéseket, mert főképp ebben az év­ben jó eredményeket értünk el a szocia­lista építésben. Ez ismét azt bizonyítja, dolgozóink jól tudják, hogy a sikerek alapját a szocialista építés befejezése fel­adatainak teljesítésénél ipari és mező­gazdasági termelésünk szakadatlan fej­lesztése, népgazdaságunk állandó felvirá­goztatása jelenti. Az árulók minden rágalmazása, a ka­pitalisták és kiszolgálóik véleményének ellenére Csehszlovákiában a legrövidebb időn beiül felépítjük a szocializmust és országunkban a béke még szilárdabb bástyáját, a Szovjetunió vezette tábor még szilárdabb részét állítjuk fel! Ren­dületlenül fogjuk szilárdítani barátságun­kat a szocialista tábor minden országá­val, szemünk fényeként fogjuk őrizni és fejleszteni a testvériséget és szövetsé­get a szovjet néppel! Minden kommunista és munkáspárttal együtt lankadatlanul fogjuk szilárdítani a marxi-lenini pártok egységét, küzdeni fo­gunk a marxizmus-leninizmus tanításának tisztaságáért, a jelenlegi revizionizmus ellen. Még jobban elmélyítjük országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait Marosán György elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának beszéde Engedjék meg, hogy a magyar párt­és kormányküldöttség megbízásából forró elvtársi szeretettel üdvözöljem önöket, a sokolovi üzeni munkásait, mérnökeit és adminisztratív dolgozóit. Külön tolmácsolom önöknek Kádár Jánosnak, pártunk Központi Bizottsá­ga első titkárának forró kommunista üdvözletét. Kádár f elvtárs őszintén sajnálja, hogy betegsége miatt nem jöhetett el. Látogatásunk lassan véget ér. Az önöknél eltöltött néhány nap alatt so­kat láttunk, sok tapasztalatot szerez­tünk és sok mindent tanultunk. Őszin­tén, baráti alapon kicseréltük néze­teinket pártjuk és kormányuk veze­tőivel a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, a nemzetközi mun­kásmozgalomról, valamint kölcsönös kapcsolataink és barátságunk további megerősítéséről. Minden téren őszinte egyetértés uralkodik közöttünk. Meg­állapítottuk, hogy „egy és ugyanazon nyelven beszélünk". Látogatást tet­tünk a csehszlovákiai városokban, falvakban, üzemekben, földművesszö­vetkezetekben, láttuk, hogy az embe­rek itt miként élnek és dolgoznak. Gazdag és tanulságos élményekben volt részünk. Hálásak vagyunk azért a valóban testvéri, nemzetközi barát­ságért, amelyet irántunk mindenütt nyilvánítottak. Az egész szocialista tábor egy ha­talmas'családot alkot. E 900 millió főt számláló tábor minden országának népe egyazon cél eléréséért küzd: az osztályok nélküli szocialista társada­lomért, az emberiség jobb és boldo­gabb jövőjéért. Szemtanúi lehettünk annak, hogy munkásosztályuk Csehszlovákia dolgo­zó népe forradalmi pártjának vezeté­sével milyen eredményeket ért el. Csehszlovákia ma már minden tekin­tetben igen fejlett ország. Impozán­sak Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának a szocializmus építésének befejezésére vonatkozó határozatai, nagyszabásúak az élet­színvonal emelésére irányufó javasla­tai, melyekről jelenleg vitát folytat hazájuk egész népe. Ezek a javaslatok nemzétközi jelen­tőségűek. Megvalósításuk a kapitaliz­mussal való békés versengésben a szocializmus hatalmas győzelmét fog­ja jelenteni. E győzelem eredménye az lesz, hogy Csehszlovákia dolgozó népe történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja még a legfejlettebb ka­pitalista országokat is mind a teljes termelésben, mind pedig az egy főre eső fogyasztásban. A magyar dolgozó nép ehhez tiszta szívből sok sikert kíván önöknek. A siker záloga az önök nagyszerű forradalmi pártja, marxi-lenini politi­kája, központi vezetősége az élen No­votný elvtárssal, a nemzetközi mun­kásosztály ismert harcosával. A sikerről Csehszlovákiának har­cokban megacélozódott, az ország ve­zetésében tapasztalt munkásosztálya — nagy művek alkotója — kezeske­dik, valamint alkotó egybeforrottsága szövetségeseivel, a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel. Drága Elvtársak! Amikor az önök teljesítményeiről beszélünk, nem hallgathatjuk el azt, amit népük a cseh munkásosztály ve­zetésével tett Szlovákia elmaradottsá­ga, a burzsoá rend ezen öröke kikü­szöbölésének, és Szlovákia iparosítá­sának érdekében. Ez a lenini politika a nép egyenjogúsága és testvérisége politikájának ragyogó példája. Láttuk és meggyőződtünk róla, hogy orszá­gukban csehek, szlovákok és magya­rok szocialista hazájuk egyenjogú fiaiként élnek. Mindnyájan egyformán élvezik mindazt, amit a szocialista rend nyújt: politikai Jogokat,,a szo­cialista demokrácia adta szabadságot, az anyagi jólétet, s mindnyájan sza­badon ápolhatják nemzeti kultúráju­kat. A proletár nemzetköziség, a nem­zetek egyenjogúsága és testvérisége Csehszlovákiában élő valóság. A szocialista országok népei öröm­mel töltik el az elért sikerek és saját eredményeit összehasonlítja a többi szocialista országok eredményeivel, terveivel. így alakul ki a nemes vetélkedés szelleme. Minden szocialista ország történelmi múltjának, sajátos viszo­nyainak, az adott helyzetnek és lehe­tőségeknek megfelelően kölcsönös testvéri segélynyújtással küzd ebben a nemes vetélkedésben, amelynek csak egy győztese — a nép lehet. Hiszen a vetélkedés célja nem egyéb, mint az, hogy még fokozottabb jólé­tet, több kultúrát nyújtsunk a dolgo­zóknak. Mi magyarok sajnos egy kissé lema­radtunk ebben a vetélkedésben. Bizo­nyos időre megállított és visszavetett bennünket az ellenforradalom, melyet az imperialisták és belső ellenségeink szerveztek, robbantottak ki. Az ellen­forradalom leverése óta azonban már bizonyos eredményeket értünk el, amelyek arra jogosítanak fel bennün­ket, hogy kijelenthessük: mi sem akarunk lemaradni a vetélkedésben, részt akarunk és részt fogunk venni benne, népünk jövőjének és az egész szocialista tábor megerősödésének ér­dekében. A magyar munkásosztály az 1956-ban kapott történelmi lecke után még job­ban felismerte felelősségét. A munkás­osztály viseli a felelősséget a nép és a nemzetközi - munkásosztály előtt azért, hogy forradalmi pártjának vezetésével ál­landóan erősítse hatalmát, egyre újabb sikerekkel -gazdagítsa országát, növelje 3 nép jólétét és biztosíts^ a békét. Ahogy mindnyájan tudják, hazánkban kb. egy hónappal ezelőtt fontos politikai esemény tanúi voltunk. Népünk újból megválasztotta az államhatalom szerveit, a népi tanácsok és az országgyűlés kép­viselőit. Mindnyájuknak bizonyára tudo­másuk van róla, hogy a választásokon a jogosult választók csaknem 98 százaléka vett részt, és 99,6 százalékuk a Hazafias Népfront egységes jelölő listájára sza­vazott. A kedvező választási eredmények min­dig jelentőségteljesek s örvendetesek, hi­szen bennük a nép bizalma tükröződik, a párt, a politika és a vezetőség iránt. Úgy vélem azonban, hogy legutóbbi vá­lasztásaink jelentősége valamivel nagyobb, mint az előzőké volt. Az eredmények is nagyobb örömmel töltenek el bennünket. Választásainkat ugyanis alig két évvel ezelőtt gyilkos, pusztító fasiszta ellen­forradalom előzte meg, mely nemcsak súlyos anyagi károkat okozott, emberi életeket követelt, hanem eszmei téren is romboló hatású volt. Néhány hónap múlva ünnepeljük a Ma­gyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóját. Az imperialista erők akkor vérbe foj­tották az első magyar proletárdiktatúrát, azonban a Horthy-féle fasizmus 25 év alatt sem tudta a magyar dolgozó nép szívéből kitépni a munkáshatalom emlé­két és semilyen hazugsággal sem tudta elhomályosítani azt a történelmi tényt, hogy a magyar nép már 40 évvel ez­előtt a szocializmus útját választotta. Az imperialisták 1956-ban újból fordu­latot kísérletek meg. Kísérletük átmene­tileg Sikeres volt, mert a párt vezető­ségébe árulók furakodtak be, mert nem voltunk eléggé éberek és a párt s a munkásosztály egységét nem őriztük úgy, mint szemünk fényét. Legyen ez tanulság az egész nemzet­közi munkásosztály számára! Védje meg pártja egységét, a marxizmus-leninizmus tisztaságát, őrködjék felette és biztosítsa a párt vezető szerepét az élet valameny­nyi terén. Az osztályharc folytatódik, és a kommunistáknak e harcban egy pilla­natra sem szabad lankadniok, egy pilla­natra sem szabad engedniük az ellen­ségnek. Az ellenforradalommal kemény harcot küzdöttünk végig. * Mit kellett tennünk ilyen körülmények között? Csupán egyet: fegyveres segítsé­get kellett kérnünk a Szovjetuniótól és fegyvertel kezünkben szembe kellett száilnunk az ellenforradalommal. És mi ezt meg is tettük. Tudtuk, hogy miénk az igazság, és biztosak voltunk benne, hogy a nép is igazat ad nekünk. Elvtársaim, harcunk nem volt könnyű. Nem harcolt csupán fegyver fegyver el­len. E harcban az eszmék is találkoztak. Le kellett küzdeni a revizionizmus esz­mei ragályát és az árulást, melyek az anyagi károknál nem kisebb károkat okoz­tak. A revizionizmus alattomosan kom­munista mezbe öltözve furakodott be sok ember gondolatvilágába. Az volt a célja, hogy kételyeket ébresszen a proletár­diktatúra fő elveivel szemben, a munkás­osztály vezető hatalmával, a munkásosz­tály marxi-lenini pártja vezető szere­pével szemben. Tagadta, hogy az államot és kultúrát a pártnak kell irányítania. Tagadta a pártnak az államban, gazda­ságban és a kulturális életben betöltött vezető szerepét. Tevékenységét a nemzeti sajátosságok erőszakos indokolásával kezdte és nyílt szovjetellenes megnyil­vánulásokban csúcsosodott ki. így töreke­dett arra, hogy a belpolitikában megaka­dályozza a proletárdiktatúra valamennyi országa számára érvényes törvényszerű­ség érvényre juttatását s hogy a külpoli­tika terén azután elszakítsa az országot a szocialista tábortól. Eivársaim, ezek is­mert tények! Kiderült azonban, hogy a párt és a nép erősebb. A magyar nép, a magyar dolgozó nép a Szovjetunió, Kína, Cseh­szlovákia és a többi baráti ország segít­ségével győzelmet aratott. Fegyveresen, politikailag és ideológiailag is. Elsőrendű feladatunk, hogy még egy­szer megköszönjük önöknek és Csehszlo­vákia egész dolgozó népének azt a nagy segítséget, amelyet az ellenforradalom után nyújtott nekünk. Népünk nagyra ér­tékeli és sohasem felejti el Csehszlo­vákia nemzeteinek, hogy azokban a ne­héz napokban értékes politikai, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítettek bennünket. Sohasem felejtjük el, hogy a csehszlovákiai munkások tízezrei készek voltak arra, hogy szükség szerint fegy­verrel kezükben is segítséget nyújtsanak nekünk. Szívből értékeljük azt a példás kommunista szilárdságot és bátorságot, melyet Novotný és Široký elvtársak azokban a nehéz napokban tanúsítottak, amikor a magyar munkásosztály ügye mellett foglaltak állást. Bátorításuk és elvtársi segítségük na­gyon sokat jelentett számunkra. A revizionizmus továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti a nemzetközi munkásmoz­galomban, és mi sohasem felejthetjük el, hogy különösen nálunk még mindig tör­vényszerűen megvannak a revizionizmus maradványai. Számítunk azzal is, hogy a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége a i politikájában érvényesülő programjával és revizionizmusával veszélyezteti a szocialis­ta tábor és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységét. Az imperialisták tovább folytatják rágal­mazó kampányukat. Azt állítják, hogy a mi rendszerünk nem demokratikus és orszá­gainkban nincs szabadság. Nemzeteink azonban megtanulták hogy a demokrácia s a szabadság országa ott kezdődik, ahol megszűnik a nyomor, a holnap bizonyta­lansága s az embernek ember által való kizsákmányolása. A jelölteket hazánk­ban 107 ezer gyűlésen választották ki. E gyűléseken hárommillió választó vett részt, akik közül több mint egy fél­millió fellépett a nyílt vitában. Önök. most nyílt levélben megvitatás céljából sok millió dolgozó elé olyan fontos kérdéseket ter­jesztenek, amelyek érdeklik őket. Muttassanak nekem olyan kapitalista ál­lamot, ahol a kapitalista kormány a nép­pel folytatna vitát az életszínvonal emelé­sének problémáiról vagy arról, hogy ki le­gyen a nemzetgyűlés tagja. Magyarországon bizonyos rétegekre hosszú időn át befolyást gyakoroltak a nyugati világ gazdagságáról szóló hazug mesékkel, és itt az imperialisták szociál demagógiája éreztette hatását. Ennek ha­tására mintegy 170 ezer ember hagyta el hazáját. Közöttük 15—20 ezer olyan osztályidegen elem is, akiknek a bör­tönben a helye. Róluk lemondunk a tőkés világ javára. Várjuk azonban, liOgy a többi félrevezetett, de már kiábrándult magyaroU újból visszatérnek hazájukba. Eddig több tízezer ilyen egyén úgy tért vissza, hogy szájától kellett megvonnia az útravalót és szembe kellett szállnia az imperialisták rendőri üldöztetésével. A soviniszta, nacionalista és szovjet­ellenes uszítás már csak tompa fegyvere az ellenségnek. Éppen az ellenforradalom mutatta meg, hogy a Szovjetunió az a ba­ráti erő, mely megvédi a magyar nemzet függetlenségét és nemzeti létét az imperia­listákkal szemben. A magyar nép szá­mára világos, hogy az imperialisták 1956­ban veszélyeztették a magyar független­séget és azt a Szovjetunió megvédte. Ez szintén egyik oka annak, hogy a ma­gyar-szovjet baráti kapcsolatok még soha nem voltak oly tiszták, és őszinték, mint most. Az emberek hazánkban az ellenfor­radalom óta megértik, hogy aki nem ba­rátja a Szovjetuniónak, az nem lehet a magyar nép barátja sem. A választások eredményei most végér­vényesen megmutatták az egész világ előtt népünk állásfoglalását. Népünk millióinak elsöprő többsége józan megfontolás alapján bizalmat szavazott pártunknak, és ezzel a nép alkotmányosan jóváhagyta mindazt, amit az ellenforradalom óta elvégeztünk, bizalmat szavazott mindazon feladatok szá­mára, amelyeket a jövőre tűztünk ki ma­gunk elé. Külpolitikailag ez azt jelenti, hogy a magyar nép hű a szocialista tá­borhoz és vezető erejéhez, a Szovjetunió­hoz, a marxi-lenini proletár nemzetköziség eszméi és gyakorlata mellett foglal állást. Ezek a vállasztások találó választ adtak az imperialistáknak is, akik megkísérlik, hogy beleavatkozzanak belügyeinkbe. Elvtársak, amint látják, pártunk követ­kezetes és ingadozás nélküli marxi-lenini politikája meghozta gyümölcsét. Aki manapság látogatást tesz hazánkban, meggyőződhet róla, hogy a Magyar Nép­köztársaság békeszerető, szocializmust épí­tő ország, hogy városainkban és falvaink­ban pezsgő élet, gyárainkban serény munka folyik. Építünk és alkotunk. Ez az év az ellenforradalom utáni hároméves tervünk első éve. Elvtársak, beszámolhatok önöknek arról, hogy terveinket teljesítjük és — bár szerényen — előre haladunk a szocia­lizmus építésében. Számítunk arra, hogy szocialista iparunk mintegy 3,8 százalékkal túlteljesíti az 1958. évi termelési tervet. Emelkedik a munkások és a többi dol­gozók életszínvonala is. A jövő évben to­vább növekszik ipari termelésünk és egy­ben emelkedik népünk életszínvonala. Elő­készítjük az 1961—1965. évekre szóló má­sodik ötéves tervünket. Marosán elvtárs a következőkben a nem­zetközi helyzettel foglalkozva hangsúlyozta, . hogy a magyar kormány és nép nagyra értékel minden békés kezdeményezést, a Szovjetunió s a többi szocialista tirszág valamennyi javaslatát és azt ereje teljéből támogatásban részesíti. Marosán elvtárs beszédének befejező ré­szében a következőket mondotta: Egész küldöttségünk nevében kijelenthe­tem, boldogok vagyunk, hogy személyesen is megismerkedhettünk önökkel. ígérjük, hogy mától fogva még jobban törekszünk majd arra, hogy nemzeteink jobban meg­ismerjék egymást, még jobban közeledjenek egymáshoz és még többet tanuljanak egy­mástól. Mától fogva, ahogyan ebben kül­döttségünk tagjai megegyeztek, még job­ban fogunk arra törekedni, hogy elmélyít­sük országaink politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatait. Elvtársak, átadjuk Epünknek az önök üdvözleteit, beszársvlunk munkájuk­ról, sikereikről és arról, hogy Csehszlo­vákia forradalmi, harcos munkásosztálya, dolgozó népe sziklaszilárdan áll a béke és a szocializmus táborában. Az önök pél­dája még jobban munkára fogja lelkesí­teni a magyar dolgozókat. ÜJ SZÖ 4 * 1958. december 17. A 4 M

Next

/
Thumbnails
Contents