Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-16 / 347. szám, kedd

Ozembehelyezés előtt ii| a harmadik nagyolvasztó A Klement Gottwald Üj Kohó harmadik nagyolvasztójának építését a napokban fejezik be. A szerelők, kőművesek és a többi dolgozók is arra törekszenek, hogy a kohászok decembsr 20ig elvégezhessék az első ceapolást. Minden feltétel megvan rá, hogy a kötelezettség vállalásban foglalt határidőt betartsák és így tíz nappal a kormány által kitűzött határidő előtt Iizembehelyezhessék a nagy művet. V. Švorčík, (CTK felvétele) •u.

—w A ŽILINAI KERÜLET 100 ÜZEME TELJESÍTETTE AZ ÉVI TERVET December 12-ét, a csehszlovákszovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulóját a žilinai kerületben száz üzem az ez évi tervfeladatok teljesítésével üdvözölte. A legutóbbi két nap során teljesítették az ez évi termelési feladatokat a 'Magasépítkezési Vállalat, a Doprostav, a Csehszlovák Gépkocsijavító Műhely és az élelmfszer-nagykereskedés dolgozói, a rybárpolei V. I. Lenin Gyapotüzem villanytelepe és a Novobuv, a Kysucké Nové Mesto-i cipőgyártó szövetkezet. Az üzemek javarészében lerövidítették az eredeti határidőket és túlszárnyalták a termelés tervezett értékét. 9 Vasárnap ünnepélyesen felavatták a kassal műszaki főiskola nehéz gépipari fakultásának 71 végzett növendékét. A barátság hónapjában négy községbe vezették be a villanyt A žilinai Áramelosztó Üzem dolgozói a csehszlovák-szovjet barátság hónapján négy községbe vezették be a villanyt. A villanyáram bevezetésére fordított költségek több mint négy és fél millió koronát tettek ki. A RADVÄNYI SZÖVETKEZET TAGJAINAK VÁLASZA: Csak gazdag EFSZ-nek lehetnek jómódú tagjai A párt levele feletti vitában a ? ?B. Bystrica-i járásban levő radványi ( J EFSZ tagjai egyúttal a szövetke- í 1 zetek kongresszusa anyagát is ala- j | posan megtárgyalták. A helyi szö- í i vetkezet, mely eddig is annyi szép \ sikerről adhatott számot, úgy szer- j i vezi meg további gazdálkodását, \ | hogy a közös vagyon értéke, terjei delme évről évre gyarapodjék. Ez a > 1 célkitűzés indította többek között; | az EFSZ tagjait arra, hogy az oszt> hatatlan alapra az eddigi 7 száza' lék helyett az összbevétel 9 százai lékát folyósítsák. Mindezentúl az <j | EFSZ minap megtartott taggyűlé\ se elfogadta a természetbeni jáj randóságok mérséklésére tett ja, vaslatot is, melynek lényege abban mutatkozik, hogy a munka| egységekre kijáró gabonamennyiséget 2 kilogramban állapítottákjj meg, ugyanakkor a 400 munka-) > egységen felül járó gabonajáran1 dóságot a szövetkezet tagjai az ál- ( lami szabad felvásárlási áron, te- J ' hát készpénzben kapják kézhez. ) Ezáltal a szövetkezet jelentős ) mennyiségű gabonamennyiségre < ) tesz szert, melyet a közös állat'< tenyésztésben — a köz javára és ^ ; a közellátás biztosítására fordíthat. ' Külön említést érdemel az EFSZ > taggyűlésének azon határozata, ' , mely az 1961-es évre a termé) szetbeni járandóságot 1.5 kg-ban j | állapította meg. Az oszthatatlan j i alap megszilárdításával és a terj mészetbeni járandóság mérsékléi séyel a radványi szövetkezet tag1 jai komoly lépést tettek a közös l \ gazdálkodás további sikereinek) i biztosítása érdekében. (Tudósítónktól) < Szép sikerek A Banská Bystrica-i kerület ifjúságának küldöttei értékes sikerekről számolhattak be a CSISZ III. kongresszusán, amelyeket a kerület CSISZ szervezetei értek el a kongresszus előkészületeinek idején. Az „ifjúsági milliókért" versenymozgalom keretében a CSISZ szervezetek 16 millió 677 ezer korona megtakarítással dicsekedhetnek, amiben kiváltképpen Brezno, Kremnica, Losonc és a többi járások szervezetei járnak elöl. A piesoki gépgyár ifjú munkásai jelentós mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem 30 További üzemek a célban "m December 15-ke olyan dátum, amely sok üzemi dolgozó kötelezettségvállalásának - amelyet az évi terv teljesítésére tet^ tek -, határidejét jelenti. Számos üzem dolgozói megígérték ^ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére történt köte ^ lezettségvállalási mozgalomban, hogy december 15-ig teljesitik az tj? évi terv feladatait. A PRÁGAI KERÜLETBEN a libeňl hajógyár dolgozói már eleget tettek az export-terv feladatainak és egyik üzemrészlegen már az egész évi nyerstermelési tervet is teljesítették. A középcsehországi gépgyárakban az év végéig négy millió korona értékű magasfeszültségű áramra dolgozó berendezést készítenek el. Az egészségügyi berendezéseket készítő üzemek szintén teljesítették már az évi tervet és az év végéig kivitelre több mint hat millió korona értékű árut gyártanak. OSTRAVÁN a Klement Gottwald Üj Kóhó vlllanyerőmüvében a múlt héten jelentették az évi terv teljesítését. Itt az év végéig még 31 millió kWóra áramot termelnek terven felül és ennek legalább felét a nyilvános hálózatba juttatják. A LIBERECI KERÜLETBEN szép eredményt ért el az Északcsehországi Fafeldolgozó Vállalat. Itt is a múlt héten az évi tervet és az év végéig több mint tíz millió korona értékű munkát végeznek el. Ez a siker annál figyelemreméltóbb, mert a terv túlteljesítését két és fél millió koronás önköltségcsökkenéssel érik el. Sikeresen teljesítette tervét a jabloneci Bizsutéria, amely a kötelezettségvállalásában foglalt határidőt is lerövidítette. Terven felül dolgozik már a Ceská Lipa-i Autóforgalmi Vállalat, a libereci Villanyszerelő Vállalat és a bútorgyár. _ A ČESKÉ BUDÉJOVICE-I KERÜLETBEN teljesítették tervüket a Délc.sehorzságl Malmok és a vimperki Šumavan-fehérneműgyár. Az utóbbi üzemben az év végéig 70 ezer inget és különféle fehérneműt készítenek el. ÖTMILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ HÜSÁRU TERVEN FELÜL A žilinai Húsipari Vállalat dolgozói már december első dekádjában teljesítették az egész évi tervet. Az . év végéig még több mint 5 millió I 350 ezer korona értékű húsárut ái, litanak elő. nappal a határidő előtt teljesítette az export-tervet. Külön említést érdemel a kerület ifjúságának a város- és faluszépítési akcióban végzett munkája, melynek keretében 569 863 órát dolgoztak le és 9 millió korona értékű alkotást hoztak létre. A mezögazdaságbabn dolgozó ifjúság is szép eredményeket ért el, több ezer köbméter komposzt-trágya készítésével járult hozzá a mezőgazdasági termelés emeléséhez s ezenkívül 100 hektár kiterjedésű rét és. legelő termöerejének növelését segítette elő. (sz. th.) A Sezimovo Oští-i Kovosvit gépgyár egyike azon üzemek nek, amelyek iparunk számára az automatizálást lehetővé tevő gépeket elkészíti. Ez az üzem 1965-ig 104 százalékkal növeli a termelést a munkatermelékenység 81 százalékos emelése mellett. De nemcsak új gépeket készítenek itt, hanem régebbi gyártmányú speciális megmunkáló gépek korszerűsítésével és generáljavításával is foglalkoznak, s ezzel jelentós devízamegtakarítást tesznek lehetővé. K. Mevald, (ČTK) felvétele Negyven évvel ezelőtt alakult meg Lengyelország Kommunista Pártja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, az osztrák, magyar, csehszlovák, német polgári forradalmak után 1918-ban Lengyeloszágban is népi megmozdulások voltak, munkás- és paraszttanácsok, vörös gárdák alakultak. A munkástanácsok a 8 órás munkaidőt és a háború azonnali befejezését követelték. A forradalmi megmozdulások eredményeként 1918. december 16án megalakult a lengyel szociáldemokrata, valpmint a lengyel szocialista párt balszárnya egyesüléséből Lengyelország Kommunista Munkáspártja (KPRP). A párt a munkástanácsok küldöttein keresztül a hatalom megszerzéséért harcolt és a kongresszuson közös platformot létesített. Alapokmányként kiáltványt adott ki a lengyel proletariátushoz. A lengyel burzsoázia imperialista törekvéseiben a jobboldali munkásvezérek segítségével hamis szocialista és népi jelszavakkal félrevezette a tömegeket. A munkástanácsokat feloszlatták, a tömegek harcos törekvései lankadtak és a kommunista párt kénytelen volt illegalitásba vonulni. ' Az LKP a tömegeket továbbra is a nemzetköziség szellemében nevelte. Felhívta őket Szovjetoroszországgal, valamint a német és magyar foradalmakkal való szolidaritásra. Érdekes részünkre, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után a Lengyel Kommunista Munkáspárt KB-ja felhívást intézett a munkássághoz a magyarországi proletárdiktatúra megsegítésére. Budapesten lengyel zászlóalj alakult, mely a nemzetközi brigád kötelékében Szlovákia területén is harcolt és részt vett Kassa, Prešov, Bardejov elfoglalásában, sőt megszállta Krynica és Musznya körzetében a lengyel határmenti átjárókat. A Lengyelország Kommunista Munkáspártja elnevezést 1925-ig viselte. Az LKP-ba beleolvadtak a nyugat-ukrajnai kommunisták és a nyugat-fehéroroszországi kommunisták pártcsoportjai is. Ugyanakkor működött a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség és a Lengyel Parasztpártban is dolgozott egy kommunista frakció. Az LKP a harcok tüzében ma- I gáévá tette a marxizmus-leninizmus alapelveit és belépett a Kommunista | Internacionáléba. Illegálisan megjelenő sajtójában (Cserkonhy Szt*ndar, „Gromada", Koszary, vagy elméleti folyóiratában a Nowy Przegladban) megalapítása óta állandóan beléoltotta a tömegekbe a szovjetbarát politikát és harcolt a burzsoáziának, valamint a lengyel szocialisták jobboldali vezetőinek a fiatal szovjetköztársaság ellen kifejtett szovjetellenes agitációja ellen. 1919-1920-ban egyedül harcolt az agresszív szovjetellenes háborúban a burzsoázia ellen. Nem félt az üldözéstől, nem félt leleplezni a tömegek előtt a burzsoázia különféle aljas üzelmeit, s elnyomó politikáját. A pártban mint fő elvet elismerték a demokratikus centralizmust. A legfelsőbb szerv a kongresszus volt, a kongresszusok között pedig a Központi Bizottság és a Politikai Iroda határozott. Ezenkívül egy központi szerkesztőség irányította a sajtót és a központi technikai vezetőség a kiadást és terjesztést. Az LKP fennállása idején 6 kongresszust és 4 pártkonferenciát tartottak. Az első kongresszus akkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az ország érett a szocialista forradalomra és kiadta a jelszót: az egész hatalmat a munkás- és paraszttanácsok kezébe! Ugynakkor felhívta a tömegeket a proletárdiktatúráért való harcra. A második kongresszust 1923-ban tartották. Ekkor a munkás-paraszt szövetség kérdése állott a kongresszus középpontjában. Ugyanakkor elismerte a nemzetiségek önrendelkezési jogát. A kommunisták befolyása következtében 1924-ben nagy sztrájkok keletkeztek. Sztrájkoltak Sziléziában a bányászok és olvasztárok, vavalamint 120 000 textilmunkás. A betegpénztárakba való választásoknál a kommunisták szép eredményeket értek el. Nagy volt a terror az országban és 1925-ben sok kommunistát gyilkoltak meg. 1926-ban óriási mérvű munkanélküli tüntetés zajlott le Kalisz, Stryj, Lublin és más városokban. 1927-ben a helyi községi választásokon a kommunisták sikereket könyvelhettek el, és 1928-ban a szejmbe (parlamentbe) való választásokon kb. 1 millió szavazat esett a kommunisták jelöltjeire. 1928-ban volt a húszas évek legnagyobb jelentőségű textilipari sztrájkja. 1929-1934 között a gazdasági válság idején az LKP a sztrájkmozgalmak élére állt. 1931-ben vezeti a varsói villamos kocsivezetők bérsztrájkját, 1932-ben a legnagyobb bányászsztrájkokat. Érdekes a hasonlatosság a mi pártun és az LKP között: 1929-ben ott is politikai konszolidáció mutatkozott, amely nagyobb politikai aktivitásban nyilvánult meg. A kommunisták új módszereket alkalmaztak, ülősztrájkokat kezdtek. Ilyenkor megszállták az üzemeket, bányákat, kohókat és textilgyárakat. A paraszttömegek nagyarányú elszegényedése következtében széles tömegakciókat szerveztek a végrehajtások ellen. A rendőrség viszont betiltotta a népegyetemeket, kulturális egyesületeket, sportklubokat és letartóztatta a funkcionáriusokat, akiket börtönbüntetésekkel sújtottak. Amikor Európa-szerte 1934-ben mindenütt az egységfront politikája kezdett tért hódítani, Lengyelországot is elérte ez a hullám. 1936ban hatalmas egységes tüntetések zajlottak le május elsején: Varsó, Lodz, Krakkó, Czestochowa és más városokban. Az LKP a spanyol polgárháborúban hathatós segítséget nyújtott a megtámadott spanyol népnek. A kezdeményezésére megalakult nemzetközi brigád keretén belül a Dabrowski brigád 1937-ben 10 álló napig egymillió földmunkás sztrájkolt. 1938-ban hamis vád alapján, miszerint a pártvezetőségbe provokatőrök kerültek volna, feloszlatták a pártot. Ez a kérdés az SZKP XX. kongresszusa után 1956 márciusában tisztázódott. A kommunista funkcionáriusok túlnyomó része Lengyelország megtámadásakor és összeomlásakor 1939 őszén is hűen kitartott elvei mellett. Sokan közülük elestek, sokan pedig nehéz illegális körülmények között építették tovább a forradalmi szervezeteket. 1941-ben új feltételek között alakult meg a Lengyel Munkáspárt. Ennek kezdeményezésére alakult később a Nemzeti Front (Front národovy). Az 1918-1939 közötti időszakban Lengyelországnak csupán színleges önállósága volt. E 21 év alatt az ország nagy elmaradottságban, nyomorban élt. Nagy volt a munkanélküliség s a burzsoázia az ország természeti kincseit . elkótyavetyélte az imperialistáknak. Lengyelország gazdasági elmaradottságát abban az időben a következő adatokkal lehet jellemezni: Lengyelország akkori lakossága a világ lakosságának 1,6 százaléka volt, az ipari termelés azonban csupán 0,5 százalékot tett ki. A háború előtti Lengyelországban a lakosság 62 százaléka földműveléssel foglalkozott és csupán 16 százaléka volt az iparban foglalkoztatva. A burzsoázia uralma idején Lengyelország ipari kapacitása — habár az elég gyenge volt - sohasem volt egészben kihasználva, sőt az ipari termelés sohasem érte el az 1913 előtti színvonalat. A városi lakosság közül 1 millió volt a munkanélküli, a falvakon pedig a munkaerőfelesleget 7 — 8 millióra becsülték. A lengyelországi bérek voltak Európában a legalacsonyabbak. A lengyel ipar és gazdaság nagyrészben a külföldi tőkéscsoportok kezére jutott. Tizenkilencezer földbirtokos gazdálkodott a földterület 45 százalékán, viszont az 5 hektárig terjedő földeken 2,1 millió kisparaszt tengődött, mely az egész földterületnek csupán 14 százaléka volt. Nem csoda, hogy az akkori lengyel falvakon példátlan nyomor, éhség és elmaradottság uralkodott. * * * Ez volt a helyzet a második világháború előtti Lengyelországban. A burzsoázia kizsákmányolási, országellenes politikája, a nemzetiségek elnyomása aláásta az állam védelmi erejéf és színleges önállóságát. Nem tudott kellőképpen fegyveresen ellenállni a hitleri támadásnak, barátai — éppúgy mint köztársaságunkat — szintén hűtlenül elhagyták. Egyedül a kommunisták nem hagyták el a hitleri rabságba döntött népet. Az az eszme, amely Lengyelország Kommunista Pártja (KPP) alakulásakor alapja lett, továbbra vezérelte a t$rt munkáját. A marxizmus-leninizmus eszméje, a szocializmusért való harc volt ez. Ugyanezeket az eszméket érvényesítették új történelmi helyzetben, a mai népi Lengyelországban. A Lengyel Munkáspárt, mely egységfrontban dolgozott a felújított Lengyel Szocialista Párttal éppen 10 évvel ezelőtt egyesültek a Lengyel Egyesült Munkáspártban (PSDS). Ez a párt legszentebb kötelességének tartja a proletár nemzetköziség elveihez való hűséget és kiáll a szocialista tábor egysége mellett. Ebben a mai párt elődjének az LKP-nek is nagy az érdeme, mert ő nevelte, s edzette harcra a pártkádereket. G. L ÜJ SZÖ 4 * 1958. december 16. j