Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)
1958-12-16 / 347. szám, kedd
Véget ért az ENSZ közgyűlésének első szakasza j Á gyarmatosítók veresége a politikai bizottságban New York (ČTK) — December 14-én a kora reggeli órákban véget ért az ENSZ-közgyűlés XIII. ülésszakának elsó része. Az ülésszak a novemberi határozat alapján jövö év február 20-án ül ismét össze, hogy megtárgyalja Kamerun jövőjét. Az ülés végén megsemmisítő vereséget szenvedtek a gyarmatosítók az algériai kérdésről megejtett szavazás során. A szavazás eredményei mind a politikai bizottságban, mind közvetlenül utána a plénumban világosan megerősítette azt az irányzatot, amely az egész Ülésszak alatt megnyilvánult: — az amerikai többség valamennyi elvi kérdésben egyre jobban csökkent, és a gyarmatosító politikát támogató USA számos kérdésben kisebbségbe került. A nyugati hatalmak elutasították a berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatokat Azon határozat megszavazásánál, amely Franciaország és az ideiglenes algériai kormány közötti tárgyalásokat követeli és elismeri az algériai nép önrendelkezési jogát, a határozat mellett 32 küldöttség foglalt állást és 30 tartózkodott a szavazástól. Ellene csupán a gyarmati hatalmak vagyis Nagy-Britannia, Belgium. Hollandia, Portugália, valamint az USA s néhány latin-amerikai csatlósa szavaztak. A határozat ellen összesen 18 szavazatot adtak le. Ugyanez megismétlődött a plénum előtt, amikor e határozatra 35 küldöttség szavazott, 15 ellene és 28 tartózkodott a szavazástól. így csak egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy e határozatot elfogadják a szükséges kétharmados többséggel. A közgyűlésnek azonban az algériai kérdésről hozott idei határozata így is a gyarmati rendszer éles elítélését és Franciaországra erős erkölcsi nyomást jelent, hogy változtassa meg álláspontját az algériai háborúban. A közgyűlés plénuma éjjeli ülésén jóváhagyta a politikai bizottságból még fennmaradt határozatokat. Az első az atomsugárzás hatásának tanulmányozására vonatkozik, és megállapítja, hogy az e kérdéssel foglalkozó bizottságnak tovább kell folytatni & tevékenységét. A világűr békés felhasználásának kérdésében, mint ismeretes, az amerikai küldöttség a politikai bizottságban olyan határozatot vitt keresztüi, amely lehetetlenné teszi e fontos probléma megegyezésen alapuló megoldását. Lodge amerikai küldött követelte az eredeti amerikai határozat szavazás alá bocsátását, amelyet azután a szokásos többséggel jóváhagytak. A határozat ellen szavaztak a szocialista államok és 19 küldöttség, főképp az ázsiai és afrikai országok küldöttségei tartózkodtak a szavazástól. Az SPD a csúcsértekezlet . mellett Á nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) szóvivője december 14-én Bonnban állást foglalt a csúcsértekezlet megtartására tett szovjet javaslat mellett. A TASZSZ december 11-1 nyilatkozatával kapcsolatban a szóvivő kijelentette, hogy a szovjet javaslatokat komolyan kell venni és nem szabad mint „propagandát" elutasítani, amint ezt a bonni kormány rendszeresen teszi. A Nyugat jobban tenné, ha beleegyeznék a legfőbb képviselők értekezletébe. Emellett az értekezletnek nem szabad zátonyra futnia a tárgyalásokat illetőleg. Ezzel kapcsolatban az SPD kiemeli s szovjet kormánynak azt a készségét, hogy a közép-európai csökkentett feszültségű övezet létesítéséről tárgyaljon — mondotta a szóvivő. KOMMENTÁRUNK ÉSSZERŰ IRÁNYZAT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS XIII. ülésszaka első részének záró tárgyalásai bizonyos irányzatok jegyében folytak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nevezetesen két kérdés tárgyalásának lefolyására és eredményeire gondolunk, amelyek már abban is jelentősen eltérnek egymástői, hogy milyen formában terjesztették elő őket. Az egyik ugyanis ténylegesen nem is létező kérdés — az ún. magyar kérdés, a másik pedig Algéria problémája. A NEMZETKÖZI politikai eseményeinek fontosságát nem ritkán aszerint ítélik meg, hogy milyen figyelmet szentel nekik a sajtó. Ä „magyar kérdés" esetében általában csak néhány megjegyzésről volt sző, amelyeket nyilvánvalóan Dulles hivatalai szerveztek meg s ez magában véve is jellemzi e kérdés „fontosságát". Meg kell világosan mondanunk, hogy mi nem abban az értelemben beszélünk „magyar kérdésről", mint amit az amerikaiak értenek alatta. Olyan amerikai provokációról van itt szó, amelynek sorsa elkerülhetetlen. Ezt a kérdést amerikai kezdeményezésre immár negyedszer tűzték az ENSZ napirendjére, ha riem számítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyeket a washingtoni diplomácia újból és újból alkalmaz a törvényes magyar küldöttség megbízó levelei körül. Az 1956 őszén füstbement reményeken kívül az amerikaiak nélkülöznek minden érvet, minden komoly alapot e „kérdés" alátámasztására. És ezek a füstbement remények még az amerikai előterjesztésben sem foglalkoztatnak benne. Ennek az ügynek provokációs jellege mindenki előtt világos és ezért a tárgyilagos vita erősödő légkörében és az ENSZ pozitív munkaeredményeire való törekvésben a „magyar kérdés" láthatóan ülésről ülésre vészit erejéből. Az USA kormányának kezdettől fogva mindvégig nem Magyarország volt a fontos, hanem az, hogy általa olyan eszközt nyerjen, amellyel megmérgezheti az ENSZ tárgyalásainak légkörét. Jóllehet Magyarország helyzetéi ez a provokáció mit sem változtat, jő, ha megjegyezzük, hogy e provokáció „mint olyan" is csődbe fulladt abban a környezetben és azon cél előtt, amelyre szánták. Ez javára válik mind az ENSZ-nek, mind az egész világnak. * * * AZZAL AZ ÜGGYEL kapcsolatban, amelyről most beszéltünk, nagyon igazságtalan volt, hogy oly fontos nemzetközi probléma, mint az algériai kérdés az ENSZ-közgyűlés napirendjére a Magyarország körül támasztott amerikai provokációval egyidejűleg került. Algéria a legfontosabb nemzetközi problémákegyike, amely jelentősen kihat számos más kérdés fejlődésére és amelynek megoldása évről évre sürgetőbbé válik. E tény tudata az ENSZ ülésein, a politikai bizottság és a plénum ülésein kellőképpen megnyilvánult. Az élénk és kezdeményező vita éles ellentétben állt a Magyarországgal kapcsolatos amerikai javaslat vontatott, unott tárgyalásával. A nemzetek tántoríthatatlan akarata, hogy eltöröljék a világ színéről a szégyenteljes gyarmati rendszer utolsó maradványait is, még erőteljesebben megnyilvánult a vita konkrét eredményeiben, mint tavaly és tavalyelőtt. A határozatot, amely Franciaországot tárgyalásra hívja fel az algériai kormánnyal (amelyet a francia kormány „nem ismer el"), csaknem kétharmados többséggel 35 szavazattal 18 ellenében fogadták el - 28 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A francia küldött az algériai kérdés tárgyalásain kormánya utasítására egyáltalán nem vett részt, amihez hozzátehetjük, hogy Franciaország volt az ENSZ egyedüli tagállama', amely nem csatlakozott az általános egyetértéshez a volt francia gyarmat, a Guineai Köztársaság ENSZ-be való felvételével kapcsolatban. Meg kell mondani, hogy távolmaradásával az ENSZ gyűléséről nehezen ér el valamit a francia gyarmati probléma megoldása terén. E szavazás eredményétől azonban sajnos nem várható a francia álláspont valamilyen gépies megváltoztatása,. De mégis vannak olyan nagy erkölcsi erők, amelyek hathatósan segíthetnek azoknak az erőknek Franciaországban, amelyek azért küzdenek, hogy Franciaország új politikát kezdjen az eddig leigázott nemzetekkel szemben. S újból bebizonyosodik, hogy az algériai kérdés nemzetközi probléma, hogy Algéria az emberiség túlnyomó többségének óriási rokonszenvét élvezi, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet reálisan mérlegelni az elavult túlhaladott „pacifikálási" elméletek megvalósítását. Mindkét felsorolt esetben az ENSZ-ben - különböző formákban ugyan, * J mégis — láthatóan megnyilvánultak azok az erők, amelyek együttműködése az ENSZ békés küldetésének kiharcolására irányuló közös törekvések keretében nagyon jelentős és az amerikai szavazőgépezet ellenkező törekvései ellenére az ENSZ-ben bizonyos pozitív eredményeket ér el. A fiatal ázsiai és afrikai nemzetek közös eljárása a szocialista országokkal az ENSZ jövő tevékenységére komoly reménvt nyújt. J. H. Párizs (ČTK) - A nyugati hatalmak és az NSZK külügyminiszterei vasárnapi párizsi értekezletükön elutasították a Berlin megszállási statútumának megszüntetésére tett szovjet javaslatot. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szövetségi Köztársaság ezzel bebizonyították, hogy nem akarják kiküszöbölni a közép-európai feszültség A lipcsei per 25 éve Szófia (ČTK) — Huszonöt évvel ezelőtt, 1933. december I6-án mondotta el Dimitrov a lipcsei bíróság előtt záróbeszédét, melyben az egész világ színe előtt megvádolta a bűnös nácizmust és hitet tett az új Igazságos társadalmi rend mellett. Dimitrov záróbeszédének szavai ma is — amikor a béke és a szocializmus világfrontja a legnagyobb záloga annak, hogy az imperialisták legreakciósabb rétegeinek háborús tervei kudarcba fulladnak — megőrzik fontosságukat és érvényességüket. veszélyes tűzfészkét, hanem NyugatBerlint továbbra is fel akarják használni a szocialista országok elleni „hidegháború" céljaira. A közlemény, amely a tárgyalásokról az USÄ, Anglia és Franciaország képviselői, mint az úgynevezett négyhatalmi berlini statútum aláírói adtak ki. rámutat, hogy a nyugati hatalmak ragaszkodnak fegyveres erőik jelenlétéhez Nyugat-Berlinben és a Berlinbe vezető összekötő utak fenntartásához. Ebben az értelemben a nyugati külügyminiszterek megegyeztek a november 27-í szovjet jegyzékre adandó válasz szövegében is. Jellemző, hogy a párizsi értekezlet eredményével kapcsolatban csupán von Brentano nyugatnémet külügyminiszter tett nyilatkozatot. Kijelentette, hogy „meg van elégedve". A bonni kormány ugyanis a legbuzgóbb védelmezője volt a berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatok elutasításának. Bonn provokációja Nyugat-Berlinben Berlin (RP) — A nyugat-berlini szenátus épülete vasárnap tanúja volt Nyugat-Németország legnagyobb revansista szervezetei — az. „Áttelepültek szövetsége" (BvD) és a „Landsmannschaftok szövetsége" (VdL) egyesülésének. A képviselőház ülésterme a szocialista tábor országai ellen intézett uszítások színhelye volt. Ezt az uszítást Brand jobboldali szociáldemokrata, nyugat-berlini polgármester végezte. Az új szervezet élére H. Krügert, a szövetségi parlament Kereszténydemokrata Unióbeli képviselőjét állították. Az elnökségbe beválasztották a Csehszlovákia, Lengyelország, és a Szovjetunió elleni agresszió legdühödtebb hívét, W. Jaksch hírhedt revansistát. Az „ünnepi aktus" betetőzését az újonnan választott elnök beszéde jelentette. aki többek között azt mondotta, hogy az agresszív tervek megvalósítása hozzájárul a „rend fenntartásához az európai térségben". A szónok továbbá követelte, folytassanak éles harcot a Szovjetunióhoz, Lengyelországhoz és Csehszlovákiához tartozó úgynevezett „német teA KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Ta Lien nevű kikötőjében november 27én bocsátották tengerre az első kánai gyártmányú óceánjáró hajót. A hajó térfogata 22100 tonna és 13 400 tonna teherszállításra alkalmas. Nagy csodálatot keltett a hajó építésének rendkívül rövid ideje, — amely csupán 58 napot vett igénybe. Az új kínai hajó szerkezetét szovjet mérnökök tervezték és építésénél új szovjet módszereket alkalmaztak. Képünkön az első kínai óceánjáró hajó vízrebocsátása látható. (Oj Kína felvétele) rületekről" való lemondás minden kísérlete ellen. A szónok egyúttal programot terjesztett elő, amely megmutatja, hogyan képzelik el a revansisták a keleti területek „felszabadítását." Első lépésként „fel kell szabadítani" a Német Demokratikus Köztársaság területét és „újra egyesíteni" Nyugat-Németországgal. E két Iegnagyob revansista szervezet egyesülésének Nyugat-Berlinben való megtartása újból bebizonyította, hogy Nyugat-Berlin az NSZK urainak olyan helyként szolgál, ahonnan a legjobban lehet uszítani és provokálni a szocialista tábor országai ellen. Az NDK párt- és kormányküldöttsége befejezte lengyelországi látogatását Varsó (ČTK) — Varsóban december 14-én közös nyilatkozatot írtak alá a Lengyel Egyesült Munkáspárt és Németország Szocialista Egységpártja küldöttsége, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság küldöttsége között folytatott tárgyalásokról. A nyilatkozatot lengyel részről W. Gomulka, a LEMP KB első titkára és J. Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, az NDK részéről Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, a miniszterelnök első helyettese írták alá. Az aláírásnál jelen voitak az NDK és a Lengyel Népköztársaság küldöttségeinek tagjai is. Vasárnap, december 14-én az NDK párt- és kormányküldöttsége meglátogatta Zelazova Wolá-t, F. Chopin szülüheIyét. » * * December 14-én este az NDK pártés kormányküldöttsége W. Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, a miniszterelnök első helyettesének vezetésével Varsóból visszatért Berlinbe. Árszabályozás Lengyelországban Lengyelországban december 15-i hatállyal szabályozták egyes árufajták árát. Egyes szöfretek, fehérnemük és késztermékek, valamint számos külföldről behozott ipari fogyasztási cikk árát 20 — 30 százalékkal csökkentették. Egyidejűleg felemelték a porcelántermékek és egyes szövetek árát is, melyeket régebben helytelenül határoztak meg, úgy, hogy nem fedezték a termelési költségeket, és ezért az üzemek kitértek termelésük elől. Az árleszállítás értéke 1959-ben eléri az 1 milliárd 200 millió zlotyt, az általános áremelkedés pedig 250 millió zlotyt jelent. Eszerint a lakosság az árszabályozás folytán 1959-ben összesen 950 millió ziotyt nyert. Sztrájkok az Egyesült Államokban New York (ČTK) - Ä New York-i lapkihordók sztrájkja már hetedik napja tart. A legnagyobb napilapok, többek között a New York Times és a New York Herald Tribúne kiadói megtagadták a lapkihordók követeié seinek teljesítését. Az Eastern Air Lines repülőtársaság is november 24. óta megtagadja mechanikusainak béremelését és munkakörülményeinek megjavítását. Ä sztrájkolők kitartottak a sztrájkban, a társaság vezetősége végül is kénytelen volt eleget tenni követeléseiknek. A Chrysler társaság 40 ezer. alkalmazottjának sztrájkja is már hoszszabb idő óta tart. A munkaadók elbocsátásokkal fenyeoetődznek, de a dolgozók kitartanak követeléseik mellett. SZOVJET repülők kutatják az 'Ántarktiszon lezuhant belga tudósok nyomait, de eddig semmi eredményre nem jutottak. A lezuhant repülőgépben hagyott feljegyzések szerint élelmiszerkészletük december 16-ig lesz elegendő. A szovjet repülők hétfőn negyedszer repültek fel, hogy kuttassák az elveszett expedíciót. (ČTK) A KAMBODZSAI népi szocialista tömb hetedik kongresszusának részvevői egyöntetűen elítélték Thaiföld Kambodzsa elleni provokációit és megcáfolták azt a rágalmat, hogy Kambodzsa erősíti határmenti katonai csapatait s veszélyezteti Thaiföldet. (ČTK) AZ EL PUEBLO című lap cikkében a szocialista orszáqokkal folytatott kereskedelem bővítését követeli. A lap megjegyzi, hogy ha a bolíviai kormány nem akar a helyi fasizmus zsákmányává válni. akkor szembe kell néznie a valósággal és ki kell bővítenie kereskedelmét a szocialista országokkal. (ČTK) Három jelölt a francia elnöki székbe A Journal Officiel december 14-én közölte a december 21-én tartandó francia elnökválasztások jelöltjeinek jegyzékét. A jegvzékben de Gaulle, J. Marran és A. Čhatelet szerepelnek. De Gaulle jelenlegi francia miniszterelnök jelölését támogatja az Uniő az Üj Köztársaságért párt. A Francia Kommunista Párt KB politikai irodája jelöltjéül J. Marrant nevezte meg. aki a párt jelentős tényezője és Ivry-sur-Seine előváros polgármestere. Chatelet egyetemi tanárnak, a párizsi egyetem természettudományi fakultása dékánjának jelölését a Demokratikus Erők Szövetsége baloldali politikai szervezet javasolta és őt támogatja a Francia Autonóm Szocialista Párt. Indonézia Kommunista Pártjának választási sikere Indonézia Kommunista Pártja Közép-Kalimantan tartomány nemzetgyűlési választásai során 150 százalékkal több szavazatot kapott, mint az 1955. évi parlamenti választásokon. Az uralkodó indonéz muzulmán párt szavazatainak 35 százalékát elvesztette. AZ AMERIKAI Statisztikai Gazdasági Hivatal bizalmas közleményben megjegyzi, hogy az USA-ban megnyilvánuló válsági jelenségek a termelés további koncentrálódását idézték elő. Tavaly a kétszáz legnagyobb társaság érte el az USA-ban elért profit 22 százalékát. (ČTK) JMem véletlen NEMETORSZÁG történetének utóbbi évszázadában Adenauer kancellár már a harmadik államfő, aki a militarizmust hirdeti és valósítja meg. Nem véletlen, hogy a militaristák szótára, érvei annyira hasonlók, nem véletlen, hogy rettegnek a demokráciától, mert gálád terveik megvalósításának ez a legveszedelmesebb ellensége. Ezért szeretnék kiirtani a demokráciának még az írmag ját is. Vilmos császár gőgösen hirdette: „Nem ismerek semmiféle pártot!" A tízmilliós áldozatot követelő első világháborúhoz vezetett ez a politika. A fasiszta Hitler jelszava volt: „Egy nemzet — egy birodalom — egy vezér." A nácizmus szörnyűségeire még jól emlékszünk, amely a második világháborúban 25 milUó emberéletet követelt. A klerikális és militarista Adenauer betiltotta Németország Kommunista Pártját fés harcot indít a demokratikus szervezetek ellen. Mindenkit ellenségnek tart, aki ellenzője az újrafelfegyverzésnek, az atomháborús eló» készületeknek. Közben demagóg módon „egységre" szólít fel, veszedelmes politikájának támogatására hívja fel a németeket, s aki ellenkezik, az pusztuljon. Nyugat-Németországot mai vezetői a nyugati hatalmak bíztatására egyre mélyebben a militarizmus fertőibe rántják, és ez egyre veszedelmesebb a világbékére. A bonni kormánykörök zászlajuk alá gyűjtik a hitleristákat és egyre nyíltabban vallják magukat a Eührer eszmei örököseinek, a harmadik birodalom célkitűzései tovább folytatójának. Mindez nem véletlen. Militaristák a militaristákat vallják elődeiknek. ÜJ SZŐ 3 * I9Ä. december 10J,