Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-16 / 347. szám, kedd

Véget ért az ENSZ közgyűlésének első szakasza j Á gyarmatosítók veresége a politikai bizottságban New York (ČTK) — December 14-én a kora reggeli órákban véget ért az ENSZ-közgyűlés XIII. ülésszakának elsó része. Az ülésszak a novemberi határozat alapján jövö év február 20-án ül ismét össze, hogy megtárgyalja Kamerun jövőjét. Az ülés végén megsemmisítő vereséget szenvedtek a gyarmatosítók az algériai kérdésről megejtett szavazás során. A szava­zás eredményei mind a politikai bizottságban, mind közvetlenül utána a plénumban világosan megerősítette azt az irányzatot, amely az egész Ülésszak alatt megnyilvánult: — az amerikai többség valamennyi elvi kérdésben egyre jobban csökkent, és a gyarmatosító politikát támogató USA számos kérdésben kisebbségbe került. A nyugati hatalmak elutasították a berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatokat Azon határozat megszavazásánál, amely Franciaország és az ideiglenes algériai kormány közötti tárgyalásokat követeli és elismeri az algériai nép önrendelkezési jogát, a határozat mel­lett 32 küldöttség foglalt állást és 30 tartózkodott a szavazástól. Ellene csupán a gyarmati hatalmak vagyis Nagy-Britannia, Belgium. Hollandia, Portugália, valamint az USA s néhány latin-amerikai csatlósa szavaztak. A határozat ellen összesen 18 szava­zatot adtak le. Ugyanez megismétlődött a plénum előtt, amikor e határozatra 35 küldött­ség szavazott, 15 ellene és 28 tartóz­kodott a szavazástól. így csak egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy e ha­tározatot elfogadják a szükséges két­harmados többséggel. A közgyűlésnek azonban az algériai kérdésről hozott idei határozata így is a gyarmati rend­szer éles elítélését és Franciaországra erős erkölcsi nyomást jelent, hogy változtassa meg álláspontját az algé­riai háborúban. A közgyűlés plénuma éjjeli ülésén jóváhagyta a politikai bizottságból még fennmaradt határozatokat. Az el­ső az atomsugárzás hatásának tanul­mányozására vonatkozik, és megálla­pítja, hogy az e kérdéssel foglalko­zó bizottságnak tovább kell folytatni & tevékenységét. A világűr békés felhasználásának kérdésében, mint ismeretes, az ame­rikai küldöttség a politikai bizott­ságban olyan határozatot vitt keresz­tüi, amely lehetetlenné teszi e fon­tos probléma megegyezésen alapuló megoldását. Lodge amerikai küldött követelte az eredeti amerikai határozat szavazás alá bocsátását, amelyet azután a szo­kásos többséggel jóváhagytak. A ha­tározat ellen szavaztak a szocialista államok és 19 küldöttség, főképp az ázsiai és afrikai országok küldött­ségei tartózkodtak a szavazástól. Az SPD a csúcsértekezlet . mellett Á nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) szóvivője december 14-én Bonn­ban állást foglalt a csúcsértekezlet meg­tartására tett szovjet javaslat mellett. A TASZSZ december 11-1 nyilatkozatával kapcsolatban a szóvivő kijelentette, hogy a szovjet javaslatokat komolyan kell ven­ni és nem szabad mint „propagandát" el­utasítani, amint ezt a bonni kormány rendszeresen teszi. A Nyugat jobban tenné, ha beleegyez­nék a legfőbb képviselők értekezletébe. Emellett az értekezletnek nem szabad zá­tonyra futnia a tárgyalásokat illetőleg. Ezzel kapcsolatban az SPD kiemeli s szovjet kormánynak azt a készségét, hogy a közép-európai csökkentett fe­szültségű övezet létesítéséről tárgyaljon — mondotta a szóvivő. KOMMENTÁRUNK ÉSSZERŰ IRÁNYZAT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS XIII. ülés­szaka első részének záró tárgyalásai bizonyos irányzatok jegyében foly­tak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nevezetesen két kér­dés tárgyalásának lefolyására és eredményeire gondolunk, amelyek már abban is jelentősen eltérnek egymástői, hogy milyen formában terjesztették elő őket. Az egyik ugyanis ténylegesen nem is létező kérdés — az ún. magyar kérdés, a másik pedig Algéria problémája. A NEMZETKÖZI politikai esemé­nyeinek fontosságát nem ritkán aszerint ítélik meg, hogy milyen fi­gyelmet szentel nekik a sajtó. Ä „magyar kérdés" esetében álta­lában csak néhány megjegyzésről volt sző, amelyeket nyilvánvalóan Dulles hivatalai szerveztek meg s ez magában véve is jellemzi e kérdés „fontosságát". Meg kell világosan mondanunk, hogy mi nem abban az értelemben beszélünk „magyar kérdésről", mint amit az amerikaiak értenek alatta. Olyan amerikai provokációról van itt szó, amelynek sorsa elkerülhetetlen. Ezt a kérdést amerikai kezdemé­nyezésre immár negyedszer tűzték az ENSZ napirendjére, ha riem szá­mítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyeket a washingtoni diplomácia újból és újból alkalmaz a törvényes magyar küldöttség megbízó levelei körül. Az 1956 őszén füstbement reményeken kívül az amerikaiak nél­külöznek minden érvet, minden ko­moly alapot e „kérdés" alátámasz­tására. És ezek a füstbement remé­nyek még az amerikai előterjesz­tésben sem foglalkoztatnak benne. Ennek az ügynek provokációs jel­lege mindenki előtt világos és ezért a tárgyilagos vita erősödő légköré­ben és az ENSZ pozitív munkaered­ményeire való törekvésben a „ma­gyar kérdés" láthatóan ülésről ülés­re vészit erejéből. Az USA kormányának kezdettől fogva mindvégig nem Magyarország volt a fontos, hanem az, hogy általa olyan eszközt nyerjen, amellyel meg­mérgezheti az ENSZ tárgyalásainak légkörét. Jóllehet Magyarország helyzetéi ez a provokáció mit sem változtat, jő, ha megjegyezzük, hogy e provokáció „mint olyan" is csődbe fulladt abban a környezetben és azon cél előtt, amelyre szánták. Ez javára válik mind az ENSZ-nek, mind az egész világnak. * * * AZZAL AZ ÜGGYEL kapcsolatban, amelyről most beszéltünk, nagyon igazságtalan volt, hogy oly fontos nemzetközi probléma, mint az algé­riai kérdés az ENSZ-közgyűlés na­pirendjére a Magyarország körül tá­masztott amerikai provokációval egyidejűleg került. Algéria a leg­fontosabb nemzetközi problémák­egyike, amely jelentősen kihat szá­mos más kérdés fejlődésére és amelynek megoldása évről évre sür­getőbbé válik. E tény tudata az ENSZ ülésein, a politikai bizottság és a plénum ülésein kellőképpen megnyilvánult. Az élénk és kezde­ményező vita éles ellentétben állt a Magyarországgal kapcsolatos ame­rikai javaslat vontatott, unott tár­gyalásával. A nemzetek tántorítha­tatlan akarata, hogy eltöröljék a vi­lág színéről a szégyenteljes gyarma­ti rendszer utolsó maradványait is, még erőteljesebben megnyilvánult a vita konkrét eredményeiben, mint tavaly és tavalyelőtt. A határozatot, amely Franciaországot tárgyalásra hívja fel az algériai kormánnyal (amelyet a francia kormány „nem ismer el"), csaknem kétharmados többséggel 35 szavazattal 18 ellené­ben fogadták el - 28 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A francia küldött az algériai kér­dés tárgyalásain kormánya utasítá­sára egyáltalán nem vett részt, amihez hozzátehetjük, hogy Francia­ország volt az ENSZ egyedüli tag­állama', amely nem csatlakozott az általános egyetértéshez a volt fran­cia gyarmat, a Guineai Köztársaság ENSZ-be való felvételével kapcso­latban. Meg kell mondani, hogy tá­volmaradásával az ENSZ gyűléséről nehezen ér el valamit a francia gyarmati probléma megoldása te­rén. E szavazás eredményétől azonban sajnos nem várható a francia ál­láspont valamilyen gépies megvál­toztatása,. De mégis vannak olyan nagy erkölcsi erők, amelyek hatha­tósan segíthetnek azoknak az erők­nek Franciaországban, amelyek azért küzdenek, hogy Franciaország új po­litikát kezdjen az eddig leigázott nemzetekkel szemben. S újból bebi­zonyosodik, hogy az algériai kérdés nemzetközi probléma, hogy Algéria az emberiség túlnyomó többségének óriási rokonszenvét élvezi, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet reá­lisan mérlegelni az elavult túlhala­dott „pacifikálási" elméletek meg­valósítását. Mindkét felsorolt esetben az ENSZ-ben - különböző formákban ugyan, * J mégis — láthatóan meg­nyilvánultak azok az erők, amelyek együttműködése az ENSZ békés küldetésének kiharcolására irányuló közös törekvések keretében nagyon jelentős és az amerikai szavazőgé­pezet ellenkező törekvései ellenére az ENSZ-ben bizonyos pozitív ered­ményeket ér el. A fiatal ázsiai és afrikai nemzetek közös eljárása a szocialista országokkal az ENSZ jö­vő tevékenységére komoly reménvt nyújt. J. H. Párizs (ČTK) - A nyugati hatal­mak és az NSZK külügyminiszterei vasárnapi párizsi értekezletükön el­utasították a Berlin megszállási sta­tútumának megszüntetésére tett szovjet javaslatot. Az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország és a Szövetségi Köztársaság ezzel bebizo­nyították, hogy nem akarják kikü­szöbölni a közép-európai feszültség A lipcsei per 25 éve Szófia (ČTK) — Huszonöt évvel ezelőtt, 1933. december I6-án mondotta el Di­mitrov a lipcsei bíróság előtt záróbeszé­dét, melyben az egész világ színe előtt megvádolta a bűnös nácizmust és hitet tett az új Igazságos társadalmi rend mellett. Dimitrov záróbeszédének szavai ma is — amikor a béke és a szocializmus világfrontja a legnagyobb záloga annak, hogy az imperialisták legreakciósabb ré­tegeinek háborús tervei kudarcba fullad­nak — megőrzik fontosságukat és érvé­nyességüket. veszélyes tűzfészkét, hanem Nyugat­Berlint továbbra is fel akarják hasz­nálni a szocialista országok elleni „hidegháború" céljaira. A közlemény, amely a tárgyalá­sokról az USÄ, Anglia és Francia­ország képviselői, mint az úgyneve­zett négyhatalmi berlini statútum aláírói adtak ki. rámutat, hogy a nyugati hatalmak ragaszkodnak fegy­veres erőik jelenlétéhez Nyugat-Ber­linben és a Berlinbe vezető össze­kötő utak fenntartásához. Ebben az értelemben a nyugati külügyminiszterek megegyeztek a november 27-í szovjet jegyzékre adandó válasz szövegében is. Jel­lemző, hogy a párizsi értekezlet eredményével kapcsolatban csupán von Brentano nyugatnémet külügy­miniszter tett nyilatkozatot. Kije­lentette, hogy „meg van elégedve". A bonni kormány ugyanis a legbuz­góbb védelmezője volt a berlini kér­dés megoldására tett szovjet javas­latok elutasításának. Bonn provokációja Nyugat-Berlinben Berlin (RP) — A nyugat-berlini szenátus épülete vasárnap tanúja volt Nyugat-Németország legnagyobb revansista szervezetei — az. „Átte­lepültek szövetsége" (BvD) és a „Landsmannschaftok szövetsége" (VdL) egyesülésének. A képviselőház ülésterme a szocialista tábor országai ellen intézett uszítások színhelye volt. Ezt az uszítást Brand jobboldali szociáldemokrata, nyugat-berlini polgármester végezte. Az új szervezet élére H. Krügert, a szövetségi parlament Keresztény­demokrata Unióbeli képviselőjét állí­tották. Az elnökségbe beválasztották a Csehszlovákia, Lengyelország, és a Szovjetunió elleni agresszió legdü­hödtebb hívét, W. Jaksch hírhedt re­vansistát. Az „ünnepi aktus" betetőzését az újonnan választott elnök beszéde je­lentette. aki többek között azt mon­dotta, hogy az agresszív tervek meg­valósítása hozzájárul a „rend fenn­tartásához az európai térségben". A szónok továbbá követelte, folytas­sanak éles harcot a Szovjetunióhoz, Lengyelországhoz és Csehszlovákiá­hoz tartozó úgynevezett „német te­A KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Ta Lien nevű kikötőjében november 27­én bocsátották tengerre az első kánai gyártmányú óceánjáró hajót. A hajó térfogata 22100 tonna és 13 400 tonna teherszállításra alkalmas. Nagy csodá­latot keltett a hajó építésének rend­kívül rövid ideje, — amely csupán 58 napot vett igénybe. Az új kínai hajó szerkezetét szovjet mérnökök tervez­ték és építésénél új szovjet módsze­reket alkalmaztak. Képünkön az első kínai óceánjáró hajó vízrebocsátása látható. (Oj Kína felvétele) rületekről" való lemondás minden kísérlete ellen. A szónok egyúttal programot terjesztett elő, amely megmutatja, hogyan képzelik el a re­vansisták a keleti területek „felsza­badítását." Első lépésként „fel kell szabadítani" a Német Demokratikus Köztársaság területét és „újra egye­síteni" Nyugat-Németországgal. E két Iegnagyob revansista szer­vezet egyesülésének Nyugat-Berlin­ben való megtartása újból bebizonyí­totta, hogy Nyugat-Berlin az NSZK urainak olyan helyként szolgál, ahonnan a legjobban lehet uszítani és provokálni a szocialista tábor or­szágai ellen. Az NDK párt- és kormány­küldöttsége befejezte lengyelországi látogatását Varsó (ČTK) — Varsóban december 14-én közös nyilatkozatot írtak alá a Lengyel Egyesült Munkáspárt és Német­ország Szocialista Egységpártja küldött­sége, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság küldöttsége között folytatott tárgyalások­ról. A nyilatkozatot lengyel részről W. Gomulka, a LEMP KB első titkára és J. Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, az NDK részéről Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, a miniszterelnök első helyettese írták alá. Az aláírásnál jelen voitak az NDK és a Lengyel Nép­köztársaság küldöttségeinek tagjai is. Vasárnap, december 14-én az NDK párt- és kormányküldöttsége meglátogat­ta Zelazova Wolá-t, F. Chopin szülühe­Iyét. » * * December 14-én este az NDK párt­és kormányküldöttsége W. Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, a minisz­terelnök első helyettesének vezetésével Varsóból visszatért Berlinbe. Árszabályozás Lengyelországban Lengyelországban december 15-i hatállyal szabályozták egyes árufaj­ták árát. Egyes szöfretek, fehérne­mük és késztermékek, valamint szá­mos külföldről behozott ipari fo­gyasztási cikk árát 20 — 30 száza­lékkal csökkentették. Egyidejűleg felemelték a porcelántermékek és egyes szövetek árát is, melyeket ré­gebben helytelenül határoztak meg, úgy, hogy nem fedezték a termelési költségeket, és ezért az üzemek ki­tértek termelésük elől. Az árleszállítás értéke 1959-ben eléri az 1 milliárd 200 millió zlotyt, az általános áremelkedés pedig 250 millió zlotyt jelent. Eszerint a la­kosság az árszabályozás folytán 1959-ben összesen 950 millió ziotyt nyert. Sztrájkok az Egyesült Államokban New York (ČTK) - Ä New York-i lapkihordók sztrájkja már hetedik napja tart. A legnagyobb napilapok, többek között a New York Times és a New York Herald Tribúne kiadói megtagadták a lapkihordók követeié seinek teljesítését. Az Eastern Air Lines repülőtársa­ság is november 24. óta megtagadja mechanikusainak béremelését és munkakörülményeinek megjavítását. Ä sztrájkolők kitartottak a sztrájk­ban, a társaság vezetősége végül is kénytelen volt eleget tenni követe­léseiknek. A Chrysler társaság 40 ezer. alkal­mazottjának sztrájkja is már hosz­szabb idő óta tart. A munkaadók el­bocsátásokkal fenyeoetődznek, de a dolgozók kitartanak követeléseik mellett. SZOVJET repülők kutatják az 'Ántarkti­szon lezuhant belga tudósok nyomait, de eddig semmi eredményre nem jutottak. A lezuhant repülőgépben hagyott feljegy­zések szerint élelmiszerkészletük decem­ber 16-ig lesz elegendő. A szovjet re­pülők hétfőn negyedszer repültek fel, hogy kuttassák az elveszett expedíciót. (ČTK) A KAMBODZSAI népi szocialista tömb hetedik kongresszusának részvevői egy­öntetűen elítélték Thaiföld Kambodzsa elleni provokációit és megcáfolták azt a rágalmat, hogy Kambodzsa erősíti határ­menti katonai csapatait s veszélyezteti Thaiföldet. (ČTK) AZ EL PUEBLO című lap cikkében a szocialista orszáqokkal folytatott keres­kedelem bővítését követeli. A lap meg­jegyzi, hogy ha a bolíviai kormány nem akar a helyi fasizmus zsákmányává vál­ni. akkor szembe kell néznie a valóság­gal és ki kell bővítenie kereskedelmét a szocialista országokkal. (ČTK) Három jelölt a francia elnöki székbe A Journal Officiel december 14-én közölte a december 21-én tartandó francia elnökválasztások jelöltjeinek jegyzékét. A jegvzékben de Gaulle, J. Marran és A. Čhatelet szerepel­nek. De Gaulle jelenlegi francia minisz­terelnök jelölését támogatja az Uniő az Üj Köztársaságért párt. A Francia Kommunista Párt KB politikai irodája jelöltjéül J. Mar­rant nevezte meg. aki a párt jelen­tős tényezője és Ivry-sur-Seine elő­város polgármestere. Chatelet egyetemi tanárnak, a pá­rizsi egyetem természettudományi fakultása dékánjának jelölését a Demokratikus Erők Szövetsége bal­oldali politikai szervezet javasolta és őt támogatja a Francia Autonóm Szocialista Párt. Indonézia Kommunista Pártjának választási sikere Indonézia Kommunista Pártja Közép-Kalimantan tartomány nem­zetgyűlési választásai során 150 szá­zalékkal több szavazatot kapott, mint az 1955. évi parlamenti választáso­kon. Az uralkodó indonéz muzul­mán párt szavazatainak 35 százalé­kát elvesztette. AZ AMERIKAI Statisztikai Gazdasági Hivatal bizalmas közleményben megjegy­zi, hogy az USA-ban megnyilvánuló vál­sági jelenségek a termelés további kon­centrálódását idézték elő. Tavaly a két­száz legnagyobb társaság érte el az USA-ban elért profit 22 százalékát. (ČTK) JMem véletlen NEMETORSZÁG történetének utóbbi évszázadában Adenauer kancellár már a harmadik államfő, aki a militariz­must hirdeti és valósítja meg. Nem véletlen, hogy a militaristák szótára, érvei annyira hasonlók, nem véletlen, hogy rettegnek a demokráciától, mert gálád terveik megvalósításának ez a legveszedelmesebb ellensége. Ezért szeretnék kiirtani a demokráciának még az írmag ját is. Vilmos császár gőgösen hirdette: „Nem ismerek sem­miféle pártot!" A tízmilliós áldozatot követelő első világháborúhoz vezetett ez a politika. A fasiszta Hitler jelsza­va volt: „Egy nemzet — egy biroda­lom — egy vezér." A nácizmus ször­nyűségeire még jól emlékszünk, amely a második világháborúban 25 milUó emberéletet követelt. A klerikális és militarista Adenauer betiltotta Németország Kommunista Pártját fés harcot indít a demokra­tikus szervezetek ellen. Mindenkit el­lenségnek tart, aki ellenzője az újra­felfegyverzésnek, az atomháborús eló» készületeknek. Közben demagóg módon „egységre" szólít fel, veszedelmes politikájának támogatására hívja fel a németeket, s aki ellenkezik, az pusz­tuljon. Nyugat-Németországot mai vezetői a nyugati hatalmak bíztatására egyre mélyebben a militarizmus fertőibe rántják, és ez egyre veszedelmesebb a világbékére. A bonni kormánykörök zászlajuk alá gyűjtik a hitleristákat és egyre nyíltabban vallják magukat a Eührer eszmei örököseinek, a har­madik birodalom célkitűzései tovább ­folytatójának. Mindez nem véletlen. Militaristák a militaristákat vallják elődeiknek. ÜJ SZŐ 3 * I9Ä. december 10J,

Next

/
Thumbnails
Contents