Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)
1958-12-15 / 346. szám, hétfő
1 ÚJ szó 9 fi OLVASOINK ÜDVÖZLIK A TIZEVES UJ SZOT A kommunista sajtó a dolgozók érdekeiért harcol ílžSäSSžszereteti lapunkat Nálunk a Du- Emlékszem rá amikor megkaptuk Azóta változtak az idők. Há a naszerdahelyi a Munkás kötegét, az elvtársakkal múltban a sok gond keserítette Állami Gazda- végigjártuk a várost, és terjesz- életünket, — ma szintén vadnak ságban és magá- tettük a kommunista sajtót. S már gondjaink, de azok egészen mísok. ban a városban akkor is sok pártonkívüli vásárol- Ezek a kizsákmányolástól mentes, is a dolgozók ta és olvasta a Munkást. Amikor szabad emberek qondjai, melyek szép számban ol- láttuk benne a cenzúráit fehér ha- nem keserítenek el bennünket, vassák az Oj sábokat, még jobban hittünk mert tudjuk, hogyha leküzdjük Szót. Én az el- ügyünk győzelmében. Nagy volt ak- őket, még szebb és elégedettebb sők között re'n- kor a munkanélküliség, s akik dol- életet teremtünk hazánkban, deltem meg a goztak, azok sem kapták meg a S hogy úgy legyen, ebben nagy lapot. Bár a rádióból is hallgatom munkájuk után járó megérdemelt segítségünkre van az Oj Szó is, a híreket, de alig várom, hogy az jutalmat. Amikor az újságon ke- amikor nemcsak tanít, nemcsak a Oj Szót reggel kézhez kaphassam, resztül értesültünk, hogy a kassai sikeres építő munka krónikása, haNem tudnék meglenni nélküle, vagy a füleki munkások sztrájkja nem rámutat a nehézségek leküzAmióta az Oj Szó megjelent, s en- győzelemmel végződött, még job- désének módjára is. nek már 10 éve, mindig azt tapasz- ban összefogtunk, a dolgozók jo- Én, mint az állami gazdaság dolI^JJÉfe f A mi részié- nek el, ez bennünket is jobb mungünkön nincs kára serkent, mert tudjuk, hogy olyan magyar a dolgozók jó gazdálkodása fogja dolgozó, akinek majd eredményezni a mindenkinek ne járna az Uj öröme t nyújtó árleszállítást. c~a a regpeMint a Komáromi Helyi Nemzeti Bizottság tagja gyakran hallom a választóktól, hogy többet kell fogifjúságunkkal, jobban zölt^oÜtikafés kf" felkarolnunk fiataljainkat, hogy gazdasági jel- ? .*? n K°?^ a t?, s dolgozókat nevela J junk belőlük, hogy ha majd a helyünkre lépnek, minden téren helyt gozók maguk tu dÓ anak álln i- , Ezt a zf r t mondom, ís hivatkoznak mert hasznos l enne. hogy ha az az üj Szóban megjelent írásokra ^SS® Szó. A li röpgyűléseken qyakran vitatjuk meg az » a,'" zlUK l, u' Üj Szóban kö- Okoznunk legű cikkeket. Gyakran a dőlés azokkal érvelnek egyes problékérdéseivel. Nagyon sok községben és városban nincs olyan helyisfgük. talom, hogy pártsajtó létére nem- gainak kiharcolása érdekében. Már gozója, látom, hogy gazdaságunk >jivju<iu Ililtto all Ilcl l a csak a kommunisták, hanem a pár- akkor megtanulták a dolgozók, hogy kissé lemaradt. Hasznos volna, ha máink megoldásában. Ebből is ki- ab o] a l tömeqésen" összejöhetnének* ton kívüli dolgozók kedvelt lapja egyedül a kommunista sajtó har- az Oj Szó többet foglalkoznék az tűnik, hogy nálunk mindnyájan tanulgatnának és szórakozhatnának' is, mert az egész dolgozó nép col elszántan és megalkuvás nél- állami gazdaságok munkájával is, nagy figyelemmel olvassák szeretett Az Szó sokat se qíth etne e kérdés hangjának és akaratának ad kife- kül érdekeikért. A polgári lapok hogy minél gyorsabban megszaba- lapunkat. Néha megtörténik, hogy meq t,idásában ha rámutatna a hiájezéSt. Ilyen volt a kommunista nem törődtek a munkások helyze- duljunk nehézségeinktől, hogy az valamelyik dolgozó tévedésből nem nv 0s SáQ0 k okaira s arra a módra" s°jtó az első köztársaság idején is. tével. állami qazdasáqok, mint a szocia- kapja meg az aznapi lapot, akkor a n y mp n . h^lirieénoW lista mezőgazdaság élharcosai, még olyan ribilliót csap, hogy öröm néz- m e9 a Helyiségek nagyobb hatással legyenek földmű- ni. vesszövetkezeteink közös gazdálkodásának fejlesztésére. Több munkás- és parasztlevelezöre VÄW szükséq iiiiiiiiiimmiiiiiiimmiimüiimiinim A munkáslevelezéssel kapcsolatban — magam is az Oj Szó levelezője vagyok — volna egy-két megAz Oj Szó-t első számától olva- jegyzésem. Nem leszek ünneprontó, som s megállapíthatom, hogy pár- ha azt mondom, hogy lapunknak tunk irányvonalához hűen helyesen sokkal több levelezőre lenne szüktanítja, nevel! és irányítja a dolgo- sége, akik állandóan küldenének a zókat. Harcos folytatója az első szerkesztőségbe tudósításokat az köztársaságbeli kommunista magyar üzemek, szövetkezetek s más intézsajtó forradalmi hagyományainak, mények munkájáról és tevékenysé_ m géröl. Ha az Üj Szónak sokkal több lesz a munkás és parasztlevelezője, több lesz a vidéki tudósítása, sokkal erösebb és hatásosabb lesz. Ezzel megkönnyebül a szerkesztők munkája is, mert a levelezők na, ň- c -j. ponta tudósítanák a szerkesztőséTJÉÉVÉ olvasom azjOj Szótj ^ helyi J e„ fi hírekk e, g a h i_ vatásos újságírók több időt és naMi, komáromi dolgozók megszerettük az Üj Szót Amikor olvassuk Mondok Gábor, az SZLKP KB a z újságban, hogy más üzemekben tagja, a Dunaszerdahelyi Al- és a földművesszövetkezetekben lami Gazdaság dolgozója milyen értékes eredményeket érkérdését. E téren az egyes községekben elért jó tapasztalatok gyakoribb népszerűsítésére gondolok. Hajnali Péter, a komáromi Steiner Gáborhajógyár mestere. Az UJ SZO levelezője leszek! TlZ ÉVE olvasom az Oj Szót s mondhatom, nagyon megszerettem. Nagyra értékelem a vezércikkeket g^Vb gondot'íörd ithatnának az éplmelyek figyelmünket a legfontosabb tömunka egyes sz akaszairól írott napi problémákra irányítják. A nem- elemzö és értékelö cikkek megír á. zeti bizottságokról szóló cikkeket sár a rendszeresen röpgyűléseken külön Réthy István A DiCSÉGIET ÉS BÍRÁLAT Nélkülözhetetlen x olyan mint a gyógyító injekció taFSUIlk . , , „ , , ..... _ , . , Az utóbbi években sokat fejlőA legelső báron a foldmuvesszovetkezet fej- dött az 0j Szó amit mindny á J ja n sf m megjele- lesztésében most eleg gondunk van. örömm e, fogadtuk. Mi, kommunisnése óta min- Megtörténik, hogy neha ecsúgge- ták ne m £ tudnánk ItlegIenni a dennapi o vasó- dunk, elveszítjuk kedvünket, de ár t, nélk ü, mert mindennapi ja vagyok az amikor az újságban azt olvassuk, n éi kui özhete«en segítőtársunk párÜj Szónak hogy máshol jól megy, versenyked- tunk poIitkájána k valóra, váltásában. Egyszerű ember vet kapunk mi is. Tudom, a kritikát j árásun k magyar dolgozói közül létemre nem sokan nem szeretik, de most még- többen arra kérik a szerkesztősétudom magam is meginvitálom hozzánk az Üj Szó get) h a lehetséges, tegyék még időszépen kifejez- szerkesztőjét, mert jó lenne, ha egy szerűbbé a lapot, hogy ne hozzon ni. de mégis a kis kritika érne bennünket, mert egynapos késéssel híreket. Én is tudtukra sze- akkor mi is jobban iparkodnánk. azt ra ondom, amit sok dolgozótárretném adni. Ügy van az kérem, ha valakit kriti- sam > hogy kerületünkről keveset hogy az Üj Szó sokat segít ka ér, sértve érzi magát, de ipar- írnak. Ez részben a magunk hibája minden polgárnak. Nekünk falu- kodik levetni hibáját. Ezért hasznos j s > mert ismerjük a problémákat, az SZLKP KB tagja, siaknak különösen a haladó mező- v?! n a:., l? a a z. Sz ó"ban az eddigi- s mégsem tudósítjuk róluk az Üj Rimaszombat. gazdaság építésében. Bevallom AlAZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS nél több szövetkezet problémájával Szó-t. Ezen a helyzeten mi is sefoglalkoznának, mert a dicséret és gíthetnénk. Remélem, sikerülni fog. a bírálat is olyan, mint a gyógyító És megteszünk mindent, hogy a injekció, elősegíti a szocialista me- többi pártlap mellett továbbnöveljük zőgazdaság még sikeresebb építését, az Üj Szó olvasótáborát is. Molnár József, Horváth János, az SZLKP rimaszombati járási az albári EFSZ elnöke bizottságának titkára. meg szoktuk vitatni, és nagy segítséget nyújtanak nekünk munkánk megjavításában. Áz évforduló alkalmával arra kérem a szerkesztőséget, hogy közöljenek több színházi kritikát, főleg a Komáromi Magyar Területi Szín- A Füleki Kovosmaltban, ahová kötőkapocs, mely naponta szoros házról, melynek működési területe csaknem 1400 példányszámban jár kapcsolatot létesít a dolgozók székiterjedt már Szlovákia minden naponta az Üj Szó, nemcsak azt les tömegei s a legfelsőbb pártmagyarlakta vidékére. Mi, akik mondjuk, hogy kedvelt lapunk tíz és államszerveink között, rendszeörömmel járunk el a színház élő- év alatt nagy utat tett meg, sokat resen nyilvánosságra hozza a feladásaira, többet szeretnénk róla fejlődött, hanem azt is mondhat- sőbb szervek döntéseit, határozaolvasni. Megjegyzem, sok embert juk, hogy igen sokat segített a dol- tait, magyarázza őket, s így segítérdekel a színjátszás problémája, gozók nevelésében. A röp- és más ségünkre siet az országos feladatok És azt is szeretném, ha több könyv- gyűléseken, amikor a politikai és becsületes teljesítésében, ismertetést is közölnének, többet gazdasági kérdésekről tárgyalunk, De ha nem haragszanak meg, írnának a mi íróink könyveiről, alig akad olyan dolgozó, aki ne hi- megemlíteném még azt is, hogy a hogy a dolgozók még jobban meg- vatkoznék az Oj Szó-ra, melyben mi kerületünkkel kevesebbet fog- Ji/linden magyar dolgozónak sokat Meggyőződésünk, hogy a követszerethessék őket. Volna még egy ezt és ezt olvasta, s a cikkekből lalkoznak, mint más kerülettel. Re- jelent az Űj Szó. Már az maga kező tíz évben együttműködésünk kérdésem: szerzett tanulságok nagyban előse- méljük, hogv a jövőben rólunk is nagyjelentőségű, hogy pártunk esz- még szorosabbra fonódik és még haMi pedagógusok sokat köszönhetünk az UJ SZÓNAK NEM LEHETNE-E többet írni a S' tik a z üzemünkben mi járásunkról? Igaz, ez tőlünk is problémák megoldását. függ! Megpróbálom én is! Az Oj Szó levelezője leszek! Remélem, sikerülni fog, bár minden kezdet nehéz. Bízom a szerkesztőség segítségében. BOTH GÉZA, Az Oj Szó számunkra az összefelvetett többet fognak írni. Mag István, a füleki Kovosmalt dolgozója A LEGNAGYOBB ÉRDEM méinek viselője és hirdetője. Elénk tékonyabban elősegíti hazánk, szovetíti a társadalom fejlődését kül- cialista társadalmunk és kulturánk és belpolitikai viszonylatban a ha- felvirágoztatását, valamint a világiadás elvéhez hűen, de részrehajlás béke megőrzését, nélkül. ízelítőt ad a szocialista-rea_.„„.. tények, melyek Az Oj Szó legnagyobb érdeme, ról. Vezessék be egy időre az „Illik ? segítséget nyújtanak hazánk minden lista kultúrából. Mindezek olyan a Nagymegyeri Járási Nemzeti h ő9y eredményes munkát végez ha- Nem illik Bizottság dolgozója. zánk magyar nemzetiségű lakossága nevelésében. Nagy gonddal ápolja és A lovrolo^ŕklr fejleszti nemzeteink baráti kapcsoÍCVCICZOK latait. Elősegíti a proletár nemzetUi (rv^7rfi/-kCj csr* (ľ ,01J'g>Iľ , köziség szellemének elmélyítését, r I i/O OZjr^riEi r Ci Rendszeresen foglalkozik hazánk Következetesen ?" rovatot. Varga Lajos, a dunaszerdahelyi 11 éves Dr. Lóska Lajos, a Füleki Tizenegyéves Középiskola tanára, a Csehszlovák Békevédők Országos Bizottságának tagja. Ma, amikor hazánk magyar dol- "ÄmmSľ kfséri a gazdasági és gozói közül nagyon sokan olvassák ^taT'f t ^ödését Behatóan az Üj szót. elmondhatjuk hogy ^ külpolitika feilemé partunk Kozponti Bizottságának » . F . hAT 1 V n m „ r„ o 7 l Nagy szerepet tölt be a dolgozók nevelésében Elősegíti a fejlődést 1958. december 15-én 10 éve anpolgárándk, dolgozzék bárhol. Mi pedagógusok különösen sokat köszönhetünk az Ü, Szó-nak. A regmagyar középiskola igazgatója tLán^^nTa Elősegíti a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való ne- nak, hogy pártunk magyar politikai velést. Értékes ideológiai cikkei hoz- lapot adott a Csehszlovákiában élő zájárulnak a tanulók és nevelők magyar dolgozók kezébe. Ezt annak - , ... . eszmei fejlődéséhez. Az üzemekről, köszönhetjük, hogy pártunk a lenini parxunK nozponu mzun.saya.iim . , , hor l , 5 (. nm rM q, r t , z, U j ~ z o szerepet tolt be EFSZ-ekről szóló riportjait felhasz- elvek alapján vezeti hazánkat a szonapilapja nagy segítséget nyújt ľjitntléoét i eľônvlr 3 ?°'9 ozo k "^leseben. nálhatjuk mint életből vett tényeket cializmus építésének befejezése feszámunkra munkánk és életünk Jelentőségét és előnyeit. n y„ jt a part propagandistáinak, a sz o' cialista i ar és mezöqa z y dasá g lé. Minden nemzetnek szabadságot minden szakaszán. Engedjék meg az elvtársak, hogy akik csak magyarul tudnak beszél- h<AgÁÖ voltäna k alátámasztására. biztosít, anyanyelvén fejlesztheti Miben látom én a lap egyik leg- néhány pontban összefoglaljam a ni, amikor a Rudé pravoban es a irodalmi és kultúráját és politikai tudását. Mint nagyobb hozzájárulását előrehala- magam és tan,tótársam nézete sze- moszkva. Praydaban megjelent gaz- sokszor világit meg irodalmi es m , v ű , itikai űjsfl az dásunkhoz ? Abban, hogy nagyon rint a hiányosságokat és javasla o- dasagi es kulpolit.ka, jellegű cik- m^s^ prob^at ertert az Qj Sz (. ftJ g mező dasá és sok olvasó felkeresi leveleivel az kat tegyünk az Űj Szó színvonalé- keket is kozol. Segít nekünk gaz- irodalom es művészét legújabb alko- az jpar tejlődését rámutat a hibákra Oj Szó-t, és ezekben a levelekben nak emelése érdekében. Ezek a kö- dasagi teren is. Ezt a legjobban az tasairoi. és & hibákb ó, kivezető útra Java s. az elért eredmények mellett meg- vetkezők lennének: bizonyítja, hogy üzemünkben gyak- Miközben tízéves fönnállásának latokat tesz a termelés megjavítáIrja azokat a fogyatékosságokat, Gyakran késnek egyes hírek köz- ra n hasznaljuk fel gazdasági jellegű ünnepléséhez mi, füleki magyar pe- sára é s jobb munkaeredmények elhibákat és visszásságokat is, ame- lésével. Gondosabban kell fordítani útmutatásait. dagogusok is a legőszintébb jóki- érésére. Elősegíti a Csehszlovákiályeket környezetében tapasztal, a szlovák vagy cseh nyelvből átvett Est e- munka utan szoktam az Uj vanságokkdl járulunk hozzá, kifeje- ban élő magyar dolgozók politikai és További nagy segítséget nyújt híreket. Közöljenek cikkeket a népi ?zot olvasni, mert nappal nincs rá zésre juttatjuk azt a véleményünket, kulturális tudásának tovább fejleszaz Üj Szó a szövetkezeti gazdálko- demokratikus államok folyóirataiból l d. o m- Megtörténik, különösen va- hogy némileg többet foglalkozhatna tését, tudósítja a dolgozókat minden dás fejlesztésében, a tömegszer- is. Szeretnénk, ha több irodalmi vo- sarnap, hogy a postás nem kezbe- az iskolák, a nevelés, az iskolából fontosabb politikai eseményről. Ez vezetek munkájának fellendítésé- natkozású cikket közölnének. A ri- Slti a , aP o t "yenkor nagyon hia- kikerülő ifjúság kérdéseivel, a pá- által bővül a dolgozók politikai tűben és nem utolsó sorban a falusi portok legyenek színesebbek, érde- nyolom, nemcsak en, hanem a fe- lyaválasztással, az iskolai pártszer- dása és látóköre, hozzá tudnak szőlpártszervezetek tevékenységének kesebbek. Többet foqlalkozzanak ne- 'esegem is, mert ugy megszoktuk, vezetek életével s a szülők ideológiai ni minden fontosabb kérdéshez, aktivitásában. velésügyi kérdésekkel. Több cikket mln t eletünk mindennapi szükség- nevelésével, hogy könnyebben áthi- Szűrös Imre, Nagytárkány, Kós Béla, Tornagergő a szülőkről, iskoláról és az ifjúság- letét. Cséry Ernő, Kassa, dalhassuk a kétirányú nevelést. (királyhelmeci járás) ÜJ SZÖ 9 * 1958. december 15. í
