Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-01 / 302. szám, szombat

Iskola az élet útján František Kahuda miniszter iskolaügyünk elveiről F. Kahuda iskola- és kulturálisügyi miniszter szerdán hivatali helyiségében tájékoztatta a hazai újságírókat iskolaügyünk fejlesztése távlati tervének elveiről. A szocialista tábor országainak és természetesen hazánk oktatásügyi terveit is, összhangban Hruscsov elvtársnak a szovjet népoktatás rendszerének további fejlesztésére, az iskola és az élet kapcsolatainak megerősítésére vonatkozó és a SZKP Központi Bizottsága elnöksége által jóváhagyott megjegyzéseivel az az igyekezet jellemzi, hogy az iskolák egyrészt kielégítsék » jelen szükségleteit, ne maradjanak le a korszerű tudomány és technika mögött, másrészt munkájuk maradjon összhangban szocializmust megvalósító jövőnkkel, távlati terveinkkel. A nevelésnek, oktatásnak szerves kapcsolata a kétkezi munkával ma objektív törvényszerűség. Ez nem szobatudósok kétes értékű találmánya, hanem a termelő erők fejlődésének logikus következménye, amiből tervszerűleg következik a szakemberek képesítésére vonatkozó mind igényesebb követelmény. Tény, hogy az általános-, szak- és főiskolák végzett növendékeinek felkészültsége sok tekintetben nem felel meg az új technika, technológia fejlődési fokának, a korszerű munkaszervezésnek stb. Iskolaügyünk megvalósítandó feladatai tehát — és ezt külön kiemeljük — elvi jelentőségűek és minden egyes iskolatípust érintenek. Nem az iskola meglévő rendszerét foltozgatjuk, hanem teljesen új iskolát teremtünk. A tanulási lehetőségek eddigi rend' kívüli tormájának elterjesztését (esti iskola, távtanulás stb.) eddig nem terveztük. Most fokozatosan sor kerül ennek kiterjesztésére és elmélyítésére, mert nemcsak a diákok, hanem általában a dolgozók szakképesítésének pmelése fontos feladatunk. ' Az eddigi rendkívüli formáknak a rendes, rendszeres tanulmányi formák jellegét kell felvenniök. A főiskolákra a középiskola elvégzése után egyelőre csak ideiglenesén felvett hallgatók szintén legalább egy esztendős előgyakorlatra mennek, amikor is az iskola és az üzem szakfelügyelete mellett nemcsak megismerkednek a termeléssel, hanem elméleti felkészültségükről is tanúbizonyságot nyújtanak. Az előgyakorlati idő kihasználásának eredménye alapján ejtik meg a rendes főiskolások végleges felvételét. A műszaki ágazatokban üzemi és kutató (tervező, kísérleti) mérnökök szakosítására is gondolnak. Az önálló tudományos munkára alkalmas és művészi hajlammal bíró rendkívül tehetséges hallgatókra az iskolákon, de különösen a főiskolák minden karán különleges figyelemmel lesznek. A tizenkétéves iskolák termelési munkájának az értelme, hogy a munka útján a diákot mélyebb elméleti ismeretekre tanítsa. Tehát a cél nem az Öncélú munka, hogy a műhelyben vagy földeken valamit látszatra elvégezzenek (tehát pl. nemcsak a cukorrépa kiszedése, hanem az egész agrobiológiai folyamat). A 15 éven felüli ifjúság politechnikai nevelése már bizonyos meghatározott termelő Ezer könyvet adott ki 9 évi fennállása alatt az Artia idegennyelv'ü kiadóvállalatunk Jelentós eredmény ez. Az ezrea kínai operát, a japán fametszetet a tibeti művészetet stb. ismertető műveket. Legnagyobb sikerét az gyermekkönyveivel érte el. dik kiadvány Marco és Peterka va- Artia lóban művésziesen választékos fény- Minden külföldi államban rendkívül képgyűjteménye: Barangolás Cseh- keresettek és szinte percek alatt Szlovákiában. Az eredeti kísérőszö- elfogynak. veget Kamil Bednár költő, Petőfi Az Artia ezer publikációja 16 milcseh tolmácsolója írta. A könyvnek liós példányszámban 30 államban 15 külföldre való szállítását a napok- nyelven szerzett dicsőséget a csehszlovák hévnek. Ez a mennyiség ban kezdték meg. Az Artia külkereskedelmi vállalat fzerkétszáz vagont töltene meg és fő célja, hogy megismertesse a világot Csehszlovákia természeti szépnépgazdaságunk számára annyi devizá

t j

elent, mint 15 ezer Spartak ségeivel, századokat átfogó kultú- személyautó kivitele rajával és mindennapos életével. Kilenc év alatt ezek a kiadványok sokFigyelemre méltó az Artia 1959. évi terve. Csak a legérdekesebb sok őszinte barátot szereztek köz- könyvcímeket említjük: Max Švabintársaságunknak. Örvendetes jelenség, hogy mindez nemcsak a szerský nemzeti művész, Picasso csehszlovák gyűjteményben, Cseh gótikus zők, írók, tudományos dolgozók, kép- szoboralkotások, Cseh üveg, Kárpázőművészek, hanem a nyomdászok és ti medvevadászat, Hanzelka és Zika könyvkötők érdeme is, akiknek mund utazásai stb. Közvetlen befepompás munkáját a külföldi és irá- jezés előtt állnak a Smetanáról, Janyunkban nem is mindig barátságos náíekről és Martinűról írt zenetusajtó kritikája többször megdicsérte dománvi monográfiák. A szovjet ideés a brüsszeli világkiállítás nagydl- gennyelvű kiadóvállalattal közösen hivatásra készít elő, míg a kilencéves iskolában ez a politechnikai nevelés csupán általános, noha itt is közhasznú munka elvégzésére irányul. A szűkebb értelemben vett egységes iskola tehát csupán a 15 éves életkorig" öleli fel az ifjúságot, azután már szerepet kap mindinkább a szakosítás. Mind a tizenkétéves iskolákon, mind a főiskolákon folytatott politechnikai nevelés szempontjából különösen előtérbe kerül az üzemek felelőssége. Az üzemektől függ, hogy megteremtsék a feltételeket a politechnikai nevelés tanóráinak helyes, legelőnyösebb kihasználására, hogy a diákoknak olyan munkát adjanak, amely leköti érdeklődésüket, egyben azonban népgazdaságunk szempontjából fontos és hasznos, — hogy az üzemek teremtsenek jóelőre munkahelyeket a főiskolákra készülőknek, kisérjék munkájukat figyelemmel stb. Országos példa lehet erre a plzeni Leninmüvek, amely a plzeni gép- és elektrotechnikai főiskolával a legszorosabban együttműködik. A Leninmüvek igazgatója a főiskola prorektora lesz és az iskola és kulturális ügyek minisztériuma pedagógiai és ideológiai felügyelete mellett a szakmabeli felügyeletet a nehézgépipari minisztérium is gyakorolni fogja. E főiskola hallgatóinak legalább is nagy része egyszersmind az üzem alkalmazottja lesz. Oktatásügyünk rendszerének elvi jelentőségű kérdéseinek megoldásával nemcsak a szakbizottságok foglalkoznak, hanem különleges jő eredményeket, várnak a tanítóság és általában a közvélemény körében nagy érdeklődésnek örvendő országos vita eredményeitől is. A szükség diktálta változásokat tehát nemcsak alaposan megvitatják, hanem előbb egyes iskolákban a gyakorlatban is próbálják. Mindezekkel a kérdésekkel a jövő év tavaszán Prágában a szocialista államok nemzetközi értekezlete is foglalkozni fog. Az alapfokú iskolák alsóbb osztályaiban e lényeges elveket az 1963/64. a felsőbb osztályokban az 1965/66-os iskolaévben szándékoznak megvalósítani. (-U) 01 II.Í fil

mek Az utóbbi időben erősen képviselt bűnügyi filmek köziil az átlagtői eltérő, egyéni kidolgozású két izgalmas fiim kelt nagy érdeklődést a mozilátogatók körében. Éjjeli őrjárat (Nočná hliadka) Vlagyimir Szuhobokov szovjet rendező filmjének főhősei a Szovjetunió közbiztonsági szerveinek dolgozói. A hétköznapok névtelen hőseiről emlékezik meg, azokról, akik éberen őrködnek a szovjet emberek nyugalma és biztonsága fölött. Nem öncélú izgalomkeltésre, a történet lebilincselő hatására épül. Ez csak eszköz a mindenkor tet folytatni. Ha sike- Jól beállított lélekidőszerű mondanivaló- rül is sokáig leplezni tani momentumokra nak megfelelő művészi múltjukat és igazi én- épül az izgalmas és kaköntösbe bújtatására. jüket, a derék szovjet landos filmtörténet. A diadalmas szocia- milicisták egyszer raj- A múlt csökevényeitől lizmus országában is tukütnek... megfertőzött egyének akadnak egyének, akik A film ugyanakkor a rothadt, néha üres fránem tudnak bejetörőd- milícia dolgozóinak po- zisok alá rejtőző lelkini az új társadalmi litikai és szakmai fej- világa porba hull az rendszer viszonyaiba, lődését és főként a új, igazságosabb társaaz új időkbe, és a biztonsági szervek dalmi rend erkölcsi társadalom rovására munkájának nevelő ha- tisztaságának megsempróbálnak élősdi éle- tását is szemlélteti. misítő fölénye előtt. A kettészakított város (Rozdelené mesto) Gerhard Klein keletnémet rendező a kettészakított Berlin serdülő ifjúságának többször filmre vett nevelési és erkölcsi problémáit boncolgatja rendkívül élénken. A történet főhőse, Dieter (Eckhard Schall), a népi rendőrséggel való számos és megszilárdulva övéi- az ifjúság körében, összetűzése után egy hez Berlin demokrati- ugyanakkor kiemeli a nyugat-berlini „mene- kus övezetbe. A film népi hatalom szerveikült táborban" ismeri érzékelteti a népámító nek nagy felelősségét . fel az igazi szabad élet nyugati propaganda az ifjúság helyes útra értékét és tér vissza megtévesztő és er- tereléséért és szociajellemében átalakulva kölcsromboló hatását lista neveléséért. (L) Az ismeretterjesztés és a könyvek ja meggyőzően bizonyította. készül az Artia kiadni a Szovjetunió Az Artia kiadványaiban a legfon- múzeumainak és képtárainak müvétoSabb szerep a művészi képanyag, szi és történelmi anyagát felölelő Fényképgyűjteményeken kívül hatalmas müvet. Kiadásra kerül Ra(Cíehszlovákia, Szlovákia, Prága, a prágai gettó stb.) művészi kiállítású dok rendező brüsszeli bűvös színházának, a Laterna Magicának szentelt monográfiákat adnak ki pl. az ős- könyv, a színházi kosztümök, a di' körről, a gótikus művészetről, a ba- vat története stb. rokk szobrokról, a népművészetről, népviseletekről, legjelentősebb képJóllehet ezek az idegen nyelvű ki adványok a külföldi olvasó számára ző- és zeneművészeinkről, állatvilá- készülnek, a raktáron levő legszebb gunkról st£. Az egész világon nagy- 'Artia-könyvek az idén a hazai karárabecsülik az Artiának más népekről csonyi könyvvásárt is gazdagítani kiadott műveit, mint pl. a távoli né- fogják. pek művészetét, a kínai művészetet. (szl) A bratislavai Nemzeti Színház Balettegyüttesének legutóbbi bemutatóján, Prokofjev Kővirág című művének előadásán készült J. Herec felvétele, amelyen a Rézhegység asszonyát alakító Gusta Starastová-Herényiovát és a Danilót táncoló Vladimír Mareket láthatjuk. Városi és falusi könyvtárainkból mindennap száz és száz könyv kerül a dolgozók kezébe. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy könyvtáraink, amelyeknek igen nagy szerepük van a népművelésben, a klaszszikus és a jelenkori haladó irodalom termékein kívül ideológiai és egyéb ismeretterjesztő munkákat is eljuttatnak az Olvasókhoz. Könyvtárosaink egyre jobban törekszenek arra, hogy az ismeretterjesztéshez a könyvtári munka sajátos eszközeivel járuljanak hozzá: az időszerű politikai és gazdasági feladatok megoldásához időszerű könyvekkel nyújtsanak az olvasóknak segítséget. A magyar népművelési dolgozóknak a minap Skalné Teplicén megtartott kétnapos szemináriumán, ahol a küldöttek többek között arról tárgyaltak, hogyan lehetne az ismeretterjesztő munkát megjavítani, az eddiginél hatásosabbá tenni, sok felszólalás hangzott el, de a könyvekről, mint az ismeretterjesztés leghatásosabb fegyveréről mégis alig esett szó. Pedig az ismeretterjesztés elképzelhetetlen könyvek nélkül. A könyveket olyan sokféleképpen lehet kezelni és felhasználni, s népművelőinknek is olyan sokfélék a módszereik, hogy szükséges a könyvek szerepéről beszélni és átadni a könyvekkel végzett munka során szerzett tapasztalatokat. így volt ez a csehszlovák könyvtárosok II. országos kongresszusán is. Jóllehet az összejövetelnek nem volt célja az ismeretterjesztő munka megvitatása, a felszólalók sokat beszéltek arról a szerepről, amelyet a könyvek az ismeretterjesztő munkában betöltenek, vagy be kellene tölteniök. Nemcsak a városok és falvak, hanem ma már a különféle üzemek és szövetkezetek is jelentős anyagi áldozattal szereznek be könyveket, folyóiratokat járatnak. Ügyszólván mindenütt felismerték, hogy a könyvekbe fektetett pénz a legjobb beruházás. A jól dolgozó könyvtárak nyomán ugyanis a dolgozók ezrei nyernek új ismereteket, amelyek segítségével nő a munka termelékenység® és csökken az önköltség. A könyvek így milliókkal gazdagítják népgazdaságunkat. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. Ma már a parasztok közül is egyre többen felismerik az összefüggést a mezőgazdasági szakirodalom és a saját munkájuk színvonalának emelése között. Csak helyeselni lehet, hogy ezt az igényt felismerve a szövetkezetekben is könyvtárakat létesítenek és a dolgozók kezébe a szépirodalmi és a különféle tudományos ismereteket terjesztő műveken kívül mezőgazdasági szakkönyveket is adnak. A mezőgazdasági szakkönyvek, a legjobb szövetkezetekről és állami gazdaságokról szóló írások, a szovjet irodalorti idevágó munkái, a színvonalas szépirodalom, mind-mind a nagyobb termelést jelentő szocialista gazdálkodás felé vezetik a parasztságot. A könyveknek tehát nagy szerepük van az ismeretek gazdagításában, az új, a haladó megismertetésében, a termelés fokozásában. Most már csak az a kérdés; kihasználjuk-e a lehetőségeket, az ismeretterjesztés leghatásosabb fegyverének tartjuk-e a könyveket ? Sok helyen igen, de sok helyen még mindig nem. Bármilyen sok a városi, falusi és üzemi könyvtárunk, bármilyen gyakoriak az ismeretterjesztő élőadások, helyenként még ma is anélkül folyik a népművelés, hogy alaposan igénybe vennék a helyi könyvtárat. Nem ritkán az ismeretterjesztő előadások is úgy hangzanak el, hogy az előadó nem tartja szükségesnek megjelölni azt az irodalmat, melyből a hallgatók bővíthetnék ismereteiket. Népművelési dolgozóink gyakran nem tartják szükségesnek, hogy a könyvekre utalva az olvasás szeretetére is neveljenek. Olyan mulasztások ezek, amelyeket jóvá kell tennünk. Könyvtárosaink nagy része — mint ez az országos könyvtárosi kongresszuson is megállapítást nyert — jól végzi feladatát s munkájában a legváltozatosabb módszereket alkalmazza. Nem ritka például az olyan könyvtáros, aki a dolgozókat a munkahelyen keresi fel és ott adja kezükbe a szakmával összefüggő legjobb könyveket. Ennek ellenére mind a szak-, mind a politikai irodalom terjesztése terén sok még a tennivalónk. Még ma is vannak szövetkezeti és üzemi könyvtárak — példa erre Torna, Rozsnyó-bánya, Nyitra, ahol a retek gazdagítására, az új termelési eljárások könyvekből való megismerésére ezeken a helyeken is nagy szükség lenne. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy helyenként a könyvekkel való ellátottságban is hiba van. A dolgozók kérik, keresik az egyes könyveket, legtöbbször azonban a könyvtáros hibájából nem kapják meg. A jövőben ezért ezen is változtatni keil. Ahol hiányoznak a keresett könyvek, cserélni kell olyan könyvtárakkal, amelyek olvasóinak más az érdeklődési körük. Ahol pedig a szakmával összefüggő könyvekben nincs hiány, s mégsem veszik őket igénybe, a könyvtárosok és népművelési dolgozók feladafca, hogy felhívják a munkakörükkel öszszefüggő könyvekre a dolgozók figyelmét. Könyvtárosaink eddig is sokat tettek a szocializmus építése ügyéért: szélesítették a dolgozók látkörét, gyarapították szakismereteiket. Ha azonban munkájukat tovább javítják, ha még többet tesznek elsősorban a szak- és politikai irodalom népszerűsítéséért, — a termelés további emeléséhez, a dolgozók anyagi jólétének fokozásához, a szocialista építés mielőbbi befejezéséhez járulnak hozzá. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése, valamint népművelésünk magasabb színvonala elérése érdekében a könyvek népszerűsítését a kulturális munka egyik fő kérdésének kell tekintenünk. Fordítsunk ezért a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot a könyvre, az ismeretterjesztés leghatásosabb fegyverére. Ha előadásokat tartunk, ha az újról, a követésre méltóról beszélünk, mindig hivatkozzunk a könyvekre, jelöljük meg bátran, hogy melyik kérdésre milyen könyvben találhatunk kimerítő magyarázatot. Az a rengeteg új olvasó is, aki ma még tájékozatlan a könyvek birodalmában, hálás lesz, ha olvasmányát illetően tanáccsal segítségére leszünk és mindig olyan olvasmány kerül a kezébe, amelyből hiányzó ismereteit a legjobban pótolhatja. A tudás hatalom, s e hatalmat a legjobban a könyvek segítségével szerezhetjük meg. Bánjunk ezért gondosabban a könyvvel, a tudás könyvek csak porosodnak s alig ve- forrásával, az ismeretek gazdag társzik őket igénybe. Pedig az isme- ' házával. ÜJ SZŐ 7

; * 1958. november 1.