Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-07 / 308. szám, péntek

: " I • v • : Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ EMBERISEG UJ KORSZAKA z emberiség történelmének legnagyobb és legjelentő­seb eseménye a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, mert hatása, kö­vetkezményei kihatnak az egész vi­lágra. Ezzel a forradalommal kezde­tét vette egy olyan világot formáló folyamat, amellyel az emberiség megújhodásának új korszaka virradt fel. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom kezdetétől eltelt 41 év tör­ténelmi eseményei egyre szemlél­tetöbben tárják fel azokat a nagy társadalmi változásokat, amelyek az orosz proletariátus győzelmes for­radalmának hatása alatt valósultak meg. E nagy forradalom előkészítésé­ben és magában a forradalom tüzé­ben V. I. Lenin halhatatlan érdeme­ként tovább fejlődött a marxizmus forradalmi elmélete és gyakorlata, amely győzelemre juttatta a prole­tárforradalmat a burzsoázia uralmá­nak megdöntéséért és a hatalomnak a dolgozó nép számára való meg­szerzéséért vívott harcban. A nagy és világraszóló győzelem a marxiz­mus forradalmi tanai valóban bölcs és alkotó módon való alkalmazásá­nak ragyogó eredménye. Ügy, ahogy Lenin neve elválaszt­hatatlan a marxizmus továbbfejlesz­tésétől, az új típusú forradalmi párt­nak megteremtésétől, ugyanúgy el­választhatatlan a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmétől. Lenin nevével forr egybe az a nagy társadalmi átalakulás, mely az új, a szocialista társadalomnak a Szovjetunióban való megvalósításá­ban és a szocialista világrendszer kibontakozásában domborodik ki. Ezzel megdőlt a bruisoázia egyed­nralma a világon. Minél nagyobb idő választ el ben­nünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól, annál szemléltetőb­ben és világosabban látjuk az orosz proletárforradalomnak a világese­mények alakulására gyakorolt fel mérhetetlenül nagy hatását. Vég­eredményben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme nyitot­ta meg a világ összes dolgozói szá­mára a kapitalizmusból a szocializ­musba vezető utat. Az emberi haladás, az emberiség jövője ma már elválaszthatatlan a szocialista társadalom építésének győzelmétől. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta élteit 41 év alatt lezajlott történelmi események mind azt igazolják, hogy az emberi társadalom továbbfejlődésének ma már csak egyetlen útja van és ez a szoscializmus felé vezető út, amely a békét, a háborúktól men­tes boldog emberi jövőt biztosítja. ip nnek a nagy igazságnak a fú felismerése lett ma már em­bermilliók közkincsévé. A szocializ­mus eszméi feltartóztathatatlanul tör­tek utat előre, aminek eredménye, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született első mun­kás- és parasztállam, a Szovjetunió mellett a népi Kínával együtt újabh államok egész sora lépett a szocia­lizmus megvalósításának útjára, ki­alakítva a béke megőrzéséért har­coló szocialista országok táborát. A 41 évvel ezelőtt elindult forra­dalmi áradat hatalmas erővé nőtt a haladást gátló erők, az imperializ­mus elleni állandó harcokban, amely görcsösen ragaszkodik uralmi hely­zetének további bitorlásához, ha kell, egy újabb háborúnak a kirobban­tása és embermillióknak a meggyil­kolása árán is. Az imperialisták sö­tét, barbár szándékaival szemben áll az emberiség békés és napfényes jövőjéért harcoló szocialista tábor, a ma már 41 véves fennállására vissza­tekintő Szovjetunióval az élén, amely az imperializmus ellen harcoló Ázsia és Afrika békeszerető népeivel, va­lamint a kapitalista országok ki­zsákmányolt dolgozóival együtt ko­runk legnagyobb és legjelentősebb tömörülését képezi a világbéke vé­delmére: a hatalmas béketábort. A Szovjetunió fennállásának 41. éve harc a béke megőrzéséért, harc az imperialisták mindennemű ármány­kodása ellen, akik már a munkás­és parasztállam létrejötte óta min­dent elkövetnek, hogy azt megfojt­sák, elsöpörjék a föld színéről, mert tudják, már puszta léte is az el­nyomott és kizsákmányolt dolgozók és gyarmati rabszolgák tízmillióit ösztökéli, buzdítja az imperialisták elleni harcra a szabadság kivívásá­ért. A fiatal proletárállam első lé­pései közé tartozott a béke prokla­málása, amely Lenin bölcs előrelá­tása alapján már akkor kihangsú­lyozta a nemzetek és népek békés egymás mellett élésének szükséges­ségét. A Szovjetunió azóta sem szűnt meg a lenini tanítás szellemé-^ ben következetesen küzdeni azért, hogy az összes nemzetközi vitás kér­dés békés úton, a kölcsönös megér­tés és megegyezés alapján nyerjen elintézést, kiindulva abból a meg­másíthatatlan tényből, hogy ha ma már a földgömbön két különböző társadalmi világrendszer létezik, az egyedül lehetséges reális politika a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésé­nek politikája, a gazdasági és más téren az együttműködés megterem­tésével, a népek belső ügyeinek tiszteletben tartásával és független­ségük elismerése alapján. A szocia­lizmus és a kapitalizmus egymás mellett él és így egymás mellett élésük történelmi szükségszerűség. Ez a világos és bölcs állásfoglalás vezérelte a Szovjetuniót egész 41 éves fennállása alatt és vezérli ma is. Az a nemes törekvés vezérelte, hogy minden háborús veszély elhá­rításával megőrizze a világbékét, az emberiségnek nyugodalmas életet biztosítson. Ez a fenkölt gondolat vezérli, amikor a nagy béketábor élén a lefegyverezésért, a tömeg­pusztító fegyverek betiltásáért és a nemzetek közötti bizalom légköré­nek megteremtéséért harcol. Az élet igazolja, hogy ez a Szovjetunió ve­zette békepolitika az egyedül helyes és reális politika, és nem a nyugati imperialistáknak a nemzetközi fe­szültség kiélezését célzó politikája, mely a lázas fegyverkezéssel, a szocialista országok elleni katonai támaszpontok kiépítésével, az atóm­és hidrogénbombákkal való állandó fenyegetődzéssel a világot állandóan a „háború peremén" akarja tartani z élet bizonyítja, a szocialista világrendszer ma már oly hatalmas politikai, gazdasági és ka­tonai erőforrásokkal rendelkezik, hogy az imperialistáknak nem sike­rül e rendszert a szocializmus és a kommunizmus felé haladó győzel­mes előretörésében feltartóztatni. Nem sikerült ez 41 évvel ezelőtt a kezdet kezdetén, a nehézségek és a nélkülözések özönében sem, még kevésbé sikerül ez ma, amikor em­bemilliók az egész világon a mar­xizmus-leninizmus tanai által vezé­relt kommunista pártjaik vezetésé­vel szállnak síkra a demokrácia, a béke és a szocializmus győzelméért. Hazánk dolgozói attól a büszke érzéstől áthatva, hogy a Szovjetunió, az első szocialista ország oldalán, a többi népi demokratikus országok testvéri közösségében állanak, lel­kesen ünneplik az egész világ dol­gozóival együtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 41. évfordulóját­Annak a nagy forradalomnak az év­fordulóját, amely a mi népeink előtt is megnyitotta a felszabadulás és a nemzeti felemelkedés felé ve­zető utat. Ezt a nagy igazságot kü­lönösen most tudatosították népeink, amikor a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének negyvenedik évfordu­lóját ünnepeltük és amikor megem­lékeztünk dolgozó népünk történel­mének egyik leggyászosabb fejeze­téről, a húsz év előtti szégyenletes müncheni árulásról. A csehszlovák bruzsoáziának a köztársaság létrejöttekor sikerült a szociáldemokrata jobboldali vezetők segítségével meggátolnia, hogy Cseh­szlovákia dolgozó népe megvalósít­hassa azt a vágyát, amelyért az orosz proletariátus példájára szál­lott síkra, a szocialista Csehszlovák Köztársaságot. Ha a dolgozó nép a szocialista köztársaságért . vívott harcában vereséget is szenvedett, nem adta fel a reményt, hanem kommunista pártjának vezetésével szüntelenül, megalkuvás nélkül küz­dött annak tudatában, hogy az igazi szabadság kivívásához csak az a r. út vezet, amelyet a győztes orosz proletariátus választott. A köztársaság húszéves fennállá­sát dolgozó népünknek Csehszlová­kia Kommunista Pártja által veze­tett szívós harca jellemzi a Szov­jetunió elismeréséért, a vele való szö­vetségi és baráti kapcsolatok meg­teremtéséért. Sikerült is a fasiszta veszély növekedésével a dolgozó tö­megek követelésére elérni, hogy a burzsoá köztársaság kormánya a Szovjetunióval 1955-ben baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött, ami dolgozó népeinknek a fasizmus elleni harcban egyediili támasza és reménye volt. De a cseh­szlovák burzsoázia a Szovjetunió ba­ráti és szövetségi segítsége helyett a müncheni gyalázatos árulás útját választotta, kiszolgáltatva a köztár­saság népeit a fasizmus barbár kényuralmának. Am a fasiszta el­nyomás és borzalmas szenvedés sem tudta megtörni népeink harcát, mert a megszállás egész ideje alatt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a Szov­jetunió hős népeinek bátor harcátó 1 ihletve, eröt és kitartást öntött, a fasizmust és a hazai burzsoáziát gyűlölő népbe. A Szovjetunió nagy győzelme a hitleri fasizmus felett lehetővé tette Európában a népi demokratikus köz­társaságok megalakulását és Cseh­szlovákia népei számára is meghoz­ta a szabadságot, aminek egyik alap­pillére a 15 évvel ezelőtt, 1943. de­cemberében megkötött csehszlovák­szovjet baráti és szövetségi szerző­dés, melyet a hazánk szabadságáért küzdő szovjet és csehszlovák harco­sok közösen kiöntött vére pecsételt meg. ehéz élethalálharcban edző­dött népeink megbonthatat­lan testvéri barátsága. A Szovjetunió népeihez fűződő szövetségünk, ba­rátságunk lett alapja új, népi de­mokratikus köztársaságunknak, amely — leszámolva az áruló bruzsoáziá­val, — a szocialista országépítés győzelmes útjára léphetett. Ezért adózik Csehszlovákia népe örök há­lával a Szovjetunió népének, amely mindenkor, de különösen a tegne­hezebb időkben segítő jobbot nyújt nekünk. Ma, az évforduló nagy ünnepén ennek a hálának és szeretetnek a jegyében köszöntjük a hatalmas Szovjetuniót és a szovjet népet, mint felszabadítónkat, hűséges ba­rátunkat és szövetségesünket. Köszöntjük a szocialista tábor ve­zető erejét, amelynek hősi népe le­nini pártja irányításával lelkesedés­sel valósítja meg a kommunizmus építésének nagy művét, TESTVÉRI EGYSÉGBEN A SZOVJETUNIÓ NÉPEIVEL előre a szocializmus építésének befejezéséért hazánkban!

Next

/
Thumbnails
Contents