Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-05 / 306. szám, szerda

Libanoni gondok AZ IMPERIALISTÁK által Libanonban előidézett belső gondok, problémák megoldása még mindig súlyos nehézségeket okoz. A konszolidációt legjobban a külföldi megszálló csapatok jelenléte nehezítette meg, mert azok mindenféle eszközzel támogatták a haladó erők ellen intrikáló belső reakciót. A Karami-kormány megalakulásakor a Nyugattól független nemzeti politikát tűzött zászlajára. Az imperialisták ekkor a falangisták segítségével kereszténymuzulmán vallási ellentéteket igyekeztek szítani és ennek segítségével akarták a reakció híveit a kormányba csempészni és ott a haladó erőket kisebbségbe szorítani, vagy a kormányból való távozásra kényszeríteni. Egymást érték a falangisták fegyveres összetűzései, merényletei. Sehab elnök a rend helyreállítása érdekében kiszélesítette a kormányt és a falangisták vezetőjét bevette a kormányba. A provokációk azonban ezzel egyáltalán nem értek véget. Mióta a falangisták képviselője a kormányban van, azóta külsőleg úgy tesznek, mintha támogatnák Karami kormánját, a valóságban azonban minden l'éle módszerrel igyekeznek aláásni tekintélyét s a rend helyreállítására irányuló >'ntéžkedésit. Valamennyi bomlasztó tevékenység hátterében a megbuktatott Samun elnök áll, aki Szabad Haza'iak Pártja névvel új pártot alapított, amely gyűjtőhelye a reakciós libanoni erőkr. >k. Ezenkívül az újfasiszta Nemzeti Szocialista Párt és a Damakov örmény ellenforradalmi párt is Samunt támogatja. Ezeknek a politikai csoportoknak az a célja, hogy eltemessék a népi felkelés eredményeit és vívmányait. A Nemzeti Szocialista Pártnak 3000 jól felfegyverzett egysége van, amelyeknek tagjai főként az Egyesült Arai. Köztársaságból és Szíriából elszökött reakciós katonatisztek. A Telegraf című lap jelentése szerint Saab Salam a libanoni Nemzeti Front vezére, kijelentette, hogy „a libanoni felkelők addig nem tehetik le a fegyvert, amíg a fegyveres nyugatbarát erők és idegenek el nem hagyják az országot. A feszültség tehát tovább tarl Libanonban és a béke és rend helyreállítása komoly nehézségekbe ütközik. Éppen ezért Karami miniszterelnök egy bizonyos időre teljhatalmat kér a parlamenttől. A reakció parlamenti hívei előreláthatólag mindenféle kifogásokkal igyekeznek majd megakadályozni a teljhatalom megszavazását. Több libanoni újság pedig azt követeli, hogy űzzék ki Samunt, az intrikák fő szervezőjét az országból, úgy könnyebb lesz a nézeteltéréseket elsimítani és a belső problémákat megoldani. Míg a helyzet ilyen bonyolult, nem lehet számítani a fegyverek beszolgáltatására és nehéz megoldani a legutóbi események következtében előállott munkanélküliséget. Libanonnak, amúgy is egységre van szüksége és szolidaritást kell vállalnia a szomszédos arab országokkal, hiszen Izrael erősen fegyverkezik és .Tordánia megtámadására készül. Ilyen zilált körülmények között azonban Libanon nehezen tudna segítséget nyújtani az izraeli terjeszkedéssel szemben. A bonyolult libanoni helyzetből csak egyetlen kivezető út látszik, ei pedig a kormány határozott leszámolása minden rendbontó és intríkáló helső erővel (sz. b. > Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a zöldség- és burgonyatermelő szovhozok moszkvai trösztiének létesítéséről Moszkva (ČTK) - Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a moszkvai körzet 35 szovhozánaU szakosításáról. Ezek a szovhozok burgonyát és zöldséget fognak tet melni Moszkva számára. Elhatároz ták továbbá, a zöldség- és burgo rjyatermelő szovhozok moszkva' trösztjének létesítését. Az új intézkedés célja, hogy az egész év tartamára elegendő olcsó zöldségről gondoskodjanak. A határozat figyelembe vesz minden szükséges intézkedést: az illetékes szervek feladatá vá teszi, hogy a jövő év folyamán a legkorszerűbb gépeket biztosítsák a zöldségtermesztés komplex gépesítésére, gondoskodjanak üvegházak és melegházak építéséről, adjanak át a moszkvai területi népgazdasági tanácsnak egy műtrágyagyártó üzemet stb. A határozat egyúttal feladatává teszi az OSZSZSZK MiniszA Szovjetunió gépipari, kőolaj- és gázipari üzemeiben bevezetik a hétórás munkanapot Moszkva (^TK) — Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács határozatot hoztak a lerövidített 7 órás munkanapra való áttérésről, valamint a munkások és hivatalnokok béreinek rendezéséről a gépipari, kőolaj és gázipari üzemekben. A határozatot ez év végén és az 1959-es év folyamán valósítják meg. A gépipari, kőolaj és gázipari üzemekben a munkaidő lerövidítésére azután kerül sor, hogy nemrégen lerövidítették a munl^időt a szén-,- kohászati és vegyiparban is, valamint számos további iparágazatban. FEJLŐDIK A KÍNAI ACÉLIPAR tertanácsának, hogy valamennyi zöldség- és burgonyatermelő kolhoznak minden téren nyújtson segítséget az önköltség csökkentésében és gondoskodjék számukra a legkorszerűbb gépekről és elegendő műtrágyáról. Atomfegyverellenes gyűlés Madraszban Delhi (ČTK) — Madraszban november 1-én „Tiltsák be az atomfegyvereket" jelszó jegyében naggyűlés zajlott le. Csakravarti Radzsagopalacsári, neves indiai államférfi, a gyűlés elnöke felhívást tett az atomfegyver-kísérletek azonnali és feltétlen beszüntetésére. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Nyugat nem követte a Szovjetunió ne-mes példáját, amely az atomfegyver-kísérleteket egyoldalúan beszüntette. Az indiai államférfi rámutatott az igazi okaira annak, amiért az USA nem akar megegyezésre lépni a kísérletek beszüntetésében, és hangsúlyozta, hogy az USA költségvetésének az atomfegyverkezésre fordított kiadásai csupán az amerikai monopóliumok érdekét szolgálja, amelyek hasznot húznak a hidrogénbomba gyártásából. A három nagyhatalom képviselőinek hétfői ülése Genfben Genf (ČTK) - A genfi Nemzetek Palotájában november 3-án, délután 15 órákor tartották a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek máso-i dik ülését. Az ülésen Nagy-Britannia küldötte elnökölt. A nyilvánosságra hozott közös közlemény rámutat: megegyeztek abban, hogy a konferencia hivatalos elnevezése „A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló konferencia" les*. A Szovjetunió és az USA küldöttei programjavaslatot terjesztettek elő az értekezlet munkájára vonatkozólag. Ezután megindult a vita a Szovjetunió által beterjesztett szerződési javaslatról és a két programtervezetről. A következő gyűlést november 4-én 15 órai kezdettel tartották. KARAMANLISZ görög miniszterelnök, aki egyúttal nemzetvédelmi miniszter, november 2-án fogadta McElroy amerikai hadügyminisztert. Az USA hadügyminisztere háromnapos görögországi látogatása alatt . tanulmányozni fogja Görögország ' katonai ereje fokozásának lehetőségeit. | (ČTK) Változások az alsóbb mezőgazdasági iskolák rendszerében Lengyelországban Varsó (ČTK) — Lengyelországban lényeges változtatásokat javasoltak a mezőgazdasági iskolák rendszerében. A változtatások lényege elsősorban az, hogy fokozatosan bevezetik az általános mezőgazA Kínai Népköztársaságban a vas- és acéltermelés fokozásáért folyó népmozgalom egyre nagyobb méreteket ölt. Mintegy 50 millió ember — munkások, parasztok, kormánytényezők, diákok vesznek részt e hatalmas akcióban, amely céljául 'űzte ki, hogy ez év végéig 10 millió 700 ezer tonna acélt termel. Az egész országban tömegesen szaporodnak a kis olvasztó kemencék, amelyek a vas- és acéltermelés fokozására szolgálnak. Képünkön az „Ifjúság barátsága" olvasztónál munkaközben látjuk az Ansani acélművek munkásait. (Oj Kína felvétele.) Vonuljanak ki az angolok Ománból Kairó (ČTK) — Salah Bin el-Harti emir, az ománi imám helyettese Kairóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen elítéli a brit gyarmati csapatok jelenlétét Omanban, Lahedzs szultanátusban és a Perzsa-öböl térségében. A brit gyarmatosítók barbár módszereket alkalmaznak a ománi nép ellen. A brit katonai parancsnokság újból megkezdte ejtőernyős csapatok bevetését Omán hegyvidékén, ahol szívós harcok folynak — hangsúlyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat végül felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, követelje a brit megszálló csapatok azonnali távozását Ománból és küldje ki Omanba a Nemzetközi Vöröskereszt megfigyelő csoportját, hogy saját szemükkel győződjenek meg a brit gyarmatosítók állatiasságárői és gaztetteiről. dasági iskolák olyan rendszerét, amely felöleli az egész vidéki fiatalságot. 1957 tavaszán 55 új iskolát létesítettek, amelyekben kötelezően fokozzák szakképzettségüket azok a fiatalok, akik elhatározzák, hogy a mezőgazdaságban fognak dolgozni akár az állami gazdaságokban, a földművesszövetkezetekben vagy szüleik egyéni gazdaságában. 1957 novemberében az ilyen iskolák száma már 700-ra emelkedett. 1965-ig a mezőgazdasági iskolák hálózatát olyannyira kiterjesztik, hogy a hétéves iskolát végzettek, akik a falvakon maradnak és nem óhajtják folytatni tanulmányaikat középiskolán vagy valamilyen szakiskolán, alapvető mezőgazdasági ismereteket nyerjenek. Izrael fegyveres provokációja Libanon ellen Bejrut (ČTK) — Bejrutban közölték, hogy egy izraeli katonai járőr november 3-án reggel elhurcolt három libanoni pásztort, akik nyájaikat a libanoni-izraeli határ közelében legeltették. Három további pásztort, akik társaik segítségére siettek, az izraeli kátonák lelőttek. Izrael ezen újabb fegyveres provokációjáról Libanon tájékoztatta az ENSZ fegyverszüneti bizottságát. Az USA atomfegyvert szállít |Bécsi tudósítónk írja: ^ . Ankara

'^ČTK)^—-'^^ôŕôk ^parlament ^ „Ezek ÖZ átl<OZOtt d Í SSZ Í d G ľ) S Ö l< " ünnepélyes ülésének megnyitásán ^ —^ ' Bayar Törökország köztársasági elnö- ^ Ezek voltak Johann Husáknak, az mpnállanította. hoav az USA Tö- 5> 51 éves kocsmárosnak utolsó szavai. Erős felháborodás uralkodik Traiske megállapította, hogy az USA Tö- §51 éves kocsmárosnak utolsó szavai, kirchennek és környékének lakossága rökországnak korszerű fegyvereket, ^ amidőn egy rablótámadás alkalmával körében a disszidensek garázdálkodátehát atomfegyvereket is szállít. ^ pisztolygolyó vetett véget életének, sa miatt. E felháborodás nyomására Bayar kijelentette, hogy Törökország ^ Csak annyit tudott leányának mon- = a traiskircheni városi tanács levélben gonosztevők, akik már bűntettet követtek el, még mindig szabadon sétálnak Traiskirchenben. így III. 15-én az egyik traiskircheni kávéházban verekedésre került sor, amelynek során az egyik • — T»S A B ^ 1200 disszidenst magában foglaló tá § bor van. A gyilkost mindeddig nem sikerült de a községben senki sem S § elfogni, kijárási tilalmat. A község lakosai ugyanis rettegnek, sokan közülük éjA SZOVJETUNIÓ UTOLÉRI ÉS MEGELŐZI _ kételkedik abban hooy csak magyar A LEGFEJLETTEBB KAPITALISTA ORSZÁGOT í disszidens lehetett. Egyike azoknak, i•• i fc akiknek „az emberiség nevéhen" nevében" jólle1950 A SZOVJET TNIÖ a nehézipar gyors fejlesztése mellett nagy gondot fordít a lakcsság életszínvonala állandó emelésének. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar lépést tart a nép igényeinek növekedésével. Fenti grafikonunk ezen iparágazat termelésének százalékarányban kifejezett emelkedését mutatja, jelre elbarikádozzák lakásuk ajtaját, a nők este nem mernek egyedül az utcára menni. „Nem lesz addig béke, míg a disszidensek itt vannak" — így vélekedik e környék lakossága. (Egyébként ugyanez a helyzet Ausztria többi vidékén is, ahol disszidenstáborok vannak). A traiskircheni tábor felnőtt lakóinak csak tíz százaléka jár dolgozni. A többiek a táborban élnek és esznek, már délelőtt lokálokban lődörögnek, kártyáznak, billiárdoznak, isznak. Ha az ember ezeket a „szabadsághősöket" megkérdezi, honnan van pénzük, többnyire vállat vonnak és nem válaszolnak. De köztudomású, hogy egyenként vagy csoportokban rendszeresen Bécsbe utaznak, ahonnan azután tetőtől talpig újonnan kiSgot. A disszidensek gyakorlatilag el- VÍSSZ

ak, ľ^^Vť Slenőri^etetlenpk TPtsyrs sprint h°9y ..Segélyért" voltak. Traiskirchenben nyílt titok, hogy az ilyenfajta „segély" a Szabad Európa § hiányzik közülük. S éppen a kocsmá- ^erikái uszító rádióállomás bécsi $ ros meggyilkolása utáni napokban vagy salzburgi irodájából, vagy pedig I,x~»sií-,I, „,*„ „.„

IÄÍ

.* közvetítők utján az ausztriai amenIr^dSÄÍÄ "oľna

^ôtt. ka

i hatóságoktól" származik. Amióta a tábor fennál, újabb és újabb bűntényekre kerül sor, a disznem szidensek részéről napirenden vannak S nehéz „alibit" bizonyítania — mindig a kocsmai verekedések, a legkülönfélébb ^ akiknek ^Ausztriában menedéket adtak, ^ het a kormány nagyon jól tudja, hogy ^ sokan közülük börtönből kiszabadult ^ gonosztevők, akik 1956 októberében J az ellenforradalom alatt szabadultak ^ ki s akiket a reakció és a jobboldali ^ szocialista vezérek „a szabadságharc ^ hőseiként" és „mártírokként" ünne^ pelnek. ^ A rendőrség szorgalmasan nyomoz^ za a gyilkost. A nyomozás elé azon^ ban csaknem leküzdhetetlen akadá^ lyok tornyosulnak. Mindenekelőtt az, i hogy a tábor vezetősége a táborlakók ^nyilvántartási lapjait „hanyagul" veszette. Ez a hanyagság. tűnik, ugy snem nélkülözött minden szándékossá í § lenőrizhetetlenek. Tetszés szerint ^jönnek-mennek. Gyakran csak néhány $ nap múlva fedezik fel, ha valaki <ja rendőrség kihallgatta volna őket. S ha valamelyik disszidenst kihallgat^ ja a rendőrség, kutatva, hogy egy bi^ zoijyos időben hol tartózkodott, nem > nehéz alihit" hizonvítania — mindin lőfegyverét használta és a garázdálkodón könnyebb sebet ejtett. Petőczkyt kórházi kezelés után hat hónapra ítélték el. Most ugyanez a Petóczky ismét a táborban van és szemtelenül arcába nevet a csendőrnek, akit akkoriban le akart ütni. Arra, hogy a magyar disszidensek mennyit engednek meg maguknak, jellemző, hogy röviddel ezelőtt „Heil Hitler" kiáltásokat üvöltözve vonultak végig a községen. Természetesen a hatóságok és a kormány előtt mindez jól ismeretes. De — az ember azt mondhatná, épp oly „természetes", hogy semmit sem tesznek ellenük, tűrik garázdálkodásukat. Ennek magyarázata egyszerű: szükségük van a „szegény menekültekre". hogy rájuk hivatkozva még jobban uszíthassanak a népi demokráciák ellen. Hellmer, a jobboldali szocialista belügyminiszter újból és újból kiáll a népi demokratikus országokból menekültek mellett és panaszolja sorsukat. Arról azonban hallgat, hogy az 1956 októberében lezajlott események során sok ezer magyart a nyugati propaganda hazug ígéretei késztettek szökésre. Hellmer megígérte, hogy a még Ausztriában levő 17 ezer magyar disszidensnek megadják az osztrák állampolgárságot. Ebben szerepet játszik az a szándék is, hogy ily módon akadályozzák meg, hogy e ^ " — —— > i».r "'wuuii «ii\auaiy(j££dA meij, riOHY e fakadnak más disszidensek, akik mel- erőszakos tettek, szekszuális merény- disszidensek egy része jobb belát'ás^ lette vallanak, de akik maguk éppoly letek, késelések, rablótámadások, stb. ra térve, visszatérjen hazájába > gyanúsak, mint a kihallgatott, Sőt a dolog oly messzire megy, hogy ' PRANZ KIJNERX ÜJ SZŐ á 1 1958. november 5,