Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-04 / 305. szám, kedd

A nyugat-szlovákfaf baromfifeldolgozó üzemek dolgozói már a karácsonyi vásárra készülnek. Naponta több mint 100 métermázsa baromfit dolgoznak fel. A kíilonléle ba­romfiból a kará­csonyi piacra kb. 200 tonnát külde­nek. Csak pulyká­ból, 8 tonnát. Ké­pünk a vállalat el­féri tizemében ké­szült. K. Cích (ČTK) f elv. Örömhír a bratislavai REGENÁ-ban A szakaszagronomusek új átszervezésének erednifiiyei A Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére az ógyallai gépállomás a nyitrai kerületben elsőként kezdte meg az agronómusszolgálat átszervezését. 1958. október 1-tól kezdve már mérleget készíthetünk az irányítás új módszerének és a járásunkban egyesített agronómiai jutalmazásának egész évi tapasztalatairól. Egy­éves tapasztalataink bizonyára elegendő bizonyítékot nyújtanak arra, hogy objektívebben értékelhessük ennek előnyeit, esetleges hátrá­nyait. Áz üzemi pártszervezet elnöke hozta az örömhírt, hogy üzemünk, a Csehszlovák Autójavítóüzemek bratislavai IV. részlege a III. ne­gyedévben ismét elnyerte az ŠŽLKP Körzeti Bizottsága ván­dorzászlaját a pártsajtó jó ter­jesztéséért. Hogyan érték el ezt a szép ki­tüntetést az üzemben? Mindenek­előtt úgy, hogy nemcsak a sajtó­felelös terjeszti a pártsajtó ter­mékeit, de a párttagok nagy része is. Megkérdezik a dolgozóktól, mi­ben segít nekik a pártsajtó, mit olvasnak belőle és tanácsokat is adnak nekik. Nemcsak az a céljuk, hogy egyre csak az előfizetők szá­ma növekedjék az üzemben, ha­nem kiemelik a fontos problémákat és ezeket ismertetik a politikai megbeszéléseken és az olvasókö­rökben is. Élénk viták fejlődnek ki a dol­gozók között, melyeknek alapját a pártsajtóban szerzett ismeretek adjak. Az üzemben gondoskodnak arról is, hogy a bevonuló fiatalok új helyükön is megkapják a párt­sajtót. A lapterjesztők célja az, hogy a IV. negyedévben is meg­szerezze üzemük a magas kitün­tetést, a vörös zászlót. Ondrejkovics Aladár, Bratislava #) ^ŕ-rŤ^^' BESZELŐ SZAMOK A žilinai kerület mindig a jelleg­zetes szlovák nyomor jelképe volt, ahonnan a drótosok seregestől tó­dultak a tengerentúlra és még Aszt­rahánba, Taskentbe és Vlagyivosz­tokba is eljutottak. Ebből a kerület­ből valamikor sokan Amerikába, Né­metországba, Oroszországba, Len­gyelországba és Ausztriába mentek kenyér után, ma ez a kerület évről évre gyarapodik a mezőgazdasági termelésben és elegendő kenyeret juttat övéinek. A žilinai kerületben 1960-ig 29­millió tégla kapacitású téglagyárat, építenek, befejezik a Litova—Hri­cov ­Mikšová — Pov. Bystrica-vizieró­müvet ós Liptovská Marán, megkez­dik a Vágvízierőmü építését. Kor­szerű tejfeldolgozó-üzemet és négy hűsüzemet építenek. Befejezik a ke­rületi népegészségügyi intézet épít­kezését, befejezik az ilavai és čad­cai kórházak építését és minden já­rásban egészségügyi központot lé­tesítenek. 1975-ig a lakóházak 60 százalékát kapcsolják be a vízháló­zatba, üdülőközpontot létesítenek az árvái duzzasztógátnál és Vrátná Do­linán. A kerület 125 EFSZ-e felaján­lást tett a második ötéves terv fel­adatainak 1959 végéig való teljesí­tésére. Ezek a szövetkezetek 4130 mázsa marhahúst, 6110 múzsa ser­téshúst és 560 ezer liter tejet adnak be állami felvásárlásra terven felül, ami 67-miJIió 730-ezer koronát je­lent. A žilinai kerület szövetkezetei tehát jól gazdálkodnak. A ružombe­roki EFSZ tagja, ifj. Ján Trnka 1957-ben édesapjával és anyjával együtt a növénytermesztésben 1697 munkaegységet dolgozott le és erre a pénzjutalmon kívül 10 936 korona értékű természetbeni járandóságot kapott, úgyhogy ez a háromtagú csa­lád összesen 55 952 koronát keresett, ami havi átlagban számítva 4660 ko­ronát jelent. A žilinai kerület szö­vetkezeti tagjai élénk kulturális életet élnek. A földművesszövetke­zeti üdülések keretében 1958-ban a žilinai kerület 1684 szövetkezeti tagja vett részt tátrai, Mariánské Lázne-i üdülésen. Sokoldalúan fejlőcinek és növeked­nek a žilinai szövetkezetek. A kerü­letben már régen foglalkoznak gyü­mölcstermesztéssel és termelésük évről évre fokozódik. A fejlesztési terv szerint évente 100-ezer gyü­mölcsfát akarnak kiültetni a kerü­letben. Egy hektár ribizli-ültetvény ültetési költségei 12 300 koronát tet­tek ki, azonban egy ilyen ültetvény a negyedik évben már 66 máz^a gyümölcsöt terem és ez 26 400 ko­rona jövedelmet jelent. F, kerület igen gazdag erdőkben. E téren első kérdés a fairtás gépesítése, 1960-ig te alább 50%-ra. Az erdőgazdaság karbantartásának kérdésével szoro­san összefügg az állatvédelem kér­dése, mert ez a kerület évente 23 ezer kilogramm vadat ad a közélel­mezésnek. A žilinai kerület csaknem minden szövetkezetében megvannak a lehe­tőségek a rétek és legelők kihasz­nálására és méhészetek létesítésére. A hybyi EFSZ-ben 64 család, Jamni­Ron 28, Malatinyban 115 és Martin­ban 74 méhcsalád van. A kerület leg­fontosabb kérdése továbbra is a szarvasmarhaállomány növelése ma­rad. A kerületben a nyári hónapok­ban átlag 20-ezcr darabbal lehet nö­velni az állományt szervezett legel­tetéssel, nyári istállók építésével és víHanypásztor (villanyárammal telí­tett drótok) használatával. A mala­tini EFSZ az utóbbi időben 960 li­ter tejet ért el egy hektár után, emellett egy fejőstehénnél átlago­san évi 2904 liter a tejhozam. Az utóbi években a sertéstenyésztésben a Iegjob eredményeket a martini EFSZ-ben érik el, 17.7 darabot, Boz­dedovon 16 drb-ot, Žilinán 18,3 da­rabot. A malatini EFSZ-ben 1,20 kg napi súlgyarapodást érnek el a 250 kg-on felüli súlynál. A visolal EFSZ-ben például 1 liter tej termelési költsége 1,10 korona, emellett egy isíállozott fejőstehén átlagos tejhozama 2 963,4 liter és egy hektár után 915 liter tejet ter­melnek, emellett az etetési adag 5 kg szénából, 4 kg szalmából, 30 kg silóból és 2 kg magtakarmányból áll. A žilinai kerület földművesei va­lóban szép eredményeket értek el. Reméljük, hogy példájuk többi ke­rületünket is jó munkára ösztönzi. Jól halad a munka náluk, mert a CSKP XI. kongresszusa határozatai­nak alapján dolgoznak. E. S. Az agronómiai szolgálat új módsze­rének célja volt egy kézben összpon­tosítani a szövetkezetek növényter­mesztésének minden alapvető felada­tát és egy személyt tenni felelőssé e feladatok teljesítéséért.. Az új szer­vezés fő gondolata az, hogy meg­szüntessük a kettős irányítást az ag­ronómiai szolgálat terén. Mielőtt rátérnék az átszervezés eredményeinek elemzésére, röviden ismertetni szeretném, milyen mód­szerrel kezdtük meg nálunk az agro­nómiai szolgálat egyesítését. Elsősorban tökéletesen át kellett tanulmányozni és felül kellett vizs­gálni, mit jelent az új rendszer a mi számunkra és az EFSZ-ek számára. Mikor ennek előnyeit mér­legeltük, azonnal elküldtük a javas­lat egy példányát a járás összes EFSZ-eibe megvitatás céljából. Egyúttal ehhez kidolgoztuk egy egyezmény mintapéldányát, melyben megszabtuk, hogy a javaslat elfoga­dása után hány munkaegységet lehet juttatni pénzbeli és természetbeni já­randóság címén az EFSZ agronómu­sának és milyen havi jutalmat a gép­állomásnak. Természetesen ennél te­kintetbe vettük a szövetkezet kiter­jedését, a munkaegység értékét, a szakképzettséget, gyakorlatot stb. Mikor széleskörű vita indult meg a javaslatról, megkezdtük a javaslat értelmében az akkor működő szakasz­és szövetkezeti agronómusok közül a válogatást. A bizottságot a GTÁ és a járási nemzeti bizottság küldöttei alkották. A bizottság feladata volt, hogy vizsgák formájában felülvizsgál­ja az agronómusok szakmai, politikai és' szervezőképességét. A bizottság az egyes agronómusok munkaeredményeit mérlegelve ja­vaslatot tett arra, hogy ki vegye át véglegesen az EFSZ-ek agronó­miai szolgálatát. Az így kiválasz­tott személyeket azután az EFSZ taggyűlése és vezetősége elé ter­jesztették jóváhagyásra. A szövetkezetekben a javaslat meg­tárgyalása után csak szórványosan fordult elő személyi változás s ezután kölcsönös megegyezés alapján végér­vényesen jóváhagyták az agronómu­sok kiválasztását. Az előkészületek körülbelül 2 hónapig tartottak. Ez az idő azonban elég volt a tökéletes előkészítésre. A vita folyamán különféle nézeteket és kételyeket hangoztattak. Nyíltan A marhaállományt 100 hektár szántó­föld után az 1957. évhez viszonyítva 5-tel szaporítottuk. A tarlókeverékek tervének túlteljesítésével és az éve­lő takarmányok fokozott vetésével igen kedvező takarmánymérleget vá­runk a téli és a további időszakokra. Ezenkívül feltételezzük például a cu­korrépahozamok 35—40 százalékkal való növelését. Habár egyelőre csak részsikerekről beszélhetünk, mindamellett e sike­rekben döntő része van az átszerve­zett agronómiai szolgálatnak. Az agro­nómusnak, aki egyúttal az EFSZ tag­ja, helyi polgár, (vagy pedig már is­meri az éghajlati és talajviszonyokat) megvannak a feltételei a haladó mun­be kell ismernünk, hogy egyes fűnk- ^.módszerek rugalmasabb bevezete­64 ORSZAGBA Ebben az évben ünnepli alapítá­sának 25. évfordulóját hazánk leg­nagyob műszergyára, a prerovi Me­opta. A prerovi Meopta egyben leg­nagyobb optikai gyárunk is. Az itt gyártott objektívek és optikai mű­szerek minősége vetekedik a Zeiss­művek gyártmányainak minőségével. Ma már a világ minden táján is­mertek a csehszlovák gyártmányú Belar, Mirar és Polar elnevezésű ob­jektívek, amelyeket Prerovból 64 országa exportálnak. A prerovi op­tikusok ügyességének, tehetségének bizonyítékai azok a ovártmányok is, amelyeket képünkön láthatunk. Egymás mellett sorakoznak itt a legkorszerűbb teleobjektívek, fény­képészeti lencsék, fényszűrők, stb. (ČTK) C ^serhov község a tre­' bišovj járás déli csücskén húzódik meg. Va­lamikor itt nagybirtokosok és grófok uralkodtak, s kutyául bánlak az embe­rekkel. Ma már nincs ku­lák, földbirtokos, aki a nép munkáján gazdagodjék. Egy síkon van ma a falu népe. 1954-ben megalakították a szövetkezetet, s közösen szebbnél szebb eredménye­ket érnek el. Gazsi elvtárssal, a szö­vetkezet elnökével beszél­getek. aki elmondja, ho­gyan iutottak eí idáig. — Bizony nehéz volt. A több földdel bíró qaz­dak egyre „főzték" a sze­gény embert, hogy ne lép­Cser h ovi tudósítás jenek a közös gazdálko­dás útjára, mert sokkal rosszabb dolguk lesz. mintha náluk dolgoznának napszámban. De nem így történt. — Nem kell nekünk többet földesúr, — mon­dották a dolgozó parasz­tok. — Nem akarunk to­vább napszámban dolgozni. Megalakították a szövet­kezetet. Mint kezdő szövetkezet, nem tudta biztosítani a közös istállót. Ezt a prob­lémát úgy oldották meg, hogy a grófi birtok istál­lójába kötötték az állato­kat. Ma azonban már más a helyzet. Három istálló építését kezdték meg. A falakat már fel is húz­ták. Az építkezési csoport a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évforduló­jának tiszteletére vállalta, hogy két istállót, még a tél beállta előtt felépítenek. A növendékállatokat Hro­vec bácsi gondozza. — Bizony már túl va­gyok a hatvanon. Hatvan­három éves vagyok. Har­minc éven át a grófi bir­tokon dolgoztam, mint cseléd. Nagyon sokat kel­lett dolgozni, de pénzt nem kaptam annyit, hogy fenn tudjam magam tarta­ni. Feleségemnek is dol­goznia kellett. Nem bírtam tovább. Én is azok között voltam, akik a szövetkezet megalakításán dolgoztak. Most állatgondozó vagyok, ötven növendékállatot gondozok. A z említett szövetke­zetben teljesítet­ték már a burgonyabeadást is. Szép termésük volt burgonyából, s ahogy az elnök is mondja, kukoricá­ból még szebb eredményt akarnak elérni. 50 má­zsás hektárhozamra számí­tanak. Horosz Árpád, örös cionáriusoknak és brigádvezetőknek bizonyos aggodalmaik voltak. Nem volt előnyös számukra az átszervezés és aggodalmaik többé-kevésbé sze­mélyes érdekekből fakadtak. A bri­gádvezetök tudták, hogy a szakasz­agronómus távozásával elvesztik he­lyettesüket, akit gyakran felhasznál­tak különféle mellékes munkára. Vé­gül azt is tudták, hogy adminisztra­tív munkájuk megnövekedik azzal, amit eddig gyakran a szakaszagronó­musok végeztek helyettük. Ma, egy évi tapasztalat után tel­jes felelősséggel megállapíthatjuk, hogy az agronómiai szolgálat irányí­tásának új rendszere — néhány hibá­tól eltekintve — nagyon bevált. Járásunkban ez legjobban konkrét eredményekben mutatkozik. Ha összehasonlítjuk az 1957. évi őszi munkák lefolyását az átszer­vezés után, valamint az 1958. évi tavaszi és nyári munkákat a meg­előző évvel, úgy megállapíthatjuk, hogy még sohasem végezték el az EFSZ-ek a mezei munkákat olyan jól és oly gyorsan, mint éppen az elmúlt gazdasági évben. Általában megjavult az EFSZ-ekben a munkafegyelem, ami egyúttal lehe­tővé tette a munkaegységek értéké­nek növelését. Egyes jól gazdálkodó EFSZ-ekben a zöldség, dohány, cukor­répa és más termények termesztésé­ben elérik és túlszárnyalják az állami gazdaságok eredményeit. Ez ilyen rö­vid idő alatt olyan haladást jelent, amelyet nagyra kell értékelnünk. Emellett mérlegelni kell a tényt, hogy az állami gazdaság járásunkban jól megművelt egyházi nagybirtokokat vett át, míg az EFSZ-ek földje több­szöri műszaki-gazdasági rendezés után is igen elhanyagolt volt, gyakran állattenyésztési termelés nélkül. Az idén tavasszal 64 példásan gon­dozott mezei trágyatelepet létesítet­tünk a járásban, amelyekről ma már széthordtuk és beszántottuk a trá­gyát. A műtrágyán kívül a tervek szerint több mint 2000 vagon szerves ásványi tőzeges trágyát használtunk fel. ' Az agrotechnikai határidők betartá­sa lehetővé tette a széna-, korai burgonya-, zöldség-, stb. begyűjtés nagyfokú túlteljesítését. A nyitrai kerületben az ógyallai járás a nagy szárazság ellenére is elsőként és a köztársaságban az elsők között tel­jesítette a gabonabegyűjtés tervét. sére, a trágyaszükséglet talajelemzép szerinti jobb elosztására, jó minősé­gű vetőmag felhasználására, a vetési eljárások betartására és az agrotech­nika többi alapelvének érvényesítésé­re, a talajelőkészítéstől egészen a be­gyűjtésig. Mik az előnyei az agronómiai szol­gálat átszervezésének? Mindenekelőtt megszűnik a kettős irányítás, megszilárdul az egy agronómus fe­lelőssége és tekintélye, megszűnik a hosszadalmas döntés, mikor ope­ratív módon be kell avatkozni, nö­vekszik az agronómus felelőssége a traktorosok műszaknormáinak meghatározásánál, lehetővé teszi a sürgős feladatok ru­galmasabb megoldását közvetlenül az EFSZ-ek vezetőségeiben, megjavul az EFSZ-ek és a gépállomások együtt­működése főleg a gépek elosztásában és jobb kihasználásában stb. A GTÄ az agronómus útján haté­konyabban befolyásolhatja a gépesí­tést és a haladó agrotechnika beve­zetését. A jutalmazás új módszerével fokozódik az agronómusok anyagi ér­dekeltsége az EFSZ-ek gazdasági eredményeiben. Az agronómus például 500—800 koronát kap a GTÁ-tól (szakképzettsége, gyakorlata és a szö­vetkezet kiterjedése szerint) és 20— 30 munkaegységet, természetesen a végzett munka mennyisége alapján. Pontosan meghatározott mutatók teljesítése szerint a GTÁ igazga­tója megegyezik a szövetkezettel az agronómus jutalmazásában a GTÁ részéről. Ez a forma növeli az ag­ronómus érdekeltségét az EFSZ gazdálkodásáért. Ez természetesen csak néhány előnye az új rendszer­nek, mert nem bocsátkozhatunk itt részletekbe. E módszer érvényesítésében nagyon fontos tényező a káderek helyes ki­választása és kiegészítése, nevelése és betanítása, akik kellő szakképzett­séggel és feltételekkel rendelkeznek e hivatás betöltésére. Tapasztalataink szerint nagyon kedvezően értékelhet­jük az új rendszert mindamellett, hogy 1000, sőt 2000 hektárral rendel­kező szövetkezeteink vannak, és tel­jes felelősséggel javasolhatjuk általá­nos alkalmazásra. SÁMUEL MASÄR, az ógyallai GTÁ föagronómusa MEGJEGYZÉS Közös ügy Az alkoholizmus ellen, melyet a szo­cialista erkölcs mint szocialista rend­szerünktől teljes mértékben idegen megnyilvánulást a leghatározottabban elítél, az utóbbi időben egyre fokozódó szervezett harc folyik. Az alkoholizmus, a múlt ezen átkos öröksége még mindig sok kárt okoz életünk minden szakaszán. A családi élet megrontását, családi és egyéni életek tragédiáját, emberek egészségé­nek aláásását, szocialista törvényeink megszegését, hatalmas anyagi és er­kölcsi károk keletkezését írhatjuk az alkoholizmus rovására. Nézzünk csak meg néhány adatot az alkoholizmus ál­tal okozott károk csupán egyetlen sza­kaszán. 1958. jan. 1-töl okt. l-ig az alkohol fogyasztása 1940 forgalmi bal­esetet okozott, melyek következtében­193 ember életét vesztette, 1440 ember megsebesült, az anyagi kár pedig 3 millió 175 ezer koronát tesz ki. Tény, hogy az utóbbi idők szervezeti alkoholizmus elleni harca, egyes konk­rét intézkedések bizonyos eredményt hoztak ezen a téren. Ez idén csökkent a töményalkoholos italok fogyasztása, főleg az ez évi árrendezés után. Orszá­gos átlagban a kiskereskedelemben 34,9, a közétkeztetési üzemekben pedig 12,2 százalékkal csökkent a magas al­koholtartalmú italok fogyasztása. Ezt az eredményt azonban csupán kezdeti sikernek könyvelhetjük el és továbbra is következetesen harcolnunk kell társadalmunk nagy ellensége, az alko­holizmus ellen és ebbe a közérdekű harcba be kell vonnunk hazánk lakos­ságának minél nagyobb tömegeit. Rudolf Barak belügyminiszter a kö­zelmúltban a központi alkoholizmus­ellenes bizottság által rendezett sajtó­értekezleten hangsúlyozta, hogy az alkoholizmus a miútban mindig együtt járt az elnyomással és az öntudatlan­sággal, amelyre az uralkodó osztály ítélte a dolgozók tömegeit. Mi az élet­színvonal emelkedését nem az alkohol­fogyasztás emelkedésében akarjuk lát­ni, ebben nem akarjuk megelőzni és túlszárnyalni a fejlett kapitalista álla­mokat. Ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy közös feltételeket teremtsünk az alko­holizmus megszüntetésére. Nem va­gyunk puritánok és nem akarunk al­koholtilalmat bevezetni. Az alkohol árusításának betiltása egyszerű dolog lenne. Nehezebb azonban a helyes vi­szonyra nevelni az embereket a sze­szes italok fogyasztásával szemben. Ez a mi célunk, ezt akarjuk elérni. Ebbe a harcba, a túlzott alkohol­fogyasztás elleni harcba minden be­csületes embernek be kell kapcsolódnia. ÚJ SZÓ 4 * 1958. november 4.

Next

/
Thumbnails
Contents