Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-04 / 305. szám, kedd

Bratislava városrendezési terve Az urbanlsták, vagy más szóval a városépítészek munkaköre nem mondható általánosan ismertnek, annak ellenére, hogy ez a munka rendkívül fontos és felelősségteljes. Ha az emberi lét célját a boldogság keresésében látjuk, a boldogságot pedig bizonyos pszichológiai állapotként fogjuk fel, melyet a különböző tényezők között nagyrészt a környezet befolyásol, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az urbanisták munkája, amely a társadalom életterének a kialakításából áll, a lét értelmének alaDjait érinti. Természetes követelmény, hogy a mai város megfeleljen életmódunk és követelményeink sokrétűségének, minek következtében maga a város is 5. Továbbra is a Duna, és a Kiskárpátok lesznek a városkompozíció leglényegesebb tényezői, melyet megfelelő építészeti beavatkozással kell kihangsúlyozni. 6. A város kompozícióját úgy kell irányítani, hogy kiemelje a Várat, mint a városkép fődominánsót, és a történelmi részt, mint városépítészeti és kulturális szempontokból igen értékes városmagot. 7. Egyidejűleg azonban az utcahálózat meg kell hogy feleljen a legmodernebb forgalmi követelményeknek, az állandóan növekvő autóforgalomnak. A további fejlődés sorári a város körül körutakat kell kiépíteni, melyek összekapcsolnák a szatelitvárosokat. Braíisíavüt ábrázoló gótikus rajz a XV. századból, rendkívül bonyolult szervezetté válik, melynek kialakítása előre elkészített, alaposan megfontolt tervek nélkül lehetetlen. Az olyan terveket, amelyek egy város kialakításának, vagy átalakításának a módját szabják meg, városrendezési terveknek nevezzük. A gazdasági előrelátás mai állapota lehetővé teszi, hogy 10—-15 éves időszakra készüljenek reális városrendezési tervek, keretszerűen azonban szem előtt kell tartani a további fejlődési lehetőségeket is, különösen az újabb városoknál, és az olyanoknál, melyek iparuk, vagy geográfiai helyzetük következtében gyorsabb fejlődésre számíthatnak, ilyen városnak mondhatjuk Bratislavát is, amely mint nagyváros úi keletű — ipara, földrajzi fekvése — Európa szívében, a Duna, mint fontos nemzetközi kereskedelmi vonal mentén, szintén minden feltételt biztosít a rohamos fejlődésre. Bratislava esetében a városrendezési tervezés nem új keletű. Az első szituációs rajzok még a XVIII. század feléből maradtak fönn. A XVIII. század vége felé, a városfalak lebontása alkalmával Hillebrandt vezetésével dolgozták ki a rendezési terveket. A mai szempontoknak is megfelel az 1909-ből származó úgynevezett „Pálóczi-terv" Páloczi professzortól, amely úgyszólván alapjait képezi a további városrendezési igyekezeteknek. A jelenlegi terveket 1955—58-ban dolgozta ki az Állami Tervezési Intézet VI. műterme M. Hladký építészmérnök vezetésével. Ez a terv 15 éves időszakot vesz figyelembe, tehát a város 1970-ig terjedő fejlődését irányozza elő. Az alapelveket, melyekből a tervezők kiindultak, a következő nyolc pontban lehetne összefoglalni: 1. A tervezési időszak végéig a város összefüggő lakóterületein 300 000 lakossal kell számolni. 2. A további fejlődés — az első pontban említett határon túl kb. 400 000-ig — szatelitvárosok építésével fog történni, melyek a város környékén fekvő községekből alakulnak, és lakosaiknak száma egyenként 30— 40 ezer lesz. 8. A várostól keletre új ipari központot kell kiépíteni, amely a munkahelyek új súlypontja lenne. A város központjából ide kell áthelyezni a környezetre káros ipari üzemeket. A városépítészeti terv szerint is a legfőbb feladat a lakásépítkezés, melynek legnagyobb részét Bratislava keleti felében helyezték el. A város fejlődésének ezt az irányát a következő okokból választották: A sík terület kevés aszanációval lehetővé teszi a nagyarányú és ökonomikus építkezést. Ä meglévő közműveket a je; lenlegi sugárutak meghosszabbításával kedvezően ki lehet használni, és ezáltal a forgalom kedvező megoldása sem ütközik nagyobb akadályokba. Ennek a területnek kedvező helyzete van úgy az iparhoz, mint a városközA legjelentősebb sugárutak egyike — amelyre a várostengely szerepe hárul majd, és amelyre felfüződnek a város legjelentősebb pontjai — az északkeleti-délnyugati vonal. A város keleti részén, az új pályaudvarnál kezdődik, érinti a sportstadiont, továbbá a szakszervezetek házát (amely a mai központi piacLéren lesz), inajd egy rövid 70 m széles bulvárral folytatódik és a belső nagykörútba torkollik be. (Karadžič, Malinovszkij ut cák). A további jelentős pont az úgynevezett „Központi tér" több jelentős középülettel (az „Avion" előtt). A további folytatás a Sztálin tér, majd a történelmi város, s az egész sorozat a Vár épületével csú csosodik ki. Ezt a térsorozatot párhuzamos forgalmi utak kapcsolják össze, ezek keletről kezdve: a Vaj noryi út, párhuzamosan a Nagyszombati út, a Steiner Gábor utca, illetve a Szabó utca, majd pedig a Csehszlovák Hadsereg útja. illetve a Molotov utca. Ezeknek az utcáknak a funkciója egymásközt megoszlik, egy ré szük (Molotov utca, Steiner utca) élénk üzleti utcáknak van szánva, a többi pedig a városforgalom lebonyolítására fog szolgálni. Igen fontos kérdés az utak megfelelő méretezése a fogalom szempontjából. Számolni kell azzal, hogy Bratislava autóforgalma 1980-ig valószínűleg a mai 5,56-szorosa lesz és körülbelüli minden 5 — 6 lakosra fog esni egy gépkocsi Ez azt jelenti, hogy a bratislavai főútvonalak mai kapacitása nem lesz elegendő. A városrendezési terv a fő sugárút minimális szélességét 40 méterben állapította meg. Az egyes terek szintén differenciálva vannak. A mai központi vásártér, a városcentrum belépő tere lesz. Az „Avion" előtti térre fontos szerep hárul. Centrális helyzete következtében — a fősugárút és a város központját körülvevő széles parkosított sáv kereszteződésén. Itt lesznek elhelyezve a reprezentatív középületek. (A Szlovák Nemzeti Tanács, Megbízottak Testületének épületei.) A Sztálin tér továbbra is az üzletek és a központi szolgálatok élénk tere lesz. A tervek szerint a város többi terének elsősorban forgalmi szerepe lesz.Amint már említettük,, a városrendezési terv szerint fontos feladat a dunapart szerves bekapcsolása a város szerkezetébe. A város majd jobLakôtelep a Hostinský utcán (Matušík terve) 3. Ezeknek a községeknek a fejlesztésénél különös figyelmet kell szentelni Ligetfalunak, melynek kiépítésével organikusadban lehet bekapcsolni a Dunát, a város szerkezetébe. 4. A Dunát maximálisan ki kell használni úgy a városesztétika, mint n rekreáció, higiénia és az ökonómia érdekében. Szükséges hogy a város sokkai nagyobb szakaszon érintkezzen a Dunávai, mint jelenleg. Lakótelep a Februári Győzelem útján (Š. Svetko terve) ponthoz viszonyítva. Szükséges azonban megfelelő műszaki beavatkozással eltávolítani az aránylag közel fekvő gyárak bűzét, amely jelenleg nagyon rontja a keleten elhelyezett lakások minőségét. A szatelitvárosok kérdése Bratislava szempontjából speciális probléma. A szatelitvárosok építése általában nagyobb városoknál 1 000 000 lakos fölött kerül szóba, ahol a dezurbanizáló törekvéseket a természettől való túlságos eltávolodás, a szinte megoldhatatlan közlekedési problémák kényszerítik ki. A/ ilyen szatelitvárosok körülbelül 80-100 000 lakos számára épülnek. Bratislava esetében az okok mások és a méretek sokkal szerényebbek. Itt azért van szükség a szatelitvárosok építésére, mivel a város további terjeszkedését északon és nyugaton a Kiskárpátok hegyláncai, délen a Duna. keleten pedig az ipari üzemek akadályozzák. A tervezett szatelitvárosok körülbelül 30 000-40 000 lakosúak lesznek, és valószínűleg Károlyfalu, Ligetfalu, Püspöki és Récse jöhet számításba. Ez a kérdés azonban már a tervezési időszakon túl, 1970 után lesz aktuális. A városrendészeti terv a mai lakóterület organikus továbbfejlesztésével, egy kompakt városszerkezet kialakításával számol. Tovább fejleszti és kihangsúlyozza a megkezdett sugárutak és körutak rendszerét. A sugárutak összefogó motívuma a történelmi város és a Vár. a körutak a Kiskárpátok déli- és délkeleti lejtőit és a dunopartot kapcsolják össze. ban hozzátapad a Dunához, azáltal, hogy a part meghosszabbodik, és hozzáférhető lesz egészen a Téli-kikötőig. Az egész vonalon a Lafranconitól kezdve összefüggő sétány lesz kiépítve. A túlsó parton megfelelő parksáv alakul, esetleg pontház-beépítéssel, Az a mindenesetre helyes követelmény, hogy a város minél inkább a Dunához támaszkodjék, kikényszeríti egy második híd elhelyezését valahol a központ táján. (Esetleg á Hal téren). Hogy a Duna valóban a városhoz kapcsolódjék, szükséges Ligetfalut ef;v 30 — 40 ezer lakosú modern városrésszé alakítani, ez azonban csak a Bratislava fölött) erőmű kiépítése után lesz lehetséges. Az elmondottak során csupán a városrendezési terv néhány alapelvét említettük, az egész problematika annyira szétágazó és bonyolult, hooy lehetetlen - az adott keretek között — minden kérdésével foglalkozni. Végül még arra kell felhívni a figyelmet, hogy egy városrendezési tervet nem lehet befejezni, egyszer s mindenkorra lezárni. Nem csupán az urbanizmus időnként változó fölfogásai akadályozzák ezt meg, de a technika fejlődése, az életkörülmények, és a város arculatára ható faktorok állandó változása is. Ezért ezeken a terveken szakadatlanul kell dolgozni, és az öröklött eredményeket tovább gazdagítva újabb qenrrációknak átadni. JANKOVICH IMRE Ünnepi hangverseny a Csehszlovák Köztársaság 40 éves fennállásának tiszteletére A Szlovák Filharmónia utolsó októberi bérlethangversenye hazánk 40 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségek keretében zajlott le. Az est megnyitó száma Ján Cikker, államdíjas zeneszerzőnk „Drámai fantáziájának" bemutató előadása volt. Cikkor legújabb müve Ladislav Slovák karmesteri pálcája alatt került előadásra. A három részre tagozódó kompozícióban keményváyású, erélyes témák váltakoznak halk lírával. Legközvetlenebbül a lírai középrész hatott. Első hallásra még nem tudhatjuk, hogy a hatalmas gradációkban teljesen fedték-e egymást a komponista és a dirigens elgondolásai. Ezután Antonín Dvorák zenekari gordonkaversenyét hallottuk. A gordonkaszólót Miloš Sádlo professzor, államdíjas művész adta elő. Miloš Sádlo művészetét elsősorban komoly elmélyültség és kifinomultság jellemzi. Sádlo az érett művész öntudatos világosságával formál és mondanivalója leszürődötten egyszerű. Kultúra, ízlés, muzikalitás, formai stílus — Miloš Sádlo előadásában minden a helyén volt. Nagyon szépen hozta ki az első tétel kifejezésteljes tematikáját. A finom, hangulatos, a maga egyszerűségében szinte daíszerüen ható második tételben (a középrészben Dvorák egyik dalának témája is megszólal) hangszere valóban „énekelt". A hatásos harmadik tétel hol patétikus, hol lírai, hol ritmikailag gyújtó témái a szólistáknak alkalmat adnak arra, hogy virtuóz vénája is kibontakozzon, ugyanakkor azonban a meleg tónust is meg kell tartania. Sádlőnak ez a kényes probléma sem okozott nehézséget. Az egyetlen kissé zavaró körülmény: a szólista és a zenekar nem mindig kifogástalan összhangja volt. Miloš Sádlo hallgatóságát igazán szép percekkel ajándékozta meg és örülnénk, ha ezt a kiváló művészt gyakrabban lenne alkalmunk hallani. A műsor második felében Alexander Glazunov IV. szimfóniája hangzott el. Glazunov nagyszerű színérzékkel rendelkező zeneszerző, orkeszterstílusa igazán színpompás. Ladislav Slovák a szimfóniát fiatalos tűzzel és hévvel vezényelte, különösen jól sikerült az első két tétel előadása, a zenekarban felragyogtak Glazunov mélytüzű színei. Az első Andantéban örültünk a vonóskar meleg hangzású játékának. Szép volt a népi tánc szellemében élő Scherzo, könnyed, gyöngéd, táncos kis Triójával. A hallgatóság Glazunov szimfóniáját őszinte tetszéssel fogadta. Havas Mária AZ ÖLTEK MEG... A

J em a fantázia szüleménye, hanem az élet szomorú igazsága, Szó József Gyulát, gyerekkori barátomat az urak ölték meg, a szórakozni vágyó urak, akik az életnek csak a verőfényes oldalát ismerték. Mit is számított nekik egy zsenge hajtás, egy gyerek élete. Csak egy zsellér-gyerekről volt szó ... Most, hogy eme sorokat papírra vetem, gondolatban szülőfalumban, Söregen járok. Az idő kerekén is fordítani kell egyet, hogy visszavetítsük a múltat. Gyuláik a falu közepén laktak, bogárhátú kisablakos házban. Gyula jóval fiatalabb volt nálam, mégis, úgy kell mondanom: barátok voltunk. Gyula sápadt arcú, nagyszemü legényke volt. Csont és bőr testecskéjén a mások elhasznált rongya lötyögött. Apjának a két kezén és három pántlika földjén kívül egyebe nem volt. Gyula alighogy kikerült az iskola padjából, Hulitáéknál, a füleki gyárban kellett munkát vállalnia. Hajnalban kelt s jóformán csak akkor ébredt fel, amikor a vonatba szállt s körülfogták a kérges kezű, megviselt arcú gyárt munkások. Igen, körülfogták, mert alig akadt ember, aki Gyulát ne ismerte volna. Ismerték, szerették, mert Gyula nagyon szépen énekelt és sok nótát tudott. így ment ez 1944 őszéig, amikor is Gyula egyszerre kimaradt a gyárból. A gyáriak nem tudták, hová lett, De én tudom. Beteg volt! Már heteken keresztül láz gyötörte. Munkavezetőjének is én vittem a hírt állapotáról. A ködös, latyakos őszi nyirkot, száraz, fagyos decemberi napok váltották fel. A gyárban egyre hosszabbra nyúltak a munkanapok. Gránát kellett, sok gránát, hogy megállíthassák az „ellenséget". A faluba pedig egyre több gyászkeretes levél érkezett. A z egyik fagyos reggelen bundás, csizmás urak érkeztek a faluba. Vállukon puska volt. A bírón kívül senki sem ismerte őket. ö fuvarozta be őket az állomásról, s azt mondta: a megyei és járási urak. Nyúlpecsenyét akarnak karácsonyra. A kisbíró, a mindig tréfás kedvű Józsi bácsi lóhalálban futott végig a falun. Hajt ókat keresett. A vadász urak koccintgatva, nagyokat nevetve. várták a hajtókat, de csak nem akart senki jelentkezni; végre megkopogtatták az ajtót. — Nagyságos uraim, egi/et sikerült fejhajtanom, ha megfelelne — jelentette a kisbíró. Gyula sápadtan lépett az urak elé. Dereka köré édesanyja nagykendője volt csavarva. — Oszt ismered-e az erdőt gyéreit? — szólt rá az egyik vadász. Gyula némán bólintott. — llaj t ott ále már vadat? — kérdezte a másik. A fiú újból csak a fejével intett. Estefelé vaskos hófelhök tolakodtak az égre. Ä vadásztársaság zsákmánnyal megrakva betért a szomszéd falu vendéglőjébe. Gvula fáradtan, gaztól, tüskétől, tépetten roskadt az egyik székre. Az urak konyakot rendeltek. Gyulát is kínálták Először vonakodott, de az urak bíztatták. Az első pohár után következett a második, a harmadik ... A kocsmáros jóvoltából az urak azt is megtudták, hogy Gyula szépen tud énekelni. Ráparancsoltak, hogy ha ivott, most már énekeljen is. Gyula énekelt, mit is tehetett volna egyebet, a szesz is fűtötte. Az urak vele együtt daloltak és egyre tömték bele az italt. Éjfél utánba nyúlt már az idő, amikor szedelőzködött a vadásztársaság. Gyula már alig állt a lábán. Az egyik prémbundás vadász szép, új öt peng üst dobott a fiú elé. — Azt hiszem, meg vagy elégedve — röhögött borgőzösen. Gyula a markába szorította a pénzt, s az urak után ö is elhagyta a kocsmát. A friss levegő egy pillanatra magához térítette, s elindult hazafelé. A hó is szállingózni kezdett. M

ásnap a faluban futótűzként terjedt el a hír: Gyulát megfagyva találták. Amikor hazahozták, már nem volt benne élet. Csonttá fagyott, kezében még akkor is ott szorongatta a vadonatúj öt pengőst — munkájának bérét .., Szarka István <a iu~iiii % ; V Í A Kölni Zenei Intézet gondozásában nemsokára megjelenik Joseph Haydn összes szerzeményének kiadása. A kiadás ritkaságai között van a nagy zeneszerző egyetlen vfgoperája, a La Canterina, amelynek kéziratát a budapesti Széchenyi-múzeum őrzi. A Szovjet Filmstúdiók hat új filmet készítettek a Lenini Komszomol 40. évfordulójának tiszteletére. Konsztantyin Pausztovszklj tovább írja önéletrajzciklusát, amelynek első két kötete Nyugtalan ifjúság címmel jelent meg magyarul. A most készülő negyedik kötet a húszasharmincas évek ogyesszai irodalmi életének emlékeit eleveníti fel. Arnold Zweiget, Francois Mauriacot és Leopold Infeldet kooptálták a nemzetközi Auschwitz-bizottságba, amelynek kezdeményezésére szobrot emelnek a náci haláltábor helyén. A szobor elkészítésével Fritz Cremer német szobrászt - aki a pályázaton első dijat nyert — bízták meg. A CSISZ rozsnyóbányai szervezete e napokban vidám műsorral egybekötött táncmulatságot rendezett a bevonuló ifjak tiszteletére. A mintegy kétórás változatos műsort Ehrlich Gyula rendezte (e. gy.) Charlie Chaplin műszaki folyóiratokat tanulmányoz Vevey melletti birtokán és megküldetett magának minden űrhajózással kapcsolatos könyvet, cikket és fényképet. Üj filmet készít elő, amelyben a keménykalapos. sétapálcás Charlot, mint a Föld száműzöttje a Holdon keres menedéket. ÚJ SZÖ 5 * 1958. mvember <L