Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-30 / 331. szám, vasárnap

A francia nemzetgyűlési választások második fordulója Az életszínvonal emelése a mi kezünkben van" Párizs (CTK) Körülbelül 25 millió francia választó .vesz részt! vasárnap a nemzetgyűlési választások máso­dik fordulójában és 426 választóke­rületben újra fog szavazni. A má­sodik* fordulóban egyszerű többség elég a jelölt megválasztására. Több mint kétmillió választónak már nem kell választania, mivel egyes jelöl­tek 39 választókerületben november 23-án már az első fordulóban meg­szerezték az abszolút többséget. A választások második fordulóját a burzsoá pártoknak és a szocialista pártnak a Francia Kommunista Párt elleni nagyvonalú támadása jellem­Az algériai választások Párizs (CTK) Egyes algériai vá­lasztókerületekben már pénteken megtartották a választásokat, más kerületekben szombaton és a hát­ralevőkben vasárnap folynak le a választások. Az algériai választások első nap­jának lefolyásáról azt írják a pári­zsi lapok, hogy a választók részvé­tele nagyon eltérő és 30-80 száza­lék között mozog. A burzsoá lapok „a rossz időjárással" próbálják meg­magyarázni a választók távollétét. Algériában most is mozgős rtották a katonai csapatokat és sok helyen katonai teherautókon szállították az algériaiakat a választási helyiségek­be. Az Associated Press amerikai sajtóügynökség tudósítója Algírbői jelentette, hogy a hadsereg első­rendű szerepet játszik a választá­sokban és sehol sem tartja be De Gaulle tábornok ama nyilatkozatát hogy a francia fegyveres erők nem avatkoznak be az algériai válasz­tásokba. Ünnepi gyű'és Tiranában Tirana (ČTK) — Albánia fasiszta járom aló! való felszabadulásának 14 évfordu­lója alkalmából november 28-án ünnepi gyűlést tartottak Tiranában A gyűlésen megjelentek Enver llodzsának, az Albán Munkapárt KB első titkárának. Mehmed Sehunak, a minisztertanács elnökének és Hadzsi Lesinek, a népgyűlés elnöksége el­nökének vezetésével az Albán Munkapárt és az albán állam vezető tényezői. A nagy jelentőségű évforduló alkalmá­ból Adil Csarcsani, az AMP KB politikai irodájának póttagja mondott ünnepi be­szédet. Megemlítette az albán népnek a/ elmúlt 14 év folyamán (gazdasági, politikai és kulturális téren elért sikereit. Csarcsani nagyra értékelte a Szovjet­unió és a többi szocialista ország nagy segítségét az albán gazdaság és kultúra fejlesztésében. „A szovjetunió vezette nagy szocialista tábor biztonságunk és függet­lenségünk nagy 2$loga hazánk szocialista építésének biztosítéka" —. mondotta. Az ünnepi gyűlésről üdvözlő levelet küldtek az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak. zi. Figyelmük arra a 63 választó­kerületre összpontosul, ahol a kom­munisták vezettek az első forduló után. A többi párt úgyszólván va­lamennyi esetben megegyezett egy közös jelölt személyében, akinek meg kell akadályoznia, hogy kom­munistát válasszanak. Az esetek többségében az „új köztársasági szövetség" új jobboldali párt jelöltje a kommunista jelölt ellenfele. A ke­rületek kisebb számában pedig szo­cialista vagy a jobboldali független párt képviselője. És csak egyedül­álló esetekben radikális vagy kle­rikális. A második fordulóban három vagy négy jelölt fog 'versengeni a többi választókerületekben. A Francia Kommunista Párt 403 választókerületben hagyta meg je­löltjeit a második fordulóra, 23 ke­rületből más köztársaságpárti jelöltek javára visszavonta jelöltjeit. Ezek támogatásának feltételeit az FKP KB legutóbbi ülésén határozták meg. Elítélték a május 13-i algériai re­akciós puccsot, a népszavazáskor a De Gaulle-alkotmány elutasításá­ra szólítottak fel és a demokratikus erők egyesülését támogató álláspon­tot képviselnek. A szocialista országok újabb kezdeményezése a genfi értekezleten Genf (ČTK) — A váratlan támadás veszélyének elhárításáról tárgyaló szak­értők pénteki ülésén a szocialista országok küldöttségei pénteken két fontos javaslatot terjesztettek elő. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője be­nyújtotta „a szovjet kormány nyilatkozatát a váratlan támadás veszélye elhá­rítására irányuló intézkedésekről" és dr. Jirí Hájek, a Csehszlovák Köztársaság küldötte a szocialista országok küldöttségei nevében benyújtotta „Albánia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia javaslatát szárazföldi ellenőrző állomások és légi ellenőrzés létesítéséről, valamint egyes leszerelési intézkedések egyidejű megvalósításáról a váratlan támadás veszélyének csök­kentésére". A két dokumentum tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A Nemzetek Palotájában az újság­írőkörök nézete szerint a Szovjetunió kormánya és a többi szocialista or­szág küldöttségei által benyújtott konkrét javaslatok segítséget nyújt­hatnak a konferenciának abban, hogy végre megkezdje a váratlan támadás veszélyének korlátozására irányuló gyakorlati intézkedések tárgyalását. A nyugati kormányok és küldöttségek állásfoglalása a konferencián, amint a nyugati sajtó híreiből kitűnik, ed­dig nem felelt meg e követelménynek. A nem konkrét akadémikus vita a feszültség enyhítésére, a váratlan tá­madás veszélyének elhárítására vagy legalább is csökkentésére irányuló gyakorlati intézkedések nélkül nem segíti elő a béke ügyét. S az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaor­szág és Olaszország küldöttségei, amint a nyugati sajtóból kitűnik, ed­dig csupán egyes elszigetelt eszkö­zökről, vagyis fegyverekről, azoknak műszaki és taktikai tulajdonságairól beszéltek, valamint e fegyverek meg­figyeléséről és a fegyverekről, anél­kül, hogy ezeket egybekapcsolták volna a váratlan támadás lehetősége ellen irányuló intézkedésekkei. A kon­ferenciának ebből a felfogásából kö­vetkezik ezen államok elutasító állás­pontja az atombombát szállító repü­lőgépek más államok területe és a nyílt tenger feletti repülésének be­szüntetésére tett szovjet javaslathoz. Ezt a javaslatot a nyugati küldött­ségek álláspontját tolmácsoló nyugati sajtó „politikai javaslatnak" minősí­tette, amely állítólag nem tartozik e konferencia elé. Amint azonban általánosan ismere­tes, a váratlan támadás problémája nem ered csupán a fegyverzet jelle­géből. hanem bizonyos politikából fakad, mégpedig az „erőpolitikából". AZ USA ÁLLAMI départementje foly­tatja cselszövéseit Indonéziában. Számos képviselője indonéziai látogatásra készül. Céljuk az indonéz közvélemény befolyá­solása és annak a látszatnak keltése, hogy az USA javítani kívánja kapcsola­tait Indonéziával. így például Taylor tá­bornoknak. az amerikai szárazföldi csa­patok vezérkari főnökének az a küldetése, hogy megállapítsa az indonéziai lázadók maradványainak erejét és megvizsgálja ismételt aktivizálásuk lehetőségét. ETIÓPIA és Csehszlovákia képviselői keretegyezményt írtak alá egészségügyi berendezések szállításáról. Csehszlovákia a kővetkező öt év folyamán 15 millió korona értékű egészségügyi berendezést szállít az abesszíniai kórházaknak. Moszkva-rjazanyi vasútvonal rendezőpályaudvara mozdony csarnokának komszomolistái a Szov­jetunióban elsőként megalakították a kommunista munka brigádját. Nem véletlen, hogy a brigád az 1959­1965 évi népgazdaságfejlesztési ellen­őrző számok nyilvánosságra hozatala után született. Éspedig abban a moz­donycsarnokban. amelyben 1919-ben „a forradalmi módon végzett munka" mozgalma, a kommunista szombatok mozgalma született, melyet Lenin „A nagy kezdeményezésinek neve­zett. Noha a Moszkva-rjazanyi vasútvo­nal mozdonycsarnokának komszo­molistáié az elsőség az új munka­verseny-mozgalomban, nem az egye­düliek. Mihelyt a Szovjetunió népei a sajtón keresztül tudomást sze­reztek kezdeményezésükről, a gyárak és a kolhozföldek komszomolistái megalakították a kommunista mun­ka. brigádjait, melyekbe az üzemek idősebb dolgozói is bekapcsolódtak. Máltén feltehetjük a kérdést miért van szükség oly nagy kezde­ményezésre a szovjet üzemekben és földeken, hisz köztudomású, milyen nagy lendülettel halad előre a ter­melés és a munkatermelékenység a Szovjetunióban. Egyes ágakban már felülmúlta az Egyesült Államokat és ez azt bizonyítja, hogy a szovjet munkások. ;.olhozparasztok. állami gazdaságok dolgozói, a szovjet értel­miség rendszeresen, jól, termeléke­nyen dolgozik. Mi tehát a kommu­nista munka hrigádjainak célja, s mi bennük az új ? A donbaszi Dimitrcv-bánya fiatal ŰJ, NAGY KEZDEMÉNYEZÉS bányászai a hétéves terv irányszá­maitól és a Moszkva-rjazanyi vasút­vonal mozdonycsarnok komszomolis­táinak kezdeményezésétől lelkesítve alakították meg a kommunista mun­ka brigádját, melynek törvényévé vált e jelszó: „Egy mindenkiért, mindenki egyért". A brigád tagjai elhatározták, hogy minden alkotóképességüket, erejü­ket, energiájukat és lendületüket a munkának szentelik. Olyan munka­viszonyt fognak önmagukban ápolni, hogy a munka fizikai és szellemi szükséglet legyen számukra. Ez moz­galmuk tartalmának csupán egyik része. A másik része elválasztha­tatlanul összefügg az elsővel és szakképzettségük rendszeres fokozá­sára, általános kulturális és politi­kai művelődésre, rendszeres tanulás­ra kötelezi őket. Természetesen ide tartoznak még az igazi elvtársi kap­csolatok ápolására, az individualiz­mus, a rossz szokások és a társa­dalmi csökevények elfojtására tett kötelezettségvállalásaik is. Az első pillantásra kitűnik, hc. y egyik kötelezettségvállalásuk feltéte­lezi a másikat és együttvéve bizto­sítják az emberi egyéniség általános fejlődését. Világos, hogy a kommunista mun­ka brigádjai a szovjet társadalomnak éppen ebben az időszakában nem Nem a legszebb a Králúv Dvür-i Vas­üzemek nagyolvasztójának ülésterme. Szű­kösen férnek el benne az első műszak után összegyűlt elvtársak, hogy novem­beri taggyűlésükön a többi napirendi pont mellett a legfontosabb pontot, a CSKF KB országos vita elé bocsátott levelét megtárgyalják. Mielőtt még erre sor kerülne, a tag­gyűlés jóváhagyja a gyár két régi mun­kásának tagjelöltté való felvételét. Az egyik, Miroslav Zábranský jelen van. Kér­vényének és az ajánlók véleményezésé­nek felolvasása után felszólítják, mondj! cl, miért kéri a kommunista pártba való felvételét. Zábranský, aki már hosszabh ideje eredményesen tölti be az FSZM műhelvblzottsága elnökének funkcióját, megszokta, hogy gyűléseken beszéljen, sőt elvtársai szerint még a legkényesebb té­máknál sem jön zavarba, most nehezen találja a szavakat. Megindultan jelenti ki. már régen úgy érzi, hogy mint munkás­család gyermekének a kommunista pártban van a helye. „Az, hogy felvételem éppen ilyen országos fontosságú esemény, t párt levelének megvitatása alkalmából történik, arra kötelez, hogy munkámat és funkciómat a párt — most már mond­hatom a pártunk — politikájának szelle­mében még alaposabban, még lelkiismere­tesebben lássam el." Ilyen bevezető után nem esett senki­nek nehezére a levélhez hozzászólni. Mint a termelésben általában, az elvtársak itt is elsősorban saját részlegük problémáit vitatták meg. Talán őszintébben és nyíl­tabban, mint máskor, szó esett azokról jelenségekről, amelyek hátráltatják e termelést. Helytelen anyaggazdálkodás, aránylag nagy fluktuáció, a munkaidő 1 gyenge kihasználása stb. Lisý elvtárs, aki évtizedek óta az üzem dolgozója, rámu­tatott arra, hogy a fiatalabb nemzedék túlságosan kényelmes. „Ha igényeket kell támasztani az elsők, de munkában — sajnos — gyakran az utolsók. Bezzeg a kapitalisták idején mindenkinek rendben kellett tartania munkahelyét, különben ,,repült". És hogy festenek ma a mun­kahelyek? A balesetek legtöbbjét a ren­detlenség okozza. Ne sajnáljuk a fárad­ságot, elvtársak, és beszéljünk az em­berekkel. Legyenek ők olyanok, amilyenek mi voltunk és ne mi váljunk nemtörő­dömmé az ö hatásuk alatt." A lakásépítés elmaradását a saját bő­rükön érzik. Háromszáz lakáskérvény fek­szik elintézetlenül a nemzeti bizottságon s ami még rosszabb, új munkaerőket sem vehetnek fel, A munkás-bérrendszerek átépítésével lényegében egyetértenek. Számítanak ar­ra, hogy nagyobb lesz az érdeklődés aj üzembén folyó szakoktatás iránt, mivel a bérezésnél a jövőben figyelembe ve­szik minden egyes dolgozó szakképzett­ségét. Habár az új katalógus alapján is a kohómunkások részesülnek előnyben, ez nem jelenti azt, hogy eltekintenek szakképzettségüktől. A vita során kiderült, hogy az elvtár­saknak minden okuk megvan arra, hogy alaposan elemezzék munkájukat. A mai napig adósak a népgazdaságnak 472 ton­na vassal és még nem teljesítették a XI. kongresszus tiszteletére terven felül fel­ajánlott 500 tonna n.yersvas termelését sem. Rezolúciójukban kiemelték, minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy az elmaradást idejé'-cn pótolják s a követ­kező mondattal fejezik be: „Tudatában vagyunk annak, hogy az életszínvonal I emelése a mi kezünkben van, ezért az állami terv teljesítésével biztosítani fog­juk az életszínvonal emelkedését.' —va— HRUSCSOV, a Szovjetunjó Minisztertaná­csának elnöke november 29-én a Kreml­ben fogadta dr. Szubandrio indonéz kü­lügyminisztert, aki a Szovjetunió külügy­minisztériumának meghívására látogatott Moszkvába. AZ ENSZ közgyűlésének politikai kü­lönbizottsága pénteken két határozatot hozott az ENSZ irányító szervének ki­bővítéséről. AHMED SUKAJRI, Szaúd-Arábia állam­minisztere az ENSZ biztonsági tanácsához emlékiratot juttatott el, melyben kor­mánya panaszt emel Nagy-Britanniának Szaúd-Arábia területi épsége ellen irá­nyuló fegyveres agressziója ellen. Válaszolunk az olva sók kérdéseire Miért van szükség műszakilag i n dok olt norm ákraľ Ahol „csak" 220 százalékra lehet teljesíteni a normát © A népszerű normák és a munkaerőhullámzás © Mi történik a királyhelmeci autójavítóban? Illetve az. eljárás — ha az üzemben helyesen járnak el — fordított: elő­ször megállapítják minden egyes munkahelyen az úgynevezett műsza­véletlenül jöttek létre. Törvénysze­rűen születtek akkor, amikor a szov­jet nép előreftör a népgazdaság to­vábbi fellendítésére, amit maga az élet tett szükségessé A szovjet nép éppen a kommunista munka brigád­jaiban találta meg a munkaverseny újabb, tökéletesebb formáit. A hétéves terv ellenőrző számai az automatizálásra, chemizálásra, a legkorszerűbb technikára számítanak. K termelésnek ezen a fokán a dol­gozó embernek el kell sajátítania a legpontosabb technikát, tudományt, és világműveltséget, hogy megbir­kózzék a termelés növelésének nagy feladataival. Ha az ember így lát munkájához, akkor a kommunista társadalom további' célja is teljesül — megszűnik a testi és szellemi munka közötti különbség. Az ilyen tartalmú munkáról Lenin 1919-ben azt mondta, hogy sokkal nagyobb jelentősége van az emberi társadalom történetében, mint Bis­marck győzelmeinek, vagy a sedani ütközetnek. Az emberek társadalom érdekében végzett öntudatos mun­kája ugyanis méltó a dicsőség ba­bérjára. A szovjet népngk e téren is min­den feltétele megvan, hogy babéro­kat arasson. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolóinak tézisei kimondják: „A kommunista társadalom építése a sokmilliós néptömegek eleven al­kotó tevékenysége". A Szovjetunió, az egész béketá­bor sokmilliós néptömegei felsora­koztak ... I. L. A napokban levelet kaptunk Mihályi János perbenyíki olvasónktól, aki a ki­rályhelmeci 10090-es autójavító üzem­ben dolgozik. Felvilágosítást kér le­velében, mi az oka, hogy üzemükben nem lehet magasan túltejlesíteni a normát, mert az üzem vezetősége szerint „erre nincsen béralap". A le­vélíró több példát említ, köztük saját esetét is. Mint esztergályos dolgozik az üzemben. Az egyik munkánál pél­dául igen magasan teljesítetté a nor­máját, de bérének azt a részét, amely meghaladta a 220 százalékos norma­teljesítést, már nem fizették ki. Ilyen módon csak az idén 939 korona kere­settől esett el. A levélíró ezután megemlíti, hogy az ilyen „bértető" sok dolgozót arra késztet, hogy olyan munkahelyet ke­ressen, ahol — mint írja — „rend" van a.bérezésben, ahol bármilyen ma*­gas normateljesítést teljes mértékben díjaznak. Miután a csökkentett kereset kihat a táppénzre, illetve a nyugdíj összegére is, nem csoda — hangsú­lyozza Mihályi János — hogy ez a je­lenség munkaerőhullámzást idéz elő annak minden hátrányos népgazdasági következményével együtt. A levélíró kifogásolja az üzemi szakszervezeti bizottság munkáját is, mert nem fog­lalkozik ezzel a panasszal. Tényleg megrövidítették-e Mihályi Jánost? A fentiek szerint tényleg vfez­szásnak látszik, hogy azok a dolgozók, akik különlegesen nagy munkaigyeke­zetet fejtenek ki, akik munkájuk végzésében leleményesek és ilymódon meghatározott normájukat igen maga­san teljesítik, nem kapják meg mun­kájuk teljes ellenértékét. Ez azután — és ez is természetesnek tűnik — fékezi munkaigyekezetükot, különös­képpen az olyan műhelyben, ahol, mint Királyhelmecen, meg is mondják, hogy „márpedig 220 százaléknál magasabb ncrmateljesítést nem díjazunk", — egyszóval alkalmazzák az „bértetőt". A kutya természetesen nem itt van elásva. A normák rendszeres igen ma­gas teljesítése a legtöbb esetben arra "vall, hogy a norma laza s azt elavult munkaátlagok alapján mint úgyneve­zet „statisztikai normát" állapították meg. Az ilyen üzemekben aztán az a helyzet, hogy az üzem tervét, a termelés száz százalékát csak igen magas átlagos normateljesítéssel le­het elérni. Miután a béralap a száz százalékos tervteljesítésse! áll arány­ban, világos, hogy a magas normákon alakuló bérek kifizetésére az ilyen üzemekben nem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz. Mi tehát a helyes eljárás? Az, ha az üzem tervének teljesí­tését, vagyis a százszázalékos ter­melést a normák százszázalékos teljesítése alapián biztosítják. kilag indokolt normát és ezek alapján számítják ki az egész üzem terme­lési tervét. Mindenesetre azonban a két tényezőnek: a százszázalékos terv­teljesítésnek és a százszázalékos normateljesítésnek összhangban kell állniok, mert csak ez a viszony teszi lehetővé először a százszázalékos normatel­jesítésért a százszázalékos bér kifi­zetését, illetve másodszor százszá­zalékná! magasabb normateljesítés esetén — amely magával hozza az előbb ismertetett összefüggések alapján a tervnek is magasabb teljesítését — a magasabb bérek kifizetését a ténylegesen elért normaszázalék alapján. Ha ilymódon vannak az üzemben megállapítva a műszakilag indokolt teljesítménynormák, ha ilyen össze­függés áll fenn az üzem terve, a normák és a béralap között, akkor nincsen és nem is lehet semmi né­ven nevezendő akadálya a bármilyen magas normateljesítésért járó bérek kifizetésének. Ilyen esetben tehát a normázás nem kerékkötője népgazda­ságunk fejlődésének, ellenkezőleg an­nak egészséges ösztönzője. Január elejétől az a lehetőség is fennáll, hogy a dolgozók már most, a tervelőkészítés idején előre szilárdít­hassák tervüket, s így magasabb bér­alapot. biztosítsanak üzsmük számára — mint például a Szlovákiai Magne­zit Művekben tették. A CSKP KB nemrégen közrebocsátott levele is foglalkozik — méghozzá első helyen — a munkabérek átszervezésével. Ezt kellene elsősorban megvitatniok a királyhelmeci autójavító üzem mun­kásainak. A levélben világos pártunk álláspontja ebben a kérdésben. A le­vél kiemeli a műszakilag indokolt normák bevezetésének szükségességét. Nem igaz az az állítás, amellyel az üzem vezetősége elhárította a dolgozók kérdéseit: ezen nem lehet változtat­ni. Nemcsak hogy lehet, hanem egye­nesén kel! váltqztatni: kidolgozni, megtárgyalni és feltétlenül beve­zetni a műszakilag indokolt normá­kat. A levélíró véleménye szerint a szakszervezeti bizottság nem foglal­kozik ezekkel a kérdésekkel. Mivel foglalkozik akkor? — kérdezhetnénk. Nagyon szívesen közölnénk valame­lyik következő számunkban a király­helmeci 10090-es autójavító üzem vezetősegének és szakszervezetének válaszát, amelyben bizonyára megta­láljuk, mit tette!# obben az ügyben, beszélnek-e a párt leveléről, a mű­szakilag indokolt normákról a dol­gozókkal. (v) ÜJ SZÖ 5 * 1958. november 50.

Next

/
Thumbnails
Contents