Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-30 / 331. szám, vasárnap

vák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság (Folytatás az 1. oldalról) ország általános felvirágzását, a vá­rosok és falvak dolgozó népének elé­gedettségét eredményezi. A küldött­ség látogatása idején tanúja volt a munkások és parasztok, az értelmiség és ifjúság hatalmas országos moz­galmának, melynek célja a harmadik ötéves tervnek 3 — 4 év alatti teljesí­tése. A bolgár nép lelkesedése, mellyel a VII. kongresszus és a BKP KB no­vemberi ülésének határozatait fogad­ta és ezeknek megvalósításában kifej­tett aktivitása azt bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt Bulgária népének teljes bizamiát és támogatá­sát élvezi. A csehszlová: .üldött­séget az a szilárd meggyőződés hatja át, hogy az ország gazda­sági fejlesztésében elérendő jelentős lépés megvalósításának feladatait si­keresen teljesíti, A bolgár kommu­nisták és az egész bolgár nép őszin­tén örülnek azoknak a sikereknek, melyeket Csehszlovákia népe Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezeté­sével a szocializmus építésében elért. Üdvözlik Csehszlovákia Kommunista Pártja XI kongresszusának, a Cseh­szlovák Köztársaság szocialista építé­sének rövid időn belüi történő be­fejezéséről szóló határozatát, mely kifejezi Csehszlovákia dolgozóinak akaratát, hogy még gazdagabbá és erösebbé akarják tenni hazájukat és fokozni akarják hozzájárulását ahhoz a küzdelemhez, melyet a népek a békéért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért vívnak A Csehszlovák Köztársaság, mely a múltban fejlett ipari ország volt, példájával meg­döntötte a jobboldali szocialisták, — az opportunisták és a marxizmus­leninizmus többi ellenfeleinek ama „elméletét", hogy a szocializmus épí­tése iparilag fejlett országban lehe­tetlen. A Csehszlovák Köztársaság si­kerei lelkesítik és támogatják a fej­lett tőkés országok dolgozóit a ki­zsákmányolás elleni igazságos küz­delmükben. A két küldöttség örömmel könyveli el a szocialista tábor országaiban a termelőerők rohamos fejlődését. Ezen országok nagy néptömegei aktivitá­sának és alkotó kezdeményezésének nagyvonalú kibontakozása népgaz­daság-fejlesztési céljaik megvalósítá­sának biztosítéka, az egész szocia­lista tábor közgazdasága újabb, ed­dig ismeretlen méretű fejlődésének és felvirágzásának záloga. A két küldöttség örömmel fogadja Hruscsov elvtárs beszámolójának téziseit. A beszámolót a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kong­resszusán tartja a Szovjetunió 1959 — 1965. évi népgazdasági fejlődésé­nek irányszámairól. A tézisek merész távlatot tűznek ki a kommunizmus szovjetunióbeli győzelméért vívott harcban. Kitűzik a szocialista tábor erői rendkívül nagy fejlődésének távlatát és a szocializmus győzel­mét a kapitalizmussal folytatott'gaz­dasági versenyben. A kommunista és munkáspártok 1957 novemberében tartott moszkvai tanácskozásain jóváhagyott Nyila­kozat és Békekiáltvány példát mu­tat a marxizmus-leninizmus alkotó módon történő alkalmazására. Ked­vező befolyást gyakorolt a nemzet ­közi forradalmi munkásmozgalomra, beleértve Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Bolgár Kommunista Pái t fejlődésére. Az említett okmányok megállapításai és következtetései a nemzetközi események fejleményei­ben teljes igazolást nyertek. Mindkét párt tántoríthatatlanul halad tovább a Szovjetunió Kommu­nista Pártja által kitűzött és ki­próbált úton, és a proletár nemzet­köziséghez híven mint eddig, to­vábbra is engesztelhetetlenül fog küzdeni a marxizmus-leninizmus eszmei tisztaságáért. Nemzetközi kötelességüknek tart­ják, hogy továbbra is elszántan küzdjenek a jelenkori revizionizmus összes megynyilvánulásai ellen, kö­vetkezetesen leleplezzék lényegét és cé'jait. A marxizmus-leninizmus revíziója tipikus példájának tekin­tik a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programját és a jugo­szláv v-zett) tényezők beszédeit. A két párt megállapítja, hogy a jelenkori revizionisták ama kísérle­tei, hogy ideológiai zűrzavart idézze­nek elö a kommunista és munkás­pártok soraiban és megbontsák a nemzetközi forradalmi munkásosz­tály egységét, az egész vonalon csődöt mondtak, és az ellenük folytatott küzdelemben még job­ban elmélyült és megszilárdult a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom eszmei egysége és akcióké­pessége. A két párt a jövőben is követ­kezetesen küzdeni fog a burzsoá ideológiának a munkásmozgalom so­raiba való becsempészésére irányuló összes kísérletek és a nemzetközi reakció ama törekvései ellen, hogy meggyöngítse és megbontsa a szo­cialista tábor és a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának és a Bolgár Kommunista Pártnak az a nézete, hogy minden marxista-leninista párt nemzetközi kötelessége egymás általános meg­s itése, más testvér, kommunista és munkáspártok tapasztalatainak megismerése és alkalmazása mun­kájukban. Teljesen megegyeznek abban, hogy különösen a Szovjet­unió Kommunista Pártjának tapasz­talatai jelentősen és értékesen gaz­dagítják a marxizmus-leninizmust, általános érvényűek és történelmi jelentősénüek. Rendszeres tanulmá­nyozásuk és a konkrét feltételek tekintetbe vételével történő alkotó alkalmazásuk Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Bolgár Kommu­nista Párt erejének főforrása volt és az a jelenben is, és elsőrendű jelentőséggel bír tevékenységükben. A két küldöttség megtárgyalta a jelenlegi nemzetközi helyzetet és megállapította, hogy a szocializmus erői jelentős fölényben vannak a kapitalizmus erői fölött. A^szocia­lizmus nagy eszméi újabb mil­liókat hatnak át a tőkés világban, lelkesedéssel töltik el őket a bé­kéért és az igazi emberi életért folytatott küzdelemükben. A szocialista országok nagy sike­reket arattak a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért és a béke védel­méért folytatott küzdelemben. A szo­cialista tábor országainak a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése alapján kifejtendő nemzetközi együttműkö­dése fejlesztésére, a fegyverkezési versengés megszüntetésére és az atomháború elhárítására irányuló törekvése egyre nagyobb befolyást gyakorol a nemzetközi helyzet ala­kulására. A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a csehszlovák és bolgár nép fontos feladata a béke megőrzéséért és a nemzetközi fe­szültségnek az atom- és hidrogén­fegyverek feltétlen betiltása, e fegy­verkísérletek azonnali és tartós be­szüntetése, a fegyverzet és a fegy­veres erők általános csökkentése út­ján való enyhítéséért folytatott küz­delem. Törekedni fognak, hogy a vi­lág minden országával társadalmi és politikai rendszerére való tekintet néikül fejlesszék a békés együttmű­ködést, megszilárdítsák a gazdasági és kulturális kapcsolatokat és ezze! hozzájáruljanak a népek kölcsönös bizalma és barátsága légkörének megteremtéséhez, ami az összes vitás kérdések békés úton történő meg­oldásának alapját képezi. Ellentétben a szocialista országok következetesen békeszerető politiká­jával, amely megfelel minden nép legforróbb érzelmeinek és törekvé­seinek, az Amerikai Egyesült Államok vezette imperialista erők új háborúk szításának útján igyekeznek megol­dani a tőkés rendszer belső ellent­mondásait. Az „erő politücájával" és „a háború peremén" folytatott agresszív-politikai irányukat követve minden erőfeszítést megtesznek az államok kapcsolatainak kiélezésére, a leigázott népek igazságos nemzeti felszabadító harcának elnyomására, támadó jellegű katonai tömbjeik megszilárdítására, atom- és raké­tatámas^pontok létesítésére más or­szágokban,. a fegyverkezési versen­gés és az atomháború előkészítése I érdekében. A Csehszlovák Köztársaság és a j Bolgár Népköztársaság kormánya tá­mogatja a Szovjetuniónak a nemzet­közi helyzet megjavításáért folyta- j tott fáradhatatlan küzdelmét és a j lefegyverzésre vonatkozóan az Egye- i sült Nemzetek Szervezete közgyűlé­sének XIII. ülésszaka elé terjesztett javaslatait. A Szovjetunió, az Ameri­kai Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia képviselőinek a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló jelenlegi genfi értekezlete csak akkor lesz sikeres, ha meg­egyeznek az atom- és hidrogénfegy­verkísérletek teljes, feltételen és tartós beszüntetéséről, úgy ahogyan azt a Szovjetunió javasolja. A szov­jet javaslatok megvalósítása lénye­gesen elősegítené a nemzetközi fe­szültség enyhülését és utat nyitna a lefegyverzés többi problémáiról va­ló megegyezésre és a többi vitás kérdések megoldására. A Csehszlovák Köztársaságnak és a Bolgár Népköztársaságnak létér­deke az európai és világbiztonság megszilárdítása. A katonai tömbök imperialista politikája és hadseregeik atom- hidrogén- és rakétafegyverrel való felfegyverzése állandóan veszé­lyezteti Európa békéjét és a világ­békét. E körülmények közepette a két ország feltétlenül szükségesnek tartja, hogy ismét hangsúlyozza hű­ségét a Varsói Szerződéshez és a be­lőle eredő kötelezettségeikhez, ugyanakkor a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt törekedni fog­nak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ha fonto­lóra vesszük a nyugati hatalmak ed­digi hajthatatlanságát, hogy szün­tessék meg a fennálló katonai cso­portosulásokat, és meg nem támadási szerződés megkötése a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kö­zött az első határozott lépés lenne Európa és a világ biztonságának ga­rantálására. A két ország megerősíti a közép­európai atommentes övezet megte­remtésére vonatkozó lengyel javaslat támogatását. Ügy véli, nagyon javára válnék a béke ügyének, ha a világ más részeiben is hasonló övezetek létesülnének. A két ország nemegyszer felhívta a figyelmet arra a komoly veszélyre, mely a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi fejlődéséből kifolyólag fe­nyegeti a világot. A Német Szövetsé­gi Köztársáságban Németország de­militarizálásáról és nácitlanításáról szóló potsdami egyezményeknek a nyugati államok részéről történt dur­va megszegése következtében újra feléledt a német imperializmus és militarizmus és aktivizálódtak a fa­siszta erők. Az amerikai imperializ­mus világuralmának elérésére akarja felhasználni a nyugat-németországi militarista és revansista kormány­köröket, melyek gyűlöletterjesztő kampányt fejtenek kí a szocialista tábor országai ellen E kampány Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió szuverenitása és területi épsége ellen és a Német Demokra­tikus Köztársaság közvetlen bekebe­lezésére irányul. E törekvések azonban csak kiindu­lópontot jelentenek a Hitler nyom­dokaiban haladó német imperializmus és militarizmus messzemenő céljai­nak megvalósításában. A német im­perializmus és militarizmus célja az európai nemzetek leigázása. A két ország dolgozó népe határozottan elutasítja a Német Szövetségi Köz­társaság agresszív politikáját, mely komolycin veszélyezteti a békét és megakadályozza Németország egye­sítését. Ezzel kapcsolatban a két or­szág ismét kifejezi hogy teljes mér­tékben támogatja a Német Demok­ratikus Köztársaságnak a német militarizmus feltámasztása ellen fo­lyó kitartó küzdelmét, valamint Né­metországnak demokratikus alapokon, békés úton, a két német állam köz­vetlen tárgyalásának útján történő egyesítésére irányuló törekvését. A két ország abból a tényből ki­indulva, hogy a nyugati hatalmak durván lábbal tiporták a potsdami egyezményt, örömmel fogadja és tel­jesen támogatja a Szovjetuniónak Berlin statutuma kérdésében elfog­lalt álláspontját, melyet Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke 1958. november 10-i beszédében fejtett ki. A Csehszlovák Köztársaság teljes mértékben támogatja a Bolgár Nép­köztársaság békés külpolitikáját, moly valamennyi balkáni országgal való jószpmszédi kapcsolatainak fenntartására, a béke megvédésére és megszilárdulására iráffyul a világ eme részén. A két országnak az a nézete, bonv atom- és rakéiatámasz­pontok létesítésére a NATO egyes balkáni államaiban, és atomfegyve­rekkel felfegyverzett amerikai csa­patok jelenléte területükön a béke állandó veszélyeztetését jelenti a Balkánon. Csehszlovákia és Bulgária népei, amelyek évszázadokon át idegen já­rom alatt nyögtek és ma minden kizsákmányolás és imperialista füg­gőség aló! felszabadultan élnek, me­legen rokonszenveznek az ázsiai, af­rikai és latin -amerikai nemzetek sza­badság- és függetlenségi harcával. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy véglegesen meg kell szüntetni az imperialista beavatkozást a közel­és közép-keleti országok, valamint a világ más részeinek belügyeibe, és hogy tiszteletben kell tartani vala­mennyi ország jogát a szabadságra és függetlenségre. A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság határozottan elítéli az amerikai imperialisták és csangkajsekista ügynökök kalandor­politikáját és katonai provokációit Tajvanon és a Tajvani-szoros térsé­gében, s rendületlenül a kínai nép oldalán állanak. A Távol-Keleten ki­alakult veszélyes helyzetért egyedül az Amerikai Egyesült Államok a fe­lelős, amely rendszeresen megsérti a Kínai Népköztársaság szuverenitását és szemtelen provokációkat folytat a kínai nép ellen. A két küldöttség a csehszlovák és a bolgár nép nevében kijelenti, a háborús veszély elhárítására a Távol­Keleten szükséges, hogy az Egyesült Államok azonnal kivonja csapatait Tajvanról és a Tajvani-szoros térsé­géből és beszüntesse a Kínai Nép­köztársaság belügyeibe való beavat­kozást. A Kínai Népköztársaság rész­vétele nélkül ma nem lehet megol­dani a világ egyetlen fontos problé­máját sem. A világbéke érdekében feltétlenül szükséges, hogy a Kínai Népköztársaság mielőbb elfoglalja törvényes helyét az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. A két küldöttség azt a nézetet vallja, hogy az amerikai csapatokat azonnal ki kell vonni Dél-Korából és a Távol-Kelet más területeiről, mert jelenlétük sérti a nemzetek függet­lenségét és veszélyezteti a világbé­két. A két küldöttség kijelenti, hogy a nemzetközi helyzet fejlődésének je­lenlegi szakaszában, amikor az impe­rialista erők folytatják provokációs és összeesküvő tevékenységüket a béke és szocializmus ellen, agresz­szív szándékaik meghiúsításának leg­fontosabb feltétele a szocialista or­szágok egybetömörülése. A szocialis­ta tábor országainak testvéri együtt­működése és egysége, amelyeket a marxizmus-leninizmus nagy eszméi és közös céljük, a szocializmus és kommunizmus felépítése fűz egybe, egyre jobban szilárdul. A küldött­ségek kifejezik szilárd meggyőzödé­süket, hogy a két társadalmi rend közötti békés versenyben a szocia­lizmus fog győzni a kapitalizmus fe­lett. A békéért, a szocializmus felépíté­séért vívott harcban Csehszlovákia népének és a bolgár népnek hatalmas és hűséges barátai vannak. Országamk a Iecft'őzhetetlen szocialista tábor oszthatatlan részét képezik, és benne szabad s független államként fejlőd­nek. Minden körülmények között ren­dületlenül a nagy Szovjetunióval együtt haladnak és hozzájárulnak a hatalmas szocialista tábor egységének megszilárdításához. A megbeszélések folyamán a két ország párt- és kormányküldöttsége részletesen megtárgyalta a Csehszlo­vák Köztársaság és a Bolgár Népköz­társaság közötti gazdasági együttmű­ködés kérdéseit. Megállapították, hogy ez az együttműködés a két ország között a sokoldalú, testvéri, kölcsö­nös segítség alapján fejlődik. A párt- és kormányküldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között szüntelenül nö­vekszik az árucsere-forgalom. Erről tanúskodnak a Csehszlovák Köztár­saság és a Bolgár Népköztársaság kormánya között évente megkötött árucsere-forgalmi szerződések, a me­zőgazdaság terén folyó gazdasági együttműködés bővítéséről szóló jegy­zőkönyv, valamint az 1958—1960-as évekre szóló hosszúlejáratú árucsere­forgalmi és fizetési egyezmény. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa IX. ülésszaka határozatainak szellemében a Csehszlovák Köztár­saság és a Bolgár Népköztársaság kö­zött tárgyalások kezdődtek a távlati tervek egybehangolásáról, valamint a fő árucikkek 1965-ig szóló kölcsönös csereforgalmáról. A két küldöttség úgy véli, hogy e tárgyalások során különös figyelmet kell szentelni a nyersanyag és energe­tikai alap bővítésének, a szakosítás és kooperáció elmélyítésének, különösen a gépipari termelés terén a célszerű szocialista munkamegosztás és a nagy sorozatban való termelés érde­kében. Figyelmet kell szentelni a további együttműködésnek a mező­gazdaság terén, valamint a népgaz­daság más ágaiban való együttmű­ködés kérdésének. A látogatás folyamán egyezményt írtak alá a Csehszlovák Köztársaság kormánya és a Bolgár Népköztársaság kormánya között egy gazdasági, együttműködési csehszlovák-bolgár bizottság létesítéséről. A két kül­döttség megegyezett abban, hogy e bizottság feladatává teszik a gazda­sági együttműködés továbbfejleszté­sének kidolgozását, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás elvei szel­lemében a két ország gazdasági és természeti viszonyaival összhangban. A két ország továbbra is fejleszte­ni fogja a csehszlovák-bolgár kultu­rális kapcsolatokat, valamint a tár­sadalmi szervezetek együttműködé­sét, a tudományos kapcsolatok terén megkezdi a két ország tudományos akadémiájának közvetlen együttmű­ködését. A két küldöttség meg van győződve róla, hogy a kapcsolatok továbbfejlődése a tudomány és kul­túra terén a csehszlovák és bolgár dolgozó nép kölcsönös behatóbb megismeréséhez és közeledéséhez ve­zet. t A két küldöttség tárgyalt a két ország közötti turistaforgalom fej­lesztéséről is és megegyeztek abban, hogy a következő években a cseh­szlovák dolgozók köréből nagyobb­számú üdülő vesz részt üdüléseken a Bolgár Népköztársaságban. A csehszlovák küldöttség tolmá­csolta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak meghívását, hogy a Bolgár Nép­köztársaság párt- és kormánykül­döttsége látogasson el Csehszlová­kiába. A bolgár fél e meghívást nagy örömmel elfogadta. A megbeszélések alapján a két kül­döttség kijelenti, hogy továbbra is folytatni fogják baráti együttműkö­désük fejlesztését minden téren és kölcsönösen megtanácskozzák és rendszeresen tájékoztatják egymást a fontos politikai kérdésekről és a közös érdekű intézkedésekről. Mind­két félnek szilárd meggyőződése, hogy a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségének lá­togatása, valamint a két párt és kor­mány vezető tényezőinek tárgyalá­sai nagymértékben hozzájárulnak a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri barátságának és együttműködésének továbbfejlesz­téséhez. Ez a testvéri találkozó hozzájárul a Szovjetunió vezette szocialista tá­bor országai egységének további szi­lárdításához. Megerősíti a Csehszlo­vák Köztársaság és a Bolgár Népköz­társaság dolgozóinak elszánt akara­tát, hogy továbbra is minden erejük­kel harcolni fognak a béke, a szocializmus és kommunizmus végső győzelméért. Szófia 1958. november 26. Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöké' -**JJ SZÓ 4 * 1958. november 30. a

Next

/
Thumbnails
Contents