Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-30 / 331. szám, vasárnap

Üdvözlő táviratok az albán államünnep alkalmából KADZSI LESI elvtársnak, az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsa elnökének, ENVER HODZSA elvtársnak, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága első titkárának, MEHMET SEHU elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Tirana. Tisztelt Elvtársak! Az Albán Népköztársaság államünnepe alkalmából saját nevünkben és Csehszlovákia egész népének nevében szívből jövő jókívánságainkat és testvéri üdvözleteinket küldjük önöknek és az egész albán népnek. A bátor és szorgos albán nép az Albán Munkapárt vezetésével nagy mű­vet alkotott hazája szocialista építésének politikai, gazdasági és kulturális arcvonalán. Népünk rendkívül nagy érdeklődéssel és őszinte örömmel fo­gadja az albán nép sikereit. Csehszlovákia nemzetei nagyra értékelik az Albán Népköztársaság rész­vételét a szocialista tábor országai egységének s egybeforrottságának megszilárdításában, mely tábornak vezető ereje közös barátunk és szövet­ségesünk — a Szovjetunió. Ez az egység, mely az imperializmus és a revi­zionizmus ellen folyó közös harcban erősödött meg, legfőbb kezessége nemzeteink biztonságának és függetlenségének, valamint a békéért és a szocializmusért folytatott harcban elérendő új sikereknek. Nemzeteinknek és országainknak a proletár-nemzetközisén elvein alapuló baráti kapcsolatai eddigi sikeres fejlesztése jelentős mértékben hozzájá­rult a szocializmus építése terén országainkban eddig elért sikerekhez. Népünk ezért a kommunista párt és a kormány vezetésével továbbra is az országaink közötti testvéri együttműködés elmélyítésére fon törekedni. A testvéri albán népnek, hűséges szövetségesünknek és barátunknak tiszta szívből további sikereket kívánunk az ország szocialista építésében és a tartós világbéke biztosításáért vívott harcban. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. Ez alkalomból Václav Dávid külügyminiszter Behar Styllának, az albán külügyminiszternek, a Központi Szakszervezeti Tanács pedig az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsának küldött üdvözlő táviratot. i Meghalt Jaromír Vošahiík elvtárs (Folytatás az 1. oldalról) ratikus Köztársaság meghódítása, a •militaristák uralmának kiterjesztése Németország egész területére és to­vábbi hódító tervek megvalósítása. E törekvések azonban napjainkban, ami­kor a béke erői világszerte egyre nagyobb túlsúlyba kerülnek, már ele­ve kudarcra vannak ítélve. A különböző társadalmi rendszerű két német állam fennállása esetében Németország egyesítésének egyedüli reális, békés útja a Német Demok­ratikus Köztársaság javaslata a két német állam szövetségének megterem­tése maguknak a németeknek egyet­értése és tárgyalásai útján. A cseh­szlovák kormány teljes mértékben tá­moqatja a Szovjetunió és az NDK ja­vaslatait a Németországgal kötendő bé­ketárgyalásokkal kapcsolatos tárgyalá­sok megkezdésére. E szerződés meg­kötése ugyanis a két német állam képviselőinek részvételével jelentős lépés lenne az európai biztonság biz­tosítására, és megkönnyítené Német­ország egysége problémájának megol­dását is. Németország egész problematikájá­nak fontos kérdése jelenleg Berlin helyzete. Berlin négyhatalmi statútuma azzal kapcsolatban keletkezett, hogy Berlint jelölték ki a szövetséges el­lenőrző tanács székhelyéül és részét képezte egész Németországnak a postdami egyezmény által meghatáro­zott négyhatalmi igazgatásáról kötött egyezménynek. A nyugati hatalmak és a Szovjetunió feladata Berlinben épp úgy, mint egész Németországban az volt, hogy elősegítsék a nácizmus fel­számolását, lefektessék a demokrati­zálás alapjait, fenntartsák Berlinnek, mint a békeszerető és demokratikus Németország fővárosának egységét. A potsdami egyezmény ezen elvei­vel ellentétben a nyugati hatalmak felújították a német monopóliumok és militaristák hatalmát és velük együtt Nyugat-Berlint a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, a Cseh-' szlovák Köztársaság, valamint a szo­cialista tábor országai ellen irányuló felforgató §s kémtevékenység előretolt központjává tették. Nyugat-Berlin te­rületén számos különféle kémközpont működik, amelyek az intrikák és pro­vokációk forrásai, s ezek Nyugat-Ber­lint a nyugtalanság és konfliktusok melegágyává tették. A nyugati hatal­mak egyáltalán nem tagadják Berlin nyugati szektorának ezen agresszív jellegét, amelyet „frontvárosnak" ne­veznek. A potsdami egyezmény, vala­mint a vele összefüggő összes doku­mentumok megsértése következtében Berlin négyhatalmi rendszere elvesz­tette jogosultságát, nem tekintve azt, hogy a megszállási rendszer meghosz­szabbítása tizenhárom évvel a háború után anakronizmus. E kérdések konkrét megoldására irá­nyulnak a Szovjetunió kormányának leg­utóbbi javaslatai .lóllehet a berlini kér­dés természetes és igazságos megoldása az volna, hogy Berlin nyugati részét az NDK-hoz csatolnák, a szovjet kormány tekintetbe véve a meglevő tényeket, olyan javaslatokat tesz, amelyek az adott hely­zetben reálisak és megvalósíthatók. A csehszlovák kormány üdvözli a Szov­jetunió kormányának e javaslatait és tel­jes egyetértését nyilvánítja a berlini kér­dés haladéktalan önálló megoldásával. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nagyra becsüli az NDK kormányának megértését, amely az európai feszültség enyhítése érdekében hajlandó áldozatok árán is beleegyezni Nyugat-Berlin terü­letének szabad várossá való nyilvánítá­sába. Természetes, hogy az NDK kor­mánya engedményeket csak azzal a fel­tétellel tehet, hogy elfogadják a Szovjet­unió javaslatában foglalt elveket, ame­lyek a demilitarizált szabad város léte­sítésére irányulna, olyan város létesíté­sére, amelynek ügyeibe nem avatkoznék be egyetlen állam sem és amelynek te­rületén nem volna szabad ellenséges és felforgató tevékenységet folytatni az NDK és más államok ellen. A Szovjetuniónak a demilitarizált sza­bad városról kötendő egyezményre tett javaslata és a Szovjetunió készsége en­nek a saját kormánnyal rendelkező vá­rosnak megadni a megfelelő biztosíté­kokat, különösen érthetően bizonyítja a szovjet javaslat békés jellegét. Nem ke­vésbé fontos a Szovjetunió kormányának a szoros gazdasági együttműködésre tett ajánlata, amely lehetővé tenné a szabad város önálló, életképes gazdaságának szé­leskörű fejlesztését, valamint lakossága életszínvonalának emelését. Az a tény, hogy a Szovjetunió javaslatai féléves ha­táridőt szabnak meg e javaslatok meg­valósítására, arról tanúskodik, hogy a szovjet kormány konstruktív módon kö­zeledik a kérdés megoldásához és őszin­tén óhajtja a megegyezést. Ha azonban a nyugati nagyhatalmak ellenállása miatt ezen határidőn belül nem kerülne sor e javaslatok megvalósítására, a Szovjetuniónak nem marad más hátra, mint az NDK-val egyetértésben megvaló­sítani a jelzett intézkedéseket és az NDK kormányának átadni azokat a funk­ciókat, amelyeket eddig Berlinben szov­jet szervek láttak el. Természetes csu­pán, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság érvényesíteni fogja térségeire vonatkozó összes szuverén jogát. A demilitarizált szabad város létesíté­sére Irányuló javaslatok megvalósítása jelentős mértékben hozzájárulna a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez, elsősor­ban Európában és kedvező feltételeket teremtene a német kérdés további szem­pontjainak megoldására Németország bé­kés és független fejlődése érdekében A szovjet kezdeményezésnek már első visszhangja is azt mutatja, hogy a világ közvéleménye pozitívan fogadta e javas­latokat. Sajnos a nyugati nagyhatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó köreiből hangok hallatszanak, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy ezek az államok Berlin kérdésében erőszakkal akarnak fe­nyegetőzni és nem hajlandók feladni agresszív szándékaikat és felhagyni el­lenséges tevékenységükkel a szocialista államokkal szemben. Ezen agresszív kö­röknek ki kell jelentenünk, hogy e tá­madó szándékok megvalósítására irányuló bármilyen kísérletet, az NDK szuverén jogai megsértésének kísérletét akár a nyugati nagyhatalmak, akár a nyugatné­met militaristák részéről a Varsói Szer­ződés valamennyi tagállama saját maga ellen intézett támadásnak fogja minősí­teni, s határozott ellenállást tanúsít. A Csehszlovák Köztársaság ebben az eset­ben teljesíti a Varsói Szerződés tagsá­A szovjet költészet és zene estje Bratislavában A csehszlovák-szovjet barátság hó­napja alkalmából a Csemadok Köz­ponti Bizcttsága és a Szlovákiai írók Szövetségének magyar szakosztálya a Csehszlovák Rádió magyar szerkesz­tőségének közreműködésével pénte­ken este rendezte meg Bratislavá­ban a Rádió hangversenytermében a szovjet költészet és zene estjét. Az érdeklődéssel várt esten a CSISZ magyar népművészeti együttesén kí­vül jeles szólóénekesek és szavalók léptek fel. Ünnepi beszédet a szovjet zene és költészet jelentőségéről Egri Viktor, államdíjas író mondott. Be­szédében mélyrehatóan méltatta a szovjet zene és költészet kimagasló alkotásait, amelyek az ember sze­retetére és megbecsülésére neveljiek. A szovjet zene és költészet érté­keiről neggyőzően beszéltek a mű­vészi tolmácsolásban előadott ver­sek, va'.amint az ének- és zeneszá­mok. Az esten való szereplésükért egyaránt az esten való szereplésükért egyaránt elismeréssel kell adóznunk a CSISZ magyar népművészeti együttese ének- és zenekarának, a két kar­mesternek, Janda Ivánnak és Németh Lászlónak, a zongoraszámok elő­adóinak, főleg Kende Jánosnak, Tóth András szólóénekesnek, Monoszlóy Éva, Szentes Piroska, Nagy Jenő és Vas Ottó szavalóknak. Mindannyian képességük legjavával járultak hoz­zá az est sikeréhe^. A kétórás műsor ^tartalmas és so­katmondó volt, s a jelenlevő kö­zönség tetszéssel fogadta. (b.) A Külügyminisztérium mély meg­rendüléssel közli, hogy Jaromír Vo- šahiík elvtárs, a Csehszlovák Köz­társaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete 1958. november 29-én, 59 éves korában elhúnyt Moszkvában. J. Vošahiík elvtárs már a Kolín­ban és Prágában végzett tanulmá­nyai idején baloldali diákszerveze­tekben fejtett ki tevékenységet. 1921-ben belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába és aktívan részt vett a pártmunkában. Tagja volt a párt városi, járási és végül kerületi bizottságának. 1930-ban po­litikai okokból megfosztották tanári állásától és elbocsátották az állami szolgálatból. Azután mint szerződé­ses segédtanító működött. Ezekben az években részt vett a „Baloldali Front" tevékenységében. Rakovníkba való átköltözése után a fiatal értelmiségiek, különösen a diákság körében fejtett ki politikai tevékenységet, aktívan vett részt a diákegyesület és a Szovjetunió Ba­rátai Szövetségének munkájában. A megszállás alatt a rakovníki ke­reskedelmi akadémián működött. Ille­gális tevékenységéért 1944-ben le­tartóztatták és a háború végéig fog­va tartották. • Hazánknak a szovjet hadsereg ál­tal való feleszabítása után visszatért Rakovníkba, ahol ismét a kereske­delmi akadémián működött. Üjból haladéktalanul bekapcsolódott a párt­és közéletbe, sáámos funkciót töltött be. A februári események után a Nemzeti Front kerületi akció bizott­ságának elnökévé és a CSKP kladnói kerületi bizottsága elnökségének tag­jává, később a CSKP prágai kerületi bizottsága elnökségének tagjává vá­lasztották. Az 1946-ban lezajlott vá­lasztások során a nemzetgyűlés kép­viselőjévé választották. 1949 feb­ruárja óta a CSKP KB apparátu­sában felelősségteljes funkciót töl­tött be. 1951-ben a Politikai és Gaz­daságtudományi Főiskolán a politi­kai-diplomáciai tagozat dékánjának funkcióját töltötte be egészen 1952­ig, amikor is a Csehszlovák Köztár­saság rendkívüli és meghatalmazott szovjetunióbeli nagykövetévé nevez­ték ki. Jaromír Vošahiík elvtárs szemé­lyében fáradhatatlan, áldozatkész dolgozó távozik sorainkbői, aki egész életét a dolgozó nép jo­gaiért vívott harcnak szentelte és aki minden erejét a Cseh­szlovákia népe és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok ki­bontatkoztatására fordította. Tiszte­let emlékének! Külügyminisztérium * * * Jaromír Vošahiík elvtárs temetése 1958. december 4-én, csütörtökön 16 órakor lesz a prágai strašnicei kre­matóriumban. gábóí eredő összes kötelezettségeit és a Varsói Szerződés valamennyi államával együtt elszántan kész meggátolni a szö­vetséges Német Demokratikus Köztársa­ság szuverén jogainak bárminemű meg­sértését. A csehszlovák kormány nagyra be­csüli a Szovjetunió kormányának újabb békés lépését és készen áll minden megfelelő intézkedést meg­tenni Berlin megszállási statutuma felszámolásával kapcsolatban. Csehszlovákia népének és a köz­társaság biztonságának érdekeiből kiindulva a csehszlovák kormány minden erőfeszítést megtesz a béke megőrzésére és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése elvének érvényesítésére, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok és békés együttműködés fejlesztésére. A cseh­szlovák kormányfőbben a szellemben minden erejéből támogatni fogja a Szovjetunió kormánya javaslatának megvalósítását abban a szilárd meg­győződésben, hogy ezzel hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez, valamint a sürgős nemzetközi problémák békés úton történő meg­oldásához. m s Részvéttávi rátok Georgi Damjanov elvtárs eShurayta alkalmából Üdvözlő táviratok a jugoszláv államiinnep alkalmából (ČTK) — Antonín Novotný, köz­társasági elnök a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság államünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött J. Broz-Titonak, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnökének. Ez alkalomból Václav Dávid, kül­ügyminiszter K. Popovicsnak, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárának küldött üd­vözlő táviratot. A Bolgár Népköztársaság Népgyű­lése Elnökségének. Tisztelt Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültem Georgi Damjaňov elvtársnak, a Bol­gár Népköztársaság Népgyűlése El­nöksége elnökének elhunytáról. Cseh­szlovákia egész népének nevében, valamint saját nevemben őszinte részvétemet fejezem ki e súlyos veszteségük felett. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. Bulgária Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Nép­köztársaság Népgyűlése Elnökségé­nek, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának, Szófia. Hazájukból való elutazásunk al­kalmából megrendüléssel és mély fájdalommal értesültünk Georgi Damjanov elvtársnak, Bulgária Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­ga politikai irodája tagjának, a Bol­gár Népköztársaság Népgyűlése El­nöksége elnökének elhunytáról. A bolgár nép az elhunyt személyében nagy ftát veszítette el, aki egész életén át a marxizmus-leninizmus eszméihez, a kommunizmus harci lobogójához hűen a bolgár forradal­mi munkásmozgalom első soraiban küzdött népe !-oldog jövőjéért. Drága elvtársak, fogadják e fáj­dalmas veszteség feletti őszinte és szívből jövő részvétünket. Georgi Damjanov elvtárs emléke örökké élni fog szívünkben. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Köztársaság kormányának küldöttsége Antonín Novotný, Viliam Široký, Zdenék Fierlinger, Otakar Šimúnek, Václav Dávid. * * * Zdenék Fierlinger, a nemzetgyű­lés elnöke a következő részvéttáv­iratot küldte Ferdinand Kozovszkí­nak, a Bolgár Népköztársaság Nép­gyűlése irodája elnökének: „Drága Elvtárs! Engedje meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének ne­vében, valamint saját nevemben mély részvétemet fejezzem ki a Bolgár Népköztársaság Népgyűlésének Geor­gi Damjanov elvtársnak, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizott­sága politikai irodája tagjának, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlé­se elnöksége elnökének elhunyta felett. A bolgár nép Damjanov elv­társ személyében nagy fiát vesztette el, aki egész életét az új, szocia­lista életért vívott rettenthetetlen harcnak szentelte. Személyében ha­zánk hű barátját vesztettük el, aki­nek emléke örökké élni fog népünk szívében." Részvétlátogatások a Bolgár Népköztársaság bratislavai főkonzulátusán (ČTK) A szlovákiai dolgozók mély megilletődéssel értesültek Georgi Damjanov elvtárs elhunytáról. Szom­baton, november 29-én már a reg­geli órákban eljöttek az üzemek, a vállalatok és hivatalok küldöttjei a Bolgár Népköztársaság bratisla­vai főkonzulátusa épületében levő részvétnyílvánítási helyiségbe, hogy m QUO VADis Nyugat-Németország ? Péntek este Bratislavában a Komen- ský Egyetem zsúfolt aulájában az An­tifasiszta Harcosok Szövetségének ren­dezésében dr. Václav Černý, a kül­ügyminisztérium dolgozója „Mi törté­nik Nyugat-Németországban?" című előadását hallgattuk. Előadása után számos feltett kérdésre adott választ. Az előadó ritka szónoki tehetséggel, éles logikával és a két Németország, illetve — Berlin „a frontváros" hely­zetéről váló tökéletes tájékozottsággal -endelkezik. Több száz ember hallgatta meg a lenyűgöző érdekes előadást. Alig volt ott negyven évnél fiatalabb ember, az ifjúság hiányzott. Főképen hiányzott az az egtjetemi ifjúság, amelynek épületében tartották az elő­adást. Lehetséges, hogy ez a rendezőt­ség hibája, vagy a CSISZ nemtörődöm­sége, egyes körök érdektelensége. Itt érdektelenségről pedig nem le­het beszélni. Az idősebbeket — sokan talán éppen az egyetemi ifjúság szülei lehettek — azokat, akik saját bőrükön tapasztalták a kapitalizmus, a fasizmus „áldásait", ma is izgatja ez a kérdés. Akik egyszer megízlelték a börtönök, a koncentrációs táborok sanyargatásait, akik fegyverrel harcoltak a fasiszta fenevad ellen, azok jól tudják, mit je­lentenek egy új világháború, a fejét újból felütő fasizmus. Őket nem kell megagitálni, eljöttek maguktól is. Csak az ifjúság maradt távol, akik javára tulajdonképpen ezek az emberek ki­harcolták a szabadságot. Az a fiatal nemzedék, melynek a szabadság s a vele járó szociális vívmányok, valamint a jólét — úgyszólván az ölébe hullott. ]ó volna, ha a fiatal nemzedék okulna a múlt tapasztalatain, Nyugat-Német­ország fejlődése mindnyájunkat erre I int. (g-k) | tisztelettel adózzanak a bolgár nép nagy fia emlékének. Najden Malevnek, a Bolgár Nép­köztársaság bratislavai főkonzulának kifejezte részvétét Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának, a Szlovák Nemzeti Tanács­nak és a Megbízottak Testületének küldöttsége. A küldöttséget Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai iro­dájának póttagja, az SZLKP KB iro­dájának tagja, a Megbízottak Tes­tületének elnöke vezette. Részvétüket fejezték ki a bratis­lavai konzuli testület tagjai is. G. DAMJANOV TEMETÉSÉN RÉSZTVEVŐ CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG A ruzyni repülőtérről Szófiába utazott a csehszlovák küldöttség, mely részt vesz Georgi Damjanov elvtársnak, a BKP KB politikai irodája tagjának, a Bolgár Népgyűlés Elnöksége elnökének temeté­sén. A csehszlovák küldöttség tagjai­Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politi­kai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Jan Hlina elvtárs, a CSKP KE politikai irodájának póttagja és Čenék Hruška elvtárs, a CSKP KB tagja. HIVATALOS KÖZLEMÉNY. A kormány határozata értelmében Ge­orgi Damjanov elvtársnak, a Bolgár Nép­köztársaság Népgyűlése Elnöksége elnö­kének elhunyta feletti állami qyász je­léül az állami és középületeken az állami lobogókat félárbocra kell ereszteni, eset­leg fekete zászlókat kell kifüggeszteni a temetés napján, november 3Ö-án reggel 7 órától a következő nap reqgel 8 órá­ig. ÜJ SZŐ 2 * 1958. november 30.

Next

/
Thumbnails
Contents