Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-30 / 331. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek.' SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 30. vasárnap 50 fillér XI. évfolyam, 531. szám irt- és kirminyküldötfségíink visszatért a Bolgár Népköztársaságból (CTK) Szombaton a reggeli órákban visszatért Prágába a Bolgár Népköztársaságban tett baráti látogatásáról a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának küldöttsége, melyet Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke vezetett. A párt- és kormányküldöttség tagjai Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, Zdenék Fierlinger, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a nemzetgyűlés elnöke, Otakar Šimúnek miniszter, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke és Václav Dávid, a CSKP KB tagja, nak, valamint párt- és közéletünknek képviselői. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. A főpályaudvar csarnokába 8,30 órakor befutott a különvonat, melyen a küldöttség érkezett vissza Szófiából. A küldöttséggel egyidejűleg visszaérkezett Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete, aki a küldöttséget kísérte. Antonín Novotný elvtársat, valamint párt- és kormányküldöttségünk tagjait a lőpályaudvaron pártunk és kormányunk képviselői szívélyesen légkörében folytatott tárgyalásai eredményeként közös bolgár-csehszlovák nyilatkozatot adtak ki. Egyidejűleg aláírták a csehszlovák-bolgár gazdasági együttműködési bizottságról szóló egyezményt és a bizottság alapszabályzatát. A küldöttség fogadására megjelentek Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Jiŕí Hendrych, Václav Kopecký és Ľudmila Jankovcová, pártunk és kormányunk képviselői, Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, dr. Emanuel Šlechta és dr. Józef Plojhar miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány további tagjai, a CSKP KB tagjai, a Nemzeti Front szervezetéinek, a központi hivatalokÁ Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata a Szovjetunió kormánya Berlin kérdésével kapcsolatos javaslatáról Csehszlovákia teljes mértékben támogatja a sieviei javaslat megvalósítását A Szovjetunió kormánya e napokban a három nyugati hatalom, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához, valamint a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányához fontos jegyzéket intézett. E jegyzékben rámutat a nyugati hatalmak második világháborút követő békeellenes politikájának következményeire, főként a németországi fejlődést illetőleg és az európai béke és biztonság érdekében konkrét javaslatokat tesz Berlin megszállási statútumának felszámolására. A Szovjetunió kormányának kezdeményezése rendkívül jelentős a Csehszlovák Köztársaság biztonsága szempontjából is, amelynek, mint a két német állam szomszédjának, létérdeke a békés és demokratikus fejlődés biztosítása Németország egész területén. A Csehszlovák Köztársaság kormánya teljesen azonosítja magát a Szovjetunió kormánya jegyzékének tartalmával és feltétlen támogatását nyilvánítja Nyugat-Berlin ma már teljesen indokolatlan és tarthatatlan külföldi katonai megszállásának felszámolására tett javaslatát illetőleg, ami által megszűnne a nyugtalanság és a hidegháború egyik legveszélyesebb központja. A nyugati hatalmak az USA vezetésével a háború utáni években a kommunizmus elleni harc jelszavával külügyminiszter voltak. ] fogadták. A főpályaudvar előtti térA csehszlovák párt- és kormányj ségen egybegyűlt prágai lakosságok

0

1, E"

r

óP

a kettészakításának jitjára küldöttség látogatása a baráti Bulgá- j lelkes ovációkban részesítette a kül- ' ' """ " riában nagyon sikeres volt. A két I döttséget. A csehszlovák és a bolgár félnek a szivélyesség, a testvéri szö- i államhimnusz elhangzása után Anvetség és a kölcsönös egyetértés i tonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter kíséretében szemlét tartott a díszszázad felett, A prágai pionírok virágcsokrokkal köszöntötték a küldöttség tagjait. Antonín Novotný elvtárs és a párt- és kormányküldöttség tagjai azután szívélyesen üdvözölték , a fogadtatás valamennyi résztvevőjét. Hazánk fővárosának lakosai lelkesen üdvözölték a pályaudvarról távozó küldöttséget, melynek látogatása a Bolgár Népköztársaságban még jobban megszilárdította Csehszlovákia népének és a bolgár népnek barátságát és ' jelentősen hozzájárult a két ország együttműködésének további kibontakoztatásához. léptek. Felhasználva nyugat-németországi helyzetüket, valamint NyugatBerlin megszállását, rendszeresen ellenséges politikát folytatnak a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és a többi szocialista állam ellen. Agresszív céljaikat elsősorban a felújított német militarizmus segítségével igyekeznek elérni, amelynek hódító szándékait buzdítják és ismét kelet felé fordítják. A nyugati hatalmak vezető tényezői a szocialista országok elleni gyűlölettől elvakultan figyelmen kívül hagyják azon müncheni egyezmény tragikus következményeiből származó történelmi tanulságot, amellyel húsz évvel ezelőtt a Csehszíovák Köztársaságot kiszolgáltatták Hitlernek abban. bízva, hogy ezáltal a német fasizmus támadásainak élét a Szovjetunió ellen fordítják. É müncheni politika következménye volt a második világháború, ameA Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének KÖZÖS NYILATKOZATA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának küldöttsége a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására 1958. november 20-27. napjaiban baráti látogatáson volt a Bolgár Népköztársaságban. A látogatás során a két küldöttség a testvéri szövetség és teljes kölcsönös megértés szívélyes légkörében folytatott megbeszéléseket tartott. A két ország megbeszélésein részt vettek: csehszlovák részről Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Viliam Široký, a politikai iroda tagja, miniszterelnök, Zdenék Fierlinger, a politikai iroda tagja, a nemzetgyűlés elnöke, Otakar Šimúnek miniszter, a politikai iroda tagja, az Állami Tervhivatal elnöke, Václav Dávid; a CSKP KB tagja, külügyminiszter ; . « bolgár részről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov a politikai iroda tagja, a minisztertanács ojnöke, Rajkó Damjanov, a politikai iroda tagja és a minisztertanács elnökének első helyettese, Encso Sztajkov, a politikai iroda tagja, a Hazafias Front Nemzeti Tanácsának elnöke, Sztanko Todorov. a BKP KB titkára, Kario Lukanov a BKP KB tagja, külügyminiszter, Ruszi Hrisztozóv, a BKP KB tagja, az Állami Tervbizottság elnöke. A két küldöttség a jelenlegi nemzetközi helyzetre, a békeharcra és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődésére vonatkozó kérdések tágas köréről tárgyalt. Kölcsönösen tájékoztatta egymást továbbá a két párt tevékenységéről és a két ország helyzetéről és megtárgyalta a testvéri csehszlovákbolgár kapcsolatok további elmélyítésének, politikai, gazdasági és kulturális téren folytatott együttműködésnek és kölcsönös segítségnyújtás további elmélyítésének kérdéseit Minden tárgyalásra került kérdésben teljes nézetegység uralkodott. A Csehszlovák Köztársaság pártés kormányküldöttsége bulgáriai látogatása alkalmával közelebbről megismerkedett a bolgár nép nagy sikereivel és a szocializmus építésében reá váró további nagy feladataival. A küldöttség meglátogatta Szófiát, Plovgyivot, Várnát, Plevent és a Bolgár Népköztársaság további városainak egész sorát. Ellátogatott egyes ipari üzemekbe és építkezésekre, földmüvesszövetkezetekbe, kulturális és tudományos intézetekbe. Találkozott és szívélyes beszélgetést folytatott munkásokkal, dolgozó parasztokkal, tudományos és kulturális dolgozókkal, a párt és társadalmi szervezetek képviselőivel. Bulgária népe mindenütt melegen fogadta Csehszlovákia népének. Kommunista Pártjának és kormányának képviselőit. Valamennyi találkozásuk a bolgár dolgozókkal a két ország népei megbonthatatlan barátságának és szolidaritásának manifesztációjává vált. A két küldöttség Csehszlovákia i Kommunista Pártja és a Bolgár Kom• munista Párt kapcsolatai, valamint a j két testvérpárt és más kommunista j és munkáspártok kapcsolatai tovább; fejlesztésének kérdését is megvitatta j Megtárgyalták a hatalmas szocialista ' tábor és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egysége további erősítésének kérdését. Mindkét fél hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom eszmei és harci egységének fő létrehozója, természetes központja. A Szovjetunió a szocialista tábor vezető ereje, a szocializmus egyre növekvő erejének és kapitalizmus feletti erőinek fö forrása. Csehszlovákia népe örül azoknak a nagy sikereknek, melyeket Bulgária népe, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a szocializmus építésében elért, örömmel fogádta a bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának ama megállapítását, hogy a szocializmus, mint társadalmi rendszer Bulgáriában mind a városokban, mind a falvakon győzött. Örömmel fogadta a kongresszus határozatát az ország további szocialista iparosításáról és azt a feladatot, hogy Bulgária szocialista mezőgazdasága a jnegmüvelt földterület egységére és egy lakosra eső hozamban elérje a belterjes mezőgazdasági termelést folytató európai országok termelését. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmával meggyőződött arról, hogy Bulgária az utóbbi években óriási átalakuláson ment át, ami népgazdaságának hatalmas fellendülésében és a nép életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy a szövetkezeti parasztok 70 — 80 százaléka új, gyönyörű házakban él. A küldöttség a gyakorlatban ismerte meg, milyen mélyről, a bolgár nép kívánságaiból, óhajaiból és szükségleteiből fakad a Bolgár Kommunista Párt politikája, mely az (Folytatás a 4. oldalon) lyet kétségtelenül el lehetett volna kerülni, ha a nyugati hatalmak felhagytak volna szovjetellenes terveikkel és idejében a Szovjetunióval való megértés és együttműködés útjára léptek volna. Az emberiség történetének ez a legnagyobb és legkegyetlenebb háborúja azonban nemcsak a kelet-európai országokat sújtotta. A nyugat-európai nemzeteknek is súlyosan bűnhődniök kellett az akkori münchenisták népellenes és szovjetellenes politikája miatt. A könyörtelen náci barbarizmusnak nemcsak a csehszlovák Lidice esett áldozatul, hanem a francia Oradour is, valamint a városok és falvak ezrei a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Franciaországban, Norvégiában és más országokban. A hitleri Németország és szövetségesei, Olaszország és Japán agressziójának áldozatul eső nemzetek szenvedését megrövidítette a szovjet hadsereg döntő előretörése, amelyet a fasiszta csapatok megsemmisítő veresége tetőzött be Berlinben. így került sor a fasiszta agresszorok szétzúzására és a közös ellenség ellen súlyos harcokban született széles fasizsta-ellenes koalíció világtörténelmi győzelmére. A nemzeteknek a két világháborút kirobbantó német militarizmussal szerzett fájdalmasan és drágán megfizetett tapasztalatai vezették a fasisztaellenes koalíció hatalmait a harcok során arra az egyértelmű következtetésre, hogy ki kell irtani a német militarizmust és nácizmust és gondoskodni kell arról, hogy Németország soha többé ne bonthassa meg a világbékét. A hitleri Németország felett aratott győzelem után a győztes nagyhatalmak a potsdami egyezménnyel ünnepélyesen kötelezték magukat e cél megvalósítására. Elsősorban megegyeztek abban, hogy a háborús bűnösöket megbüntetik, a katonai és fegyverkezési gépezetet megsemmisítik, a fasiszta szervezeteket feloszlatják és tevékenységüket betiltják. A nácikat el kellett távolítani a hivatalokban és gazdasági vállalatokban viselt funkcióikból és olyan személyekkel helyettesíteni, akik képesek elősegíteni a demokrácia fejlődését. A náci törvényeket el kellett törölni és a bíróságokat demokratikus alapelveken átszervezni. A német nevelést ügy kellett megszervezni, hogy teljesen kiirtsák a nácizmust és militarizmust. Fontos intézkedéseket kellett tenni gazdasági téren is, hogy véget vessenek a gazdasági hatalomnak, karteilek, trösztök és más monopoljellegű csoportosulások formájában való konföderációjának. Németországnak gazdasági egésznek kellett volna maradnia s megszállása csupán ideiglenes intézkedés lett volna a potsdami egyezmény alapvető rendelkezéseinek megvalósításához feltétlenül szükséges időszakra, vagyis Németország demokratikus és békeszerető állammá való átalakításának időszakára. A nemzetek, amelyek a potsdami egyezményben Európa és a világ békés fejlődésének biztosítékát látták, és amelyek a^ győztes nagyhatalmak egységes politikájától remélték a nemzetközi együttműködés széleskörű és gyümölcsöző fejlődését, hamarosan keserűen csalódtak várakozásukban. A fejlődés más irányban haladt, mint ahogyan a béke és biztonság érdeke megkövetelte. Ezért a nyugati hatalmak viselik a felelősséget az USA-val az élükön, amelyek a második világháború befejezése után csakhamar eltértek a Szovjetunióval való együttműködés azon politikájától, amely bevált a hitler-fasizmus elleni harcban. Hidegháborút és fegyverkezési versenyt indítottak, megkezdték olyan támadó paktumok létesítését, mint az Északatlanti Tömb, mely a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen irányul. Az USA-nak és nyugati szövetségeseinek ez az agresszív politikája különös erővel nyilvánult meg a német kérdésben. Szöges ellentétben a Németországgal szemben folytatandó háború utáni politikára a potsdami egyezményben vállalt ünnepélyes kötelezettségekkel, ellentétben a béke és az európai nemzetek biztonsága érdekeivel a nyugati nagyhatalmak Nyugat-Németországban felújították a militaristák uralmát és külön nyugatnémet, államot létesítettek, amelyet bekapcsoltak az Északatlanti Tömbbe. Az ő egyetértésükkel és segítségükkel alkották meg újra a nyugatnémet hadsereget volt náci tábornokok vezetésével, akiknek habozás nélkül kezébe adják a legpusztítóbb atom- és rakétafegyvereket. Az USA a Német Szövetségi Köztársaságnak szánta a szocialista országok ellen lesújtó erő szerepét és Nyugat-Németország területét tömegpusztító fegyverek raktárává teszi. Ez a politika okozta, hogy a német militarizmus ma újból veszélyezteti az európai és világbékét. Támadó tervei, amelyek nemcsak a kelet-európai országok, hanem nyugati számszédaik ellen ís irányulnak, teljes egészükben újból életre kelnek, mint valaha Vilmos császár és Hitler idején. Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a Nyugattal szemben támasztott agresszív követeléseiket még nem hirdetik egész nyíltan, tekintve, hogy a német militaristák Nyugat-Európa uralására irányuló terveik megvalósítására elsősorban a NATO és integrációs gazdasági csoportosulások által törekszenek. Európa népei egyre jobban tudatára ébrednek a felújított német, militarizmus veszélyének. Számos nyugat-európai állam nem nagy lelkesedéssel látja az NSZK-nák egyre növekvő befolyását a NATO-ban. A nyugati nagyhatalmak uralkodó körei a közvélemény éberségét azzal igyekeznek elaltatni, hogy az NSZK-t békeszerető és demokratikus államként igyekeznek feltüntetni, amelynek állítólag semmi köze sincs a militarista hitleri Németországhoz. Ezen állításuk valótlanságát azonban a Német Szövetségi Köztársaságban levő helyzet fejlődése lépten-nyomon bebizonyítja. Nem tagadható, hogy militaristák és volt nácik tartják kezükben a nyugatnémet államgépezet, a hadsereg és igazságszolgáltatás kulcspozícióit és senkit sem lehet meggyőzni arról, hogy a fegyvergyáros mágnások és náci tábornokok, akiknek lelkét az ártatlan áldozatok millióinak halála, számtalan város és falu pusztulása terheli, egyszeriben a béke és demokrácia híveivé váltak. A csehszlovák kormány nem egyszer figyelmeztetett Nyugat-Németország militarizálásának veszélyére, főként atom- és rakéta felfegyverzés veszélyére. Ezzel egyidejűleg békés politikája szellemében abból indulva ki, hogy ez hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, hajlandóságát nyilvánította a Német Szövetségi Köztársasággal való megértésre. Ezt bizonyította a kölcsönös kapcsolatok normalizálására tett ajánlata is. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya, mint ismeretes, mindezen törekvésekkel szemben elutasító álláspontot foglal el s ezzel újlsól megerősíti, hogy nem óhajtja a békés együttélést, hanem az ellenségeskedés és háborús előkészületek útján akar haladni. Kétségtelen, hogy az ilyen politika fenyegeti a világbékét és veszélyes elsősorban Nyugat-Németország népére, amelyet pusztulásba döntene. Egészen másként fejlődött a helyzet Németország másik részében. A Német Demokratikus Köztársaságban a potsdami egyezmény elveivel teljes összhangban megszüntették a militaristák, monopolisták és junkerek uralmát és lehetetlenné tették, hogy a nácizmus újból felüsse fejét és. revansista hangulatok kapjanak lábra. A Német Demokratikus Köztársaság az első valóban demokratikus békeszerető német állam, ebben rejlik óriási jelentősége Európa békéje és bizton ' sága szempontjából. Politikája következetesen a nemzetközi feszültség j enyhítésére, a békés együttélésre, a | nemzetek barátságára és együttmükö! désére törekszik. Az NDK, amelynek : fennállása vitathatatlan tény, számos I állammal rendes diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn. A Német Demokratikus Köztársaság szilárd gáttá vált a német militarizmussal szemtan és ezért világszerte egyre nagyobb megbecsülésnek és tiszteletnek örvend. A Népi Kamara és a helyi képviseleti szervek legutóbbi választásainak eredményei megerősítették, hogy a Német Demokratikus Köztársaság teljes mértékben támogatja kormányát és annak békepolitikáját s kész elszántan megvédelmezni demokratikus jogait és szociális vívmányait. A Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között széleskörű együttműködés bontakozott ki és minden téren megszilárdultak a kölcsönös barátság kötelékei. Csehszlovákia népe és kormánya teljesen a Német Demokratikus Köztársaság oldalán áll, mert benne látja Németország demokratikus fejlődésének biztosítékát, az NSZK demokratikus erőinek támaszát és Európa jelentős békés tényezőjét. Jó szomszédi kapcsolataink lehetnének a Német Szövetségi Köztársasággal is, ha a bonni uralkodó körök nem folytatnának ellenséges tevékenységet Csehszlovákia és a többi szocialista országok ellen. Nyugat-Németországban felújították tevékenységüket a szomorú emlékezetű militarista egyesületek, revansista propagandát terjesztenek, tűrik és támogatják az áttelepített németek revansista szervezeteinek tevékenységét és a nagynémet sovinizmus szellemében a Csehszlovák Köztársasággal, Lengyelországgal és más országokkal szemben az uralkodó körök egyetértésével újból területi követeléseket támasztanak. Az NSZK-nak a szocialista országok ellen folytatott politikája kifejezi a bonni kormány „erőpolitikájának" agresszív szándékait. Ez az állásfoglalás nyilvánul meg Németország egyesítésének kérdésében is. Az NSZK uralkodó körei a valóságban nem óhajtották az egyesítést, ha beszélnek is róla. Céljuk a Német Demok« (Folytatás a 2. olcM^| i