Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-29 / 330. szám, szombat

A berlini helyzetet tárgyalások útján kívánjuk rendezni — mondotta Hruscsov elvtárs Csütörtökön délután Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, fogadta a szovjet sajtó képviselőit és a Moszkvában akkreditált kül­földi tudósítókat, s válaszolt a délelőtt nyilvánosságra hozott, Nyugat­Berlinnel kapcsolatos szovjet jegyzékről feltett kérdéseikre. A kérdések egy részét az újságírók írásban juttatták el Hruscsov elvtárshoz, szá­mos kérdést pedig a helyszínen tettek fel. Bevezetőben Hruscsov elvtárs — a Pravda munkatársának kérdésére vá­laszolva - kifejtette, miért vált idő­szerűvé Nyugat-Berlin státuszának megváltoztatása. - A háború óta eltelt 13 esztendő több, mint elegen­dő lett volna a német békeszerződés megkötéséhez — mondotta a többi között. — Ennek akadálya az. hogy a nyugati hatalmak és Nyugat-Né­metország nem ismerik el a reális helyzetet, nevezetesen azt, hogy két Németország létezik: a tőkés magán­tulajdonon alapuló Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista fejlődés útját járó Német Demokratikus Köz­társaság. — Mi a teendő? Berlin széttagolt­sága és a megszállás rendszere reá­lis tény. Most, 13 évvel a háború után minden normális ember úgy véli, hogy ez nem normális állapot. Meg kell találnunk a helyzet norma­lizálásának eszközeit, mert Nyugat­Berlin megszállása senkinek sem előnyös. Ezt a helyzetet csak az igazolhatja, ha valamelyik fél agresz­szív célokat követ. A nyugati hatalmak számára Nyu­gat-Berlin valóban alkalmas az NDK, a Szovjetunió és a szocialista orr szágok elleni aknamunkára. Ennyiben előnyös ez a helyzet számukra. Másrészt azonban náluk is jelentkeznek problémák. Berlin rákos daganattá vált, amely — ha nem számolják fel — nem kívánatos következményekhez vezetne. Ezért sebészeti beavatkozásra van szükség, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a volt koalíciós partnerek között ne növekedjenek az ellentétek, hanem a baráti kapcsolatok erősödjenek, úgy, mint a Hitler-ellenes háború idején. Az United Press munkatársa meg­kérdezte: Helyes-e a szovjet nyilat­kozatból azt a következtetést levon­ni, hogy a Szovjetunió fél esztendőn át nem tesz semmit a fennálló hely­zet megváltoztatására? — A Szovjetunió fél évig nem kí­vánja megbontani a fennálló helyze­tet — mondotta Hruscsov elvtárs. — A nem normális állapotokat normális úton, tárgyalások és megbeszélések útján kívánjuk megváltoztatni. Az AFP munkatársának kérdése a következőképpen hangzott: — Berlin az NDK fővárosa. Miért akarják Nyugat-Berlint mégis sza­bad várossá nyilvánítani? — A kérdés feltevése helyes — mondotta Hruscsov elvtárs. — Való­ban Berlin a potsdami szerződés ér­telmében abban a szektorban van, amelynek területén létrejött az NDK, és így kétségkívül egész Berlin a Német Demokratikus Köztársaságé. Ha azonban mi így nem vetnénk fel a kérdést, sok nép nehezen értene meg bennünket. Az elmúlt 13 év alatt a két Berlin különbözőképpen fej­lődött. Ha mechanikusan akarunk egyesíteni két különböző folyadékot, az káros reakciót vált ki. Jobb lenne azonban viharos reak­ció nélkül megoldani a kérdést. A reális helvzetből kiindulva sze­retnénk a megoldást megtalálni. Ezért úgy gondoljuk, a legjobb el­ismerni a Németországban kialakult helyzetet és saját kormánnyal, saját állami és gazdasági rendszerrel ren­delkező nyugat-Berlin szabad várost létrehozni. Nem akarjuk Nyugat-Berlin népét nagy megrázkódtatásnak kitenni, vá­lasszák meg tehát szabadon a társa­dalmi rendszert, melyben élni kí­vánnak, s ha úgy gondolják, tartsák meg a kapitalista rendszert. Mi nagyra értékeljük az NDK kor­mányának álláspontját, amelyből ki­tűnik, hogy helyeseri fogja fel a mi javaslatunkat és támogatja azt. Az NDK kormánya ezzel engedményt tesz a béke meqőrzése érdekében. Ez precedens a többi vitás nemzet­közi kérdés, így például a két német állam között felmerült vitás kérdé­sek megoldásában is. Mindenki, aki a békét becsüli, értékeli, üdvözli ezt a magatartást. A TASZSZ tudósítójának kérdésére válaszolva, Hruscsov elvtárs Nyugat­Berlin jövendő gazdasági kilátásairól beszélt. — Javaslatunk erre nézve ki­fejti — mondotta —, hogy a Szovjet­unió biztosítja Nyugat-Berlin ipari kapacitásának teljes kihasználását. Ünnepélyesen kötelezettséget válla­lunk, hogy biztosítjuk Nyugat-Berlin élelmiszerellátását normális kereske­delmi alapon. Nyugat-Berlin munká­sai, mérnökei, vállalkozói számára ez a helyzet előnyökkel jár. Ez nem­csak nem vezetne a fennálló élet színvonal süllyedésére, hanem a tel­jes foglalkoztatottság révén biztosí­taná eaaelkedését. — Milyen garanciát nyújt a Szov­jetunió Nyugat-Berlin szabad város­nak? — hangzott a Reuter tudósító­jának kérdése. — Nyilatkozatunk magában foglal­ja a garanciákat is — válaszolta Hruscsov elvtárs. — Mindent megtennénk, hogy tá­mogassuk a szabad várost és biz­tosítanánk a belügyekbe való be nem avatkozást. Ha a többi nagyhatalom is ünnepélyes Ígéretet tenne erre, vagv egvezménvt írna alá erre vo­natkozólag - esetleg az ENSZ-ke­retein belül is — ebben mi is részt veszünk. A Magyar Távirati Iroda tudósítói a következő kérdést juttatták el Hruscsov elvtárshoz: — Mit szándékozik tenni a szov­jet kormány abban az esetben, ha a nyugati hatalmak elutasítják a szov­jet javaslatot? — Nagyon nem kívánatos lenne, ha, az érdekelt kormányok nem egyeznének bele javaslatunkba — vá­laszolta Hruscsov. — Ha azonban ez bekövetkeznék, bennünket ez sem akadályozná meg abban, hogy bizo­nyos idő múlva keresztül vigyük azt, amit javaslatunkban leszögeztük. Hogy miért döntöttünk így, azt elég részletesen megvilágítottuk jegyzé­künkben. A Le Monde munkatársa a követ­kező kérdést tette fel: — Állandó vagy ideiglenes lenne-e Nyugat-Berlin szabad város státusa? Nem javasolják-e a jövőben, hogv Nvugat-Berlin teljes egészében az NDK-é legyen? A válasz így hangzott: — Nem, mi ezt a státust nem te­kintjük átmenetinek. Igaz, semmi sem örök, minden váltózhat. De ad­dig. amíg Nyugat-Berlin lakói fenn akarják tartani ezt a státust, mi ezt elismerjük. A Die Welt tudósítója megkér­dezte: — Amennyiben Nyugat-Berlin sza­bad város lesz, lesz-e szabad folyosó Nyugat-Németország felől, s ez olyan lesz-e mint annakidején a danzigi korridor volt? — Erre még korai volna válaszol­ni — mondotta Hruscsov elvtárs. — A szabad városnak mindenesetre meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szabadon tartsa fenn kapcsolatait mind Nyugattal, mind Kelettel. A következő kérdést a New York Times tudósítója tette fel: — A szovjet jegyzékben az áll, hogy ha az USA a jegyzékben foglal­A CSKP küldöttségének látogatása Ausztriában Bécs (ČTK) - Kedden este ba­ráti látogatásra Bécsbe érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttsége. A küldöttség, melyet Vla­dimír Koucký, a CSKP KB titkára vezet, több mint egy hétig marad Ausztriában. A vendégeket a bécsi pályaudvaron szívélyesen üdvözölték Ausztria Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának tagjai és más szer­vezetek képviselői. A pártküldöttség szerdán délelőtt találkozott Ausztria Kommunista Pártja KB politikai irodájának tag­jaival, s kicserélték nézeteiket, tá­jékoztatásaikat a két testvérpárt tevékenységéről és a legfontosabb politikai kérdésekről. A tárgyalások során a vélemények teljes egyetér­tése mutatkozott. A csehszlovák pártküldöttség dél­után meglátogatta a floridsdorfi Austró Fiat üzemet, ahol elbeszélge­tett az üzemi tanács tagjaival, csü­törtökön pedig megtekintette Ibbs Persenbeug-i Duna menti villany­erőművet. Á Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Hanoiba utazott Hanoi (ČTK) — A Koreai Népidemokra­tikus Kôztársssäg kormányküldöttsége a Kínai Népköztársaságban tett látogatása után pénteken, november 28-án repülő­qépen a Vietnami Demokratikus Köztár­saságba utazott. A Kim ír Szem minisz­terelnök vezette küldöttséget az észak­vietnami nép képviselői fogadták Pham­Van Dong miniszterelnök vezetésével Pham-Van Dong és Kim Ir Szen elvtárs beszédet mondott A hanoiak ezrei a re­pülőtéren és a fővárosba vezető útján lelkesen ünnepelték a testvérország kép­viselőit. takat nem fogadja el, akkor nem lesz többé tárgyalási alap Berlinről a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ogy kell-e ezt értenünk, hogy ebben az esetben a Szovjet­unió nem lesz hajlandó más, Nyugat­Berlinre vonatkozó javaslatokat meg­vitatni ? — Ha az Egyesült Államok egészé­ben elveti javaslatunkat — vála­szolta Hruscsov elvtárs —, úgy va­lóban nincs miről tárgyalni a berlini kérdésben. Ha azonban csak egyes részleteket nem fogad el, kiegészí­tésekről, módosításokról készen va­gyunk tárgyalni. Mi nem ultimátum-formában vet­jük fel a kérdést és szívesen tár­gyalunk az elkövetkező hat hónap folyamán. — A Szovjetunió javaslata hosszú időre szól. Vajon addig marad-e ér­vényben, ameddig fennál a két né­met állam? — kérdezte a Süddeutsche Zeitung tudósítója. — A kérdés magától megoldódik, ha a két német állam tárgyalások útján megállapodik Németország egyesítésében — hangzott a válasz. Ebben az esetben Berlin az egy­séges Németország fővárosa lesz, s nem lesz tovább szükség arra, hogy szabad város legyen. — Ügy lehet-e tekinteni a szovjet jegyzéket, mint a potsdami egyez­mény felmondását? - kérdezte a New York Herald Tribúne munka­társa. Hruscsov elvtárs kérdéssel vála­szolt. — ön szerint létezik még ez az egyezmény? A tudósító: - Nem! Hruscsov: — Sokan úgy tartják, hogy az egyezmény még létezik, de csak azért, hogy fenntarthassák Nyu­gat-Berlin megszállását. Befejezésül Hruscsov elvtárs a kö­vetkező szavakat intézte a sajtó­konferenciához: — Remélem, megértik, hogy mi a normális gazdasági verseny szá­mára akarunk kedvező feltételeket teremteni. Ma olvastam Nixon úr londoni beszédét. Majdnem egyet­értek Nixonnal. Ez ritka eset... Beszéde végén az amerikai alelnök azt mondja, hogy ideje áttérni a gazdasági versenyre. A magam ré­széről üdvözlöm ezt a kijelentést. Ha Nixon úr és a többi nyugati vezetők továbbra is ezen az állás­ponton lennének — olyan álláspon­ton, amelynek végre nincs atom­robbantás szaga —, mi vállaljuk ezt a versenyt. Lássuk ki ad több házat, ki biz­tosít magasabb életszínvonalat, több kultúrát, ki nyújt több szabadságot! Nyugaton gyakran beszélnek a zsarnokság felszámolásáról. Igaz, kü­lönbözőképpen értelmezzük a zsar­nokságot. — ők azt tekintik zsar­nokságnak, amikor megtiltják a ki­zsákmányolást, mi pedig éppen a kizsákmányolás megszüntetését te­kintjük a zsarnokság felszámolásá­nak. De függetlenül a nézetek külön­bözőségétől, a kifejezésben egyetér­tünk. A kihívást elfogadjuk. Atom támaszpontok az NSZK-ban Berlin (ČTK) — Az ADN hírügynök­ség szerint a nyugatnémet hadügy­minisztérium már kijelölte azokat a helyeket, ahol atomrakéta kilövő állo­másokat építenek. Ezeket az állomá­sokat a NATO tervei alapján Nyugat­Németország egész területén építik. Az atomrakéta támaszpontok sűrű há­lózatának építésében nemcsak a nyu­gatnémet és amerikai, hanem brit, francia, belga és holland rakétaegy­ségek is részt vesznek. A már meglevő támaszpontokon kí­vül Nyugat-Németországban a legkö­zelebbi időben 360 további atomrakéta kilövő állomást létesítenek. Az ADN hangsúlyoza, hogy a rakétatámaszpon­tok létesítése Nyugat-Németországban nagy veszélyt jelent a nyugatnémet lakosságra. iféfiátiy sorban A NYUGATNÉMET bányákból a mai na­pig 115 700 Ruhr-vidéki bányászt bocsá­tottak el. A BRIT „BIZTONSÁGI ERŐK" Ciprus nyugati részében folytatták átfésülő ak­cióikat, és a Reuter ügynökség jelentése szerint 20 görög hazafit tartóztattak le. STRAUSS bonni hadügyminiszter és Heusinger tábornok a DPÁ jelentése sze­rint a közeljövőben Görögországba láto­qat. AZ USA-BAN Tavaly 8 és félmillió sze­mélv volt teljesen munka nélkül és négy­millió alkalmazott csak részben dolgozott. Tizennégy éve szabad Albánia Az Albán Népköztársaság november 29-én ünnepli felszabadulásának 14. évfordulóját. Tizennégy évvel ezelőtt fejezte be a szovjet hadsereg Szkander bég országának felszabadítását a fa­siszta uralom alól. A hós albán nép éveken át elkesere­dett ellenállást tanúsított az olasz, majd a német fasiszta megszállókkal és hazai cinkosaikkal szemben. Legjobb fiai partizánharcot vívtak a hegyek­ben. 30 ezren áldozták életüket hazájuk szabadságáért. Persze, az albán nép sem tudott volna önerejéből sikeresen szembeszállni elnyomóival és kiűzni a betolakodókat, és ezért felszabadulását a többi népi demokratikus országgal egyetemben a Szovjetunió derék kato­náinak köszönheti. Albánia felszabadítása a szovjet had­sereg Jassy-Kisinyov-i hadművelet né­ven ismert, 1944-ben a nácikra mért hetedik csapásának egyenes következ­ménye volt. Ismert tény, hogy ez az akció Románia és Bulgária felsxbadí­tása után és a Hitler elleni koalícióhoz csatlakozásuk után jelentősen elősegí­tette az albániai és görögországi né­met csapatok vereségét és segítséget nyújtott a jugoszláv népi felszabadító erőknek. A szovjet hadsereg felszabadító sze­repe — éppen úgy, mint Romániában és Bulgáriában — Albániában is lehető­vé tette, hogy az ellenállási harc népi erői a kommunista párt vezetésével összefogjanak és a felszabadült or­szágban megteremtsék a nép igazi ha­WBM Az albán nők is méltóképpen kive­szik részüket a szocialista Albánia megteremtéséből. Képünkön M. Sza­Iicsaj textilmunkásnőt, a Sztálin Kom­binát kiváló dolgozóját, nemzetgyűlési képviselőt látjuk. záját - Zogu király és nemesi földbir­tokos-rendszer nélkül. Albánia népe a Szovjetunió ragyogó példaképét követve elszántan a szocia­lizmus építésének útjára lépett. Nany nehézségek tornyosultak útjába. Hisz a régi rend zűrzavaros örökséget ha­gyott hátra és ezen az alapon kellett építeni az újat. A szabad albán nép az Albán Munka­párt bölcs vezetésével a szovjet ta­pasztalatok alkotó alkalmazásával minden nehézséggel megküzdött. Ezt ékesszólóan bizonyítják az ország gaz­dasági sikerei. A szocialista országok segítségével épülő albán ipar az idén 17-szer annyit termelt, mint húsz év­vel ezelőtt. Ma 23 nap alatt termel annyit, amennyit 1938-ban egész év alatt. Különösen ásványkincseinek (króm, réz, vasérc) kitermelése és kőolajfeljtése fejlődött nagyvonalúan. A hazai nyersanyag feldolgozásához szükséges gyárak építése is a szocia­lista testvérországok, különösen a Szovjetunió és Csehszlovákia segítségé­vel történik. Kölcsönös árucsere-for­galmi egyezmények keretében hazánk egész gyárberendezéseket szállít Albá­niának. Albánia szocialista mezőgazdaságá­nak termelése, a háború előtti időhöz viszonyítva 30 százalékkal nagyobb te­rületen, 182 százalékkal nagyobbodott. A párt és a kormány nagy gondot for­dít a talajjavítási munkálatokra és a mezőgazdasági termelés gépesítésére. Ma az ország 21 GTÁ-ja 2700 traktor­ral dolgozik, s távlatai e téren rendkí­vül kedvezőek. Az ország kulturális élete is fellen­dült. Manapság majdnem minden pa­raszt rádiót vásárol, ami nagy dolog, hisz a falusi lakosság a királyság ide­jén többnyire írástudatlan volt. A la­kosság négyötöde nem ismerte a betű­vetést. Megemlítendő, hogy a villany sem újdonság a mezőgazdasági lakos­ság körében. Az iskolák létesítésében nagyszerű eredményt értek él, melyet legjobban az jellemez, hogy míg Albá­niának a háború előtt egyetlen főisko­lája sem volt, ma pedagógiai és mező­gazdasági főiskolája van és Tiranában nemrégen létesült egy 46 tanszékes egyetem 3356 hallgatóval. Az Albán Népköztársaság erői virág­zásának teljében ünnepli felszabadulá­sának 14. évfordulóját. Elete és kap­csolatai a népi demokratikus országok szocialista családjának együvé tartozá­sát és az Albán Népköztársaságnak a munkásosztály élcsapatához — az Al­bán Munkapárthoz, a marxizmus-leni­nizmus forradalmi tanításának tiszta­ságához, a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységéhez, a Szovjet­unióhoz és a népi demokratikus tábor­hoz való nagy hűségét fejezik ki. L. L. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség távirata Bulgária határáról Rusze (ČTK) - A Csehszlovák I kodása után Rusze határvárosból a Köztársaság párt- és kormánykül- . következő táviratot küldte, döttsége egyhetes bulgáriai tartóz- I TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a BKP KB első titkárának és ANTON JUGOVNAK, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Gyönyörű, vendégszerető hazájukat elhagyva őszinte hálánkat fejezzük ki önnek párt- és kormányküldöttségünk igazán testvéri fogadtatásá­ért. Biztosítjuk önt, hogy örömmel és szeretettel fogunk viszaemlékezni a bolgár dolgozók körében tett látogatásunk napjaira. Boldogok va­gyunk, hogy látogatásunkkal hozzájárultunk népeinek sokoldalú baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez. A harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítésére megindult orszá­gos mozgalmuknak és a szocialista Bulgária további általános fejleszté­sére irányuló fáradhatatlan törekvésüknek új sikereket kívánva búcsú­zunk önöktől. ANTONÍN NOVOTNÝ, VILIAM ŠIROKÝ, ZDENEK FIERLINGER, OTAKAR ŠIMÚNEK, VÁCLAV DÁVID. A csehszlovák párt- és kormány­küldöttség romániai útja Bukarest, (ČTK) — A testvéri Bul­gáriában tett egyhetes látogatása után hazatérő csehszlovák párt- és kormány­küldöttséget vivő különvonat csütörtökön, november 27-én este Giurgiu román ha­tárállomásról elindult hazájába vezető to­vábbi útjára. A Bukarest melletti Ghitila állomásig Emil Bodnaras miniszterelnök­helyettes és Petre Borila, a Román Mun­káspárt KB politikai irodájának tagjai kísérték a küldöttséget. A csehszlovák párt- és kormányküldöttséget a Román Népköztársaságon keresztül vezető útján Az NSZK atomhajtású tengeralattjárókat kap A nyugatnémet szövetségi parlament honvédelmi bizottsága szerdai titkos ülésén elhatározta, hogy a nyugatné­met haditengerészetet atomhajtású tengeralattjárókkal látják el. A bizottság foglalkozott a tengeré­szeti erők és hadihajók további fel­fegyverzésével, s amint a DPA rámu­tat, a Balti-tengeren levő nyugatné­met tengerészeti egységeket korszerű tengeralattjárókkal szerelik fel. elkísérik: Nicolae Serban, külflgyminisz­tériumi protokollfőnök, Ion Rab külügy­minisztériumi főigazgató és dr. Ivan Ŕo­haf-Il'klv, a Csehszlovák Köztársaság bu­karesti nagykövete. Kétmilliárd márkát fordítanak az új Luftwaffe építésére A nyugatnémet szövetségi parlament költségvetési bizottsága november 27 -én kétmilliárd márka összeget ha­gyott jóvá a Luftwaffe újjáépítésére. A nyugatnémet légierőket Starfigh­ter F-104 típusú amerikai lökhajtásos gépekkel és olasz D-91 típusú lökhaj­tásos vadászgépekkel akarják felsze­relni. Számítanak továbbá az Alouette típusú francia helikopterekre is. A bonni hadügyminisztérium e repülő­gépek túlnyomó részének gyártását a nyugatnémet repülőgépiparnak adja ki. Míg az 1958-as költségvetési idő­szakban a Bundeswehrre hétmilliárd márkát fordítanak, ezt az összeget 1959-ben 11 milliárd márkára emelik. ÜJ SZŐ 5 * 1958. november 2*,

Next

/
Thumbnails
Contents