Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-28 / 329. szám, péntek

ÉN Y E S ÁRNYÉK JATOVOX A jatovi vendéglő kultúrteremmé avatott nagytermében nagy volt a mozgolódás. A szavak monoton zsongásába olykor belevegyült az összekoccanó söröspoharak csengő hangja. Amikor azonban a szövetkezet elnöke Šimšik elvtárs felhívta az egybegyűlteket, hogy foglalják el helyüket, csakhamar elcsendesült a zaj. Am az első széksorok üresen ásítottak, míg hátul a zsúfoltságtól majd felbillent a terem. Valaki meg is jegyezte: — Ügy látszik, előre senki se váltott jegyet. E szavakra vidám nevetés futott át termen. Hiszen mindenki tudja, hogy a szövetkezeti taggyűlésre nem szokás jegyet váltani. Néhány ember értett a szóból s előre húzódott. AMIT JÖ HALLANI Az érdeklődés már az előadók felé fordult. S ez így van rendjén, hisz a szövetkezeti termelés továbbfejlesztéséről van szó. Kostái elvtárs a szövetkezet fiatal agronómusa arról számol be, hogy az őszi gabonafélék magja jdejében került a földbe, majd ismerteti a tagokkal a cukorrépa termés eredményét. Egy 46 hektáros táblán átlagosan 370 q cukorrépa termett hektáronként, a másik 24 hektáros táblán pedig 413 mázsa volt a hektárhozam. Az emberek szívesen hangoztatják, hogy szövetkezetük hektáronként 125 mázsa cukorrépával szárnyalta túl a tervet. Ezért mintegy 72 000 korona prémiumot és 73 mázsa olcsó cukrot kapnak a tagok. A szövetkezet meg 162 vagon répaszelettel és 70 mázsa melasszal gazdagíthatja a takarmányalapot. A dohánytermelő csoport tagjai is kitettek magukért. Hatvanötezer koronával szárnyalták túl a tervet, amiért 17 000 korona prémiumot kapnak. Sokat javult a kertészeti csoport munkája is. Tavaly csak 50 százalékra teljesítette a tervet, s az idén október végéig már 93 százalékra állt a terv teljesítése. Az állattenyésztésben is sok jó dolog akad. A szövetkezet százhúszezer liter tejet, 43 ezer darab tojást adott be terven felül, s a többi termékből is pontosan teljesíti a beadást. Az ilyen beszámolót valóban szí- ! vesen hallgatja az ember. Hiszen a terv teljesítése biztosítja a tervezett munkaegységet, sőt még többet is biztosíthatna, ha a jatovi szövetkezetben a fény mellett nem volna árnyék. AMIT NEM JÖ HALLGATNI — Hogyan? Ilyen jó eredmények mellett vannak hibák is a jatovi EFSZ-ben? - kérdezhetnénk. Sajnos van belőlük elég. A jó kukoricatermés nagy része még november közepén is ott didergett a száron. Pedig ekkor már kukoricatörés után voltak a szövetkezetesek. A vezetőség azt mondja: „hanyag munka". A rossznyelvek azt állítják: „Kis huncútság van a dologban, mert a félig letört kukoricásban eredményesen lehet böngészni. A szövetkezet vezetősége keresztül húzta az ilyen számításokat. Azoknak akik rosszul végezték el a munkát, ki kellett javítaniok a hibát. Említettük mennyi örömet szerzett a szövetkezeteseknek az idén a jó cukorrépatermés. Kérdés azonban lesz-e ennyi öröm a jövő ősszel, mert elkéstek a trágya beszántásával, s hátra van még a mélyszántás nagy része. Panasz hangzott el a gyűlésen a kovácsműhely vezetője ellen is. Állítólag sokat hümmög, keveset csinál. Előfordul, amíg ő töpreng, gondolkozik, társa elvégzi a munkát. Azután a munka minősége sem jó. A „megjavított" kerék egy-két nap alatt szétesik. A szövetkezet elnöke a gyűlésen a széthúzást ostorozta. Bori elvtárs, aki a takarmány előkészítésén dolgozik, a vezetőséget nemtörődömséggel vádolta, mert a szecskavágógép fölé többszöri sürgetés ellenére sem húzatott tetőt. Egyesek pedig a normák ellen berzenkedtek. MIT KELL TENNI Mindent egybevetve állíthatjuk, hogy az élénk vita mégis abban az igyekezetben csúcsosodott ki, mit kell tenni, hogy további előrehaladást érjen el a szövetkezet a mezőgazdasági termelés fokozásában. Az iránymutatás azonban nem volt eléggé határozott. A gyülé^ csak körültapogatta a lényeget. S ezzel feltárt egy nagy hibát. Érezhető volt a vitában a szövetkezetesek fellépésében, hogy a nevelő munka lemaradt a gazdasági fejlődés mögött. Sokkal többet érhetnének el a jatovi szövetkezetesek, ha jobb volna a munkaszervezés, jobban elgondolkoznának a munkájuk fölött. Akkor nem történnék meg, hogy a silókukoricájuk ottszáradjon a mezőn. Ők arra vártak míg felszikkad a föld és a silókombajn végzi el helyettük a munkát. Jó is ha kihasználják a gépeket, de az időt is okosan ki kell használni. A szomszédos kenderesi EFSZ-ben főkaszáló géppel vágták le a silókukoricát, amikor látták, hogy a felázott talajon nem dolgozhat a kombájn.Így iáejében biztosították a tápdús silótakarmányt az állatok számára. A jatovi falusi pártszervezet rendszeresen foglalkozik a szövetkezetek termelési kérdéseivel, de már sokkal kevesebbet foglalkozik az emberekkel. Egyes elvtársak csak a számokat látják, de nem gondolnak arra, hogy a számokat élő emberek töltik meg tartalommal. A XI. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítése megköveteli, hogy mindenütt feltárják a tartalékokat, bevezessék az új haladó módszerek alkalmazását. A kommunisták kötelessége, hogy példát mutassanak a szaktudás növelésében, a szövetkezeti mintaszabályzat betartásában. Ám a vitában a kommunisták is sokkal adósak maradtak. Kevés volt a konkrét javaslat a munka megjavítására. Márpedig a kommunistáknak az élvonalban kell harcolni a párt határozatai teljesítéséért, ami nagyobb jólétet jelent a falu népe és az összes dolgozók számára. Sok még az apró-cseprő bosszúság, felesleges hiba, amelyeket a nevelőmunka elmélyítésével el lehetne távolítani a fejlődés útjából. Az emberek már tudják mi a szövetkezet, benne látják az életszínvonal állandó emelésének egyedüli útját, de ezen az úton biztos kézzel kell őket vezetni. A falusi pártszervezet, a kommunisták felelősek azért, hogy a jatovi szövetkezetesek a jövőben kevesebbet botladozzanak s gyorsabban haladjanak előre, s a szövetkezetesek életében jóval több legyen a napsütés, mint az árnyék. Miklya János A levél elgondolkoztatott bennünket Csütörtökön volt egy hete, hogy először vettük kezünkbe pártunk Központi Bizottságának levelét. Azért mondjuk, hogy először, mert azóta csaknem mindnyájan többször átolvastuk s áttanulmányoztuk. Ahhoz már a legutóbbi évek során hozzászoktunk, hogy pártunk Központi Bizottsága mielőtt valamilyen fontos, az egész népet érintő kérdésekről döntene, azokat előbb megvitatja, megtárgyalja a dolgozókkal, kikéri véleményünket. S mi vitatkozunk, tanácskozunk, hogy munkánk még eredményesebbé tételével emelhessük életszínvonalunkat. Az országos vita kibontakoztatásának kezdetén vagyunk, s a dolgozók máris tömegesen tesznek javaslatokat, észrevételeket a Központi Bizottság levelével kapcsolatban. A levél eddigi munkánk további javítására ösztönöz bennünket. Érdekes megfigyelni, mennyi új gondolatot szül ez az ösztönzés. Egyszerű dolgokról van szó, melyekről azt mondhatnánk, hogy nem is újak, már régen gondolhattunk volna megvalósításukra. S éppen ebben az egyszerűségben rejlik nagyszerűségük. Elmondhatunk erre néhány példát a nyitrai kerületből. EZ ELŐREHALADÁST JELENT Az Ögyallai Járási Építkezési Vállalat dolgozói a Központi Bizottság leveléről folytatott tanácskozásukkor saját maguk munkáját kezdték bírálni. Ez nagy szó! Ez előrehaladást jelent. Maguk is felismerték, hogy pártunk kritikája rájuk is vonatkozik, amikor nem tudnak egyszerre megbirkózni a sok megkezdett építkezéssel. Ez náluk az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek, a gazdasági épületek befejezésének késleltetését jelenti. A járásban is sok a megkezdett építkezés s a hiba ott van, A STRAŠNICAI TESLA-ÜZEMBEN A strašnicai Tesla J. Haken üzem dolgozói összegyűltek az egyes munkahelyeken rendezett nyilvános pártgyűlésekre, hogy megismerkedjenek a Központi Bizottság levelével. Ez az első tájékoztató találkozás kiterjedt vita kezdetét jelentette az üzem minden munkahelyén. „Az életszínvonal további emelésére irányuló javaslatok megvalósításánál fő és döntő tényező — írják a dolgozók a CSKP Központi Bizottságához intézett határozatukban — megteremteni erre a nélkülözhetetlen feltételeket gazdaságunkban." j A levélre konkrét válaszként egyhangúlag jóváhagyták az 1958-as évre vállalt felajánlásuk további megszilárdítását a hatékonyság felülvizsgálásának eredménye alapján: Többek között .további 3 százalékkal növelik a tervezett árugyártást és 4 százalékkal a nyerstermelési tervet, hogy az építkezési anyagot helytelenül osztották szét az egyes akciókra. Egyes EFSZ-ekben pl. bővén van tégla, de hiányzik a cserép, cement, vagy épületfa, — másutt meg fordított a helyzet. Most elhatározták, hogy minden építkezési anyagot összpontosítanak, hogy elsősorban is ott fejezhessék be előbb az EFSZ-ek gazdasági épületeinek építkezését, ahol arra a legnagyobb szükség van. A MARCELLHÁZIAK ÖSSZEFOGNAK Ne higgyük, hogy az ógyallai járásban csupán a Járási Építkezési Vállalat dolgozói gondolnak az EFSZek beruházási építkezéseire. Amikor a napokban a marcellházi szövetkezetesek tárgyaltak a Központi Bizottság leveléről, községükben a lakásprobléma s a gazdasági épületek kérdésének megoldásával kapcsolatban azt javasolták, hogy önsegély útján létesítsenek saját téglaégetőket s a helyi anyagforrások felhasználásával gyártsanak építkezési anyagot. A Központi Bizottság levele felett a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói is elgondolkodtak. Az a kérdés érdekelte őket, hogy miként emelhetnék életszínvonalukat. Azt ajánlották, hogy a téli időszakban, amikor a gazdaságban kevés a munka, létesítsenek a gazdaságban segédtermelési részlegeket, hogy a téli időszakban is valamennyien dolgozhassanak. Biztosak vagyunk abban, hogy rövidesen megtalálják annak módját, hogy ezt a kérdést megoldhassák. A JÖ GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYE A Központi Bizottság leveléről folytatott megbeszélésük alkalmával I nagy jelentőségű kötelezettséget vállaltak a karvai földművesszövetkezet tagjai. Azt vállalták, hogy gazdálkodásuk, különösen az állattenyésztés fejlesztésével 1960-ban elérik, hogy nem lesz már szükségük a munkaegységek előlegeinek kifizetéséhez az állami hitel felvételére. REMAD ELVTÁRS JAVASLATA. Remad elvtársat, a gép- és traktorállomás zselízi brigádvezetőjét is elgondolkoztatta a hazánk minden dolgozójához intézett levél. Nézzük csak, hogy mit javasolt a munka igazságos díjazásával kapcsolatban társainak, a traktorállomás vezetőségének. Valaki azt mondhatná, hogy a saját érdeke ellen beszélt, amikor azt tanácsolta, hogy térjenek el a traktorosok munkájának értékelésében az eddigi szokástól, amikor csak a traktorállomás vezetősége értékelte az elvégzett munkát, melynél elsősorban is csak a munka mennyiségét vették alapul. Remad elvtárs most azt ajánlotta, hogy az EFSZ-ekben elvégzett munkájukat a jövőben a traktorrállomás vezetősége a földművesszövetkezetek képviselőinek jelenlétében értékelje, ami azt vonja maga után, hogy a dolgozók díjazásában a fő mérv nem az elvégzett munka mennyisége, hanem elsősorban annak minősége legyen. Remad elvtárs maga és társai érdeke ellen beszélt? Nem, éppen annak ellenkezőjéről, amikor nemcsak a traktorosok, hanem az egész társadalom érdeke mellett foglalt állást. Náluk ez a terméshozamok növelését jelentené, a ez pedig nemcsak a traktorrállomás s a szövetkezet dolgozóinak, hanem az egész nép életszínvonalának további emelését is jelenti! Az említett néhány példa is ezt bizonyítja, hogy a Központi Bizottság levele valóban elgondolkoztatott bennünket s nagy társadalmi mozgalmat váltott ki hazánkban — mely a napokban erősödni, fokozódni fog a levél fölötti országos vita teljes kibontakoztatása során — hogy pártunk javaslait és tanácsait figyelembe véve a magunk munkahelyén alakítsuk ki az életszínvonal további emeléséhez szükséges feltételeket. (p-b.) KÉPES RIPORT az egyházasmaróti EFSZ-ró'l Amikor a földeken elvégzik a begyűjtést, hívják a traktort és szántanak. így volt ezzel a kukoricatáblával is, melyet az ígéretteljesen zöldelő vetés vesz körül. A szövetkezet tagjai nagyon elégedettek az Egyházasmaróti Gép- és Traktorállomás részlegdolgozóinak munkájával. Nem utolsósorban az ő eredményük is, hogy most már az utolsó barázdákat szántják és így csakhamar bevégzik az őszi munkák legfontosabb részét. A tagok igyekeztek is, hogy minél előbb a magtárakba hordják a föld őszi terményeit. Meg kell említenünk, hogy ebben a szövetkezetben jó a munkaszervezés és a tagok munkafegyelme. Munkájuk eredményességét mindenekelőtt ennek tulajdonítják, hiszen a természetadta lehetőségek nem legjobbak. Befejezésül még elmondjuk, hogy az egyházasmaróti közösben bizakodva néznek a jövő elé, mivel távlati terveikben olyan konkrét határozatokat dolgoztak ki, melyeket ha munkájuk közben érvényesítenek, eredményeik biztosak és jóval nagyobbak lesznek az eddigieknél. (sz-) gyházasmarót dz ipolysági járás északi részében fekszik. A vidék erősen dombos, tehát a mezőgazdasági termelésnek itt már nehezebb feltételei vannak, mint délebbre. Mégis, ha figyelmbe vesszük az egyházasmaróti EFSZ eredményeit, meggyőződünk róla, hogy egyike a járás legjobb szövetkezeteinek. Munkájuk eredményessége leginkább az állatte- I nyésztésben mutatkozik meg. Beadási | kötelezettségeiket természetesen már teljesítették és terven felül több mint 200 ezer kg húsfélét adtak el az államnak. Távlati tervük szerint a szarvasmarhaállományt a jelenlegi 159röl 297-re, a sertések számát pedig 400-ról 690-re növelik. A rétek és legelök megjavítása után jövőre már legeltetni is fogják a sertéseket, mert tapasztalatból tudják, hogy ez edzi és fejlödőképesebbé teszi az állatokat. Képünk az egyházasmaróti szövetkezet központját mutatja. Előtérben a baromfiólak, mögöttük a tehénistállók és a sertésólak látszanak. A bal felső sarokban Meňhár István, a szövetkezet elnökét és Kováč Jurajt, a zootechnikust - a gazdaság vezetőit láthatjuk. Az egyházasmarótiak távlati tervében két sertésfiaztató és egý tehénistálló is szerepel. Az épületek így már elégségesek lesznek a felszaporodott állatállomány befogadására. Az idei gabonatermés átlagosan 25 — 26 mázsa között volt. — E menynyiség csaknem meghaladja az 1960-ra tervezettet. Az állattenyésztés növelése azonban lehetővé teszi a földek minőségének megjavítását és a jövőben főleg erre támaszkodnak. Az állattenyésztés fokozása azonban nemcsak helyet kíván, de nagyobb takarmányalapot is követel. Az őszi mezőgazdasági munkák egyik legfontosabb része a téli takarmány előkészítése — a silózás. Mint képünk is ábrázolja, az egyházasmaróti szövetkezetnek, kihasználva a jó időjárást, megfelelő takarmánymennyiséget raktároznak el télire. Felvételünkön a zootechnikust és Ovšenák Józsefet, Ján Horváthot, valamint Pavol Jafikot, a silózó munkacsoport tagjait láthatjuk. ÜJ SZÖ 5 * 1958. november "