Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-28 / 329. szám, péntek

ÉN Y E S ÁRNYÉK JATOVOX A jatovi vendéglő kultúrteremmé avatott nagytermében nagy volt a mozgolódás. A szavak monoton zsongásába olykor belevegyült az összekoccanó söröspoharak csengő hangja. Amikor azonban a szövetkezet elnöke Šimšik elvtárs felhívta az egybegyűlteket, hogy foglalják el helyüket, csakhamar elcsendesült a zaj. Am az első széksorok üresen ásí­tottak, míg hátul a zsúfoltságtól majd felbillent a terem. Valaki meg is jegyezte: — Ügy látszik, előre senki se vál­tott jegyet. E szavakra vidám nevetés futott át termen. Hiszen mindenki tudja, hogy a szövetkezeti taggyűlésre nem szokás jegyet váltani. Néhány ember értett a szóból s előre húzódott. AMIT JÖ HALLANI Az érdeklődés már az előadók felé fordult. S ez így van rendjén, hisz a szövetkezeti termelés továbbfej­lesztéséről van szó. Kostái elvtárs a szövetkezet fiatal agronómusa arról számol be, hogy az őszi gabona­félék magja jdejében került a föld­be, majd ismerteti a tagokkal a cu­korrépa termés eredményét. Egy 46 hektáros táblán átlagosan 370 q cu­korrépa termett hektáronként, a má­sik 24 hektáros táblán pedig 413 mázsa volt a hektárhozam. Az emberek szívesen hangoztatják, hogy szövetkezetük hektáronként 125 mázsa cukorrépával szárnyalta túl a tervet. Ezért mintegy 72 000 korona prémiumot és 73 mázsa olcsó cukrot kapnak a tagok. A szövetke­zet meg 162 vagon répaszelettel és 70 mázsa melasszal gazdagíthatja a takarmányalapot. A dohánytermelő csoport tagjai is kitettek magukért. Hatvanötezer ko­ronával szárnyalták túl a tervet, amiért 17 000 korona prémiumot kap­nak. Sokat javult a kertészeti csoport munkája is. Tavaly csak 50 százalékra teljesítette a tervet, s az idén ok­tóber végéig már 93 százalékra állt a terv teljesítése. Az állattenyész­tésben is sok jó dolog akad. A szö­vetkezet százhúszezer liter tejet, 43 ezer darab tojást adott be terven felül, s a többi termékből is ponto­san teljesíti a beadást. Az ilyen beszámolót valóban szí- ! vesen hallgatja az ember. Hiszen a terv teljesítése biztosítja a tervezett munkaegységet, sőt még többet is biztosíthatna, ha a jatovi szövetke­zetben a fény mellett nem volna árnyék. AMIT NEM JÖ HALLGATNI — Hogyan? Ilyen jó eredmények mellett vannak hibák is a jatovi EFSZ-ben? - kérdezhetnénk. Sajnos van belőlük elég. A jó kukoricatermés nagy része még november közepén is ott didergett a száron. Pedig ekkor már kukorica­törés után voltak a szövetkezetesek. A vezetőség azt mondja: „hanyag munka". A rossznyelvek azt állítják: „Kis huncútság van a dologban, mert a félig letört kukoricásban eredmé­nyesen lehet böngészni. A szövetke­zet vezetősége keresztül húzta az ilyen számításokat. Azoknak akik rosszul végezték el a munkát, ki kel­lett javítaniok a hibát. Említettük mennyi örömet szerzett a szövetkezeteseknek az idén a jó cukorrépatermés. Kérdés azonban lesz-e ennyi öröm a jövő ősszel, mert elkéstek a trágya beszántásával, s hátra van még a mélyszántás nagy része. Panasz hangzott el a gyűlé­sen a kovácsműhely vezetője ellen is. Állítólag sokat hümmög, keveset csinál. Előfordul, amíg ő töpreng, gondolkozik, társa elvégzi a munkát. Azután a munka minősége sem jó. A „megjavított" kerék egy-két nap alatt szétesik. A szövetkezet elnöke a gyűlésen a széthúzást ostorozta. Bori elvtárs, aki a takarmány előkészítésén dol­gozik, a vezetőséget nemtörődöm­séggel vádolta, mert a szecskavágó­gép fölé többszöri sürgetés ellenére sem húzatott tetőt. Egyesek pedig a normák ellen berzenkedtek. MIT KELL TENNI Mindent egybevetve állíthatjuk, hogy az élénk vita mégis abban az igyekezetben csúcsosodott ki, mit kell tenni, hogy további előrehala­dást érjen el a szövetkezet a mező­gazdasági termelés fokozásában. Az iránymutatás azonban nem volt eléggé határozott. A gyülé^ csak kö­rültapogatta a lényeget. S ezzel feltárt egy nagy hibát. Érezhető volt a vi­tában a szövetkezetesek fellépésé­ben, hogy a nevelő munka lemaradt a gazdasági fejlődés mögött. Sokkal többet érhetnének el a jatovi szövet­kezetesek, ha jobb volna a munka­szervezés, jobban elgondolkoznának a munkájuk fölött. Akkor nem tör­ténnék meg, hogy a silókukoricájuk ottszáradjon a mezőn. Ők arra vár­tak míg felszikkad a föld és a siló­kombajn végzi el helyettük a mun­kát. Jó is ha kihasználják a gépe­ket, de az időt is okosan ki kell használni. A szomszédos kenderesi EFSZ-ben főkaszáló géppel vágták le a silókukoricát, amikor látták, hogy a felázott talajon nem dolgoz­hat a kombájn.Így iáejében bizto­sították a tápdús silótakarmányt az állatok számára. A jatovi falusi pártszervezet rendszeresen foglalkozik a szövetke­zetek termelési kérdéseivel, de már sokkal kevesebbet foglalkozik az emberekkel. Egyes elvtársak csak a számokat látják, de nem gondolnak arra, hogy a számokat élő emberek töltik meg tartalommal. A XI. kong­resszus által kitűzött feladatok tel­jesítése megköveteli, hogy mindenütt feltárják a tartalékokat, bevezessék az új haladó módszerek alkalmazá­sát. A kommunisták kötelessége, hogy példát mutassanak a szaktudás növelésében, a szövetkezeti minta­szabályzat betartásában. Ám a vitá­ban a kommunisták is sokkal adósak maradtak. Kevés volt a konkrét ja­vaslat a munka megjavítására. Már­pedig a kommunistáknak az élvonal­ban kell harcolni a párt határozatai teljesítéséért, ami nagyobb jólétet jelent a falu népe és az összes dol­gozók számára. Sok még az apró-cseprő bosszúság, felesleges hiba, amelyeket a nevelő­munka elmélyítésével el lehetne tá­volítani a fejlődés útjából. Az embe­rek már tudják mi a szövetkezet, benne látják az életszínvonal állandó emelésének egyedüli útját, de ezen az úton biztos kézzel kell őket ve­zetni. A falusi pártszervezet, a kom­munisták felelősek azért, hogy a ja­tovi szövetkezetesek a jövőben kevesebbet botladozzanak s gyor­sabban haladjanak előre, s a szö­vetkezetesek életében jóval több legyen a napsütés, mint az árnyék. Miklya János A levél elgondolkoztatott bennünket Csütörtökön volt egy hete, hogy először vettük kezünkbe pártunk Központi Bizottságának levelét. Azért mondjuk, hogy először, mert azóta csaknem mindnyájan többször átolvastuk s áttanulmányoztuk. Ahhoz már a legutóbbi évek során hozzászoktunk, hogy pártunk Központi Bizott­sága mielőtt valamilyen fontos, az egész népet érintő kérdésekről döntene, azokat előbb megvitatja, megtárgyalja a dolgozókkal, kikéri véleményünket. S mi vitatkozunk, tanácskozunk, hogy munkánk még eredményesebbé tételével emelhessük életszínvonalunkat. Az országos vita kibontakoztatásának kezdetén vagyunk, s a dolgozók máris töme­gesen tesznek javaslatokat, észrevételeket a Központi Bizottság levelé­vel kapcsolatban. A levél eddigi munkánk további javítására ösztönöz bennünket. Érdekes megfigyelni, mennyi új gondolatot szül ez az ösz­tönzés. Egyszerű dolgokról van szó, melyekről azt mondhatnánk, hogy nem is újak, már régen gondolhattunk volna megvalósításukra. S ép­pen ebben az egyszerűségben rejlik nagyszerűségük. Elmondhatunk erre néhány példát a nyitrai kerületből. EZ ELŐREHALADÁST JELENT Az Ögyallai Járási Építkezési Vál­lalat dolgozói a Központi Bizottság leveléről folytatott tanácskozásukkor saját maguk munkáját kezdték bí­rálni. Ez nagy szó! Ez előrehaladást jelent. Maguk is felismerték, hogy pártunk kritikája rájuk is vonatko­zik, amikor nem tudnak egyszerre megbirkózni a sok megkezdett épít­kezéssel. Ez náluk az EFSZ-ek be­ruházási építkezéseinek, a gazdasági épületek befejezésének késleltetését jelenti. A járásban is sok a meg­kezdett építkezés s a hiba ott van, A STRAŠNICAI TESLA-ÜZEMBEN A strašnicai Tesla J. Haken üzem dolgozói összegyűltek az egyes mun­kahelyeken rendezett nyilvános párt­gyűlésekre, hogy megismerkedjenek a Központi Bizottság levelével. Ez az első tájékoztató találkozás kiterjedt vita kezdetét jelentette az üzem minden munkahelyén. „Az életszínvonal további emelésé­re irányuló javaslatok megvalósítá­sánál fő és döntő tényező — írják a dolgozók a CSKP Központi Bizottsá­gához intézett határozatukban — megteremteni erre a nélkülözhetet­len feltételeket gazdaságunkban." j A levélre konkrét válaszként egy­hangúlag jóváhagyták az 1958-as évre vállalt felajánlásuk további megszilárdítását a hatékonyság fe­lülvizsgálásának eredménye alapján: Többek között .további 3 százalékkal növelik a tervezett árugyártást és 4 százalékkal a nyerstermelési tervet, hogy az építkezési anyagot helyte­lenül osztották szét az egyes ak­ciókra. Egyes EFSZ-ekben pl. bővén van tégla, de hiányzik a cserép, ce­ment, vagy épületfa, — másutt meg fordított a helyzet. Most elhatároz­ták, hogy minden építkezési anya­got összpontosítanak, hogy elsősor­ban is ott fejezhessék be előbb az EFSZ-ek gazdasági épületeinek épít­kezését, ahol arra a legnagyobb szükség van. A MARCELLHÁZIAK ÖSSZEFOGNAK Ne higgyük, hogy az ógyallai já­rásban csupán a Járási Építkezési Vállalat dolgozói gondolnak az EFSZ­ek beruházási építkezéseire. Amikor a napokban a marcellházi szövetke­zetesek tárgyaltak a Központi Bi­zottság leveléről, községükben a la­kásprobléma s a gazdasági épületek kérdésének megoldásával kapcsolat­ban azt javasolták, hogy önsegély útján létesítsenek saját téglaégetőket s a helyi anyagforrások felhasználá­sával gyártsanak építkezési anyagot. A Központi Bizottság levele felett a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói is elgondolkodtak. Az a kérdés érde­kelte őket, hogy miként emelhetnék életszínvonalukat. Azt ajánlották, hogy a téli időszakban, amikor a gazdaságban kevés a munka, léte­sítsenek a gazdaságban segédterme­lési részlegeket, hogy a téli idő­szakban is valamennyien dolgozhas­sanak. Biztosak vagyunk abban, hogy rövidesen megtalálják annak módját, hogy ezt a kérdést megoldhassák. A JÖ GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYE A Központi Bizottság leveléről folytatott megbeszélésük alkalmával I nagy jelentőségű kötelezettséget vállaltak a karvai földművesszövet­kezet tagjai. Azt vállalták, hogy gaz­dálkodásuk, különösen az állatte­nyésztés fejlesztésével 1960-ban el­érik, hogy nem lesz már szükségük a munkaegységek előlegeinek kifi­zetéséhez az állami hitel felvételére. REMAD ELVTÁRS JAVASLATA. Remad elvtársat, a gép- és trak­torállomás zselízi brigádvezetőjét is elgondolkoztatta a hazánk minden dolgozójához intézett levél. Nézzük csak, hogy mit javasolt a munka igazságos díjazásával kapcsolatban társainak, a traktorállomás vezető­ségének. Valaki azt mondhatná, hogy a saját érdeke ellen beszélt, amikor azt tanácsolta, hogy térjenek el a traktorosok munkájának értékelésé­ben az eddigi szokástól, amikor csak a traktorállomás vezetősége értékelte az elvégzett munkát, melynél elsősorban is csak a mun­ka mennyiségét vették alapul. Re­mad elvtárs most azt ajánlotta, hogy az EFSZ-ekben elvégzett munkáju­kat a jövőben a traktorrállomás vezetősége a földművesszövetkeze­tek képviselőinek jelenlétében érté­kelje, ami azt vonja maga után, hogy a dolgozók díjazásában a fő mérv nem az elvégzett munka mennyisége, hanem elsősorban annak minősége legyen. Remad elvtárs maga és társai érdeke ellen beszélt? Nem, éppen annak ellenkezőjéről, amikor nemcsak a traktorosok, ha­nem az egész társadalom érdeke mellett foglalt állást. Náluk ez a terméshozamok növelését jelentené, a ez pedig nemcsak a traktorrállo­más s a szövetkezet dolgozóinak, hanem az egész nép életszínvona­lának további emelését is jelenti! Az említett néhány példa is ezt bizonyítja, hogy a Központi Bizottság levele valóban elgondolkoztatott bennünket s nagy társadalmi moz­galmat váltott ki hazánkban — mely a napokban erősödni, fokozódni fog a levél fölötti országos vita teljes kibontakoztatása során — hogy pár­tunk javaslait és tanácsait figyelem­be véve a magunk munkahelyén ala­kítsuk ki az életszínvonal további emeléséhez szükséges feltételeket. (p-b.) KÉPES RIPORT az egyházasmaróti EFSZ-ró'l Amikor a földeken elvégzik a begyűjtést, hívják a traktort és szánta­nak. így volt ezzel a kukoricatáblával is, melyet az ígéretteljesen zöldelő vetés vesz körül. A szövetkezet tagjai nagyon elégedettek az Egyházas­maróti Gép- és Traktorállomás részlegdolgozóinak munkájával. Nem utol­sósorban az ő eredményük is, hogy most már az utolsó barázdákat szánt­ják és így csakhamar bevégzik az őszi munkák legfontosabb részét. A tagok igyekeztek is, hogy minél előbb a magtárakba hordják a föld őszi terményeit. Meg kell említenünk, hogy ebben a szövetkezetben jó a munkaszervezés és a tagok munkafegyelme. Munkájuk eredményességét mindenekelőtt ennek tulajdonítják, hiszen a természetadta lehetőségek nem legjobbak. Befejezésül még elmondjuk, hogy az egyházasmaróti közösben bizakodva néznek a jövő elé, mivel távlati terveikben olyan konkrét határozatokat dolgoztak ki, melyeket ha munkájuk közben ér­vényesítenek, eredményeik biztosak és jóval nagyobbak lesznek az eddi­gieknél. (sz-) gyházasmarót dz ipolysági járás északi részében fekszik. A vi­dék erősen dombos, tehát a mező­gazdasági termelésnek itt már nehe­zebb feltételei vannak, mint délebbre. Mégis, ha figyelmbe vesszük az egy­házasmaróti EFSZ eredményeit, meg­győződünk róla, hogy egyike a járás legjobb szövetkezeteinek. Munkájuk eredményessége leginkább az állatte- I nyésztésben mutatkozik meg. Beadási | kötelezettségeiket természetesen már teljesítették és terven felül több mint 200 ezer kg húsfélét adtak el az ál­lamnak. Távlati tervük szerint a szarvasmarhaállományt a jelenlegi 159­röl 297-re, a sertések számát pedig 400-ról 690-re növelik. A rétek és le­gelök megjavítása után jövőre már legeltetni is fogják a sertéseket, mert tapasztalatból tudják, hogy ez edzi és fejlödőképesebbé teszi az állatokat. Képünk az egyházasmaróti szövetkezet központját mutatja. Előtérben a baromfiólak, mögöttük a tehénistállók és a sertésólak látszanak. A bal felső sarokban Meňhár István, a szövetkezet elnökét és Kováč Jurajt, a zootechnikust - a gazdaság vezetőit láthatjuk. Az egyházasmarótiak távlati tervében két sertésfiaztató és egý tehénistálló is szerepel. Az épületek így már elégségesek lesznek a felszaporodott állatállomány be­fogadására. Az idei gabonatermés átlagosan 25 — 26 mázsa között volt. — E meny­nyiség csaknem meghaladja az 1960-ra tervezettet. Az állattenyésztés növelése azonban lehetővé teszi a földek minőségének megjavítását és a jövőben főleg erre támaszkodnak. Az állattenyésztés fokozása azonban nemcsak helyet kíván, de nagyobb takarmányalapot is követel. Az őszi mezőgazdasági munkák egyik legfon­tosabb része a téli takarmány előkészítése — a silózás. Mint képünk is ábrázolja, az egyházasmaróti szövetkezetnek, kihasználva a jó időjárást, megfelelő takarmánymennyiséget raktároznak el télire. Felvételünkön a zootechnikust és Ovšenák Józsefet, Ján Horváthot, valamint Pavol Jafi­kot, a silózó munkacsoport tagjait láthatjuk. ÜJ SZÖ 5 * 1958. november "

Next

/
Thumbnails
Contents