Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-28 / 329. szám, péntek

December 6-án és 7-én tartják a békevédők II. szlovákiai konferenciáját A Békevédők Szlovákiai Bizottsága december 6-ra hívta egybe a békevé­dők kétnapos II. szlovákiai konferen­ciáját. E konferencia jelentősége an­nál nagyobb, mert a barátság hónap­jában tartják Szlovákia fővárosában, amikor nemcsak a világbéke élhar­cosa, a szovjet nép iránti barátságun­kat és hűségünket manifesztáljuk, ha­nem a csehszlovák-szovjet baráti és szövetségi szerződés aláírásának 15. évfordulóját is ünnepeljük. Szeptemberben a Prágában tartott nagy jelentőségű országos békekong­resszus után kerül sor a szlovákiai konferenciára, melynek feladata nem­csak az lesz, hogy megválassza a bé­kevédök új szlovákiai bizottságát, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy . Szlo­vákiában tovább fejlesszük és erősít­sük a világbékéért folytatott harcun­kat. Ennek jegyében zajlott le a kon­ferencia küldötteinek megválasztása is. Hagy minél több dolgozó meg­ismerkedjék a békemozgalom jelen­legi feladataival, a Békevédők Szlo­vákiai Bizottságának kezdeményezésé­re a Nemzeti Front szervezeteivel, különösen a szakszervezettel együtt­működve az eddigi szokástól eltérően nem a békevédők járási konferenciáin, hanem az üzemekben, az EFSZ-ekben, az intézményekben választják meg a dolgozók a konferencia küldötteit. (P-) E. Gilelsz első fellépése Bratislavában (ČTK) — Emil Gilelsz, a Szovjet­unió nemzeti művésze szerdán lépett fel először Bratislavában. Fellépése a Szlovák Filharmónia hangverseny­termében a csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapjának kiemelkedő kultu­rális rendezvényei közé tartozott. A bratislavai közönségnek először nyílt alkalma arra, hogy megismerje azt a szovjet művészt, aki méltóan bontakoztatja ki az orosz zongora­iskola dicső hagyományait és aki kül­földi művészkörútjain a legutóbbi években az egész zenevilág csodála­tát vívta ki. A művész, akinek játé­kára a szerzemények előadásának ma­gas színvonalú technikája és mélyér­zésű interpretálása jellemző, mesteri művészetét gazdag program kereté­ben bizonyította be. Emil Gilelsznek, az igazi humaniz­mus érzésétől ihletett előadásmódja a zsúfolásig megtelt hangversenyte­remben a közönség lelkesedését vál­totta ki, mely szívélyes ovációkban részesítette a becses vendéget. Megjelent a Pártélet 22. száma A folyóirat „Tegyük céltudatosabbá a pártszervezetek munkáját" c. vezércik­kében a pártalapszervezetek munkájának a CSKP XI. kongresszusán elhangzott ér­tékelésére hivatkozva hangsúlyozza, hogy a pártszervezeteknek a szocialista építő­munka főarcvonalán — az üzemekben és a falvakon — teljes felelőségük tudatában áldozatkész munkával irányt kell mutat­niok gazdasági életünk döntő szakaszain a szocialista országépítés befejezésével kapcsolatos feladatok sikeres teljesítésére. A vezércikk bírálóan foglalkozik egye? pártszervezetek kampányszerű, a távlati célkitűzéseket figyelmen kívül hagyó te­vékenységével. Hangsúlyozza, hogy a XI. pártkongresszuson kitűzítt irányelvek ér­telmében a párt minden funkcionáriusának az eddiginél sokkal mélyrehatóbban kell elsajátítania az ipar, a mezőgazdaság öko­nómiájának kérdéseit, hogy pártunk, mint gazdasági életünk szervezője, irányítója céltudatosan érvényesíthesse vezető sze­repét. A folyóirat a Propagandisták és nép­nevelők segítségére c. rovatban hosszabb cikkben fejtegeti a szocialista országok gazdasági együttműködésének osztályjelie­gét az imperializmus elleni küzdelemben és kulcsfontosságát ezen országok gazda­sági % politikai függetlenségének megszi­lárdítása szempontjából. További cikkben alapvető adatokkal és tanulmányozásra ja­vasolt irodalom kijelölésével útmutatással szolgál a pártoktatás következő tárgyköré­hez. P. Severin és A. Šnejdárek a háború ideológiai előkészítésének kérdéseit fej­tegető cikkben az amerikai kartellek által sugalmazott elméleteket, doktrínákat is­mertetik, melyek fő szószólói J. F. Dulles és H. A. Kísslnger, az erőpolitika és az atomháború prókátorai.® A cikk elemzi továbbá a német imperializmus revansista ideológiáját. Szembe állítja az ezzel az Irányzattal ellentétben ható erők növeke­dését, térnyerését és győzelmének biztos távlatait. A folyóirat ezenkívül érdekes, tartalmas cikkeket közöl a pártszervek és szerveze­tek, a népi közigazgatási szervek és az EFSZ-ek életéből és válaszol az olvasók kérdéseire. A Csemadok Központi Bizottsága és ijj a Szlovákiai írók Szövetségének ma­ii; gyar szakosztálya 1958. november 28­11! án (pénteken) 19 órakor a Rádió Üi koncerttermében (a Belügyi Megbízotti jj; Hivatal dunaparti épületében) a szov­;Ü jct költészet- és zene estjét rendezi li| meg. Az egyórás .műsor keretében :•: a CSISZ magyar népművészeti együt­III tese az Ifjú szivek és a legjobb brati­lil slavai szavalók lépnek fel. A nemzetgyűlés kulturális bizottságának ülése (ČTK) — A nemzetgyűlés kulturá­lis bizottsága Jan Drda képviselő el­nökletével november 25-én és 26-án ülést tartott. A bizottság elsőként a tanoncvi­szonyban levő ifjúság nevelésére vo­natkozó kormánytörvényjavaslattal (tanonctörvénnyel) foglalkozott. Ivan Leščišin előadó-képviselő hangsúlyoz­ta, hogy a törvényjavaslat elsősorban a tanoncok nevelése szervezésének oly értelmű módosítását tartja szem előtt, hogy szocialista társadalmunknak osz­tályöntudatos, eszmeileg fejlett és szakmailag rátermett dolgozókat ne­veljünk, akik el tudják sajátítani a legújabb technikát és munkamódsze­reket. A kormány e törvényjavaslatának részletes megvitatása után a kulturá­lis bizottság a javaslatot egyes mó­dosításokkal jóváhagyásra ajánlotta a nemzetgyűlésnek. A bizottság a továbbiakban foglal­kozott az ifjúság nevelésében felme­rülő egyes fogyatékosságok kérdésé­vel. Az ezzel kapcsolatos előadói be­számolót Jan Drda képviselő mondot­ta. Az ülés tárgysorozatának további pontjaként dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere tájékoztatta a résztvevőket azokról az intézkedésekről, melyek megvalósítá­sával az iskola- és a kulturális ügyek terén kell biztosítanunk a CSKP XI. kongresszusa határozatainak végrehaj­tását. Az elmúlt napokban nagy sikerrel vendégszerepelt Bratislavában az Ukrán SZSZK állami bandura-együttese. (Viliam Pŕibyl — ČTK-felv.) Az államdíjas Prágai Központi Bábszín­ház együttese november 26-án egyhavi művészkörútra a Szovjetunióba utazott. A prágai bábszínház együttese Kijevben és Moszkvában számos előadást tart, túl­nyomórészt felnőttek számára. A MUNKAÉRDEMRENDDEL kitüntetett martini Hadsereg Színház kollektívája a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának keretében szerdán bemutatta František Hrubín államdíjas „Augusztusi vasárnap" című darabját. A MEXIKÓI BALETT 16-tagú együttese december második felében egyhavi ven­dégszereplésre hazánkba érkezik. MEGJEGYZÉS Miért nincs mozi Egyházasbáston ? Több mint egy éve annak — írja Pál Ottó levelében, - hogy Egyházas­báston elromlott a vetítőgép. A HNB nyomban megtette a szükséges lépése­ket és a vetítőgépet elvitték Banská Bystricára megjavítani. Elmúlt egy hét, egy hónap, lassan már egy éve lesz, de a vetítőgép még mindig a ja­vítóműhelyben hever. A faluban az ifjúság és a felnőttek legkedveltebb szórakozása a mozi volt. Mióta azonban nincs filmvetítés, láto­gatottabbá vált a füstös kocsma. Ter­mészetesen, itt nem szórakozhatnak mással, mint a kártyával, ami igen károsan befolyásolja a fiatalok fejlő­dését. A HNB tanácsa megbízásából Ádám József, a helyi nemzeti bizottság tit­kára nem egyszer volt ebben az ügy­ben a járáson és a kerületen — de, sajnos, minden eredmény nélkül. Pe­dig most, a hosszú őszi és téli esté­ken még nagyobb szükség lenne a fa­luban a filmelőadásokra, annál is in­kább, mivel az egyházasbásti mozi hat község dolgozói számára nyújtott szó­rakozási lehetőséget. Reméljük, hogy a fiileki JNB taná­csának iskola- és kulturálisügyi osztá­lya mielőbb gondoskodik az egyházas­básti mozi vetítőgépének megjavításá­ról. • Ján Nálepka kapitány, a Szovjetunió és a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse ha­lálának 15. és Jan Šverma, a Szlovák Nem­zeti Felkelés hőse, s Ľudovít Kukorelli őrnagy halála 14. évfordulója alkalmából november 26-án emlékünnepet rendeztek a kassai Hadseregmozi termében. A BRATISLAVAI Stavoindustria n. v. dolgozói a köztársaságban elsőkként no­vember 25-én teljesítették az idei lakás­építkezési tervet. Az év elejétől 742 la­kásegységet adtak át rendeltetésének. A CSSZBSZ kassai kerületi bizottsága átvette a bajkáli halászok vándorzászla­ját, melyet a CSSZBSZ Központi Bizott­sága minden hónapban a CSSZBSZ leg­kiválóbb kerületi bizottságának adományoz kitűnő tevékenysége elismeréseként. A CSSZBSZ kassai kerületi bizottsága ez év júliusától egymás után már negyedszer nyerte el a vándorzászlót. • A Wolfstahl és Bratislava közötti dunai közös vízierőmű előkészítésével fog­lalkozó csehszlovák-osztrák műszaki albi­zottság e napokban Bratislavában tárgya­lásokat folytatott. ŽILINÁN november 27-én megnyitották a szlovák képzőművészek alkotásainak ki­állítását. A kiállítás a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának kultúrműsorát gaz­dagítja. A „Príroda a spoločnosť" című folyóirat a jövő év januárjától kéthetenként jelenik meg. • I. W. Aryanayakam és neje, a Béke­védők Csehszlovákiai Bizottságának meg­hívására csütörtökön Prágába érkezett. Az indiai vendégek részt . vettek Stock­holmban a lefegyverzés és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó kong­resszuson s hazánkba a Lengyel Népköz­társaságban tett látogatásuk után érkeztek. Dolgozó népünk nagy megelége­déssel fogadta a CSKP Központi Bi­zottságának levelét, mely utat mu­tat az életszínvonal további emelé­sére. A mai helyzet és lehetősé­geink megkövetelik az életszínvo­nal emelése különböző formáinak felhasználását. Az árleszállítás és néhány szociális intézkedés mellett meg keli oldani a pénzjövedelem emelkedését is. aminek . legfontosabb feltétele a munkásbér-rendszerek átépítése. Állandóan szem előtt tartjuk azon­ban, hogy a népgazdaság további fejlesztése érdekében minden bér­emelést a munkatermelékenység növelésével kell fedeznünk. Szüksé­ges tehát, hogy a munkásbér-rend­szerek átépítését a legszorosabban összekapcsoljuk a munka műszaki normázásának megjavításával és helyes, műszakilag indokolt tel­jesítménynormák bevezetésével. Az átépítés sikeres megvalósítá­sáért mindenekelőtt a szakszervezet viseli a fő felelősséget. Feladata, hogy meggyőzze a dolgozókat és jó politikai nevelő munkával megnyerje őket, hogy aktívan hozzájáruljanak e kérdések helyes megoldásához s egyúttal megnyerjék a gazdasági szervek dolgozóit, a mestereket, a technikusokat és tervezőket, hogy szilárd kollektívaként mindnyájan a közös célt kövessék és segítsenek abban, hogy az átépítés megtárgya­lása az összes dolgozók kollektív kezdeményezésére támaszkodjék. Ezen együttműködés kialakítása a legjobb kezesség arra, hogy a mun­kásbér-rendszerek átépítése elvá­laszthatatlanul egybekapcsolódik a munka műszaki normázásának meg­javításával s ellenkezőleg, hogy a munka műszaki normázása megjavul a munkásbér-rendszerek helyes áté­pítésével. TOVÁBB KELL FEJLESZTENÜNK A DOLGOZOK KEZDEMÉNYEZÉSÉT A dolgozóknak e probléma meg­oldása iránti megértését bizonyítja A CS KP KB leveléhe z Jelentős intézkedések az életszínvonal további emelésére a hatékonyság felülvizsgálata, a jövő évi terv előkészítése és az 1959, évre szóló kollektív szerződések jelen­legi előkészítése. A párt, a kor­mány és a Központi Szakszervezeti Tanács közös határozata a haté­konyság felülvizsgálatáról, a terv és a kollektív szerződések előkészíté­séről teljesítette küldetését. Sike­rült a párt vezetésével szoros együttműködést kialakítani a gaz­dasági szervek és az FSZM dolgo­zói között. Éppen ezen együttműkö­désnek köszönhetjük, hogy a felül­vizsgálatnak és a terv előkészíté­sének súlypontja a vállalatokban és üzemekben volt és a dolgozók a leg­nagyobb mértékben bekapcsolódtak ezekbe az akciókba. A termelési tanácskozásokon és a műszaki-gaz­dasági értekezleteken sikerült a dol­gozók figyelmét a' legfontosabb prob­lémák megoldására összpontosítani. Ez a dolgozóknak a termelés irányí­tásában való gyakorlati aktív rész­vételének jó iskolája volt. Ezenkívül széles körben kihatóán mozgósította a dolgozókat a tartalékok felfedé­sére s ezek kihasználására az i lei terv teljesítésének megjavításánál. Ezt a fenti cél elérésére kitűzött felajánlásokból is láthatjuk. Tovább kell fejlesztenünk ezt a kezdemé­nyezést, hogy a jövő évre előkészí­tett terveket helyes műszaki és szervezeti intézkedésekkel támasszuk alá és kiaknázzuk a tapasztalatokat a kollektív szerződések helyes fel­használására. NÖVEKSZIK A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK JELENTŐSÉGE A kollektív szerződések jelentő­ségének növekedését legjobban az mutatia hogy ez idén lényeges ja­I vulást tapasztalhatunk e szerződések teljesítésében. A kollektív szerződé­seknek főleg a termelési feladatok teljesítését biztosító részét valósít­ják meg. Mind a gazdasági szervek, mind pedig a szakszervezet tagjai, funk­cionáriusai és dolgozói a szerződés e részének teljesítésére összponto­sítják kezdeményezésüket és figyel­müket. Hiányok vannak azonban az embe­rekről való gondoskodás növeléséről szóló rész teljesítésében, ami főleg a munkabiztonsággal és védelemmel foglalkozó szakaszt illeti; ezt bizo­nyítja a dolgozók vállalati alapjaiból az egészségügyi és szociális célokat szolgáló eszközök elégtelen felhasz­nálása. Példaképpen a mosti Északcseh­országi Barnaszénbányákat említem meg. 41 millió 897 ezer korona van számlájukon, az első félévben azon­ban ebből csupán 8,08 millió koro­nát merítettek. Milyen a helyzet e bányacsoport egyes bányáiban ? Az Alois Jirásek Bányának január l-ig 2 millió 288 ezer koronája volt a dolgozók vállalati alapjának szám­láján. Az év első felében újabb 251 ezer koronát kaptak. Az első félév­ben azonban csupán 164 ezer koro­nát használtak fel. A Ležáky-bányá­ban az év elején 3 millió 397 ezer korona volt a számlán, az első fél­évre 447 ezer koronát kaptak, ezen idő alatt azonban csak 466 ezer ko­ronát használtak fel, úgyhogy 3 millió 377 ezer korona maradt a számlán. De nemcsak a szénbányák­ban láthatjuk ezt. A prápp KD So­kolovo Üzemben 1958. j ir l-ig 1 millió 215 ezer korona maradt a számlán, az első félévben '•sak 121 ezer koronát használtak fel. Az első félév mérlegének bizonysága szerint a vállalati alapok számláin összesen több mint egymilliárd korona maradt kimerítetlenül. Mindezt azért említem fel, mert a dolgozók anyagi érdekeltsége fel­keltésének új rendszerében a dol­gozók vállalati alapja jelentős ösz­tönző tényezővé válik. Az emberről való gondoskodás nö­velését szolgáló felajánlások nem teljesítése és a rendelkezésre álló eszközök parlagon hevertetése nem növeli, hanem gyengíti a normatívák ösztönző szerepét, sőt végeredmény­ben leértékeli a dolgozók vállalati alapjának jelentőségét. Főleg az üzemi bizottságok hibája, hogy nem merítik ki a rendelke­zésre álló eszközöket és nem telje­sítik a kollektív szerződésekben fog­lalt szociális és egészségügyi felada­tokat, de a szakszervezeti mozgalom magasabb szervei és a gazdasági szervek -is felelősek e hibáért. Fel­tétlenül követelni kell, hogy a kol­lektív szerződés ezen részének tel­jesítése a gazdasági szervek és a szakszervezeti mozgalom dolgozóinak közös ügyévé váljék. TÚLÓRÁZÁS ÉS A MUNKAIDŐ LERÖVIDÍTÉSE A munkaidő további fokozatos lerövidíté­séről szóld javaslat összhangban áll nép­gazdaságunk szükségleteivel és a 46 órás munkaidő bevezetésében szerzett tapaszta­latainkkal. ami egyezik a szovjet szak­szervezet tapasztalataival. A Szovjetunió­ban bevezetik a lerövidített munkaidőt a kőolajiparban, a gázgyártásban és a gép­iparban, — természetesen akkor, ha erre megteremtik a feltételeket Látnunk kell, hogy még nem terem­tettünk rendet a 46 órás munkaidő be­vezetésében. Még mindig sok a túlóra, habár a túlórák százaléka alacsonyabb, mint a munkaidő lerövidítése előtt, 1956­ban volt. Elismerést érdemel, hogy a gép­iparban és a tüzelőanyagiparban csökkent leginkább a túlórák száma. A 46 órás munkahét bevezetésével kap­csolatban kívánt további kérdés a meg­szakítás nélküli üzemvitel váltóinak be­vezetése a kohó- és vegyiiparban. A vegyi­iparban még mindig 5200 dolgozó dolgozik a régi módon, hetente 56 órát. A kohá­szatban 1500 váltót kellett volna bevezetni. Habár októberig 8100 dolgozó vállalt mun­kát a kohóiparban, közülük csupán 2740-et használtak váltókként. Meg kell oldanunk mindezeket a kér­déseket, ha kedvező feltételeket akarunk biztosítani a munkaidő további lerövidí­tésére. A munkaidő újabb leszállítását össze kellene kötni a tiszta munkaidő bevezeté­sével minden munkahelyen. Ezt akkor ér­jük el, ha a munkaidő lerövidítése az összes dolgozók közös erőfeszítésének eredménye lesz, s emellett feltételeket biztosítunk a termelés további fejleszté­sére. A rövidebb munkaidőre való átté­rést az új technika érvényesítésével, a munka- és munkafolyamatok öj tech­nológiájának bevezetésével, a műszakilag indokolt teljesítménynormák helyes meg­állapításával, a munka szocialista jutalma­zása alapelveinek megfelelő érvényesíté­sével, újító javaslatok megvalósításával és a munkatermelékenységet növelő s a költ­ségeket csökkentő eszközökkel elért meg­takarításokkal kell biztositanunk. A CSKP Központi Bizottsága ülése eredményeinek megvitatása bevált mód­szer pártunk vezető szerepének érvénye­sítésére és megszilárdítására. Ezenkívül a vita hozzájárul a párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdításához, valamint dolgozóink öntudatosításához a fontos problémák megoldásánál, gazdaságunk és az államigazgatás irányításánál. Éppen ezzel biztosíthatjuk legmegbízhatóbban a pártunk XI. kongresszusának történelmi határozatai­ban kitűzött feladatok sikeres teljesítését. FRANTIŠEK ZUPKA, a Központi Szakszervezeti Tanács elnök* ÚJ SZÓ 2 * 1958. november 28.

Next

/
Thumbnails
Contents