Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-27 / 328. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 27. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 328. szám. Gyümölcsöztessük helyesen a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit Olyan társadalomban élünk, melyben a hatalom a nép kezében van, így magától értetődő törvény szerűség, hogy az ország népe életszínvonalának emelkedése attól függ, hogyan dolgozunk, miként váltjuk valóra azokat a terveket, amelyek közelebb visznek a szocializmus építésének befejezéséhez. Ezek szerint hazánk minden egyes dolgozója részese az országépítő nagy munkának, mint ahogyan munkateljesítménye arányában élvezője a munkával előteremtett javaknak. Ez azt jelenti, ha a gyári munkás olcsóbban és többet termel, abból nem csupán saját magának van haszna, hiszen ha gazdagszik az ország, jobban él az üzemi, a városi dolgozó, és több jut a falusi dolgozóknak, a föld megmüvelőinek is. S ha már itt tartunk, hadd szóljunk arról, megtettek-e a falu dolgozói is mindent annak érdekében, hogy még szebb, jobb legyen nálunk az élet? Megadta-e a falu népe, a szövetkezetek tagsága az országnak mindazt, amit tőle a párt, a munkásosztály vár? Kétségtelen, hogy a szövetkezeti mozgalom tíz éve alatt sok tekintetben megváltozott a falu arculata, a falu népének az élete; a föld művelését is nagytáblás gazdálkodásban végzik. Gépek segítségével, a haladó mezőgazdasági tudomány felhasználásával a termelés színvonala is emelkedett, de itt meg kell mondanunk, úgy ahogyan a CSKP KB dolgozókhoz intézett levele megállapítja, a mezőgazdaság még sok mindenben maradt adósa a népgazdaságnak, és a mezőgazdaság munkatermelékenységének növekedése nincs arányban az ipari termelés növekedésével. Ezt más szóval úgy is mondhatnánk, hogy a falu népe bár ugyanúgy élvezi a termelt javakat, mint a gyári vagy a városi dolgozó, e javak termelésében jóval kisebb része van, mint az ipari munkásságnak. E helyzeten rövidesen segíteni kell. Hogyan? Erről tárgyal most országszerte a falu népe az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa előtti vitában. E vita lényege tehát az, hogy a legközelebbi és a további évekre megmutassa a helyes utat a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fellendítésében. Miről is van szó. Az a cél, hogy két év alatt a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek színvonalát egy szintre hozzuk a jó gazdasági eredményeket elért szövetkezetekkel. E tekintetben mindig csak arra kell gondolnunk, hogy nem elég csupán, ha egy-egy szövetkezet ér el kimagasló eredményeket; a fő cél a mezőgazdasági termelés országos átlagának növelése. Se szeri, se száma ama példáknak, melyek azt bizonyítják, hogy búzából 30— 35 mázsát is megterem a föld, cukorrépából sem ritkaság a 450— 500 mázsás hektárhozam. A szövetkezetek egy része el is éri ezeket a szép eredményeket, de sok olyan szövetkezet akad, amelyek termelési színvonala eléggé alacsony. Mi ennek az oka? Vagy a szakszerűtlen hanyag gazdálkodás, vagy pedig a tagság közömbössége, felelőtlensége a közösség iránt. Más szóval nem egy szövetkezetben tévesen értelmezik a mintaalapszabályzatot. A legtöbb bajnak okozója a túlméretezett háztáji gazdaság. Ennek következtében több szövetkezeti tag — mivel tudatában a közös gazdálkodás előnye csupán saját jólétének kielégítését szolgálja, kevésbé törődik azzal, mennyi terem a közösben, mennyi terméket ad a közös gazdálkodás az országnak — „mert a saját magáét" megtalálja még akkor is, ha nem „töri" magát túlságosan a közös munkában. Hiszen háztáji gazdaságában túlságosan sok anyagi előnyhöz jut. Káros az ilyen nézet, mert a szövetkezeti gazdaságokat nem azért támogatja, segíti az állam erkölcsileg és anyagilag, hogy csupán a parasztember javát szolgálja a nagyüzemi gazdálkodás. A munkásosztály áldozatos segítsége (gépek és egyéb juttatások a szövetkezeti tagok nagy előnyére) is azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a szocializmus építésének erős pillérévé váljék. E fontos kérdésről a most folyó vita során sokat kell majd beszélniök a szövetkezeti tagoknak. Természetesen a vita során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a társadalom-juttatta gazdasági előnyökkel miként sáfárkodnak a szövetkezetekben. Értsük ezalatt azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit mennyiben tudják gyümölcsöztetni a köz érdekében. Megtesznek-e mindent a jó gazdálkodásért, azért, hogy többet teremjen a föld, jobb legyen az állattenyésztési termelés, mert mit ér az, ha egy szövetkezetben, mondjuk, mindent „beletömnek" az állatokba, emellett azonban elhanyagolják a növénytermelést, illetve a gabonatermelést, hiszen ha a takarmánynövényekből is kevesebbet termelnének, nem beszélhetnénk jó állattenyésztésről sem. Egy példa: a szenei járásban az igrami szövetkezetben kiváló eredményeket érnek el az állattenyésztési termelésben. Az idén minden fejőstehéntől 2500 liter tejet fejnek. Tervük a jövőre nézve: elérjék az évi 3 ezer litert fejőstehenenként. Egy hektár földre eső hústermelés az idén 80 kg, ebből a tervezett 45 kg helyett 50 kg húst adnak az országnak minden hektár föld után. S milyen ebben a szövetkezetben a gabonatermelés? A gabonafélékből alig értek el 20 mázsát hektáronként, cukorrépából is csak 240 mázsát takarítottak be minden hektárról. Mi ennek az oka, talán a szárazság ?• Nem, mert kukoricából, mivel jól trágyázott földbe vetették, 70 mázsás termést értek el. Azt mondjuk, minden jő gazda tudja, trágya nélkül nem várhat jó termést, nos az igramiakra sem mondhatja senki, hogy rossz gazdák, mégis eddig rendszertelenül bántak a trágyával. Az említett példa is fényesen bizonyítja, milyen sok még a tartalék a szövetkezetekben a termelés fokozására, ha a föld művelői élnek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta nagyszerű lehetőségekkel és szakszerűen művelik a földet. Persze e tekintetben most már az a felfogás érvényesül, hogy a szövetkezeti kongresszus előtti vitában nem lesz elegendő, ha csupán feltárják a hibákat és beszélnek a jövőről, hanem éppen akkor lesz eredményes a vita, ha meghatározzák a hibák megszüntetésének módját, pontosan leszögezik a jövő termelésének feladatait. Ha ez így lesz, akkor a terv nem marad csupán papírra fektetett valami, hanem megvalósulásával döntő tényezőjévé válik a mezőgazdasági termelés fellendítésének és az ország életszínvonala további emelkedésének. A parasztság lelkes munkájával többet termel s így több mezőgazdasági terméket adhat a piacra. Ezzel is szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetség széttéphetetlen kötelékét. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Szófiában A közős tárgyalás és találkozás még jobban elmélyíti barátságunkat Ünnepi est a párt- és kormányküldöttség tiszteletére G. Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlése Elnökségének elnöke és A. Jugov, a Bolgár Népköztársaság elnöke november 25-én a minisztertanács szófiai székházában nagy fogadást rendeztek a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tiszteletére. A fogadáson A. Novotnýnak, a CSKP KB eiső titkárának, s a Csehszlovák Köztársaság elnökének vezetésével megjelentek a küldöttség ' tagjai: V. Široký, a CSKP KB poli- I tikai irodájának tagja, miniszterelnök, Zd. Fierlinger, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a nemzetgyűlés elnöke, O. Šimúnek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke és V. Dávid, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, valamint a küldöttség kísérete. Megjelent továbbá J. GrišaSpurný nagykövet a nagykövetség tagjaival. Bolgár részről jelen voltak: B. Balgaranov, D. Ganev, R. Damjanov, T. Zsivkov, I. Michajlov, E. Sztaj! kov, D. Taszkov, A. Jugov, D. Dimov, H. Sztojanov, a BKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, Sz. Todorov és P. Kubadinszki, a BKP KB titkárai, G. Trajkov, a minisztertanács elnökének első helyettese, F. Kozovszky, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlése irodájának elnöke és G. Kulisev. a népgyűlés elnöksége elnökének helyettese, a BKP KB és a kormány tagjai, a tábornokok, a központi intézmények vezető munkatársai, tudományos és kulturális (Folytatás a 3. oldalon.) A CSKP KB leveléről beszél az ország AZ ÉLETSZÍNVONAL NÖVEKEDÉSÉRŐL A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSE DÖNT Szlovákiában továbbra is élénk $ ivita folyik a CSKP KB leveléről,\ )tnely e napokban összes dolgozóink > érdeklődésének középpontjában áll. I A munkások, technikusok, földmű-/ vesek, szövetkezeti tagok és a többi í ) dolgozók a vitában a munkahely e-l \ken felmerülő problémákról beszél-j )nek, hogy teljesíthessék a CSKP XI.I í kongresszusán kitűzött feladatokat S és ily módon biztosítsák népünk l Jéletszínvonalának további emelését

J £ cél elérésére irányuló törekvésük í > egy részét képezi a második ötéves \ !terv harmadik éve feladatainak tel-[ \jesítésénél kifejtett fokozott kezde)ményezés és aktivitás. szlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából felajánlást tett az exportterv decerrfber 10-ig való teljesítésére. Válaszként a CSKP KB levelére már december 7-én teljesítik az exporttervet. A CSKP KB leveléről folytatott vitában, amelyet december 6-ig fejeznek be, a dolgozók számos javaslatot és megjegyzést tettek a termelés időszerű kérdéseiről. Főleg a munkásbér-rendszerek átépítésének kérdései iránt érdeklődnek. Az üzem munkásai örömmel üdvözlik a tényt, hogy a munkásbér-rendszerek átépítése a gyapotfeldolgozó szektorban, tehát üzemükben is meghozza a műszakilag indokolt normák következetes érvényesítését és biztosítását. - • i m (•) A KOMÁROMI HAJÖGYÁR első szektorának kollektívája a CSKP KB leveléről folytatott vita során munkájáról és arról beszélt, mivel járul hozzá a nagy feladatok teljesítéséhez. Nagy hiányosságok vannak munkahelyükön és ez bántja őket. Az év végéig mindenképpen rendezni akarják a feladatok teljesítését. Javaslatot tettek vasárnapi műszakok szervezésére, hogy ily módon hozzák be a mulasztottakat. A levélről szóló vita előkészítéseképpen már vasárnap megtartották az első rendkívüli műszakot. A dolgozóknak több mint 50 százaléka részt vett a munkában. Már most előkészületeket tesznek, hogy a jövő vasárnap 100 százalékos legyen a részvétel. A BRATISLAVAI CÉRNAGYÄRBAN is beszélgetést folytatnak a CSKP leveléről. A 01 üzemben értekezletre gyűltek össze a vezető párt-, szakszervezeti és gazdasági dolgozók s az értekezletről határozatot küldtek a CSKP Központi Bizottságának. A határozatban a levelet gazdasági és közéletünk mély szocialista demokráciájának kifejezéseként üdvözlik és bejelentik szocialista felajánlásuk megszilárdítását. Az üzem a Nagy Október 41. évfordulója és a csehA CSKP Központi Bizottságának levele hangsúlyoz*. za, hogy az életszínvonal további növelését az tette lehetővé, hogy erre megteremtettük a gazdasági feltételeket, hogy megnövekedett a termelés, a munkatermelékenység. Míg az USA-ban, Angliában, Belgiumban, Finnországban, Norvégiában és másutt a termelés csökkent, a nyerstermelés Csehszlovákiában a múlt évhez viszonyítva 12 százalékkal növekedett meg. Az 1937-es színvonallal szemben az ipari termelés háromszorosan megnövekedett. Az ipari termelés gyors növekedése és hatékonyságának fokozása elsősorban a munkásosztály érdeme. Az ilyen eredmények elérését éppen a munkásosztály aktivitása, nagyfokú öntudata tette lehetővé. Milyen arányban növekedett és növekszik ipari termelésünk, amely az életszínvonal további növelését teszi lehetővé, mutatja mellékelt ábránk. A XI. kongresszus célkitűzéseit valóra váltjuk Cenkov község a prágai kerületben a horovicei járásban fekszik. A helyi pártszervezet a falu dísztermében kedden este 8 órára nyilvános gyűlést hirdetett, amelyen a polgárok véleményt nyilvánítottak és hozzászóltak pártunk Központi Bizottságának leveléhez. Cenkov ipari jellegű falu. Termőföldje kevés, 98 hektár, ebből 54 hektár állami gazdaság, a többi magántulajdon. Van egy régi hagyománnyal bíró vasgyára, ahol mezőgazdasági szerszámokat állítanak elő. A járási pártbizottság képviselőjének beszámolója után gazdag és termékeny vita kerekedett a párt levelének pontjairól. A felszólalók a helyi problémák elemzése közben olyan általános jellegű következtetéseket vontak le, amelyek nemcsak Čenkovra, hanem bármelyik más falura is vonatkoztathatók. Mivel magyarázható a város és falu közötti élet színvonal-különbség. Miért van olyan különbség a munkatermelékenység növekedése között a mezőgazdaságban és az iparban? — tették fél a kérdést és rögtön válaszoltak is, ahogyan azt ők látják és magyarázzák. Alapvető probléma a mezőgazdasági dolgozók életkora. A hiba már az általános iskolában kezdődik. Az úgynevezett „jó tanulókat" kivétel nélkül ipariskolára javasolják. A mezőgazdaságban csupán azok maradnak, akik rendkívüli hajlamot éreznek a mezőgazdasági munka iránt, de ezek száma elenyészően csekély azokéhoz képest, akik jobb híján csak kényszerből választják a mezőgazdasági munkát jövendő életpályájuknak. A gyakorlat azt mutatja, hogy még a parasztok gyermekei sem tartanak ki apjuk, nagyapjuk hivatása mellett, mert a gyári munka pillanatnyilag többet hoz a konyhára. A čenkoviak egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az új, fiatal erők felfrissítenék a mezőgazdaság vérkeringését és hozzáértéssel, szakértelemmel növelnék a munka termelékenységét. A mezőgazdaságban a munkatermelékenység növelésének nincs más módja, mint a hektárhozamok fokozása. Helyesnek tartanák, ha az elkövetkező években a munkafolyamatba bekapcsolódó kétszázezer nő a mezőgazdaságban is találna új, tartós munkaalkalmat. Ehhez persze az kell, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolai napközi otthonok hálózata vidéken éppúgy kiépüljön, mint a városokban. Ha a kétszázezer nő csak egy-egy gyermeket hagy otthon őrizetlenül, már az is országszerte számos új óvoda, bölcsőde megnyitását teszi szükségessé. Az állam ezt a feladatot csak a polgárok kezdeményező segítségével, tevékeny hozzájárulásával tudja megoldani. Nemcsak az iparban vannak belső tartalékok, a falvakon is sok minden elérhető a helyi lehetőségek jobb kihasználásával, kisebb átalakításokkal, önkéntes brigádmunkával. Dolgozóink pártunk iránti bizalma határtalan. Érezni ezt minden megnyilvánulásukon, minden szavukon. Ha végighallgatunk egy ilyen gyűlést, tudatára ébredünk annak, hogy mennyire változik az emberek szocialista öntudata, szilárd, meg nem alkuvó magatartásuk a legmegbízhatóbb biztosíték, hogy a XI. kongresszus célkitűzéseit minden akadályt legyőzve valóra váltjuk. A čenkoviak határozata is ebben a szellemben hangzott el. A többi között a CSKP KB levelének tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a vasüzemben a tervet egyenletesen teljesítik, brigádmunkával segítenek az állami gazdaságnak a mezőgazdasági munkák elvégzésében és kétezer brigádórát szentelnek községük fejlesztésére.