Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-27 / 328. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 27. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 328. szám. Gyümölcsöztessük helyesen a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit Olyan társadalomban élünk, melyben a hatalom a nép kezében van, így magától értetődő törvény szerűség, hogy az ország népe életszínvonalának emelkedése attól függ, hogyan dolgozunk, miként váltjuk valóra azokat a terveket, amelyek közelebb visznek a szo­cializmus építésének befejezéséhez. Ezek szerint hazánk minden egyes dolgozója részese az országépítő nagy munkának, mint ahogyan munkateljesítménye arányában él­vezője a munkával előteremtett ja­vaknak. Ez azt jelenti, ha a gyári munkás olcsóbban és többet ter­mel, abból nem csupán saját ma­gának van haszna, hiszen ha gaz­dagszik az ország, jobban él az üzemi, a városi dolgozó, és több jut a falusi dolgozóknak, a föld megmüvelőinek is. S ha már itt tartunk, hadd szóljunk arról, meg­tettek-e a falu dolgozói is mindent annak érdekében, hogy még szebb, jobb legyen nálunk az élet? Meg­adta-e a falu népe, a szövetkeze­tek tagsága az országnak mindazt, amit tőle a párt, a munkásosztály vár? Kétségtelen, hogy a szövetkezeti mozgalom tíz éve alatt sok tekin­tetben megváltozott a falu arcula­ta, a falu népének az élete; a föld művelését is nagytáblás gazdál­kodásban végzik. Gépek segítsé­gével, a haladó mezőgazdasági tu­domány felhasználásával a termelés színvonala is emelkedett, de itt meg kell mondanunk, úgy ahogyan a CSKP KB dolgozókhoz intézett levele megállapítja, a mezőgazda­ság még sok mindenben maradt adósa a népgazdaságnak, és a me­zőgazdaság munkatermelékenysé­gének növekedése nincs arányban az ipari termelés növekedésével. Ezt más szóval úgy is mondhat­nánk, hogy a falu népe bár ugyan­úgy élvezi a termelt javakat, mint a gyári vagy a városi dolgozó, e javak termelésében jóval kisebb része van, mint az ipari munkás­ságnak. E helyzeten rövidesen se­gíteni kell. Hogyan? Erről tárgyal most országszerte a falu népe az EFSZ-ek IV. országos kongresszu­sa előtti vitában. E vita lényege tehát az, hogy a legközelebbi és a további évekre megmutassa a he­lyes utat a mezőgazdasági terme­lés gyorsabb ütemű fellendítésében. Miről is van szó. Az a cél, hogy két év alatt a gyengébben gaz­dálkodó szövetkezetek színvonalát egy szintre hozzuk a jó gazdasági eredményeket elért szövetkezetek­kel. E tekintetben mindig csak arra kell gondolnunk, hogy nem elég csupán, ha egy-egy szövetkezet ér el kimagasló eredményeket; a fő cél a mezőgazdasági termelés or­szágos átlagának növelése. Se szeri, se száma ama példáknak, melyek azt bizonyítják, hogy búzából 30— 35 mázsát is megterem a föld, cukorrépából sem ritkaság a 450— 500 mázsás hektárhozam. A szö­vetkezetek egy része el is éri eze­ket a szép eredményeket, de sok olyan szövetkezet akad, amelyek termelési színvonala eléggé ala­csony. Mi ennek az oka? Vagy a szakszerűtlen hanyag gazdálkodás, vagy pedig a tagság közömbössége, felelőtlensége a közösség iránt. Más szóval nem egy szövetkezet­ben tévesen értelmezik a minta­alapszabályzatot. A legtöbb bajnak okozója a túlméretezett háztáji gaz­daság. Ennek következtében több szövetkezeti tag — mivel tudatá­ban a közös gazdálkodás előnye csupán saját jólétének kielégíté­sét szolgálja, kevésbé törődik azzal, mennyi terem a közösben, mennyi terméket ad a közös gazdálkodás az országnak — „mert a saját magáét" megtalálja még akkor is, ha nem „töri" magát túlságosan a közös munkában. Hiszen háztáji gazdaságában túlságosan sok anya­gi előnyhöz jut. Káros az ilyen nézet, mert a szövetkezeti gazda­ságokat nem azért támogatja, se­gíti az állam erkölcsileg és anya­gilag, hogy csupán a parasztember javát szolgálja a nagyüzemi gaz­dálkodás. A munkásosztály áldoza­tos segítsége (gépek és egyéb jut­tatások a szövetkezeti tagok nagy előnyére) is azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a szocializmus építésének erős pillé­révé váljék. E fontos kérdésről a most folyó vita során sokat kell majd beszélniök a szövetkezeti tagoknak. Természetesen a vita során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a társadalom-juttatta gazdasági előnyökkel miként sáfár­kodnak a szövetkezetekben. Ért­sük ezalatt azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit mennyiben tudják gyümölcsöztetni a köz ér­dekében. Megtesznek-e mindent a jó gazdálkodásért, azért, hogy többet teremjen a föld, jobb legyen az állattenyésztési termelés, mert mit ér az, ha egy szövetkezetben, mondjuk, mindent „beletömnek" az állatokba, emellett azonban elha­nyagolják a növénytermelést, illet­ve a gabonatermelést, hiszen ha a takarmánynövényekből is keveseb­bet termelnének, nem beszélhet­nénk jó állattenyésztésről sem. Egy példa: a szenei járásban az igrami szövetkezetben kiváló eredménye­ket érnek el az állattenyésztési termelésben. Az idén minden fe­jőstehéntől 2500 liter tejet fejnek. Tervük a jövőre nézve: elérjék az évi 3 ezer litert fejőstehenenként. Egy hektár földre eső hústermelés az idén 80 kg, ebből a tervezett 45 kg helyett 50 kg húst adnak az országnak minden hektár föld után. S milyen ebben a szövetke­zetben a gabonatermelés? A ga­bonafélékből alig értek el 20 má­zsát hektáronként, cukorrépából is csak 240 mázsát takarítottak be minden hektárról. Mi ennek az oka, talán a szárazság ?• Nem, mert kukoricából, mivel jól trágyázott földbe vetették, 70 mázsás termést értek el. Azt mondjuk, minden jő gazda tudja, trágya nélkül nem várhat jó termést, nos az igra­miakra sem mondhatja senki, hogy rossz gazdák, mégis eddig rend­szertelenül bántak a trágyával. Az említett példa is fényesen bi­zonyítja, milyen sok még a tartalék a szövetkezetekben a termelés fo­kozására, ha a föld művelői élnek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta nagyszerű lehetőségekkel és szak­szerűen művelik a földet. Persze e tekintetben most már az a felfogás érvényesül, hogy a szövetkezeti kongresszus előtti vitában nem lesz elegendő, ha csupán feltárják a hibákat és beszélnek a jövőről, hanem éppen akkor lesz eredmé­nyes a vita, ha meghatározzák a hibák megszüntetésének módját, pontosan leszögezik a jövő terme­lésének feladatait. Ha ez így lesz, akkor a terv nem marad csupán papírra fektetett valami, hanem megvalósulásával döntő tényező­jévé válik a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének és az ország életszínvonala további emelkedésé­nek. A parasztság lelkes munkájá­val többet termel s így több me­zőgazdasági terméket adhat a piacra. Ezzel is szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetség széttép­hetetlen kötelékét. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Szófiában A közős tárgyalás és találkozás még jobban elmélyíti barátságunkat Ünnepi est a párt- és kormányküldöttség tiszteletére G. Damjanov, a Bolgár Népköz­társaság Népgyűlése Elnökségének elnöke és A. Jugov, a Bolgár Népköztársaság elnöke november 25-én a minisztertanács szófiai székházában nagy fogadást ren­deztek a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tiszteletére. A fogadáson A. Novotnýnak, a CSKP KB eiső titkárának, s a Cseh­szlovák Köztársaság elnökének ve­zetésével megjelentek a küldöttség ' tagjai: V. Široký, a CSKP KB poli- I tikai irodájának tagja, miniszterel­nök, Zd. Fierlinger, a CSKP KB po­litikai irodájának tagja, a nemzet­gyűlés elnöke, O. Šimúnek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke és V. Dá­vid, a CSKP KB tagja, külügymi­niszter, valamint a küldöttség kísé­rete. Megjelent továbbá J. Griša­Spurný nagykövet a nagykövetség tagjaival. Bolgár részről jelen voltak: B. Bal­garanov, D. Ganev, R. Damjanov, T. Zsivkov, I. Michajlov, E. Sztaj­! kov, D. Taszkov, A. Jugov, D. Dimov, H. Sztojanov, a BKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, Sz. Todorov és P. Kubadinszki, a BKP KB titkárai, G. Trajkov, a minisz­tertanács elnökének első helyettese, F. Kozovszky, a Bolgár Népköztársa­ság Népgyűlése irodájának elnöke és G. Kulisev. a népgyűlés elnöksége elnökének helyettese, a BKP KB és a kormány tagjai, a tábornokok, a központi intézmények vezető mun­katársai, tudományos és kulturális (Folytatás a 3. oldalon.) A CSKP KB leveléről beszél az ország AZ ÉLETSZÍNVONAL NÖVEKEDÉSÉRŐL A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSE DÖNT Szlovákiában továbbra is élénk $ ivita folyik a CSKP KB leveléről,\ )tnely e napokban összes dolgozóink > érdeklődésének középpontjában áll. I A munkások, technikusok, földmű-/ vesek, szövetkezeti tagok és a többi í ) dolgozók a vitában a munkahely e-l \ken felmerülő problémákról beszél-j )nek, hogy teljesíthessék a CSKP XI.I í kongresszusán kitűzött feladatokat S és ily módon biztosítsák népünk l Jéletszínvonalának további emelését J £ cél elérésére irányuló törekvésük í > egy részét képezi a második ötéves \ !terv harmadik éve feladatainak tel-[ \jesítésénél kifejtett fokozott kezde­)ményezés és aktivitás. szlovák-szovjet barátság hónapja al­kalmából felajánlást tett az export­terv decerrfber 10-ig való teljesítésé­re. Válaszként a CSKP KB levelére már december 7-én teljesítik az ex­porttervet. A CSKP KB leveléről folytatott vi­tában, amelyet december 6-ig fejez­nek be, a dolgozók számos javaslatot és megjegyzést tettek a termelés időszerű kérdéseiről. Főleg a mun­kásbér-rendszerek átépítésének kér­dései iránt érdeklődnek. Az üzem munkásai örömmel üdvöz­lik a tényt, hogy a munkásbér-rend­szerek átépítése a gyapotfeldolgozó szektorban, tehát üzemükben is meg­hozza a műszakilag indokolt normák következetes érvényesítését és bizto­sítását. - • i m (•) A KOMÁROMI HAJÖGYÁR első szektorának kollektívája a CSKP KB leveléről folytatott vita során munká­járól és arról beszélt, mivel járul hozzá a nagy feladatok teljesítéséhez. Nagy hiányosságok vannak munkahe­lyükön és ez bántja őket. Az év vé­géig mindenképpen rendezni akarják a feladatok teljesítését. Javaslatot tettek vasárnapi műszakok szervezé­sére, hogy ily módon hozzák be a mu­lasztottakat. A levélről szóló vita elő­készítéseképpen már vasárnap meg­tartották az első rendkívüli műszakot. A dolgozóknak több mint 50 százalé­ka részt vett a munkában. Már most előkészületeket tesznek, hogy a jövő vasárnap 100 százalékos legyen a részvétel. A BRATISLAVAI CÉRNAGYÄRBAN is beszélgetést folytatnak a CSKP leve­léről. A 01 üzemben értekezletre gyűltek össze a vezető párt-, szak­szervezeti és gazdasági dolgozók s az értekezletről határozatot küldtek a CSKP Központi Bizottságának. A ha­tározatban a levelet gazdasági és közéletünk mély szocialista demokrá­ciájának kifejezéseként üdvözlik és bejelentik szocialista felajánlásuk megszilárdítását. Az üzem a Nagy Október 41. évfordulója és a cseh­A CSKP Közpon­ti Bizottságának levele hangsúlyoz*. za, hogy az élet­színvonal további növelését az tette lehetővé, hogy er­re megteremtettük a gazdasági felté­teleket, hogy megnövekedett a termelés, a mun­katermelékenység. Míg az USA-ban, Angliában, Belgi­umban, Finnor­szágban, Norvé­giában és másutt a termelés csök­kent, a nyerster­melés Csehszlová­kiában a múlt év­hez viszonyítva 12 százalékkal növe­kedett meg. Az 1937-es színvonal­lal szemben az ipari termelés há­romszorosan meg­növekedett. Az ipari termelés gyors növekedése és hatékonyságá­nak fokozása első­sorban a munkás­osztály érdeme. Az ilyen eredmények elérését éppen a munkásosztály aktivitása, nagyfokú öntudata tette lehetővé. Milyen arányban növekedett és növekszik ipari termelésünk, amely az életszín­vonal további növelését teszi lehető­vé, mutatja mellékelt ábránk. A XI. kongresszus célkitűzéseit valóra váltjuk Cenkov község a prágai kerület­ben a horovicei járásban fekszik. A helyi pártszervezet a falu dísz­termében kedden este 8 órára nyil­vános gyűlést hirdetett, amelyen a polgárok véleményt nyilvánítottak és hozzászóltak pártunk Központi Bizottságának leveléhez. Cenkov ipari jellegű falu. Termőföldje ke­vés, 98 hektár, ebből 54 hektár állami gazdaság, a többi magántu­lajdon. Van egy régi hagyománnyal bíró vasgyára, ahol mezőgazdasági szerszámokat állítanak elő. A járási pártbizottság képviselő­jének beszámolója után gazdag és termékeny vita kerekedett a párt levelének pontjairól. A felszólalók a helyi problémák elemzése közben olyan általános jellegű következte­téseket vontak le, amelyek nem­csak Čenkovra, hanem bármelyik más falura is vonatkoztathatók. Mivel magyarázható a város és falu közötti élet színvonal-különbség. Miért van olyan különbség a mun­katermelékenység növekedése kö­zött a mezőgazdaságban és az iparban? — tették fél a kérdést és rögtön válaszoltak is, ahogyan azt ők látják és magyarázzák. Alapvető probléma a mezőgazdasági dolgozók életkora. A hiba már az általános iskolában kezdődik. Az úgynevezett „jó tanulókat" kivétel nélkül ipar­iskolára javasolják. A mezőgazda­ságban csupán azok maradnak, akik rendkívüli hajlamot éreznek a me­zőgazdasági munka iránt, de ezek száma elenyészően csekély azokéhoz képest, akik jobb híján csak kény­szerből választják a mezőgazdasági munkát jövendő életpályájuknak. A gyakorlat azt mutatja, hogy még a parasztok gyermekei sem tarta­nak ki apjuk, nagyapjuk hivatása mellett, mert a gyári munka pilla­natnyilag többet hoz a konyhára. A čenkoviak egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az új, fiatal erők felfrissíte­nék a mezőgazdaság vérkeringését és hozzáértéssel, szakértelemmel növelnék a munka termelékenysé­gét. A mezőgazdaságban a munka­termelékenység növelésének nincs más módja, mint a hektárhozamok fokozása. Helyesnek tartanák, ha az elkövetkező években a munkafolya­matba bekapcsolódó kétszázezer nő a mezőgazdaságban is találna új, tartós munkaalkalmat. Ehhez per­sze az kell, hogy a bölcsődék, óvo­dák, iskolai napközi otthonok háló­zata vidéken éppúgy kiépüljön, mint a városokban. Ha a kétszáz­ezer nő csak egy-egy gyermeket hagy otthon őrizetlenül, már az is országszerte számos új óvoda, böl­csőde megnyitását teszi szükséges­sé. Az állam ezt a feladatot csak a polgárok kezdeményező segítsé­gével, tevékeny hozzájárulásával tudja megoldani. Nemcsak az ipar­ban vannak belső tartalékok, a fal­vakon is sok minden elérhető a helyi lehetőségek jobb kihasználá­sával, kisebb átalakításokkal, ön­kéntes brigádmunkával. Dolgozóink pártunk iránti bizal­ma határtalan. Érezni ezt minden megnyilvánulásukon, minden szavu­kon. Ha végighallgatunk egy ilyen gyűlést, tudatára ébredünk annak, hogy mennyire változik az emberek szocialista öntudata, szilárd, meg nem alkuvó magatartásuk a leg­megbízhatóbb biztosíték, hogy a XI. kongresszus célkitűzéseit minden akadályt legyőzve valóra váltjuk. A čenkoviak határozata is ebben a szellemben hangzott el. A többi között a CSKP KB levelének tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy a vasüzemben a tervet egyen­letesen teljesítik, brigádmunkával segítenek az állami gazdaságnak a mezőgazdasági munkák elvégzésé­ben és kétezer brigádórát szentel­nek községük fejlesztésére.

Next

/
Thumbnails
Contents