Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-23 / 324. szám, vasárnap

rÁ szövetkezetek kongresszusa előtti vitajavaslatok valóra váltásáért IN agy feladatok várnak megoldásra a nagymegyeri járásban I BARATI S § A munkás-paraszt szovetseg gya­^ korlati megvalósítását fejezik ki fal­ovainkon a traktoráüomások brigádköz­Az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti vita alkalmat nyújt arra, hogy az elmúlt évekre visszapillantva távlati képet alkossunk magunknak ä me­zőgazdasági termelés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Értékelni kell az eddig elért eredményeket, leplezetlenül fel kell tárnunk a fogyatékosságo­kat, ha azt akarjuk, hogy eltávolításukkal teljesíthessük a pártunk XI. kongresszusának határozataiból reánk háruló feladatokat. E célkitűzéseket szem előtt tartva foglalkozunk a nagymegyeri járás im­már teljesen szocialista mezőgazdasá­gának legerősebb pilléreivel: a szö­vetkezeti gazdálkodás problémáival. Előttünk fekszenek a járás szövet­kezeteinek idei háromnegyedévi ki­mutatásai, amelyekből már az idei pénzügyi és termelési tervek alapján következtetni lehet az egész évi hely­zetre. Vegyük például a jövedelmek és ki­adások tervteljesítését az elmúlt ki­lenc hónap alatt. 3 S összbevétel: Ebből az állattenyésztés: a növénytermelés: egyéb bevétel: összkiadások: 84 095 000 40 400 000 38 847 000 4 848 000 30 830 000 54 072 000 27 767 000 22 987 000 3 318 000 21 433 000 a v® a SS « S c SS > Si «SJ5 48 405 000 25 471 000 16 196 000 4 738 000 23 187 000 te,a, OJ flj K 70 794 000 35 383 000 29 479 000 5 932 000 35 145 000 Ezek a számadatok elárulják azt, hogy járási méretben az időbeli terv bevételét csupán 85 százalékra telje­sítettük, és az év végéig a tervezett bevételnek mindössze 84 százalékos teljesítése várható. Tehát az eddig elért és az év vé­géig valószínűleg elérhető eredmé­nyek egyáltalán nem mondhatók ki­elégítőnek, hisz JÁRÁSI MÉRETBEN NEM TELJESÍTJÜK A TERVET sem a növénytermesztésben, sem pe­dig az állattenyésztésben. Ennek okait nem lehet csupán azzal indo­kolni, hogy gyengébb volt az idei ter­més. A t igazi okot abban kell ke­resnünk, hogy ugyanazon feltételek ellenére egyes szövetkezetek gazdál­kodása közt nagy különbség mutatko­zik. Hasonlítsuk össze az egyes EFSZ-ek piaci termelését. Nyárasdon az egy hektárra eső pia­ci termelés 2195.40 korona volt, Eke­csen, amely szomszédos Nyárasddal, a piaci termelés 1155 60 korona volt. Alistálon 1520.20, Nemesócsán 1091.70, Nagymegyeren pedig 1450 korona. Az öt legnagyobb szövetkezet piaci termelése között hektáronkint átlag­különbség mutatkozik. A közepes nagyságú szövetkezetek között még nagyobbak a különbségek. Míg Tanyon 1 hektárról 4165.40 koro­na értékű piaci termelést értek el, Fiissön 2765.40 korona, Kolozsnémün 2406.50 korona, Izsapon 2426.30, Li­povón 1944.30 korona, Szilason 2680 korona, Csilizradványon 2024.20 koro­na volt az egy hektárra eső piaci termelés, addig Balonyon, Bögellőn, Kulcsodon, Padányban, Túzokon és Rakottyáson az az összeg 1300 KORONA KÖRÜL MOZOG, nem beszélve a legfiatalabb szövet­kezetekről, Nagyszegpusztáról, ahol csupán 802,80 korona értékű volt a piaci termelés hektáronkint. Felvetődik most már a kérdés, mi az oka annak, hogy az egyes szövet­kezetek gazdasági eredményei közt olyan nagy eltérések mutatkoznak? Az eddigi tapasztalatok alapján őszintén meg kell mondanunk, hogy a hibát az egyes szövetkezetekben kell keresni, mégpedig az irreális pénzügyi és termelési tervekben. Amikor a tervet összeállítják, nem a reálisan elérhető eredmények ké­peznek vezérfonalat, hanem a mun­kaegység értékét veszik alapul. Nem törekszenek arra, hogy az alapokat elsősorban az oszthatatlan alapot megfelelően dotálják, hogy LÉNYEGESEN CSÖKKENJEN A BANKKÖLCSÖN ÉS A HITEL. § segítségét a parasztságnak abban az ^igyekezetében, hogy a földet megmü­mező­az or­így aztán nem lehet csodálkozni azon, nelhesse ľ paVľsztsáa ľs több ha a kiadások a bevételekkel szem- * terméket adhasson ben aranytalanul nőnek. Šszäanak A munkaegység irreális tervezésére s M íme néhánv kirívó példa: fc A bárcai traktorállomas a kassai ke­A nagymegyeri szövetkezet 18 ko- grületben mint a legjobbak egyike is­rona munkaegységet tervez, de fel- ^meretes. Munkaköre a járás déli ré­tételezhető, hogy az év végéig en-^szét öleli fel. Nem egész két év alatt nek csupán a felét éri el. Alistálon a ^a traktorállomásnak megháromszoro­tervezett 17 korona helyett csak 8 ^ zódott a munkája. Míg 1957-ben 6400 koronát, Padány 20 korona helyett 10 & hektárt dolgoztak meg, addig 1958­koronát és bizony Tany is a tervezett ^ban már 17 000 hektáron berregnek 40 korona helyett az eddigi eredmé- ^a traktorok. nyek szerint valószínűleg csak 28 ko- & Hofl a jý räs déli ré Szén a falu szo­ronás összeget ér el. Járási mé- $ cialis ta átépítése gyorsabb ütemben retben átlagban a tavalyi 13,80 ko- $ hala d Csorbán a fejlett gépipar ér­rona munkaegység helyett az év vé- fc deme m<?I y felkészültségével a me­géig előreláthatólag csak 13 koronát i zögazdaság minde n ágazatában lehe­érnek el. * M zett munkaegységeket tervezzünk be. <"-3 amelyekről már eleve látható, hogy §™* nden t eJL e" 1^ J 7ľ elérhetetlenek § tak az EFS Z~ e k. de a z egyendeg Reális terv alapján gazdálkodik pél- gazdálkodók is. Az az idő már rég a dául a füssi szövetkezet, amely min- am,ko r idegenkedtek a gepal­a búza szerző­z, a termelési kiadás pe­fcdésileg kötött 36 000 köbméter silót 1848.70 korona, s emellett ^ már elkészítették. A mélyszántást kö­dén ket tárra korona les dig csupán _ w a munkaegység értéke 22 korona lesz. §zel 4000 hektáron még el kell végezni Ugyanakkor Balony piaci termelése ^ A legtöbb EFSZ-ben nem tartják be 2084 korona, kiadása pedig 1069.60 vetésforgót. A búzát az évelő ta­a Rnknttvásnn a Diari termelés i/qpm^MiíAir rif-íM i/űiiono elvetni, ezt I Ha a szövet- | korona. Rakottyáson a piaci termelés * karmányok után kellene értéke 1978.40 korona, a kiadás pe- i minden gazda jól tudja, dig 1048.30 koronát mutat. § ve a csoportvezetőket is, nem bővítik | gyakorlati tudásukat. s T Maivi />Polr fftl'WíÓlir S A nagymegyeri járás szövetkezeti gazdálkodása országos viszonylatban talán a legtöbb tapasztalatokkal ren­delkezik. Logikus következtetés len­ne, ha a járás minden egyes szövet­kezete példát mutatna az újonnan alakult szövetkezeteknek. Ezt azon­ban nem állíthatjuk. Sőt. az a néze­tünk, hogy A SZÖVETKEZETEK JELENTÉKENY RÉSZE EGY HELYBEN TOPOG, tapogatózik, és fejlődésük egyáltalán nem halad párhuzamosan a XI. kong­resszus által kitűzött feladatokkal. A fogyatékosságokat taián a legjob­ban eképpen jellemezhetjük; 1. A szövetkezeti tagság nem tart­ja be az alapszabályokat, holott az törvény minden EF"SZ" számára. 2. A szövetkezeti vezetők, beleért­3. Nem elegendő csak formális^ nyilvántartást vezetni az egyes ter-^ mékekről, hanem be kell vezetni afc koronaellenőrzés gazdálkodását, hogyfc főleg az ifjúság kulturális nevelések biztosítva legyen. > most megin-fc lesz értelme,^ A kongresszus előtt duló vitának csak akkor ha az elhangzott javaslatokat valóra § is- váltják ^ Kopper János, Nagymegvr ^ EGITSEG kezetek a szántóföldnek 18 százalékán ezt vetnének, nem kellene a kapásnö­vények betakarítására várni, jobb len­ne a takarmányalap, szaporodna az állat, a szarvasmarhaállomány és nem kellene istállótrágya nélküli főidbe vetni, ami csökkenti a terméshozamot. 13 brigádközpont látja el ez évben alakult 6 EFSZ-szel együtt a 31 EFSZ­ben a tennivalókat. Hetente egyszer minden központban tanácsülést tarta­nak, ahol megbeszélik azokat a hi­bákat, amit az EFSZ-ek, IINB-k, vagy a brigádközpontok észleltek s hatá­roznak azok kiküszöböléséről. Nemcsak a gépállomáson múlik az agrotechnika betartása, a mélyszántás elvégzése. Még ez évben is előfordult, hogy hét szövetkezetben összesen 500 hektárnyi kukorica és 50 hektárnyi burgonya kint van a földeken. A nagy­idai brigádközpont a legjobbak közé tartozik. De mit ér az, ha a szö­vetkezet agronómasa nem fogadja el a tanácsot, s azon akar spórolni, amin nem volna szabad, aminek aztán az a következménye, hogy sem a föld, sem a növény nem' kapja meg, ami jár. És az eredmény? Állandóan alacsony hektárhozam. Több szövetkezetben a munkaszervezésen is van mit javítani — mondja Nadzon elvtárs, a bárcai gépállomás főagronómusa. A gépeket kihasználják. Egy traktor évi terve 390 átlaghektár. Ezt a számot no­vember 7-ig 402 hektárra növelték. A bárcaiak ez évi tervüket december első felében teljesíteni akarják. Az időjárás is kedvezőtlenre fordult. A mostoha időjárásban 40 lánctalpas traktoron küzd az ember és a gép a szalánci Villongon, a szinai, csányi és a nagyidai határban a jövő évi jó termésért. Krémer Sándor diszpécser naponta käpja a jelentést a brigádközpontból. Azonnal intézkedik, ahol kiesést je­lentenek, odairányítja a mozgó javí­tóműhelyt. Négy éve dolgozik már ebben a beosztásban, ami nagyban előrelendítette a gépállomás munká­ját. Bárány József igazgató, a bárcai gépállomás vezetője, a part- és az üzemi szakszervezettel messzemenő mtézkedéseket foganatosított a téli iskoláztatás sikeres biztosítására, a gépek időben történő kijavítására és a szövetkezeteknek nyújtandó baráti segítségére, az egész évi gazdasági és pénzügyi tervek elóljésfításére. MÓZES SÁNDOR E napokban került a könyvesbol­tokba Gottwald Müveinek X. kötete magyar nyelven. Benne Gottwaldnak az 1942-Í945-as években írt munkáit találjuk. Az e kötetben megjelent dokumentu­mok abból az időből származnak, mi­kor a szovjet hadsereg a fasiszta hordák elleni kemény küzdelem után 1942 őszén ellentámadásba ment át s- az ellenség fő erőinek szétverésé­vel Sztálingrádnál, majd Kurksznál történelmi győzelmet aratott. Ezzel a világraszóló győzelemmel megin­dult a szovjet hadsereg harcos útja a végső diadal, Berlin felé. A X. kötet túlnyomó részben Gott­waldnak a moszkvai rádióban elmon­dott beszédeit tartalmazza. Ezekben a mindnyájunk előtt emlékezetes adásokban Gottwald elvtárs hallga­tóit a megszállók elleni harcra lelke­síti, kitartásra buzdítja. Szavaiból erőt merítettünk és hitet a végső győzelem iránt. Gottwald elvtárs 1942 május 6-án elhangzott rádiókommentáriában a cseh nép elleni kíméletlen barbár, fasiszta terrorral foglalkozik, majd rátér Hitler tavaszi offenzívájára, mely főleg a fegyvertelen civil la­kosság. a túszok és a Gestapó fog­ságaiban szenvedő foglyok ellen irá­nyul Gottwald elvtárs rádióbeszédé­ben tanácsokat ad a cseh népnek, hogyan védekezzen a bestiális terror ellen. Felhívja a lakosság figyelmét ! á nemzeti szolidaritás megszervezé­sére. a föld alatt dolgozó aktív har­cosok támogatására. Továbbiakban felhívja a cseh országrészek népeit, hogy ellenállás nélkül ne hagyják magukat letartóztatni és bebörtönöz­ni, mert a Gestapó kezébe kerülni mindig a biztos halállal egyenlő. Hangsúlyozta, hogy hü elkerülhetet­len, úgy a hegyekbe kell menekülni, egységekbe tömörülve fegyvert sze­rezni és kíméletlenül megbosszulni a megszállók gaztetteit. A cikk be­fejező részében felhívja a lakosságot az ellenség elleni mély gyűlöletre, amely meggvorsítja a harcot és a győzelmet. „Szükség van több szent gyűlöletre a hitlsri megszálló banda j ellen. Semmilyen elnézést, semmilyen gondatlanságot, semmilyen szánalmat < ezekkel az undorító férgekkel szem- ! ben. Meg keli tanulni lelkink teljes Megjelent magyarul Gottwald Műveinek X. kötete mélyéből és teljes erejéből gyűlölni az ellenséget... így meggyorsul an­nak a napnak az eljövetele, amel.y­lyel a hitleristáknak kamatostól meg kell fizetnünk a számlát" — fejezi be rádióbeszédét Gottwald elvtárs. 1942 nyarán a 3000 kilométer hosz­szú arcvonalban kibontakozó harcok az erők összemérésének döntő sza­kaszához közeledtek. E harcok le­folyását jelentősen befolyásolta az a körülmény, mennyire sikerül Hit­ler hátországában megbénítani a ha­ditermelést. Ebben a tekintetben na­gyon komoly szerep jutott a cseh országrészek területén lévő, nagy teljesítő képességű hadiüzemeknek. A moszkvai rádió cseh adásában Gottwald elvtárs 1Ü42. május 20-án foglalkozik e komoly kérdéssel és megállapítja, hogy a cseh országré­szek, sajnos, a hitleri Németország egyik legfontosabb fegyvertárát ké­pezik. A Škoda-múvek abban az idő­ben 60 ezer munkást foglalkoztattak. Itt gyártották többek között az ösz­szes német harckocsi-ágyúk 70 szá­zalékát. A prágai Kolben-Danek üze­mek 22 ezer munkást foglalkoztattak. A vítkovicei kohómüvekben 80 ezer munkás gyártotta a páncéllemezeket a német harckocsikra. A kladnői Pol­di Kohómüvek 8 ezer munkása nagy mennyiségű különleges acélt gyár­tott. A brnói fegyvergyár évente 30 ezer gépfegyvert szállított a néme­teknek. A cseh országrészek magas színvonalú textil- és bőripara teljes kapacitással szintén a német hadi­gépezet számára termelt. Gottwald elvtárs, idézve a fenti komoly statisztikai adatokat, rádió­beszédében ismerteti a cseh nem­zettel, hogyan kell a hitleri hadigé­pezetet megbénítani, s ezzel Hitler vereségét meggyorsítani. Felhívja a népet, hogy tömegesen hagyják el a hadiüzemeket. Ä haditermelésből eltávozott munkások és munkásnők — az utasítás szerint — ha nem találnak foglalkozást a polgári ter­melésben. széledjenek szét a falvak­ban és éljenek a cseh partizánoknál végzett munkából. A felhívás az ál­lami és önkormányzati dolgozókat a kormányrendeletek szabotálására utasítja, felszólítja a cseh községi bírókat, a cseh csendőröket, a cseh járási tisztviselőket; legyenek szoli­dárisak az üzemekből távozni kény­szerülő munkásokkal és támogassák őket hazafias törekvéseikben. A fel­hívásban többek között a következő­ket olvassuk: „...így viszonylag egyszerű módon lehet zűr-zavart előidézni az egész haditermelésben és a megszállók egész gazdasági életében. Bizonyos, hogy a harcnak ez a módja is mindenki számára bi­zonyos kellemetlenséggel és kocká­zattal jár. De ha élet-halálharcról, a nemzet létéről, vagy nemlétéről van szó, az ilyen kockázat a legkevesebb, amit a nemzet jogosan megkövetel­het minden tagjától." A cseh és szlovák nép ellenállási küzdelmében nagy jelentőségű ese­mény volt a csehszlovák katonai egységek megalakítása a Szovjet­unióban. E katonai egység a Szov­jetunió területén élő csehszlovákiai politikai emigránsok, valamint a fronton tömegestől átszökő szlovák hazafiakból tevődött össze. E csehszlovák katonai egységek előtt Gottwald elvtárs 1942. május 27-én Buzulukban (itt kezdődött 1942 tavaszán a csehszlovák katonai egységek megszervezése) beszédet mondott. Lelkes, meggyőző szavai­ban történelmi visszapillantást nyúj­tott a szláv népek évszázados, hősi küzdelmeiről a germán áradattal szemben. Hangsúlyozta, hogy a szpv­jet nemzetek és a Vörös Hadsereg Hitler Németországa elleni küzdelme a legszorosabban egybefűződik a cseh és szlovák nép nemzeti har­cával. Gottwald elvtárs beszédében vázolta azt az alapvető változást, mely a keleti fronton egy év lefor­gása alatt beállott Milyen volt a helyzet egy évvel ezelőtt? Német­ország győzelmesem végigvonult úgyszólván egész Közép-, Nyugat­Észak- és Délkelet-Európán. Csiz­mája alatt 11 európai ország nyö­gött. Hitler hordái viszonvlag kis veszteségek árán óriási zsákmányra tettek szert, szinte őrjöngtek ovőzel­mi örömmámorukban, és szilárdan meg voltak győződve verhetetlensé­qükről ... Most az a helyzet, hogy Hitlernek meg kellett állapítani: „Csupán minden erő megfeszítésével kerülhettem el azt a sorsot, mely — 130 évvel ezelőtt - Napóleont ér­te ..." 1942. május 27-én a véreskezű tö­meggyilkost, a cseh nép hóhérját, Hitler legközelebbi munkatársát, Heydrichet cseh hazafiak revolver­golyója leterítette. Heydrich 1941. szeptember 27-én érkezett Hitler megbízásából Prágába, hogy megto­rolja és megbénítsa a mind jobban fokozódó hitlerellenes mozgalmat. Heydrich működését véres tömeg­mészárlásokkal kezdte meg. 500 cseh hazafit nyilvánosan kivégezte­tett és ezreket gyilkoltatott meg titokban. Gottwald elvtárs 1942. jú­nius 6-i moszkvai cseh rádióleadá­sában ezzel kapcsolatosan a követke­zőket mondja: „Az ismeretlen hősök, akik leterítették Heydrichet, nem­csak a kiontott cseh vért torolták meg, hanem egyúttal más európai nemzetek számtalan áldozatát is megbosszulták ... Népünket, mind­annyiunk szívét szent gyűlölet tölti el az elállatiasodott hóhérokkal szemben. Népünk a kiölt cseh csalá- j dókért, megölt anyáinkért, asszo- ( nyainkért és gyermekeinkért, éle- I tünk védelmére a nemzeti önvédelem I nagy mozgalmát indítja el és vért I vérrel, halált halállal torol meg." j A Heydrich elleni merénylet után j irtó hadjárat indult a cseh országré­szek népei ellen. A kivégzések'nap nap mellett folytak. A vandál tömeg­gyilkosok azzal az ürüggyel, hogy a merénylőket elbújtatták, kiirtották Lidice és Ležáky lakosságát, a köz­séget a föld színével tették egyen­lővé. E tragikus napokban Gottwald elvtárs hetenkint többször fordult a moszkvai rádió adásában a cseh nép­hez. Szavai kitartásra buzdítottak, és fegyveres ellenállásra, partizánharcra, a hitleri rablók elleni bosszúra hív­ták fel a népet. 1942. október 28-án, a nemzeti ün- , nep 24. évfordulója alkalmából Gott­wald a csehszlovák néphez intézett rádióbeszédében a szovjet földről harcos üdvözletét küldi és buzdító, meleg szavakkal emlékszik meg azokról a hősökről, akik életüket a haza oltárán áldozták fel abban a szilárd meggyőződésben, hogy új ok­tóber 28 támad belőle. Majd lelke­sítő szavaiban a német megszállók elleni fegyveres felkelésre, partizán­mozgalom szervezésére hívja fel a nemzetet. Beszédjét a következő sza­vakkal fejezte be: „Nemzetünk a né­met uralomnak majdnem négy évére tekinthet vissza, négy év harcait és szenvedéseit élte át. Az elkövetkező időszak a döntő harcok időszaka lesz. Mi, akik a Szovjetunióban élünk, kö­zelről látjuk, hogy mi mindent tett a szovjet nép, hogy ezek a küzdelmek diadallal fejeződjenek be. Szilárdan hisszük, hogy a mi népünk is min­dent megtesz, ami erejétől telik, hogy meggyorsítsuk az új október 28-nak eljövetelét." A könyv befejező része Gottwald elvtárs rádiómagyarázatait közli, melyben Hitler offenzívájának ku­darcával, illetőleg a sztálingrádi üt­közet egyes szakaszaival foglalkozik. A kötet utolsó cikke „Befejeződött a történelem egyik legnagyobb ütköze­te" címmel Í943. február 3-án a Vö­rös Hadsereg sztálingrádi diadalmas győzelméről számol be a német hor­dák felett. A cikk pontos adatokat közöl Hitler vereségének méretei­ről s hangsúlyozza a sztálingrádi üt­közet nagy politikai, stratégiai és erkölcsi jelentőségét. A Gottwald Müvek szerkesztősége a magyar sorozat kiadásával nagy adósságot törleszt a szlovákiai ma­gyar dolgozókkal szemben. Gottwald elvtárs írásai és öröksége nem el­vont dokumentumgyűjtemény a tör­ténelemmel foglalkozó tudományos kutatók számára, hanem a széles dol­gozó tömegek részére íródott. A Gottwald Müvek egyes kötetei hű képet adnak a csehszlovákiai munkásosztálynak a kommunista párt vezetésével folyó harcáról a kapitalista, majd a fasiszta rendszer ellen, a felszabadulásért. 1945-től pe­dig munkásosztályunk harcát szem­léltetik a reakció maradványai el­len, a szocializmus megvalósítá­sáért. A Gottwald Művek rendszeres ol­vasásával és tanulmányozásával is 'hozzájárulunk a pártunk XI. kongresz­szusán kitűzött kultúrforradalom megvalósításához. Ezért mindnyájunk kötelessége olvasni és terjeszteni Gottwald műveit. RÓJÁK DEZSŐ ÚJ SZŐ 5 * 1958. november 23<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents