Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-23 / 324. szám, vasárnap

Alakulatunk CSISZ-szervezetének munkája Az idén jól működött alakulatunk CSISZ-szervezete. A munkában legjobban kitűntek a „Világ térképe felett" nevű kör, az olvasókör, kultúrcsoportunk és a népművészeti hagyományokat ápoló csoport. Erről tanúskodik az a tény, hogy elkerültek Bratislavába az Ifjúság Dunai Találkozójára és részt vettek a hronovi hagyományos Jirásek-ünnepségeken is. Az évzáró taggyűlés után első teendőnk volt az érdekkörök megalakítása. Ezenkívül a CSISZ III. kongresszusa tiszteletére védnökséget vállaltunk a közeli községek Ifjúsági szervezetei felett, hogy elmélyítsük kapcsolatainkat a lakossággal. A CSISZ III. kongreszusa tiszteletére tett fejajánlásunk alapján alakulatunk tagjai jelentős segítséget nyújtottak a földműveseknek a termés betakarításában és segédkeztek az egyik iskola tatarozási munkálatainál, Janda János, közkatona. Gúta község, hazánk legnagyobb faluja a nemzeti bizottsági választások idején 77 választási körzetre í volt felosztva. A választások után a nemzeti bizottságok tagjai nagy gondot fordítottak arra, hogy tevékenységük során a legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn a választókkal. így volt ez a 27. körzetben is, ahol a 68 éves Vajda Ferenc elvtárs, gazdag tapasztalatokkal rendelkező nemzeti bizottsági tag mindent megtesz azért, hogy megfeleljen a választók bizalmának. Legutóbb például Vajda elvtárs jelentette a HNB vezetőségének, hogy a körzetben levő artézi kút már nem elégíti ki a lakosság igényeit, mivel percenként csak három liter vizet szolgáltat. A HNB megtárgyalta a kérdés megoldásának lehetőségét és az EFSZ műhelye dolgozóinak, valamint a helyi tűzoltótestület tagjainak segítségét kérte. A műhelyben elkészítették a megfelelő alkatrészeket, a tűzoltók pedig négy órai munkával kitisztították a kutat. Munkájuk eredményes volt és az artézi kút ma már percenként 14 liter vizet biztosít a körzet lakosságának. Fűri Ernő, Gúta. Dolgoznak a fiatalok Községünk, Kisgéres CSISZ-szervezete eredményes munkát végez a falu fejlődése érdekében. Az elmúlt két hónap során a CSISZ-tagok 800 órát dolgoztak le társadalmi munkában és emellett egy esztrádműsor megrendezését vállalták. A közelmúltban vállalásukat sikerrel teljesítve kellemes vasárnapi estét szereztek a falu lakosainak. A kisgéresi fiatalok most újabb rendezvényre készülnek. Színdarabot tanulnak be, hogy újabb szórakozást biztosítsanak a lakosságnak és hozzájáruljanak falujukban a kulturális élet fejlődéséhez. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a CSISZ helyi szervezete taglétszámának bővítésére, hogy az ifjúsági szervezet új tagokkal megerősödve, még jobb munkát fejthessen ki a fiatalok körében. Géresi László, Kisgéres. KOZOS ERŐVEL A felszabadulás óta eltelt tizenhárom év rövid időszak egy falu életében. E rövid időszak azonban évtizedek mulasztását pótolta. Községünk az elmúlt évek folyamán gazdaságilag és kulturális téren egyaránt gyors léptekkel haladt előre. Megalakult az egységes földművesszövetkezet, autóbuszjáratot kaptunk, új artézi kút szolgáltat jó ivóvizet, az út mellett járda épült, jelenleg pedig épül az új iskola. Az új iskola falusi méretben jelentős építkezés. Tizenkét osztálya lesz, korszerű berendezéssel. Az építkezési munkálatokba nagymértékben bekapcsolódtak az iskola pionírjai, a szülői szövetség, valamint a szlovák és a magyar tanítói kar. Kiss Tibor iskolaigazgató kezdeményezésére a járás iskoláinak tanulói vasgyűjtést rendeztek, mely szép eredménnyel járt. Az ily módon szerzett vashulladék kicserélésével szereztük meg az iskola felépítéséhez szükséges vasanyagot. Darázs József, tanító, Pered Levél Handlováról Handlova, Szlovákia legnagyobb bányászközpontja most fejlődésének leggazdagabb napjait éli. Már össze sem lehetne hasonlítani a régi bányászfalut a gyorsan növekvő új várossal, melyben hatalmas, szép lakástömbök, parkok, kövezett utcák, járdák épültek. A második ötéves terv hátralévő éveiben tovább nagyobbodik és szépül Handlova. Terv szerint csaknem 56 millió koronás befektetéssel több száz új épületet építenek fel. Nagy szükség van ezekre, hogy minél jobban ki lehessen elégíteni a bányászok lakásigényét. Gondoskodnak a lakosság számára kulturális és egészségügyi intézményekről is. A HNB Gottwald téri gyönyörű épülete mellet épül már a bányászok üzemi klubja, A város szépítéséből tevékenyen kiveszi részét a lakosság is. A „Z" akció keretében mindig ott segítenek, ahol a legsürgősebb. Szépen halad például a sportstadion építése, amelyet 1960-ban adnak át rendeltetésének. Tervezik továbbá szabadtéri mozi építését, mely szélesvásznú lesz és óvodák, gyermekjátszóterek és más intézmények létesítését. Priehradský L, Handlová Felsőláncon, a szepsi járás egyik községében évről évre szebb eredményeket mutatnak fel a szövetkezet tagjai. Az 1949-ben megalakult EFSZ egy évvel ezelőtt egészközségi szövetkezetté bővült. Idősebbek, fiatalok lelkesen dolgoznak a szövetkezet gazdálkodásának fejlesztésén. A faluban szép számban vannak fiatalok. Nevelésükre, tevékenységük egybehangolására a múltban kevés gondot fordítottak. Most azonban megvan minden lehetőség arra, hogy a fiatalok a CSISZ-szervezet keretében gazdag tevékenységet fejtsenek ki a falu gazdasági és kulturális fejlődése érdekében. A CSISZ újonnan megalakult helyi szervezetének tagjai elhatározták, hogy kultúrelőadásokat fognak tartani, ezenkívül 150 órát dolgoznak le az EFSZ-ben, három napot a faluszépítési akcióban és minden CSISZ-tag 15 óra ledolgozásával járul hozzá a rétek és legelők rendbehozásához. Szitás Lajos, Felsőlánc. Új iskolát kap Bátorkeszi Bátorkeszi községnek régi problémája az iskolai tanteremhiány. Szlovák és magyar nyolcéves iskolák működnek a községben. Ezek az iskolák mindmáig elszórtan, meg nem felelő helyiségekbeim vannak elhelyezve. De már nemsokaig, mert államunk gondoskodása következtében az iskola kérdése Bátorkeszin is kedvező megoldást nyer. Bármely irányból közelítjük is meg a falut, szemünkbe tűnik egy kétemeletes, befejezés előtt álló, új, nagy épület. December 1-én az építkezési vállalat dolgozói 15 tantermes, korszerűen berendezett új iskolát adnak át a falu gyermekeinek. Világos tantermek, tornaterem, beépített filmvetítő berendezés, ebédlő és tanítói lakások lesznek az új iskolaépületben. A mintegy két hektár kiterjedésű udvaron labdarúgó, tenisz-, röplabda- és futópályákat létesítenek. Labanc András, Bátorkeszi. Van még tennivaló Jánosiban 'Az utóbbi időben a rimaszombati járási Jánosi község is sokat fejlődött mind anyagi, mind kulturális téren. Tennivaló azonban bőven akad még a faluban. Erről beszélgettünk a minap Nagy István elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság titkárával. Többek között szó esett arról, hogy nagy szükség lenne a tömegszervezetek munkájának fellendítésére, miután eddig csupán a Csemadok fejt ki említésre méltó tevékenységet. A helyi szervezetek szervezési munkájának gyengeségét mutatja az is, hogy a társadalmi munkába alig kapcsolódik be a község lakossága. így például a közelmúltban szervezett brigádmunkán az 1680 lakosú faluban mindössze heten vettek részt. Sok tennivaló vár megoldásra az egységes földművesszövetkezet gazdálkodásának megszilárdítása és taglétszámának bővítése érdekében is. Az őszi munkák elvégzésében szép 1 eredményeket értek el a szövetke-1 zeti tagok, azonban a sílótakarmány készítésében jelentősen lemaradtak.

1 A kellő takarmányalap megteremtése I érdekében fontos, hogy ezt a hiányt. mielőbb pótolják. A helyi pártszervezetnek, a HNB-nek és a tömeg-1 szervezeteknek különösen nagy mun- | kát kell kifejteniök a szövetkezeten kívül álló, egyénileg gazdálkodó föld-' művesek megnyerésében a közös | gazdálkodásra. I Réthy István, Rimaszombat. , Tovább kell folytatni a megkezdett munkát Á losoni járásban már eddig is so- akik faluról falura járva, mások nyakat tettek a cigányszármazású lakos- kán élősködnek. Legtöbben közülük ság életszínvonalának emelése és letelepedtek, rendes dolgozó tagjaiöntudatosságra való nevelése érde- vá váltak társadalmunknak, házat kében. Ezek az intézkedések jelentős építettek és rendezett családi életet eredménnyel jártak. Ma már alig élnek. Különösen szembetűnő a fejlehet mezítlábas, rongyos, otthonta- lődés Rappon, ahol egyre-másra lan, munkanélküli cigányokat látni, emelkednek a szebbnél-szebb köés téglaházak, amelyekben olyan emn berek laknak, akiknek a múltban sár« kunyhó sem jutott. Azoknak az embereknek, akik a múltban a társadalom kivetettjei voltak, ma a JNB és a HNB felelős dolgozói szakelőadásokat tartanak, beszélgetéseket, értekezleteket ren* deznek számukra, amelyeken film* N vetítéssel egybekötött tapasztalatm* * jd cseréken ismerkednek meg az új ö Ehetőségekkel. Jó eredményeket ér|J|P1| íí tek el ezen a téren Trencsen, Vilkén, MMIÍÉÍL M K Mucsínyben és Losoncon is. Ebben i a munkában a járási közművelődési /ház dolgozóin kívül tevékenyen részt ) vesznek a tömegszervezetek és az \ egészségügyi dolgozók is. A kultuf rális életbe sok helyen, így például | Rappon, Kalondán és Losoncon bekapcsolták a cigányszármazású ifjúS ságot is. } Meg kell említenünk azt is, hogy i a múltban, a tőkés uralom idején I a cigányszármazású lakosság közül vajmi kevesen jártak iskolába. Ennek az állapotnak maradványait szünteti meg az az intézkedés, hogy több he1 lyen, például Losoncon, Tamásiban, 1 Lónyabányán tanfolyamokat rendeznek számukra, ahol megtanulnak írni és olvasni. E rövid áttekintés mutatja, hogy a cigányszármazású polgárok anyagi és kulturális életszínvonalának emelése érdekében a losonci járásban már jelentős munkát végeztek. A kezdet jó, fontos azonban, hogy a nemzeti bizottságok az eddigi eredményeket tovább fejlesszék és elérjék azt, hogy minden egyes cigányszármazású dolgozónak rendes otthont, munkalehetőséget biztosítsanak s ráneveljék őket az alkotó munkás életre. Szanyi József, Losonc, Látogatás Lontón az aggok házában 7 Az őszi napsütés aranyozza be a j Iont ói aggok-házának békés, \nyugalmat árasztó udvarát. Az égbetnyúló fenyőfák tüleveleit megmozgatja la tél közeledését jelző hideg szél. ) Régen nagyúri kastély volt ez a k hely. Urainak embertelen ridegsége 'még mindig élénk emlékezetében él a )kastély melletti falu lakóinak, a lon\tói szegény embereknek, akik az urak [dínom-dánommal teli, gondnélküli viliágát meggörnyedve tartották vállukon. \ Változtak az idők, nagyot változott az élet. Kik most a kastély urai, kikenek nyújt otthont a valamikor annyiszor elátkozott hatalmas épület?. [Azoknak, akik legjobban megérdemelik, becsületes munkában elfáradt öreg )embereknek. ) A vaskaput átlépve szinte meghatottan lép az ember a kastély lakói 'közé, akik itt igazi meleg otthonra )leltek öreg napjaikra. Már az udvaron vtalálkozunk velük, ki botra támaszkodva, ki anélkül sétálgat az udvaron, \élvezik a rövid őszi napok napsütését, |élvezik gondnélküli, nyugodt öregségük napjait. Első utunk a konyhába visz, ahol 'finom ételszag csiklandozza az orrunkat. Magyar Mária szakácsnő gondos Jelügyelete alatt készül az ízletes ebéd. Hetenként négyszer húsféle, háromszor készta kerül az asztalra, estére pedig \jóféle meleg vacsora. I Jezso János bácsi, aki úgy látszik szívesen tartózkodik a konyha környékén, igen dicsérően nyilatkozik a konyha dolgozóírlak munkájáról, már tudniillik a munka eredményéről, az ízletes ételekről. — Duplát is adnak, akinek Ikell — mondja — s kiszolgálnak bennünket, mint régen az urakat. A konyhából kijövet a folyosón körülvesznek bennünket a ház lakói, őszTanulnak a somorjai tűzoltók A somorjai tűzoltótestületben megkezdődtek az esti előadások. Az előadások célja, hogy a tűzoltószervezet tagjai mind szakmai, mind politikai téren tovább fejlődjenek, megismerkedjenek a modern tűzoltóberendezések kezelésével és a tűzvészek elleni harc minden módjával. A somorjai tűzoltók dicséretére válik, hogy az előadásokon pontosan megjelennek, és a vitában sok értékes hozzászólás hangzik el, amelyek nagyban hozzájárulnak az évzáró taggyűlés jó megszervezéséhez. Szükséges lesz például, hogy Somorján a tűzoltó szervezet munkájábá az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsoljuk a nőket is, miután ez nagy előrehaladást fog jelenteni Kocsis Károly, Somorja. rendszerünknek, szocialista társadal-, munknak. Mert valamikor az ilyen sorsú emberekre öregségükre csak a\ koldusbot várt. ) — Bizony így volt — bólogatnak á, többiek. B

ékés, gondtalan öregséget biz-' tosít rendszerünk a kiöregedetté dolgozóknak. Nemcsak ellátásukról, t szórakozásukról is gondoskodnak. Rádió, könyvtár áll rendelkezésükre, az! iskolás gyermekek is eljárnak közé-l jük és kulturális műsorral szórakoz-) tatják az öregeket. — így megy ez nálunk — mondja

J búcsúzásul Kutrusz Kati néni. — Űgy\ élünk itt, mint egy nagy család, me-\ leg környezetben, békés otthonban. Í Kosztrián József, Lontó} hajú nénik, ráncos arcú bácsik. Megmutogatják szobáikat, virágaikat. Az udvar virágoskertjét Dávid Fáni néni gondozta. — Jövőre, — ha megérem, még szebb lesz a kert — jelenti ki. — Sok virágmagot gyűjtöttem az idén. — Bizony, jó helyünk van nekünk itt — mondja Katrusz Kati néni. — Nincs semmi gondunk, nem kell félnünk a holnaptól. — Ha megengedik, hogy én is beleszóljak a beszélgetésbe — szól ííözbe reszkető hangon Mészáros bácsi és látszik rajta, hogy amit mondani akar, szíve mélyéből fakad — bizony sokszor emlegetem, hogy azért a gondviselésért, mellyel bennünket, öregeket körülvesznek, nagy halával tartozunk ŰJ 4 * 1958. november 23;