Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-18 / 319. szám, kedd

A lövő év költségvetése a nagymegyeri járásban! Ismerke d' ün k » * A * »**­* A* ** ****** **** * ******* **** ****** ** ***** * S* ******* * ** ****** * ** ***** ** ** ** Figyelembe véve a XI. pártkong­resszus határozatait és a járás me­zőgazdasági jellegét, érthető, hogy a nagymegyeri járásban a mezőgaz­daság fejlesztésére, a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítására fordí­tották a legnagyobb figyelmet és egyben a legnagyobb anyagi támoga­tást. A járás mezőgazdasági jellegű be­ruházásai igénybe veszik az egész költségvetés csaknem 30 százalékát. Az újonnan felépülő mezőgazdasági épületek, tökéletesebb berendezések megkönnyítik és eredményesebbé teszik majd a járás mezőgazdasági dolgozói munkáját. Az összegből töb­bek között egy állat-gyógykezelő intézetet is építenek, mely komoly hiányosságot szüntet meg az állat­tenyésztés terén. A járási nemzeti bizottság költség­vetésének körülbelül 15 százalékát a kulturális intézmények fejleszté­sére fordítják. Számos rossz karban levő iskolát tataroznak, Csilizradvá­íiyon és Ekecsen pedig 8. illetve 17-tantermes új iskolát építenek. A költségvetésbe 13 diákétterem megalapításának kiadásait is beter­vezték. A JNB nem hagyta ki költ­ségvetéséből a mesteriskoláról és a szövetkezeti munkaiskoláról való gondoskodást sem és több mint 600 ezer koronát biztosított költ­ségeik fedezésére. A járás költségvetésében tekinté­lyes helyet foglal el az egészség­ügyi gondoskodásra tervezett pénz­éaszeg, mely a költségvetésnek Mäknem 10 százalékát teszi ki. Az elkövetkező évben többek között Csicsón, Nádszegen, Nyárasdon egész­ségügyi központot létesítenek, több községben pedig a már meglevőt renoválják. A Nagymegyeren felépülő járási egészségügyi központ jövő évi költségeinek fedezésére egymil­lió koronát terveztek. A jó egész­Nemzeti bizottságainknak egyik alapvető feladata évről-évre elő­készíteni pénziigyi tervüket — költségvetésüket. A költségvetés megfelelő előkészítése komoly feladat s mindenekelőtt szüksé­ges, hogy a nemzeti bizottságok ismerjék a községek legfontosabb beruházási tételeit és a legégetőbb problémákat. ségügyi gondoskodásra jellemző az is, hogy Í40 ezer koronát fordítanak a tüdőbajban szenvedő betegek tá­mogatására. Jelentős összeget for­dítanak a különféle járulékok, nyug­díjak, stb. fedezésére. A lapogósi kastélyt újraépítik és a? egykori úri lakban a járás egyedülálló nyug­díjasai találnak majd otthonra. Nagy összeget biztosítottak az EFSZ-ek nyugdíjasai részére, 230 ezer koro­nát pedig a sokgyerekes, vagy a nehéz anyagi körülmények között élő családok helyzetének megjavítására. A járásban számos községben eredményes a lakosok társadalmi munkája. Ezért ha a Z-akció költ­ségeire csak egymillió koronát ter­veztek is, számítanak azzal, hogy az akció keretében elvégzett munka ma­gasan túlszárnyalja majd ezt az ér­téket. A költségvetés számol a helyi gaz­dálkodási vállalatok hálózatának ki­bővítésével is, mely célra több mint három és félmillió koronát fordíta­nak. Eddig 12 községben 31 kisüzem létesült, s számukat a következő év­ben még jelentősen emelni fogják. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy e vállalatok tevékenysége meg­feleljen az igényeknek és jó minőségű legyen. A helyi gazdálkodási válla­latok eddigi eredményes tevékeny­O Elérhető az ötéves terv határidő előtti teljesítése Kispeszek valóban kis község. Az Itteni szövetkezetben 22 szövetke­zeti tag csak 159 hektáron gazdál­kodik. Az eredmény azonban kitü­hőnek mondható, mert szívükön vi­selik a szövetkezeti gazdálkodás Sorsát. Néhány nap múlva a szövetkezet tagjai betakarítják a földekről a kukoricaszárat a silógödrökbe és í^után teljes egészében hozzálát­hatnak az EFSZ-ek IV. kongresszusa vitaanyagának tanulmányozásához, gondolkodni fognak a javaslatokon, hogy a jövő év gazdálkodása még­Sikeresebb legyen. Hiszen már ebben az évben is több figyelemre méltó eredményt értek el. Cukorrépából átlag 444 mázsa termett hektáronként. Az az alapelv, hogy egyelés után egy hektáron 80 ezer növényt hagynak, meghozta gyümölcsét éppúgy, mint á növényzet rendszeres gondozása a fejlődési idő alatt. Štefan Petraš, a szövetkezet elnöke a sikerekről beszélve ezt mondta: !<•» Tavaly a kasza után rögtön eke következett, Idejében elvégeztük a tarlóhántást, és a mélyszántást. Egy hektáron 400 mázsa istállótrágyát és 250 mázsa mésznitrogént szán­tottunk be. Tavasszal, mihelyt a föld felszikkadt, megkezdtük a si­mítozást. Közvetlenül a vetés előtt még egyszer simítoztunk. Mielőtt elvetettük a cukorrépamagot, szu­perfoszfáttal, kénsavas amoniákkal és kálisóval trágyáztunk — mind­egyikből 350 mázsát adtunk hek­táronként. A cukorrépát április első napjaiban vetettük el. Amikor ki­kelt és négy levele volt, megkezd­tük az egyelést. A növényzetet két­szer fejtrágyáztuk hektáronként 50 kg. salétrommal és trágyalevet is használtunk. Kétszer saraboltunk és kétszer kapáltunk. A szedést október második felében kezdtük el; e lépésünk helyesnek bizonyult. Hektáronként 100 q-val több répát nyertünk és megakadályoztuk a felesleges kiszikkadást. Az állattenyésztési termelésben is jól megy a munka. Ez fő jövedelmi forrásuk. A tervezett szarvasmarha­és sertésállományt magasan túlha­ladták. Idén egy tehéntől 2500 liter tejet terveztek, de 300 literrel töb­bet értek el. A tervezett tojáshoza­mot - egy tojótól 120 tojást ­október 11-ig 12 darabbal túlteljesí­tették. A Nagy Október 41. évfor­dulójának tiszteletére tett felaján­lásukat - 35 ezer liter tej, 20 ezer tojás, 55 mázsa sertéshús és 42 mázsa marhahús beadását .—. be­csületesen teljesítették. Az előzetes számítások szerint egy hektár földről 5800 korona jövedel­met érnek el. A munkaegység ér­téke 27,3 korona. A pótjutalmazás 4 koronával nagyobb lesz, mint ta­valy. Ezek szerint a kispeszeki szövet­kezeti tagoknak lesz miről beszél­niök az EFSZ-ek IV. kongresszusá­nak vitaanyagáról rendezett nyilvá­nos szövetkezeti gyűléseken. Egé­szen biztosan jó javaslatokat tesz­nek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy évvel lerövidítsék a második ötéves terv fő mutatóit. Azonban az, hogy már ez idén csaknem elér­ték az ötéves terv határidő előtti teljesítését, nem jelenti azt, hogy megpihenhetnek a babérokon, mert a jó munkán is lehet javítani. V. F. Zseliz ségét bizonyítja, hogy a szeptember 31-ig elért tiszta jövedelmük több mint kétszázötvenezer korona. A költségvetés a felsorolt tételeken kívül még számos kiadást tartalmaz, így többek között az utak megja­vítására csaknem kétmillió koronát, parkok létesítésére, falvak tisztításá­ra és a helyi közlekedés fejleszté­sére pedig több mint egymillió ko­ronát terveztek. A járás költségvetése részletes, magában foglalja a legkisebb kiadá­sokat is, amelyeket a HNB-k a megadott lehetőségekkel arányosan terveztek. Az előkészületek idejé­ben megtörténtek, s a HNB-k már jóval a határidő előtt foglalkoztak a költségvetés összeállításával. A költ­ségvetés, amelynek terjedelme az 1959. évre csaknem kétszerese az 1956. évinek, kifejezi a nemzeti bi­zottságok jogkörének bővülését, a lakosságról való fokozottabb gondos­kodást és a lakosság egyre emel­kedő életszínvonalát. (sz-) a CSKP XI. kongresszusának határozataival A BŐ KUKORICATERMÉS BIZTOSÍTÁSÁÉRT A kukorica termesztését különösen a cseh kerületekben alapvetően bő­vítik, tekintettel magas takarmány­és ipari értékére. A vetőmagot Szlová­kia hagyományos kukoricatermesztő körzeteiben termelik. Az idei esős őszön nedves a kukoricavetőmag. Vetési értékének biztosítására és romlásának megakadalyozására mes­terségesen kell szárítani a kukori­cavetőmagot, hisz elegendő dohány­szárító és más szárító áll rendel­kezésre. A kukoricavetőmag őszi szárítása nem folyik kielégítően kü­lönösen a Banská Bystrica-i és pre­šovi kerületben. November második felének elején Szlovákiában a kuko­ricavetőmagnak nem egészen egy­ötödét szárították mesterségesen. Az ipari termelés 1965-ig több mint kétszeresére nő. Tovább foly­tatjuk Szlovákia nagyarányú iparosítását. Kelet-Szlovákiában egész ipar­vidék kiépítését vettük tervbe, hatalmas fémkohászati és az ehhez tartozó termeléssel. Felhasználjuk Szlovákia gazdag nyersanyagforrásait és még jobban kihasználjuk a szocialista országokból behozott nyersanyagokat. Üj vízierőmüvek épülnek a Vágón és a Dunán, s felépítjük első atomerőmű­vünket. .. Az építőiparra is óriási feladatok hárulnak. 1965-ig 70-80 százalék­kal kell növekednie az építészeti ter­melésnek. Csehszlovákia eredményes szereplése a nemzetközi árumintavásárokon Jövőre 26 árumintavásáron veszünk részt ® Albániában, Vietnamban és Ghaná­ban ipari kiállítást rendezünk Ä Csehszlovák Kereskedelmi Kamara dolgozói az Idei árumintavásár­idény befejeztével sajtóértekezleten tájékoztatták a prágai újságírókat Csehszlovákia idei részvételéről a nemzetközi árumlntavásárokon. Egyben ismertették a jövő év terveit is. Az utóbbi években szerzett tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy az árumintavásárok a csehszlovák áru propa­gálásának kedvező formái a világpiacon és a csehszlovák külkereskedelem hatásos eszközei. Az idén a casablancai, damaszkuszi, bécsi, johannesburgi, kabuli, lipcsei (tavasszal és ősszel), milánói, poz­nani, New York-i, montreali, osakai, plovdivi, szaloniki, stockholmi, tuni­szi, utrechti és zágrábi mintavásá rokon vettünk részt kollektív kiál lítás keretében. Megrendeztük a csehszlovák áru kiállítását Ulan-Ba­torban. Részt vettünk a kairói nem­zetközi gyapotkiállításon, az atom­energia békés felhasználására rende­zett genfi kiállításon és néhány kül­kereskedelmi vállalatunk bemutatko­zott a frankfurti mintavásáron is, További jelentős világvárosokban tá­jékoztató pavilonunk volt. Ezekben szintén bemutattuk egyes termékein­ket. Huszonnégy 50 vagonból álló teher­vonat szállította áruinkat ezekre a kiállításokra. A kamara munkatársai közül 222 asztalos, villanyszerelő festő és kirakatrendező csupán a fo-. lyó évben olyan távolságot tett meg, amely hosszabb mint a Földről a Holdba vezető útvonal háromszoro­sa. 27 kilométer hosszúságú különfé­le díszítőanyagot, öt kilométer hosz­szúságú szőnyeget és 9500 világító­testet használtak fel. ***** ******** M M t « MMMMMM A számolgatás elvonja egyről-másról a figyelmet, de egyúttal figyelmeztet is, hol, melyik termelési rész­legen mi a helyzet. Vicsáp­apátin Jozef Ivanka köny­velővel szót váltottunk a problémákról. Sokszor meg­csodálom, hogy a könyve­lók mennyi számadatot ké­pesek a fejükben tartani, egymás után pontosan el­mondani, csak győzze az ember leírni. Nagy kár érte ezt a szö­vetkezetet az idén. Több mint másfélmillió korona veszteség a gabonaneműek­nél. Ezt megérzik, s a leg­nagyobb igyekezet mellett is csökkenti a munkaegy­ség értékét. Csökkentek a tervezett bevételek is a háromnegyedévi gazdasági szakaszban. S hogy a ki­•adás-bevétel mégsem, mí­OjôinlfCL dwíí nusszal végződött, a kiadá­sok csökkentésének kö­szönhetik. Jelentékenyebb volt a megtakarítás a ta­karmányvásárlásnál és a traktorállomásnak kifizetett összegnél. Borúlátásra azért nincs ok, hisz a gábonaneműek­nél történt veszteség ob­jektív nehézség. Derűlátás­ra meg az ad okot, hogy az 556 vagon cukorrépa mégis csak nyom valamit a latban. Jól sikerült a cu­korrépa. A 430 mázsás hek­tárhozam jó munkáról ta­núskodik. A takarmányré­pa is megadta a magáét, ötszáz mázsát hektáron­ként, a burgonua is 179 mázsát, úgyhogy mégis lesz részesedés. A jövő is ígéretesebb, Már az idén elérik az ál­latállomány jövő évi tervét, a teheneken kívül, a serté­seknél az állomány megha­ladja már az 1960. évi ter­vet. Ebből is láthatjuk, hogy a szövetkezet állattenyész­hiszen már több mint 270 tése jó kezekben van. Az hektáron elvetették az átmeneti takarmányhiány őszieket. S ami még inkább késleltetheti bizonyos ter­örömmel tölt el, a szövet- vek teljesítését, de az ala­kezet állatállománya fej- pot nem ingatja meg. Igaz, lödik. A saját nevelés lép több vagon szemestakar­előtérbe. Van 187 tehén, mányt és vetőmagot kell a s ez nemcsak a több mint szövetkezetnek vásárolnia, hétliteres átlagos tejhozam s ez erősen csökkenti alapja, de a borjúszaporu- munkaegység értékét. lat is javul. A 33 két éven felüli, 44 egy-kétéves üszök, aztán a 125 egy-három hó­napos üszőborjúk olyan tartalék, saját erőforrás, amiből a szövetkezet foko­zatosan egyre nagyobb hasznot húz. a A szövetkezeti alap azonban erős Vicsápapátin, a jó gazdálkodáshoz megvan az akarat, a tudás, s a jövő jobb eredményeihez a gaz­dasági feltételek. (—d—) Jövőre 26 nemzetközi árumintavá­sáron veszünk részt — az NDK-ban, a NSZK-ban, Magyarországon, Görög­országban, Svédországban, Francia­országban, Spanyolországban, Len­gyelországban, Ausztriában, Olaszor­szágban, Hollandiában, Jugoszláviá­ban (Belgrád és Zágráb), négy afrikai, három ázsiai államban, Amerika négy államában, (a többi között az Egye­sült Államokban) és Ausztráliában is. A felújítandó budapesti árúminta­vásáron, Göteborgban, Hannoverben, Bagdadban és Rio de Janeiróban a háború után először fogunk kiállíta­ni. Jövőre először rendezünk önálló ipeíri kiállítást Albániában, Vietnam* ban és Ghanában. Kiállításainkat a brüsszeli világ­kiállításon kívül 23 millió érdeklődÓ tekintette meg. Noha a csehszlovák ipar kiállított termékei, kiállításaink koncepciója, különösen azok rende­zési formái világviszonylatban érdek* lődést és feltűnést keltettek, további rendezési újításokkal számolunk. Fő-*' leg az eddiginél nagyobb mértékben használjuk majd fel a plasztikus anyagokat pavilonjaink felépítésénél. Feltehető, hogy kereskedelmi áru­kiállításaink a jövőben is eredménye­sen megállják helyüket a nemzetközi vetélkedésben. Ennek egyik leglé­nyegesebb előfeltétele, hogy ipar* üzemeink teljesítsék a külkereske­delmi tervet, tökéletesítsék áruik minőségét és külső formáját. Szily Imre* t­A jövő évi tervre készülnek Beszélgetés egy dohánygyár dolgozóival Ä csehszlovák dohányipar Banská Štiavnica-i üzemének dolgozói már a jövő évre gondolnak. Arról be­szélnek a gyűléseken és a munka­helyeken, hogy miként birkózzanak meg a jövő évben rájuk háruló fokozott mértékű feladatokkal. „A hatékonyság felülvizsgálása üzemünkben rámutatott arra, hogy sok fárasztó és kétkezi munkát gé­pesíthetünk" — mondja Ďurafiinský elvtárs, az üzem igazgatója. „Ez év végén és a jövő év elején e kérdés megoldására irányítjuk figyelmün­ket." „Nem vagyunk megelégedve a ci­garettákat előkészítő osztály eddigi munkamódszereivel — mondja Fran­tišek Beňo, az üzem egyik mestere. A dohány nedvesítését és szétsze­degetését még mindig kézzel vé­gezzük. Üzemünkben még ez idén meg­kezdik a dohány úgynevezett vá­kuumos nedvesítését szolgáló gép­sor bevezetését, amelyet már a jövő év első felében üzembehelyeznek. Az új berendezés megszünteti az eddig kézzel végzett, fárasztó mun­kákat, ezenkívül lehetővé teszi a nyersanyag eddiginél jobb kihasz­nálását. Ez az eljárás évente mint­egy 66 ezer korona értékű 2700 kg dohány megtakarítását eredményezi. „A jövő évben a nyerstermelést 2 százalékkal és a munkatermelé­kenységet 6,5 százalékkal növeljük" — mondja az üzem igazgatója. „Dolgozóinkat részletesen tájékoz­tattuk jövő évi feladataikról, melyek­ről az SZLKP üzemi szervezetének, az FSZM szervezetének gyűlésein beszéltek és nap nap után beszélnek munkahelyeiken." * „Megbirkózunk ezzel a feladattal is. A terv még sokkal nagyobb fel­adatokat hárít reánk" — teszi hozzá mosolyogva Mikuláš Hollý gépész, akit mint az Élelmiszeripari Minisz­térium legjobb dolgozóját már há­romszor kitüntettek. „Majdnem megfeledkeztünk volna valamiről — mondja Beňo mester, miközben mutatóujjával a homlokára mutat. Már hogyne árulnánk el a dohányosoknak, de különösen fele­ségüknek, hogy már most is gon­dunk van a karácsonyi meglepetésre. A dohányosok számára gyönyörű ci­garetta-kollekciókat készítünk, melyekben Bystrica, Lipa, Bratisla­va, Glóbus és más cigaretta lesz. Az ilyen kollekciók tavaly igen nagy keresletnek örvendtek. Ezért elha­tároztuk, hogy ez idén több mint 17 ezer ilyen kollekciót készítünk." Ján Hronec ŰJ SZŐ 5 * 1958. november 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents